Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-02-29 / 9. szám

nyilatkozik. A közönség megelégedetten távozott. Kitartó munkálkodást kívánunk Lukáts- nak a megkezdett utón, s a siker nem marad el

HÍREINK.

’‘Megyei közgyűlés. - Holnap ve3zí

kezdetét megyénk rendes közgyűlése. Sok fontos tárgy vár elintézésre és igy kiszszfik, hogy a megyebizottsági tagok a lehető legnagyobb számmal fognak megjelenni

♦öyászhirek. - Engelbrecht Antal saját, Alpár Jáuos testvére, úgy Visnyofszki István és Mathild unoka-testvérei, valamint az összes rokonok nevében is, szomorodott szívvel jelentik mostoha anyjuk, testvérük illetőleg nagy- nénjők özv. Engelbrecht Antalné, született ; Atzensperger Antonia hosszabb szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó 1880. évi február hó 24-én esti */47 1 órakor, életének 54-ik évében történt gyászos elhunytét. A boldogulnak hűlt tetemei, f. évi februárhó 26-án d. u. 4 órakor fognak a veszprémi alsó sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozatok az elhunyt lelkeért, ugyanazon napon d. e. 10 órakor a szent Perencz-rendiek templomában mutattat- nak be a Mindenhatónak. Veszprém, 1880. február 25. Az örök világosság fényeskedjék neki! — A herendi porczelláugyár alapítója, j farkasházi Fischer Mór, febr. hó 25-éu, élete ' 81-ik évében körfílvétetve gyermekei és unokái j által Tatában meghalt. Nyugodjék békében! |

♦Választás. — A veszprémi nemzeti kaszinó febr. 24-én d. u. '/2ö-kor választmányi ülést tartott, melyen egyéb belügy elintézésén kívül a megboldogult Hoffmann Mór egyleti segédkönyvtárnok helyébe a buzgalmáról ismert Meszes Polikárp róm kath. elemi tanító urat választotta meg ideiglenes segédkönyvtárnoknak.

♦A történelmi és régészeti megyei bizottság ma vasárnap február 29 én d. e. II órakor üezerédy Miklós v. püspök úr ő méltóságának elnöklete alatt gyűlést tart,

♦A veszprém-balatonfüredi vasút - eszméje élénk viszhaugra talált városunkban ; a legtávulabb vidékről igen tekintélyes és magas állású egyénektől vettünk helyeslő sorokat, az igaz, hogy ügy itt helyben halottunk, mint vidékről szintén vettünk nézeteket, melyek ellene szólnak, de ép ez a körülmény mutatja, hogy alkalmas időben vettetett fel az eszme. Megyénk munkás és minden anyagi és szellemi haladásért melegen érdeklődő főjegyzője, tek. Véghely Dezső úr azonnal magáévá tette az eszmét, és az állandó választmány ülésén azon életre való előterjesztést tette, hogy a megyei közgyűlés válaszszon vasúti szakbizottságot, mely úgy a veszprém-balatonfüredi, mint a pápa-devecser-tapolczai vasút ügyét felkarolja és folyton éber figyelemmel kisérje és hathatós befolyásával elősegítse Őrölünk, hogy végre valahára maguuk kezdjük már haladásunkat munkálni és nem várunk összetett kezekkel mindent felülről.

* Interpellate. - A veszprémi kölcsön közvetítő egylet tisztelt kormányzóságához. Az 1874-ik évben alakult, kölcsönközvetítő egylet 1-ső évtársulatának ideje letelett, s már két hónapja innen-onnau, hogy biztatgatnak „a majd ekkor, a majd akkor leendő kielégítéssel,“ de bizonyosat máig sem tuduuk. Alolirott részvényes magam is többedmagam nevében azt kérdem: Mi joggal tartják vissza a részsolygás noha ajkamra fagy, hogy néha az egész világ szürke, a tű, lomb hervadt, virág illattalan és legjobban szerettem Heine borongó dalait, melyek mindegyike olyan, mint egy dissonance. Erre a szilaj melancheliáju költészetre, erre a gunymosolyu bánatra, ezekre a tépett hangolna az én lelkemben is fel- felsikolt valami, ami nem tud megnyugodni, nem tud kibékülni, — és én nem tudom, mi az? Szerelem, boldogság, elringatják csak, s virágot szórnak a seb fölé.

Egyenesen a »Villa d’ Orsay mellett elhaladva szelíd ereszkedésü völgybe (erre van a fürdőhely zöme) a jégpincze, Curhaus, Vereinshaus, sütemény-áruda, gyümölcsös kiosk, elegáns kereskedések, gyógyszertár, szállodák, j nyaralók között érni a parkba, melynek környékén szintén szebbnél szebb nyaralók vannak. A park egyik csinos partján »Präsil orvos emlékének“ szép márvány obeliskot emeltek, de a fakéregből épített kis kápolna úgy áll, mint régen.

A »kutnál“ azóta elég újítás és czél- szerü berendezés történt, az »aczélforrás“ be van vezetve, azon frissen, gyöngyözve a szénsavtól ereszthető a csapokból, vannak hátul gargarizáló medenczék is, rai ugyan nem a legaesthetikusabb látvány; van csinos fedett sétány.

A források közül meredek magas, dús növényzet borította hegyek állnak előttünk, gyönyörű nyaralók és apró kioskok, mint fecskefészkek, függuek oldalaikon, a kedves elegáns „Felsenhaus“ a regényes „Franzensburg,“feljebb a „Sweizerei“, tökéletes hű svajczi ház fagaleriávaí körül, falai bölcs mondásokvényeseknek illetményeket? s kiknek javára gyümölcsözik ottan a rai illetményünk, miután annyi pénz, mint ottan visszatartatik, olyan kezelés, illetőleg olyan kamatoztatás mellett igen szép jövedelmezést hoz, csak egy hóuap alatt is. Miután a mai világban mindenki szereti számításba tenni, hogy hol és mije van? s mi részvényesek, egy napi késedelemért is nagy kamatot fizetünk, jogosan elvárjuk, hogy berniünket mielébb az igazgató ! ság becsületes számadás mellett, kielégíttessen Herend, 1880 febr. 23-án fejes Dániel.

A jótékony nöegylet által márcz. 1-én rendezendő sétaliaugversenynyel összekötött, thea-estélyt illetőleg föl kell még említenünk, — hogy a t. közönség minél nagyobb élvezetben részesülhessen, a nőegyletnek sikerűit megnyerni Langer é3 Antosch karzenész urakat az estélyen való közreműködésre. Langer úr vadász-kürtjét Antosch úr harmoniummal fogja kisérni. Az estély élvezetesnek ígérkezik Kezdete esti 8 órakor.

♦Tekintetes szerkesztő úr! Különös kegyü jó uram! A veszprémi becses lapban febr. hó 15-ikéu — én rólam alulirtról Ba- kony-Szombathelyről az a hamis vád volt, mintha én a katholikus bírót Janó Istvánt az ev. templomunkból kiutasítottam volna durván, gorombán, botránkoztatólag egy halotti istentisztelet alkalmakor! Nem az istentiszteletkor, hanem a Cathedráról előre kijelentett gyászistentisztelet után tartott preszbyteriá- lis gyűlésben, mondottam nékie szépen, hogy az ily ülésben csak a preszbyteriumnak, és a meghívott ügyes bajos feleknek van székjük és helyök. Kérdem: hát 'nekünk protestánsoknak nincsenek magas törvények által megadatott jogaink, hogy a mi ekklésiai ügyeinket mnden más vallásuak nélkül nem intézhetnénk ?! Meg hogy én, igaz hitüuek tartottam volna magamat. Mindenki tartsa a maga hitét j a legigazabbnak, és vallását legidvezítőbbnek, de a mi a más vallását illeti, hagyjon békét, j mert az: nebántsvirág. De a magáét se hagyja ám. Én már 80 évhez ballagok, és 1 év alatt 50 éves pap leszek, ily hosszú idő alatt senkivel pöröm nem volt, sőt B.-Szombathelyen is már 43 éve, hogy paposkodom, és ez ideig cath. atyafiakkal is szép békében megvoltunk, a mire ezerből álló híveim tanuk lehetnek és most jajdul fel belsőm, hogy akadt konkolyhintő, kinek méltatlan vádja, oly nagy port vert fel, és oly nagy zajt ütött széles e világon!! Kérem czimedet ezeket becses lapjába iktatni. Kiváló tisztelettel maradván feunczim- zett t. uraságod hivatalos szolgája, B.-Szombathelyen, 1880. febr. 24-én. Hetyey László, ev. lelkész.

Örömmel veszünk tudomást a nt. lelkész úr felvilágosításáról. Az kétséget nem szenved, hogy miiuleu felekezetitek megvan a maga joga a maga tisztáu felekezeti belügyeit csak felekezetbeliek jelenlétében és másfelekezet- beliek nélkül elintézni. Félreértésnek kellett e szerint a katholikusokuál lenni. Szerk.

*Az angol nyelv. — Ransbourgh Zsig- mond úr, ki Budapesten a 7 kerületi polgári leányiskolánál viselt augolnyelv-tauári állásáról resignált és kinek helyébe ép e napokban Budapesten ugyanoda a városi hatóság Egan James egyetemi magántanárt nevezte ki, —■ városunkban az angol nyelv tanítását márcz. 1-én kezdi meg. A legelőkelőbb családok tagjai vállalkoztak az angol nyelv tanulására

♦Az angol Young nézete a veszprém-ba- latonfiiredi vasutat illetőleg. Tudva levő dolog, hogy mily előszeretettel és bizalommal viseltetik M. Young Ransbourgh Zs. angol tanár úr irányában. Ezt bebizonyította utóbbi na pókban is. Midőn t i. Iiausbourgh úr Veszprémben való tartózkodását Joung úrral tudatta, ez nem késett őt azonnal meglátogatni. Ransbourgh úr ez alkalmat felhasználta Joung úr nézetét kikérni a Veszprémből Füredre építendő vasút ügyében. Ez azt válaszolta, hogy gondolkozni fog ezen tárgy fölött és legközelebb levélben fogja nézetét előadni. A levél szószerinti fordítása előttünk fekszik, mely igy hangzik: Kedves barátom! Fölötte sajnálom, hogy egyelőre bővebben nem bocsátkozhatom e tárgy fejtegetésébe. E napokban azonban írni fogok egy hires angol vasúti mérnökhöz véleményadás végett. — Örömmel közlöm önnel általánosságban szerény nézetemet. Én úgy hiszem, hogy egy vasút Veszprémből Fű redre, mely valamennyi bordús vidéket falut érintené, melyek kulömben a rósz communi- catio miatt, és ha semmisem történik az olcsóbb szállíthatás tekintetében, elszigetelve maradnának — igen jól kifizetné magát. — Bármely szempontból is tekintsük a dolgot, merem állítani, hogy ezen vasút minden részvényesnek szép nyereséget hozna. A gyönyörű szép és bájos, a természet annyi kellemeivel és annyi oldalú gyógyszerökkel megáldott fürdőhely Füred, csak most kezd Európa elsőrangú fürdői közt méltó helyet elfoglalni. De még mi lehetne, ha a kényelmesebb közlekedésről gondoskodnánk — mert valljuk meg, nagyon sokat a bajos és kellemetlen utazás tart vissza ide jönni. A költség nem sokba jönne, mert építési anyag és munkás bővében vagyunk. A vasútnak legjobb neme tenne az

u. n. Narrow Gange systeraa, mely egy igen egyszerű és könnyű szerkezetet kíván; a vag- gonok sokkal könnyebben építtetnek és köny- nyebb sínek használtatnak és a vaggonok súlyra nézve sokkal könnyebbek arányosítva azon teherrel, melyre a szállításra képesek.

3—6 inches a közöuséges Gange Gueenes- landban, Austrália, India és Norvégiában. — Sajnálom, hogy még jelenleg nem bírom a magyar nyelvet csak ez gátolt, hogy itt közelebb nem tudakozódhattam a tárgy fölött; de ismétlem, hogy egy vasút ezen vidéken igen előnyös volna, és bárki is vállalkoznék erre, csak sikert arathatna. Baráti üdvözlettel vagyok őszinte barátja fichdrd Youngh.

♦Purim. - Az izraelita purim ünnepe a szokott módon ünnepeltetett meg múlt csütörtökön. Terített asztalok melyekhez szívesen látnak mindenkit, álarezosok, kik a lepel alatt jó kedvüknek és enyelgési hajlamuknak szabad féket eresztenek, jellemzik ezen napot, illetőleg estét. Jellemző, hogy az álarezosok kiváló előszeretettel szerettek pörge kalapú, piros lajblis, borjuszájú üngős és rojtos-gatyás alföldi csikósoknak öltözködni.

♦A korcsma előtt. — A farsang utolsó napjaiban két báudi lako3 egy jó napot óhajtott; legelső sorban a falu korcsmájában vettek magokhoz sziverősitőt és vidámító italokat, azután felfogadták a falu tehenesét hogy kordáján vigye őket át Herendre természetesen teie aggatva külömbféle kolompokkal a szegény szamarat, és amint tudott az a szegény állat futni áthajtattak Herendre. — Herendeu ismét csak korcsmába mentek, megint ittak, az alatt azomban a czifra szűrt valaki leemelte a kordóról. — Másnap egy úri ember sziutén kocsin jőve ott megállt s mig ottbent dolgát végezte, kocsijáról bundáját valaki magához vette. Az az illető nem vette tréfára a dolgot, a községi bíróhoz ment, s követelte, hogy

’ kai teli festve, köztük több valóban gyönyörű mély értelmű, s alig tuduám valamennyit elszámlálni. Erre feljebb már nagyobbrészt líj terjeszkedés

A ,kut“ hátterében a »Schluchtnál* állnak a kibérelhető szamarak, mi is fogadtunk és »szamaragoltunk* fel a „Parapluihez“ mely j Gleichenberg legmagasabb pontja.

Két fiú jött veliiuk biztatni a fáradt csacsikat, bár a haladni nem akarást érdemül iparkodtak beszámítani, az euyim különösen igen szelíd volt, erősen állították, hogy »Damenesel“. Bájos, kedves hívogató nyaralók mellett vitt utuuk, feljebb kőbánya szélén, hol szép szabályos koczkákban fejtették a sziklát, mig felértünk. Egy nyaraló van itt fenn, és fából esernyő alakú alkotmány, hol a fedél alatti galériára lépcsők visznek, onnét néztünk szét, és ez a kilátás valóban megérdemelte a feljövetelt noha már szokva voltunk a szépségekhez.

Alant a fürdőhely fényűzésével, átellen- ben a hatalmas gleichenbergi vár, emerre a tágas szép völgy Spielfeld felé, Straden a bérczen, és ha megfordultam, ismét egy bűbájos gyönyörű kép: völgy, hegy, erdő, mintha álmodnád. Alig lehet eltelni vele, alig lehet megválni tőle. Alkonyatkor jöttünk le és este zenénél sétáltunk a »Curhaus“ előtt, igen jó zene volt. Amüy elragadó szép Gleichenberg nappal, oly gyönyörű volt e táj este is. Otthon még hosszasan ábrándoztam erkélyünkön, vizsgáltam a csillagokat, s teljes lélekkel teljes képzelettel, áhítattal éreztem, élveztem a bűbájos holdfényes éjszakát. Onkénytelenül jött eszembe;

Über allen Gipfeln ist Ruh’

In allen Wipfeln spürest du Kaum einen Hauch;

Die Yogelein schweigen im Walde,

Warte nur, balde

Ruhest du auch.

Itt e helyen felírhatnák mottónak, ezek közül a sápadt, hervadt alakok közül, kik itt gyógyulást keresnek, hány látja meg a tavaszt még egyszer.

Gleichenberg beteg-fürdő, ide legfeljebb a pihenni vágyó jöhet, de a szórakozást kereső ne jöjjön; egészségesre leverőleg hat annyi emberi nyomorúság látványa, mint itt összejő; és azért is teljesen betegeknek való hely, mert a legnagyobb figyelem, legszigorúbb gondosság ügyel a csendre, nyugalomra, mindenre, mi alkalmatlan lehetne.

Másnap a fürdőházakat néztük meg, a hideget és meleget, hol a belélegző termek is vaunak, fenyő-gőz és sóra. Férjem »inhalálni* ment, én pedig illatos fenyő-fürdőt rendeltem. A fürdőszoba csinos, kényelmes, tiszta, bár egyszerű, a kádnál csengetyü zsinór, hőmérő és köpőláda, (utóbbit én elengedtem volna, de hiába mellbetegek fürdőjében vagyunk) a padlóra friss, tiszta gyékényt és kendőt terítenek, a fehérneműt melegítőbe teszik, és az egész szolgálat a legudvariasabb, mintha csupa princeket szolgálnának ki. A fenyőgőz átható szurkos illata egy hétig benue volt férjem haja- és ruháiban, ezt elvittük magunkkal.

Igazán nehéz volt odahagyni e gyönyörű helyet, hol a természeti szépségek az emberi szorgalom, Ízlés- és haladással annyira egybeolvadnak, hogy nem tudtam,melyiknek adózzak

i azonnal kutatás tétessék, s ez alkalommal a körüllevő házak egyikében megtalálták a szűrt, bent az ágyban a szalmazsák alatt, s egy pár csizmát, mi a kutatóknak szintén gyanús volt tovább kerestek, megtalálták egy másik házban a bundát is. Ezért az az ember, kinél a szűr volt, elment a bíróhoz s torkaszakadtából szidalmazta a bírót és esküdteit. Bátrak vagyunk az igen tisztelt hatóságot figyelmeztetui, hogy az ilyen visszaélést szigorúan büntesse, mert maholnap nem lesz ember, aki a bíróságot elvállalja, továbbá a nép nagyon reá adja magát más jószágának eltulajdonítására. Ez szomorú világot vet népünk erkölcsi állapotára.

♦Beküldetett. — Tekintetes szerkesztő úr! Kérem szíveskedjék közelebbi számában legszomorúbb sajnálatunkat és legmelegebb j részvétünket kifejezni ismerősünk, illetőleg barátunk Hoffmann Mór doctor esete fölött. Mi, kik őt, mint önzetlen emberbarátot, mint : olyat, ki élete feláldozásával és egészsége teljes odaadásával törekedett felebarátai javát | előmozdítani, tiszteltük és szerettük; csak mi 1 tudtuk, mennyit szenvedett ő teljes életében, mennyit küzdött a mostoha sorssal. Legyen nyugalma örökre. Budapesten, 1830, febr. 24. Tisztelői nevében Grünhut oAdolf, főv. tanító.

*Tánczme3ter. — Stelzig Antal táncz- tanító, ki különféle intézetekből a legjobb bizonyítványokkal van ellátva, melyeket szerkesztőségünknél is bemutatott, Pozsonyból e napokban érkezett városunkba és itt tánezórá- kat szándékozik adni. Tudomásul felemlítjük.

Kifőző konyha. - A Kiss Dánielné egy- J leti gazdaasszony kezelése és Varjasné úrnő | egyleti ellenőr felügyelete alatt levő kitőző ! konyha január 20-tól február 20-ig kiosztott | 238 férfi-, 401 női, 322 gyermek- és 140 ingyenes tehát összesen 1101 ételadagot. Ezen idő alatt volt a bevétel 50 frt és 5 kr. a kiadás a hússal együtt 75 frt 14 kr. Fafogyasztás volt negyedfél méter.

♦Thea estély. — A polgári társaskörben febr. 21 én tartott thea-estély annyira népes volt, hogy alig lehetett mozogni. Oka ennek a lapunkban is említett Schreier hegedűművész fényesen sikerűit hangversenye volt, mely az estélyt kiválóan élvezetessé tette.

♦Előfizetési felhívás. — „Hires magyar nők“ (költemények) czimü szerkesztett müvemre. Ez tiz iv (160 lap) és legjelesebb Íróink azon verseit tartalmazza, melyek történelmileg nevezetes honleányainkat magasztalják. Könyvem ára egy forint, mely hozzám f é. április hó 5-ig előre küldendő. Gyűjtőnek ötre egy t. példánynyal szolgálok. Munkám mogjeleuik 6—8 hét alatt. Temes-Lippán,

1880. február hó 25-én. Udrosy Mihály, tanár.

♦A Rautmann Frigyes gyönyörű kiadásában megjelenő „Ország-Világ“ képes folyóiratnak vettük az ötödik, műmellékletes füzetét. A gazdag tartalmat egy szép kép egé- j szíti ki, mint műmelléklet, melyen egy leány í levelet olvas, melyben »igen“ szava kéretik.

I A szöveg közt levő képek szintén szépek és ! gonddal vaunak kiállítva. Ajánljuk.

♦Enyingröl írják: — Máté József enyingi lakos földmives hazulról Fehérvárra utazván, feleségét és egy 2 és 4 éves fiat hagyott otthon; az anya szalmazsákot akarván tölteni, — e végett szalmát készítvén a szobába — de a kútra ment el és a gyermekeket a szobába zárta, ezek valahogy gyufához jutottak, s a szalmát meggyújtották. — Mire az anya hazajött, a 4 éves fiát megfulva, a 2 éveset pedig a fuladáshoz közel találta, e fiú ma j szintén meghalt, — sajnos, hogy ily esetek | nem csak egyszer adják magukat elő, és a szü! több elismerést?! A völgy a park és forrásokkal e század elején még mocsáros, iszapos, uövényzetszegény, egészségtelen volt; a kezdetet Stayer akkori kormányzója, egy Vicken- burg gróf erélye varázsolta elő. S ily rövid idő alatt minő paradicsom keletkezett! Kiván- | nám B. Fürednek azt az emelkedést, haladást, mit én Gleichenbergben tapasztaltam csak „egy* évtized leforgása alatt. Mindenféle megvillant agyamban: Füred növényzet-szegény,

! Gleichenbergben a Murába vezették le csai tornákon a felesleges vizet, posványt, Füreden a Balatonból lehetne óriási genialis vízvezetéket, öntöző systemát létesíteni, nőne akkor fa, fű, erdő, lenne lomb, árnyék, azután üde, ózonygazdag lég és végre elég eső is. De én a növényzetet nem egy »sétányban* képzelem, hanem két órányi határban Füred körül gondolnám elővarázsolni, ligeteket, erdőket, s mindenfelé kedves nyaralókat befutni vadszőllő és piros rózsával; szóval kívánok annak a bűbájos tónak egy szép, igazán világhírű, elegáns, fényes, pompás fürdőhelyet; egyet. Többi kerete maradjon kedves idyllnek mint eddig. Megengedem azomban, hogy nem értek hozzá, és megköszönnék a fürdővendégek azt a sok pocsékolást, öntözést, esőt, mit én a nyakukba szakadtatnék, hiába nem tehetek róla, gyűlölöm a port és van bennem valami hollandus természet, hogy csak vizet, sok vizet, mindent megmosdatva szeretek csak, a fákat is, és borzasztónak találom azokat a szürke réteggel bevont, szomorú összezsugorodott, bedugult tüdejü leveleket! A siralmas kinézésű sápkóros pázsitot, mely között egy-egy boldogtalan kis virág,