Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-06-13 / 24. szám

akaratuk hiánya, hanem a physikai I idő és erő hiánya miatt. Mit ered­ményez ez? Mi mást, mint azt, hogy a félig elvállalt, félik rajok erőszakolt teendőket legjobb akaratuk mellett sem képesek teljesíteni, ez által pedig az ügy, a közügy szenved érzékeny kárt. Ha van közügy, amely iránt, a szeretetet, az érdeklődést, a buzgalmat i fel kell ébresztenünk, lígy bizonynyal az árvaügy az, amely eddig ország­szerte a legmostohább bánásmódban részesült. Az újabb intézkedések len­díteni, segíteni akarnak a dolgon; de minden törvény, szabály Írott malaszt marad, ha abba életet nem lehelnek azok, akik annak végrehajtásával, megvalósításával,foganatosításával meg vannak bizva. Minden ember életében fordulnak elő pillanatok, midőn a tisztán ma­gánérdekeket háttérbe kell, még pedig áldozatok árán is szorítani egy ma­gasabb érdek előtt. Ily magasabb ér­dek áll most azon bizottságok előtt, amelyeket a megye az árvaértékek átvételére kiküldött. A magánérdeknek, a kényelemnek, a nyugalomnak áldo­zatra kell most elkészülni, és pedig oly áldozatra, amely az árváknak fog használni, azon árváknak, akik eddig védtelenek, elhagyottak, elnyomottak voltak. Meglehet, hogy a megválasztott bizottsági tagok még e perczben nin­csenek nemes kiküldetésöknek hiva­talos tudatával és így még nem nyi­latkozhattak, vajon elvállaják-e a szép feladatot vagy sem. E miatt czikkünk a legalkalmasabb időben lát világot és vajha sikerülne az egyes bizottsági tag urakat oda bírnia, hogy a megye bizalmát egy sem utasítaná vissza, hanem inkább nemes buzgalommal tö­kélnék el magukat az árvaügy ezen csomójának férfias legombolyítására. A megye megtett mindent, hogy terhes feladatukat megkönynyítse; az átadásnál, illetőleg átvételnél a köz­ség részéről a biró, a jegyző, az át­adó és a jelenlegi közgyám, majd az elöljáróság és képviselő testület két tagja tartozik jelen lenni, kik minden­ben segédkezni, felvilágosítást adni sat. kötelesek a bizottság tagjainak. Azon derék férfiak, akiket a megye bizalma az árvaértékek átvételére fel­kért, ha kiküldetésük nemes feladatát megoldották, azon édes öntudattal fog­nak bírni, hogy megyénk árvaügye l körül halhatatlan érdemeket szereztek maguknak. Lelkesítse tehát őket e szent ügy iránt a legnemesebb buzgalom, mely valaha keblüket dagasztotta és Persze, hogy a férjek nem mentek velők. Volt eszök. Hivatalos elfoglaltság, crimiualis itélethozás stb. stb. Szóval a két asszony egye­dül ment el a reggeli vonattal, megígérvén, hogy csak a másnap délelőtti vonatai térnek vissza.. Áldást kívánt mindakét férj az uta­zóknak. El lehet képzelni azt a nagy lólekzet- vételt, mikor a vonat elrobogott és a két pa­pucshős egy napra, — több, egy egész napra és egy egész éjjelre tejesen szabadoknak érzék magokat. Szabadoknak mint a madár, mint a virág, nem függve senkitől, nem tartozva számadással senkinek. A nagy örömben nagytekintetü Takácsay urambátyám elhatározta, hogy estére, vacsora után, egy kis legényes férfi mulatságra össze- kolompolja barátait. Természetes, hogy tettes Sárkövi ur, mint hűséges elvtárs jóban-roszban, sem volt kihagyva a mulatságból. Nyolcz órakor este megindult a czél felé olyan gömbölyűre kisimult boldog ábrá- zattal, amelyre csakhogy tintával oda nem volt sütve, hogy neki ma nem p irancsol „sem a biró, sem a pap.‘ Az utón összeakad egyik czimborával. — Hova Tóni? kérdi az tőle. — Hát tudod, nincsenek itthon felesé­geink, egy kis férfi-mulatságra Takácsayhoz, nem tartasz velem? — No hisz oda jókor mész! — Miért? — Onnan jövök, Takácsaynak véletlenül haza jött a felesége az esteli vonattal. Épen most mosdatja az urát a katonás asszony. Én mellék vagy magánérdekek ne folya- nak be akarati elhatározásukra, hogy a megye bizalmát visszautasítsák és ez által hátráltassák az a nélkül is sürgős megoldást és végrendezést igénylő árvaügyet. Mutassák meg ép az által, hogy Veszprémmegye fiai saját megyei ügyeiket illetőleg nem estek azon közönyös lethargiába, amely megölője minden közszellemuek, hanem inkább édesörömest résztvesznek min­den közügy helyes elintézésében, mert minden megyei közügyben saját ma­gánügyüket, minden megyei közérdek­ben saját magánérdekeiket is képviselik. Heti szemle. — jun. 12 én. Az orosz czár még most sem akar al­kotmány vagy népképviseleti rendszer beho­zatala által népén segíteni. Loris-Melikoff gróf népszerűségében sokat nyert az által, hogy Tolstoy grófot elmozdította a nevelésügyi mi­nisztériumból, mert senkit sem gyűlölt annyira, mint Toistoyt. Ennek daczára Loris-Melikoff dictatorsága, csak ideiglenesnek tekinthető; mert nem titok az, hogy igen befolyásos udvari pártok alatta a talajt nagyon aláaknázták, noha vannak másrészről mások kik őt támo­gatják. A porta a nagyhatalmak collectiv jegy­zékére már megfogalmazta válaszát. Szokat­lanul határozott hangon akar felelni a hatal­maknak és kijelenteni, hogy nem tűri a Tö­rökország belügyeibe való beavatkozását. A mit a berlini szerződés követel, azt végre fogja hajtani a porta, de felszólítja a nagy­hatalmakat, hogy a Törökországra nézve ked­vező pontok foganatosítását is sürgessék. Ezek a pontok következők: a dunamelléki várak lerombolása, a balkáni szorosoknak tőrök csa­patok által való megszállása, a keletruméliai mohamedánoknak a bolgárokkal való egyen- jogosítása, Hátúmnak szabad kikötővé való átváltoztatása, az orosz ágyunaszádoknak Bul­gáriából való eltávolítása, sat. A chinai határról nyugtalanító hírek ér­keznek. A chiuaiak öszpontosítják a határon seregüket és esetleg hadüzenet nélkül fogják megtámadni az oroszokat. Montenegró fejedelme Podgoriczába ér­kezett, hogy az ottan elhelyezett csapatok felett szemlét tartson. Az olasz kormány a görög kabinetnek barátságosan értésére adta, hogy György görög király utazását s a hatalmakkal való szemé­lyes tárgyalásait veszélyesnek tartja, mert az Albánia és Montenegró közt kitört viszály oly kényes természetű, hogy az csak az albánok érzékenységének legnagyobb kímélése mellett iesz talán megszüntethető. Az olasz kormány egyébként Francziaországgal együtt támogatni fogja a görög követeléseket; előbb azonban az albán montenegrói kérdés intézendő el. A magyar képviselőházban a budapest- zimonyi vasút építéséről szóló törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott. Ezután a zág- ráb-károlyvárosi vasútról szóló törvényjavaslat helyett e ház előbb az 1877. XXVI. tczikk- ben megállapított vasúthálózat kiegészítéséről s az abban foglalt némely határozat módosí­tásáról szóló törvényjavaslatot vette tárgyalás [ is oda voltam híva, volt eszem, hogy nem mentem be. — Meg is ütheti a menydörgös menykő a dolgunkat. Ejnye de megijesztettél. Hát ’sz akkor az én anyjukom is... — Az is ott van. Együtt mosdatják a boldogtalant. , — Tthyü a csillagát! Szépen vagyunk! En meg odahaza megengedtem a cselédeknek, hogy dorbézolhatnak kedvük szerint ez egyszer. Láttam az előbb, hogy kocsisom három czi- gányt ugratott át a hátulsó kerítésen. No lesz itt komédia. Servus!... Sárkövi uram rohant mint a nyúl haza s ugy-ahogy szétkergette a már mulatságnak dűlt cselédeket. Félóra alatt tisztességes ren­det csinált. Jókor volt épen, mert felesége most lépte át a küszöböt. — Serbus öregem. Itthon vagy? No hála Isteunek, te mégis jobb férj vagy mint az a. Majd meg mondtam, hogy mi. Képzeld csak, annak a rovására, hogy nincs itthon a felesége, ősszedobolta régi bolond legénypajtásait egy dorbézoló murira, ahogy ők nevezik. No kép­zelheted, hogy kimosta szárazra a felesége. De te jó férj vagy kedves öregem, te hűségesen vártad itthon feleségedett. — Az ám — szólt Sárkövi urambátyám reszketve mentéjében, félve hogy meg ne lássa kedves élete párja a kocsisát, Ki éppen akkor adta ki a falon a bőgőt a czigányoKnak. Nyolczvan esztendős korában is eleipa­naszolta barátainak Sárkövi uram, hogy ez volt a legvirrasztóbb estéje egész életében. V. Sárffy Ignác^. ' alá. Legközelebb a czukoradóról szóló törvény­javaslat kerül tárgyalás alá. Debreczen III. kerületében, melynek Molnár György volt a képviselője, Mudrony Soma függetlenségi választatott meg nyolcz szavazattal Kiss Lajos kormánypárti ellenében. Megyei közgyűlés. Veszprém, 1880. jun. 7. Veszprém vármegye múlt hétfőn junius 7-én, rendes közgyűlést tartott, melyen a bi­zottsági tagok igen szép számmal jelentek meg, de amint a gyűlés elején az árvaszéki könyv­vivő és ellenőri állás választás által betöite- tett, a megye terme csakhamar megürült és csak a buzgóbb tagok maradtak benn. B. Fiáth Ferencz főispán úr ő excellen- tiája megnyitotta a közgyűlést felkérve a bi­zottsági tagokat, hogy szokott higgadt ből- cseséggel tárgyalják le a megye ügyeit. Purgly Sándor megyebizottsági tag, in­terpellate intéz a megyei alispáni hivatal­hoz az iránt, hogy mi az oka annak, hogy daczára, mikép az 1880. évi közmunka-föl- osztási tervezet az egész vármegyére kiható- lag és igy az enyingi járásra nézve is, még a márczius havi törvénynatósági közgyűlésen helyben hagyva lett, az enyingi járást érdeklő közmunkaföl osztási tervezet végrehajtása iránt intézkedés mindeddig nem tétetett s miután az enyingi járás érdekeltsége e miatt köz­munkatartozását akkor, mikor az a gazdasági munkákra való tekintettel leginkább teljesít­hető lett volna, le nem róhatta, minő intéz­kedést szándékozik tenni, hogy az enyingi járásban e miatt hallható méltányos és jogos panaszokra többé alkalom ne adassák? Véghely Dezső, m. lejegyző a betegsége miatt akadályozott alispán helyettese, kijelen­tette, hogy az eddigi késedelem nem hivatalos mulasztásból, hanem kizárólag azon körül­ményből eredeti hogy a törvényhatósági bi­zottság márcz 1-én 15. sz. a. hozott határozatá­val az enyingi járás öt községe összes igás közmunkatartozásának kétszeres díjjal leendő megváltására köteleztetvén, a váltságösszeg végleges megállapítására szükséges tárgyalá­sok és az enyingi járási közmunkafelosztási tervezetnek a tárgyalások eredményéhez ké­pest szükségessé vált módosítása csak most volt befejezhető, — s miután még hangsúlyozta, hogy valamint jövőre, miudeut el fog követni, miszerint a közmunkafeloszlás s annak alap­ján a munkák megindítása oly időben történ­jék, hogy a leszolgálás lehetőleg azon időre esnék, midőn a gazdasági munkákra való te- kiutettel az a gazdakőzöuségnek legkisebb megterheltetéséve jár, — úgy a jelen esetben akként fog intézkedni, hogy a munkálatok meg­indítása körül kétségtelenül történt késedelem a leszolgálás körül, a lehető kedvezmények nyújtásával enyhíttessék. Auerhammer Fereucz az alispáni hivatalt interpellálja, mi az oka annak, hogy Somlyó- Vásárhely község daczára annak, hogy a deve- cseri járás községei nyolcz csoportba osztattak és így csak nyolcz év múlva kerülne egyre a katonabeszállásolás, jövő évre már katonatar- tásra kijeleltetett, noha esak egy pár évvel ez­előtt tartott katonát. — Véghely Dezső m. fő­jegyző 8 éves beszállásolási turnusról nem tud semmit, hanem csak 3 évesről. Közelebbi ada tok hiúban nem válaszolhat és így az interpel- latio kiadatik a in. alispáni hivatalnak. Főispán úr ő méltósága a gyámpénztári könyvvivői és ellenőri állásra a kijelölő bizott­ság előterjesztését felolvassa. Gyámpénztári könyvvivővé leikiáltással Matyók Kálmán t. m. aljegyző, ellenőrré felállás által történt sza­vazással Szőke Ignácz választatott meg. A m. kir. belügyminisztérium leirata, melyben nyilatkozatra hívja fel a megyét, vajon Bársonyos és Teleki községek pusztáik­kal együtt nem volnának-e czélszerűen Győr- megyéhez csatolandók, tárgyaltatott. A nevezett községek értelmiségének meghallgatására Szabó Imre m. bizottság elnöklete alatt Csolnoky László és Kőrössy Antal urak kiküldetnek és a legközelebbi közgyűlésre jelentést tegyenek. André Gyula m. bizottsági tag indít­ványozza, hogy a zirczi járásbíróság iáttassék el telekkönyvi hivatallal, mert nemcsak Bárso­nyos és Teleki, de megyénknek több községe is gravitál Győrmegyéhez és ennek OKa, egye­sek magánérdekű törekvésein kivűl, főleg abbau rejlik, hogy a zirczi kir. járásbíróság telekkönyvi hatósággal nem bir. — Az indít­vány helyesléssel togadtatott és az érdekelt községek panaszainak meghallgatására vala­mint a zirczi járás érdekeltsége által hozandó áldozat kitudására ugyanaz a bizottság kül­detett Ki, mely az elcsatolásbau kiküldetett Szabó Imre úr elnöklete alatt. A in. k. belügyminisztérium nyilatkozatra hívja fél a megyét, vajon mely községek azok, melyek közigazgatásilag Zaiamegyéből Veszprémme- gyébe lennének átcsatolandók. A m. k. belügy­minisztérium feliratilag értesíttetni határoz- tatik, hogy a megye közönsége, a törvény- hatóságok közt fennálló jó viszony tekintetéből, továbbá, mert itt nem is annyira az egyes törvényhatóságokuak, mint inkább a közigaz­gatásnak állami érdekei bírnak döntő befo­! lyással, a kérdéses zalamegyei községeknek Veszpréramegyébe leendő átcsatolását nem kérelmezheti. Kopácsy Viktor árvaszéki elnök ezen állásáról lemoud. A közgyűlés feltétlen biza- j lommal viseltetik Kopácsy Viktor elnök úr iránt és az ő személyét ép most, midőn az árvaértékek központi kezelés alá beszedetnek, nélkülözhetlennek tartja, gr. Nádasdy Ferencz, Pap János, Purgly Sándor és Ányos László tag urak által felkéreti, hogy a közgyűlés színe elé jőni és állását a közügy és külö­nösen az árvák érdekében továbbra is meg­tartani szíveskedjék. — Kopácsy Viktor más­nap megjelent a közgyűlés előtt és határo­zottan kijelentette, hogy lemondása mellett megmarad, de állását a jövő szeptemberi közgyűlésig viszi, hogy ez által alkalma le­gyen a megyének alkalmas utódról gondos­kodni. A megyei alispáni hivatal utasíthatott, hogy a legtöbbb államadót fizető megyebi- j zottsági tagok névjegyzékét szorgalmazza, hogy az a szeptemberi közgyűlésen megerősíthető legyen, továbbá, hogy a f. év végén kilépő megyebizottségi tagok névjegyzékét szintén a I szeptemberi közgyűlésre állítsa össze, hogy az új választás napja megállapítható legyen. Az annyi port vert széles talpú kerék­ügyében a pápai molnároknak Véghely Dezső elnöklete alatt Páál Dénes, Gulden György, Konkolyi Lajos, Sarlay Károly, Ányos László, Szabó Imre és Tóth József m. b. tag urak fognak a helyszínére vizsgálat végett kiküldetni. A tiszti ügyészi hivatal utasíttatott, hogy a múlt évben a Sió-zsilipnél támadt szakadás betöltésére használt napszámok díjainak meg­térítése iránt a déli vasúttársaság ellen azonnal pört indítson. Az adófelszólamlási bizottsághoz rendes tagokul Szabó Imre, és Rothauser Mór, pótta­gokul Brenner Lőrincz és Horváth József m. b. tag urak kéretnek fel. A vármegyeház felépítése érdemében már működött s Véghely Dezső m. fj. elnöklete alatt Kenessey Károly és Páál Dénes urakból alakított küldöttség felkéretik, hogy az iránt, vajon az építési költségeknél mutatkozó 17000 forint hiány pótadó nélkül is nem lenne-e fő- dözhető, indokolt előterjesztést tegyen. A gyámpénztár elhelyezése ügyében Vég- hely Dezső, Kenessey Károly, az árvaszéki elnök úr, Páál Dénes bízatnak meg jelentés- tétel végett. A hivatalos pénzek mikénti kezelését il­lető szabályrendelet elkészítésére Plosszer Ist­ván elnöklete alatt Kenessey Károly, Szabó Imre és Csolnoky László m. b. tag urak ké­retnek fel. Csapó Kálmán m. b. tag interpellatiót intéz a m. alispáni hivatalhoz, mennyiben való az, hogy a községek az alispáni hivatal által az 1878. 1879. és 1880. máj. 15-ig terjedő és a szolgabirákhoz beküldött hivatalos összegek kimutatására és pedig közvetlen az alispáni hivatalhoz felhivattak. Véghely Dezső kifejti részletesen az ügy állását, hogy az nem bizal­matlanság a szolgabirák iránt, hanem azért tör­tént, hogy a vizsgálat részrehajlatlan voltához még csak kétely se férhessen. Miután Csapó Kálmán úr azon reményét fejezte ki, hogy a vizsgálatnak ezen alakban történt foganatosí­tása nem fog a szolgabirák tekintélyéhez csök­kentésere hatni, a válasz tudomásul vétetett. Kossuth László síremlékének pestmegyei Dabason történő leleplezésén a megye átirati- lag lesz képviselve. A minisztérium feliratilag megkerestetik, értesítse írásban a megyét, vajon a békeel­helyezés megállapítása után Veszprém megye területén fog-e katonaság állomásozni. Az épí­tendő kaszárnya teszi e kérdést szükségessé. A halászat ügyében Veszrém vármegye az eddigi két havi tilalomidő mellett és a Veicz-féie háló használata ellen nyilatko­zott. T a n ü g y. A Veszprém vidéki rém. kath. tanítói önképző- és segély-egylet három éves műkö­déséről (1877 — 1880-ik) szóló jelentése. Föl­olvastatott 1880-ik évi junius 10-én tartott nagygyűlésen Veszprémben Rák János egyleti elnök által. Egyletünk 1874-ik évi junius 23-án 16.627. szám alatt nyert vallás- és közoktatás- ügyi miniszteri jóváhagyás és szentesített alapszabályok alapján kezdette meg működé­sét, melynek három első évi eredményéről megtétetett az 1877-ik évi junius 1-én tartott nagygyűlésen a jelentés az elnök által, mely jelentes azon időben, a „Veszprém“ czimű helyi lap 33-ik és 34-ik számában nyilvános­ságra is hozatott. Hogy egyleti életünk főbb mozzanatait könnyebben áttekinthessük, jelentésemet rö­vided a három utóbbi évben megtartott egyes ülések szerint fogom adni. 1877-ik évi május 22-én tartott 9-ik nagy­gyűlése. Ez alkalomra mintegy 16 egyleti tag jelent meg. E csekély szám nem egyedül a

Next

/
Thumbnails
Contents