Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-04-11 / 15. szám

VI. évfolyam. 1880. 15-ik szám. Veszprém, Április II. és „Hív. Értesíti» ‘ megjílen minies usirsip. Előfizetési dij: Egész évre S írt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes példány ára 155 ki*. b> > */.= =2* * KÖZGAZDASÁGI, HELYI mre ÉRDEKŰ, MIVELÖDÉSI ÉS VESZPRÉM MEGYEI HIVATALOS HEH KÖZLÖNY. S* Szerkesztőség és kiadó* hivatal: 4. sz. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is. elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN kinrrkereikeiiie Veszprémien, HIRDETÉSEK: egyhasáhos petitsor 6 kr. NYILTTÉR petitsoronkint 15 kr., s külön minden beigtatásért 30 kr. bélyeg. Vfl fa Balatoni halászat. Múlt hó 22-én Keszthelyen, Zala- megye főispánjának elnöklete alatt a balatoni halászat érdekében értekezlet tartatott. Hogy a kormány ezen értekezlet megtartását elrendelte, annak alapul szolgált azon panasz, melyet az érdek­lettek, tulajdonképen a halászat bérlői a m. k. földmivelési minisztériumnak beterjesztettek az iránt, hogy a bala­toni halállomány ijesztő mérvben fogy és hogy ezen fogyatkozást a kéthavi tilalom, vagyis kiméletidő idézte volna elő. Kérvényezik tehát a halászati ti­lalomidő megrövidítését. Ezen mindenesetre gyönyörű okos­kodás, egy rokon térre, a vadászatra alkalmazva igy szólna: a nyulak azért nem szaporodnak, mert a párzás ideje alatt nem lődözik össze, vagy meg­fordítva : minél több nyulat pusztítanak el, annál több lesz a nyúl. Tehát, mint mondám, a bérlők panasza és kérvénye folytán, íílt össze az értekezlet, a melyre Zala és So­mogy megye érdekelt felei bőven vol­tak képviselve, azonkívül néhány szak­értő is hivatott meg, s meg is jelent. Az értekezlet eredményét Vesz- prémmegye ma már tudja, t. i. hogy elhatároztatott a tilalomidőnek hat hétre való leszállíttatása, továbbá a „veicz“- nevü halfogónak a kis Balatonon való használhatása. Ezen eredményt az önérdek dik­tálta, legkevésbbé a szakértelem. A kérdő urak a halak természetét jobban ismerik, mint akár a jelenvolt szakér- j tők, akár a magyar természettudományi társulat, melynek a minisztérium által kikért véleménye igen természetesen az eddigi két havi tilalomidő mellett szólt. A bérlő urak meggyőződése sze­rint a halak okvetlenül elkezdenek ívni akár van még jég a Balatonon, akár nincs, és május 15-én befejezik az ivást, mert hát a bérlő urak úgy akarják. | Ergo a halaknak a közhasználat­ban levő naptárt kell szemeik előtt tartani. Láttuk most már mennyire okada- ! tolt a tilalomidő elleni panaszuk a bérlő uraknak. Mióta a minisztérium a kéthavi tilalomidőt elrendelte, azóta piaczaink elárasztvák hallal, és a hal ára is fe- lényire csökkent. Persze ez a bérlő urak baja, mert nem tudják a halak árát kényök kedvük szerint felcsigázni, különben a tömérdek hal a nyakukon rothad. A tilalomidő óta a halkivitel a balatoumenti vasúti állomásokból tete­mesen gyarapodott. Ezen tényekkel szemben a bérlők panasza mód nélkül eltörpül, nevetsé­gessé válik. , Az értekezleten hallott furcsább­nál furcsább érvelések czáfolgatásába nem fogok bocsátkozni, azokon leg- fölebb csak mosolyogni lehet. Még egy szót a „veiczről.“ A Kis-Balaton tudvalevőleg rop­pant sok nádasai miatt a balatoni hal­tenyészet egyik főtényezője. A „veiczféle“ halfogót, mely nem­csak a kis és nagy halakat, hanem még az ebi halat is megfogja, ott meg­engedni, annyit tenne, mint a halte­nyészetet magát idő folytával érzéke­nyen megkárosítani, vagy talán a Bala­ton déli részeire nézve egészen megölni. Már pedig a balatoni halállomány nem a bérlőké, hanem iiemzetvagyon, és a bérlők ennek csak haszonélvezői. Ezen állomány fenn vagy fenn nem tartása tehát nem a bérlők által dön- tendő el, mert ez nemzetgazdászati kérdés, melybe a kormánynak van első sorban is beleszólási joga. És én meg is vagyok arról győ­ződve, hogy a kormány e kérdés fon­tosságától áthatva az eddigi ususból egy hajszálnyit sem fog engedni. Hogy nemcsak a kiméletidőt és a „veicz“ iránti tilalmát fenn fogja tartani, hanem még a somogyi parto­kon használatban levő aprószemü há­lókat is el fogja tiltani. Hogy végre mindazon rendőri szabályokat, melyeket az orvhalászat és az ivás ideje alatt annyira kárté­kony hallövés és szigonyozás ellen hozott, kímélet nélkül végre is fogja hajtatni. Egy balatonmelléki. Heti szemle. — apr. 10-én. Az angol választások eredménye s ennek nemzetközi következményei foglalkoztatják a sajtót és a nagyhatalmakat európaszerte. Kü­lönösen Konstantinápolyban kisérik figyelem­mel az angliai választásokat. A törökök attól félnek, hogy az angol liberálisok győzelme oly események jeléül fog szolgálni a Balkán­félszigeten, melyek veszedelmet hozhatnak Törökországra. A szultán a hadsereg újjá­szervezésére gongol, mert hiszi, hogy Török­országnak rövid idő alatt küzdenie kell léte­iéért, és pedig nem külső, hanem belső ellen­ségekkel, Maczedoniában, Tesszáliában, Epi­rusban, sőt talán Kelet-Rumóliában is. * Azon hir, hogy Bismarck herczeg, német kanczellár, beadta lemondását, komoly hangu­latot idézett elő az egyes kormánykörökben. Nagyon tartja magát az a vélemény, hogy a kanczellárválság oka Vilmos császár és az orosz czár közti barátságos levélváltás volt, melyet Bismarck minden erőfeszítése és tak­tikája sem képes korlátolni. A német kisál­lamok ismeretes pénzügyi tervezete csak külső ok, mely a háttérben álló külügyi politika ellenzésének elburkolására szolgált. A császár a lemondást nem fogadta el, mi annyit jelent, hogy ismét a kanczellár politikája log diadal­maskodni. * Oroszországban Lorisz-Melikov dictator állása ingadozik. A dictatornak sok ellensége van, kik rósz szemmel nézik, hogy a socialis- tákhoz hajló intelligentiát kiméli. * Spanyolországból egy felkelésről hozott hirt a táviró. Legújabban egy kiáltvány jelent meg Madrid falain, melyet a fuzionált ellen­zéki elemek, a radikálok, demokraták, foede- ralisták és socialisták Írtak alá; e kiáltvány a foederalista elv kimondását, a teljes városi autonómiát s az államnak az egyháztól teljes elválasztását követeli. * A magyar képviselőházban az egyes bi­zottságok javaslatai és költségvetései tárgyal­tattak. Trefort miniszter egy füzetben már a képviselőház elé terjesztette azokat az okmá­nyokat, melyek a vallás- és közoktatátügyi magy. kir. miniszter felügyelete és kezelése alatt álló alapítványok és alapítványi alapok megvizsgálására ő íelsége által kiküldött ki- lenczes bizottság működésére vonatkoznak. Szlávy József képviselőházi elnöknek közős pénzügyminiszterré való kineveztetését már aláírta ő felsége. Helyette az elnöki székre Péchy Tamást, közlekedési minisztert, emlegetik. A Péchy Tamás távozása által üresedésbe jövő tárczára képviselői körökben Ivánka Imrét, Péchy Manó grófot és Zichy József grófot emlegetik jelöltül. A „VESZPRÉM" TÁRCZÁJA. Salamon, tcrn^a.- Ábránd. — A csöndesen kanyargó Dunának mentiben, Széles tóvá terülve, hol mintegy megpihen, Erdőktől koszoruzva, sötéten és merőn Ős, csarnokos Visegrád áll ott a bércztetőn. A hömpölygő habokra, aggott remetekint, Dús zöld cserjék közt magasló kis őrtorony tekint; Szemközt a szürke szirtek aljában Nagy-Maros, Melyet lassú morajjal folyónknak árja mos. Oh, boldog az, kit sorsa e tájra számkivet! Légy üdvözölt ezerszer szelíd arczú liget! Mob, cserje, ifjú repkény, sugár tölgy, bérczorom, Mit a hunyó nap fénye kékes világba von. Légy üdvöz kis torony te, melynek komor falát Fürtös fejű folyondár s vad szőllő fogja át, S te folyam, melynek tükrén sokáig csilloga Magyar dicsőségünknek imádott csillaga! De hajh! — miket beszélek? — Te szép tündérvilág, Sötét börtönre hajdan mért kellett válnod hát ? — Nem búgná tompa hanggal a hömpölygő hab itt Fülünkbe Salamonnak fájó siralmait. Ott ült az őrtoronynak góthives ablakán, Merengve pásztorkürtök s a viszhang hallatán, Fejét kezére hajtva mint gyászalak, amely Borong a múlt emlékin a bú felhőivel..1».. Ragyogva kél a hajnal, arany sugárai Bibortüzében égnek a bérezek ormai, S mint homlokán cserággal trónjára egy király, A nap győzelmes arczczal az ég ivére száll... j Nyíló virág az égre lehelő illatát, A ringó harmatcseppen ezer szin villan át, Kis méh dong, pille röpdes s vadrózsa kelyhiben Aczélszinü bogárka, mint, légy párnán pihen. Ezer dal kél az erdőn, a viszhang felriad, Mosolygó ég felé tör dalló pacsirta had. Élet száll fűbe-fába s a mámoros kebel Kapuit új gyönyörnek, vágyaknak nyitja fel Majd ismét jő az alkony, minden lecsöndesül, Sziklák, erdők fölébe kékes ködfátyol ül; Aludni tér a viszhang, fű, lomb, madár, virág, Szent nyugalomra térve susog jó éjszakát. A hold ezüst világa elömlik szerteszét, A szél halkan kiséri cserjék, füzek neszét; Szirtek árnyától födten locsognak a habok, S ringatnak tükörükben ezer kis csillagot. Az álmok szép galambja, a tündér képzelet Szárnyára kél, kitárni lelkűnknek az eget. A boldogság ölében szivünk éled, remél, És szebb jövőt hisz látni; tavasz lesz... múl a tél... De hajh! mindez hiában! A hajnal és az est A bús fogoly szivének már nem tud hányni lest. A jobb jövő fecskéje hiába zengne dalt Ott hol, a szív remélni megszűnt,hite kihalt! __ P. T óth Kálmán. Elmélkedés a női miveltségröl. (Biedermann felolvasásai után.) (Vége.) A férfiú ha kifáradt — szórakozást ke­resve, nehéz foglalkozásaitól a családi tűzhely­hez vonul. Hogy ezt valóban feltalálja, erre szükséges, hogy családja körében otthoniasau érezze magát, hogy apró kívánalmai jóltevő gondossággal teljesíttessenek, környezete meg­nyugtató, derítő harmóniában legyen véie, hogy lehangolt kedélye felderülést tartalmas és bi­zalmas beszélgetésben találjon, ha kötelessége ésazélet gondjai nyomják, az életet egyszerűen tisztán szemlélő női kedély tanácsát ne kell­jen nélkülöznie — mindezt csak igazi művelt nő nyújthatja. Jaj azon férjnek, kit házias szivély helyett durczás arezok és rendetlen, kedélyielen háziélet vár ottkoun, ha nagyobb gondjai iráut résztvevő érdekeltség és tanács­adó igyekezet helyett apró-cseprő panaszok özönével találkozik, melyeken segíteni nem a férfiú, hanem a nő kötelessége. Szomorú házi élet az, hol a férj ekkép elégületlen, s kény­telen lesz, vigaszt és enyhülést a házon kívül keresni. Legsúlyosabb, de egyszersmind legvilá­gosabb és legbiztosabb próbaköve a valódi nemes és művelt női kedélynek a szükség, hol minden szellemi erő megfeszítésével kell a megtámadó balsors ellen küzdeni, s annak el nem fordítható csapásait bátran és méltó­sággal tűrni. Egy erőslelkü, egész átadás és bemondásra képes nő az élet ezen válságos perczeit véghetetlenül megkönnyíti, mind maga mind férjére nézve, mig a nő, kinél azon tu­lajdonok fel nem találhatók férjének bajait nevelendi, keservét keserebbé s a már alig elhordozható csapást valóban elhordozhatlanná | teszi. De nemcsak a társadalom és nemcsak a háziélet igényli a nőnél mind a szivet, mind a magasabb szellemet. Ily igényei a hajának s emberiségnek is vannak. S az alatt nem azt értem, mintha a nőnek politikai pártcsa­tákba kellene elegyedni, s propagandákat csi­nálni jobbról is balról is. Nem! De kell, hogy a zaj és tusa napjaiban finomabb lelki tulaj­donai által megérezze mindazt, ami örök igaz emberi és honi; kell, hogy úgy érezzeu, miut egy nemes honleányhoz illik. Ama spártai nőktől kik fiaikat ily tanácsosai küldék csatába a hazáért, vagy paizsotokkal vagy paizsotokon térjetek viszsza azaz: vagy mint győzők, vagy mint a hazáért elesettek; ama karthagói nők­ről, kik szép hosszú hajíürteiket ienyirták, hogy abból a szorongatott város megmentéséül ivhurokat csináljanak; ama régi germanuok- ről, kik férjeiket és fiaikat a csatákba kisérték, azokban résztvettek, s néha a hanyatló csata­rendnek fordulatot adtak; az egri hős nőkről, kikrül a történet méltó bámulattal emlékezik. Ily hősi önfeláldozást a mai világ igen ritkán kíván a nőtől, de vau más, néha nem kevésbbé nehéz és fontos áldozat, melyet a mai nők kell, i hogy a közügynek is hozzanak. ____________ Lap unk mai számához félív „Hiv. Ért.“ van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents