Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-10-17 / 42. szám

Tanúságomra felhozom, hogy méltóz- tassék bármely izraelita katechismust, melyből a hittant előadják a zsidó elemi iskolákban, kezébe venni s abban fogja találni: „a felebaráti kötelességeket 8 emberszeretetet gyakorolni kell minden ember iránt, legyen bármely nemzeti, bármely vallásu; mert a sz. irás (Moz. III. k. 19, 18) parancsolja: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat“. Ezen kateclnsmusban azt is megtalálja : Minden jámbor s igazságos ember, bármely nemzeti s felekezeti, üdvöziilhet. Hogy „Rohling“, a theologia tanárja a prágai egyetemen „Antichrist“ nevezetű müvében a protestantismusról másképen szól — azt bizonyosan tudja tek. szerkesztő ur. Tökéletesen meg vagyok győződve, hogy tek. szerkesztő ur is, a zsidó katechÍ8mu8ok elolvasása után, meggyőződik arról: hogy valamint a keresztény vallás a telebaráti szeretetet csepegteti a zsenge gyermekszívbe, épen úgy a zsidóvallás is azt megteszi. Azért nem érthettem, miképen mondhatja: „Ezt (a kétféle morál ezen külömbségét) a zsidók nem tagadhat- ; ják, ez napnál világosabb“.

Amit szerkesztő ur az uzsoráskodás kárhoztatásáról szól, abban egyetértek vele; de abban is, hogy a nemzsidók közt is ilyen szívtelenek vannak. Igen helyesen fejtegette egyszer a „Veszprémében, hogy ezen bajon a törvénynek s társadalomnak kell segíteniük. De azon állítása ellen: „De nem pusztán azt eszközölték az uzsorások (a zsidók), hanem nagy részben palástolói voltak, öntudatlanul bár, a keresztény uzsorásoknak is“ stb., ez ellen kell tiltakoznom a történelmi igazság nevében. A r. k. egyház története tanúsítja, hogy az egész középkoron keresztül s később is a legszigorúbb egyházi törvények s tilalmak nem voltak képesek az uzsoráskodást kiirtani a keresztények közül. (L. Geschichte des Ursprunges und Einflusses der Aufklärung in Europa von W. E. Hartpole Lecky 2-ter Th. S. 198-214.)

Mi a tek. szerkesztő ur felszólítását illeti, hogy a zsidó ne legyen uj gymnasiumok létesítésénél szűkmarkú, ezt tettük mi veszprémi zsidók már akkor, mikor még nem volt szerencsénk a „Veszprém“-et olvasni. A helybeli gymnasium V. és VI. osztály alapításához — 1867 — mi veszprémi zsidók két ezret haladó összeggel hozzájárultunk. Remélhetni tehát, hogy ezentúl is fogjuk ismerni kötelességünket.

Végre „a zsidók egyéb helylyel- közzel előforduló fogyatkozásairól emlékszik meg, mely alkalomnál a tek. szerkesztő úr bőkezű marokkal rak bűnöket a zsidók fejére, mint például az étel- és italneműek hamisítását stb. stb. Ezen bajokat, kérem, a törvényszéknek s a rendőrségnek orvosolniok kell. Ily bűntényekért lakoljou akárki, legyen keresztény, legyen zsidó, de egyenlően s érezhetően. Egyébiránt nem hallottam még, hogy a Steiner- féle kávéházban vagy a fekete kávé vagy a sör vagy a bor roszabb volna, mint Kubaiéban. Gondolom tehát, hogy a veszprémi zsidók nem szolgáltattak okot ezen vád emelésére.

Mielőtt czikkemet bevégezném, szabadságom legyen a tek. szerkesztő ur I. dithirámbus-féle czikkére is, melyben a zsidók némely erényeit túlságosan dicséri, egy pár szavakkal reflektálni. Igazán mondva, valamint tiltakoztunk a zsidókra rótt súlyos vétkek ellen, épen úgy s még hangosabban kell, hogy tiltakozzunk azoknak tulajdonított erények ellen. Bárcsak bírnának ezen szép erényekkel! akkor be volna dugva a nem tagadható, itt is ott is mutatkozó ellenszenv forrása! Ha az evés-ivásban takarékosok a zsidók, ellenben pazarlók a fényűzésben;

ha sokan tevékenyek, vannak sokan kik h'-nyélők. Az összetartás erényeit is tagadom a magyar zsidóktól. Hiszen országszerte van szakadás a két zsidópárt közt, mit a czivilizatió érdekében csak sajnálni lehet. Ha ezen szakadás nem lett volna, ha a kon- gressu8i határozatok általános érvényre emelkedtek volna, akkor a magyar zsidók haladása uagyobb mérveket öltött volna fel, és bizony a tek. szerkesztő úrnak még kevesebb anyaga lett volna belőle vádakat gyártani.

Czikkem fáczitja az: a morál ügyében, mi zsidók se jobbak, se ro- szabbak nem vagyunk keresztény polgártársaiknál. Történelmi tény, hogy a zsidók azon nép jellemét, erkölcsösségét, szokásait felveszik, melynek közepén élnek. Minden nemzet, minden hitfelekezet közt vannak jók is, roszak is. A fent említett történész (Lecky) mondja: maga a morál nem változik, de a világnézlet változik. Mit ezer év előtt jónak tartottak, azt a mai világnézlet kárhoztatja. A fődolog az, hogy minden nemzet, minden hitfelekezet haladjon az idővel s törekedjék, hogy hátra ne maradjon attól, mit a korszellem jó- és üdvösnek tart.

Hochmuth Ábrahám,

helybeli rabbi.

A tisztelt olvasó közönség előtt fekszik a zsidókérdésben bárom czikk, ítéljen azok fölött. Szerk.

Heti szemle.

— okt. 16-án.

A dulcignói kérdés megoldása az eddigi tudósítások szériát a következő: Asszim pasa közölte a hatalmak konstantinápolyi nagyköveteivel, hogy a szultán Dulcignót feltétlenül át akarja adni. A közlés alkalmával Asszim a nagykövetektől azon határozott Ígéretet iparkodott kinyerni, hogy a flotta demonstraczió- val felhagynak. Miután Asszim a német s a franczia nagykövetekkel folytatott társalgásból azon reményt merítette, hogy a demonstrácziók- kal tényleg felhagynak, ha a porta Dulcignót feltétlenül átadja, Asszim kérte, hogy a hatalmak a portához jegyzéket intézzenek, melyben Dulcigno kiürítése a demonstráczió abban- hagyásának feltétele alatt kívántatik. A nagykövetek visszautasították az ily jegyzékküldést, akcziójuk teljes szabadságát megóvni akarván. A hatalmak tanácskoztak. A porta több hatalomtól oly biztosításokat nyert, melyek folytán joggal remélhette, hogy Dulcignó átadása esetén anyagi pressziót nem fognak reá gyakorolni ; erre a minisztfrtanács elhatározta, hogy Dulcignót saját csapatai által rögtön átadatja Montenegrónak, s Nikitával külön konveucziót köt, mely a részleteket fogja szabályozni. Kiza pasa magához hivatta az albán liga vezéreit s tudatta velők, hogy Dulcignót békés utón fogják átadni; az albán lakosok ez okból nagy népgyűlést tartanak.

Kandaházi hírek szerint Bgyub kháu ismét nagy sereget szedett össze; újabb küzdelem van kilátásban.

Az angol kormány összeesküvés vádja alá akarja helyezni az irhoni agarius mozgalom vezetőit.

Híre jár, hogy az olasz kormány lázas sietséggel erősíti országszerte a várakat, gyűjti halmozza a fegyvereket, meg a lövőszereket. E nagymérvű fegyverkezés közhiedelem szerint Ausztria-Magyarország ellen lenne irányozva.

A londoni és párizsi kormánynál, mint hírlik, orosz ügynökök működnek Bosznia és Herczegovina autonómiájának viszaállítása érdekében.

A közös kormány Bosznia és Herczegovina gyarmatosításának módozatait már megállapította.

A képviselőház pénzügyi bizottsága folytatólag tárgyalta a közoktatásügyi tárcza költségvetésének előirányzatát

A közlekedési minisztérium és a vasúti és hajózási főfelügyelőség újjászervezése készül elő. Egy f. é. ápr. bó 6-án a képviselőház által elfogadott határozati javaslatnak meg- felelőleg a miniszter szervezetet szerkesztetett, mely a közlekedési minisztérium költségvetésével egyidejűleg fog tárgyaltatni.

Közigazgatási bizottság.

október 11-én.

Az alispáni iktatóba szeptember hóban beérkezett 1014 ügy, augusztusról maradt, 37, ezek 18 kivételével miud elintéztetett. Pénz- forgalom : Befolyt kőzmunkaváltság czímen 199 frt 33 kr. nyilvántartási betegalapra 199 frt 84 kr. magánosok részére előlegezett táp- ; díj 421 frt 44 kr. vadászjegyekért 168 frt,

különféle pénzforgalom 1264 frt 9 kr. összesen 2252 frt 70 kr. és egy arany. A közbiztonság kedvezőnek jelezhető. Hirtelen haláleset 5 volt. Tüzeset volt 17, a kár 44151 frt 35 kr. ebből 17550 frt volt biztosítva.

A megyei főorvos jelentése szerint a szeptemberi kőzegészségi állapot kedvezőbb volt az augusztusinál, járvány a megye területén nem uralgott. A hasznos házi állatok egészségi állapota kielégítő volt. A várpalotai marhamérgezés alkalmából főorvos úr újra kéri a megyét, hogy a fólősszámu gazdátlan kutyák irtassanak ki.

Az árvaszéki elnök jelentése szerint az iktatóba érkezett az 1880 ik év III. negyedében 2606 ügydarab, ebből elintéztetett ösz- szesen 2239, hátralékban maradt 367 darab.

A tiszti ügyészi jelentés szerint 37 per folyt szeptemberben.

A kir. ügyészség jelenti, hogy Stampfl Gusztáv bűnügyében a vizsgálat be van fejezve s a vádindítvány f. é. aug. 6-án raeg- tétetvén az iratok ugyanekkor a törényszék elé terjesztettek.

1879-ik év szeptember végéig befolyt 768333 frt 53 V2 kr. 1880-ik év szeptember végéig 742099 frt 81‘|2 kr. tehát 26232 frt 72 krral, kevesebb, miut tavaly.

A megyei kir. tanfelügyelő úr kéri a közigazgatási bizottságot, miszerint a kir. építészeti hivatalt utasítsa, hogy a csajághi ref. iskolaépület állapotáról és a kerekteleki községi iskola megépítése tárgyában jelentését terjeszsze be.

(Folyt, köv.)

Általános utasítás

| a\ 1880. december 31-iki állapot szerint es\kÖ\lendő népszámlálás végrehajtásához.

5. A számlálás felülvizsgálata. 25. A

j számlálás befejezése után a közigazgatási bi! zottság által választott felügyelő-tagoknak kötelessége az eszközlött számlálás helyességéről maguknak kellő meggyőződést szerezni.

J 26. A felügyelő tagok a hozzájuk áttett számláló lapok egyes rovatainak és tételeinek ne- taláni hiányait a helyszínén helyrepótolni, illetőleg igazítani tartoznak. Azonkívül pedig a felülvizsgálatot úgy intézik, hogy minden nagyobb házban legalább egy lakófél, kisebb házaknál pedig minden ügynöki csoportban legalább három ház lakossága felülvizsgáltassák. 27. A felügyelő bizottsági tag által netalán teendő helyreigazítások- és pótlásokra nézve aláírásával igazolandó, hogy tőle erednek. 28. A számlálás felülvizsgálata után a számláló lapok lakófelek szerint összekötve, házankint egy házigyüjtő lajstromba fektetve, ismét összekötendők, és községenkint csomagolva, számukat megjelelő nyugta mellett, át- teendők a járási szolgabiróhoz, ki a további teendőkről gondoskodik. 29. A járási szolga- biró, miután a községenkint befejezett számlálásról meggyőződött, egyszerű kimutatásba vonja össze a járás eredményét, (IV. minta) melynek kíséretében az összes népszámlálási anyagot legfeljebb 1881. január 25-dikéig átteszi a közigazgatási bizottsághoz. 30. A valamely községhez tartozó puszták, tanyák szál- j lások, telepek stb. a községi sommázat után I vezetendők be, házszámaik szerint, a járási kimutatásba, külön összegük azonban a községgel együtt egy végösszegbe összevonandó.

31. Külön adóközséget képező puszta, telep stb. külön sort kap, de elnevezésük: puszta, telep stb. megtartandó. 32. A közigazgatási bizottság, miután a megye minden járásából és minden rendezett tanácsú városból a számlálási anyag beérkezett, a járási áttekintéshez hasonló IV. minta) kimutatást készít, melyben a községek neve helyett a járás és rendezett tanácsú város neve foglaltatik és beküldi az egész anyagot, járásonkint csomagolva, legfeljebb 1881. január végéig az országos m. kir. statisztikai hivatalnak, mely a további feldolgozásról gondoskodik. Törvényhatósági joggal felruházott városok közigazgatási bizottsága a IV. mintába a községek neve helyébe a városrészekét Íratja s igy küldi be az összes népszámlálási munkálatot 1881. jan.

25-ig közvetlenül a statisztikai hivatalba.

7. A cs. és kir. közös hadseregnél és hadi tengerészeinél, valamint a magyar kir. honvédségnél szolgálatban levő honpolgárok számbavétele.

33. A cs. és kir. közős hadseregnél és haditengerészetnél valamint a magyar kir. honvédseregnél tettleg szolgálatban levő tisztek, altisztek, katonák, honvédek és katonai felek megszámláltatása, — a mennyiben laktanyákon vagy a katonai kincstár által bérelt épületeken kívül laknak, — ép úgy számláló lapokkal és vagy saját maguk, vagy a rendes számláló ügynökök által eszközöltetik, mint a polgári népesség megszámlálása. 34. Minden, laktanyában, vagy egyéb katonai kincstári vagy e kincstár által bérelt épületben tartózkodó, tettleges szolgálatban levő katonák-, tengerészek,- honvédek- és katonai felekről lajstromot készíttet a laktanya-, kórház- vagy egyéb épület-parancsnok, mely lajstrom ugyanazon rovatokat tartalmazza, mint a számláló lap, és a mely a számlálás vezetésével és főlűl- örködésével megbízott közigazgatási bizottságnak beküldendő. 35. Az említett laktanyákban

és egyéb katonai kincstári épületekben tartózkodó magánfelek, valamint a megelőző pontban felsorolt katonák és katonai felek hozzátartozói, családtagjai, cselédjei stb. a többi polgári népesség megszámláltatásának módjára számláló lapok segélyével ugyancsak az illető laktanya- (épület) parancsnok által vétetnek föl.

8. A népszámlálás költségeiről.

36. A népszámlálás eszközléséhez szükséges nyomtatványok költségeit az állam viseli, s a kormány a mintákat és utasításokat saját költségén szállítja a törvényhatóságokhoz, mely- lyek szétosztásukról maguk gondoskodnak. 37. A számlálás maga első sorban a községi tisztviselőket illetvén rendszerint ezek által és dij nélkül teljesítendő. Csak ha a községi tisztviselők erre az illető közigazgatási hatóság (szolgabiró, polgármester) előterjesztése folytán a közigazgatási bizottság által, bármely indoknál fogva, képeseknek nem találtatnak, a 8-ik pontban említett egyének közül pedig senki sem találkozik, van a közigazgatási bizottságnak joga rendkivülileg napidíjat élvező póterőket alkalmazni. 38. Az ez esetekben a közigazgatási bizottság által, az egyén munkája és minősége szerint, a község meghallgatása után, megállapítandó és az elnök által utalványozandó napi díj költségeit, az illető község viseli. 39. Az alkalmazandó fizetett közegek száma, napi díja és az igénybe vett munkanapok mennyisége kellőleg indokolva, a számlálási anyag beküldésével együtt a statistikai hivatalnak bejelentendő, mely e költségekről országos kimutatást készít. 40. Ha valamely községben hibás és haszonvehetlen munka készült, azt első sorban a felügyelő bizottsági tag tartozik kiigazíthatni és pótoltatni. Ha ez nem sikerül vagy ellene felszólamlás történik, a népszámlálás, a közigazgatási bizottság felügyelete mellett s az általa kijelölendő egyének által, az illetők rovására ismételve végrehajtandó. 41. Ha valakinek hanyagsága vagy roszakarata miatt a számlálást ismételni kellene, az ebből eredt s a törvény 5-dik szakasza értelmében általa megtérítendő költségeket a közigazgatási bizottság állapítja meg; behajtásuk az első fokozatú közigazgatási hatóságot illeti. 42. A törvény ugyan e szakasza értelmében kiszabható birság eseteit és mérvét szintén a közigazgatási hatóság állapítja meg. 43. A számlálás ismétléséből származott és behajtott költség az illető község pénztárában letéteményképen őrizendő; a birság a község pénztárának esik javára. A behajtott költség-összegek azonban, az államnak e czélra előlegezett költségei megtérítésére lévén fordítandók, a törvényhatóságok által a községektől begyűjtendők s a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által kijelölendő állami pénztárba szállítandók 44. Ha valamely közigazgatási bizottság helyi viszonyainál fogva ez utasításokra nézve némely módosításokat látna szükségesnek, szabadságában áll, össze- ülésétől (2. §) számított négy hét alatt, ez iránt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez kellően indokolt felterjesztést tenni, ki ezen felterjesztés megbirálása után ez iráut véglegesen intézkedik.

Tudomány és művészet.

„Vahot Imre emlékiratai és Petőfi S. emlékezete* czím alatt adott ki a veterán fia Vahot Gyula 2 k. munkát, mely sok érdekes irodalmi és történeti mozzanatot tartalmaz.

Molnár Györgytől, az ismert nevű színigazgatótól, is megjelent egy kötet emlékirat „Világos előtt* czimmel, melyben a 49-es évet írja le. — Árvay Istvántól népszerűén irt „Okszerű és hasznos bortermelés kézikönyve,* különös figyelemmel Zalamegye helyi viszonyaira a zalamegyei gazdasági egyesületi kiadásában.

A tanítók könyvtárának első füzetében foglaltatik: Gyakortanítások s az 1878-ki 38. és az 1879-ki 10. törvényczikkek értelmében készült népiskolai tantervek.

Liszt Ferencz összegyűjtött irodalmi műveit a mester számos közérdekű magánlevelével együtt közelebb egy lipcsei zenekiadó czég készül kiadni.

„A nők erkölcsi története* czimmel jelent meg Feleki Józseftől egy női kérdésről szóló érdekes mű francziából fordítva.

Petőfi S. lyrai költeményei német fordításban „Liebesperlen* czim alatt jelentek meg több fordítótól Aigner kiadásában.

A magyar képzőművészeti társulat kiállítása sűrű látogatásnak örvend, a múlt 2 héten 4—5 ezer ember látogatta. Szentes városa szintén belépeti a társélat alapító tagjai közé.

HÍREINK.

*A szegények atyja. - A legmélyebb

sajnálattal hozzuk tudomásra, hogy Pribék István felszentelt pőspök úr ő méltósága, ki a szegények iránti határt nem ismerő szeretete és páratlan bőkezűsége miatt városunkban „a