Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-05-23 / 21. szám

VI. évfolyam. 1880. 21 -ik szám. Veszprém, Május 23. jig-—------Sí ? A * * (/5=====evi v Szerkesztőség és kiadó­KÖZGAZDASÁGI, HELYI ' «8 ÉRDEKŰ, MIVELŐDÉSI ÉS hivatal: Vár, 4. sz. és „Hiv. Értesítő ‘ nígjtlen aisles vaiirajp. fi _ Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is. elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN Előfizetési dij: j Egész évre 6 írt — kr. j Fél évre 3 frt — kr. I Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes példány ára VESZPRÉM kinyTkereikfiése Veszprémi«. HIRDETÉSEK: egyhasábos petitsor 6 kr.: NYILTTÉR petitsoronkint 15 kr., 3 külön minden beigtAtáeért 1 IS kr. is\ »V. ...... - ad ME GYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. i —— J) lei—---------—--—»-Oil ,,Emléket, ob Lazám mit adsz ,.. ?! Hová tekintesz földeden, magyar, Hol Széchenyi nevét no lásd megírva, Örök dicsőség fénysugárival. ? I“ Arany János. Egy erejének, hatalmának öntu­datával nem biró népet felrázni tudni posliadt tespedéséböl, felgalvanizálni a holt testrészeket, s munkát adni a kézbe, hogy az dolgozni, s talajt a láb alá, hogy az haladni tudhasson: — ehhez gigászi erő kell! S ily gigászi erő, milyent csak keveset ismer a XlX-ik század, — volt Széchenyi István! — — Az a szobor, mit ma üdvözöl leleplezve először hazánk fővárosa, fényesebben tudja nálunknál megadni a választ a kérdésre: — kije volt a magyarnak Széchenyi?! mi volt benne nagyobb, a történet-philosoph-e, vagy az állam­bölcs, a nemzetgazdá8z-e, vagy az al­kotni is tudó józan kritika művésze: — ki tudná megmondani..?! Reformer volt a szó szoros ér­telmében, ki az otrombán félszeg né­zetek ocsmány hadával szembeszállt, s lerontá azt kérlelhetlentíl, mert elve volt, hogy: „lga\i javítást nem mindig lehet a fenállónak csupán csak módo­sításával eszközleni, mert a fenálló néha olyan, mi tökéletes ellentétben áll azzal, mi eléretni czéloztatik, s ehhez képest ily esetben a réginek gyöke- j restííli megsemmisítése és az újnak gyökeres felállítása szükségeltetik.“ — Reformer volt, ki felismervén a sikeres haladás eddigi akadályait, ki­jelölő az új utat, melyen a nemzeti emelkedés rég sóvárgott ideáljához kö­zeledhetünk ! Reformer volt! Magyarország ál­lami, nemzeti jóléte-, nagysága- s jö­vőjének reformere! S miként nem a tavasz, nem a nap, nem a harmat köríti lombbal a fa gallyait, de önbelseje az, mi őt zöl- delni készti: — ágy Széchényinél is senkitől nem ösztönözve, senki példáját nem látva önönmagától, s önönmagá­ból támadt fel az az gigászi erő, mely őt — tenni készté. S valóban korszakot alkotóimén mutat, hogy tevékenysége kiterjedt a nemzeti élet minden elemeire, hogy egy­idejűleg, s egyforma hévvel szorgos­kodott hazánk politikai s társadalmi, közgazdasági és műveltségi érdekei- , i nek kielégítéséről, hogy a socialis erők és rúgok helyes combinatiójával meg kedésnek: — a kö\s\ellem felébresztését! Argus száz szemével, Briareus- nek száz kezével birt. Lángesze gon­dolata elhatott mindenüvé, hol előbb gondolkozni kelle, hogy utóbb tenni lehessen. S gondolkozása nemzé óriási tetterejét, melynek ezer, s ezer alko­tását ki ne látná mindenütt?! Hiszen: „Ha büszke méned edzi habzó pálya, Ha eszmeváltó díszes körbe gyűlsz; Ha szárnyakon röpít a gőz dagálya, Ha tenni szépre, jóra egyesülsz ...“-----­— h ol Duna, Tisza szabályhoz törni kénytelen, hol áttörve a sziklák cso­portja Trajánus hire újból megjelen; hol az ifjú szép Pest bizton ölelve nyújt Corvin agg várának hű kezet: — Széchenyié mind ez emlékezet! S e nép, melyet mint gyermeket oktatott, tanított jóra, nemesre, s hogy ezt felismerhesse, feltárta előtte rósz szokását, százados bűnét és pirongatta erősen és szidalmazta bátran, sőt bün­tette kérlelhetlentíl: — ez a nép ma megérti már jóakaró nagymesterét, mert tudja, mert érzi, hogy bár harag volt Széchenyi ajkain, de — szeretet volt szivében! Megérti az eszmeirányt, a lángész productumait s az akarat nemes inten- tióját, s hogy fel lett találva általa nemzettesttínk minden nyílt és lappangó sebe, hogy rámutatott nyíltan a fe­kélyre, mely pokoli undokságával meg- fertőztetni készült államtestünk egész organismusát: — nem átkozzuk érte őt. mint a lybiai néptörzs a napot, mert ez oly sok rút dolgot tesz lát­hatóvá, — de szobrot emelünk neki! Övé az érdem, Széchenyié, hogy felébresztő e nemzetben annak öntu­datát, hogy ő mi, csakhogy megta- núljon azzá lenni, a minek lennie kell! S szent meggyőződésünk, hogy nem­zetünk elfogja érni e fokot, mert egy Széchenyinek nem volt szabad hiába születnie ! „Koszorút elő !. .. morzsoljak el könyünket: Az iitenülés perczi már ezek ! Borítsa ünneplő myrtus fejünket: Reménynyé váljon az — emlékezet ! Dr. Fenyvessy Ferencz­Heti szemle. — máj. 22-én. Az indiai angol kormány sokat foglal- j kozik Oroszország és China viszonyával. Az | angoloknak az okoz gondot, hogy valószínű­nek tartják a háborút China és Oroszország között, melynek következményétől azért fél az angol kormány, hogy az orosz hajóhad el fogja zárni a chinai kikötőket, és így meg­bénítja India ópium-kereskedését. * Az albánok elhatározták, hogy nem fog­nak támadólag fellépni Montenegró ellen, ha­nem megmaradnak a védelmi állásban. Ennek politikai és anyagi előnyt tulajdonítanak. A politikai az, hogy nem provokálják Európát s az ügyet égetővé nem teszik. Az anyagi előnyt pedig abban látják, hogy a védelmi állásra nem kell annyi ember. Az összegyűlt fegyveres nép tehát nagy tömegben megy haza, hogy elvégezze mezei munkáját. Ha ez megtörtént, vissza fognak ismét kerülni a tá­borba, hogy az ottmaradtakat felváltsák. így földjük iránt, melyért síkra szállottak, két­szeresen teljesítik kötelességeiket: puskával is, kapával is. * Az angol kormány alkudozásai Abdur­rahman khánnal már annyira előrehaladtak, hogy valószínűleg egy hét múltán Abdurrah­man elfogadja az Anglia által szabott felté­teleket, — s emirré proklamáltatik. Ez eset­ben az angol sereg rögtön kivonulna Afgha- nisztánból. * A porta a hatalmak collectiv jegyzékére adott rövid válaszában elmondja, hogy a ha­talmak nem jól értesültek az Albániában tör­téntekről és nemzetközi bizottság kiküldetését indítványozza, mely a helyszínén vizsgálja meg az esetet. Teljes loyalitásának bebizonyí­tása végett a hatalmakra bízza a porta, hogy minő formában akarják megejteni ezt a vizs­gálatot. Ha azután meg lesznek szerezve a szabatos informatiók, fontolóra fogja venni a porta azokat az intézkedéseket, melyek alkal­masak ezen kérdés békés megoldására. Ausz­tria Magyarország és Olaszország képviselői ajánlották a portának, hogy kardot vonjon a lázongó albán területek körűi. A nagykövetek többsége támogatta ezt a tanácsot. * Travnikban lázongás volt. A törökök A,,VESZPRÉM" TÁRCZAJA Hó-virágrOlr. I. Ne tekintsd a szivet Gyarló játékszernek, Ámbátor hasonlók: Mert az is meg ez is Könnyen összetörnek. Ne tekintsd a szivet Játékszernek férfi! Nincs könnyelműbb játék Mint az odaadó Szivet összetörni. Csakhogy aztán mint a Játékszer, ha szakad, A vele játszó is — Mint az érző gyermek — Könnyen sírva fakad II. Ne zárd el szivedbe Forró szerelmedet, Ki-kicsapó láng az, Elcsukni nem lehet. Üvegházi virág Az elzárt érzelem, Színe van meg csupán, Illattárja nincsen. V. SÁRFFY IGNÁCZ Veszprém megyei li©l3riié-v-ixiag:3ra,rá,zatok:. Ezen megyéből, mely nevét a néprege szerint Szent-István király neje Gizella ezen szavaitól „Veszsz el-prém* nyeri, miről Ranol- der János püspök megjegyzé, hogy a nagy királyné drága prémjét illetőleg, annak érté­két jótékony czélokra e helyen fordította, — közlünk a. b. c. rendben helynév-adatokat. Advaskő: tágas, kő barlanggal, a nép oly régi helynek tartja a barlangot, hogy oda már a tatárjárás idejében a környékbeli lakosság mint meuhelyre húzódott és szerencsésen meg­menekülvén az üldözők elöl, azon odvas követ, melynek nyílásán a barlangba bejutottak, tisz­teletben tartották és körűié helységet emeltek. Advaskő=odvaskő,=lapis Cariosus. Balaton, azon kis magyar tenger, mely nagy részben Veszprémmegyét is öntözi, ne­véről Garáy a költő azon regét közli, hogy itt egy leányzó lakott, kit szerelmi bú bán­tott, és e miatti könnyűit a patak, mely éden kertje mellett folydogált, nem győzte befo­gadd. A patak a leány hitszegőjét, megbosszu­landó kérte azanyaföldet adjon emlőjéből egy­szerre annyi víztömeget, hogy a hitszegőre szállhasson haragjával, a kisded szörnyeteg ten­gernyi óriás lett, viz alá jött a határ s igy ke­letkezett a tó. Miként, ha régi diihvel Még most is iildenó A hitszegét, naponként Kiront a part felé. A szlávok a nevét Blató egyenlő mo­csár szótól származtatják s állításuk szerint itt Szarmata telep lévén, akkor is a tó már fennállott sőt előbb a rómaiak alatt Peizó név alatt volt ismeretes. 1. bővebben helynevek magyarázata czímfí munkám Il-ik f. 156. lap. Csatár puszta Veszprém mellett, nevét azon körülménytől kapta, hogy itt Kupa vezér csatát vívott a kereszténység ellen és a mező, valamint a közeli hegy a „Csatár“ nevett vette fel emlékül. (Magyar ember könyvtára 3. k. 276 lap.) Dabron h. Ezen most magyar község­ben hajdan németek lakván, azok az itteni völgyben egy hideg jó forrásra akadtak, hón­áét ivó vizüket hordták, és a helyet a ma­guk nyelvén Thalbruu=völgyforrás, nevezték. Később a törökök által kiüzetvén, a helyükbe jött magyarság a Thalbrun-névből alakította át a mostani nevét. (Edvi Illa Pál Vas Ujs. 1851. 2 3. sz.) Éssegvár. Egy romban heverő régi vár, melyről állítják, hogy a rómaiak alatt itt ál­lott „Essentia minor“ nevű telep, és e szó­ból essentia lett magyarosítva Esseg. Monda szerint Hunyady Mátyás udvarmestere Himfy építtette ide e várat, és ajándékozta vejeinek Essegnek, kitől nevét kapta. Kisfaludy Sándor igy énekel róla: Mint Somlónál az országát Hegyes, völgyéé vágtában Veszprémbe megy a rengeteg Setét Bakony hosszában, Szent-Gálon túl két magas hegy Teknőjének oldalán. Hajdan őzek, szarvasoknak Folyton pezsgő vonalán Ott két patak közé szorult S gömbölyű feldomborult Lapunk mai számához egy félív melléklet és egy félív „Hiv. Ért,“ van csatolva. Halmon épült Éssegvár Most egy csonka torony már. Fenyőfő: h. Nevét fenyves erdőitől kapta és azon körülménytől, hogy fenn hegyes vi­déken fekszik. Ezen egészséges vidéket most német lakosság bírja. Gerencsér: Itt hajdanában tót ajkú nép lakott, a fazék készítéssel foglalkozván ,Hru czár*=fazekas neveztetik, és atelepjöket, mely elpusztult később a magyarok elierdítve Ge­rencsér nevezték el. Hajmásker: nevét a hajma=hagyma termesztéséről és mert eleinte ezt kerített he­lyeken tenyésztették telepjöket hajmás kert­nek nevezték, igy még egy 1015-ben kelt okirat Hagymás kertnek írja. Monda szerint a veszprémiek s palotaiak hagymákért jártak ide s ebből lett haj mákér=haj máskér. Iszkáz: h. azt állítják, hogy ide oly em­berek telepíttettek, kik iszákos izgága embe­rek voltak, igy az izgága szóból lett volna Isz­káz, vagy az Iszák és kas szóból Iszkás, az Iszák máig is használt szó. Kinizsi töltés. Öskü községén túl lát­ható a Péti malom mellett elfutó töltés, Kresz- nerics és többen állítják, hogy azt a híres Ki­nizsi készíttette, azon vezetvén keresztül em­bereit s a nép a töltést róla nevezte el. Lesháza: p. hajdan az ellenség mozgal­mainak szemmeltartására alkalmas leselkedő hely volt és később az első ház, mely itt épült Les-ház, róla a keletkező község e nevet vette fel. Mencshely: h. monda szerint itt egy régi földvár állott, melybe a környékbeli lakosság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents