Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-03-21 / 12. szám

Anglia közt, azzal pedig nem törődik, hogy ' ki uralkodik Herátban. * Finnlandban az orosz czár jubileuma alkalmából nem használtak orosz zászlókat és orosz színeket, hanem csak Finnland szí­neit. A finnek igy tiltakoztak az oroszosítás ellen. * Az angol Lordok házában Beaconsfield az európai helyzetet válságosnak és a világ­békét fenyegetettnek jelezte, s kijelentette, hogy Angolország befolyásának fokozódnia kell, anélkül azonban, hogy fenhatóságot gya­korolna valamely állam lelett. Londonban meg vannak győződve a felül, hogy Oroszország tett szövetségi ajánlatot Francziaországnak, amely azonban visszauta- síttatott. Ennek daczára az angol kormány folytonosan aggódik, hogy valami előre nem látható incidens folytán még is csak létrejön a régóta tervezett franczia-orosz-olasz szövet ség, ami pedig könnyen háborút idézhetne elő Angol- és Francziaország között. * Az olasz miniszterelnök szerint az Irri- dénta üzelmek a bécsi cabinet nyilatkozatai után, nem veszélyesek Ausztria-Magyarországra nézve. A tények fognak majd e tekintetben legelfogadhatóbb biztosítékot nyújtani. Montenegró fejedelme elrendelte a nép számlálást a podgoriczai területben. — A A Skutari tó mellett fekvő Krajna helység mohamedánjainak lefegyverzését és a monte­negrói hadseregbe való lesorozását szintén elrendelte. Krajna helységnek, a berlini szer­ződés szerint török területuek kellene ma­radnia. A porta arra törekszik, hogy a cse- tinyei kormány felfüggeszsze ezt a rendsza­bályt, mely szaporítani fogja a bajokat Smyrnából érkező tudósítások szerint ott mindinkább fenyegetővé válik a helyzet Az európai hatalmak consulai hadihajókat kértek kormányuktól. »Renard* franczia már el is indult oda Konstantinápolyból. Megyei közgyűlés. — márcz. 1-én. A megyei alispáni hivatal a néhai özv. Tallián Pálné által létesített uevelési alap kamatainak az 1879-ik év második felére való felosztását tárgyszó tervezetét benyújtja, mi egész terjedelmében elfogadtatik. Cseruel Oli­vér családi gondnok eddig sem gondnoki il­letményéről, sem a kezéhez kiosztás végett küldött pénzekről nem adott nyugtákat; fel hivatik, hogy e nyugtákat küldje be, addig több pénz hozzá nem fog küldetni. A hadsereg és honvédség mozgósítása esetén működendő lóavató bizottságok elnö­keivé megválasztattak a veszprémi, zirczi és enyingi szolgabirói járásokban és Veszprémben Hunkár Sándor a pápai és devecseri járások­ban és Pápán Kollér János m. biz. tag urak. A veszprémi járásban Tömör Lukács rá- tótki tanító a zirczi járásban Würth Benő zirczi néptanító választatott meg faiskola-fel­ügyelőnek. Lepsény község kérvénye, hogy közmun­kájának % részét a kis utczájánák feltöltó- sére fordíthassa, a kir. államépítészeti hiva­talnak kiadatott véleményadás végett. A megyei alispáni hivatal bemutatja a még hátralékban levő községi számadások és költségvetések jegyzékét. A községek elöl­járói köteleztelek, bogy a még hátralékban levő számadások és költségvetések iránt azon­A nagyon akaraterős asszony, hacsak ez a törhetlen erély nem a legnemesebb irányban, a legszentebb czélok elérésében, vagy igen kivételes viszonyok között nyilvá­nul és működik, még most szörnyeteg és ro- konszenvre alig talál. Nem olvastam évek óta regényt, mely­ben különböző, ellentétes nőjellemek mesteribb kézzel volnának rajzolva, mint Dandet Al­phonse ,Nábob“-jában és melyeken annyit lehetne gondolkozni. Oly igazak, oly valódiak, oly ismerősek, és az életben gyakran talál­kozunk velük, ha más alakban, más ruhában, más környezetben. A „Nábob“ neje, e tudat­lan, rest, durva kedélyű, alacsony gondolko- zásu, érzéki asszony, a »fehér elefánt* mint szolgái nevezték, mily visszataszító, mily un­dort keltő; a genialis művésznő Felicia czi- gány természete és neveltetésével nemes szive daczára elbukik, őt sajnáltam, és ezek felett mint bájos virág, édes üdítő kép, az egész regényen átvonuló költészet és illat emelke­dik ki a kedves »anyóka* Aline. Az én gondolkozásom, az én képzelmem szerint ő„volna a modern társadalom nő-esz­ménye. Ő osztozni fog »PaulMal az ifjú ügyvéddel az élet küzdelmeiben, és .otthon* az édes, bájos, szeretetreméltó „anyóka* ma­rad, ki a grácziáknak áldozik és kik ő neki szolgálnak, ki mindhárom gyönyörű gondo­latot egyesíti magában: boldogságát keresni a jó- tett- és részvétben, a gyengéd finomság nal intézkedjenek. Egyidejűleg utasíttatik az í alispán úr. hogy ezen határozat végrehajtását éber figyelemmel kisérje. A gr. Battvány Erzsébet tulajdonát ké­pező hódosi erdőnek a bemutatott üzemterv szerint való vágatásához a törvényhatósági engedély megadatik, egyszersmind utasíttatik az egyingi járás szolgabirája, hogy az üzem­tervnek pontos megtartására ügyeljen. Az euying-lepsényi útvonalnak az országút hálózatába való felvétele megtagadtatott de a m. közigazgatási bizottság felkéretik, hogy az íitvonalon levő hidat gondozása tárgyává tegye. Pápa város polgármesteri hivatala uta­síttatik, hogy a kövezetvám jövedelmei- és kiadásairól vezetett 1879. évi számadást a megyei alispáni hivatalhoz mielőbb terjeszsze be. Vinár község kérvénye, melyben az 1880. évi közmunkaváltságdíjat elengedtetni kéri s a községi utakon levő hidak kijavításához se­gélyért folyamodik, véleményadás végett a k. allamépítészeti hivatalnak kiadatik. líéde község kérelmének, bogy a b. szentkirály-szombathelyi országút Réde köz­ségi szakaszán álló öregedett jegenyefák ki­vágásához és a községi pénztár javára leendő értékesítéséhez törvényhatósági engedélyt nyer­hessen, hely adatik azon határozott kijelen­téssel, hogy a kivágandó fák helyén még a tavasz folyamán fiatal nyárfák ültettessenek, az öreg fákból pedig minden 20 ölnyire egy egy életerős példány meghagyassék. Felhivatik a megyei árvaszék, hogy a kezei közt lévő számadások s az enyingi árva­választmány iratai valamint a vele most köz- lött adatok alapján az enyingi járás községei által a választmányhoz befizetett összegeket állapítsa meg s az eredményről a legközelebbi közgyölésre tegyen jelentést. A történelmi és régészeti társulat kija­vított alapszabályai a m. k. belügyminiszté­riumhoz jóháhagyás végett felterjesztetni ren­deltetik. A megye monographiájáuak megírására pedig pályázat hirdettetik, azon feltételek mel­let, melyeket t. olvasóink lapunkból már is­mernek. Pápa rendezett tanácsú város képviselő testületé felhivatik, hogy a tartózkodási je­gyekre nézve, valamint a város adósságainak s a légszesz-letét- kölcsön kérdéseiben kime­rítő és részletes nyilatkozatot készítsen s az így kiegészített költségvetési iratokat a legközelebb tartandó törvényhatósági köz­gyűlésre minden bizonynyal terjeszsze be. Marczaltő község képviselő testületének 1879. julius hó 15-én hozott azon határozata, mely szerint a község tulajdonát képező föl­dek háromévi haszonbérét vagyis egy összeg ben 372 frt 60 krt. a marczaltői róm. kath. iskola építési költségeire, a 3600 írtban elő­irányzott építési költségek által túlterhelt hitfelekezet segélyzéséuek szempontjából for- díttatui rendelte, — törvényhatóságilag jóvá- hagyatik. A megyei tiszti ügyész helyetteséül a a közigazgatási bizottságba a folyó 1880. évre Kőrössy Antal nr t. t. ügyész úr felkéretik. Az elmebetegek pápai ápoldájának az 1879. évről beterjesztett számadása, mely sze­rint a bevétel 1619 frt 96% krban, a kiadás 1457 frt 17 krban, a maradvány 162 frt 83% krban állapíttatik meg, jóváhagyatik. Szőnyeghy Alajos zircz-járási szolgabiró számadása a fedanyag robbantási czéljaira rendelkezésére adott 100 írtról, jóváhagyatik és e szerint a 38 frt 4 kr. maradvány az út- fenutartási alaphoz visszacsatoltatik. Az iskolai takarékpénztárról. Az egyetemes tanítógyülés, mely a múlt évben tartatott, egyik tárgyául tűzte ki az iskolai takarékpénztár eszméjét, mely már többször vita tárgyául szolgált s erről egy egy füzetet bocsájtott közre ngos Weisz Ber­nét kir. tanácsos úr azon hazafias óhajtás által vezetve, hogy minél tágabb körben ter­jedne el a kiszámíthatlan erényt s jólétet szülő iutézmény, melyet nem csak itt, hanem j külföldön nagyszámú tudósok s szakférfiak már előbb magukévá tettek. E kis füzetben a szerző leiszólítja azokat, kik e téren működ­nek, hegy a pazarlásnak azon csiráját ipar­kodjanak kiölni, mely ifjúságunk közt csak­nem átalában el van terjedve, s őket észszerű takarékosakká s igy vagyonos polgárokká neveljék. A füzet több pontra vau felosztva. Rö­viden a léuyegesebb részt belőle közzé teszem. — Első sorban legmelegebb köszönetét fejez ki a m. k. vallás- és közoktatási ministernek azon ígéretért, melyet a »nemzetgazdasági egyesület* kérvényének benyújtásánál tett, hogy t. i. 1880-bau is egy kellő összeget fog kijelölni oly czélból, hogy azon tanítóknak s tanférfiaknak, kik az iskolai takarékpénztárak kezelésével fáradoznak, s ez által időt veszte­nek, alkalmas módon, mint a múlt évben, aranyok kisorsolása által, némi kárpótlást le­hessen nyújtani. — Köszönetét szavaz a pénz- ügyminister urnák s mindazoknak, kik e nagy fontosságú nemzetgazdaságu intézmény lelvi- rágozására önfeláldozással időt s fáradságot fordítottak. Statisztikai kimutatást tesz a múlt év­ről. E kimutatás szerint az iskolaitakarék­pénztárak intézménye jelenleg már 35 helyen s 49 iskolában van életbeléptetve s e helyeken 10457 tanuló közül 2938 takarított összesen 38.705 irtot 81 krt, kezelő-tanító 93. — Örömét fejezi ki e tüzet szerzője, hogy mind­azon ellenvetések, melyek az intézmény kelet­kezésekor felmerültek, már lassankint szét­oszlani kezdenek. Felemlít 26 helyről beérke­zett jelentést, kik saját tapasztalásaikból nyert meggyőződés után ítélve, semmi rósz következményekre nem akadtak, igy p. u. er köles! romlottságra, hajlamot a lopásra, irigy­séget, gyűlöletet stb. egy szóval mind azt a bűnt, melyet kezdetben az iskolai takarék- pénztáraknak akartak tulajdonítani. — Az említett 26 hely között vau Veszprém is. A rom. kath. elemi iskolák 3-om osz­tályában négy éve, hogy életbe lépett, s elég szép sikerrel. — Megvallom, hogy az iskolai takarékpénztár keletkeztekor nem nagy jövőt ígértem neki, féltem a fentebb említett káros következményektől, de csalatkoztam, mert ed­dig semmi visszaélést nem tapasztaltam; sőt azon meggyőződésre jutottam, hogy a szülék is felfogták e hasznos intézményt s a gyer­mekeik által a megtakarított krajezárokat a betevő napon elküldik; az is megtörtént, hogy a gyermek elfelejtette elhozni, maga az atya hozta utána. — Egy másik eset mégjobban megnyugtatott. — A betéti napon egyik ta­nítványom jelentkezett, hogy ő is szeretne gyűjteni, mert úgymond: »Olyan rósz, hava lamire szükségem van s nincs pénzem, leg­alább a némelykor kapott krajezárokat össze- gyüjtögetem.“ Eddig az osztályomban van 13 gyűjtő, 9 már bir takarékpénztári könyvet is kisebb-uagyobb összeggel. — Ami a fáradságot illeti, igen csekély, alig lehet számba veuni. — A betétei szombaton van, délutáni előadás után ott maradnak azok, kik betenni szándé­koznak. Mindegyiknek van gyűjtő-könyvecskéje, nálam pedig a főkönyv van; bejegyzem a fő­könyvbe és a gyűjtő könyvébe az összeget, ha a jő elfogadásában, a nyájas készség és el­fogulatlanság, mely az adónál csak nemes indokot feltételez és szívesen lekötelezteti I magát, a szerénység, mely kicsiségeknek is örülni tud és nem mutatja, hogy többet várt, I — és a háladatosság, mely folyton viszon- szolgálatokról gondolkozik, mely rég lerótta adósságát, de azért folyton kamatokat fizet. A gondos, erős, mélységes szeretet, melylyel a kis fészek felett őrködik, a szorgalom azt folytonosan szépíteni, és a jólétet, a kényel­met hiszi, de nem megvetendő, munkássággal emelni. Hisz oly szépen irja Schiller is az ő ,Glocke*-jában. Da waltet im Hause die züchtige Hausfrau, Die Mutter der Kinder. Und rührt ohne Ende Die fleissigeu Hände, Und herrschet weise dm häuslichen Kreise, Und füget zum Guten den Glanz und den Schimmer, Und ruhet nimmer, stb. Még az nem követeli tőlünk a társada­lom (bármi erről ábrándozunk) hogy ügyvédek, bírák, orvosok, mérnökök, szaktudósok, vagy politikusok és publicisták legyünk, de azt kö­rülbelül igen, hogy csupán a főzőkanál, a gyer­mekszoba, a tű ügyes kezelése se legyen elég, hanem érdeklődést, részvételt kíván a férfiak szellemi munkásságában is, a leány, a feleség ott is segítsége legyen, ügyes segéd, titkár, könyvvivő, assistens, famulus, habár mindig a család körén belül. Van is, ki megfelel ennek, kinek példájából lelkesülést és kitartást me­ríthetnénk; pl. a bécsi „Gazdaasszony-egye­sület* szervezője és megteremtője Meynert Johanna, ki amellett, hogy példás házinő és anya tudott lenni, férjének ügyes genialis segéde volt tudományos búvárkodásaiban, és még óriási tevékenységet és fáradhatlauságot fejtett ki a jótékonyság és humanizmus terén. Egy férfi ismerősöm beszélte egyszer, hogy Németország nagyobb városaiban utazván, a nőket a színházban is kötni látta, ez nagyon tetszett neki, és ő nem tartotta megéneklésre méltónak a »dologtalan keskeny fehér kezet* mint Musset Alfréd. Maga igen szorgalmas ember volt, és utálta a dologtalan nőt, és nem tudta elnézni és megbocsátani. Én le- alázónak is találom. Az ilyen emancipatió után kellene tö­rekednünk; emancipálni magunkat minden alacsony, kicsinyes érzés és gondolkozástól, a könynyelmüség és léha felületességtől, az előítéletek és balfogalmaktól, és munkálkodni mint a kor kívánja, ott a hol terünk akad, az pedig van elég és a ki keres, megtalálja. A világ rendjére való befolyás, a „jövő* is a mi kezeiukben van részben, aki nem hiszi, olvassa el Dupanlonp orleausi püspök munkáit, a „no és a gyermeknevelésről.“ meghaladja az egy forintot, akkor hétfőn reg­gel előadás után elküldöm a gyűjtő által a takarékpénztárba; ezt azért teszem, hogy a gyermek ismerkedjék meg a helyiséggel is, hogy később maga is tudja, mit kell tenni a megtakarított pénzével. Hogy a szülék nyu­godtak legyenek arról, hogy a megtakarított pénz be van téve, betétei után haza viszi a gyermek a takarékpénztári könyvet megmu­tatás végett. Ennyiből áll az egész kezelése az iskolai takarékpénztárnak. Most már én is azon nézetben vagyok, hogy igen hasznos in­tézmény az iskolai takarékpénztár behozatala, bár necsak az iskola falai közt maradna meg, hanem ha azt elhagyja, tovább is folytatná a gyermek; idővel, majd ha maga urává lesz, mily szép összeget bírhat, s fordíthat szük­ségleteire. — Hiszem, hogy ha a gyermek a takarékosságot, most megszokja, később is folytatja, mert igaz marad az, hogy a mit fiatal korában megszokik az ember, azt cse- lekszi későbbi éveiben is. — Akit nem szok­tatnak gyermekkorában józan takarékosságra, azt öreg korában hasztalan kényszeríti a sors csapása is. Végül az említett füzetben buzdítja a tanítókat s ügybarátokat, hogy az ügy érde­kében kitartó buzgósággal munkálkodjanak s minél tovább terjeszszék s évenként adjanak jelentést a pénztár állásáról s tapasztalatairól.*) Meszes Polikárp. A VIDÉK. Fokszabadi, 1880. márczius 10. T. szerkesztő ur! A »Veszprém* 8-ik számában, — sajnálatomra néhány sajtóhibá­val, — közlött levelemre vonatkozólag Pollák Sándor körorvos ur a 10-ik számban megje­lent, s más tollával irt válaszában, sértett indignatióval igyekezik magát tisztázni azon tények ellenében, melyeket felhoztam. ,A contre coeur* ugyan, mert a körorvos úrral polemizálni én sem óhajtok, de a közegész­ségügy érdekében kötelességemnek tartom állításait megczáfolni. — Én nem szándékoz­tam őt személyileg megtámadni, hanem csak közérdekű szempontból a helyzetet akartam ecsetelni; miután azonban provocáltattam, s mivel »contraria juxta se posita magis eluce- scunt* igazaim begyőzésére álljanak itt a következők: Első sorban is újólag kijelentem, — hogy ellene a törvényes lépéseket igenis a nép engesztelhetlen gyűlölete okozta! s valót­lan azon állítás, hogy ez »eredmény nélkül* maradt, mert ő a tekintetes járási szolgabiró ur által 25 frtra megbirságoltatott; mi a járási szolgabiróság — levéltárában levő 4188/879. számú iratokból kitűnik. — Én első levelemben azt mondtam, hogy a törvé­nyes lépések »kellő eredmény* nélkül marad­tak; — mert nekünk nem elég eredmény az, hogy a körorvos ur megbüntettetett, a nép elmozdíttatását kívánta, nem azt, hogy a tör­vényes lépések »eredmény nélkül* vannak: s ime ő azt, hogy én a bírságolást elhall­gattam, elég arczátlauul javára magyarázta; pedig jól tudja a t. kőrorvos ur, hogy ez igy áll, s a két község nagyrészt jelenvolt kép­viselői közül egyetlen egy ember sem talál­kozott, ki védelmére kelt volna. Ez hát félre­vezetett kis rész? én azt hiszem, két község közvéleménye. Azt állítja továbbá a t. körorvos ur, hogy én és társaim »rosszakaratulag — agi­táltunk* ellene s ennek tulajdonítható az ami történt; — ezt határozottan visszautasítom, s aljas rágalomnak nyilvánítom; — vau-e ott szükség agitálióra, ahol két község kép­viselő testületé egyhangúlag bizalmatlanságot szavaz a körorvosnakV... Meg vagyok győ­ződve, hogy a t. olvasó közönség a fentebbiek alapján ezen kijelentésem jogosságát méltá­nyolni fogja. Hogy a t. körorvos ballépései — nem légből kapott dolgok, hanem valók, azt nem­csak az egész község, de ahol megfordult, mindenki bizonyítja; — vagy tán az nem atechnia, midőn a betegnek olyan gyógyszert ad, amire egy szaktekintély azt moudta, hogy „ha — még ezt a beteg beveszi: készíttet­hetik a koporsót*!... Érdekes még az is — hogy egy itteni lakos szülőnejéhez hivatott a t. körorvos ur; ő a beteget megvizsgálta, s azt mondta, hogy vagy az anyának vagy a magzatnak meg kell halni; mert nincs más mód, mint a gyermeket darabolni; képzelhető a családapa de különösen a beteg kétségbe­esése. A családapának egy mentő gondolata támad, más orvost hoz; ki alig tapintotta az anyát, kijelentette, hogy »semmi baj sincs, fél óra múlva meg lesz az uj szülött* s úgy Ion. — Az is megtörtént a t. körorvos úrral, hogy vényeire a gyógyszert nem szolgáltatták ki; miokból ő inkább kézi gyógytárából ad gyógyszert, — busás áron, — azon gyógytár- ból, mely — bejelentve nem lévén, — csak azért nem koboztatott el, mert tartalma sem­*) Tisztelt olvasóink ismerik az iskolai taka­rékpénztárakról nézeteinket, Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents