Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-06-06 / 23. szám

Genf kanton nagytanácsa kimondotta az ' egyház és állam különválasztatási bizottsága javaslatának első paragraphusát, mely kije- j lenti, „hogy a vallás gyakorlása szabad, az állam és községek semmiféle kultuszt sem fizetnek. Senki sem kötelezhető, hogy hozzá­járuljon valamely kultusz költségeihez.“ * A skutarii albán comité emlékiratot in tézett Ausztria-Magyarország, Fraucziaország, Németország, Oroszország, Anglia és Olasz- ! országi Skutariban székelő képviselőihez. Ez ! emlékiratban elmondja a bizottság, hogy a hatalmak által a keleti kérdés megoldása végett Berlinben kötött szerződést szentnek és vál- tozhatlannak tekintették az albánok. E szer­ződésnek azonban legpontosabb és legkényesebb részét sértette meg a török és montenegrói j kormány közt kötött conventio, melyben Gu- sinye fejében lemondott a porta a Hotti és Grudda kerületekről. A porta nem vette te­kintetbe a nemzetiségi elvet, mely alapját képezi az európai közjognak. Nekünk, mondják az albánok, csak az a szándékunk, hogy ra­gaszkodjunk a berlini szerződéshez és védő állásban maradjunk. Mi sem fogjuk tűrni az idegenek betörését, de mások területére sem akarunk berontani. * Erancziaországból nyugtalanító hírek ér­keznek. A pártok közti viszály kezd elmérge­sedni. Demonstratiók, agitácziók, verekedések a komolyabb események előjelei gyanánt te­kinthetők. Gambetta befolyása napról-napra növekszik. * Angolországben a sok zajjal megindított keleti akczió veszedelmes körülmények közé sodorhatja a Gladstone-kabinetet. Az teszi rendkívülien nehézzé Angolország helyzetét, hogy Gladstone és Törökország rombadöntése Európában már közel azonos fogalmak. Igen természetes következménye ennek az, hogy Törökország épen eddigi legjobb barátja ré­széről látván közeledni a leggonosszabbat, a mi érheti, halálos ellensége, Oroszország felé kezd huzni, s ettől várja a menekülést. Ezen feltevést igazolja azon körülmény is, hogy az új orosz nagykövetet a szultán kitüntető szí­vélyességgel fogadja és Törökország belügyei felől tanácskozik vele. * A magyar képviselőház letárgyalta és elfogadta a szegedi tiszai ártér kiszélesítésé­ről, a rakópart és állandó híd építéséről szóló törvényjavaslatot. Az igazságügyi bizottság tárgyalás alá vette a gyámügyi törvénynek a hagyatéki tár­gyalások közjegyzőkre bizása tekintetében való módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bosnyavölgyi vasút előmunkálatai miatt teljesen szünetelnek; a közös hadügyminisz­térium a jövő delegáczióktól újabb hitelt fog kérni e vasút építésére. A VIDÉK. B.-Füred, 1880. május 26. Zalavármegyének azon Balatou-vidéki községei, amelyek Veszprém vármegyéhez csa- toltatásukat óhajtják, némi megütközéssel ol­vasták tek. Galamb István ur e lapok 19-ik számában megjelent czikkének végső sorait, amelyek szerint, ha az ott jelzett megyei ki­kerekítés létre jőne, Veszprém vármegyét Gir- gácziának kellene nevezni. Hogy Girgácziát miért nevezték el igy ? mi ugyan nem tudjuk. Az általunk nagyon tisztelt, szép tudományáról ismert czikkiró ur soraiból azt vehetjük ki, hogy girbe-görbe, vagyis hegy-völgyes voltáról. Es — ha csak félre nem értjük — ezért látszik kicsinyleni vidékünket is, ezért látszik érdemtelennek tar­tani e vidéknek elcsatolását. — Igaz, hogy a mi vidékünk is hegyes völgyes, még pedig ke- vesbbé, mint czikkiró ur lakhelye. De azért ki merné haszontalannak tartani akármelyiket is ? Ki vonhatná kétségbe, hogy a Bakony hatalmas bérczei nélkülöznek anyagi kincseket és miden szépséget? Vidékünk sem kevesbbé kincstelen és szép. Nem csupán a sik föld adja a hasznot, s nem csupán az gyönyör­ködteti a szemet. Amit nélkülöz az egyik, az feltalálható a másikban. E tekintetben tehát nem kicsinylendő vidékünknek Veszprém-vár- megyéhez csatoltatása. De nem ez a fő dolog. Magasabb, álta­lános kormányzati és nemzetgazdasági tekin­tetből kell az ilyen kikerekítést megítélni. Hogy pedig ezen mindkét tekintetben káros vidékünknek bármi tekintetben is, Zalavár- megyéhez tartozása, s észszeriileg csakis Vesz- prémvármegyének részét kell, hogy képezze: azt fejtegetni teljesen fölösleges. Legyen elég erre csak annyit megje­gyeznem, hogy a Veszprémvármegyéhez csat­lakozni föltétlenül óhajtó községek közül azok, amelyek ezen vármegye székhelyétől legtávo­labb (Zánka, Gicsó) vannak, s piaczuk is Veszprém, Veszprémtől 2 órányira, Zala-Eger- szegtől, Zalavármegye székhelyétől pedig 16 mértföldnyire feküsznek. Amennyiben, mondom, a hivatkozott | czikket félreértettük volna, ennyit a leg­rövidebben összefoglalva, helyreigazításképen kívántunk megjegyezni. Lampért János. Veszprém megye közönsége, hisszük, a holnapi közgyűlésen a megyekikerekítés ügyé- | ben nyilatkozni fog. Nem lehetetlen, hogy j egészen a történelmi jogalapra helyezkedik. Másrészt t. Galamb István úr szintén el fogja j lapunk hasábjain nézetét ezen ügyben mon- i dani. Szerk. Pápa, 1880. junhis 4-én Múlt szombaton városunk ünnepies szint ■ öltött, vártuk megyés püspök ur ő nagy mél- i tóságát, ki a bérmálás szentségét kiosztandó, városunkba érkezett. Majdnem egy órával előbb érkezett, mint a programúiban volt, ennek daczára az üdvözlő küldöttségek helyükön voltak. A főutcza bejárásánál igen díszes diadalkapu emeltetett ezen felirattal: .Áldott, ki az ur nevében jő.“ A nagy templom fő­kapujánál az összes papság üdvözölte ő nagy­méltóságát, ki itt tartózkodása alatt gróf Esz- terházy ur vendége volt. A grófi kastélyban ő nagyméltősága a különféle testületek és in­tézetek küldöttségeit fogadta; a város főbb utczái fel voltak lobogózva, este a főtér és környéke fényesen kivilágíttatott. Az idő igen kedvezőtlen volt, hideg eső esett és nagy szélvész volt, ennek daczára a grófi kastély körül folyton nagy néptömeg zajongott. Va­sárnap délelőtt és délután több mint 1700 egyén részesíttetett a bérmálás szentségében. Később gróf ur ő méltóságánál nagy diszebéd volt. A helybeli plébánia, Pap János ur ő nagysága és az apácza zárda, ő nagyméltósá­gának látogatása által lettek kitüntetve. Hét­tőn délelőtt ő nagyméltósága Sümegre utazott. Az adókivetés folyamatban van. Amily nagy volt a lakosság izgatottsága, ép annyira lecsillapult. A kincstári közegek telvék mél­tányossággal, hallgatnak az adókivető bizott­sági urak tanácsára. Ezen urak, kik az adózó í polgárok jövedelmét ismerik, igazságosak mindkét részre nézve; eddig nem panaszkod- I hátik sem az állam, sem az adózó, liitka tár­gyilagosság és igazságszeretettel teljesítik ne- j héz feladatukat. Paal István elnök ur való­ságos mintaképe a részrehajlatlanságnak. A j mennyire fel kellett jajdulnunk az előirányzat I számai miatt, úgy most kötelességünk — a közhangulatot hűen tolmácsolva, az adózók megelégedésének és elismerésének kifejezést adni. A derék bizottsági urak éljenek! Polgár. IRODALOM. emberi mívelődés története. Irta P. j Szathmáry Károly 9. 10. és 11. füzet Egy- | egy füzet ára 30 kr. E füzetről füzetre töké- lyesbülő szép vállalat utóbbi három füzete a két classikus nemzet, a kellenek és rómaiak ! művelődésével foglalkozik. A görög mfíkölté- I szetből, melylyel a 9. füzet kezdődik, mutat­ványokat is közöl s behatóan foglalkozik a történetirodalom, szinirodalom, bölcsészet és szónoklattal; a 10. füzet feltárja a görög mű­építészet és képzőművészet remekeit, továbbá viseleteket és szokásokat mind sikerült áb­rákban. A harczias életmód, a politikai fejlő­dés képezik e füzet végét. All. füzet Mace­donia tárgyalása után áttér Róma művelődésére. Csupán e három füzetben 61 ábra van, me­lyek közöl mint kiváló szépek említhetők: Áz athéni Acropolis, A Neptun-templom, a Laocon-csoport, a Sándor-csata.agörög gymna­sium, a discos-vető, az olympi játékok, Nagy Sándor arczképe, Nagy Sándor Dariusuál, a Forum Romanum és római lakház belseje. A képek szép kivitele eléggé kártalanítja az előfizetőket a szokottnál lassúbb megjelenésért. „qA tudomány hatalom.“ Ezer és ezer magyar ifjú és fiatal leány kerül ki évenkint az iskolából, s lép a közélet terére, hogy a tanár szájából merített ismereteit gyakorlati- ; lag érvényesítse, életpályát biztosítson magá­nak s tudománya alkalmazása által bátorító- j lag és buzdítóan hasson az élet pálmájáért : folyó szép versenyben környezetére. A hazai irodalmi termékek kelendőségének az utóbbi időkben mutatkozó kedvező eredményei két- ségbevonhatlan bizonyítékát nyújtották annak, hogy a fennebbi jelszó már ma is erős gyö­keret vert nálunk, s az általános népműveltség előjelei hatalmasan kezdenek mutatkozni. Mig eddig beértük bizonyos számú szépen irott- regények évenkinti kikölcsönzésével, könyv- szekrényeink ma már a reális tudományok termékeivel kezdenek megtelni. Mindent a maga idején! — Az érdekfeszítő regény fel­kelti a képzelődést, a szép lyrai költemény nemesíti a szivet, de a reális tudomány teszi az embert; kölcsönösen támogatni és kiegé­szíteni kell mind ennek egymást. Egy nagybe­csű franczia műnek, melynek czime: Népszerű csillagászattan Az égboltozat egyetemes ismer­tetése 360 ábrával, színes kőnyomattal, csilla­gászati térképekkel stb. irta: Flammarion Camille, fordította Huszár Imre sikerült for- ! dításával egy uj vállalatot indítunk tehát meg. ! a népszerű tudományok könyvtára czimmel, , melyet hogy mindenki nehézség nélkül meg , szerezhessen kéthetenkint megjelenő 30-kros füzetekben aduuk ki. Mindegyik mű 25 füzet­ben jelenik meg. Megreudelések valamennyi j könyvkereskedésben tehetők; közvetlen meg- ! rendelésnél az előfizetési ár: Negyedévre (6 j füzet) 1 frt 80 kr. Félévre (12 füzet) 3 frt 60 ! kr. Egész évre (24 füzet) 7 frt 20 kr. bér­mentes postai szétküldéssel. A népszerű csilla gászattan jelen fordításán kívül egyelőre még a következő eredeti magyar műveket vesszük fel programmunkba: Átalános műtörténelem, j különös tekintettel Magyarországra. — Átalá­nos népisme. — Hitregetan. (Mythologia.) — Állattan. — Növénytan. — Vegytan. — Természettan. —- Magyar irodalom-történet. Mindenki csak azon mű megrendelésére is kötelezheti magát, a mely iránt különös ér­dekkel viseltetik. Meg vagyunk győződve, i hogy a magyar olvasó közönség támogatni j fog bennünket ez uj vállalat megindításánál í s nem fogja a fennebbi jelszót üres frazsissa törpítení. Tisztelettel Rautman Frigyes, könyv­kiadó. Az ügynököknek tiltva van előfizetési pénzeket felvenni s kizárólag csak azon füze­tek árát fogadhatják el, a melyeket tényleg átadnak. HÍREIN k. “Phylloxera — Amitől valamennyien fél­tünk, amit annyi rémhírben említve hallottunk, az vármegyénket sem kímélte meg, a szőlő­pusztító phylloxera itt van határunkon belül. Még a múlt héten volt egy halvány sugara a reménynek, hátha nem is phylloxera az, amit mi annak sejtettünk. A minisztérium kikül­döttje Morágyi István keszthelyi tanár úr e héten vette vizsgálat alá a sólyi szőlőhegyet és mintegy harmincznégy holdnyi területet talált phylloxera által teljesen in&ciálva, e területen főkép a zirczi apátság nagykiterjedésü és gonddal művelt szép szőlőjét egészen. Ugyan­ezen alkalommal többen rándultak ki váro­sunkból, köztük e lapok szerkesztője is, aggódó kíváncsisággal eltelve, vajou a rémhír való-e vagy sem. Leírhatatlan az a consternáló ha­tás, amelyet a sok kiásott és phylloxerától ellepett szőlőtőke ránk tett. Nem kellett ép­pen valami nagyon erős szemmel birni, úgy is megláthattuk, szabad szemmel, az inficiált tőkéken azokat a nyomorult kis tőketetveket, amelyek hadat izentek a büszke 19-ik század kérkedő tudományának és juttattak már ezre­ket és még juttatni fognak ezreket meg ezre­ket koldusbotra fennenhirdetve azon nagy örök igazságot, hogy a természetben nincs kicsiuy ség, ott minden nagy, erős és hatalmas. Mo­rágyi tanár úr újabb megbízatás folytán át­vizsgálta a papvásári, almádii és vörösberényi szőlőhegyeket is, de itt a legnagyobb meg­nyugtatásunkra egyetlen egy tőkét sem talált phylloxerától inficiálva. ügy látszik tehát, hogy a veszély csak Solybau van. Most nem (ma­rad egyéb hátra, mint, amennyire lehet, őr­ködni, hogy legalább hanyagság vagy elővi- gyázathiáuy miatt át ne vitessék más szőlő­hegyre. Arról meg kell győződve lennünk, hogy még a legnagyobb vigyázat mellett is elterjedhet az, hisz fejlődésének bizonyos stá­diumában a levegő is viszi, de legalább le­gyűrik meg mindent, amit czélszerünek talá­lunk. A phylloxerát átplántálhatja az ember ásóján, kapáján, csizmája vagy földes lába talpán, következéskép jól megnézzük, mily munkásokat bocsátuuk szőlőnkbe. Szőlővesz- szőt a veszély tartama alatt kiki csak saját szőlőjéből szedjen, minden más iránt bizal­matlansággal kell viseltetni. Az inficiált terü­lettel mi történjék, arra nézve a felsőbb ha­tóság intézkedik. Ennyi a veszély első pilla­natában legyen elég részünkről mondva, a közeljövő bizonynyal szomorú kötelességünkké fogja tenni e tárgyra többször visszatérni »Városi közgyűlés. - Múlt hétfőn, má­jus 31-ikén d. e. 9-kor városi közgyűlés volt két igen fontos ügyben. Ugyanis a helybeli nagygymnasiumnak a 7. és 8. osztály által való kibővítése és a városnak nagyközséggé való alakítása volt szőnyegen. Mind a két tárgy elég fontos arra nézve, hogy általános érdeket keltsen. A főgymuasium eszméje mel­lett felmerült Stáhly György tanfelügyelő úr által is sürgetett és mintegy 20ü aláíró által kért felsőbb népiskola eszméje. Lévay Imre szólt először a tárgyhoz és hosszasan kifej­tette nézeteit a főgymnasium mellett úgy, amint az már lapunkban kifejtve volt. Utána Hochmuth Ábraháin kelt síkra a felsőbb nép­iskola mellett, melyet úgy iparkodott feltüu- tetui, miut mely az iparczélok szolgálatában állana. Csoluoky László magából a törvény- könyvből a tautárgyak felsorolása által győzi meg Hochmuthot, hogy vajmi kevés, jófor­mán semmi összefüggés sincs a felsőbb nép­iskola és az ipar között, pártolja a főgymua­sium eszméjét. Véghely Dezső egy közvetítő indítványt tesz, küldessék ki egy többtagú bizottság, mely mind a kot tárgyat vegye tüzetes vizsgálat alá és adjon a júliusi köz­gyűlés elé, véleményes jelentést. Ezen indít­vány elfogadtatik és ennek értelmében Kiso- vics József, Hochmuth Ábrahám, Mórocza Zsigmond, Lévay Imre, Dukovics, Sámuel, Devics József, Csolnoky László, Husvéth Já­nos, Rosenthal Nándor, Benkő István, Véghely Dezső, Szabó Imre, Brenner Lőrincz és Kopácsy Árpád urak küldetnek ki az ügy tüzetesebb tanulmányozására. Veszprém városának nagy­községgé való átalakítása ellen Véghely Dezső szólalt fel és győző érvekkel hosszasan bizo­nyította, hogy illusorius azoknak a reménye, akik azt hiszik, hogy a nagyközségi lét mel­lett tetemesen kevesebb adóteherre számíta­nak. Kimutatja, hogy 1875-ben 53478 frt 72 kr. adó után 15 kr. 1876-ban 65103 frt 41 kr. után 10 kr. 1877-ben 73487 frt 9 kr. után 10 kr. 1878-ban 75917 frt 2V10 kr. után 12 kr. és 1879-ben 81081 frt 85‘/2 kr. után 15 kr. községi pótlékot fizetett Veszprém városa, vagyis az egyenes adó fokozott emel­kedése mellett a községi pótlék alig emelke­dett vulamit. A győző érvek hatottak; többen, akik aláírták a nagyközséget kérő ívet, nevei­ket kitörűltették, mások a gyűlés folyama alatt szép csendesen elhagyták a termet, majd mások, akiknek pedig erkölcsi kötelességük lett volna a beadott kérvény vagy indítvány mellett síkra szállni, meg sem jelentek a gyűlésen és így a nagy port vert ügy — ad acta tétetett. »Megyei közgyűlés. — Megyénk holnap, junius 7-én, rendes közgyűlést tart. A bizott- : sági tag urak remélljük a lehető legnagyobb I számmal fognak részt venni, mert megyénk ! érdekébe vágó ügyek felett kell határozniok. »Majális. — A helybeli gymn. ifjúságnak | junius 1-re tervezett majálisa az esős idő | miatt nem volt megtartható. A sok fiatal re- j mény vizzé vált, melynek özönéből azonban I mégis kicsillámlott azon szikrája a remény- I nek, hogy talán, talán szombaton, junius 5-én megkönyörül a jó ég és napos idejét Jutás : fölé borítja, ügy lön. Szombaton, midőn e sorokat Írjuk, a legszebb napos idő van; az ifjúság hajnalban misét hallgatott és azután I számtalan nemzeti zászlóval, szebbnél szebb j virágcsokrok- és óriási koszorúkkal feldíszítve, diadalmas mosolylyal az ünnepi arczokon, ta­nárjaik kíséretében, szép csoportban zene­szóval vouúlt a városon keresztül ki a jutási erdőbe, hol ma, minden fa, fűszál és bokor tanúja lehet annak, hogy mégis van boldogság e földön is. Alig hogy e sorokat kiírtuk, ter­hes felhők húzódtak a láthatár fölé és meg­lehetős viharos esőt zúdítottak a szegény mulató ifjúság feje fölé. Estig milyen lesz ez a szeszélyes idő, nem tudni. »Honvédsególyzö ügy. - Veszprémmé gye houvédsegélyző egylete folyó év jun. 7-én délután 3 órakor a megyeház nagytermében közgyűlést tartand, melyre a volt 1848—49-iki honvédek tisztelettel meghivatnak. »Tavaszi tánezmulatság. - A magyar j országos segélyző (veres kereszt) nőegylet zir­czi fiókja pénztára gyarapítása czéljából 1880. i junius 9-én a tündér-majori erdőben tavaszi lánczmulatságot rendez, kezdete d. u. 2 órakor. | Családjegy 1 frt. Személyjegy 50 kr. Ételek- j ről a t. ez. családok szíveskedjenek gondos- I kodni, italokat és ezukrászati czikkeket a nőegylet fog mérsékelt áron kiszolgáltatni. ! Kedvezőtlen idő esetére is a rendezőség in­tézkedik. »Hangverseny. — Jövő szombaton jun. 12-én a „ßetekiuts“-ban Langer Károly a helybeli 7 honvédlovas huszár-ezred zenekará- I nak továbbá Antosch (harmonium; Horn (con- | trabasz) és Kreci (harmonium) urak szives köz- | reműködése mellett hangversenyt ad, melyen ő maga vadászkürtjén új solókat fog előadni. Jegy, ha előre váltatik 40 kr. a pénztárnál 50 kr. Kezdete 7l/2 órakor este. Kedvezőtlen idő esetében a hangverseny szerdán jun. 16 án | fog megtartatni. A t. ez. közönség szives párt- j fogását kéri a hangversenyadó. »Lövölde. - A helybeli lövószegylet | múlt vasárnap a részvétlenség miatt nem volt ! képes megtartani közgyűlését, a rósz, esős idő miatt meg nem nyithatta meg a lövöldét. Mind a közgyűlés megtartása, mind a lövölde megnyitása a jelzett .időkben ma vasárnap jun. 6-án lesz. »Meghívó a veszprémi fiatalság által 1880. évi jun. 19-én a »Betekints* kertben, a helybeli tornakiub javára rendezendő zárt­körű tavaszi táuczmulatságra. A rendezőség: Bezerédy Iván, dr. Csolnoky Ferencz, Györöts- key György, Kemény Andor, Koller Sándor, Kopácsy Árpád, dr. Levatich Kálmán, Páris Ágost, Kovács Gyula, pénztárnok. — Belépti dijak: Személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Kezdete délután 6 órakor. Belépti jegyek előre válthatók Wurda Adolf úr kereskedésé­ben és este a pénztárnál. Kedvezőtlen idő ese­tén a mulatság f. évi juniushó 22-én fog megtartatni. »Vizsgálatok. — A helybeli nagygymna­siumbau a tanévi vizsgálatok jövő szombaton, jun. 12-én kezdődnek. A hittan lesz az első tárgy, melyből az nap az összes róm. kath. iljúság meg fog vizsgáltatni. Juu. 14-étől fogva a tanév végéig a többi tantárgyakból lesz vizsgálat, melyre a gymn. igazgatóság a t. szüléket valamint a tanügy egyéb barátjait tisztelettel meghívja.

Next

/
Thumbnails
Contents