Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-04-04 / 14. szám

letkezése előtt az utat? Kró'zus, Lydia királya, Cyrus által elfogatva és meg- kérdeztetve, hogyan lehet Lydia népét legkünyebben megfékezni, azt a választ adta: Szerezz neki tivornyákat, engedd őt mulatni és mint érett gyümölcs hull öledbe.

Végre sokat árt a silány étkezés, mely nem adja meg a testnek azon erőt, amely nélkül az magát egészségben fenn nem tarthatja.

Mindebből láthatjuk, hogy sokkal háladatosabb tér ez minden néven nevezett népboldogító hatalom számára, mint akár fényes középületek emelése, nagybangzású politika üzése, vagy világra szóló, de soha meg nem valósítható eszméknek teli torokkal való pengetése. Tegyétek a népet először testben egészségessé, meglássátok, hogy rövid idő múlva lélekben is egészséges lesz!

Heti szemle.

— apr. 3-án.

Az orosz fővárosban az előre hirdetett reformok nem következtek be, sőt az alkotmányosságnak bármily csekély mérve helyett a legdrákóibb intézkedések lépnek naponkint érvénybe. Az elfogatások egymást érik s a legcsekélyebb gyanú elég, hogy valakit egyenesen Szibériába küldjenek. Egy miniszteriális főhivatalnokot is deportáltak oda és pedig egész titokban. Loris-Melikoft minden hatalmat a saját kezébe összeszorított és kijelenté, hogy addig nem távozik helyéről, mig ki nem irtotta az orosz társadalomból a lázadás fekélyét. Az egyetlen reform, melyet Loris- Melikoff életbeléptetett, az, hogy az egy idő óta nem használt korbács-büntetést ismét behozta. Ezzel vallatják a börtönökben az elfogott nihilistákat, kik közül az ütések alatt

már többen meghaltak.

*

Afghanisztánban az angol csapatok küzdelmei újra megkezdődtek. A hegyi törzsek néhány nap előtt megtámadták Battye erődöt a Khyber-szorosban. Véres harcz után a támadók visszaverettek. Másrészt észak felől Abdurrhaman nagy sereggel indult Kabul felé s útközben egy törzset, mely az angolokkal békében akart élni, megvert Kabulban nagy izgatottságot keltett a hir, hogy az angol csapatok közlekedési vonalának mentén na- j gyobbmérvü lázadás készül.

Az indiai kormány ismét nagyobb haderőt küldött Afganisztánba, két egész dandár indúlt oda, mely két angol és öt indiai gyalog, három india lovasezredből s négy ütegből áll. Az angol csapatok elég erősek tehát az újabb támadás visszautasítására. De a küz- delem újra föléledése ismét hosszú időre le- ! hetetlenné teszi a békés viszonyok helyreállí- j tását.

*

Sándor, bolgár fejedelem, több heti tá- j vullét után ismét haza érkezett. April 4 dikén I fogja a bolgár skupstinát megnyitni. Az ülésnap igen zivatarosnak Ígérkezik; a képviselők többsége ellenzéki és nem fogja a fejedelmi kormányt támogatni.

*

Hir szerint Bosznia Ausztria Magyar- ország és Németország szövetségéhez csatlakozott. Romania kötelezte magát, hogy a kekényelmesbnek tartják szokott beszélgetésüket a napi ügyekről és szabad tréfálkozásukat folytatni, mint azon fáradságot venni maguknak, hogy idegen érdeket képviselő és korlátozottabb modort parancsoló társalgásban részt vegyenek. Ha a férfiú, ki a társalgás közben surlódó gondolatok cserélgetésében keres szórakozást és izgalmat, a leányok- és nőknél, kikkel beszél, épen nem talál gondolatokat, hanem csak szót és szót, ha hiába érint minden húrt, ha hiába ad a társalgásnak mindenféle fordulatot, hogy csak egy, de egy önálló ítéletet, csak egy sajátságos és természetes érzelemnyilatkozatot csaljon ki, de a helyett mindig csak a betanult phrasisokat hallja, vagy épen semmit sem hall, mert amaz félénk szemérmes, néma vagy pedig mindig csak ama szellemüres mosolylyal találkozik, rossz néven lehet-e venni, ha e férfi végre kifárad, unatkozik s tova megy, hol hozzáillő társalgásban vehet részt?

Azonban mindazzal a mit érintettünk, az élet való és magasabb érdekeinek s következőleg a női való és magasabb műveltségnek még csak előcsarnokában vagyunk. A női műveltség legszebb virágait akkor hajtja, midőn a nő legkomolyabb de egyszersmind leg- fonségesebb és legboldogítóbb hivatása kezdődik: midőn a hajadon leány elérte azon

létén fölmerülő kérdésekben a két nagy állam 1 által követett politikához fog alkalmazkodni, a két állam pedig biztosította őt támogatásával.

*

A magyar képviselőhá/bau a következő ő felsége által szentesített törvényczikkek hir- dettettek ki: Szőrénymegye közigazgatásának egy évre való meghosszabbításáról, az osztrákmagyar bank czimerkérdéséről, a választási törvény az adó befizetésére vonatkozó §-ának az ínséggel sújtott vidékeken való felfüggesztéséről szóló törvényczikkeket. Ezenkívül Tre- fort Ágoston közoktatási miniszter két törvényjavaslatot nyújtott be, az egyik szól a vallás és közoktatási minisztériumnak 1879. évre szükséges póthitelről, a másik a műemlékek fentartásáról. Pauler Tivadar igazságügyi miniszter szintén két törvényjavaslatot nyújtott be és pedig a telekkönyvi jegyzőkönyvek pótlásáról, amennyiben azok megsemmisültek, és a telekkönyvi naplók vezetésének megszüntetéséről és sommás, valamint részletes telekkönyvi kivonatokról. Végre Péchy Tamás közlekedési miniszter hasonlókép két törvényjavaslatot terjesztett elő, jelesül: a helyi érdekű vasutakról és a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium 1879. évre szükséges póthitel tárgyában.

UTellxivás.

A magyar irodalmi történet érdekében.

A M. T. Akadémia irodalomtörténeti bizottsága, megalakulásakor kitűzött czéljához képest, 1879. deczember 3-án tartott ülésében megállapította a Magyar Irodalomtörténeti Adattár tervét s következőleg írta körül:

A Magyar Irodalomtörténeti Adattár első folyama a magyar tudományosság, irodalom és könyvnyomtatás történetére vonatkozó adatokat foglalja magába 1471-től, mint a hazai könyvnyomtatás kezdetétől, 1541-ig. Időrendi sorban czímlap szerint, vagy hiteles adatok szószerint való közlésével soroltatik fel minden olyan irodalmi munka, mely ezen időköz alatt a) Magyarországon íratott, b) bárhol, magyarországi megrendelésre íratott. Elveszett nyomtatványokról és kéziratokról tanúskodó adatok szintén felvétetnek. Magyar nyelven szerkesztett okiratok dátuma, a hely megnevezésével, hol ma őriztetnek. írók, könyvkiadók és nyomtatók életére vonatkozó bármily csekély részletek és tudósítások. Levelezések. Könyyajánlások és élőbeszédek — töredékesen vagy egész terjedelemben. Köuyvnyomtató j műhelyek, könyvkereskedés, könyvtárak, kül- j és belföldi iskolázás történetét érdeklő adatok. | Ide tartozik a hazai és külföldi iskolákon j tanító magyarok névsora is; ellenben a tanú- j lók névsorát lexicon-alakba szedve, röviden ; szerkesztett életrajzokkal külön szükséges ki- j adni. Ezt az anyagot 25—30 íves kötetekben fogja a bizottság közzétenni. Szerkesztő a bizottság előadója.

A M. T. Akadémia irodalomtörténeti bizottsága 1879- ápril 26-áu alakult meg s föladata: „A magyar irodalomtörténeti kútfők keresése, gyűjtése, kiadása; különös figyelmet fordít az irók levelei, naplói, följegyzései kiadására, bármely nyelven Írattak, s azokat „Irodalomtörténeti Adattár* czím alatt lehető teljességben igyekszik közrebocsátani.* „Régibb irók kritikai kiadása, életrajzzal és jegyzetekkel. A már megindított „Régi magyar költők tára* mellett megindít egy újabb fo- j lyamot, melybe régibb Íróink kiadatlan, vagy csak egy pár példányban fenmaradt munkái vétetnek föl, vagy a legkitűnőbb irók teljes és ! kritikai kiadásai bocsáttatnak közre. E munkák 1 nem történeti sorrendben adatnak ki, hanem j a körülmények szerint s nem tesznek egymással kapcsolatos gyűjteményt.* „Könyvéidőpontot, mikor választatni és választani log. j Ezen választás, melytől egy élet és nemcsak egy élet boldogsága és boldogtalansága függ, az igazi műveltség vezetése mellett csaknem ; mindig szerencsésen, a nélkül csaknem min- j dig szerencsétlenül fog kiütni. A művelt szűz i kit külsőség meg nem vesztegethet, csak bel- j becs után, a lélek és a szív maradandó előnyei szerint fogja választását, s bizonyára a választás nem lesz rósz választás. S a férfiú, kinek lelke, szive, jelleme ép, csak a szó tel- . jes értelmében művelt leánít fog választani, kiben derék gazdaasszony, öröm- és bánatban résztvevő hű élettársat és a születendő gyermeknek erőteljes anyját, gondos ápolóját és nevelőjét reméli feltalálni, ezt és nem pusztán egy divathölgyet, vagy hamupipőkét, ki azt gondolja, mindent megtett, ha a levest el nem sózza s a sültet el nem égeti.

Hogy a gazdaasszony, feleség és anya nemes hivatása körül mily véghetetlen becses a valódi női műveltség, ezt az fogja megítélhetni, ki annak üdvös hatását házi életében öröm- ós hálaérzettel tapasztalja, s még inkább talán az, kinek fájdalmasan nélkülözni kell azt.

(Vég* köv.}

Balázs S.

szeti és irodalomtörténeti munkák íratása, fel- ( hívás és megbízások útján s kiadásuk esz- : közlése.“ A bizottság ezennel hozzá kezd fő j feladata teljesítéséhez.

Midőn az Akadémia és Kisfaludy-társa- ság a nemzeti nyelv és irodalom érdekében uagyobbszerfi vállalatba fogott, mindig a nemzetet hívta fel dolgozó társnak. A felhívás sohasem hangzott el; a siker mindig teljes volt. A Régi Magyar Nyelvemlékek kötetei, a Tájszótár, majd a Nagy Szótár, valamint a Népdalok és Mondák s a Népköltési Gyűjtemény kötetei ennek az együttmunkálkodásnak a gyümölcsei! Az irodalomtörténeti bizottság is híven ragaszkodik ehhez a múltban annyi jót termett hagyományhoz s meg van győződve, hogy feladatának csak úgy felelhet meg s igyekezetének csak úgy lesz teljes sikere, ha nyelvünk és irodalmunk történetének ügyét most is az a lelkesedés karolja fel, mely mindig a régibbkori nemzeti miveltség szerte heverő romjaiból emelhet az ősöknek legszebb emléket! Ezért fordul mindenkihez s mindenkit kér a kinek csak módjában van, hogy adatok közlésével, ilyenekre való figyelmeztetéssel járuljon e nemzeti ügynek gyámolításához.

A legcsekélyebbnek látszó adat: egy pár sorból álló régi jegyzet; egy elrongyollott könyvtábla, melyen hajdani tulajdonosának neve áll, ki egykor irodalmunknak lehetett munkása; hányt vetett régi versek; levelek stb, mind nagybecsűvé válhatnak majd a tömegben kellő sorban és magok helyén.

A gyűjtés nem szorítkozik csupán azon 70 évi időközre, melyből az Adattár első folyama fog közrebocsáttatni. Kiterjed az irodalmunk történetének minden korszakára, — ez csak a szerkesztés kezdetét jelöli. Azért minden közlést, minden adatot bármely időből köszönettel fogad a bizottság, s kéri, hogy a küldemények az Irodalomtörténeti bizottságnak czímezve az Akadémia épületébe utasít- tassanak.

Budapest, 1880. márczius 15-én.

Szász Károly Sziládi Áron

bizottsági elnök. bizottsági előadó.

Felhívás

a magyarországi földbirtokos urakhoz !

Évtizedek óta érett és erősödött a vágy, hogy a mezőgazdaság különböző ágaiban foglalkozó tisztek részére önálló segély- és nyugdíjintézet alakíttassék. Erre szintúgy töreked- tek a tisztjeik sorsát szivükön viselő földesurak, mint maguk a közvetlen érdekelt gazdatisztek.

A nemesen gondolkodó földesurak tisztán felfogták, hogy a földbirtokban levő kincsek értékesítése a tiszti értelmességben, hűségben és szorgalomban találja fel legbiztosabb és legnagyobb hatású emeltyűjét, ennek pedig nemcsak a magánvagyonosságra, hanem országunk összes nemzetgazdasági jóllétére is a legnagyobb hordereje van. És a földesurak hűséges tisztjeik nyugdíjazását, azok özvegyeinek és árváinak segélyezését magánúton eddig is nagylelküleg gyakorolták.

A régi vágy s törekvés végre teljesült.

A gazdatisztek s erdészek segélyegylete, a melynek kebelében foghat majdan maga a rokkantsági s özvegyi nyugdíj- és árvasegély- intézmény a rendes tagokból szervezkedni, az 1880. fehruár 10. és 11 én tartott közgyűlésén megalakult. Tisztelettel csatoljuk ide az alapszabályokat aláírási felhívásunkat,*) a melyből az egésznek lényege tisztán megérthető, hazafias bizalommal kérvén, először is, hogy egyesületünket annak tagjai sorába lépéssel támogatni és megtisztelni, azután tisztjeit i szintén a belépésre buzdítani, esetleg a belépést nekik lehetővé tenni méltóztassék.

Bizalommal meg vagyunk győződve, j hogy a nemeskeblü földesurak annál szívesebben pártolják igyekezetünket s csatlakoznak egyesületünkhöz, minél bizonyosabb az, hogy a tisztség hűségének, szorgalmának ily módú i emelése sokkal nagyobb mértékben szaporítja közvetlen a birtokos osztály hasznát, mint a milyenben a kölcsönösen eszközölt közös jó- j tékonyság áldozatot igényel. I

Melynek folytán hazafias kérésünk is- ! métlése mellett, teljes tisztelettel vagyunk Budapesten, az 1880. évi február 26-án tartott választmányi gyűlésünkből

A gazdatisztek és erdészek segély- s j nyugdíjegyesülete

TBujanovics Sándor,

elnök.

A V I D E K.

P.-Teszér, 1880. márcz. 24-én.

Szegény községünkre, — az 1879-iki ismert, és általánosan rossz viszonyokon túl, a f. 1880-ik évben is, igen reáfordult a bajok és szerencsétlenségek rúdja. Ugyanis: Január hóban a kissé elhanyagolt volt árva ügyeknek, — különben dicséretes — rendezése történt; a volt árvaatya, s több adÓ3 fél szoríttatott kissé meg, teljes joggal.

*) Térhiány miatt nem közölhettük. Szerk.

Nagyon sokat használt a községi árvaügynek a megyei küldöttség szigorú eljárása, mert most kivált az elöljáróság megtudná: „Mi az árva ügy* voltaképpen.

Ezen bajon túl, több kamra- és padlás - betörések voltak.

Február hóban újra a plébános urnák, és kocsisának ismeretes meglövetése, — ami mint az eddigi vizsgálati eredmény mutatja, nem rósz szándékból eredett ugyan, —- de itten mégis baj.

A betörések is folytattattak e hóban is, s közöttük a szegény meglövött plébános úrnál is. A f. márczius hó teljesen hasonló a múlt két hóhoz, ugyanis vándor-kóbor-czigá- nyok által több nagy betörés történt itten is, a vidéken is, de különösen egy itteni szatócsnál betörés alkalmával, — hol a védekező gazda, fején 2 nehéz sebet is kapott, — a gaz tettesek rajta kapattak, s bár akkor megfutának, de mégis később elfogattattak, s a pápai bírósághoz bekisértettek. Ma, márcz.

24-én hajnalban 3 órakor pedig tüz-vész-jelzés zavará fel éji nyugalmunkat. A tűzvész azonban szerencsére nem a községben, hanem a községen kívül, egy vizi malmot hamvasztott el. — Mentésről szó sem volt, mert mire a segítség kiért, az egész szerkezet teljes lángban volt, s mindent menthetlenül megemésztett. S hozzá még sajnos, biztosítva sem volt, ami valóban megrovásra méltó tulajdonosának, mert minden magánosán álló csárda- és malomnak biztosítottnak kellene tűz ellen lenni, pedig a szegény tulajdonos maga tehetségéből alig fogja azt felépíthetni tudni. Szolgáljon ezen szomorú példa intésül a tűz elleni biztosítás jótékonysága- és czélszerűségére, nemcsak a 28 malmos gazdának, — mert P.-Teszér határában a leégettel együtt 28 vizi malom van, hanem egyéb birtokosoknak is. De visszatérve a kóbor és vándorczigányokra: Tekintetes szerkesztő ur! — Vájjon csakugyan nincs remedium, nincs orvosság ezen bűnös és kártékony vándorlást, — mely mindig az adózó nép világos kárával jár, — végre országosan megszüntetni ?-----------Én azt

go

ndolom, volna módja, csakis népboldogító kormányunknak kellene akarni, s igy ő oka annak, hogy ez ügy még ma is, „közel ezredéves nomád állapotában van*, néha ezer, meg ezer volt már érette a jogos feljajdulás. A helyett például, hogy csak a közel múltban is, szegény gyermekeinket állíták a bosnyák szuronyok elé, jók lettek volna első sorban az öszpoutosított kóbor czigányok. Azután meg, ha minden czigány asszonytól az állam közegei által két éves korukban elszedetné gyermekeiket, s valami dologházban neveltetné, úgy hiszem szinte tökéletesen eléretnék a ez él, ezen nomád, — rabló vándor életnek megszüntetésére, — — és több más utón is.*) — — Csak komolyan akarni kellene! — Hanem hát hiszen, megmozdult már az országház figyelme is e téren, s.-mihályfai Bessenyei E. ur sümegi országgyűlési képviselő személyében, ki e tárgyat a napokban, az országházban, mint közérdekű ügyet felhozd. Tehát, várjunk, és reméljünk! — — ugy-e? Nó jól van. Áddig is tehát, mig — engedőimével — valami jót és kedvezőt is irhatok érdekünkről, maradok t. szerkesztő úrnak tisztelője.

H. J.

Zircz, 1880. márcz. 29-én.

Tisztelt szerkesztő ur! Ezennel örvendetes mozgalomról van szerencsém tudósítani, ugyanis itt a budapesti országos segélyző „Veres kereszt* egylet felhívására szintén, eddig 54 tagot számláló fiók-egylet alakult. Az eszme és a szép és nemes czél meleg részvéttel és támogatással találkozott, és reméljük, méginkább találkozand, ha általánosabban megismerik.

Az alakuló közgyűlés ma történt meg, sajnálattal kell megjegyeznem, nem az összes tagok jelenléte mellett, talán azért is részben, mert minden uj dolognak idő kell, mig meg- birja hódítani a kedélyeket.

A közbizalmat és jövőre népesebb közgyűlést kivívni talán sikerülend a választmány tapintatos eljárása- és működésének, kik pusztán a nemes czélt, a részvétet és közhasznú emberbaráti tevékenységet, az összetartást és kölcsönös támogatást fogják szem előtt tartani, — melylyel egyedül lehet eredményeket felmutatni, és számítanak minden lelkes ne- messzivű ember elfogulatlan jó akarata és alkalmi, eshetőleges, legalább erkölcsi támogatására.

A közgyűlés 12 választmányi tagot választott; egyhangúlag Supka Jeromos zirczi apát úr ő nagyságát, viszonylagos szótöbbséggel: Anyós Pálné, André Gyuláné, Czaher Jánosné, Czeiner Jánosné, Farkas Ferenczné,

*) Hogy a 19-ik századnak szégyenére válik civilisált emberek közt a sátoros czigányok nomád élete, az kétséget sem szenved; az is igaz, hogy az állam sokat mulasztott e téren: de nem kell felejteni, hogy egy külön emberfajjal van dolgunk, melyet sikeresen nem küleröszakkal, hanem a faji sajátság átalakításával lehet a civílisatiónak meghódítani. E* pedig nem a gyermekek elvétele, hanem az által eszközölhető, ha népünk vele összeházasodik. Ez előtt kellene az utat egyengetni. Szerk.