Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-02-23 / 8. szám
kor a Weisz Henrik-féle házban, most Fürst kávéháza, okvetlenül meg fog nyilni. Több derék és a gyakorlati élet minden mozzanataival teljesen ismerős iparosunk azou meggyőződésre jutott, hogy iparunk pangásának egyik oka a piacz hiánya. A közönség ugyanis sokszor megelégszik bármivel, csak gyorsan és olcsón juthasson ahhoz, mit beszerezni óhajt. Az első feltételnek iparosaink meg nem felelhetnek, mert üzletök többnyire a város félrébb eső és a zordonabb időben nagy ügygyel-bajjal is csak nehezeu megközelithető helyein van; a második föltétel nem engedi, hogy mindegyik nagyobb kiadásokkal járó és - üzlete erejét még a legjobb esetben is jóval felülmúló boltot nyisson. Ezen körülményeket tekintetbe véve, elhatározták, hogy egy közös árucsarnokot nyitnak és szövetségökbe belevonnak városunk minden iparágából egy-egy képviselőt. Eddig a szövetkezet 13 tagot számlál; u. m. Dukovits Sámuel, — Veledits Mihály, — Balog Károly, — Husvéth János, — Kiss István, — Szilágyi Mihály, — Rigó István, — Pfeiffer Miklós, — Márton Gyula, — Brenner Lőrincz, — Kovács Károly, — Kurtz Rudolf és Lusztig Lipót urakat. Mint a közlött névsorból láthatják t. olvasóink, a szövetkezet tagjai között vannak többen, kik iparuk természete vagy helyzetüknél fogva (mint p. Veledits Mihály úr, kinek a tervezett és már kibérelt helyiség tőszomszédságában évek óta virágzó üzlete vau,) a közös árúcsarnok jótéteményét a szó szoros értelmében igénybe venni nem fogják, de a czél és azon morális támogatás tekintetéből, melyben a szövetkezet részéről részesülni fognak, a kiadások aránylagos viselésére készeknek nyilatkoztak. A szabályzat egész részletességgel kidolgozva még nincs, de a lényegre nézve minden résztvevő egyetért, sőt abban sincs közöttük nézetkülönbség, hogy idő múltával talán egyes gyárosok és termelőkkel köthető előnyös szerződésekkel is tehetnek egyet-mást saját és a közérdek előmozdítására. Különben mily előnyökkel fog majd a dolog járni, a tapasztalat mint az elméletek legbiztosabb próbaköve fogja kitüntetni; mi kötelességünknek tartottuk az eddig történteket nyilvánosságra hozni, mert elvünk minden nevezetesebb városi mozzanatot, amennyiben tudomásunkra jön, registrálni; másrészt hasznos szolgálatot véltünk tenni azon iparos polgártársainknak is, kik még eddig talán tudomással sem bírtak az egészről, hogy ezen úton is ösztönözzük őket arra, hogy ha helyzetük javulását óhajtják: maguk is tegyenek valamit. IRODALOM. ,,Világtörténet— A művelt közönség számára, irta Sebestyén Gyula. A 2-ik füzet még jobban megerősít ama véleményünkben, hogy e művet bátran ajánlhatjuk olvasóink ügyeimébe. Elmondhatjuk, miszerint a munka úgy indult meg, hogy czéljának bizonyosan megfelel. E 2. fűzet az emberi nem megoszlását és szétterjedését a föld kerekségén tárgyalja, s vége felé megkezdi az ó-kor történetét. — Egyes füzet ára 30 kr. — th. bolonddá. Verekedő, vasfejü gyerek volt, hatalmas karokkal, amiknek egy csapása elszédíti a vizi lovat. Kikötni nem mert vele senki, csak az öregek csitítgatták, hogy talán még is igaz a százados rege a kagylókirályról ........ — Igaz-e? kérdé hetvenkedve Jochum; úgy hívták a hczkót. Akkor hát az is igaz, hogy a gyöngypad ott van lenn a mélységben ? — Természetesen, hogy igaz! szóltak a köriilállók, pedig egyikük sem látta. — No ha igaz, Vishnúra mondom, ne legyek Jochum, ha egy kagylót le nem török arról a gyöngypadról 1 — kiáltá a vad üczkó szemeit büszkén jártatva a körülállókou. Apáink bolondok voltak, hogy ott hagyták azt a kincset annak a zöld-kender szakállu üczkónak a kedvéért! A hallgatók elszörnyedtek ezen a káromláson, az idősebbek még kezeiket is összetették, mintha bocsánatot kérnének a láthatlan San- ghibtól a vakmerő Jochum szavaiért, maga Jochum pedig egy diadalmas kortyot nyelt rhumos üvegéből. Őszbe csavarodott gyöngyhalász lépett a szálas üczkó elé. Túl járt a nyolczvanon, sürü bozontos szemöldjei mindig mozogtak; hangja ép úgy reszketett, mint kezei. Ő volt a gyöngyhalászok pátriárkája, akit Isten különös kegyelme tartott meg, hogy ötven éves korában nem követte apáit, mint a gyöngyhalászok rendesen. — Édes fiam Jochum! mindnyájan ismerünk ; szemed a hiúzé, karod az elephant ormánya, bátorságod az oroszláné, mindenki tudja. Ösmerünk gyermekségedtől fogva, megkoszorúztunk nászéjedeu, örültüuk Jocnum szerencséjének — tégy te is valamit a mi kedvünkért. Ne zavara a kagyiókirály nyugtát, mert fejünkre hozod a veszedelmet. Minek te neked a kincs? odaadnád-e üatal feleségedet a világ minden kincséért? dehogy adnád! te a nélkül is boldog vagy; mondj le hát arról a j Törvényszéki csarnok. Végtárgyalások. Febr. 26. Minősített tolvajlással vádolt Vörös János és társ. elleni ügyben. — Súlyos testi sértéssel vádolt Schlakker Mihály és társa elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Marchott Etelka és Hannig Gyula elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Antal Áron elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Alt Ignácz elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Szaloki János elleni ügyben. — Nyilvános erőszakossággal vádolt Mohos János és társ. elleni ügyben. — Lopással vádolt Vanhoffer Sebestyén elleni ügyben. — Febr. 27-én. Súlyos testi sértéssel vádolt Trobert Ferencz és társ. elleni ügyben. — Súlyos testi sértéssel vádolt Német Albert elleni ügybeu. — Csalással vádolt Tóth Csere Dániel és neje elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Szőllősi József és neje elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Kecskés Gábor elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt özv. Schmid Györgyné elleni ügyben. — Minősített lopással vádolt Szabó Katalin elleni ügyben. — Betörés és lopás kísérletével vádolt Mezei Antal és társa elleni ügyben. — Rablással vádolt ilj. Csima József és társ. elleni ügyben. HÍREINK. ‘Személyi hírek. — Őszinte örömmel veszszük tudomásul s hozzuk nyilvánosságra azon hirt, miszerint főispán urunk ő méltósága 5 heti súlyos és veszélyes betegségéből e héten kezdett fellábadozni, tí midőn az ez idő alatt minden részről tanúsított részvétért hálás köszönetét nyilvánítja, egyszersmind tudatja a közönséggel, hogy ez idő szerint képes már a délelőtti hivatalos órákban bárkit is fogadni. — A megyei alispán ur Enyingen az ujon- czozást befejezvén városunkba visszajött és hivatalos teendőit a tegnapi nappal átvette. ♦Felülfizetesek. — A gymn. nangverseny czéljaira felülfizettek vagy adakoztak: Kovács Zsigmond püspök úr őuagyméltósága 10 frt, mélt. s ft. Pribék István úr 5 frt, mélt. Ko- páchy József úr 25 írt, ngs. s ft. Tarányi F., Németh József és típranszky Ferencz kananok és Veszelka József alezredes úrak 2—2 Irtot, ngs. s ft. Tallián Lázár kananok úr 3 frt, ngs. s ft. Kemenes Ferencz és Kisovics Józsei kananok urak 5—5 frt, ngs. Forintos István és Devics József, kananok urak 20—20 frt, Peczek Ida Őnsga 5 frt, ngs. Késmárky J. és tek. dr. Halassy Vilmos urak 1 frtöO—1 frt 50 krt., tek. Plosszer István úr 3 frt 00 krt., tek. Cseresnyés Nándor úr 2 frt, tek. dr. Kerényi Károly úr 5 frt, Ferenczy Teréz k. a. 50 krt., N N. postautalványnyal 1 frt, N. N. és N. N. 1 — 1 frt. tek. Kövess Ede úr 5 frt, lt. Hochmuth Ábrahám úr 1 frt, Hartmann lisztkereskedő úr 2 frt, Ransburg Dávid úr 1 frt., özv. Buchvaldné úrnő 1 Irt, tek. Mórocza Zsigmond úr 1 frt, Margalitt Mór úr 1 frt 30 krt., Körmendy József úr 30 krt., Boór János, Guthard, Becske, Grmanecz, Stern, Keglovics Mátyás, Heinrich Alajos, Deutsch Lipman, N. N., Sthymmel Alajos, Horváth György, Nemsur, Wurda Manó és ifj. Rapoch úr 50—50 krt., rettenetes szándékról, ne hozz fejünkre veszedelmet! Jochumuak beszélhettek ilyenkor, a rhum felelt belőle, nem az ész. Elkezdett esküdözni égre földre, hogy ő nem retten vissza semmitől, ő egymaga leereszkedik a gyöugypadhoz, letöri róla a legszebb kagylót, s nagyoub bizonyság okáért meg a kagyiokiráiy zöld szakálából is hoz magával egy léi rőfnyit, ha ugyan létezik az az úri ember. Mondták neki, hogy bizony most is él Sanghib, a kagylókiráiy,- most is figyelmezteti őket a közelgő veszélyre, mire Jochum durva kaczajra fakadt. — Együgyüek vagytok! kezdé, látszik, hogy mindig ittnon ültetek! Sanghib megzavarja a vizet, úgy figyelmeztet a veszélyre? Menjetek, veletek nem lehet beszélni! Maga a nagy állat zavarja fel a vizet, mint a hogy a vágtató vad előtt is, utána is porfelhő mutatja az utat; — annak a közeledtére tauczolnak a csői- nakok, ti együgyüek! Hanem veletek nem lehet beszélni! Azután újra bizouyozott, hogy elhozza ő azt a kagylót, meg akár magát a kagylókirályt is, olyan igaz amint él, — meg pedig az éjjel.... Jochummal nem lehetett boldogulni, a helyett a felesegét vették elő; csinos singaléz menyecske volt, aki maga is elborzadt, mikor a férjét hallotta. Megfogadta, hogy nem bánja, akármi lesz is, de ratolja az ajtóra a reteszt. Az öregek, meg az asszonyok s az őgyelgő gyermekek elszéledtek, csak Jochum maradt ott s nevetett a távozók után, azután befordult házikójába, előkereste a hosszú kötelet, amit dereka körül szokott csavarni, megnézte a kés pengéjét, megitatta a szivaesot olajjal, utoljára eldobta a kiürült rhumos üveget, s végig vetette magát fekhelyén. A fiatal asszony szó nélkül hallgatta Jochum dőrmögéseit s számította, hány káromlás tör ki belőle; o kétszer annyit fog érte imádkozni a wihára-bau. Odavetette az ágyát Sckvartz Gyula tanuló 2 db ezüsthuszast. A gymn. igazgatóság a nagylelkű adakozóknak az intézet nevében hálás köszönetét nyilvánítja. •Theaestéiy. — A múlt vasárnap febr. 16-án a polgári társaskörben rendezett thea- estély a várakozáson felül fényesen sikerült. A 20 kros belépti díjból a kiadás födözése után a könyvtár javára 19 frt 80 kr. maradt. A nagy számmal egybegyült közönség fesztelen jókedvvel mulatott majd reggelig s az estély sikerére elég legyen felhozni azt, hogy 50 pár tánczolta a francziát. Kiváló megemlítés tárgya, hogy az izraelitákon kívül, kik a társaskörben túlnyomó számmal vannak képviselve — igen sokan vettek részt a más vallásuak is. Perlaky alelnök urat illeti az elismerés első sorban, ki mindent elkövetett, hogy a mulatság sikerültté váljék. — Mint halljuk f. hó 24-én újra rendeznek egy thea- estélyt; a kényelemről gondoskodva leend s hogy a netáni visszaéléseknek eleje vétessék, a bérlő gondoskodni fog, hogy minden asztal étlappal legyen ellátva. •Jótékonyság. - Bibó Dénes földbirtokos úr, a lajoskomáromi kisdedovódára 35 frtot ajándékozott, mely nagylelkű adományért a községi elöljáróság köszönetét mond. •Az ujonczozás eredménye. — A deve- cseri járásban. — Felvétetett 858 egyén, ideiglenesen fölmentetett 74, előállíttatott 756, jogosan távol volt 23, jogtalanul 79, besoroz- tatott a közös hadseregbe 89, a póttartalékba 18, a honvédséghez 56, összesen 145. — A pápai IV. számú sorozó járásban. — Felvétetett 1017, ideiglenesen főlnjentetett 94, elővezettetett 783, véglegesen töröltetett, mint alkalmatlan 42, mint halott vagy előbb besorozott 39, visszahelyeztetett 614, jogtalanul távol volt 67, jogosan 33, besoroztatott a közös hadsereghez 118, a póttartalékba 5, a honvédséghez 5, összesen 128. — A pápavárosi sorozó járásban. — Fölvétetett 342, ideiglenesen fölmentetett 22, elővezettetett 220, véglegesen töröltetett,mint alkalmatlan 19, mint halott vagy előbb besoroztatott 12, visszahelyeztetett 177, jogtalanul távol volt 36, jogosan 52, besoroztatott a közös hadseregbe 18, a honvédséghez pedig 6, ösz- szeseu 24. *A veszprémi kereskedelmi társulat f. hó 16 dikán Ruttner Sándor úr elnöklete alatt a polgári társaskör helyiségében rendes évi közgyűlését megtartotta. — Sajnálattal kell megemlítenünk miszerint az alapszabályok értelmében a határozat-hozásra szükséges 19 tag csakis ismételt szóbeli felszólítás után volt összehozható. — Az elnök sajnálkozva consta- tálta, miszerint e társulat minden tekintetben hanyatlást tüntet fel, valamint, hogy a főnökök tanouczaik kiképeztetése körül megrovandó közönyt árulnak el, a mi szerinte nem maradhat káros visszahatás nélkül. — Ezen bajnak elejét veendő az elnök szükségesnek látja esetleg a hatóságnak közbenjárását is igénybe venni. — A három jívi időszak letelvén, a tisztujitást kellett volna megejteni, de miután az elnöki tisztséget a jelöltek közül egyik sem akará elfogadni, f. é. márczius 2-dikára új közgyűlés lesz ezen czélból össze- híva. •Házi bál. - Folyó hó 18-án Forster Béla honvédszázados úr lakásán néhány mulatni vágyó úrnő — kik nem akarták, hogy az ajtón belül, keresztbe, úgy észreveszi, ha Jochum ki akar menni. Végre lecseudesült Jochum s nyugodt arczczai aludt egy ideig, akkor egyszerre mosoly játszott aj kai Körűi. — Ott látta a gyöngypadot a tengeri növények zöld függönye által eltakarva ........ a kagylók ki voltak nyitva, egy.. ke ttő ... száz... mindenikben gyönyörű dió-, meg mogyoró nagyságú gyöngyök........Az az eg y kagyló megér egy királyságot! Csak a karját kellene kiuyujtaui utána, — csak....... Lá m-lám, a kagylókirály ott őrködik kincse fölött; nem vízi növények szövedéke, az ő kibontott szakála borul a gyöngyök fölé, mig hosszú karjai védőleg nyúlnak előre........Két sz eme mint tüzes golyó mered a vizen keresztül, s úgy nézi velők Jochumot, aki ott áll előtte s készül a kagylót késével lefeszíteni. Jochum előtt pedig egyszerre minden elmosódik; úgy érzi, mintha víztömeg rohanna el feje fölött, s akkor ott áll ágya előtt egy ifjú, vállaira omló fekete hajával, fején selyem turbánnal, aminek a forgója olyan szép nagy gyöngyből vau, minőt az imént látott. Termetén hermelin palást folyik alá, a melyen minden gomb egy-egy smaragd; kardjának markolata kirakva kagylókkal; úgy néz kb mint valami keleti királyfi. — Jochum! — kezdé a tünemény, a tengerparti cserjék hallották szavadat és elbeszélték a haboknak; azóta a koráll-erdők szomorúan rázzák ágaikat, mert tudják, hogy eljön a pusztulás éjszakája! — A szirtek nem eremnek többé kagylót, és Ceylon gyöngyhalászai a waddákhoz mennek kenyeret koldulni! Jochum dórmögött valamit feleletül; jobb karja lecsúszott az ágyról, bal kezét pedig ötölbe vonta. — Hogy ki vagyok ? — folytatá a tünemény. Egyike azon csodás lényeknek, akik élünk levegőben, főidben, vízben, mindenütt; a kik lakunk virágkehelyben, makkopáncsban, lombok az inuen-onnan végefelé járó farsang mulatság nélkül repüljön el fölöttük — zártkörű házi pikniket rendezett. Mi, kik a mulatságban részt vehetni szerencsések valáuk, tiszta lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy az a várakozáson felül fényesen sikerült. Nem hiába nők voltak a rendezők, de meg is látszott a finom női tapintatosság mindenütt. A helyiség csínnal és ízléses egyszerűséggel volt berendezve. Az étteremben az ét- és ítnemek változatos különfélesége és quantuma, amit s a mennyit magának a szem es száj csak kívánhatott. A vendégek városunk díszét képezték. A nők Ízléses, keresetlen, elegáns egyszerűséggel voltak öltözve. Jelen voltak : Bossányi Mariska, Dömölky Iza, Ferenczy líárolyné, Forster Bé- láné, Fodor Gyuláné, Halász Ilka, Kerényi Károlyné, Kerényi Gizella, Komáromy Iréu, Kovács nővérek, Mórocza Zsigmondné, Mórocza Kálmánná (Füredről), Neszmélyi Ántalué, Pataky nővérek és Vikár Lajosné. Távol volt minden feszesség, jó kedvvel mulatott mindenki egész kivilágos kivirradtig, de sőt még ezentúl is, mert a feljövő nap sem volt képes véget vetni a tánczuak, s talán még tovább is tart, ha kit-kit részint a családi gondok és teendők, részint a kötelesség szava tova nem szólít. Esti 8 órakor kezdődött a táucz és tartott másnap reggeli 10 óráig szakadatlanul. A négyeseket mindvégig 18 pár tánczolta. •A mozgósítottak segélyzése. - A mozgósítottak segélyzésére alakult bizottság f. hó 17-én tartott ülésén elhatározta, hogy a segélyzést a jelen hónappal beszünteti és márcz. 1-től csak azok csaladjainak nyújt segélyt, kik vagy még nem jöttek haza, vagy a kiadott fáradalmak következtében megjővetelök óta betegek. •Egy ismeretlen ajándékozó a napok ban a kir. adótelügyelőségi hivatalban észrevétlenül egy tiz forintos bankjegyet hagyott hátra, mely összeget a kir. adóíeiügyelő úr a helybeli jótékony nőegylet czéljaira illetékes helyre leendő átadás végett szerkesztőségünkhöz küldött. ‘Hangverseny. — Élvezetes estének néz elő közönségünk márcz. 8-án, midőn a polgári társaskör helyiségében tartandó theaestéiy alkalmából Kerszt Frigyes, városuuk szülöttje, ki Bécsben mint zongoratanitó szép hírnévre tett szert, és jelenleg lakását Veszprémbe tette át, művészetét a közönségnek be fogja mutatni. Előre is felhívjuk rá a művészet iránt érdeklődők figyelmét. •Alásonyban kedélyes házi tánczvígalom volt f. hó 13-dikáu, mely napon mintegy 70 vendég gyűlt egybe, távoli vidékekről, Barcza Bálint földbirtokos magyar vendégszeretetéről híres házánál, mely alkalommal, mint a házi ur névnapi előestéjén, a nagy számmal egybegyült fiatalság fényes sikerű házi bált rendezett. A tánczolók sorában láthatók voltak: Miskolczy imréné, (Budapest) Vargyasné-Petz Vilma, (Győr) Barcza Béláné, (Devecser) Kunczl Antalné, (Fadragh) Tóth Lajosné, (Vid) Horváth Ilona és Margit nővérek, (Csenge) Szita Ilona, (Asszonyía) Takács Irén, (Noszlop) Gayer Jolán, (Dabron) Csaply Emma, (Magast) Kemény Iza, (Podár) Petz Irma, (Győr) s Barcza Róza, (Alásony) a házi úr kedves szellemdús leánya. A cotillont Boda István és Kazo- csay Gerő rendezték ügyes figurákkal s díszes között, sziklák hasadékaiban, a tenger fenekén ; akik őrködünk első lépésiek fölött, sobajtás- tokat a kedves füléhez viszszük, együtt nevetünk, együtt sírunk veletek. — Kik egy perez alatt tova száliuuk, eltűnünk mint a reggeli köd __ Tündér vagyok! — Nevem Sanghib, a kagylókirály. Jochum kaczagui kezdett. — Köszönöm a látogatást, most már legalább ismerjük egymást, hanem aunyitmoud- hatok, hogy nekem hiabau beszélsz. — En csak inteni akartalak Jochum! ne nyúlj a gyöugypadhoz, mert bizony mondom neked, hogy a mely napon visszatérsz házadba, galambfehérnek fogod találni a te fiatal tele- ségedet, és nem leszen itt viruló vidék, ahol most laktok, hanem mocsáros iugováuy, amit raértföldnyire elkerül az utas........ Mondom ue ked Jochum, ne vezessen a kincsvágy, mert mikor visszatérsz, látod, hogy szegényebb vagy, mint mikor elindultál! — Asszonyt rémitgess! — kiáltott rá Jochum, Sanghib király pedig kiegyenesedett, kardjával kört keritett maga körül, mire a szoba megtelt félig vízzel, s a kagylókirály a habok által vitette magát a teugerbe vissza. A kiucsszomjas ficzkó felugrott ágyából, dereka körül csavarta a kötelet, kését fogai közé kapta, a szivacsot felköté karjára s azzal kirohant a tengerpartra. Csöndes nyári éj volt; a tenger nyugodt, csak az az álomba ringató halk zúgása a haboknak hallatszék, amint csapkodják a part szirtjeit. Az öbölben tükörsima a viz, s úgy tetszik, mintha miriád apró csillagokkal volna behintve, amik kék, piros, sárga színeket játszanak; azok a világító puhányok, a tenger szt..-János-bogárkái. Jochum találomra egy hatalmas fatőrzs- höz erősítette a kötelet, lábaira követ akasztott s azzal sebesen ereszkedett lefelé. A viz- oszlop dübörgő sietséggel emelkedett mellette, térdeit horzsolta a sziklafal, melytől kezeivel L_____________
