Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-05-30 / 22. szám

a sziszek-károlyvárosi vasútvonalak kiépítése tárgyában.

Az országgyűlés a jelen ülésszak folyamában a tiszavidéki vasút megvásárlásáról szóló törvényjavaslaton s néhány apróbb előterjesztésen kívül még csak a három vasúti és a czukoradóról szóló törvényjavaslatokat fogja elintézni, úgy hogy az ülésszak junius j

8-án, legkésőbb 10-én valószínűleg be fog zárathatni.

Az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a királyi közjegyzők 1 által letett biztosítékok kezelése körűi köve- ! tendő eljárást szabályozta.

Tekintetes szerkesztő úr!

Veszprém, 1880. máj. 18-áu.

Folyó évi május hó 2-án kelt becses lapjának, a »Veszprém“ czímű hetilapnak

18-ik számában tek. Kosenthal Nándor városi képviselő úrnak az utóbbi városi közgyűlésben tett ama hasznos indítványáról értesültem, miszerint a régi városház tantermei ezen iskola-év végével megüresednének, minthogy a róm. kath. elemi iskola növendékei az j ujonan épített sz. Anna-iskolába átköltözköd- j nek, hogy azon megüresedett a város tulajdonát képező épületben a helybeli nagygym- nasium kiegészítéséül a 7-ik és 8-ik osztály állíttassák fel! Legyen ezen indítvány bármily szépen hangzó és dicséretre méltó — úgy hiszem, hogy ezen alkalmat, midőn városunk iskola-termek fölött rendelkezik — az emberiség-, ipar- és kereskedelemnek üdvö- sebb czéljára a régóta vérző sebek orvoslására lehetne fordítani, ha azon helyiség a polgári iskola három felsőbb osztályának felállítására, hol fiaink tanulmányaikat 14 éves korukban fejezhetnék be — fordíttatnék! S hogy miért égetőbb kérdés a polgári iskola felsőbb osztályai felállítása a gymnasium 7-ik és 8-ik osztály felállításánál, ezt bátor vagyok következőkben indokolni.

A nagygymnasium 6-ik osztályából ifjúkorában kilépő tanuló közel talál iskolát tanulmányai tolytathatására, holott az 5-ik elemi osztályból kilépő, orvos, ügyvéd sat.-nek nem való, az iskolából már 10 vagy 11 éves korában kiküszöbölt gyermek egészen magára hagyva elhanyatlik, nincs neki oly iskolája, ahol miveit kereskedő vagy iparos válnék belőle. Jól lehet sok szülő fiait a gymnasium 1-ső és .2-ik osztályába, hogy az utczán ne sétálgassanak, feladják, ez által azon tantermek az e pályái tanulásra nem valóktól túl telve lesznek, idejüket ott pazarolva, megbuknak, és nagyobb részt az a forrás, ahonnét mi iparosaink- és kereskedőinket nyerjük! mely körülmény csakugyan szánalomra méltó; — j de mennyivel sajnosabb még az, midőn az első osztályokat félsikerrel végzett tanuló, önfejűségénél fogva, deák, ur akar maradni, kereskedést vagy mesterséget tanulni már utál, és így jövőjét elkoczkázva, proforma tovább tanul, csak félig végzett ember marad — ennek következményét ismerni már pedig megtanultuk; ezt síuli a társadalom, a kereskedelem, az ipar és vele sínli édes hazánk. Innen származik, hogy a szülők nem élezés észszel biró gyermekeiket azzal ijesztegetik, „ha jól nem tanul, boltos inas, suszter, szabó sat. lesz belőle“, mintha a kereskedő- vagy iparosnak nem kellene kiművelődnie ?! de hol? midőn a czélu intézetünk nincsen! daczára aunak, hogy városunk az 1868. év 38-ik tör- vényezikk 59. §-a szerint, ily intézet vagy iskola felállítására pénzáldozat mellett kötelezve volna.

Igen is vannak édes hazánkban, de nagy távolságban városunktól ily polgári iskolák, de hogyan ereszthetnék a 10—11 éves kisded gyermekeikért gondos szülők azokat ily korán szárnyaik és oltalmuk alul a messze vidékre, mig úgyszólván félig nevelve nincsenek! Máskép van ez a gymnasium 6-ik osztályából kilépő ifjúnál, ki két évvel utóbb már az érett emberek sorába lép — ez annyi tudomány- és önhatalommal hagyá el a szülői házat, hogy a rósz társaságot kerülni, a jót a rosztól különíteni tudja — és így a szülők nyugodtabban is bocsájthatják el őket, mert elég nekik a szülői gyakori édes intés! de egy 10 vagy 11 éves gyermek? kinek a szülőkre mint véd- és őrangyalára kikerűl- hetlen szüksége van, aki mint leendő kereskedő vagy iparos ép úgy hivatva van, mint az orvos, ügyvéd, mérnök, tanár sat. a társadalom hasznos tagjává válni! erre városunkban mind eddig czélszerü vagy sikeres tett fel nem mutatható.

Magam is nagyon óhajtanám a főgym- nasium 7-ik és 8-ik osztályának felállítását, miért is Kosenthal urnák elismerést és köszönetét szavazok üdvös indítványáért — de csak is úgy, ha a még szükségesebb polgári iskola három felsőbb osztályának életbehozataláról már gondoskodva leeud.

Ezen ügy már ugyan pendítve lett — de mindig a borzasztó építkezési költségek voltak a gátlók benne! most a költségek fel- merülése kérdés elesett! Vau megüresedett tantermünk, van annak belszervezete, csak néhány derék tanár volna alkalmazandó, és

ezek a tandíjból díj áztathatnak, sőt ha a szegény tanulók díjmentessége végett a város pénztára is terheltetnék a tanárok díjazásánál egy részben, még ez sem volna igazolt visz- szariadás! Tehát csak jó akarat, úgy hiszem, hogy városunk lakosainál csak az igazságos viszhangra, jólétünkért gondos városatyáinknál pedig nagy mértékbeni támogatásukra ta- lálandok. Üssük a vasat, mig meleg; most van itt az idő, melyben alkalom nyujtatik gyermekeink jövőjéről, Magyarország édes hazánk felvirágzásáról, mint egyes község, — gondoskodni! Most vagy soha!

Felkérem tekintetes szerkesztő urat, mint a nép művelődésének napszámosát és bajnokát, ezen soraimat, ha bár nem úgy vannak szerkesztve, mint azt egy újságíró teheti, még is becses lapja hasábjaiba felvenni — és legyen szabad kinek-kinek, mint tudja, megmondhatni, hogyan érez, miként fáj és honnét jöhet orvoslás és segély!

Kiváló tisztelettel, alázatos szolgája pthauser D. Ignacy.

A polgári iskola.

Rövidek leszünk, nehogy azzal vádolhasson bennünket valaki, hogy mi, mivel a főgymnasium eszméje mellett vagyunk, most már kígyót békát kiáltunk a polgári iskolára. A törvényhozást, midőn a polgári iskolát törvénybe iktatta, kétségkívül a legnemesebb szándék vezérelte. De mindennek próbaköve a gyakorlati élet. Itt nem érzelgünk; itt nem elmélet, nem képzelem, nem intentio, itt a kérlelhetlen való áll előttünk, amely megmutatja, czélszerü volt-e az az eszme, amelyért akkor lelkesedtünk, amelyért talán akkor rajongtunk. vagy sem. A polgári iskolák nem tudták magukat, eddig legalább nem, a gya korlati életben megvallaui, innen van, hogy annyi év után most úgy szólván egy pár nappal ezelőtt kellett a minisztériumnak nyilatkozni, hogy tulajdonkép azok, kik polgári iskolát végeztek, mire és hol alkalmazhatók a a társadalmi életbsu, mert eddig sehol sem voltak a felöl tisztában. Ez egymaga mutatja, meunyire nem állott a polgári iskola eszméje teljes öntudatos egészben még lelki szemeink előtt sem, annál kevesbbé lehettünk annak minden oldalú gyakorlati hasznáról meggyőződve. Ahol középtanoda nincs, ott vau, lehet szép czélja a polgári iskolának, de ahol akár al-, akár nagy-, akár fő-gymnasium van, ott, hacsak túlságosan nem nagy a lakosság száma, nem egészen indokolt annak léte, pusztán azon egyszerű okból, mert a mire a polgári iskola képez, arra képez a gymnasium is. Azt szokták felhozni, hogy a gymnasiumba járó gyermekek már nem szeretnek iparospályára menni és így szükség vau oly iskolára, mely az elemi iskolát elvégzett, de még testileg nem valami iparra erős gyermeket további képzésre befogadja. Ennek nincs alapja. Vajon a polgári iskola után megvan-e a tanulónak a kedve valami iparra menni? Nincs. Hisz ép ezért kellett a minisztériumnak most már kisebb hivatalokat, állásokat kijelelni, ahová alkalmazhatók legyeuek a polgári iskolát végzettek és ezek közt, mi legalább, iparpályát nem böngészhettünk ki, miért is édes kevés azon perczent, amely a polgári iskolából iparpályára esik; ennyi, talán több, a gymnasiumi tanulásnál is van. A gymnasium oly nyilvános intézmény, mely általános képhelyi helyettes-plebanus, Piribauer Ferencz, Szíjártó Károly devecseri segédlelkész urak, és a kerületből — a szőczi, tornai és torna- pinkócziak kivételével — minden tanító; számra 28-an. Mint vendégek t. Áts Sándor úr Devecserből, Halász Bálint és Németh György tanító urak zalamegyei Hány községből.

A gyűlés előtt szent mise volt, melyre itt levő tagok teljes számban megjelentek. Mise után egyik tanterembe gyülekezve, Tima Lajos másodelnök elfoglalja az elnöki széket s tudatja, miszerint az egyletnek szeretett elnökét, ft. Szigethy János esperes urat gyengélkedése akadályozza abban, hogy ezen ta- nácskozmányt vezethesse; mit jelen voltak élénk részvéttel és sajnálattal vettek tudomásul. Másodelnök — jelenvoltakat üdvözölvén — a gyűlést megnyítottnak nyilvánítja. Erre felolvastatott a múlt gyűlés jegyzőkönyve s észrevétel nélkül hitelesíttetett. Kreutzer Ferencz dobai és Stangl Ferencz s.-vásárhelyi tanítók tudatják, hogy őket a múlt gyűlésből hivatalos teendők tartották távol; elmaradásuk az egylet által igazoltatik.

Először is szőnyegre került a kerületbeli népiskolákban behozandó tankönyvek egyformasága. Hosszabb vita után elfogadtattak a történelem-, földirat- és természetrajzhoz Győrfty Ivántól, természettan-, gazdaságtan- és polgári jogok és kötelességekhez Seidl Páltól megjelent tankönyvek. A számtanhoz dr. Emericzy és Kárpáthy számtana.

Ezután felolvastatott Németh József dab- ronyi tanítónak kedvező bírálatot nyert értekezése ezen tételről: „Mikép könnyítheti meg a tanító a tanulókra nézve a tanulást?“ Az „éljen“-ekkel jutalmazott muuka felolvasása után Ober János tartott köztetszésben részesült előadást a del ej ess égről, és előadásának tárgyát ügyesen alkalmazott kísérletekkel tette könnyen felfoghatóvá a tanulók szerepét felvett tanítók előtt. A hosszan tartó felolvasás és előadás annyi időt vett igénybe, hogy Csapó Mór és Kily Nándor előadása jövő gyűlésre halasztatott. írásbeli dolgozatra ki- tüzetett: „A törtszámok közül a közönséges vagy a tizedes taníttassék-e előbb?“ — A dolgozatok szept. hó 1-ig az egylet elnökségéhez adandók be.

Egyúttal a könyvtár is megvizsgáltatván kitűnt, hogy a könyvek nagyobb része nincs bekötve, s addig, a széthányódás tekintetéből nem adhatók ki; elhatároztatott azok be- köttetése. Ugyanekkor a könyvtár gyarapítására Czumpf Lajos vecsei tanító Mennyei „Neveléstanáét ajándékozza 3 csinos kötetben ; fogadja érette az egylet köszönetét. Reichardt József volt tanító özvegyének 3 frt segély adatik.

Ezzel a gyűlés — tárgysorozata kime- ríttetvén — d. u. fél 1 órakor berekesztetett.

Közli:

‘Balogh József,

borszörcsöki tanító, egyleti jegyző.

N.-Vázsony, 1880. május 23-án.

A „Veszprém* 19-ik számában, „Egy csapással két legyet“ czímű közleményre egy hívatlan prókátor Szűcs István néven, a közleményt kihívásnak tekintve felveszi a kesztyűt, zést és műveltséget van hivatva adni; ha ugyan a „Veszprém“ 20-ik számában védel- megadja e képzést és műveltséget felfelé, a ' mére kell Varga járásbirósági végrehajtó urnák

magasabb pályákra, mennyivel inkább megadhatja lefelé, a kisebb életpályákra is, csak legyen a gymnasiumi tanterv szilárd, az életet is tekintetbe vevő, nem pedig olyan napraforgó, mint, fájdalom, ép napjainkban, mely örökös kapkodás, változtatás, cserebere. Azután meg a szülék is lássák be, hogy fiaiknak szabad ám azt a gymuasiumi tanulást, ahol czélszerünek látszik, félbeszakítani és fiaikat valahova iparos vagy más pályára adni; ne higyék, hogy amit ott tanultak, hogy az kárba vész. Egy iskolában sem tanulhatnak semmiféle életpályát gyakorlatilag, minden iskola elmélet, de ezen elmélet kifejti a gondolkozás a helyes Ítélet, a combi- nálás, a körültekintés tehetségét és ezen kifejtett tehetséget átviheti a tanuló azon pályára, melyre magát adja. Az ilyen azután sokkal könnyebben eltanúl mindent, felfog miudent, kivisz mindent, mint az, akit az eke szarva mellől állítunk oda.

Mindezt tekintetbe véve, továbbá, hogy egy polgári iskolának újból való létesítése tetemes pénzösszeget igényel és a mellett kétes eredményt helyez kilátásba, mi városunk való és nem képzelt érdekeit tartva szem előtt főszükségnek jelenben a gymnasiumnak 7. és 8. osztály által való kiegészítését látjuk.

Tanitó-gyülés.

A „uagy-somlyóvidéki r. kath. tanítóegylet“ 1880. évi május hó 20-án Devecser- ben tartotta meg X. gyűlését. Az egyháziak részéről jelen voltak: ft. Supka Márton devecseri plébános, ft. Karsay Károly s.-vásárVarga végrehajtó urnák, vagy van szüksége védekezésre, vagy nincs. Ha van, védekezzék maga, ha nincs, akkor ön fogadatlau prókátor.-------—

A mi a végrehajtói intézményt illeti, beismerem, hogy ez az állam gépezetében szükséges kerék, ez ellen én kifogást nem tettem, de nem is tehettem; hanem igen is tettem az eljárás ellen, — hogy én ragado- zásuak mondtam az időbeni végrehajtási eljárást, az igaz, de miért ? azért, mert egy 12—13 éves fiú használtatott fel kikiáltónak törvénytelenül, ez már igenis ragadozás; a mi a ezikkiró azon durva, faragatlan és csak végrehajtójelölthez illő kifejezését illeti: hogy „vess az ebnek, s megszűnik ugatni,“ egyszerűen visszautasítom és csak annyit mondok reá: hogy kérdezze meg a valóságos végrehajtó urakat, ajánlkoztam-e én, akár az egyik-, akár a másiknak, tanú-, v. becsüsnek ? nem-e többszöri felszólításuk ellenére, visszahúztam magamat e kényelmetlen eljárástól, de én különben is hála az égnek, nem vagyok szorulva az olyan dobott falatoknak elkapására, mert egyszerű ember lévén jegyzői fizetésemből, s csekély privát vagyonomból, tisztességesen, mások megkárosítása nélkül megélek, nem kell előre a végrehajtói vizsgát letennem, hogy azután mégis a veszprémi kir. adóhivatalnál lehessek napi díjjas, mint ön.

Ön czikkét mint végrehajtójelölt irta alá, de tévesen, mert ön bizonyosan jelelt végrehajtónak akarta magát mondani? ha igen, úgy megengedjen, nem akarok tovább önnel feleselni, mert maga az Isten azt mondta: „Cavete vobis Signatos“ úgy hiszem megérti ön, mert aki végrehajtói pályára készül, annak

iskolázottnak kell lenni, aki pedig iskolázott, az érti.

Hogy azonban más is megértse, magyarán is megmondom „Kerüljétek, a megje- lelteket “

Ennek hódolva, kikerülöm önt, s kijelentem, hogy semmiféle polémiába nem ereszkedem. Részemről ez ügyet befejezettnek tekintem

Me\ő Imre,

rirosi jegyió'.

Pápa május 26.

Az adófeliigyelőséguek az adózó közönség vagyonún elkövetni szándékolt merénylete még folyvást izgatottságban tartja a városi lakosságot, sőt amennyiben a III. oszt. kereseti adó egyes részletei jobban ismeretesekké lesznek, a felháborodás még folyvást nő. Ennek kifejezést adandó sok városi képviselő írásban felszólította a polgármester urat, hogy e kereseti adó végett azonnal új rendkívüli közgyűlést hívjon össze. Ezen közgyűlés tegnap délután meg is tartatott. Felolvastatott a múlt közgyűlés határozata folytán készített felirat, melyben a közgyűlés a pénzügyminiszter urat kéri, hogy az adófelügyelőséget uj és adatokkal ellátott javaslat készítésére utasítsa, mert a jelenlegi tervezetet tárgyalás alapjául el nem fogadhatja. E felirat kemény hangon és igen tárgyilagosan van szerkesztve. Több szónok részéről felhozatott az adófelügyelőség azon taktikája, hogy az idén, már május 29-kén, a pápai kereseti adót akarja először tárgyal- tatni, tudva azt, hogy addig a feliratra még válasz nem érkezhetik. Eddig mindig úgy volt, hogy Pápa városa kereseti adója legutoljára tárgyaltatott. Határoztatott sürgöny utján megkérni a pénzügyminisztériumot, hogy a régi rend az idén is megmaradjon, hasonlókép Pápa városa képviselője Rátb Károly ur sür- gönyileg kéressék meg arra, hogy feliratunk minél előbb elintéztessék; mindezekről az adófelügyelőség távirati utón azonnal értesíte- tett, hogy még jókor máskép intézkedhessék. A „Pápai Lapok“ az igazságtalan és elvisel- hetlen megadóztatásról kitűnő czikket hoz, mely a lakosságra igen jó benyomást tett.

Egy bizottság alakult, mely Jókai Mór deákkon lakházát emléktáblával akarja megjelelni. A leleplezés julius hóra van tervezve. — Az önkéntes tűzoltó egylet múlt vasárnap, az indóházi vendéglőben tartotta majálisát. A szegény tűzoltók ingyenes megvendégeltetés- ben részesültek. — Jövő vasárnap tartják műkedvelőink második színi előadásukat. Két egy felvonásos vígjáték fog adatni „Sringoire“ és „A Dicsőség bajjal jár.“

Polgár.

HÍREINK.

"Személyi hir. — Kovács Zsigmond

megyés püspök úr ő excellentiája tegnap szombaton, május 29-én, reggel ment Pápára a a bérmálás szentségét kiosztani. A magas vendéget a járási szolgabiróság a járás, a városi képviselőtestület küldöttsége a város határánál, a róm. kath. hitközség világi képviselete a főuteza végén felállított diadal-ívnél és a papság a főtemplomnál fogadta és üdvözölte, ü excellentiája a grófi kastélyban van szállva.

'Az adózók megnyugtatására. — Több városi polgár nevében — aláírással vettünk felszólítást, hogy keljünk ki azon adólajstrom ellen, melyet az adofelügyelőség a polgármester úrhoz megtekintés végett beküldött és mely az általános jövedelmi adót daczára a rósz éveknek négyszeresre emelte volna fel. Mi iparkodtunk azonnal magától az adófelügyelő úrtól megnyugtatást kérni, ki felvilágosított beunünket, hogy távúiról sincs adóemelésről szó, az adólajstrom, mi«lőtt tárgyalás alá vétetnék, tüzetesen át fog vizsgáltatni, a tárgyalást maga a\ adófelügyelő úr személyesen és nem helyettese fogja vezetni, csak jelenjék meg adójának tárgyalására mindenki személyesen, bozza lel polgári becsületével megegyezhető ellenérveit és mindenki biztosítva lebet, hogy azok figyelembe fognak vétetni.

♦Lóvészegyleti Közgyűlés. - A helybeli lővészegylet ma vasárnap, május 30-án d. e. ‘/jll-kor tartja a polgári társaskör helyiségében rendes közgyűlését. Az egylet azon szép eszmével foglalkozik, hogy a lövölde helyiségben a mostani fabódé helyébe állandó kó- épűletet építtethessen, amely egyszersmind sörcsarnok is lehessen. Vajha sikerülne, legalább városuuk ismét gyarapodnék egy oly középülettel, melybe a közönség szívesen eljárhatna nemes szórakozást keresni.

*A lövölde megnyitása. - A helybeli lövölde ma vasárnap, máj. 30-án d. u. 3-kor fog ünnepélyesen megnyíttatni. A megnyitás érdekesnek ígérkezik, amenyiben lődíjakúl libák is fognak kitűzetni. Kiváncsiak vagyunk, kik lesznek a nyertesek.

♦Városi közgyűlés. — Városunk holnap, hétfőn, május 31-ón d. e. 9 kor közgyűlést fog tartani, melyen a lapunkban érintett fontos ügyek, mint a főgymnasium, a nagyközséggé alakulás fognak tárgyaltatni. Tiszte-