Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1880-01-18 / 3. szám
Mahmed ,Tán megszállotta és kirabolta Ghuznit és új liarczra izgatja az afgán törzseket a brittek ellen. A magyar delegatióbaa a pesti részvény- nyomdával kötött szállítási szerződés jóváhagyatott. A bizottságok jelentéseit következő sorrendben fogja tárgyalni a delegatio: először a külügyminisztérium költségvetését; azután a közös pénzügyminisztérium előirányzatát; végűi a tengerészeti költségvetést. Az országgyűlésnek idő előtti összehívására vonatkozó hírek nem felelnek meg a valóságnak. Az országgyűlés összejövetelének a berekesztéskor kitűzött határnapja jan. 20 dika. Megyei közgyűlés. (Folytatás.) 1880. decz. 1-én. A községek költségvetési előirányzatai 1880-ra: Nagy-Tevel bev. 380 frtöO kr. kiad. 371 frt 10 kr. pótadó nem szükséges. — Ho- mok-Bödöge 526 frt. kiadását a közbirtokos- sági közjövedelemből fődözi. — Úrkút bev. semmi, kiadás 238 frt 73 kr. pótadó 40 kr. — Puszta-Miske bev. 188 frt 56 kr. kiadás 260 frt 30 kr. pótadó 4 kr. — Csékút bev. 171 frt 13 kr. kiad. 354 frt 53 kr. pótadó 9 kr. a külbirtokosságé 6 kr. — Eöcs bev. 580 frt. kiad. 431 frt. pótadó nem szükséges. — Halimba bev. semmi, kiad. 294 frt 70 kr. pótadó 13 kr. a közbirtokosságé 10 kr. — Padragh bev. 417 frt 44 kr. kiad. 609 frt 60 kr. pótadó 9y2 kr. a külbirtokosságé 7 kr. — Alsó-Iszkáz bev. 379 frt 80 kr. kiad. 351 frt 87 kr. pótadó nem szükséges. — Közép-Isz- kász bev. semmi, kiad. 347 frt 40 kr. pótadó 18 kr. — Felső-Iszkáz bev. 29 frt 50 kr. kiad. 247 frt 51 kr. pótadó 25 kr. — Csősz bev. 80 frt. kiad. 475 frt 30 kr. pótadó 20 kr. — Kis-Szőllős bev. 316 frt 14 kr. kiad. 317 frt 10 kr. pótadó nem szükséges. — Kis- Berzseny bev. 60 frt. kiad. 295 frt 65 V2 kr. pótadó 24 kr. - Karakó-Szőrösök bev. semmi kiad. 279 frt 74 kr. pótadó 16 kr. — Szent- Gál 1728 frt kiadása a közbirtokosság jövedelméből lödöztetik ós így pótadó nem szükséges. — Vinár bev. 53 írt. kiad. 334 frt 72 kr. pótadó 3576/100 kr. — Pór-Szalók bev. semmi, kiad. 209 frt 63 kr. pótadó 20 kr. (Folyt, köv.) Közigazgatási bizottság ülése. — jan. 5-én. A megyei főorvos jelenti, hogy a megye közegészségi állapota deezeiuber hóban kedvezőtlenebb volt, mint novemberben; a bete- gedések szaporodtak, a halálozás is sűrűbb volt. Feldúltak elő komoly csuzos bajok, váltólázak és hagymáz esetek. Járványos betegség nem volt. Az 1879-ik év folyamában beolta- tott 25 oltó orvos által 185 községben 7335 oltonczból 6920, ismét oltatott 192, oltatlan | maradt 415. — Az állategészségi viszonyok elég kedvezők voltak, Berhidán hullott el lép- fenében két dragonyos-ló, továbbá Veszprémben egy ló, a devecseri uradalomban vértályogban egy telién, Szent-Gálon egy ökör. Az adófelügyelő jelentése szerint a leg- j rosszabb adófizetők közé Pápa városa tartozik, | mely az 1878-ik év végével 13212 frt 13 kr- j ral, az 1879-ik végével pedig 35398 frt 91 j krral maradt adóhátralékban. Rósz példa a községekre. IF’elli.i’vá-s ' a Veszpréminegyei gazdatiszti, s erdészeti osztály tagjaihoz Gróf Lónyay Béla ur által megindított, s az országos gazdasági egyesület, valamint j az első magyar általáuos biztosító társulat ' által is felkarolt „gazdatisztek, s erdészek nyugdíj- s segély-egylete“ megalakulásának lehetőségéhez szükséges lévén tudni, hányán J lesznek azon gazdatisztek, s erdészek, kik ily ! egyletbe belépni, s az iránt elvállalt kötelezettségeiknek megfelelni hajlandók, — felhi- ! vom Veszprém megye összes gazdatisztjeit, s ' erdészeit, úgy azokat, kik rendes nyugdíjra í számíthatnak mint azokat, kik erről biztosítva i nincsenek, hogy jelentkezési iveiket, vagy \ nyilatkozataikat f. hó 27-ikéig czimern alatt j Pápára megküldeni szíveskedjenek, hogy azo j kát Veszpréramegyét illetőleg külön csoportosítva január 31 ikéig Budapestre az országos gazdasági egyesület titkári hivatalának be- küldhessem. Miután ezen ,,nyugdíj- s segélyegylet ‘ tárgyában Budapestről kibocsájtott jelentkezési ivek alsó rovatának betöltése iránt némi bizal- matlauság s ellenszenv mutatkozott, akik azt egyátalán betölteni nem akarnák, elégséges lesz egyszerű nyilatkozatot adni, melylyei hozzájárulási készségöket kijelentik. Pápa, január 13. 1880. Kiss László, jószág felügyelő. Levél a szerkesztőhöz. Veszprém, 1880. jan. 12 T. szerkesztő Ur! Üdvözölni akartam önt azon fellépésért, melyet a „Veszprém’1 utolsó száma élén megjelent czikk igazol, azonban egy bizonyos pisztolydurranás másfelé téríté toliamat. Talán felesleges is mondanom, hogy azt a lövést értem, mely Verhovayt érte. De tán akkor sem hibázom, ba e lövésről azt állítom, hogy oly esemény, melynek jelentősége egy ügyes diplomacziai ténynyel felér. Reprodukálni magát az eseményt felesleg lenne, de a vélemény-nyilvánítást, a szemlélődést nagyban felhívja. Őszintén megvallva, eddig abban az optimisztikus felfogásban éltem, a mely kizárja még lehetőségét is annak a feltűnésnek, hogy Magyarországban ilyesmi meg történhessék, s az utolsó idők országos botrányait hajlandó voltam olyanokuak tekinteni, a melyekben kevesebb a való, mint a mi felölök elmondatott, de ezután az úgynevezett párbaj után megdöbbenve kell kérdeuünk: mi következik még? mi van ezen túl? — Vajon mit vétett Verhovay báró Majthényi Izidornak azzal, hogy gróf Festetich Pálról j irt? Ha gróf Festetich Pál eme tények közlését nem találta olyannak, a miért mint j sértésért' elégtételt kell kérnie, s hallgatott, tehette-e azt báró Majthényi Izidor, hogy a szerkesztőnek oly szavakat vágjon arczába, melyek az önérzetes embernek azt a részét támadják meg, a mely a lélek quintessentiája, s ezzel a sértettet oly erkölcsi kényszer helyzetbe hozza, hogy az kihívóvá váljék? — Ő a legkitűnőbb ezéllövő előidézze azt az állapotot, hogy ő választhassa azt a fegyvernemet, a melyet legjobban kezel, s kiaknázva i minden előnyt, ellenfelét, aki őt nem sértette, aidt ő bántott meg, lelője? — S enyhiti-e ez eset súlyát az, hogy a győztes mögött egy j oly társadalmi kör neve van feltüntetve, a I mely általános felfogásunk szerint a hazában első helyen állt? Arról, hogy ezen párbaj támadás a vélemény-, a szólás-szabadság ellen van intézve, nem érezhetőm magamat hivatottnak szólani, csupán társadalmi jelentőségére akarok utalni. — Mit gondol szerkesztő ur, nem jelentőségteljes-e, hogy a lapok ugyanazon rovatában, amelyben az eset részleteit közölve találjuk, olvashatjuk, hogy Budapesten socialdemokrata- egylet alakult ? — A pauperismus naponta óriási mérvben növekedik, ezzel arányban fejlődik az erkölcsi sülyedés, s tért nyer minden a társadalom felforgatására irányuló törekvés, mintha ezélzatosau minden eme törekvések támogatására szolgálna! — S ily fellépés annak az elemnek a kebeléből, mely úgy is a legnagyobb szálka a felforgatók szemében, melyet a támadók első csapása érne, s a mely a bukás esetére legnagyobbat esnék ! T. szerkesztő ur! Úgy tartottam, hogy a magyar aristokratiának társadalmunkban páratlanul fontos hivatása van. Neki kellene képviselni azt az elemet, mely a békés fejlődés állandóságát biztosítja. Befolyásának mérséklőleg kellene hatni. Nem lenne szabad felülmulatni engedni magát a jogok tiszteletében, a jogok védőimében, sőt e téren vezér- keduie, ezzel a társadalomnak fejlődési irányt adnia kellene. Általa kellene kiválóan érvényesülni azoknak az elveknek, melyek az emberi szellem nemesebb részében találnak fejlődésökre biztos talajt, s melyek a társadalomalkotó erők sorában versenytársra nem találnak. Mintha csak vulkán felett járnánk! Fogadja szerkesztő ur tiszteletem nyilvánítását ! Cassandra. A VIDÉK. Sz.-Fejérvár, jan. 12. T. szerkesztő úr! Kiállításunk legutolsó mozzanata, t. i az érmek és oklevelek kiosztása a múlt héten folyt le a yárosház nagy termében a legdíszesebb közönség részvéte mellett. Az ünnepély a „szózat“ éneklésével vette kezdetét. Ezután Havranek József a kiállításra visszatekintve, azt minden tekintetben sikeresnek mondá, mely nemcsak a magyar, de a külföldi sajtó előtt is kivívta az elismerést. A kiállítók egyesített erővel munkálkodtak, az elismerés tehát minden egyes kiállítót illet, s ez elismerés, e munkálkodásnak veszik most gyümölcsét. Majd Zichyhez fordult, s annak a kiállítás, a magyar ipar fejlesztése, úgy városunk fényének emelése körüli fáradozásaiért köszönetét mondott, kívánva, hogy Isten a nemes grófot a haza s városunk díszére soká éltesse. Zichy válaszában a kiállítás sikerét a helybeliek támogatá sának s kitartásának tulajdonítá, buzdított a munkára, s igéré, hogy városunk emelésére, raiut annak díszpolgára, mindent el fog követni- Lelkesen megéljenezték. A dalárda a hymnust éneklé, s a kitüntetések kiosztattak. Havranek József szeretett polgármesterünket 11-én ismét kitüntetés érte ; ugyanis a helybeli iparos ifjúság képző és segélyző egylete véduökének választotta, mely alkalommal nagyszerű fáklyás zenét is rendeztek tiszteletére. Az egylet elnöke köszöntő föl az uj védnököt, talpra esett beszédben. A polgárAgaricon levővel, melynek az a tulajdonsága, hogy nemsokára koromfeketévé válik a lapon s nincs hatalom, mely letörölje onnét többet. Azóta egyre szaporodik a könyv. Egy-egy lap megtelik csodásbnál-csodásb alakokkal. Fontos események örökíttetnek meg a lapokon, meiyek a kiregona fa szívós héjjából vannak készítve. Seukisem tudja, mi vau azokra oda írva, csak a vén Megera. Carasa lovag odaült a kerevetre oldalt s intett a Megerának, hogy elkezdheti. Reszketve, de érczes hangon olvasta az a következőket: — „flatszáz évvel ezelőtt nem földi emberektől származott két ellenséges sarja az isteneknek : Fradd és Hindoro. Az elsőt a tűz is- , tene nemzette földi anyának, a vérvörös Táp- bendron. A másikat a vizé, a jéghideg Neha- madra. Mindkettőnek rendeltek az istenek trónust, fejedelmi széket, hogy uralkodjanak, és alattvalóit, akik fölött uralkodjanak, ügy rendelték az istenek, hogy a két uralkodó nép soha se éljen békében egymással, valamiut a tűz nem fér össze a vizzel soha....“ Carassa lovag kibámult az ablakou a tengerre s legkevésbbé sem hallgatott a történetre. A jós' látta ezt jól s figyelte szorgalmasan. Le- lepislautott fél szemeivel a titkos könyv jegyeihez, amelynek értelmét tudta kivülrűl, bauern annál többet jártatta azokat a lovagon. Hanem azért csak folytatta. — „Majd ez egyik, majd a másik emelkedett a fő uralomra, de trónját azért egyik sem veszítette el.,Sok-sok évre aztán a fő isten, a uagyszavu Aremetera megboszankodott a Hin- dorokra, amiért elhanyagolták neki az áldozatokat bemutatni, s elvette tőlök a trónt; alattvalójává tette a másiknak. ..“ Carassa még jobban kikönyökölt az ablak párkányára s most már épeu nem figyelt a hallottakra. — Uram nem figyel rám, — szólt a Megera, megállva az olvasásban, hanem Carassa hátraintett a kezével, hogy csak folytassa. Hallja j ő, ba nem is néz oda. — „Azóta a Hindorok földönfutókként él- ! nek a Pyrenek alatt s helyettük Fradd maradékai uralkodnak. Béke most sincsen közöttük. Föltől lázadnak időközönként a Hindorok utódai amazok ellen, s küzdenek elvesztett trónjukért... Olyan régóta küzdenek már!..“ — És sokáig fognak-e még küzdeni? kérdé hirtelen odafordulva a lovag. — „És küzdeni lógnak mindaddig,—folytatta amaz — mig csak ki nem békítik a fő istent, a nagyszavu hatalmas Aremeterát.* — És mivel fogják kibékíteni ? — „Csak egy módja van a trón visszaszerzésének. Háromszor száz éven keresztül ha nem ölelkezik Hindoro utódja Fradd sarjjal.* — S mikor telik le a háromszáz év? — ,S a háromszor száz év nemsokára letelik. És még eddig soha Hindoro lány ajakat nem csókolt Fradd, sem pedig .. .* A Megera látta, hogy a lovag nem figyel beszédjére épen semmit, becsukta a könyvet szép csendesen, ráfordította az aranyos kapcsokat, becsukta a titkos zárt parányi aczélkulcs- csal, amit ott visel a nyakában finom selyemre fűzve, aztán odafordult ura felé. . — Mi az, amit oly merőn néz az én uram ? Carassa visszásé fordulva intett az öregnek, hogy elmehet dolga után. Hanem ez öreg nem hajtott az intésre. — Hát olyan unalmas az én uram ősének, a dicső Fraddnak története, hogy meg sem hallgatja többé. Carassa boszusan intett újra a fecsegönek, hogy távozzék. — Talán másról beszéljek az éu uramnak ? — Nem !.. volt a néma válasz. — Dicső háborúról, győztes viadalmenetekről ? — Nem, nem. — Bűvös szerelemről a hurik egében, titkos sóhajokról, légtündérekről ? — Nem, nem, nem. A Megera erre egészen oda húzódott ura mellé s fülébe súgta lágy hangon. — A gyöngyszemü Inordnáról ? .. Hah! Carassa lovag véres szemmel fordult vissza a Megera felé, odakapott megfe- néredett szakálla közé, a másik kezével pedig villogó tőrét mereszti a mór torkához. Hanem aztán megint csak lecsavarta ujjairól az ősz szakáit s tőrét hidegvérrel dugta vissza övébe. Odatapadt a vén jós szeme közé tekintete. — Tudod te ezt? — Az én egy szemem is meglátja, amit uram sasszerae néz a tengerparton. Az ott Inorána. — Hallgass. — Uram szeme elárulja, hogy szeret, a Megera előtt pedig nincs titokban, hogy kit szeret. — Hallgass. — „Háromszor száz éven keresztül nem érte bájos Hindoro leánynak ajakát Fradd mester válaszában kiemelte, hogy örül, miszerint nem salonokban kerestek maguknak védnököt, hanem felkeresték az egyszerű polgár hajlékát, s hogy a választás ép őt érte. ígéri, miszerint az egylet ügyeit mindig szivén fogja viselni, s azt tőle telhetőleg előmozdítani. A menet őt éltetve, a legnagyobb rendben szétoszlott. Mi is kívánjuk, hogy városunk e büszkesége soká éljen. Sz* F. Pápa január 14. A múlt szombaton tartott városi közgyűlés alkalmával, polgármester ur jelenti, hogy a Pápa-Keszthelyi vasút építése érdemében, j az összes érdekeltek február 3-dikára Pápán a városházában tartandó értekezletre vannak meghiva. A közgyűlés ezt örvendetes tudomásul veszi. —- Varga József ur a felekezeti tanítókat a háziipar némely ágaiban fogja tanítani, nevezetesen a szalma és vesszőfonásban, a tanításért 30 forintnyi átalány fog részére a város pénztárából fizettetni. Következett az idei költségvetés tárgyalása, mely úgy a bevétel mint a kiadás rovatban csekély módosítással elfogadtatott. Két tételnél egy igen nagy csomó panasz merült fel, t. i. az utczavilágí- tásnál és a czinczaárok kikövezésénél. A világítás oly elégtelen és oly rósz, hogy alig lesz helység az országban, mely velünk e szomorú versenyt kiállhatná. Veszprém fényben úszik Pápához képest. De a jobb világítás pénzbe kerül, azért ezentúl is sötétségben fogunk botorkálni. A czinczaárok jó karba helyezése bármily kívánatos lenne egészségügyi szempontból, igen sok pénzbe kerülne, maradunk az eddigi állapot mellett. Tessék! ez lett az eredménye a számtalan jogosult panasznak. Az állam annyi adóval terhel bennünket, hogy nembirjuk; de ennek daczára meg kell azt fizetnünk, mert az executor kérlelhetlen; nem csoda tehát ha azt el kell fognunk magunktól, a minek hasznát és kellemes oldalát mi magunk élveznéuk. Beruházásokra és javításokra nincs pénz! Tolgár. Veszprémmegye virilistái. Békeffy Károly (Csornye) 436 frt 50 kr. Bezerédy Imre (Berkida) 429 frt 85 kr. Zarka Dénes (Pápa) 424 frt 42 kr. Czompó Gábor (Enying) 423 frt 10 kr. Neszmélyi Antal (Veszprém) 416 frt 66 kr. Várady Lipót (Jásd) 415 frt 18 kr. Mikovinyi Ignácz (Pápa) 414 frt 64 kr. Rothauser Mór (Veszprém) 413 frt 5 kr. Rosenthál Mór (Berhida) 412 frt 91 kr. Bermüller József (Pápa) 408 frt 91 kr. Kőrössy Lajos (M.-Szt.-György 408 frt 80 kr. Ányos Sándor (Esztergálj 408 írt 1 kr. Dallos Imre (Gecse) 408 frt. Dr. Pillitz Benő (Veszprém) 407 írt 48 kr. Lakat Mihály (Rátót) 400 frt 97 kr. Ajkai Imre (Pápa) 400 frt 64 kr. Módly László (Siófok) 381 frt 96 kr. Soldos Ignácz (Veszprém) 378 frt 90 kr. Plosszer István (Veszprém) 378 frt 44 kr. Rík Jáuos (Veszprém) 369 frt 70 kr. Lővy Mózes (N.-Szőllős) 366 frt. Krausz Lázár (Csetény) 365 frt 78 kr. Csolnoky László (Veszprém) 364 frt 38 kr. Kopácsy Viktor (Litér) 360 frt 35 kr. Fodor Kálmán (M.- 8zt.-György 358 frt 54 kr. Csernyi László (Veszprém) 357 frt 34 kr. Kuu Aladár (Pő- löske) 355 frt. Lázár Lázár (Ajka) 354 frt. Grünfeld Antal (Öskü) 353 frt 5 kr. Volf csókja-..“ Vajon nem éri-e ezután sem?.. I Akarja az én uram bírni a liliomkeblfí Ino- ránát? — Allah!... Tudom miért e sóhaj uram. A vén Gü- lelmi gyűlöl, nem akarja neked adni Inoránát, mert tudja a „Martadina* jóslatát. De ha uram “ akarja, véget vetek gyűlöletének. Carassa lovag annyira el volt kábulva a j hallottak után, hogy szólni sem tudott. Csak a kezével meg a fejével intett a Megera felé, hogy beszéljen. — Van egy nagyon régi jóslat aMartadi- nában uram: Ha ellenségeddel, aki gyűlöl egy poharat ürítesz, ha hozzá juthatsz annak italához, amelyet éji tobzódás közt a baglyok óráján vesz magához, kibékül akkor ellenséged és szeretni fog. Akarod, hogy megszerezzem Gülelmi italát? — Nem, nem! riadt fel hirtelen Carassa. így győzni — becstelenség. — S a gyöngyszeme Inorána ? .. A lovag borzasztóan küzdött magával. Halvány arczán sűrű cseppekben gyöngyözött alá veritéke. A szerelem... a becstelenség harcza dúlt szivében. Nagysokára, sáppadtan mint az éj holdja oda súgta a Megera fülébe: — Tedd 1 A vén Megera szivében egy boszúálló, vad sugár czikázott keresztül e szóra Nem vette észre a lovag. Pedig jó lett volna észrevennie. — Holnap, a hajnali álom után kezedben lesz az ital Don Carassa. (Folyt, köv.)
