Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-04-25 / 17. szám

szőló'mivelési kézikönyveket kíván a nép kezébe adatni. Szilágyi Mihály a cognac-gyártást ajánlja. Halassy Vilmos elmondja a kitűzött kérdésekre saját feleleteit, melyek a kormánybiztos } úr indítványait helyeslik. Ez után a kormánybiztos úr elmondja adatok alapján szerzett tapasztalatait a cog­nac-gyártásról. Brenner Lörincz a ta­nulmányi alap vörösberényi nagy épü­letét óhajtaná vinczellér- vagy fóldmi- ves-képzö intézetté átalakíttatni. Mindezek után a megállapodás abban történt meg, hogy köszönet sza­vaztatott jegyzőkönyvileg úgy a kor­mánynak, mint a kormánybiztos úrnak, elfogadtatott a mintapinczészet és a törzskönyvelés, elvben a szüreti szö­vetkezetek, gyakorlati oktatás a szö- lömivelésben, megismertetése a cognae- gyártásnak, szóval a kormánybiztos úr indítványai. Mi tiszta szivünkből óhajtjuk, hogy az elméletben oly szép tervei a magas kormánynak ne szenvedjenek mostoha viszonyaink és népünk indolentiájának szírijein hajótörést, hanem valósuljanak meg és boldogítsák a bortermő vidékek elemek és társadalmi viszonyok által már nagyonis elnyomott lakóit. Heti szemle. — apr. 24-én. A világ összes lapjai nagy érdeklődéssel kisérik az angol kabinet-alakulásokat. Bea- consfield lemondása elfogadtatott. A táviró csak ezután fogja meghozni a hirt az uj ka­binet megalakításáról. Gladstone vagy Har- tington közt lesz a választás; ezek egyike lesz az uj kabinet feje. Ezen két államférfiú politikai nézeteiből és törekvéseiből a követ­kezőket vonják le a politikai lapok: Ha az , angol királyné választása Gladstouera esett, akkor tudhatjuk, hogy az angol külpolitika a Balkán félszigeten szláv államok alakítására fog Oroszországgal karöltve törekodni. De az is lehet, hogy a királyné bizalma inkább Har- tiugton lordhoz fordúl, kinek külpolitikai né­zetei tudvalevőleg lényegesen eltérnek a Gladstone-étől. Kétséges, vajon Bright belép e a kabinetbe. A »Standard* tiltakozik belépése ellen, mert Bright magát több ízben repub­likánusnak adta ki. A liberális sajtó kereken kimondja, hogy Gladstone a szláv államokban örököst nevel. Mérsékelt lapok óvják az ala­kulandó kormányt e politikától s ajánlják neki, hogy maradjon meg a lelépett kormány nyomdokain a keleti kérdésben. * A porta legközelebb fogja kiüríteni azon területet, melyet Törökország egyezmányileg Montenegrónak átengedett. Konstantinápolyban nagy a rémület Muktár basa azon jelentése felett, hogy Mitrovicza ellen erős bolgár csapat indúlt. A basa fegyveres segítséget és pénzt kér a portától; a porta egyiket sem adhatja meg. * Afghanisztánbau, miután elolvadt a hó, pedig kedvencz foglalkozásával — csillagá­szattal, töltötte idejét, addig a szép lengyel nő a házi gondok mellett olvasmány és azon vidám szórakozások által enyhítette hontalan­sága bánatát, melyeket a lassanként második hazájává váló Val di Non völgye elragadó természeti szépségeivel nyújtott. Ő volt Val di Non királynéja, ismerte azt minden részeiben; ép oly jártas volt az erdők vadonjában, mint a szirttetők hajmeresztő utain. Az ő társaságában gyönyörködtünk es­ténként a pompás színjátékban — melyet az alkony bíbor tüzében égő havasok nyújtottak, — virágos hegyoldalakon órákig hallgattuk az alpok hangversenyét: a pásztoríurulyát és nyájkolompot; kirándultunk a vidék érdekesebb pontjai felé, egyszer Rochetta kísértetiesen zordon sziklahasadékainak viszhangján mulat­tunk, máskor a festői szépen fekvő San Ro- medio kolostor falai alatt lestük a felkelő napot. így múlt el az idő csendes boldogság­ban, midőn egy holdvilágos éjszakán St. Zeno szírt fokáról csodáltuk a derült égboltozat csillagtáborát. Egy a szírt kövéből faragott s örök zöld folyondárral övedzett ódon feszü­let alján megtelepedve teljesen oda adta ma­gát a társaság a lelket emelő élvezetnek, me­lyet a kilátás e hegytetőről nyújtott. Egyike volt azon leirhatlauul szép éjek­nek, melyek csak a déli égalj sajátjait a lég szokatlan enyhe, balzsam illatos volt, nem há­borította azt egyetlen szellő fuvalma sem. Mély nyugalom, magasztos cseud uralkodott a halváuy fényözönben úszó végtelenség fe­lett; az átlátszó ezüst szinü felhőcskéktől ki­ismét mozognak a törzsek. A táviró vonalat több helyen megszakították a fölkelők. Az albán liga vezére hivatalosan tudatta Mukktár basával, hogy az albán csapatok fegy­veresen fogják védeni a területet, mit Monte­negrónak akar átadni a porta. * A franczia képviselőháznak rendkívül vi­haros ülése volt. Évek óta nem láttak oly je­leneteket, milyenek itt előfordultak. Gedelle bonapartista képviselő oly botrányosan tá­madta meg Grévy Alfrédot, algíri főkormány­zót és a köztársasági elnök öcscsét, hogy a ház, Gambetta indítványára egy hónapra ki­zárta a támadót. Több szónok rendreutasíttatott * A magyar képviselőházban az igazság­ügyi költségvetési vita folytattatik. A véd- törvény módosításáról készült javaslat főbb pontjai a következők: a honvédséghez jutott egy éves önkénytességre jogosított egyének, a honvédségnél is mint önkénytesek egy évet szolgálnak; az önkénytesen jelentkező had- apródok a hadseregből a houvégségbe átlép­hetnek; az orvos-önkénytesek egész 27 évökig halaszthatják a szolgálatot; a hadi tengerészek tényleges szolgálati ideje négy év; a tarta­lékban csak öt évig szolgálnak; a sorozásnak márczius elejétől április végéig meg kell tör­ténnie. — A póttartalékba besorozottak állan­dóan a póttartalék tagjai lesznek és nem sorozhatók be a rendes hadseregbe; végre a gymnasiumokon és reáliskolákon kívül más szakiskolák végzett növendékei is képesíttetni fognak egyéves önkénytességre. A képviselőház közoktatási bizottságának ülésében megállapíttatott a bizottság munka­rendje, mely szerint a jövő hétfőn fölvétetik első sorban, mint sürgős tárgy a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslat. Az ember mint ember. Az ápril 14-iki győri esemény egész Magyarországot bámulásba és iszonyodásba ejtette. Az okokat, melyek következtében ez történhetett, a lapok eléggé szellőztették, azokba nem is bocsátkozom. Szerény véleményt akarok nyilvánítani, hogy történhetik az, hogy a mai korban, a törvény kényszerítve van, ilyen ítéletet hozni, s azt végre is hajtani. A politikai lapok fel­használva az esetet, erős érvet kovácsolnak a halálos Ítélet eltörlésére. Helyesen cselek­szik ezt a politikai vétkesek, de korán még a megrögzött gonosztevők iránt, kik egy nyo­morult forintért embertársaikat meggyilkolják, csak hogy egy napig tovább teugedhessék nyomorúságos életöket. Ha ezeket börtönre vetik, bizonyos idő múlva el lesznek bo- csájtva, ismét csak azon kezdik, hogy lehetne más embertársakat megkárosítani s szükség esetén meggyilkolni; ezek a társadalom élős- Diei, ezeken sem a börtön, sem más erősebb fogság nem javít — s ilyen van Magyaror­szág fogházaiban körülbelül 30 ezer. Nevelés, munka és kereset azok a té­nyezők, melyek lassan az ily embereket a föld színéről eltörlik. Tudjuk azt jól, hogy a természetben nincs ugrás, hasonlóképen az emberiség művelődésében sincs; minden át­alakulás időbe kerül. Mit nyert a falusi em­ber, hogy 1848-ban rögtön eltörölték az ur- bériséget? Azt, hogy midőn mámorából ma­gához jött, nagy mennyiségű pénzt kellett fizetni kártérítés czimén, mit a földes urak­sért hold szelíd mosolyát viszonozták a kékes fényben tündöklő havasok, viszonozta azt a völgy árnyában egyhaugu mormogással csör­gedező patak csillogó tükre — béke volt az egekben, béke a földön. »Ezer egy éjszakának* egy szép álomképe látszott előttünk lebegni, — csak egy-egy hulló csillag intett, hogy nem álmodunk! Táris Ágoston. (Vége köv.) Ami minden a levegőben van. (André Gyulánétól.) Valahogy azt ne gondold, kedves olva­sóm, hogy talán természettani felolvasást aka­rok tartani a villanyosság, delejesség, kisugár­zás, fény, hő, fagy, a vonzódás, eltaszítás visz- szahatás, s egyéb szép dolgok elméleteiről. Arról sem annak daczára, hogy idényszerü volna, miszerint a szép tavasz tartja hozzánk bevonulását, mindennap egy fecskecsapattal több érkezik, gondolatsebességgel szelik át a napsugaraktól átmelegült aethert, megpihennek a templomtornyok csipkeszerü párkányzatain, tollászkodnak az ágakon, letisztogatva minden porszemecskét fénylő frakk-jukról, s a rózsa­fák támaszbotjain illegetve módos alakjaikat, bókolva, hajlongva szónokolnak »üdvözletét,* a fülemile már felkereste régi fészkét s a jáz­min és orgona bokrokból hallani lehet néha édes bús csattogását, a rigó már lármáz az erdőkben, s érkeznek napról napra mind e kedves »urai a légnek,* hogy kétségessé te­gyék a varjuknak a télen gyakorolt uralkodást. Bizony már most azoknak »abzug*, úgy lát­nak okozott. így lennénk ez elvetemült em­berekkel, gyilkolnának, rabolnának utón út­félen minden tartózkodás nélkül, mert a börtön reájok nézve nem bünhődés, hanem megnyugvás, s újabb tervek készítési helye. A társadalom megkívánja minden tagjától, hogy az erejéhez és képességéhez mérten hasznos tagja legyen, az az ember, ki a tár­sadalomnak csak kárára, terhére van, nem érdemli meg, hogy benne éljen. De térjünk át a nevelésre, — nevelni kell a gyermeket, mert a felnőttek bizonyos szokásokat vettek fel, melyeket megmásítani, nagyon ritkán sikerül; nevelni kell a gyer­meket, emhertiszteletbe, enyim és a tied közti külömbségre, kötelességérzetre, vallásosságra, s önbecsülésre, mert nézzük csak a pásztor­emberek gyermekeit, ezek alig hogy a földből kinőttek, nyájat őrizni mennek apjokkal, s egész életöket ott töltik, csak arról bírnak fogalommal, hogy mily jó volna, ha ez a sok állat mind az övék lenne. Apjoknak oly kevés a fizetése, hogy alig csikorog rajta, ruházni kell magát, mit tevő tehát, lopni megy, ha rajt kapják bezárják, egy pár hónap múlva haza jön; ha nem dúsgazdagnak érzi magát, a fiú megszokja, apám is úgy tett, mondja, ő is próbál szerencsét, így azután mindig lejebb sülyed, mig végre élete szomorú véget ér. Ez a tudatlan népből van; előfordulnak műveltebb osztálybeliek között is esetek; itt szintén a nevelés hiányos, a túlfeszített hír­vágy viszi őket a szerencsétlen gondolatra; ezek nem tanulták meg, hogy szorgalmas munkásság által igen szép élet-pályát szerez­hetnek magoknak. A munka és kereset ez karöltve jár; ha nincs munka, nincs kereset, és megfordítva; az ifjú nemzedéket mégis reá kell szoktatni, tudjon munkája után becsülettel megélni, a falusi ember korán neki fogja gyermekét a munkához, az iparos tanoncz 16—17 éves koráig eléri a legénykort, az oskolás fiú ez években elvégzi az osztályokat, az egyetemre készül, de ugyan ekkor beköszönt a katona­kötelezettség, elviszik katonának, akkor, mi­dőn a polgári élet gyakorlati oldalát, az iparos iparának nehézségeit, az egyetemi hallgató tudományát megtanulhatná, katonának kell lenni, ha akar, ha nem, ha van háború, ha nincs; három évig ott tartják, mely idő alatt a falusi legény minden furfangosságot meg­tanul, a dologtól elszokik, az iparos-segéd mesterségét legnagyobb részt elfelejti, az egyetemi hallgató a tanulást megunja, s mind e három osztálybeli több betegséggel gaz­dagszik, visszajőve az úrhatnám életet haj- hászsza. Az ilyen legényekből kerülnek ki azután mindenféle hősök. A falusi legény alig várja apja anyja halálát, hogy azt a kis fertály telket eldanolbassa a korcsmában, s őket, ha esetleg sokáig találnak élűi, agyon is üti. Az iparos-segéd, nem áll be műhelybe dolgozni, hanem keres valami urnái inas-ál­lást, 8 ha hozzá férhet, csip — lop, vagy gyilkosságra is vetemedik. Vaunak kivételek s tisztelet’ becsület azoknak. Nevelni kell a fiatalságot, munkához szoktatni, az ipart fejleszteni, hogy a mun­kásnak munkája után meg lehessen élni. Anglia csak ipara által lett gazdaggá, nálunk méntelepekre, lóuemesítésre vau pénz, de ember-nevelésre, iparra igen kevés; nálunk ha van mit eladni, nincs ára, ha van ára, nincs mit eladni. Az emberek gyarlók, hajlandóságuk a bűnre sokkal nagyobb, mint a jóra, s ha szik, tiltakoznak is ellene, mert nagy lármás rebbenéssel, károgással zúdulnak össze, és re­pülnek ismét szét egy egy fenyőfáról. A szántóföldek, rétek már oly üdék! egy zöld bársonyszönyeget lát a szem; légben föl­dön, zsongás bongás, sziszegés, súgás, lélegző, lüktető élet, s a fuvalom, mely az erdőkből, völgyekből, hegyekből, rétekből jő tavaszi fény­nyel, sugárral, illattal telített. Minden fán miuden bokron piroslanak, duzzadnak a fakadó rügyek, némelyike már szét is terjesztette a napsugár hízelgő csókjára gyengéd, pelyhes, szűzies levélkéit, alattuk a védő árnyékban kankalin kisasszonyok ültek ki kaczérkodni, apró vénasszonyok, szemörcsök-gombák tele­pedtek le, s a napsugaras helyeken tavali szá­raz falevelek közül szende ibolyák kékleuek, mosolyognak, illatoznak. Nem erről a sok szépség-, pompa-, ra­gyogás-, édes sejtelmek-, ábrándok-, ujuló élet- és szerelemről, melyek a tavasz kísére­tében vannak, s ki diadalutján, könnyelmű, vidor, pajzán gyermek létére mosolyogva, uj­jongva, pazarul szórja mindenfelé kincseit, írok én ma tárczát, hanem azokról a semmiféle tudományos osztályba be nem osztható gőzök­ről, légnemekről, és fuvalmakról, melyek a tár­sas életben támadnak, szállnak és szétoszol­nak — a természet és múlandóság örök tör­vényei szerint, de melyek rövidebb vagy ho3z- szabb létezési idejök tartama alatt is csak egészségtelen, kártékony, megfertőztető, undo­rító miasmák hordozói. Kedves szerkesztő úr! Kedves olvasó! Nem tudnak ezek ellen légtisztító, fertőtle­nítő szert?... NinC3 ezekre az orvosoknak, még a hóhér kötelétől való félelem alól is felszabadulnak, nem ismernek határt. Azért ismét azt gondolom, neveljük az ifjúságot, s a felnőttek számára addig, mig a társadalom a halálbüntetésnél súlyosabb, torló és javító büntetésnemet fel nem talál, ami pedig na­gyonis lehető, maradjon fel a halálos ítélet. Nevelés, jőjön el a te országod, de úgy, hogy köszönet is legyen benne! Ü^(es\mél)'i Q/lntal, körorvon. Törvényszéki csarnok. Súlyos testi sértéssel vád. Szőke Ferencz és Szőke Mihály elleni ügyben, végtárgy. Ve­szélyes fenyegetéssel vád. Kozma József elleni ügyben, végt. Súlyos testi sért. vád. Győrfi Pálné elleni ügyb. végtárgy. Sikkasztási kí­sérlettel vád. Vincze Sándor elleni ítél. hir. Okmányhamisítással vád. Vörös Sándor elleni ítél. hir. Hatósági bántalmazással vád. ifjú Horváth József és Somogyi Zsigmond elleni ügyben, végtárgy. Emberöléssel vád. Török. Sándor ellen Ítél. hir. Csalással vád. Haran­gozó Nagy Józsefné szül. Király Lidia elleni ítél. hir. Sikasztással vád. Neúbauer Miklós ellen ítél. hird. Testi biztosság elleni kihá­gással vád Vaszari József és társai ellen ítél. hird. Súlyos sért. vád. Regényi József elleni ügyb. végtárgy. Súlyos testi sért. vád. Németh Mihály s társai elleni ügyb. végtárgy. Sikkasztással vád. özv. Schmid Györgyné szül. Molnár Kati elleni ügyb. kir. Ítél. hird. Do- hány-jövedék-sikkasztással vád. Harák János ellen ítél. hird. Személyes vagyonbiztosság elleni kihágással vád. Gál Antal ellen kir. itél. hir. Lopással vád. Veszprémi Ferencz és társai elleni ügy. végtárgy. Lopással vád. Butkovics Albert ellen kir. törv. Ítélt. hird. Súlyos testi sért. vád. Fazekas Gábor ellen kir. törv. ítélt. hird. Súlyos testi sértéssel vád. Liszkay János és társai ellen, kir. törv. itél. hirdetés. A VIDÉK. Litér, 1880. ápril 22 én. T. szerkesztő úr! Becses lapjának 16-ik számában a litéri ref. egyházközség épülőben levő új iskolájáról, egy Philanthróp által alá­irt közlemény jelent meg, mely végczóljában jóakaratú lehet ugyan, de mivel a tényállással merőben elleukezik, czáfolás nélkül nem ma­radhat. Az egyház-tanács ugyanis nem az idén mint a közleményben mondva van, hanem még tavaly határozta el az új iskola építését, de a folytonos esőzések miatt kénytelen volt azt jelen évre halasztani, — ez azonban a do­logra lényegesen nem tartozik: fontosabb az, mit czikkiró úr az épület tériméjéről állít, hogy azt ,oly szűkre mérték, miszerint a 25—30 gyerek el sem fér, mert az egész épü­let belső világossága nem több miut 12 négy- szegöl, ebből is három lábat elvesznek folyo­sónak, a tanítónak táblának legalább egy öl szükséges, a padok mellett is elmarad három láb, marad a gyermekeknek 10 öl, a padok távolsága is elvesz egy ölet, már most ezen a 9 öl helyen hogyan fér el 25-30 gyermek, ezt csak a litéri bölcs tanács tudja és fogja gyógyszerészeknek cárból és salycil savuk, chlormeszük, vasgáliczuk és aromaticus eczet­jük? ........Mint mocsáros nedves vidékeken az az álló gáznem, melyet a babonás köznép »lidércznek* nevez, úgy támad a társadalom­ban is egy ilyen »lidércz*, egy kis piczike, de egészen piczike, parányi pletyka. — Mitől támadt, senki sem tudja, de mindig akad majd nem egy olyan, elvont tudományok iránt kü­lönösen érdeklődő természetbúvár, ki azt a repülő »gázt,* tiszta tudományos lelkesültség- ből, nem törődve netáni egészségtelen utóha­tásával, néha keztyüs, néha keztyütlen kézzel megfogja, felfújja mint a gyermekek szalma­szállal a szappanhabot, s igy mikor aztán már „léggömbnek* is beillik, újból elereszti. Nézz oda és rémülj! — Ott jő, ég és föld között nehézkesen, lomhán libeg, szállong, sehová nem tartozik, senkinek, semminek nem kell, a föld vonzereje ennél megtagadja ma­gát, az űrbe felszállani képtelen, külömben a magasban egy egészséges szél hamar elsö­pörné, — elvon a térből levegőből, világos­ságból, ártalmas kigőzölgésü, s idomtalan alak­jával robbanékony ,gáz* természetével, pisz­kosságával és tüzével rémít és megront, mig azután magától szétpukkanván semmivé lesz; de mire ez szétoszlik és »hála Isten* zenge­nénk, addigra már a láthatáron egy másik tűnt fel, s idővel azon szomorú meggyőződésre jutnak, hogy talajunk bőven termi a »kigő­zölgéseket* nemkülönben a rájuk vadászó ter­mészetvizsgálókat. Nincs olyan absordum a világon, ami ezekben a „léggömbökben* ne foglaltatnék, sőt miuél képtelenebb a belseje, annál felfu-

Next

/
Thumbnails
Contents