Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-03-28 / 13. szám

Hartington marquis választói előtt tar- I tott beszédében határozottau ellenzi a bár- i más-szövetséget Angolország, Németország és Ausztria-Magyarország közt. Ő neki semmi kifogása sincs Ausztria-Magyarország és Né­metország ellen; azonban tekintettel a jelen­leg Európában uralkodó viszonyokra, az ilyen szövetséget többé kevesbbé bizonyos más európai hatalmak ellen irányozottnak lehet tekinteni. * Az albánok folyton fegyverkeznek Mon­tenegró ellen, daczára a békeközvetítő törek­véseknek. Az albánok mozgalmának főczélja az, hogy megtarthassák Törökország részére Plávát és Gusinyét. Megyei közgyűlés. — márcz. 1-én. Bakony-Magyar-Szombathely község kép­viselőtestületének azon határozata, mely szerint jegyzőlak szerzését mondotta ki és e czélből a községi legelőn levő öt csoport fa levágá­sát s eladását rendelte el, azon megszorítás­sal hagyatik helyben, hogy a jelzett facsopor­tok időnkint, a szolgabiróhivatal kijelöléséhez képest, vágattathatnak ki, a kivágott fák helye azonnal beültetendő lesz és hogy ezen fák ára kizárólag a jegyzőlak szerzésére fordít- tathatik. Balatonfő-Kajár községnek azon kérvénye, hogy az 1880. évre összeirt közmunka ereje felerészben az Akarattyához vezető közleke­dési útvonalra fordíttassék, elutasíttatik, mert ezen közlekedési út, mint ilyen, községi köz­munka által tartandó fenn. Peremarton, Vörösberény, Almádi, Teés, Jásd, Német-Barnag, B.-M.- és N.-Szt.-László s Gyiróth kérelme, hogy közmunka erejöknek bizonyos részét közlekedési útvonalaik jókar­ban tartására fordíthassák, visszautasíttatott, mert intézkedésüket azon utakat illetőleg a megye határozata értelmében nem igazolták. A zirczi járás szolgabirája megbizatik, hogy az olaszfalui kavicstelep használatára nézve az érdekeltség újabb meghallgatása mellett, kedvezőbb feltételek kieszközlését ki­sértse meg. Herczeg Monténouvo Alfréd uradalma részéről a péli kavicstelep használata várme­gyénk közönségének felmondatott. Csiba Károly mint a pannonhalmi főa­pátság gazdatisztjének azon kérvénye, melyben az uradalmi közmunkaerő leszolgálására ál­landó útszakasz kijelöléséért folyamodik, visz- szautasíttatik, mert ily útszakasz csak az or­szágúthálózat végleges megállapítása után ál­lapítható meg. Az enyingi járás szolgabirája megbiza­tik, hogy a fokszabadi kavicstelep használatára nézve az érdekeltség újabb meghallgatása mel­egyén — Muth Manó fiatal kézműves, daczára annak, hogy óvó kiáltások intéztettek hozzá, ő ezzel nem törődik, hanem egész elszánt­sággal a hullámzó jégdarabról jégdarabra ugorva valódi életveszély között halad a sze­rencsétlenek felé, a nézőket elfogja a kétsze­res félelem, — a szerencsétlenekben ébred a remény sőt, midőn hozzájuk közelít, azok is kiáltanak neki, ne menjen, mert ő is elvész, ő ezzel sem törődve közel hatol hozzájuk s megtekinti helyzetüket, ekkor ismét elszánt­sággal Isten segélyével visszajő ugrálva jég­darabról jégdarabra s néha-néha térden felü- lig merülve vizbe s midőn partra ért, a már kéznél lévő kötelet egyik karjára, másik hóna alá pedig egy szál deszkát fogva újból neki indul az életveszélyes útnak, ennek láttára a többi bátrabbak is neki hévülnek s deszkákat, ragadnak, minek segélyével követik az első el­szántat, ki is ekkor már a szerencsétleneknél lévén, azokat a deszkán a ladikból nagy ügyességgel kicsusztatta és igy ismét jégről jégre ugrálva, a megmentetteknek miudig a deszkát vissza hagyva partot értek, a meg­mentettek első ízben még szólni sem tudtak, meg voltak hatva, agyon voltak fázva, most gyorsan födél alá vezettettek, Karlberger Gyula és Karlberger János uraknál meleg paprikás borral felfrissítettek és így ők az életnek é3 szegény családjaiknak újból visszaadattak. A derék és bátor mentő részére pedig, ki külön­ben szegéuy helyzetben van, tisztelendő Ma­gyar János és Dr. Neuman orvos urak indít­ványára gyűjtés rendeztetett s miután azt Neúman ur 5 írttal, Magyar plébános ur pe­dig két írttal, utóbbi a halászok és többi se­gélyre készek részére 2 akó bor áldomásnak azonnali kiszolgáltatásával — megkezdték, hamarosan szép kis összeg gyűlt be a derék és bátor fiú részére, ki azonban erre érdemes is, mert ha ő el nem szánja magát, hogy a többiekuek is bátorságot és példát adjon, a megmentett szerencsétlenek menthetlenül vesz­tek volna el. De miután most már veszélyben forgottak,Istennek hála mind meg lettek mentve, és ők erőben, egészségben családjaiknak vissza adattak, én is befejezem Balaton melléki ké­pem ecsetelését, s kívánom, hogy azokat, kik ezen képben mint fő- és mellék-tényezők ki- domborulnak, az ur Isten sokáig éltesse. Sigray István. lett kedvezőbb feltételek kieszközlését kisértse meg. A járási útfelügyelő választmányok fel- hívatnak, hogy a járásuk területén átvonuló utak állapotáról, valamint a fedanyag átvéte­léről s a közmunka miként lett felhasználá­sáról félévenkint jelentést tegyenek. Ezen in­tézkedés fonalán a megye közigazgatási bi­zottsága megkerestetik, hogy a közlekedési útvonalok csoportosításának keresztülvitelére nézve sürgetőleg intézkedjék. Végűi Veszprém r. t. város polgármesteri hivatala a veszprém- füredi úton építendő új hídra való tekintet­ből felhivatik, hogy a külső püspökkert keleti oldalán elvonuló vízjárás és az ennek folyta­tását képező csatorna műszaki megvizsgálása s ennek eredményéhez képest ezen vízjárás és csatorna rendezése iránt a szükséges intézke­déseket tegye meg. F'elhivÉts a hazai közönséghez. A magyar általános ipar-egylet megala­kult. Czéljai és feladatai s az erre szánt esz­közök felől az alapszabályokban foglaltakon kívül most is csak újra ismételjük azt, a mi­vel néhány buzgó tagtársunk az egylet alapí­tóihoz fordult. Az országszerte megindult gazdasági és iparos mozgalmak elég érthetően hirdetik, hogy a haza anyagi érdekeiben tevékenységre kell serkennünk. Mindnyájan érezzük az ország közgaz­daságában létező hiányokat Elerőtlenedni lát­juk mezőgazdaságunkat, elcsenevészni iparun­kat a külföldi verseny, — pangani kereske­delmünket — a kettőnek gyöngesége folytán, így nem fejlődhetik egészséges forgalom, vi­ruló közlekedés s mindannyinak baját érezi az ország, a társadalom, a nemzet. A bajokat rögtön orvosolni alig lehet ugyan, de a mindenha legerőteljesebbnek bi­zonyult önsegély itt is kétségkívül a legha­talmasabb eszköz leend, hogy a jelenlegi álla­poton változtathassunk. Szándékunk e czél elérése végett a ko­runkban leghathatósabb eszközhöz fordulni s a társulás terére lépve, mindenekelőtt a lé­tező iparnak fejlesztésére, a hiányzónak terem­tésére, ez által a termelés és kereskedés eme­lésére hatni és így hazánk jólétének előmoz­dítására törekedni. Ma már nem szorul magyarázatra, hogy a gazda és az iparos, a kereskedő és a tőzsér jól fogott érdekei azonosok. Mindnyája csak prosperáló társadalomban szerezhet maga is jólétet, saját va.gyonosodásával öregbítvén az ország gazdagodását is. De mert a mezőgazdaság is csak fejlett s bőven termelő ipar mellet juthat tökelete- sedésre; mert csak erőteljes ipar és mező- gazdaság mellett virulhat és fejlődhetik egész­séges kereskedés: azért kell tevékenységünk főirányát első sorban az ipar felvirágoztatásá­ban keresnünk. Közeget teremtettünk tehát, társulás út­ján, az ország összes értelmiségének, a haza összes anyagi és szellemi erőinek. Ezen osz­tályok egyesítése a hazai ipart tűzvén ki czégül, azt olykép óhajtja művelni, hogy tö­rekvéseiben az iparoson kívül a gazda, a ke­reskedőn kívül a haza jólétéért buzgó tiszt­viselő, mellette a született four s az értelmes munkás egyaránt részt vehessen, s valameny- nyinek egy czél felé, egy irányban való közre­működése végeredményül a hazai jólét gya­rapodását biztosítsa. E czélt a magyar általános iparegyletnek Budapesten való létesítése által véltük elér­hetni, mint a hogy csakugyan a főváros és vidék hivatott köreinek rokonszenvével és tá­mogatásával találkoztunk. Az egylet, mint ilyen, első sorban a hazai ipart s az iparosok érdekeit törekszik előmozdítani; előkészíti az iparral rokon ter­melő ágak öszhangzó működését; megismer­teti a nagy közönséggel iparunk termőképes­ségét és a hazai iparosok kiváló termékeit, ez által felkeltvén iránta a rokonszenvet és bizalmat; törekedik az iparos osztály értelmi­ségének emelésére hatni oktatás, az ízlés ne­mesbítése s más haladottabb országok ipar- termelésének megismertetése által; mindinkább felkölteni iparkodik a munkás osztálynak buz- góságát és fokozott ügyesség utáni törekvé­sét, mit nyilvános elismerés s ez osztályok különleges érdekeiuek ápolása s előmozdítása útján fog elérni; szóval, a rendelkezésére álló összes eszközökkel oda működik, hogy terjedt, lehetőleg sokoldalú és tökéletes iparnak szükségérzete a nemzet valamenyi rétegeiben felköltetvén, elméletileg és gya­korlatilag képzett férfiak önzetlen együvémű- ködése által a hazai ipar tökéletesbíttetik, s hogy így anyagi és közgazdasági helyzetünk felé komoly és elhatározott léptekkel közeled­hessünk. A jelzett feladatok nagysága már eleve is kizárja annak lehetőségét, nogy nemzetünk bármely osztálya kivonhassa magát e tevé­kenység alól. Nem is akarjuk mi szétforgácsolni az erőket, melyek hasonló czélokra már egyesül­tek. Sőt ellenkezőleg, minden táborban tábor­zunk, minden használható erőt körünkbe aka­runk gyűjteni. Ma, midőn az ipari haladás — miut láttuk — határozó befolyással van a gazda és löldmives tevékenységére, mig viszont a nyerstermelés mikénti sikerülése visszahat szá­mos iparnak még fennállhatására is; midőn az ország iparos viszonyainak mikénti fejlő­dése által legközvetlenebbül van érdekelve an­nak kereskedelme és forgalma; — midőn az ipar többé ki sem vonhatja magát a művé­szet nemesbítő hatása alól, ez pedig csakis az ipar segítsége mellett teheti alkotásai nagy részét közkincscsé is; — ma többé nem lehet szó külön érdekek ápolásáról, avagy a már-már eltemetett kaszt-szellem újra építéséről. Mindnyájunk egyesült erejére van szük­sége ez országnak, hogy haladhasson. Kell, hogy vállvetve álljanak együvé mindazok, kik­nek a haza jóléte szivükön fekszik, hogy há­rítsák el az országunkat fenyegető legnagyobb veszélyt, mely az egyre erősbülő külföldi ver­senynyel szemben akkor érne, ha tétlen nézői maradnánk a szomszéd államok szellemi és anyagi fejlődésének, elfelejtve, hogy megálla­podás és visszaesés, gazdasági tekintetben, egyértelműek. De ez nem fog megtörténni, mert pol­gártársaink megértették a kor intő szavát. Tagjaink gyűltek s a magyar általános iparegylet oly társaságban tarthatá meg ala­kuló gyűlését, melyre bármely ország bármely egylete büszke lehetett volna, s a melyben a legkülönbözőbb társadalmi osztályok szine-java volt képviselve. De mindeddig csak képviselve vannak kisebb nágyobb mértékben ez osztályok, nem tömegesen vannak még az egyletben, melynek czéljait oly melegen karolta tel a hazai kö­zönség. Pedig nem azért tűztünk oly nagy czé- lokat zászlónkra, nem azért alakultunk meg, hogy társulati csendéletet élve, teendőink költ­ségfedezetére a kormány segélyéhez vagy a főváros nagylelkűségéhez forduljunk. Midőn a létező hazai ipar felvirágozta­tását és fejlesztését, a hiányzónak meghono­sítását tüztük ki az egylet czéljaiul, midőn az ország közgazdasági érdekeit karöltve a mezőgazdasággal és kereskedéssel, támogatva a tudomány és művészet által, akarjuk érvé­nyesíteni, azért mertük mindezt azt önsegély alapján valósíthatónak odaállítani, mert összes hazai közönségünk támogatására számítottunk. Most is hozzája fordulunk. Egyletünknek a tagok ezreivel kell ren­delkezni; ország anyagi jólétéért buzgó min­den hazafinak benne kell lenni, sorakozni kell a zászló körül, melyre Magyarország vagyono- sodása van kiírva, s akkor ki is fogjuk azt küzdeni s vele az erőt és a hatalmat! A magyar általános iparegylet nevében: Szlávy József, elnök. Ipolyi Arnold, alelnök. báró Kochmeister Frigyes, alelnök. Keleti Károly, igazgató. A VIDÉK. Pápa, 1880. márcziu8 24. A hatvanas években volt dalárdáuk, még pedig jó, mert több Ízben a műértő publicum tetszését vívta ki. Mint majdnem minden egyletünk, úgy ez is elkezdett betegeskedni és ezelőtt 8—9 évvel meghalt. Itt a feltáma­dás ideje! eszébe jutott egyeseknek, hogy bizony jó volna az elszenderült dalárdát uj életre ébreszteni. Bizonyosan nemes lelkű ember az, aki a .Pápai Lapok“ múlt számá­ban a volt dalárda tagjait arra kéri, hogy újra alakítsanak dalárdát. A helyzet jelenleg annyival kedvezőbb, mert van most Pápán egy igen ügyes karmester. Ez Csekő Gusztáv ur zene- és énektanár a collegiumban. Kíván­juk, hogy e szép eszme minél előbb meg­valósuljon. Az ujonczozás Pápán már folyamatban van. — A polgári leányiskola növendékei márczius 29-én a városi rajzteremben iskolá­juk könyvtára javára egy zene- ének-és sza- valati előadást rendeznek. A szükölködők között, — hogy azok éhen ne halljanak — a város részéről a ke­nyér kiosztás —még folyvást tart, sőt azok száma folyton szaporodik. Az adóexecutio, a lefoglalt tárgyak elszállítása legnagyobb erély- lyel folytattatik. A pénzügyminister úr nem volt könyörületes nagy nyomorúságunk irá­nyában; könyörüljön meg rajtuk a jó Isten! A pápai kereskedelmi és iparbank liqui- datióban, mely csaknem miuden ügyét lebo­nyolította, tegnapelőtt akarta tartani közgyű­lését, de részvét hiányában nem volt hatá­rozatképes. Tolgár. HÍREINK. Lapunk tisztelt olvasóinak boldog alleluját kíván a szerkesztő. “Személyi hir — Tek Bezeródy Gyula alispán űr, mint más években, úgy az idén is az újonczozás alkalmával nem pusztán e nemű hivatalos teendőire szorítkozott hanem ismert buzgalmánál fogva márcz. 14 én megtekintette Devecser városát, márcz. 15-én az egész de- vecseri járás elöljáróival három óra hosszáig tartott értekezletet, melyen a megye érdeké­ben hivatalos állásuk és ebből kifolyó teen­dőik teljesítése fölött váltott velők eszmét és megvizsgálta a hátralékos pénzek ügyét; ked­den márcz. 16 án megvizsgálta a szolgabirói hivatalt; szerdán a járás pandúrjait figyel­meztette állásuk horderejére, szóval minden alkalmat megragadott, hogy a megye érdeke mindenütt mindenki által folyton szem előtt tartassák. “Kinevezés. — A nmlgú m. k. pénzügy­miniszter úr dr. Láncz Miksa tiszteletbeli mi­niszteri fogalmazót miniszteri fogalmazóvá ne­vezte ki. “Szép ajándék. - Örömmel értesülünk, hogy özv. Nagy Józsefné és Klainik Antaluó úrnők a Plosszer-sétányra dűlő szántóföldjük­ből 54 □ ölet erjedtek át a sétány csino- sabbá és rendezetambé tételére. Közönségünk bizonynyal hálás köszönettel veszi ezt tudo- másúi és a jószivű s városunk érdekeiért buzgolkodó derék úrnők neveinek városunk történetében maradandó emléket biztosít. — Éljenek! “A honvédelmi minisztériumhoz. — Tek. Bezerédy Gyula alispán úrat a nmlgú m. kir. honvédelmi miniszter úr a békeállo­mányi katonaelhelyezés fölötti tanácskozás vé­gett márczius 26-ára táviratilag Budapestre felhívta. “Követésre méltó — Lajos Komarom község elöljáróságának indítványa folytán a községi képviselő testület 6 holdnyi területet szakított ki a közös legelőből a takarék-mag­tár gyarapítására; — e földek mindaddig e czélra használtatnak, mig a takarék-magtári gabona az alapszabályok 7. §-a értelmében 100—100 métermázsára nem szaporodik; — e földek már el vaunak vetve árpával, jövő őszszel búzával vettetnek be.— E derék köz­ség takarékmagtárának alapszabályait egész terjedelmükben veszik tisztelt olvasóink. Vajha mennél több község akadna megyénkben, a mely megmutatná, hogy józan gazdálkodás és takarékosság által teljesen fölöslegessé tesz minden bármi néven nevezett külsegélyt. “Nemes bzív. — Grünhut Regina kis­asszony amint értesült, hogy Hoffmann Lipót családja a legnagyobb nyomorban van, azon­nal a jobb módúak közt házról házra járva gyűjtést eszközölt, minek eredményét, 16 irtot nevezett szegény családuak át is adta, mely lapunk útján mond a uemesszivü kisasszony­nak hálás köszönetét. *A veszprémi betét- és kölcsönközve­títő egylet — márczius 21-én tartotta VIII. rendes "közgyűlését. Az eddigi igazgató Hor­váth József, ki az egyletet alapította és hat éven át igazgatta, hosszas betegeskedése miatt állásáról leköszönt- Az egylet hálájának kife­jezéséül jegyzőkönyvi köszönetét szavazott neki és díszes ezüstserleggel tisztelte meg. Helyébe Dunst Ferencz polgármester úr vá­lasztatott meg igazgatónak, ki meghatottan köszönte meg a benne helyzett bizalmat. Az ülés további folyama alatt az igazgató tanács kiegészíttetett, a múlt évi mérleg megállapít­tatott, amely szerint az egylet első évtársu­lati tagjai üzletrészenként 51 frt 76 kr. osz­talékot kapnak. Oly eredmény ez, amely a kor színvonalán álló intézet életképességének félreismerhetlen jele. Fájdalom, ezen egylet kebelében is mutatkozott a minden kákán csomót kereső gáncsoskodás, de a tárgyalás folyama meggyőzte, hogy a politikai pártos- kodásnak bevitele egy tisztán pénzintézetbe nem lehet helyén és ha a kellő rendre uta­sítás hiányzik, a közös érdekre vajmi veszé­lyes lehet, ami itt szerencsére megakadályoz­tatott. *A szegényeknek. — Gr. Eszterházy Jó­zsef 1873-ban Pozsonyban tett végrendeleti intézkedésével a bakonyszombathelyi szegények számára 200 irtot hagyományozott. Ezen összeg 54 szegény család közt osztatott ki. “Nöegyleti thea-estóly. — A veszprémi jótékony-nőegylet f. évi márczius 29-én a .Korona* vendéglő nagytermében Thea-estélyt rendez, melyre a t. közönséget tisztelettel meghívja. Kezdete fél 8 órakor. Belépti díj 30 kr. Egy csésze thea 30 kr. ezen kívül gon­doskodva lesz mérsékelt árú hideg étkekről valamint borról is. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. *Az idei ujonczozás. - A devecseri já­rásban felvétetett 900; ideiglenesen felmen­tetett 62; elővezettetett 743; bevált 85 ; vissza­helyeztetett 627; távul maradt 81; felüvízs- gálatra küldetett 12; a járás adós maradt a hadjutalékra 12-vel, a póttartalékra 27-tel. A második korosztályban 206 elővezetett egyén közöl 6 lett alkalmas. — Veszprém városában felvétetett 233; ideiglenesen felmentetett 16 elővezettetett 185; bevált 37, ebből 5 a hon­védséghez; visszahelyeztetett 135; távul ma­radt 28; felülvizsgálatra küldetett 1. — A. zirczi járásban bevált 144; póttartalékos lett 32; honvéd 31; felülvizsgálatra küldetett 7. Pápa város mint önálló ujonczozó já­rásra kivetett ujoucz jutalék volt 25, pótlás

Next

/
Thumbnails
Contents