Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1880-06-20 / 25. szám
Vaunak községek, hol a magtár’ kamat-jövedelméböl évenlcint tőkésíthetnek, s más jótékony czélra áldozhatnak, áldoznak is. Ismét vannak egyházak, melyekben a hívek által fizetni szokott lélekbuzát a magtár fizeti illetőleg az egyeseknek e nemű kiadását fedezi. Hogy Veszprémmegyében hány magtár áll fen, erről biztos adataim nincsenek, pedig megvallom, a fenállók felsorolása, melyik mennyi tőkével rendelkezik, kimutatása követendő példaként felmutatva ezeket, sokat lendítne a dolgon. Annyit tudok, hogy a vidéken fenálló ref. egyházak magtárai nagyobbára a veszprémi ref. egyházmegye buzgó esperese felhívására nyertek életet, ki az évenkint megejtett canonica visitatió alkalmával meggyőzőig ajánlja a híveknek azok felállítását. A tatai egyházmegyében, ha jól emlékezem, a tanítók is állítottak takarékmagtárt, mely oly áldásosán működik, hogy a kebelbéli alapító egy egy kiérdemült tanítónak, vagy hátramaradt családjának — az országos tan-nyugdíjjal — egyenlő menyiségii nyugdíjt, segélypénzt adhat. Ez előzetes példa arra, hogy tesiiletek, habár tagjai elszórtan távolabb laknak is — haszonnal állíthatnak takarékmagtárt. Állíthatnak egyes családok is. Kinek a közjó, a nép sorsa szivén fekszik, különösen a nép szószólói a községi elöljárók tegyék magukévá az eszmét, karolják fel az ligyet, s annak létrehozásában nyújtsanak segédkezet. A közjó mnnkálásánál az önérdeknek háttérbe kell szoríttatnia. Pontos vezetés, lelkiismeretes kezelés adhat az üdvös intézménynek tartós életet. Hogy eljárásunk egyöntetűbb legyen, s a czélhoz közelebb juthassunk, — a kivitel módozatait alapszabály tervezet alatt — egy két pontban a íyemvin kjcvu. Heti szemle. — jun. 19 én. A berlini conferentia megtartotta első ülését. A conferentia határozataira kétségkívül nagy befolyást fog gyakorolni a porta magatartására. A porta már nyilatkozott is. A török nagykövet kormánya megbízásából kijelentette a nagyhatalmak képviselői előtt, hogy a porta föltétlenül ragaszkodik a berlini szerződés 24. czikkének szószerinti szövegéhez, a melyet ő is aláirt; ez a pont tudniillik azt határozza, hogy a hatalmak csak kőzvetítésöket ajánlhatják íöl, de semmiféle kötelező határozatot nem erőszakolhatnak a portára. Kifejti továbbá a porta hogy nem érdemli meg azt a vádat, hogy nem akart kiegyezni Görögországgal. Ha sokat engedett volna a porta, a görögök még többet követeltek : volna, és a Görögországra nézve legkedvezőbb határvonalat is elvetette volna az athéni kormány, mert bizonyosan tudta, hogy Görögország barátjai fői fogják ajánlani „kőzvetítésöket.* A görög kormány azon argumentumára, mely- lyel azt Olympust követeli, arra az argumentumra tuduiillik, hogy az Olympust bírnia kell Görögországnak, mert ott rablók zavarják a békét, azon rabló történetével válaszol a porta, a ki azzal az ergumentummal vette el az utas óráját, hogy az óra úgy sem jár jól és semmit sem ér. A porta tehát Görögország szertelen mohóságával és Francziaország s Anglia hevességével szemben elég ügyesen helyezkedik a berlini szerződés határozataira. Ezekből ítélve a görög-tőrök határ rendezése első sorban a porta magatartására, második sorban pedig Ausztria-Magyarország elfoglalandó álláspontján fordúl meg. A franczia minisztertanács elhatározta, hogy nem ad teljes amnestiát, hanem rendeletet terjeszt a köztársaság elnöke elé aláirás végett, amely ismét számos communardnak ad kegyelmet. A szélsőbal és az union républicaine nem elégszenek meg ezzel és törvényjavaslatot szándékoznak a képviselőház elé terjeszteni. * A turkomannok elhagyták az Atrek-völgyet és Mérv körűi csoportosulnak, hogy az oroszok esetleges támadását visszautasíthassák. * Románia és Bulgária közt állítólag ismét feszültebb a viszony. Oka az, hogy Dabrudsában izgatnak a bolgárok. A román kormány e miatt panaszt fog tenni a nagyhatalmaknál. * , Cuba sziget közelében „Nuncio* spanyol hadigőzős lőtt »Ella Merít“ amerikai shonerre és megállította őt. Nev-Torkban nagy izgatottságot okozott az eset. He A magyar képviselőház elfogadta a nép- számlálásról szóló törvényjavaslatot s az igazságügyi bizottság jelentését a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877: 20. t. ez. módosítását tárgyazó törvényjavaslat 22. §-ára vonatkozólag. Megyei közgyűlés. — jun. 7-én. Veszprém és Pápa városok képviselő testületéi felhívatnak, hogy a czélt, melyre a városi tisztviselőkre fegyelmi úton kiszabandó bírságai aV eVrázfep'Jmi. isiflUéjfvxULRO be. Egyszersmind feliratilag megkerestetik a minisztérium, hogy azon kívánalmat, mikép ha a fegyelmi eljárás folyamán pénzbírsággal sújtott tisztviselő a reá rótt bírságot a kitűzött záros határidő alatt le nem fizetné s amennyiben állásától is felfüggesztve volna, visszahe- lyezési igényét veszítse — mint a felfüggesztett tisztviselőkre a föl nem függesztettekkel szemben aránytalanul súlyosat elejteni méltóztassék. Budapest főváros megyénket megkereste a képzőmővészet pártolása tárgyában. A közgyűlés fölhívja a magánpénztárakra ügyelő vá- lásztmányt, jelentse, mily kiadásokkal vannak terhelve a nemesi felkelési, most nevelési alap jövedelmei, és mily összeg, állhat rendelkezés alatt az alap jövedelméből. Zemplén megyének az orsz. képviselőházhoz intézett felirata a főldmives osztály érdekében, hasontartalmu felirattal pártoltatni hatá- roztatott. Vasvármegye közönsége hídvámdíj-sza- bályreudeletét kihirdetés végett megküldi. Ki- hirdettetik. Vas és Sopron megyék átiratai a Rába- szabályozási társulat részére az 50-es években adott állami előlegnek visszatérítésére kötelezendők kipuhatolása tárgyában választott küldöttség névsorát illetőleg tudomásul vétetett. Vasvármegye már kijelelte a Hőgyész- raezőlaki útvonal kavicsozására szükséges kavicstelepet és annak átadása végett utasította a kis-czelli szolgabirót. A megyei főpénztárnoknak 1879-i köz- igazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásokra vonatkozó számadása ellen sehol semmi észrevétel nem tétetett, és így felterjesztetik jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz. Antal Gábor m. b. tag indítványa a zárszámadások mikénti szerkesztése iránt kiadatik az állandó választmánynak. Dr. Sárkány Miklós apát úr a ben- czerend utóbbi jubileuma alkalmára vert három ezüst Ó3 egy bronzérmet ajándékozott a megyének. Köszönettel fogadtatott. A gerenda-vágási útszakasz áthelyezését illetőleg a közlekedésügyi minisztérium megkéretik, hogy az áthelyezéshez gr. Eszterházy László birtokából szükséges terűlet kisajátításához az engedélyt megadni méltóztassék. A megye két éven át, áthelyezési költségekhez 2500 frttal járúl, a minisztériumtól pedig 14878 | frt 99 kr. a közmunkaügyi segélyalapból kéretik. A Bakonybél-pápai útvonal kiépítéséhez gr. Eszterházy Móricz 3000 írt dr. Sárkány Miklós 1000 frt mindketten az uradalmuk területén föltalálható terméskő- és tölgyfaanyaggal és közmunkatartozásuknak még egyszer annyi részével járulnak. Az államépítészeti hivatal utasíttatik, hogy a megkezdés iránt jelentést tegyen. Pápa városa kövezetvámjövedelmeiről szóló számadásai I878.ápr. 24. —1879. ápr. 24. helybenhagyatnak. A jövedelemből 1106 frt 4 kr. a pápai népbanknál van elhelyezve és így veszélyeztetve, ezért Pápa város polgármestere ' és a városi tanács azon tagjai, kik az 511 és 621 — 877 tanácsi határozatokhoz járultak, felelősek. (Folyt, köv.) Közigazgatási bizottság ülése. — jun 9-én. Az alispáni hivatalhoz május hóban 1166 érkezett, ebből elintézetlen maradt 97. tegápolásra 565 frt 67 kr. térítménykép *72 írt 56 kr. tápdíjak fejében 162 frt frt 71 kr. jegyzői nyugdíjalapra 10 frt, a nyilvános betegápolási alapból továbbításra 1083 frt 31 % kr. különféle pénzforgalom 3024 frt 2% kr. — Összesen 4919 frt 8 kr. — A közbiztonság kedvező volt. Tüzeset 9 jelentetett be mintegy 9759 frt 50 kr. kárral, melyből 5478 frt volt biztosítva. Hirtelen haláleset 7 merült fel. Dr. Kerényi Károly m. főorvos úr jelentését május hóról érdekessége miatt egész terjedelmében közöljük: A kőzegészségi állapot máj. hóban a számosabb betegedések miatt az előtte lefolyt havinál kedvezőtlenebb volt és a halálozás is valamivel nagyobbnak mutatkozott E hóban is még kiválólag a hurutos légzőszervi bántalmak és csorvás jellegű lázak uralkodtak, gyakoriak voltak a súlyos kértünetekkel járt enyhe igazi júniusi éj csillagos éggel é3 szélcsend, egy ág, egy fűszálnem mozdult. Nem mulaszthatom el megköszönni tek. Czacher János számtartó úr szívességét, ki Eszterházy György gróf úr nevében az erdőt a majálisra átengedte. A rendező urak fáradozásait, kik azt a szép helyet kiszemelték és elkészíttették; tekintetes Kosos ügyvéd ur jóságát, ki feláldozta magát a „cassához* ülni, és a bevételek unalmas, nagy pontosságot igénylő kezelését elfogadta; a tisztelt „gazda“ urnák Würth Bene valóban önfeláldozó, fáradhatlan tevékenységét, kitűnő gondosságát, és lelkes áldozatkészségét; valamint kedves kötelességének fogja ismerni az egylet mindazoknak, családok- és egyeseknek hálás köszönetét nyilvánítani, a tanúsított jóakarat, természetbeni ajándékok, szolgálatok, és felül- fizetésekért; melyekkel jövedelmünk gyarapításához hozzájárultak, és a majális sikerét előmozdították. A többi sátor beléletéről éu nem irhatok, csak annyit észleltem, hogy a »sör- csarnokban* délután, a „bormérésben“ este, lámpagyujtás utáu folyt legjobban az üzlet, és utóbbi helyiség bevétele a legtöbb. Oindré Gyuláné. Emlékezzünk régiekről. Érdekes pontozatos rendeletre lettünk figyelmesekké téve, melyet Stmonytornyán a török időkben 1669. évbeu Achmed Olay Bég török várparancsnok 14 pontban magyar nyelven adott ki, melyet egész terjedelmében közlünk a régi irályt és helyesírást mindenben megtartva. I. Az Eskütt Ember Istenfélő légyen, az Isten Templomában járjon otthon-létében Prédikátziót és könyörgést el-ne mulasson, hogy így mint magának ’s mint alatta-valóknak jó Példaadássával Lelkeket Istennek megnyerhesse. Ha pedig a’ kívül cselekeszik, az Eskütt- ségre sem méltó, sem illendő. II. Azon igyekezzék, hogy a’ hazugságot el-távoztassa, józan és tiszta életű, Igaz mondó és tökélletes álha- tatos Beszédű légyen. III. Az Innep-törést, Lopást, Tolvajlást, Árulást, Vérontást, Szitko- zodást, Lélek-mondást, Ördög teremtette,Ördög adta, Ördög lelkű és Hitü &c. Undok Szitkozo- dást, Személy válogatást, Paráznaságot Latroknak Pártfogását, Barátságos Attyafiúságot, Hi- zelkedést, Ajándékra-való nézést, Tőrványek- hez-való engedetlenséget, el-ne kövessen. Az ki pedig e’ meg-nevezett Bűnök közül valamelyiket tselekeszi azokon kívül, meliyeknek az Isten könyvében nyilváu-való Büntetések le irattatot! (mellyek szerént ő is büntetődjék) az Pelléngérben tétettessék, és ott egy kévéssé tartassék akár Férfiú akár Aszszonyi-állat, akár Gazda akár Szolga légyen, és azután üssenek hatot az farán. Ha otsmáuy és trágár beszédű, a’ gyülekezetben erőssen meg-pirougattassék, ha pedig az gonoszságban még átolkodván, még-is azokat szüntelen tselekeszi, és az töllűl megírt Gonoszságokban tapasztaltatik, állandó és erős Bizonyságokkal reá bízonyodván a1 dolog nagy gyalázatossan az közönséges Hellyen az Ekklesiábúl ki-üzettessék miut arra nem méltó szeméily. IV. Minden Szombaton (ha lehet) az Esküitek öszve gyűljenek a’ Fő-Bíró akaratyábúl és akkor mindenekről tehetségek szelént Igazságot szolgáltassanak. Ha kár-tó- telre-való kimenetel kívántatik, minden magok vonyogatása nélkül, annak megbőtsülésére kí- menuyenek; kitsinynek, nagynak, szegénynek, gazdagnak. Vasárnap pedig semminémű külső dolgokról való Gyűlés ne légyen, hanem azon a’ napon miadjájan az Isten szolgálattyában legyenek foglalatossak. V. A" Panaszt minde- I uektül igazán meg-halgassák, a’ kinek mi Büntetése következik a’ Fejére, azt közöuségessen egyaránt szolgáitassák-ki, vagy külső büntetést érdemel, vagy Belsőt Templombélit. VI. Az Esküttek magok között egymásnak ’smind alat tok valóknak érdemlett Tisztességet tegyenek, hogy egyessek lóvén egy más között minden Jóban nevelkedhessenek, Tanítójoknak pedig mint Lelki-Pásztorok fejet hajtsanak, annak jó Gondviselő), Bötsülöj legyenek, és minden jóban néki engedjenek. VII. Ha valaki az Prédikátziót el- múlattya és Vasárnap tsak otthon hever, más Vasárnap Prédikátzió előtt az Pelléngérben tétessék és mind a’ Prédikáció végeiglen benne | tartassék, aunakutáua üssenek négyet a’ Farán ! és botsássák békével. Hasonlóképpen valaki | dolgai végben vitelére ki-mégyen ha nem kéu- teieu véle avagy Szombaton mégyea-el, és Va- ; sáruap kortsoláz, azzal-is úgy tselekedjenek, j miut a’ Prédikátzió el-mulatójával. És a’ ki tsak azon a’ Mezzőn, Teleken, Szőllő-Hegyen | kortsoláz, és uyúlászui, madarászni inégyeu Pró- i dikátzió előtt, azt-is el-ne szenvedjék az Eskütt j Bírák Bűntetteden, mint afféle Isten napjáuak meg-rontóját meg-büntessék. Vili. Aki a’ kór- ságossát, Kő-ütöttét szinte mint a’ Lélek mondókat úgy megbüntessék, ha pedig valaki másra gonoszságot költ és kiált, mellyet meg nem bizonyíthat, a’ miuémű büntetést érdemlett vóina a’ meg-gyalázott személy azt a’ meg-gyalázó személy szenvedje. IX. Aki az Eskütt Birákot meg-hamissitya, és végezéseket semminek tar- i tya, és meg-károinolya, az oliyatén Vasárnapon váltólázak és a heveny-csúzos bántalmak. Különös figyelemre méltó az, hogy hagymázban e hó elején Veszprémben szórványosan több be- tegedés fordult elő, voltak egyes házak és családok, ahol egy-egy ifjúnak vagy családtagnak hagymázban megbetegedése annak több tagját maga után vonta; az ily házakban illetőleg családokban a fertőző kór tovaterjedése ellen a gyógykezelő orvosok megtették a kellő óvintéz kedéseket, de a városi hatóság által is gondos figyelemmel kisértetett a kór állapota, az is készen állt a betegség netalán mutatkozó terjedése esetében a szükségesnek latszó óvintézkedések megtételére, de nagyobbszerü intézkedésekre, miután a betegek száma május hó elejétől fogva az egész havon át nem szaporodott, szükség nem forgott fenn. A heveny-fertőzőkórok közöl szórványosan még himlőzési esetek is merültek fel úgy Veszprémben mint más egyes községekben. Ezen kór is kiváló figyelemmel kisértetvén gondoskodva volt kellő óvintézkedésekről s ez érdemben különösen a betegek elkülönítése és a védhimlő-oltás volt általánosan elrendelve, a mely az egész megye területén foganatba is vétetett, ezen fertőző betegség állására vonatkozólag tisztelettel jelenthetem, hogy még eddig himlőzési esetek csak itt-ott gyéren fordultak elő. Megemlítendő még a heveny fertőző kü- tegek sorozatában a márcz. és ápr. hónapok folyamában Zircz és Bakony-magyar Szombathely községekben járványosán uralgott vörheny; amelyről van szerencsém jelenteni, hogy a járvány Zirczen szünöfélben van, Bmszombathe- lyen pedig már ápril utójától fogva újabb bete- gedés nem merült fel. A vörheny járvány lefolyása: Zircz községben márcz 1 tol május 31-ig megbetegült összesen 64, ebből meggyógyult 42, meghalt 21, beteg maradt 1. Bmszombatheiy községben márcz. 1-től ápr. 30-ig megbetegült 30; ebből meggyógyult 26, meghalt 4, beteg nem maradt. Rendkívüli halálesetek a következők voltak; öngyilkosság volt 1, önfelakasztás által. Véletlen szerencsétlen haláleset volt3. u. m. vizbefulás által 2, létráról leesés következtében 1. Állategészségi viszonyok. A hasznos házi állatok egészségi állapota általában kedvező volt, semminemű állatjárvány nem uralgott. A devecseri és Eplény-községi állományok Kiima Miklós országos állatorvos úrnak közbejöttével állatorvosiig megvizsgáltatván mindkét községben egy-egy takonykóros ló találtatott, amelyek kiirtattak, Eplényben pedig két gyanús 15 napi vesztegzár alá helyeztetett. A ragály- lepte helyek szabályszerű fertőtlenítése a hatósági közegek ellenőrzése mellett végrehajtatott ! Pápán is egy takony kóros ló rendőrileg kiirtatott. Ö8kü község lóállományának a m. állatorvos uiícmx luijooíovtt, alkalmával 8 db ló rühkórosnak találtatván azok elkülönített helyen állatorvosi gyógyítás alá helyeztettek a ragály terjesztése ellen pedig figyelmes óvintézkedések tétettek. A májusi ügyforgalom 25 db volt, mind elintéztetett. Az adófelügyelőség jelentése szerint máj. hó végéig tesz az idei kevesblet 56912 lorint 88 kr. T a n ü g y. 1878. évi május 9-én tartott 11. nagygyűlés. »(Folytatás.) | Ez vala népesebb üléseink egyike, melyet egyletünk szeretve tisztelt Védnöke, mélt. és ft. i Pribék István felszentelt püspök úr is kegyes i vala magas jelenlétével emelni. — Miután az ] jó regvei a Pelléngérben tétessék, és Uzsona ! korig mind ott tartassék, azután pedig ütögessék- meg jól és botsássák békével. Amelly Eskütt Ember pedig a’ büntetést nem javallya, szívessen, erőssen afféle büntetésének nem fogván és hátra mászván a’ dologban, a’ kit így büntetnének a’ Bűnért a’ Bűnös mellé szólván, a’ Bűnöst botsássák-el, és az Bűnös mellett szóllót, annak pártfogóját akár ki légyen az büutessék- meg, hogy így az Lator mellé senki ne raeré- szellyeu szóllani és támadni. X. A’ Gyülésbéli valami olly titkos dolgokuak El-igazíttásáuak idején az Esküttek köziben senki ue-meuuyen hívatlan, még az Prédikátor-is, hanem ha hivattatok, úgy illik jelen lenni. XI Asszonyok a’ Gyűlésben magokat ne avassák, pattagui oda ne mennyének, a’ kik pedig ez ellen cselekesznek a’ Pellingérbeu légyen hellyek. XII. Ha az Asz- szonyok egy mást meg-kurvázzák, szidalmazzák, rútíttyák, egy mást gyaiázzák, Férjtinak Tisztességet nem tesznek, elöttök fel nem kelnek, avagy nékik tiszteletlenül szólnak, efféle tsele- kedetekért, a’ Pelléngérben meg-verettessenek. XIII. Ha valaki meg-átolkodik a’ gonoszságban a’ Templomban nem jár, sem Prédikátzió hal- gatására, sem hetedszaki könyörgésekre, és a’ ki a’ Sz. Sakrameutommal nem él, akár Férjfiú akár Aszszony, és akár mi Rendben légyen, a’ Prédikátor és még az Istenes Hivek-is, az ollyan Emberre szorgalmatossau reá vigyázzanak, és az ollyatéunak a’ Tanító semmiben ne szolgáljon: sőtt ha meg-hal-is, az oliyatén Halálának emlékezetének ne harangozzanak, a’ kös- ség közül senki feléje ne mennyen, se sirató, se koporsó-tsinálló, se Sírásó, hanem temesse-el a’ maga Háza-Népe a’ mint tudja, de nem a’ közönséges Temető-hellyben, hanem egyébb
