Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-01-04 / 1. szám

anyagi erő szükségeltetik. A kevés számú tagjai áldozatkészségére támaszkodó egylet nem rendelkezett nagy anyagi erűvel, annál- fogva csak lassan, kicsi körre szorítkozva folytatta útját a nagy, a magasztos czél felé, melyet maga elé tűzött. Munkálkodása nem volt zajos és nagy föltünést provokáló, mindamellett a kivivott foutos eredmények által nemsokára magára vonta nemcsak az országos kormánynak, ha­nem egyes, a szép, a nemes és üdvösért lel­kesülni tudó testületek és hatóságok figyel­mét is. Az ország kormáuya s az említett ha­tóságok annálfogva siettek az egyletet némi évi segélyben részesíteni, hogy megkönnyít­sék a kevés tagot számláló társaság nemes küzdelmét. A társaság elég kitartó buzgalommal iparkodott kitűzött czélját elérni. A harcz, melyet az előítélettel, a részvétlenséggel, az anyagi akadályokkal folytatott — tekintve azt is, hogy úttörő volt e téren — nem volt könnyű s az egylet mégis diadalt aratott. A magas kormány felismerte az egylet által kitűzött nagy czél jelentőségét; iskolát alapított az .Országos nőipar-egylet“ iskolá­jának mintájára s állami segélyben részesít­vén az egyletet, feljogosító azt, hogy növen­dékeit államérvényes tanítói oklevelekkel lássa el. Ezt nem mint sikert hozzuk föl; ez csak állami elismerése a sikernek, melyet a kisded társaság eddigelé kivívott. Az áldásdús eredmény, melyet az egy­let eddig kivívott, ott észlelhető azon — fájdalom eddigelé nem országosan kiterjedt — körben, melyben az egylet hatását, korlátolt anyagi viszonyai között kiterjeszteni képes volt. Az egyleti iskola számtalan növendéket bocsátott vissza már eddigelé is a családokba, kik a nyert iparoktatás után nemcsak a csa­ládnak hasznos tagjai, hanem alkalmilag, ha a sors úgy akarná, mint önálló kenyérkeresők is megfogják állani helyüket a társadalomban. Növendékei közül többen különböző magán, egyleti és állami iskolákban, mint kitűnő ta­nítónők lettek alkalmazva. Az egylet módot nyújt a lánynyal biró, bármely anyagi viszonyok között élő család­apának, hogy lányát tisztes jövője iránt saját erejének és tehetségeinek kifejtése által biz­tosítsa. Az egylet — eddigelé .Országos* czimének nem megfelelő körbe ugyan — va lósította a nő önállósítását Hogy ez egylet .Országos“ czimének megfeleljen; hogy üdvös működését a korona minden területére kiterjeszthesse; hogy a uemzetgazdászati, emberbaráti, társadalmi és családerkölcsi tekintetekből fölötte fontos czélt: a nőipar kifejlesztését nagyban és ál­talában elérhesse, az egyedül a társadalom lelkes fiai és leányai akaratától függ. Ha önök filléreikkel azon anyagi hely­zetbe hozzák az egyletet, hogy azt tenni ké­pes lesz, ki fogja terjeszteni működését, az egész országra s productiv elemmé, önállóvá s a társadalom minden tekintetben hasznos tagjaivá fogja tenni ama nőket, kik jövőjüket önmagukban akaiják biztosítani. A czél, mely kormányzati utón sok eze- rek kiadásával érhető csupán el, társadalmi utón csekély áldozattal elérhető. kintélyesebb magyar gépgyárost, összesen pedig 116 magyar kiállítót tudtunk össze olvasni. A kocsik, hiutók kiállításában többek kö­zött leginkább feltűnt Porszt Pereucz pesti kocsigyáros. De ismerünk több ilyen előkelő kocsigyárost a fővárosban, kik azonban a ki állítástól távol maradtak. Miokból tevék, ezt nem tudhatni és csak sajnálni lehet, hogy ez iparágunk, mely külö­nösen] fővárosi képviselői által mindig bátran versenyzett a külfölddel, ez alkalommal még méltóbban representálva nem volt. Midőn jelen munkálatunkkal kiküldeté­sünk értelme szerint, a sz. fej érvári kiállítás tanulmányozása alapján a t. megye közönsé­gének hazai ipar viszonyaink fejlődését ör­vendetes tudomására hozni volt szerencsénk, s midőn a részletek között iparunk és mezőgaz- dászatunknak ez alkalommal észlelt árnyolda­lait is felderíteni megkísértettük: a legtisztább hazafias kötelesség érzetből tevők azt azon feladatot tűzvén ki magunknak különösen, hogy az általánosan tapasztaltakból követ­keztetéseket vonjunk le megyénkre, hogy a me­gyénk köréből tapasztaltakat kiemeljük, s hogy így különösen megyénk érdekének szolgáljunk igénytelen munkákkal. Hogy hazai iparunk fejlesztése érdeké­ben szerény véleményünk szerint mit volna tenni szükséges arra, alkalmilag itt ott meg­jegyzéseinkkel rámutattunk; de hogy ez irány­ban miként járjon el a t. megye közönsége, arra határozott javaslatot tenni, — mint már bevezetésünkben mondtuk — magunkat hiva­tottaknak lenni nem éreztük. Azonban azt hisszük, hogy valamint va­lamely bajnak orvoslása csak gyökerénél tör­Az .Országos nőipar-egylet“ alapszabá­lyainak 5. §-a szeriut az egylet alapító tag­jaivá lehetnek azok, kik egyszer mindenkorra legalább 50 írt alapítványt tesznek s azt vagy készpénzben kifizetik, vagy kötvény által biz­tosítják az egylet részére s csak annak 6%- tóli kamatait fizetik évenkint. Rendes tagjaivá, kik 3 évre évenkint 3, pártoló tagjaivá, kik ugyauannyi időre 1 frt évi tagsági dijat köte­lezik magukat az egylet pénztárába befizetni.*; Látható ebből, hogy a társadalom min­den osztályának lehetővé van téve csekély adományával egy valóban nagy jelentőségű közérdek valósításához hozzájárulhatni. Az ál­dozat nem nagy s az eredmény nemzeti lon- : tossággal biró. Ugyanazért bátorkodunk nagynevű fő­papjainkat, jobbraódú lelkészeinket, főuraiukat s nagybirtokosainkat, országgyűlési képvise­lőinket, köztörvényhatóságainkat, városainkat; a magán, egyleti és hatósági tisztviselőket, s J általában minden lelkes honfit s honleányt fölkérni, hogy aláírásaikkal lépjenek az egy­let tagjai közé s hassanak oda becses körük­ben, hogy a társadalom mentői több nemesen gondolkozó egyéne tömörüljön egygyé egyle­tünk kebelében a nagy, valóban nemzeti és emberbaráti czél valósítása végett! Budapest, 1879. évi szeptemberhó. Hazafiúi tisztelettel a{ országos nőipar-egylet nevében : Békey lmrené, Halász Dezsőné, Kugler Má­ria, Tarnóczy Gusztáv, alelnökök. Ruprecht- j Demidoff (Jornélia, elnöknő Margitay Dezső, I egyleti titkár. __ He ti szemle. — jan. 3-án. Az európai események rohamos válto­zása és folytonos alakulása annyira magára vonja és leköti a figyelmet, hogy a nagyfon­tosságú tények és viszonyok alig engedik, bogy a messzefekvő világrészekben viselt dol­gokról megfelelő, részletes tudomást szerez­hessünk magunknak. Dél-Amarika nyugati partjain hónapokon keresztül elkeseredett küz­delem foly. Három, természeti kincseiről is­mert tartomány tusakodik egymással a hege­mónia miatt: Chili, Peru és Boliviz. A két útóbbi egyesült az előbbi ellen. A győzelem koczkája épen anuak a léinek javára esett, melynek részén az igazság van: óriási áldo­zatok és erőfeszítések árán Chilli lett a győz­tes. Ezen, nyolcz hónapon keresztül tartott véres küzdelemnek vége felé közeledése ránk, európaiakra nézve is fontos; mert Európa is megérezte a forgalom természetszerűleg beál­lott pangását. * Afghanisztánból az angolok újabb győ­zelméről értesülünk. Kabul környékén a rend és nyugalom helyreállíttatott. Hir szerint az emir maga irta alá Cavagnari halálos Ítéletét s megparancsolta, hogy a meggyilkoltak hul­láit Kabul utczáin végig hurczolják. Ezért most az emirt őrizet alatt Pesaverbe küldték. Angol lapok azt is hiresztelték, hogy az an­golok Kabul lecsendesítése után rögtön Mervbe *) A pénzküldemények — Iegczélszerübben poatautalránynyal — „Békey lmrené úrnő ő nagy­ságának, Budapest, zöldfa-atcza, kecskeméti palota“ cziin alatt küldendők. A befolyt összegek a nevek kitételével nyilvánosan nyugtáztatnak. ténbetik meg tökélyetesen, úgy a mi iparvi­szonyaink javításának is azzal kellene meg­kezdetnie, hogy I. gondoskodjunk jó iparosok neveléséről, megfelelő iparos tanodák és iparos tanműhelyek felállítása által, és hogy II. vegyük fel az iparriszonyok rendezé­sét az ipartörvény revisiójával. Nem szándékunk küldőink elhatározásá­nak elébe keriilui ez úttal sem, de szabadjon koczkáztatnunk ezen véleményt, kifejezést ad­ván általa azon meggyőződésünknek: misze­rint csak igy mozdítjuk elő a magyar ipart a leghatályosabban; csak úgy nyitjuk meg a magyar ipar csarnokát a társadalom minden osztályainak; csak úgy győzzük le azon dőre előítéletet, mely társadalmunk némely réte­geiben a kereskedés és ipar ellen még min­dig meg nem szűnt: ba oda törekszünk, hogy az iparosok belviszonyai rendeztessenek és a tanonczok szakszerű oktatásban része­süljenek és kellőleg kimüveltessenek! Meg kell nyernünk iparunk részére a jobb osztályokat is és semmivel sem mozdítjuk elő hatályosab­ban iparosaink versenyképességét: mintha őket szakértelem úgy műveltség tekintetében is, a versenyző, előttünk világító országok iparosaival egy színvonalra felemeljük. Veszprém, október hó 10-én 1879. — Ifj. gróf Nádasdy Ferenci, s- k- mint ki­küldött elnök. Bpttner Sándor, s. k. kikül­dött bízott, jegyzője. ‘Brenner Lőrinci, s. k. kiküldött bizottsági tag. TÖschl Károly s. k. kiküldött bizottsági tag. Kovács Imre, s. k. ki­küldött bizottsági tag. nyomulnak. A mervi kán engesztelő követsé­gét azért bizonyára szívesen fogadja az alki- rály, de Mérv megszállásáról aligha fog le­mondani. * Berlinben pár nap előtt a rendőrség egy titkos sajtót fedezett fel, mely állítólag a ni­hilisták szolgálatában áll. A nyomdát azonnal lefoglalták, s a tettesek ellen a vizsgálatot megindították. Erős a gyanú, hogy az ifjúság fogja szolgáltatni a legtöbb bűnrészest. j * Párizsban az új kabinet megalakult. Ra­dikális elemekből áll. A kabinet élén a Sajna I megye senatora, Charles de Freycinet, minis- tereluök és külügyminiszter áll. A szélsőbal kivételével valamennyi köztársasági párt kép­viselve van az új kabinetben. A minisztérium I ezen szelleme valószínűleg nyilatkozni is fog ; belügyi politika terén, nevezetesen az iskolák í és hivatalok purifikálásában. Azt azonban igen bajos megmondani, bogy a külügyi politiká­ban is fog-e és mekkora hatást gyakorolni ez a változás. * Konstantinápolyban új affaire adta elő magát: egy galatai utczában a török csőcse­lék és angol matrózok közt véres verekedés történt. A provokáló fél egy török zsibárús volt, ki az angolokat szidalmazta. Öt angol | megöletett, 25 török megsebesült, 400 török befogatott. Az aftairnek a mai komoly viszo­nyok közt valószínűleg komoly következmé­nye lesz. * A Spanyol senatusban ismét zivataros ülés volt. Okot az szolgáltatott reá, hogy a hadügyminiszter nem fogadta el több tábornak a lemondását, hanem letette őket. E miatt oly zavar, ingerültség és szenvedélyesség tá­madt a gyűlésben, hogy az ülést föl kellett oszlatni. Egyébiránt a spanyolországi viszo­nyokat leginkább megvilágítja azon gyalázatos merénylet, mely az imént múlt év utolsó nap­ján a fiatal királyi pár ellen elkövettetett. A merénylő egy fiatal, alig 20 éves czukrász- segéd, magát Francisko Oteronak nevezi. Bűn­társai is vannak. Nevezetes körülmény, hogy a merénylő feltűnően hasoulít Moncasihoz, ki tavai intézett merényletet a királyra. Azt sem érdektelen tudni, hogy kilencz év előtt ugyané napon lőtték le Prim tábornokot Madridban. A merénylet nem sikerült, a királynak haj­szála sem görbült meg; de a tett mindig un­dok, mindig nyomorult, mindig aljas marad, elkövetője pedig méltó az emberiség megve­tésére. A szerencsés megmenekülésen örvend az egész világ; de a ki a pártszenvedély és a politikai fanatismus által az örvény szélére sodort Spanyolország belviszonyait ismeri, az a melegen érzett öröm mellett egy balsejtel­met is táplál keblében, mely balsejtelem, hogy ne teljesítsék.- engedje a népek és nemzetek sorsát intéző gondviselés! Megyei közgyűlés. (Folytatás.) — decz. 1-én. Szilasbalhás községnek a vágóhíd és hus- vizsgálat tárgyában alkotott szabályrendelete azon felhívással adatik vissza, hogy azt 1876. XIV. tőrvényczikkel öszhangzásba hozza. Szűcs János enyingi ref. lelkész 326 frt 96 kr. kétszeresen számított adóösszeg alap­ján a megye virilistáii közé felvétetik. Grűnfeld Herman és Ignácz szeutmi- hályfai bérlők kérvénye, hogy a virilisták közé | felvétessenek visszautasíttatott. A szilasbalhási választó kerületben Se­bestyén Antal és itj. Bélák Istváu és a pápa­városi első választó kerületben Horváth Lajos lemondott megyebizottsági tagok helyett új I választás rendeltetik el 1880. január 20 iki | határidővel. Az 1880-ik évbeu a veszprémi és Vesz prémvárosi és a devecseri sorozó járásban Bezerédy Gyula, a pápai és , Pápa városiban Véghely Dezső, a zirczibeu Ányos László, az enyingiben Tóth Kálmán urak fognak világi elnökökül működni. A kir. államépítészeti hivatal utasíttatik, hogy a veszprém györi országút Gerendavágási szakaszának áthelyezése alkalmából szükséges lejtméreteket, illetőleg műszaki felvételeket teljesítse. A közigazgatási bizottságból kilépett dr. Sárkáuy Miklós, Pöschl Károly, Csonka Fe- rencz, Véghely Imre és Ányos László urak újra beválasztattak A megyei lótenyésztési bizottság tagjaivá megválasztattak: Hunkár Sándor, Pöschl Ká­roly Bekeffy Ignácz, Purgly Sándor, Vertheim Hermann, Hunkár Mihály, Ányos László, Sza­badhegyi Kálmán, Koller János, Konkolyi Lajos, Ihász Lajos. Nemes Sándor, Kis Berzseuy község 1861. 1862. 1863. valamint Ferenczy Antal 1864. bírája ezen évek számadásainak terhei alól felmentetnek. A veszprémi püspökség kérvénye mely­ben Városlőd községből az ottani vasúti állo­máshoz vezető úton létező és a Torna folyóba siető vadvizek levezetésére szolgáló áteresz | megnagyobbítását és áthelyezését kéri elfo- j gadtatik. Szent-Gál község azon kérvénye, mely­ben Szalay János közbirtokosság! pénztárnok szímadásra vonását kéri, elutasíttatik. A m. számvevőség előterjeszti ezen köz­ségek számadásait.: Ajka-Rendek 1873. 1874. Acsád 1876. 1877. Almádi 1877. Alsó-üör- | zsönv 1875. 1876. 1877. Bakonybél 1878. B.-Nána 1878. B.-N.-Sz.-Király 1878 Borza- vár 1878. Bozsok 1877. 1878 Csajágli 1878. Csetón.v 1878. Csögle 1878. Dégh 1878. Du- dar 1878. Esztergár 1878. Felső Görzsöny 1876. 1877. F.-Iszkáz 1878. és y41879. Fok- Szabadi 1878. Gyepes 1874. 1875. 1876. ' 1878. Iharkút 1878. Kolontár 1861. Kúp 1878. : Leányfalu 1878. Litér 1877. Lókút 1878. ‘/2 1879. Magyar-Barnag 1878 '/41879. Mar­1 czaltő 1871. 1872. 1873 1874. 1875 Mencs- liely 1878 és Mező-Komárom 1878. N.-Ganna 1878. N.-Gyimóth 1869. 1870. 1873. 1874 1876. 1877. 1878. N.-Tevel 1877. 1878. Nagy-Vázsony 1878. és '/21879. N.-Szalók 1878. N.-Barnag y21879. Noráp 1878 Noszlop 1876. 1877. Nyögér 1878. Öskii 1878. Péterd 1878. Pór-Szalók 1878. Porva 1878. Románd 1878. Siófok 1878. (Folyt, köv.) Közigazgatási bizottság ülése. — decz. 9-én. A megye összes szolgabirái utasíttatnak, bogy a községek biráit és jegyzőit az iskola­mulasztó gyermekek szüleit kötelességük tel­jesítésére komolyan figyelmeztessék, szükség esetén ellenök az 1876. V. tczben körvonalzott fegyelmi eljárást alkalmazzák. Az ajka-csingervölgyi kőszénbánya-tár- stilat gőzmozdonyainak próba alá vételére Paál Dénes és Noszlopy Viktor urak küldet­nek ki. Gr. Eszterkázi Móricz folyamodványa a bitbizományi erdőbirtokaibau f. évi okt. hóban dühöngött vihar által okozott károk miatt ki­nyerendő adóleengedés iránt elutasíttatott. A megyei főorvos indítványára, úgy a szolgabirák, mint a polgármesterek utasíttat- tak, hogy a községi szegények ellátását a legnagyobb figyelemmel foganatosítsák és el­járásukról időnkint jelentést tegyenek. Csernye község elöljárósága utasíttatik, miszerint az ágostai hitvallásuak tantermének hátulsó falától a trágyalével beivódott földet hordássá el, ugyanott az egész fal hosszában legkevesebb egy méternyi széles árkot huzasson. Iparunk helyzete. Gr. Zichy Jenő emlékiratából. Újabb időben — és különösen mióta az j országgyűlés az Ausztriával való kiegyezés ügyével foglalkozott, mindinkább, terjed az országban az a nézet, hogy a magyar ipart támogatni, fejleszteni és növeszteni kell. Ál­talában el van terjedve a tudat, hogy mint kiválóan mezőgazdasági ország Wbbé meg nem állhatunk, hogy szerepünk, melyet még csak egy évtized előtt is, mint Európa nyu­gati államainak gabnatára, oly jól betöltöt­tünk, lejárt. Az őstermelési erő nagyobb mérv­ben megáldott vidékekre ment át. És ha nem akarunk az anyagi tönk szélére jutni, a hala­dás terére kell lépnünk, és ez érdemben sok­oldalú tevékenységet kifejtenünk. Ez az általános érzet még jobban ter- | jed most, midőn az ipar terén tagadhatatla­nul haladással találkozunk. Bármennyire álta­lános is a kívánság az ipar emelése érdekében a legutóbbi évtized fényesen bizonyítja, hogy Magyarországban haladunk e téren. Avagy nem haladás-e az, hogy az ország különböző vidé­kein gépgyárak keletkeztek és sikerrel dolgoz nak, hogy érdeink gazdag fakészletét fűrész­gépek, és más faipar telepek értékesítsék, — hogy vashámoraink a legújabb találmányok szerint berendezve dolgozzák fel vezérczikkein- ket? Avagy nem haladásra mutat-e az, hogy a világkiállításon iparosaink nagyszámú kitün­tetéseket vívtak ki, és hogy országos kiállítá­saink mindinkább nagyobb tanúságot tesznek iparosaink életrevalóságáról? Midőn igy egyrészt öntudatosan mond­hatjuk magunkról, hogy az ipar Magyarorszá­gon újabb időben haladt, másrészt a helyzet javítására folyton törekvő ösztön hatalmánál fogva is, az az általános észlelhető, hogy az ország közgazdasági állapotának gyökeres át­alakítása czéljából országos mozgalmat kell megindítani. Országos mozgalmat, mely az iparérdekek fölismeráse és ápolására vezessen. Ezen két egymást látszólag kizáró kö­rülményből azt kell következtetnünk, hogy bár­mennyire haladt legyen is iparosságunk, nem emelkedhetett oly mértékben, a mint ezt a a létező viszonyok, nevezetesen az iparos fel- dolgozására kínálkozó nyersanyag nagy menynyi- sége, az ország fogyasztó képessége, és a hely­zetünk által kínálkozó természetes előnyök kiaknázása megkövetelik. Szóval, hogy saját iparosságunk más országok ipara által kiszo­rult azon helyekről is, a melyek természet­szerűen, és első sorban a mi iparunknak ke- lendőségi piaczai lehetnének.

Next

/
Thumbnails
Contents