Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-11-28 / 48. szám

kezdenek közösen imádkozni, azután meg a „ Miatyánk *-nál a katholikusok várják meg, mig a protestánsok elmondják azt a záradé­kot is, a mit a katholikusok nem szoktak el­mondani- Azonkívül közvetlen a lefekvés előtt és fölkelés után, mig a róm.-katholikusok ágyaik mellett térdelve mondják a el a szó kott imájukat, addig a protestánsok ágyaik mellett állva imádkozzak saját felekezeti imá­jukat. És ez igy történik az intézet lennállása óta mindig, annélkül, hogy csak egy esetet is tudnánk felhozni, a mely arra mutatna, hogy a négy felekezetbeli növendékek együtt neve­lése egyik vagy másik vallásos érzésének s nevelésének, vagy az általános vallásos szel­lemnek ártalmára lett volna. * (A munka és gazdaság.) Az iskolai oktatással párhuzamban alkalmaztatik a munka, mint a képzésnek nem kevósbbé fontos esz­köze. Az ember kettős, szellemi is testi ter­mészetének ápolása és fejlesztése az iskolai oktatás s a munka összekapcsolását kívánja. Bármelyiknek is mellőzése az emberi életben, főkép a szegény munkásember életében félszeg következményeket von maga után. A munka teszi az oktatást gyakorlativá és az oktatás feloldja a munkát a gépiesség kötelékei alól, fölüdít, nemesít, ösztönt nyújt a további mun­kálkodásra, elfeledteti a munka által okozott fáradságot stb. A munka és főkép a gazdasági munka által szerezhető meg a testnek elengedhetet­lenül szükséges ügyesség és erő, s nem eléggé méltányolható eszköz az értelem és reflexió fejlesztésére, a rendszeretetre s legtőképen a jellemképzésre; azonkívül a gazdaságból az intézetnek anyagi hasznot is hoz. Jóllehet, ez csekélyebb, mint a hogy az ember gondolná, mert a fiatal erő hamar ellankad és egyesülve is csak felét képes elvégezni annak, a mit felnőtt ember könnyűséggel tesz meg; azon­kívül gyermeki ügyetlenségükkel és gyámolta­lanságukkal a legnagyobb vigyázat mellett is sok kárt tesznek a szerszámokon és növé­nyekben. Mindazonáltal a haszon nem meg­vetendő, mert épen a munka azou eszköz, melynek helyes kezelésével munkára és ügyes­ségre szoktathatjuk a növendékeket; az inté­zetre nézve pedig a legcsekélyebb anyagi nye­reség is nagy értékű, mert jövedelem-forrását úgyis cseppekből meríti. Minden család saját nevelője vezetése mellett rendszerint külön megy munkára. A családnevelő folytonosan növendékei közt van, őket útbaigazításával, oktatásával, de legfőkép példájával vezeti a munkában; megismerteti az illető munka végzésének könnyebb és ke­vesebb erőt igénylő módját; fölhasználja főleg a mezei munkát, illetőleg az azzal összeköt­tetésben lévő tárgyakat, természetrajzi isme­reteik gyarapítására stb. A gazdasági (kerti, szőlő, mezei) mun­kán kivüi a házi dolog és némely házi-ipar munkák szolgálnak nevelési eszközül. 1. A gazdasági munkákra az anyainté­zetnek 2 hold kertje, 2 hold szőllője 22 hold szántóföldje s 16 hold rétje, a fiókiutézetuek pedig 2 hold faiskolája és 4 kőid szőlője van. A fiókintézet szőlője mint kísérleti szőlő 250, részint magyarországi, részint külföldi fajt tar­talmaz. Az egész területen minden kézi mun­kát a növendékek végeznek a családtanítókkal együtt. Csupán a termények behordásánál és aratás alkalmával, kéve kötözésre alkalmazta­tik néhány napszámos. Állat létszám: 2 ló, 11 szarvasmarha, 10 sertés és 2 szamár. A gazdasági eszközök száma 547 frt 94 kr. értékben 408 darabot tesz. A fiók-intézet­ben van 276 db gazdasági eszköz 568 frt 11 kr. értékben. 2. A házi-ipar munkák közül eddig a kefekötés, szalmakalap-fonás, szalma-mozaik munka s a kosár-fonás taníttatik télen. 3 A házi dolog alatt az intézet lokszo báinak, iskoláinak, szóval helyiségeinek na­ponkénti tisztogatását értjük, melyeket szintén a növendékek végeznek. Ide számítjuk a nö vendékek ruháinak, szekrényeinek stb. napon­kénti tisztogatását s rendbentartását is és a háztartásnál előforduló munkákban való se- gédkezést, mint pl. a favágást, vizhordást, kenyérsütést és főzelék tisztogatást. A 42 hold területű, részint tulajdon ré­szint bérelt birtokból az intézet munkálására 35 hold esik, a többi vagy teljesen munkál- hatatlan, vagy pedig — mintegy 4 hold — igás napszámért ki van adva. 60 növendéket és 3 tanítót számítva, körülbelül 800 □ öl terület művelése esik egy személyre. A kert egész nyáron ellátja az intézetet zöldséggel és főzelékkel; a szőlő és mezei gazdaság a kerttel együtt évenként 4—5 száz frt jővödelmet hoz. * (Lakás.) Az intézet 3 nagy épületben van elhelyezve. A régi emeletes főépületben van az igazgató lakása 3 szobával, 1 ima­terem, 1 betegszoba, 2 szoba csizmadia és szabó-műhelynek, mely a két mesterember és 4 inas számára lakásul is szolgál, 2 cseléd­szoba, 2 tanterem, 1 szerszám-szoba és 1 ruha- és éléstár; a pinczehelyiségben van 1 főző- és egy mosó konyha, 1 éléskamara, 1 sütő-szoba és a pincze. Á másik szintén emeletes, új épületben van elhelyezve az 1-ső é3 2-ik család 4—4 szobában, mindkét családba külön be­járattal A harmadik épület egyik felében lakik a 3-ik család 4 szobában s van egy tan­terem a felső népiskolai osztályok számára; a másik fele gazdasági épület 3 istálló és egy nagy félszerrel. Mindegyik család lakása áll egy háló­szobából, a családnevelő szobájából, mely a hálószobába nyílik, egy mosdó-szobából és egy nappali szobából. A fiókintézet lakó helyiségül Füred köz­ségházának egy részét bírja bérben, s abban van elhelyezve. A növendékek és a segédtanító 2 szobá­ban laknak; az igazgató lakása 2 szoba, egy konyha és egy kamrából áll. A tanterem és a pincze is bérelt helyi­ségben van, ez utóbbi azonban oly kicsiny, hogy a legutóbbi szüret alkalmával borainkat már nem tudtuk ott elhelyezni. Molnár Aladár ig. tan. elnök ur volt szives egyik pinczéjét az intézetnek átengedni. * (Élelmezés.) Az élelem áll reggeli-, ebéd-, uzsonna- és vacsorából. Nyáron, midőn sürgős munka-időben 5 óra előtt kelnek föl, reggeli és ebéd között is kapnak kenyeret. Az élelmezésnél kettőt tartunk főszabály­nak: 1-ször azt, hogy a növendék mindenhez hozzászokjék, ne szokjék meg csupán egy bi­zonyos nemű táplálkozást; 2-ik és legfőbb elvi szabály pedig az, hogy a növendékek oly élelmezést nyerjenek, a mely a testnek ele­gendő és egészséges tápot ad, de melyet min­den napszámos ember, ha munkás és taka­rékos, meg tud magának szerezni. Ha mi az intézetben jobb táplálékhoz szoktatjuk növendékeinket, mint a minőt az életben kedvezőtlenebb körülmények között is megszerezhetnek maguknak: akkor szerencsét­lenné tettük őket. Elégedetlenek lesznek, ne­hezen tudják nélkülözni a megszokott jobbat és hamaráb vetemednek bűnre, ha máskép nem nyerhetik meg azt, a mit nem bírnak nélkülözni. Megszabott étrendhez, kivált nyáron szi­gorúan nem igen alkalmazkodhatunk Mindig a szerint kell a házianyának a főzést napról- napra megállapítani, a mint azt terményeink értékesíthetése megkívánja. Különben általánosságban az étrend, az ételek anyagára nézve, a következő: reggelire kap minden növendék kenyeret, egy meszely tejet vagy levest; délben levest és főzeléket (vastag ételt) hússal, vagy tésztát, uzsonnára kenyeret s ha van valami gyümölcs, azt hozzá, vagy pedig munka-időben — szalonnát; este levest s kenyeret. Húst hetenkint háromszor kapnak. Egy növendékre számítunk naponkint 35 grm., zsirt, 56 dgr., kenyeret, húsevő na­pon 14 dgr., húst s tészta napon 87 grm., lisztet. A tanítók a leveshez mindennap kapnak egy kis húst. ♦ (Ruházat.) A növendékek ruházatot az intézettől nyernek. A ruházatnál a czélszerüség, tartósság s egyszerűség a szabály. Egyenruha nincs. Nincs meghatározva a ruházatnak sem alakja, sem színe, sem auyaga, hanem a fen­tebbi szabályok szemmel tartása mellett az igazgató belátására van bízva a ruházat elő­állítása. 3 rendbeli ruhájuk van a növendékeknek : egy ünneplő nyári, egy ünneplő téli, és ha azok ünneplőkül már nem használhatók, munka­ruhának használtatnak, csak szükség esetén kapnak egy nyári vászon dolgozó nadrágot. A fehérnemű áll 3 nappali, 2 hálóingből, 2 lábravalóból és 3 zsebkendőből. Lábbelijök csizma, azonban nyáron leg­inkább meztelen lábbal dolgoznak. Nyáron saját készítményü szalmakalapot viselnek, télen pedig sipkát. (Vége köv.) Közgazdaság. Városunkban a legközelebb múlt pénteken megejtett hetivásár, daczára a nehézkes utak nagy sár, és kellemetlen ködös időnek — élénk — de egy­úttal népes is — és mindenféle gabona nemből elég volt, búza — és kukoricza képezte leginkább a ke­reslet tárgyát — búzát nagyobb részben a bakony- béli községek szállították (Veszprém város) káposzta kerti vetemény illetve zöldség nem volt annyi mint a múlt heti vásárkor — de azért az ára semmit sem emelődött — krumpli bőségben — sertvés különösen hízott rendkívül sok volt — jól hizott sertvést lehe­tett venni klgramra 44—52 krért, — széna- szalma behozatal a helyi szükségletet fedezte, ára semmit sem emelkedett — apró marha kévés, annál több baromfi- és élelmi czikk, — hal, tej, túró, tejfel bő­ségesen, vaj azonban fogyni látssik, legkapésabbnak mutatkozott a bor, oly annyira, hogy az összes be­hozatal 10 érára tökéletesen elkelt, — gyümölcsből a szőüő zsúpok, és almák képezik a fő tárgyat — a piaczi ár a fentebbiek alapján a következőkben álla­pít atott meg. Piacai árak. Az eleségnek folyó ára a hetivásáron. 1880. évi november. 26. — Búza, legjobb 79 kilogramm 11 frt 80 kr. Közép 77 ki. 11.50. Legalábbvaló 75 ki. 11. —kr. ROZS, legjobb 72 ki. 9.50. Közép 71 ki. 9.20. Leg­alábbvaló 70 ki. 9.—. Árpa, legjobb 64 ki. 8.40 Közép 63 k). 740. Legalábbvaló 62 ki. 6.40. Zab, legjobb 40 ki. 6.20. Közép 33 ki. 6. —. Legalábbvaló 37 ki. 5.80. Ku­koricza, legjobb 75 ki. 681. Közép 74. ki. 650. Leg­alábbvaló 73 ki 6.20. Dara-liszt, métermázsa 22 frt, kilogramm 22 kr. Zsemlye-liszt m n. 20. ki. 20. Fehér­kenyér-liszt mm. 16 ki. 16. Fekete-kenyér-liszt mm. J3 ki. 13. ICukoricza-liszt mm. 7 ki. 8. Rizs-kása mm. 24. ki. 26. Buza-dara mm. 20. ki. 20. Árpa dara mm. 22. ki 24. Borsó mm. 12. ki. 13. Lencse mm. 9. ki. 13. Bab mm. 9. ki 30. Köles-kása mm. 12, — ki 14. Métermázsa széna 13.— Ágy-szalma. 1.50. Takarmány-szalma 1.0. Alom- szalma.70. Köbméter cserfa 3.25 Bükkfa 2.75. Tölgyfa 2.75. Kőszén kovácsnak való mm. 1 76. égetni való mm. 1.76. Faszén hektoliter 41. Lámpa-olaj 45. 50. Kilogram Stearin-gyertya 1.8. Öntött-gyertya 61. Petro­leum 24. Lámpabél m. l5/io- Kilogramm szappan 40. Nyers-faggyú 32. Tisztitott-faggyn 64. Marhahús 52. Disznó-zsír 96. Kömény-mag 60. Kősó 13. Czukor 50. Magyar-bors 10. Paprika 10.Vörös-hagyma 22. Fog­hagyma 24. Füstölt-szalonna 1. — Nyers szalonna 90. Marha zsir 1.20 Sertvés-hus 56. Borju-hus 72. Tojásból 4 db 10. Boreczet 16. Burgonya 70. -. Hektoliter ó bor 24 frt. Ujbor 14.—. Liter ó bor 24. Ujbor 14. Liter szilva pálinka 10. Közönséges pálinka 40. NYILTTÉR. 135 Értesítés* 3-1 A veszprémi II. segélyegylet által 1880. évi novemberhó 16 án tartott választ­mányi ülés határozata folytán 1881. évi január 1-től kezdve a kamatok következőkép állapítattak meg: 1. Yáltókőlcsönök után 8%. 2. Ingatlan vagyonra adott kölcsönök után 7%. 3. Könyvekre kivett kölcsönök után 5 y2 % százalékban, de oly megszorítással, hogy ezen kamat leszállítás csak azon adósfeleknél lép életbe, kik 1881. évi január 1-én hátralék­ban nincsenek. Az igazgatóság. Felelős szerkesztő s kiadó: K o in p o 11 liy Tivadar*. Laptulajdonos : RRAÜSZ ARMIN. Dl'. (j, fü l-o 1 aj a. Mindennap új meg új nyilvános köszönő levelek és hálairatok érkeznek, melyek a fül­olajnak fülbetegségekben, mint fülkatarhusokban, fülzugásban, fülszúrásban, fültájásbau, nehézhallásban s időszerű süketségben való sikeres használatáról tanúskodnak. Épen azért az orvos urak szives figyelmébe ajánljuk a Dr. Schmidt G.-féle fül-olaj haszná­latát. Újabban egy megyei főorvos Dr. Hammerschmied következőleg nyilatkozik fül­olajunk hatásáról: Tisztelt uram! Sietek Önnel tisztelettel tudatni, hogy az Öü által küldött Dr. Schmidt G. főorvos Valódi fül-olaját fülbetegeimuél különösen fülzugásokban, fülhasogatásokban, visszatérő süket­ségben s nagymérvű nagyothallásban, mint legkitűnőbb gyógyszert használtam. Nem fogok késni további működésemben szenvedő fülbetegeimet e hathatós gyógyszer által gyógyítani s tartozó kötelességemnek ismerem a kitűnő hatású fülolajat a föntebbi fülbe­tegségekben mindenkinek lelkiismeretesen ajánlani. Sillein, 1880. márt. 5. Tisztelettel Dr. Hammerschmiedt, m. kir. honvéd-főorvos s megyei-főorvos. :a«=ÁJ -'tau RufernsÁk | ; Cber-Slabsai7t | I Physikus g D-G.SCHMIDT 109 12-11 Dr. Schmidt G. ezredföorvos F TT X-i-O X- -A. T -A. ~V| > I I I I I «/ csak akkor valódi, ha minden üvegen s a piros papirburkolaton következő védjegy látható. Máskülönben hamisítvány. Tehát óvatosságot ajánlunk a bevásárlásnál. Ára üvegenként használati utasítással 2 frt. Kapható: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái Budapesten. Pártoljuk a honi ipart! flllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH LAN« EERENCZ VESZPRÉMBEN ajánlja saját gyártmányú. IPf posztó- és nemez (íilcz) czipőit férfiak, nők és gyermekek részére, házi-, utczai- és utazási használatra, egyszerű vagy díszített minőségben egyformán jó! és gondosan készítve jutányos áron Hordozható gőzfürdő! Van szerencsém a n. é. közönség és a szenvedő emberiségnek figyelmébe ajánlani a néhai férjem Viadal* Pál által feltalált és részére szabadalmazott mely már 12 év óta oly sok sikert aratott, és Isten kegyelméből számos emberen segített. Gyógyhatású régi ismeretes lévén, teljes tisztelettel kérem fel a t. közönséget kegyes párto­lásra, részemről ígérvén bárkinek, megrendelésre eme fürdővel készségesen szolgálni. B.-Gyulán, 1880. évi október hó 23. Vladár Pálné. 30 4-3 >' r. Veszprémben,1880. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents