Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1880-03-28 / 13. szám
Hartington marquis választói előtt tar- I tott beszédében határozottau ellenzi a bár- i más-szövetséget Angolország, Németország és Ausztria-Magyarország közt. Ő neki semmi kifogása sincs Ausztria-Magyarország és Németország ellen; azonban tekintettel a jelenleg Európában uralkodó viszonyokra, az ilyen szövetséget többé kevesbbé bizonyos más európai hatalmak ellen irányozottnak lehet tekinteni. * Az albánok folyton fegyverkeznek Montenegró ellen, daczára a békeközvetítő törekvéseknek. Az albánok mozgalmának főczélja az, hogy megtarthassák Törökország részére Plávát és Gusinyét. Megyei közgyűlés. — márcz. 1-én. Bakony-Magyar-Szombathely község képviselőtestületének azon határozata, mely szerint jegyzőlak szerzését mondotta ki és e czélből a községi legelőn levő öt csoport fa levágását s eladását rendelte el, azon megszorítással hagyatik helyben, hogy a jelzett facsoportok időnkint, a szolgabiróhivatal kijelöléséhez képest, vágattathatnak ki, a kivágott fák helye azonnal beültetendő lesz és hogy ezen fák ára kizárólag a jegyzőlak szerzésére fordít- tathatik. Balatonfő-Kajár községnek azon kérvénye, hogy az 1880. évre összeirt közmunka ereje felerészben az Akarattyához vezető közlekedési útvonalra fordíttassék, elutasíttatik, mert ezen közlekedési út, mint ilyen, községi közmunka által tartandó fenn. Peremarton, Vörösberény, Almádi, Teés, Jásd, Német-Barnag, B.-M.- és N.-Szt.-László s Gyiróth kérelme, hogy közmunka erejöknek bizonyos részét közlekedési útvonalaik jókarban tartására fordíthassák, visszautasíttatott, mert intézkedésüket azon utakat illetőleg a megye határozata értelmében nem igazolták. A zirczi járás szolgabirája megbizatik, hogy az olaszfalui kavicstelep használatára nézve az érdekeltség újabb meghallgatása mellett, kedvezőbb feltételek kieszközlését kisértse meg. Herczeg Monténouvo Alfréd uradalma részéről a péli kavicstelep használata vármegyénk közönségének felmondatott. Csiba Károly mint a pannonhalmi főapátság gazdatisztjének azon kérvénye, melyben az uradalmi közmunkaerő leszolgálására állandó útszakasz kijelöléséért folyamodik, visz- szautasíttatik, mert ily útszakasz csak az országúthálózat végleges megállapítása után állapítható meg. Az enyingi járás szolgabirája megbizatik, hogy a fokszabadi kavicstelep használatára nézve az érdekeltség újabb meghallgatása melegyén — Muth Manó fiatal kézműves, daczára annak, hogy óvó kiáltások intéztettek hozzá, ő ezzel nem törődik, hanem egész elszántsággal a hullámzó jégdarabról jégdarabra ugorva valódi életveszély között halad a szerencsétlenek felé, a nézőket elfogja a kétszeres félelem, — a szerencsétlenekben ébred a remény sőt, midőn hozzájuk közelít, azok is kiáltanak neki, ne menjen, mert ő is elvész, ő ezzel sem törődve közel hatol hozzájuk s megtekinti helyzetüket, ekkor ismét elszántsággal Isten segélyével visszajő ugrálva jégdarabról jégdarabra s néha-néha térden felü- lig merülve vizbe s midőn partra ért, a már kéznél lévő kötelet egyik karjára, másik hóna alá pedig egy szál deszkát fogva újból neki indul az életveszélyes útnak, ennek láttára a többi bátrabbak is neki hévülnek s deszkákat, ragadnak, minek segélyével követik az első elszántat, ki is ekkor már a szerencsétleneknél lévén, azokat a deszkán a ladikból nagy ügyességgel kicsusztatta és igy ismét jégről jégre ugrálva, a megmentetteknek miudig a deszkát vissza hagyva partot értek, a megmentettek első ízben még szólni sem tudtak, meg voltak hatva, agyon voltak fázva, most gyorsan födél alá vezettettek, Karlberger Gyula és Karlberger János uraknál meleg paprikás borral felfrissítettek és így ők az életnek é3 szegény családjaiknak újból visszaadattak. A derék és bátor mentő részére pedig, ki különben szegéuy helyzetben van, tisztelendő Magyar János és Dr. Neuman orvos urak indítványára gyűjtés rendeztetett s miután azt Neúman ur 5 írttal, Magyar plébános ur pedig két írttal, utóbbi a halászok és többi segélyre készek részére 2 akó bor áldomásnak azonnali kiszolgáltatásával — megkezdték, hamarosan szép kis összeg gyűlt be a derék és bátor fiú részére, ki azonban erre érdemes is, mert ha ő el nem szánja magát, hogy a többiekuek is bátorságot és példát adjon, a megmentett szerencsétlenek menthetlenül vesztek volna el. De miután most már veszélyben forgottak,Istennek hála mind meg lettek mentve, és ők erőben, egészségben családjaiknak vissza adattak, én is befejezem Balaton melléki képem ecsetelését, s kívánom, hogy azokat, kik ezen képben mint fő- és mellék-tényezők ki- domborulnak, az ur Isten sokáig éltesse. Sigray István. lett kedvezőbb feltételek kieszközlését kisértse meg. A járási útfelügyelő választmányok fel- hívatnak, hogy a járásuk területén átvonuló utak állapotáról, valamint a fedanyag átvételéről s a közmunka miként lett felhasználásáról félévenkint jelentést tegyenek. Ezen intézkedés fonalán a megye közigazgatási bizottsága megkerestetik, hogy a közlekedési útvonalok csoportosításának keresztülvitelére nézve sürgetőleg intézkedjék. Végűi Veszprém r. t. város polgármesteri hivatala a veszprém- füredi úton építendő új hídra való tekintetből felhivatik, hogy a külső püspökkert keleti oldalán elvonuló vízjárás és az ennek folytatását képező csatorna műszaki megvizsgálása s ennek eredményéhez képest ezen vízjárás és csatorna rendezése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. F'elhivÉts a hazai közönséghez. A magyar általános ipar-egylet megalakult. Czéljai és feladatai s az erre szánt eszközök felől az alapszabályokban foglaltakon kívül most is csak újra ismételjük azt, a mivel néhány buzgó tagtársunk az egylet alapítóihoz fordult. Az országszerte megindult gazdasági és iparos mozgalmak elég érthetően hirdetik, hogy a haza anyagi érdekeiben tevékenységre kell serkennünk. Mindnyájan érezzük az ország közgazdaságában létező hiányokat Elerőtlenedni látjuk mezőgazdaságunkat, elcsenevészni iparunkat a külföldi verseny, — pangani kereskedelmünket — a kettőnek gyöngesége folytán, így nem fejlődhetik egészséges forgalom, viruló közlekedés s mindannyinak baját érezi az ország, a társadalom, a nemzet. A bajokat rögtön orvosolni alig lehet ugyan, de a mindenha legerőteljesebbnek bizonyult önsegély itt is kétségkívül a leghatalmasabb eszköz leend, hogy a jelenlegi állapoton változtathassunk. Szándékunk e czél elérése végett a korunkban leghathatósabb eszközhöz fordulni s a társulás terére lépve, mindenekelőtt a létező iparnak fejlesztésére, a hiányzónak teremtésére, ez által a termelés és kereskedés emelésére hatni és így hazánk jólétének előmozdítására törekedni. Ma már nem szorul magyarázatra, hogy a gazda és az iparos, a kereskedő és a tőzsér jól fogott érdekei azonosok. Mindnyája csak prosperáló társadalomban szerezhet maga is jólétet, saját va.gyonosodásával öregbítvén az ország gazdagodását is. De mert a mezőgazdaság is csak fejlett s bőven termelő ipar mellet juthat tökelete- sedésre; mert csak erőteljes ipar és mező- gazdaság mellett virulhat és fejlődhetik egészséges kereskedés: azért kell tevékenységünk főirányát első sorban az ipar felvirágoztatásában keresnünk. Közeget teremtettünk tehát, társulás útján, az ország összes értelmiségének, a haza összes anyagi és szellemi erőinek. Ezen osztályok egyesítése a hazai ipart tűzvén ki czégül, azt olykép óhajtja művelni, hogy törekvéseiben az iparoson kívül a gazda, a kereskedőn kívül a haza jólétéért buzgó tisztviselő, mellette a született four s az értelmes munkás egyaránt részt vehessen, s valameny- nyinek egy czél felé, egy irányban való közreműködése végeredményül a hazai jólét gyarapodását biztosítsa. E czélt a magyar általános iparegyletnek Budapesten való létesítése által véltük elérhetni, mint a hogy csakugyan a főváros és vidék hivatott köreinek rokonszenvével és támogatásával találkoztunk. Az egylet, mint ilyen, első sorban a hazai ipart s az iparosok érdekeit törekszik előmozdítani; előkészíti az iparral rokon termelő ágak öszhangzó működését; megismerteti a nagy közönséggel iparunk termőképességét és a hazai iparosok kiváló termékeit, ez által felkeltvén iránta a rokonszenvet és bizalmat; törekedik az iparos osztály értelmiségének emelésére hatni oktatás, az ízlés nemesbítése s más haladottabb országok ipar- termelésének megismertetése által; mindinkább felkölteni iparkodik a munkás osztálynak buz- góságát és fokozott ügyesség utáni törekvését, mit nyilvános elismerés s ez osztályok különleges érdekeiuek ápolása s előmozdítása útján fog elérni; szóval, a rendelkezésére álló összes eszközökkel oda működik, hogy terjedt, lehetőleg sokoldalú és tökéletes iparnak szükségérzete a nemzet valamenyi rétegeiben felköltetvén, elméletileg és gyakorlatilag képzett férfiak önzetlen együvémű- ködése által a hazai ipar tökéletesbíttetik, s hogy így anyagi és közgazdasági helyzetünk felé komoly és elhatározott léptekkel közeledhessünk. A jelzett feladatok nagysága már eleve is kizárja annak lehetőségét, nogy nemzetünk bármely osztálya kivonhassa magát e tevékenység alól. Nem is akarjuk mi szétforgácsolni az erőket, melyek hasonló czélokra már egyesültek. Sőt ellenkezőleg, minden táborban táborzunk, minden használható erőt körünkbe akarunk gyűjteni. Ma, midőn az ipari haladás — miut láttuk — határozó befolyással van a gazda és löldmives tevékenységére, mig viszont a nyerstermelés mikénti sikerülése visszahat számos iparnak még fennállhatására is; midőn az ország iparos viszonyainak mikénti fejlődése által legközvetlenebbül van érdekelve annak kereskedelme és forgalma; — midőn az ipar többé ki sem vonhatja magát a művészet nemesbítő hatása alól, ez pedig csakis az ipar segítsége mellett teheti alkotásai nagy részét közkincscsé is; — ma többé nem lehet szó külön érdekek ápolásáról, avagy a már-már eltemetett kaszt-szellem újra építéséről. Mindnyájunk egyesült erejére van szüksége ez országnak, hogy haladhasson. Kell, hogy vállvetve álljanak együvé mindazok, kiknek a haza jóléte szivükön fekszik, hogy hárítsák el az országunkat fenyegető legnagyobb veszélyt, mely az egyre erősbülő külföldi versenynyel szemben akkor érne, ha tétlen nézői maradnánk a szomszéd államok szellemi és anyagi fejlődésének, elfelejtve, hogy megállapodás és visszaesés, gazdasági tekintetben, egyértelműek. De ez nem fog megtörténni, mert polgártársaink megértették a kor intő szavát. Tagjaink gyűltek s a magyar általános iparegylet oly társaságban tarthatá meg alakuló gyűlését, melyre bármely ország bármely egylete büszke lehetett volna, s a melyben a legkülönbözőbb társadalmi osztályok szine-java volt képviselve. De mindeddig csak képviselve vannak kisebb nágyobb mértékben ez osztályok, nem tömegesen vannak még az egyletben, melynek czéljait oly melegen karolta tel a hazai közönség. Pedig nem azért tűztünk oly nagy czé- lokat zászlónkra, nem azért alakultunk meg, hogy társulati csendéletet élve, teendőink költségfedezetére a kormány segélyéhez vagy a főváros nagylelkűségéhez forduljunk. Midőn a létező hazai ipar felvirágoztatását és fejlesztését, a hiányzónak meghonosítását tüztük ki az egylet czéljaiul, midőn az ország közgazdasági érdekeit karöltve a mezőgazdasággal és kereskedéssel, támogatva a tudomány és művészet által, akarjuk érvényesíteni, azért mertük mindezt azt önsegély alapján valósíthatónak odaállítani, mert összes hazai közönségünk támogatására számítottunk. Most is hozzája fordulunk. Egyletünknek a tagok ezreivel kell rendelkezni; ország anyagi jólétéért buzgó minden hazafinak benne kell lenni, sorakozni kell a zászló körül, melyre Magyarország vagyono- sodása van kiírva, s akkor ki is fogjuk azt küzdeni s vele az erőt és a hatalmat! A magyar általános iparegylet nevében: Szlávy József, elnök. Ipolyi Arnold, alelnök. báró Kochmeister Frigyes, alelnök. Keleti Károly, igazgató. A VIDÉK. Pápa, 1880. márcziu8 24. A hatvanas években volt dalárdáuk, még pedig jó, mert több Ízben a műértő publicum tetszését vívta ki. Mint majdnem minden egyletünk, úgy ez is elkezdett betegeskedni és ezelőtt 8—9 évvel meghalt. Itt a feltámadás ideje! eszébe jutott egyeseknek, hogy bizony jó volna az elszenderült dalárdát uj életre ébreszteni. Bizonyosan nemes lelkű ember az, aki a .Pápai Lapok“ múlt számában a volt dalárda tagjait arra kéri, hogy újra alakítsanak dalárdát. A helyzet jelenleg annyival kedvezőbb, mert van most Pápán egy igen ügyes karmester. Ez Csekő Gusztáv ur zene- és énektanár a collegiumban. Kívánjuk, hogy e szép eszme minél előbb megvalósuljon. Az ujonczozás Pápán már folyamatban van. — A polgári leányiskola növendékei márczius 29-én a városi rajzteremben iskolájuk könyvtára javára egy zene- ének-és sza- valati előadást rendeznek. A szükölködők között, — hogy azok éhen ne halljanak — a város részéről a kenyér kiosztás —még folyvást tart, sőt azok száma folyton szaporodik. Az adóexecutio, a lefoglalt tárgyak elszállítása legnagyobb erély- lyel folytattatik. A pénzügyminister úr nem volt könyörületes nagy nyomorúságunk irányában; könyörüljön meg rajtuk a jó Isten! A pápai kereskedelmi és iparbank liqui- datióban, mely csaknem miuden ügyét lebonyolította, tegnapelőtt akarta tartani közgyűlését, de részvét hiányában nem volt határozatképes. Tolgár. HÍREINK. Lapunk tisztelt olvasóinak boldog alleluját kíván a szerkesztő. “Személyi hir — Tek Bezeródy Gyula alispán űr, mint más években, úgy az idén is az újonczozás alkalmával nem pusztán e nemű hivatalos teendőire szorítkozott hanem ismert buzgalmánál fogva márcz. 14 én megtekintette Devecser városát, márcz. 15-én az egész de- vecseri járás elöljáróival három óra hosszáig tartott értekezletet, melyen a megye érdekében hivatalos állásuk és ebből kifolyó teendőik teljesítése fölött váltott velők eszmét és megvizsgálta a hátralékos pénzek ügyét; kedden márcz. 16 án megvizsgálta a szolgabirói hivatalt; szerdán a járás pandúrjait figyelmeztette állásuk horderejére, szóval minden alkalmat megragadott, hogy a megye érdeke mindenütt mindenki által folyton szem előtt tartassák. “Kinevezés. — A nmlgú m. k. pénzügyminiszter úr dr. Láncz Miksa tiszteletbeli miniszteri fogalmazót miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. “Szép ajándék. - Örömmel értesülünk, hogy özv. Nagy Józsefné és Klainik Antaluó úrnők a Plosszer-sétányra dűlő szántóföldjükből 54 □ ölet erjedtek át a sétány csino- sabbá és rendezetambé tételére. Közönségünk bizonynyal hálás köszönettel veszi ezt tudo- másúi és a jószivű s városunk érdekeiért buzgolkodó derék úrnők neveinek városunk történetében maradandó emléket biztosít. — Éljenek! “A honvédelmi minisztériumhoz. — Tek. Bezerédy Gyula alispán úrat a nmlgú m. kir. honvédelmi miniszter úr a békeállományi katonaelhelyezés fölötti tanácskozás végett márczius 26-ára táviratilag Budapestre felhívta. “Követésre méltó — Lajos Komarom község elöljáróságának indítványa folytán a községi képviselő testület 6 holdnyi területet szakított ki a közös legelőből a takarék-magtár gyarapítására; — e földek mindaddig e czélra használtatnak, mig a takarék-magtári gabona az alapszabályok 7. §-a értelmében 100—100 métermázsára nem szaporodik; — e földek már el vaunak vetve árpával, jövő őszszel búzával vettetnek be.— E derék község takarékmagtárának alapszabályait egész terjedelmükben veszik tisztelt olvasóink. Vajha mennél több község akadna megyénkben, a mely megmutatná, hogy józan gazdálkodás és takarékosság által teljesen fölöslegessé tesz minden bármi néven nevezett külsegélyt. “Nemes bzív. — Grünhut Regina kisasszony amint értesült, hogy Hoffmann Lipót családja a legnagyobb nyomorban van, azonnal a jobb módúak közt házról házra járva gyűjtést eszközölt, minek eredményét, 16 irtot nevezett szegény családuak át is adta, mely lapunk útján mond a uemesszivü kisasszonynak hálás köszönetét. *A veszprémi betét- és kölcsönközvetítő egylet — márczius 21-én tartotta VIII. rendes "közgyűlését. Az eddigi igazgató Horváth József, ki az egyletet alapította és hat éven át igazgatta, hosszas betegeskedése miatt állásáról leköszönt- Az egylet hálájának kifejezéséül jegyzőkönyvi köszönetét szavazott neki és díszes ezüstserleggel tisztelte meg. Helyébe Dunst Ferencz polgármester úr választatott meg igazgatónak, ki meghatottan köszönte meg a benne helyzett bizalmat. Az ülés további folyama alatt az igazgató tanács kiegészíttetett, a múlt évi mérleg megállapíttatott, amely szerint az egylet első évtársulati tagjai üzletrészenként 51 frt 76 kr. osztalékot kapnak. Oly eredmény ez, amely a kor színvonalán álló intézet életképességének félreismerhetlen jele. Fájdalom, ezen egylet kebelében is mutatkozott a minden kákán csomót kereső gáncsoskodás, de a tárgyalás folyama meggyőzte, hogy a politikai pártos- kodásnak bevitele egy tisztán pénzintézetbe nem lehet helyén és ha a kellő rendre utasítás hiányzik, a közös érdekre vajmi veszélyes lehet, ami itt szerencsére megakadályoztatott. *A szegényeknek. — Gr. Eszterházy József 1873-ban Pozsonyban tett végrendeleti intézkedésével a bakonyszombathelyi szegények számára 200 irtot hagyományozott. Ezen összeg 54 szegény család közt osztatott ki. “Nöegyleti thea-estóly. — A veszprémi jótékony-nőegylet f. évi márczius 29-én a .Korona* vendéglő nagytermében Thea-estélyt rendez, melyre a t. közönséget tisztelettel meghívja. Kezdete fél 8 órakor. Belépti díj 30 kr. Egy csésze thea 30 kr. ezen kívül gondoskodva lesz mérsékelt árú hideg étkekről valamint borról is. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. *Az idei ujonczozás. - A devecseri járásban felvétetett 900; ideiglenesen felmentetett 62; elővezettetett 743; bevált 85 ; visszahelyeztetett 627; távul maradt 81; felüvízs- gálatra küldetett 12; a járás adós maradt a hadjutalékra 12-vel, a póttartalékra 27-tel. A második korosztályban 206 elővezetett egyén közöl 6 lett alkalmas. — Veszprém városában felvétetett 233; ideiglenesen felmentetett 16 elővezettetett 185; bevált 37, ebből 5 a honvédséghez; visszahelyeztetett 135; távul maradt 28; felülvizsgálatra küldetett 1. — A. zirczi járásban bevált 144; póttartalékos lett 32; honvéd 31; felülvizsgálatra küldetett 7. Pápa város mint önálló ujonczozó járásra kivetett ujoucz jutalék volt 25, pótlás
