Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-11-23 / 47. szám
47-ik szám VI. évfolyam. 1879. Veszprém, Nov. 23. r ,#8S3R3@mM‘ és „Hív. Értesítő“ megjeleli minden Tasireap. Előfizetési dij: Egész évre 6 frt - kr. Fél évre 3 frt - kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes példány ára lő kr. o\ *£= ro =e* KÖZGAZDASÁGI, HELTI jgffjMP ÉRDEKŰ, MIVELÖDÉSI ÉS $j6Pg> VESZPRÉM MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. «TC oj Szerkesztőség és kiadó hivatal: Vár, 4. sz. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is; elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN VísTTkíreikedése Veszprémien. HIRDETÉSEK : egyhasáhos petitsor 6 kr. NYILTTÉR petitsoronkint 15 kr., 8 kiilün minden beiktatásért 30 kr, bélyeg. O* 9 Sc5= 1 =0M A megyei rendszer. ii. Szokás ma minden újítást, minden reformot a szabadság és humanismus leplével bevonni. Szabadság és huma- nismus küldi fiainkat a csatatérre, hogy azok ott halomra ölessenek; szabadság és humanismus követeli, hogy a rabok, míg fogságuk ideje le nem tellett, naponkint főtt meleg ételt, tiszta, szellőztetett lakást, gondos ápolást sat. kapjanak; a szabadság és humanismus követeli, hogy az állam és társadalom édes keveset törődjék a szegény, de becsületes iparos- és munkással, ki a hibás törvények és egyéb társadalmi fonák intézkedések miatt sem tisztességes munkához nem igen juthat, sem iparczikkeit el nem árusíthatja, mert ipar- és kereskedelmi viszonyainkat rég túlszárnyalta leleményes szomszédaink és a külföld rendezettebb ipara és kereskedelme; a szabadság és humanismus követeli, hogy adónk évről évre magasabb-magasabb fokra hágjon, míg talán majd egyszer az elviselhetetlenséget is eléri; a szabadság és a humanismus műve, hogy a szép magyar nemesi birtokok egyre pusztáinak; a szabadság és humanismus műve, hogy a kis- és nagybirtokosok feje fölött összecsaptak az adósság hullámai; szabadság és humanismus az is, hogy a szegény gazda helyett az uzsorás arat és szüretel, szóval, a roppant nagy szabadság- és huraanismustól nem tudunk hova lenni. A „VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. A testgyakorlás. A múlt hóban a fővárosi, nemkülönben a vidéki lapok egy könyv megjelenését hirdették, s ajánlották a közönségnek a megvételre. A könyv.-.Házineveléstan* irtaZámolyi Varga Mihály. En e könyvet — ára 1 forint 50 kr. — megvettem és figyelemmel végigolvastam. A könyv tartalma mindvégig lefcö- tötte figyelmemet, mondhatom, megelégedéssel tettem le azt. Önkénytelenül e szavak jöttek ajkamra: e könyv egyike a leghasznosabbaknak; hiszem, még sokáig páratlanul áll a jó könyvek so rában. Falusi embernek jól meg kell fontolni, miféle könyvért adja ki a pénzét. Ha azt akarja, hogy a könyvből okuljon, legokosabban teszi, ha o részben, mielőtt könyvet venne, előbb a lelkésztől, tanítótól, vagy más tanult embertől tanácsot kér. Ne bigye senki, hogy a földmivelő nép tán nem szeret olvasni. Igen is szeret, csak az a baj, hogy a könyvet nem tudja megválasztani; a legjobb szándéka mellet is, mert járatlan az irodalom mezején; drága pénzért a legrosszabb könyvet, olyat szerez, melyből tanulságot nem meríthet. Látjuk, hogy a legkönyebben megszerezhető, legolcsóbb, könyvek a ponyvairodalom termékei. A krajczáros .Históriák“ .Csudatörténetek* díszelegnek a legtöbb falusi ember asztalán. Az ilyen férczműveknek olvasása azután az olvasónak látkörét nem hogy «tágítaná, mint inkább a már benne megrögzött előítéletet, baA szabadság és humanismus követelése, mint állítják, az is, hogy a megyék eltöröltessenek, vagy ami ezzel majdnem egy, hogy a megyétől elvonassék a jog saját tisztviselőit választani, mert e körül forog a dolog lényege. Ha ez meglesz, azután ott lehet a megye minden rendes és rendkívüli gyűléseivel, nem fog az már semmit sem érni, hisz a megye szava akkor csak hang lesz, mely sem a k.-nevezett hivatalnokoknál, sem felehb nem igen fog visszhangra találni és ki leszünk téve annak, hogy minden csak ránk fog felülről diktáltatni a nélkül, hogy pisszenui is lehetne ellene. Ez a merev centralismus felé hajtja a magyar nemzetet, ami pedig, és ezt jól meg kell jegyeznünk, nem a magyar embernek való, mert a magyart vezetni, hajlítani lehet, de megtörni akarni, vajmi nehéz. Aki ezen állításunkat nem hiszi, pillantson múltúnkba, ott meggyőződhetik arról, hogy a magyarnak az a legjobb féke, ha bizonyos szabad mozgást nyerhet, mely őt sem egészen fékevesztett szabaddá, sem rabszolgává nem teszi. Mikor arról van szó, hogy egy rendszert megváltoztassunk, mely rendszer évszázadokon keresztül elég jónak hizonyúlt, nem az az első czél, hogy egyes megyei tisztviselőknek a jelenben mutatkozó hanyagságát, botlását vagy esetleg visszaéléseit orvosoljuk, hauem az, vajon az újonnan behozandó rendszer még csak elméletben, képzeletben levő jóságával képes lesz-e nemzetünket a megsemmisüléstől megóvni, képes bonát megerősíti, a tudatlanságot terjeszti, a tiszta erkölcsöt megmételyezi. Olyan szellemi táplálékra van köznépünknek szüksége, melyből szivét nemesíti, természetes józan eszét a jóra fejleszti. E szempontból véve a dolgot, mindenkinek, ki hivatást, s erőt érez magában, kötelessége a nép közt a műveltséget tőle telhetőleg szóval, tettel terjeszteni, hasznos könyvek ajánlása által oda hatnt, hogy a nép zöme, a foldmives osztály, megkedvelve az olvasást, szellemileg gyarapodva, önerejéből anyagi jobblétét is előmozdíthassa. A közjót vélem előmozdítani, ha a föntemlített müvet minden olvasni szerető, jóra törekvő embernek megszerzés végett a legmelegebben ajánlom. A könyvből izleltetőül, hogy belértéke felől tájékozhassa magát a szives olvasó, a tornászat czímü részt részben közlőm, hogy miért épen ezt, a befejezésben röviden számolok róla. He lássuk, .Régi népeknél a testgyakorlatok a nevelés tőrészét tették, minthogy a természeti erők előbaladását mozdították elő. Az egészség fentartása tekintetéből is szükségeseknek találtattak azok; az államtudomány pedig miut előkészítést tekintette a hadmesterségre. Spárta azoknak tulajdonítá diadalait, s Herodot több Ízben említi a csatákban magukat kitüntető harczosok által versenyjátékokban nyert koronát. A régi hősök leginkább versenyfutás, küzdés és baditánczban vetélkedtek egymással. Thessalia volt a jeles tánczosok nazája. jpgr* Lapunk mai számához félív lesz-e a nemzet zömének oly erőt kölcsönözni, amely visszaverje a támadásokat, bármely oldalról intéztessenek legyen azok. ellenünk, mert egy magában bármily erős kormány, ha azt a nemzet nem támogatja, igen gyenge egy nemzet megvédésére, amint ezt a szemeink előtt elmáló és keletkező országok szomorú története ép napjainkban mutatja. Azt pedig csak a vak nem látja, hogy a magyar rossz kisér- lettevő szokott lenni. Félő, hogy a megyék eltörlése után nem lesz többé nemzetügy, hanem csupán kormányügy, egy ember gyarlóságához fűzve széles e hazában minden ügyet, bizonyos körülmények közt még a lét és nemlét kérdését is. Ne gondolja senki, hogy mi palástolói akarunk lenni a megyei rendszer hiányainak és dédelgetni akarjuk egyik-másik megyei tisztviselő hanyagságát. Korántsem. Hanem kimondjuk nyíltan, hogy a megyei rendszernek olyatén változtatása iránt, melynek czéija a merev centralisrons, bizalommal nem tudunk viseltetni; nem pedig azért, mert az a magyar nemzet természetével nem fér egészen össze és oly hibákat, fogyatkozásokat rejthet méhében, amelyekről még most fogalmunk sem lehet, de melyeknek sötét árnyéka előre van vetve azon szomorú tünetek által, amelyek országgyűlési és kormánykörökben csak nemrég is felmerültek, mik miatt sok jeles, önérzetes és tiszta múltú hazafi a közélet teréről lelépett és a magányba vonult. Az eseményeket ép úgy, mint A régi németeknél az ifjak kardok és ellenük szegzett dárdák közt szökdeltek. E hadi tán- czok maradványát az északamerikai vad népeknél ma is láthatni. Ámbár többen emeltek időnként szót és a testgyakorlatot mint a testi nevelés egyik lényeges részét tüntették föl, mégis csak a jelen század elején foglalkoztak vele a tudósok tüzetesebben. 1820-ban Német- és Poroszországban a tornahelyiségek felsőbb parancsra bezárattak, sőt annak apostolai még üldöztettek is. A tornázás üdvös hatása azonban nemsokára diadalmaskodott az elfogult előítéleteken és ma már általános elismerést arat a nevelés terén. 1868 óta nálunk is úgy a népiskolákban, mint a középtauodákban kőtelező tantárgy. A torna egyiránt szükséges a városi iskolákban úgy, mint a falusiakban. Az elsőbeu hogy a szobaélet és kevés mozgás következtében megfonyadt izmok aczélosodjanak és az eipubultság helyébe viruló erős egészséget ültessünk. Falun ellenben azért volt kívánatos a tornászat behozatala, hogy általa a test nehézkessége, ügyetlensége, lomhasága, mely a nehéz izommunka következménye, gátoltassék. Falun a férfiak és legények közt a gyakorlott szem első tekintetre megkülömbőzteti — a mozdulatok szabályosságáról — hogy ki volt közülök katona, ki nem ? Ohajtanók mind a mellett, hogy falusi tanodákban a tornászat minél egyszerűbb legyen és a legszükségesebbre szorítkozzék. Hisz itt a gyermekek élete kis koruktól kezdve egész éven át tornászatból áll; nagyon szi„Hiv. Ért.“ vau csatolva. az embereket, nem szavak, hanem tettek, eredmények, sikerek után kell megítélni. A megyék eltörlése, megengedjük, hozhat percznyi látszólagos rendet az ügyforgalomba, mert működése gépszerü lesz, de egy nemzet élete nem attól van függővé téve, hogy engedelmes hivatalnokai, hanem attól, hogy önérzetes, józan gondolkodású, szabad fiai legyenek. Vajon hol fognak ezen fiák képződni? És ha esetleg képződnének is, hol fogják szabadságukat, gondolkozásukat, önérzetességüket érvényesíteni ? Amely perczben megkondúl a megyék felett a lélekharang, azon perczben elmondhatjuk: Finis Hungáriáé! Heti szemle. — nov. 22-én. A kabuli vérengzést a most már jobbára befejezett vizsgálat tünteti elő igazi színében. Bűnösnek találtatott 49 afgbán; valamennyien íölakasztattak. De bűnösnek találtatott maga az emir is, ki tudtával bírt az izgatásoknak, de azt gondolta, hogy nem fognak tovább menni Cavagnari őrnagy megijesztésénél, úgy hogy ez kénytelen lesz bejelenteni kormányának, hogy helyzete Kabulban tarthatlan; de a felbőszített katonákat visszatartani már nem lehetett. Az afghán csapatok tényleg nem hátramaradt zsoldjukért, de tisztjeik lázítatá- sára támadták csak meg az angol követségi palotát. * Egyptom viszonyairól érdekes leleplezést olvasunk. Waddington és Salisbury az őszszel Dieppeben találkozásukkor egyezményt írtak alá, melyben Anglia és Francziaország különösen igéré, hogy Egyptomot nem okku- pálja, és semmit nem tesz, miből a másik állam rovására lehetne valami előnye. — Ugyané leleplezésekben van az is, hogy Németország kairói képviselője kijelenté, hogy kormányától azon utasítást nyerte, miszerint Ausztriának támogassa minden lépését még goru hidegnek kell lenni, mely a falusi gyermekeket négy fal közé késztesse. Némelyek szerint a tornászatban a nemzet egész ifjúsága, nemcsak a fink, hanem a leányok is vegyenek részt. A leányok tornászása lényegben ugyanaz, mi a fiuké, csak alkalmazni kell azt neműket és hivatásukat tekintve. Őket ha csak lehet, nő oktassa; ez legjobban ismeri természetüket és legjobban bírja megítélni, hogy mi való nekik és mi nem? Testüknek finomabb és gyöngébb szervezete miatt nem alkalmazhatjuk náluk a fiuk nehezebb erőgyakorlatait, ámbár Spártában a hajadouok versenyt vívtak az ifjakkal. Fiuknál az erőt ügyességgel, leányoknál a könnyűséget kellemmel kell párosítani. Igen, egészségre, ügyességre, testi erőre bizonyos mérvben a leányoknak ép úgy szükségük van, mint a fiuknak. Nekik is lesznek kötelességeik, melyeknek gyönge testalkattal nem felelhetnek meg. Kívánja ezt a szerfölötti sok ülés a szoba zárt levegőjében, melyet csak igy lehet ellensúlyozni. A nő hivatása anyává lenni; s ezen hivatás nagyon is igényli az egészséget, épséget és erőt, mivel csak is egészséges erős anyáktól származbatik egészséges erős nemzedék. A nőnem gyöngesóge okozza nagyrészt az uj nemzedék testi elsatnyulását. A tornászat időtöltésnek is hasznosabb, mint a szokásban levő sak, kártyajáték, regény-, olvasás, szinelőadás, hangverseny stb, ezek jobban olyanoknak valók, kiknek napközben elég alkalmuk van a mozgásra. _______
