Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-09-05 / 36. szám

»Közegészség - Az egészségi állapot a lefolyt négy heti időtartam alatt,a mi a felnőtteket illeti, elég kedvező volt; de a gyermekeknél különösen a két éven aloliaknál kedvezőtlenebb volt a megelőző havinál, a mennyiben a bél- hurom hevenylobos bántalmai nagy számmal merültek fel, s e bántalmaknak a megbetegül- tek egy része áldozatul is esett. A kórállápo- tok közül a már említetten kivül, a nálunk szintén szokatlan mérvben felmerült és még felmerülő váltólázak érdemelnek említést. Dr. Fischer Béla. Időjárásunk aug. 28. - szept. 4. Aag. 28. Sz. r. — d. — este derült -f 14° R. Aug. 29. V. r. tiszta -J- 14° R. d. napos + 23° R. e. derült + 13° R Aug. 30. H. r. tiszta -j- 10® R. d. szeles napos -f 20° R. e. derült -f- 13° R Aug. 32. K. r. szeles + 11' R. d. napos + 20° R. e. derült + 13° R. Szept. 1. Sz. r. tiszta -f- 12° R. d. napos + 25“ R. e. derűit + 15° R. Szept. 2. Cs. r. derült -j- 10° R. d. napos -j- 26° R. e. derűit -J- 15° R. Szept. 3. P. r derült -j- 13° R. d. napos + 26° R. e. derült -J- 16° R. Szept. 4. Sz. r. derűit -|- 14° R. Vidéki lapszemle. A „Pápai Lapok“ lelkes czikket hoz a főtör- vényszék egyikének Pápán elhelyezése tárgyában. A „Sopran“ 69. sz. a tornászat befolyása az egészségre, mutatvány Gőhring Tódor és Józsa Meny­hért „Tornászati vezérvonal“ czímíi nyomatáé alatt lev* kis könyvéből. A 70. sz. „a nemzetgazdasági válság borunkban“ figyelemre méltó czikk. Az „Esztergomi Közlöny“ az iskolaév elején ez. czikkben a gymnasium új épületének befejezése alkalmából szól a szülőkhöz. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 69. sz. ki való katonának V rész Hamary Dánielnek a magyar orvo­sok és természetvizsgálók Szombathelyt tartott ván­dorgyűlésen tartott értekezéséből. A 70. sz. a társa­dalmi, pacdagogiai és politikai indokokból szól a zár­dákban folytatott nőnevelés ellen. A „Vasmegyei Közlöny“ a magyar orvosok és természetvizsgálók nagy gyűlésének lefolyását kozza Szombathelyen. A „Magyar Vidék“ 69. sz. hogyan másoljuk a külföldi törvényeket ez. czikkben Ráth Károly meg­ismerteti azon pótlásokat és javításokat, melyekről a német birodalom törvényhozása tíz év alatt novellá- ris utón gondoskodott, hogy a gyakorlati életben mutatkozott hiányokon segítsen. A „Fehérvári Híradó“ 70. sz. a fehérvári szín­ház ügyet folytatja. A 71. sz. ki való katonának ? kivonat Hamary Dánielnek Szombathelyen tartott ér­tekezéséből. A „Somogy“ a függetlenségi párt szervezke­dése Lellén. A „K08Zthely“ a Balaton szabályozása. A „Zala“ a zalamegyei ált. tanító-testület köz­gyűlése lefolyását közli vázlatban. A „Vasmegyei Lapok“ 70. sz. a községi bíró­sághoz utalt bagatell ügyek kellő és szabályszerű elintézéséhez a kisebb községi bírák nem értenek, azért ezen ügyek elintézése eddig igen kevés ered­ményt mutathat fel. A „Zalai Közlöny“ 70. sz. Nagy-Kanizsai gabona és borvásár; a 71-ik szám az uzsorások ellen szól. A „Győri Közlöny“ 70. sz. a politikai pártok külömbféle árnyalatairól szól; 71-ik száma fejtegeti, miért kell a magyarnak mindig veszekedni. A „Magyar Gazdasszonyok Lapja“ kikel a szabadalmazott méreg, a sajtó erkölcsrontó termékül ellen. Igaza van. KÖZGAZDASÁG. Olcsó fsupp. Sokan, kiknek cséplőgépeik, fa és cserépzsindelylyel födött épületeik van­nak, még mindig kézzel csépeltetik rozsuknak azon részét, melyből kötélnek való zsuppot akarnak készíttetni, holott ennél sokkal olcsóbb és ezen czélnak mégis megfelelő zsuppot nye­rünk a cséplőgépek által is, ha azokba a ro­zsot nem szokás szerint véggel, hanem fek­tetve eresztjük. Az ilyen zsupp, mivel a gép által megzuzatik nagyon hajlékony, azért tetőre verni nem lehet, de donkázásra és kötélnek elég jó. Szalmakor dó nyársak. A cséplőgépek munkája annál előnyösebb a gép tulajdonosra és a részes gépmunkásra nézve, minél nagyobb a naponkénti munkaeredmény; a munkások pedig annál többet végeznek, minél könnyeb­ben végzik a munkát, már pedig kivált a gőzgépek mellett legtöbb erőt vesz igénybe a szalmának kellő kazalozása. Sok helyen pet- renezézni szokják, mig a kazal magassága en­gedi, azon túl megáll a gép, és leginkább a rész munkások nagy kárára, kik csak a szem­ből húznak hasznot, a kazal körül összegyűlt sok szalmát vellán adogatják fel. Ennél sok­kal könyebb és hasznosabb a szalmát nyár­son hordani kazalba. Ugyanis készítünk egy könnyű petrenczefa vastagságú másfél öles nyársot, alsó végétől harmadfélláb magasan átfúrjuk, a lyukon keresztül ütünk két láb hosszú faszeget, vagy még jobb, ha ezen fa­szeget röviden lóggó szíjhurokba dugva a nyársra szegezzük. Azután a gép mellé ütünk egy-egy czöveket, melyekhez a szalmarázó munkások a szalmát vella számra verik s midőn a munkás erejéhez mért szalma együtt van, a szalmahordó munkás a jól hegyezett nyársat az összevert szalmán átszurja s a szalmarázó munkások könnyöd segélyével fel­emeli s a faszegnél fogva, azért hogy függő­legesen álljon fejére ereszti s a lajtorján bár­mily magasságú kazalra fölviszi, a kazalozó által kimutatott helyre leteszi úgy, hogy azon az egyetlen kazalozó embernek négy szalma hordó után nem sok igazítani vallója marad. A bőrhurokban lógó faszeg azért jobb, mert a munkás fejét nem nyomja úgy, mint a fe­szes íaszeg. Polyvagondozás. A gazdaságban nincs olyan hulladék, amit felhasználni nem lehetne legalább trágyának, de sokszor amit trágyának használunk, annak előbb más hasznát is ve­hettük volna. Sok gazda örül, ha a szalmából kikerült szemet a piaczra viheti, a szalma és polyvára csak akkor gondol, ha télen a takar­mánya elfogyott. Most az ideje kivált a poly- vát ne csak mint trágyának, hanem mint ta­karmánynak is úgy összerakni, hogy később jó hasznát vehessük. És pedig ha a jó taná­csot követjük, szalmabélést készítünk, úgy te­szünk, mintha szalmakazalt raknánk, csakhogy a falait kivéve, belül nem szalmát, hanem polyvát és töreket rakunk. Felvihetjük tetszés szerinti magasra, s ha meguntuk a polyvát magasra hordani, hordunk rá tiszta szalmát, hogy polyva kazalunk úgy nézzen ki, mint a többi szalma kazal. Az igy készült kazal ol­dalát vagy végét bárhol kivájhatjuk s a poly­vát a legcsekélyebb pazarlás nélkül ép egész­séges állapotban kiszedhetjük. Cselédjeim az üreget duczokkal szokják feltámogatni a mig a szalmát le nem vágják. Miklós János. „Az Anker“ élet- és járadék biztosító társaságnál 1880-adik évi junius hóban be- nyujtatott összesen 655 bevallás 1.117,215 frt biztosítandó összeggel, és pedig: 432 bevallás 797.315 frttal halálesetre, és 223 bevallás 319.900 frttal életesetre. Kiállítva Ion 359 kötvény 566.536 frttal halálesetre, és 201 kötvény 272.907 frttal életesetre; összesen tehát 560 kötvény 839.443 frttal. A havi bevétel volt 167.887 frt haláleseti díj, és 106.803 frt betételekben, Összesen 274,750 frt. Halálesetekért kifizettetett 65.908 írt. Ez évben benyujtatott 3746 bevallás, 7.703.948 frttal, és kiállíttatott 3612 kötvény: 6.415.022 frttal, ugyanezen időben bevétetett 1.663,952 frt; — halálesetekért pedig kifizet­tetett: 400,096 forint. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizetett 9.498,489 frt, és az 1871/9-ik túlélési társulás (Associatio) ered­ménye 12.656 084 frt volt. Piacai árak. Az elesésnek folyó ára a hetivásáron. 1880. évi szept. 3-án. — Búza, legjobb 79 kilogramm 11 frt — kr. Közép 76 kl. 10.50. Legalábbvaló 75 ki. 9.80 Rozs, legjobb 72 ki. 9.—.Közép 71 ki. 8.50. Leg- alábbvaló 75 ki. 8.—. Árpa, legjobb 65 ki.7.50 Közép 64 ki. 7.— Legalábbvaló 62 ki. 6.20. Zab, legjobb 40 ki. 6.40. Közép 38 ki. 6.10. Legalábbvaló 36 ki. 6. — Ku- koricza, legjobb 75 ki. 8. — , Közép 74. ki. 7.60. Leg- alábbvaló 73 ki 6.80. Dara-liszt, métermázsa 20 frt, kilogramm 22 kr. Zsemlye-liszt m n. 18. ki. 18. Fehér­kenyér-liszt mm. 16 ki. 16. Fekete-kenyér-liszt mm. 14 ki. 14. Knkoricza-Iiszt mm. 9 ki. 9. Rizs-kása mm. 26. ki. 28. Buza-dara mm. 20. ki. 20. Árpa-dara mm. 24. ki. 26. Borsó min. 8. ki. 9. Lencse mm. 8. ki. 9. Bab mm. 9. ki 9. Köles-kása mm. 14.— ki 15. Métermázsa széna 3.20 Ágy-szalma. 1.50. Takarmány-szalma 1.80. Alom­szalma.60. Köbméter cserfa 3.75. Bükkfa 2.75. Tölgyfa 2.75. Kőszén kovácsnak való mm. 1.76. égetni való mm. 1.76. Faszén hektoliter 40. Lámpa-olaj 50. 45. Kilogram Stearin-gyertya 1.08 Öntött-gyertya62. Petro­leum 22. Lámpabél m. 15/10. Kilogramm szappan 38. Nyers-faggyú 32. Tisztitott-faggyu 62. Marbabus 52. Disznó-zsir 90. Kömény-mag 64. Kősó 13. Czukor 52. Magyar-bors 1.— Paprika 70.Vörös-hagyma 20. Fog­hagyma 24. Füstölt-szalonna l. — Nyers szalonna 80. Marba zsír 1.10 Sertvés-hus 60. Borju-hus 60. Tojásból 5 db 10. Boreczet 18. Burgonya 1.20. Hektoliter ó bor 24 frt. Ujbor 13.—. Liter ó bor 24. Ujbor 16. Liter szilva pálinka 80. Közönséges pálinka 40. NYILTTÉR.* Haszonbérleti hirdetmény. Alulírott a magyar és német-barnagi határakban levő szántóföld és rétjeit, mely Német-Barnagon 2 fél és Magyar-Baruagou 3 három nyolezad telekből áll egészben vagy pedig egyes telekként f. hó Szt.-Mihály naptól bérbe kivánja adui. Közelebbiről értekezhetni úgy Magyar- Baruagon, mint pedig Veszprémben a tulaj­donosnál. Kelt Veszprémben, 1880. augusztus 26. 103 NAY MÓR 2-2 May Mór és fiai kereskedelmi ezegoél. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. M. S. Leányfalu. — Máskor is kérjük becses tudósítását. M. i. Tényö. — Megkaptuk. — — Veszprém. - Sok szerencsét az ígért czikk részletes megírásához. Utóbbi sorait megkap­tuk. Üdvözlet. Polgár. Papa. — Üdvözlet. F. F. Pápa. — Köszönet. , 0. 1. Somlyó-Vásárhely. — Máskor is más­nemű tudósítást is szívesen veszünk. Sz. D. Veszprém. - Üdvözöljük. *Az 8 rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Felelős szerkesztő és kiadó: LÉVÁT IMRE. Lap tulajdonos: KRAUSZ ARMIN. epitemi i A somlyó-vásárhelyi vallás-alap. uradalmi, Somlyó Vásárhely községben levő korcsma- és istállóépületekuek újbóli felépítése a nagyméltóságú vallás­éi közoktatásügyi m. k. miniszteriumuak folyó évi 21057. számú reudeletével 6528 frt 40 kr., összeg erejéig engedélyeztetvén, ennek vállalkozás utoni biz­tosítására zárt ajánlatokkal egybekötött szóbeli árlejtés folyó évi szeptember hó 9*én délelőtti 10 órakor az alulirt tiszttartósági irodában lesz megtartva. Mi azzal tétetik közhírré, hogy 50 kros bélyeg és 653 frt bánatpénzzel ellátott írásbeli ajánlatok a szóbeli árlejtés előtt adaudók be, miután későbben érkezettek vagy beadottak figyelembe nem vehetők, ezen építkezésre vonatkozó terv és költségvetés valamint az építési feltételek alulirt tiszttartóságnál az előirt hivatalos órákban betekintbetők. Somlyó-Vásárhely, 1880. augusztus 28-án. k>5 i-i A tiszttartóság;. (Után nyomás nem díjaztatik.) GpiyszeresziyataoM felvétetik egy 4—6 gymnas. osztályt végzett, jó házból való ifjú, kedvező föltételek mellett Gönibös László gyógyszer loo 4—4 Vár-Palotán. isi Mrdetmény. A pápai „Fehér ló“ czímtí ven­dégfogadó melyben a vendégszobákon kivül tágas ebédlő, — külön sörödéi helyiség, tánczterem, kert, és ele­gendő istálló van, jövő 1880. évi szt.- György naptól kezdve 3 évre bérbe adatik. Zárt ajánlatok 10°/# bánatpénzzel ellátva f. évi október 10-ig Pápán az uradalmi központi hivatalnál beadhatók, a hol egyszersmind a szokásos szer­ződési feltételek is betekintbetők. Pápa, 1880. szept. 2. io3 2-1^ ____Az uradalmi felügyelőség. mr IGEN FONTOS!-« EIHAG-ASOKEOL (1879. évi XL. törvényezikk.) Kézikönyvül bírák, ügyészek, ügyvédek és közigazgatási ható­ságok számára. Egyúttal biztos útmutató rendőri Tigrsreledben a nagy közönség, főképen kereskedők, iparosok, gazdák és forgalmi tisztviselők részére. Minden egyes szakasz tartalmának kitüntetésével, szövegbe nyomott jegyzetekkel, s a büntetési tételeket is tartalmazó tárgymutatóval ellátta: 106 CSERAA VO€E, kir. ügyész. i l Ára. 60 krajczar. Vidékről ez összeg és még 5 kr„ ha utalványon előre beküldetik, a könyvet keresztkötésben díjmentesen expediálom. Tisztelettel KEA.TJSZ Á.XS3^CinST, könyvkereskedő és kiadó Veszprémben. Veszprémben, 1880. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában. Alulírott, ki néhány évvel ezelőtt helybeli polgár és üzlettulajdouos vol­tam, a t. közönségnek szives tudomá­sára hozom és ajánlom különösen a t. háziasszonyok szives figyelmébe, hogy mai napon ismét nyitottam, a piaczou levő volt Dvor- zsák-féle bolthelyiségben. Támasz­kodva régi ismeretségemre, bátor va­gyok reményleni, hogy a t. közönség ezen új vállalatomban is meg fog tisz­telni szives pártolásával, melyet ma­gamnak pontos és figyelmes kiszolgálás által fönntartani, kedves kötelességem­nek ismerendem. Veszprémben, 1880. szept. 5-kén. i-i Horváth Ferencz, mészáros és hentes.

Next

/
Thumbnails
Contents