Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-11-21 / 47. szám

űm a'inn

___0

kü

lönben gyakran összeütközésbe jö a társadalom szabályaival, a törvényekkel, az élet ezer bajaival. S ha mégis mindezt a nagy iskolában, az életben kénytelen megtanulnia, úgy lehet, sok esetben a tanulás saját kárával történik meg.

A tanulás soh sincs késön. Nem felületes műveltségű, féltudósokat, tu- dákosokat akarok én az öumivelés által képezni. Az ilyenektől, megvallom, magam is irtózom.

Nem szándékom erről hosszasabban beszélni, csak annyit említek meg, miszerint a legtöbb botlásnak, később bekövetkezhető bajnak forrása az előzőleg meg nem szerzett ismeret: szóval a tudás-hiány. Hogy ezt elkerülhessük, gyermekkorától fokozatosan kell az embert képezni, mit a szülői körben, az iskolában — házi, iskolai nevelés által érhetünk el. Mellőzve ezúttal a házi nevelést, az iskolai nevelésre kívánom a figyelmet fölhíni.

Németh Gerő.

Heti szemle.

— nov. 20-án.

Dervis pasa összehívta az albán liga főnökeit és azt a kérdést intézte hozzájuk, vajon hivek-e a szultánhoz. Az igenlő válaszra Dervis pasa kijelentette, hogy a szultán azt parancsolja, hogy Dulciguot adják át. Az összegyűlt albánok megdöbbenve távoztak és tanácskozván egymással, egy mohamedánok- és katolikusokból álló küldöttséget menesztettek Dervis pasához, s tudatták vele, hogy határozottan vonakodnak teljesíteni ezt a parancsot.

*

Török- é3 Görögország közt a viszony naponként mérgesül, s nem lehetetlen, hogy a tavaszszal a két ország közt háborúra kerül a dolog. Egyidejűleg jött az a hir is, hogy háború esetére az albán liga Prizrendből Janinába teszi át székhelyét.

*

Az olasz kamara megválasztotta új elnökségét. Az újonnan választott elnökség nyolez tagja közül heten ellenségei a mostani kormánynak, melynek állása, mint politikai körökben általánosan hiszik, teljesen meg van ingatva.

*

Francziaországot még mindig a minisztérium ellen intézett heves támadások foglalkoztatják. Jelenleg a kilátás vergődött túlsúlyra, hogy Gambetta a mostani minisztériumot hivatalban fogja tartani egész a jövő évig, nehogy neki kelljen magára vállalni a minisztérium-alakítás feladatát, melyet any- nyiszor elodázott magától. A legitimisták a párt új szervezését határozták el. Chambord gróftól programm megjelenését várják.

*

Irlandban az agrárius mozgalmak még mindig tartanak, sőt egyre nagyobb mérvben terjednek. A cabinet-tanács ülést tart Wind' sorban a királynő elnöksége alatt. A parlia- mentet csak ezután hívják össze rövid ülésszakra, hogy kivételes intézkedéseket szavazzon meg. A nyílt polgárháború megelőzése végett szükség van ezekre az intézkedésekre.

*

Afganisztán végleges kiürítését határozta el az angol kormány.

*

A magyar képviselőházban napirenden van az 1881. évi állam-költségvetés általános I tárgyalása. Sennyey Fái báró is mondott ez alkalomból egy nagyszabású beszédet ellenzéki szellemben. Hasonló szellemben beszélt Bittó István is. A kormányelnök mindkét beszédre válaszolt. A képviselőház igazságügyi bizottsága hitelesítette a kényszeregyezségre vonatkozó intézkedéseknek letárgyalt részét.

Szózat

Magyarország népnevelőihez !

II.

Miután ez igazságokra mintegy őnma- guktól rájöttek, tanácsoltam nekik, foglalják írásba és lássák el kötelező aláírásaikkal. Még különösen figyelmeztetem őket, miszeriut a névaláírás valami nagyon komoly dolog és hogy ezen irat az első documentum lesz, melyet öntudatosan, erős kötelezettséggel állítanak ki.

Ily módon alakult meg iskolámban egy állatvédő egylet, melynek én tanácsadója, esetleg bírája lettem, de a mely magamagát kormányozta a következő, látszólag a gyermekek által összeállított szabályzat alapján:

1. §. Az egylet tagjai névaláírásukkal kötelezik magukat a madarakat általában, különösen az éneklő madarakat megvédeni. Nem fogják a fészkeket szétrombolni, sem a tojásokat vagy madárfiakat kiszedni. Nem fogják a madarakat megzavarni, ha fészkelnek, költenek vagy fiaikat etetik. Nem fogják megengedni, hogy más gyermekek vagy felnőttek olyasmit cselekedjenek és igyekezni fognak megakadályozni, hogy a macskák vagy ragadozó madarak kárt okozzanak. Kemény télen és nagy hó alkalmával a tagok etető helyeken gondoskodni fognak a madarak etetéséről.

2. §. A mely tag ez ellen vét, az mint haszontalan tag, az egyletből kizáratik, sőt másképen is felelősségre vonatik.

3. §. A város és környéke kerületekre osztatik, melyek mindegyike egy-egy vezér- tag és több segéd felügyeletére bizatik.

4. §. Különösen nehéz intézkedéseknél a vezér tagok a tanító tanácsát fogják kikérni. (Jönnek az aláírások.)

Hogy a gyermekeknek ezen szövetkezése mennyire áldásos befolyással volt cselekedeteikre, mutatja a következő eset. Ugyanis a legközelebbi tél igen kemény volt és a karácsonyi szünnapok alatt erős havazás állt be. Nem” lévén módom a gyermekekhez közvetlen szólni, kis verset írtam és tettem közzé a helyi újságban, melyben a didergő és éhező madárkák élelmet kémek. — Más években az erős havazást gyermekek és felnőttek arra használták fel, hogy a városba seregesen tóduló madarakat összefogdosták. Most pedig azt tapasztaltam, hogy a város több részeiben húsznál több etetőhely volt berendezve, a hol ezer meg ezer madár szedegette az odaszórt magokat és morzsákat, nagy örömére a gyermekeknek.

Ezen ampbitheatrum mintegy 400 méternyire fekszik a várostól.

Az egész épület tojásdad alakú; hosz- szasága 400 láb, szélessége pedig 314 láb, úgy hogy 20.000 ember elfért benne s nem csak Pompeji, hanem a környékbeli helységek lakosai is tömegesen tódultak az itt rendezett játékok és látványosságok szemléletére.

A főbejárat észak felül van. Ezen bejáraton belépve néhány lépcsőn lefelé kell menni, hogy magára a színkörre (arena) érjünk; ez, valamint a több rendbeli mellékfolyosók, vesuviai kőzettel van kirakva, mely kőzeten köröskörül egyenlő távolságban egymástól lyukak vehetők észre, melyekbe a nézőtért a színkörtől elválasztó védfalak oszlopai voltak állítva.

A bejárattól jobbra és balra a kőfalban egy-egy fülke van; melyek mindegyikében szobrok álltak, de ezeknek már csak talapzatuk van meg.

A főbejárattal szemben van a kijárat, melyhez a főbejárattól két felül egy földalatti, boltozatos folyosó vezet. Ezen folyosóból több lépcső vezet fölfelé az első és második helyre, melyeket caveáknak neveztek s melyek a magistratusi személyiségek s egyéb előkelő egyének helyei voltak.

Maga a színkör, a már említett deszka védfalon kívül még egy kőfallal is el volt választva, mely kőfalra vasrácsozat volt helyezve, hogy csak a néző közönség a szereplő vadállatok ellenében jól megoltalmazva legyen.

Különben ezen egész kőfalnak a színkör felőli oldala a legszebb freskó festményekkel voltak díszítve, melyek a helyhez illő jeleneteket ábrázoltak, ma már azonban alig felismerhetők. Ugyancsak ezen falon voltak felvésve a színjátékok rendezésében maguknak érdemeket szerzett férfiak nevei is.

Az első cavea, vagy is első hely a másodiktól ismét egy magasabban fekvő kőfal által volt elválasztva s a második caveára 30 lépcső vezetett. A második caveán túl voltak az u. n. loggiák, vagy is a nők és a nép számára készült helyek.

A színkörnek egyik oldalán egy keskeny ajtón át egy gömbölyű alakú meglehetős kicsiny csarnokba juthatni; ide szokták vou- szolni vaskampóval a színkörben megölteket.

Ezen kívül mind a bejárat, mind a kijárat közelében két-két igen erősen épült s hatalmas vasrácsozattal elzárt ketreczek vannak a falban, melyekben a játékhoz szükséges vadállatokat tartották.

A ketrecz ajtók a színkörre nyíltak, s a rácsozat íölhuzása után a bentlevő vadak egy ugrással a színkör fövényén termettek s vérszomjazó, bőszült ordításaikkal csak hamar a leggyünyörteljesebb kedélyhangulatot idézték elő azon nép kebelében, mely magát oly sokáig a világ urának méltán tartotta.

Ma már, ott a hol az afrikai sivatagokról hozott oroszlánok s tigrisek bömböltek — nem zavarja más a néma csendet, mint egy- egy álmából felzavart denevér sziszegése, vagy .cicerónek* hangzatos előadása.

Tudnék példákat felhozni tanítványaim szivjóságáról és gyengéd gondoskodásáról a madarak iráut, melyek valóban megindítók: másrészt igazán nemes haragjukról, fölfedezett kegyetlenségek alkalmával is vaunak bizonyítékaim. A sok közül im ezen eset: Városi határunkon túl eső falubeli, mint egy tiz éves fiú kiszedett egy varjufiat, mire egy közeli tüzuél megsütötte és halálra verdeste. Tanítványaim nemes haraggal szivükben, elmentek a faluba az esetet a tanítónak feljelenteni, hogy a szívtelen flu bűnhődjék. — Más sok esetről elhallgatok; annyit azonban határozottan állíthatók, hogy a madarak üldözése nálunk többé elő nem fordul és hogy az irántok való szeretettel tanítványaimnál szaporodott minden élő, kivált szenvedő lények iránti érdekeltség is. És ez természetes; mert midőn felismerték, hogy a madárnak joga van az élet- és jóléthez, és ennek következtében joga az emberek részéről jövő pártfogásra is: ezen nézetet okvetlen más állatokra is alkalmazniok kellett.

így tapasztaltam, hogy a gyermekeket csak rávezetni kell valami jó eszme elfogadá sára és ők azonnal tüzes és lelkes apostolaivá lesznek. Sőt mi több, az állatvilág iránt elfoglalt álláspont a tanítványok egymásközti magaviseletére is befolyással látszik lenni; mert mindegyik erkölcsileg emelkedve érzi magát, lévén neki egy életczélja, melyre nem kényszerűségből, hanem saját erkölcsi elhatározásából törekszik.

Az állatvédelem nemcsak nemes gondolat, de fölötte hasznos is mind két részre: ember és állatra nézve egyaránt. És az ember még hozzá a jobbik részt nyeri, mert az állatvédelemből amily nagy auyagi, ép oly nagy talán nagyobb erkölcsi haszon is háromlik reá. — Ez okból minden becsületes ember, ki nemcsak önczéljának óhajt élni, okvetlen hű barátjává lesz az állatvédelemnek. A népnevelő pedig, ki egész életét, minden tehetségét a nép művelésének szenteli, bizonyára kettőzött kötelességgel van: az állatvédelem iránt jó akarattal lenni és az állatvédők törekvéseit minden erejéből elősegíteni. A népnevelőnek működése mindenben odairányul, hogy a nép szellemileg ébredjen, erkölcsileg emelkedjék és jó hitében neveltessék. Az állatvédelemre való figyelmeztetés és a nép gyermekeinek az állatvédelemre való begyakorlása, rászoktatása nem más, mint a népet legnemesebb irányban felvilágosítani és érzelmeiben javítani.

Azért az összes népnevelőket és tanítóegyleteket a jóra való nemes törekvésben . ügy társain kát — kérjük, vegyék fontolóra az ‘'állatvédelem áldásos befolyását a népnevelésre és pártoljanak, terjeszszenek minden eszmét, mely állatvédő egylet létesítésére czéloz. Az állatvédő-egyletek vagy az állatvédők barátainak szövetkezetei irányában hideg és közönyös maradni csak az képes, ki nem ismeri a törekvések czélját, vagy a kinek nincsen nemesen érző szive, úgy, hogy nem kép-s felfogni az általános jót és hasznosat. És aki éppen nyilvános ellenségnek mutatja magát, az alávaló nemtelen lelkülettel megvert ember, kinek lehet gazdagsága, magas rangú állása és talán szelleme (?) is, de érző szive, nemes gondolkozása nincs.

Az állatvédő egyletek körülbelül 30 éve hogy teijednek a művelt világ minden országában és ezen országok minden néprétegében. Kezdeményezők rendesen a legnemesebb érzelmű emberek, többnyire magas rangú vagy kitűnő tudomáuyú férfiak és nők. Már ezen körülmény is arra mutat, hogy az ügy nemes és az emberiségre nézve szent. Ha pedig a dolog velejére hatuuk, úgy azt is fogjuk tapasztalni, hogy az állatvédelem éppen a cultura előhaladása következtében szükséges, még pedig úgy az állatok, mint az emberek érdekében.

Ugyanis vadon vidékeken, hol a természet az emberektől nem bolygattatik, ott sem a növény , sem az állatvilág emberi oltalomra és rendben tartásra nem szorul. A természet magára hagyatva, nem engedi meg a kihágásokat és a túlszaporodást sem a növény, sem az állatotszágban. Mihelyt egyik fél kedvező viszonyok közt túlságosan elterjed, támad egy hatalmas ellenfél, mely megzabolázza és természetes határaiba visszaszorítja.

Nem úgy ott, a hol a hatalmas ember önző czéljainak következtében, mint a természet ura lép fel. Ott sok állat pusztul, melyek az embernek egyenes hasznára nem válnak ugyan, de a melyek más alattomosan terjedő és pusztító ártalmas állatka elterjedésének megakadályozói voltak.

Ezen közvetve hasznos állatok, minők az éneklő madarak, vakond, görény, baglyok, gyik, varangy, sün, denevér stb. vélelmezése, ba akarjuk, hogy föld- és erdőművelésünk, szőlőszetünk és kertészetünk tönkre ne menjen — okvetlen szükséges.

Az „Aradvidéki „Tanítóegylet“

állatvédelmi bizottsága.

(Folyt, k3v.)

A VIDÉK.

Pápa, 1880. november 17-án.

A napokban osztatott szét Pápa városa költségvetési előirányzata 1881. évre. A főbb tételek a következők: a) bevétel; különféle haszonbérek és alapítványi kamatokból 18418 frt;

— különféle változó jövedelmek után 11936 forint. A bevételek összege 30418 forint, b) kiadások; állami adó 2487 frt; tisztviselők és szolgák fizetése 17652 frt — rendőrök ruházata 1063 frt — tanodái segély: a felekezeti iskoláknak 6881 frt, ismétlő iskoláknak 600 frt — jogakademiának 600 frt — óvodának 1077 frt

— rajziskolának 690 frt — polgári leányiskolának 1096 frt — faiskolának 350 frt — szegények heti segélyezésére 5000 frt — árvák tartására 738 frt — különféle kórházi költségekre 1500 frt — adóbehajtás és adóelengedés 2600 frt — irodaköltség 765 frt — irodák fűtése 150 frt — 77247 frt városi adósság kamatja 5407 frt — napidíjasok 860 frt — tűzoltó- egyletnek 1500 frt — utczaviiágítás 1013 — városi épületek feutartására, malomfelszerelés és tűzkárbiztosítás 3152 frt — vasúti utak és hidak 940 frt — 2 lófogat 700 frt. — Ezeken kívül van még egy nagy csomó vegyes kiadás. A kiadások összege 60551 forint. Pótadó által lesz fizetendő 30136 forint 73 krajezár.

Ha e költségvetést meg akaruók bírálni, akkor e lapok egész terjedelme volna hozzá szükséges. Csak néhány rövid megjegyzésre szorítkozunk. Pápa városa költségei évről évre szaporodnak akiadások rovatában, mig a bevétel meglehetős állandó. Ha beruházások, czélszerü javítások, a mai kor kívánalmait elérni törekvő intézkedések okoznák ezen jelenséget, megnyugodnánk, mert tudjuk, hogy a haladás pénzbe kerül. De mindezekből mi sem történt. Az állam az utolsó években annyi terhet rótt a községekre, hogy ezek már nem bírják, mindennek daczára az állami adó megsokszorosodott. Ezen szomorú tény okozza, hogy daczára a folyton növekedő községi pótadőnak, hazánk városai nem bírnak haladni. így nincs Pápán tisztaság, nincs vízvezeték, nincs canalisatió, nincs járda, nincs utczarendezés, a világítás csak olyan, hogy annyival jobban látszik a setétség. Mindezen igen szükséges javításokra nem kerül, mert a meglevő terheket sem bírják. Az előirányzat ezenkívül nem teljesen helyes, mert hiányzanak benne kiadások, igy például hiányzik abban a pápa-keszthelyi vasútra megszavazott 20000 forint felveendő kölcsön után törlesztendő tiz perczent; a tűzoltóknak megszavazott 850 frtnyi többlet és más apróbbak. A teher mindenesetre nagyobb lesz, mint az előirányzatból kitűnik.

A tűzoltó-egylet jövő óv kezdetével újra megalakul. Miután a város részéről számos előnyben részesíttetnek,biztosan remélhető,hogy a toborzásnak kellő eredménye lesz.

‘Polgár.

Az országos magyar képzőművészeti társulat

rrvűsorsolása.

Két évi szünet után, melyet az ország egyes vidékeit ért közgazdasági válságok miatt betartandónak vélt, az orsz. magyar képzőművészeti társulat magasra tűzött czéljainak megközelítése érdekében új műsorsolást rendez.

Más szavakkal: az orsz. magyar képző- művészeti társulat, hivatásának élénk tudatában, s a közönségre nézve legkedvezőbb módozatok között újra megadóztatja a hazai közöuséget a hazai művészet közügyének támogatása és lendítése érdekében. Még világosabban szólva a társulat az általa rendezett műsorsolásnak előre kiszámítható szerény jövedelmét, a műcsarnok építése által magára vállalt terhek törlesztésére kívánja fordítani, hogy mielőbb osztatlan erővel láthasson közvetlen czéljainak, a hazai művészet fejlesztése é3 felvirágoztatására irányult feladatának teljesítéséhez.

Újra apellál a magyar társadalom hazafi- ságához, művészetéhez.

De a társulat az által jobbau bízik a sikerben ; méltán kecsegteti magát a mtísorsolás kielégítőbb anyagi eredményének reményével. Mert időközben, részint a haladási ösztön hódító befolyása mellett, részint lelkes műbarátok meleg íelszóllalásai folytán, biztató jelekben, sót nagy horderejű tényekben nyilvánult a nemzet műpártoló szellemének föllendülése.

A közvélemény leghivatottabb tolmácsai, a hirlapirodalom legkitűnőbb képviselői, nemes lelkesedéssel, s mind sűrűbben szóllaluak fel a nemzeti közkincs, a szép fejlődésnek indult hazai művészet pártolása és ápolása mellett. — S a lelkes szavak viszhangot találnak, s áldozatkész versenyt ébresztenek a megyei és városi tanácstermek falai között. — A városok és megyék vetekedve szavaznak meg tekintélyes összegeket művészi czélokra, sok esetben egyenesen a képzőművészeti társulatra bízván azok hovafordítását. Nem is egyszer mindenkorra, hanem évenkint megújuló járulék alakjában.

Az orsz. képzőművészeti társulatnak a feléje ily alakban fordult közbizalom a legkedvesebb gondokat okozza. Bizonyára legszebb kötelességének fogja ismerni, hogy közvetítő