Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-31 / 35. szám

megboszulni, t. i. egy magában összpontosí­tott mindent, nem nevelt politikai utódot és bukásával bukik minden. * A novibazári pasalik megszállása érde­kében kiküldött bizottság a legjobb fogadta­tásban részesül. E szives fogadtatást nem lesz jó készpénz gyanánt venni. Akik csak rövid idővel is ezelőtt a legellenségesebb indulattal voltak, lehetetlen, hogy oly rövid idő alatt szelíd galambokká változtak volna. Aligha meg nem adjuk mi a szelídségnek a szomorú árát derék katonáink drága vérében. Művelt nép, ha szelíd, szelíd meggyőződésből, míg vad nép, ha szelíd, mindig teteti magát és utó­gondolata van. A szerb kormány megszaporítja az albán határon levő őrséget, mert Albániában nyug­talanító jelenségek mutatkoznak. A határos kerületekben indulásra készen fog állani az első osztályú miliczia. * A spanyol király s Mária Krisztina fő- herczegnő esküvője Madrid legrégibb templo­mában Sain-Isidoroban fog rövid idő múlva végbemenni. Spanyolország örökös belzavarai miatt már rég nem szerepel a nagyhatalmi concertben, most e beházasodása által a Habsburg-családba véli régi szerepkörét né­mileg visszanyerhetni. Az idők megváltoztak, kilátás erre alig lehet. * Montenegro fejedelme Nikita jelenleg királyunknak vendége. Királyi kitüntetések. a Sy.-fehérvári kiállítás alkalmából. A hivatalos lap múlt vasárnapi száma a következő királyi kéziratokat közli: Kedves Öcsém József főherczeg! Különös megelégedéssel értesültem, hogy Kedvességed a közelebbi székesfehérvári or­szágos kiállítás iránt nemcsak folytonos ér­dekeltséget tanúsított, de gyakori személyes föllépése, a kiállítók buzdítása és átalában e közhasznú vállalat erélyes támogatása által annak örvendetes sikerét kiválólag előmozdí­totta. Minélfogva magamat kedvesen indíttatva érzem, Kedveltségednek, atyai szándékaimmal is találkozó ezen üdvös közreműködéséért, őszinte elismerésemet és meleg köszönetemet nyilvánítani. Kelt íáchönbrunnban, 1879. évi aug. hó 20-án. Ferenc^ József s. k. Személyem körüli magyar minisztériu­mom vezetésével ideiglenesen megbízott mi­niszterelnököm előterjesztése folytán, az 1879. évi székesfehérvári országos kiállítás alkal­mával szerzett kitűnő érdemek elismeréséül: gróf Zichy Jenő, a kiállítási országos bizott­ság elnökének, díjmentesen, Lipótrendem kö­zépkeresztjét; Havranek József Székesfehérvár városa polgármestere, és Bram Miksa, az osztr. déli vasuttársulat magyarországi képviselőjé­nek, szintén díjmentesen, a királyi tanácsosi czimet; Lederer Sándor budapesti háztulaj­donos és borsodmegyei birtokosnak, hasonlóan az illető díjak elengedése mellett, III. osz­tályú vaskoronarendemet; továbbá idősb. Ko- losváry Miklós íehérmegyei tanfelügyelő, id. Felmayer István székesfehérvári gyártulajdo­nos, budahegyi Pauer Leo, a salgótarjáni vas­finomító társulat igazgatója, Schmidt Károly nagybosányi bőrgyártulajdouos, Nádosy Kál­mán baranyamegyei földbirtokos és az ottani gazdasági egylet alelnöke, Mészöly Géza festő­művész, Schier Ferencz székesfehérvári állami mérnök és Kreutzer Nándor ugyauottani ház tulajdonosnak, Ferencz József-rendem lovag­keresztjét; Gebhardt Ignácz székesfehérvári birtokos, Seidl Lajos ottani városi kapitány, Máté Domokos budapesti fogorvos, Hüttl Ti­vadar ottani porczellánfestő, Brüll Lipót gőz malmi igazgató, Zellerin Mátyás mübádog03, Klenuer Ferencz budapesti óramüves és Queutzer Henrik ottani kalapgyárosuak, a ko­ronás arany érdemkeresztet, és Petheő Imre kápoluásuyéki pezsgőgyáros, Thék Imre buda pesti müasztalos, Kuprech Károly palotai mű­asztalos, Jungfer Gyula budapesti műasztalos, Say Rezső székesfehérvári iskolaszéki elnök, Porst Ferencz budapesti kocsigyáros, és Val- ser Ferencz ottani haraugöntö és gépgyáros­nak, az arany érdemkeresztet adományozom, s egyutítal megengedem, hogy Szögyény-Ma- rich László főkamarásmesterem, v. b. t. ta­nácsosom, Fehérmegye és Székesfehérvár vá­rosa főispánja, Pauer Jáuo3 székesfehérvári r. k. megyés püspök, gróf Brunszvik Géza, báró Bánffy Ádám, Szögyény-Marich Géza és verebi Végh Jáuos földbirtokosok, Szalay Imre val­lás és közoktatásügyi miuiszteri elnöki titkár, dr. Czobor Béla nemzeti múzeumi segédőr, Boda Imre kálozdi uradalmi igazgató, Fackh Károly, a magyar nyugati vasuttársulat igaz­gatója, Robilard Ernő, az osztr áilamvasut- társulat kiállítási képviselője, Csapek József ugyané társulat oravicai mérnöke, Uilman La­jos, a duuagőzhajózási társulat budapesti kép­viselője és Márkusz Ignácz, a fővárosi képvi­selőtestület tagjának elismerésem nyilváníttas­sák. Kelt Sehönbrunnban, 1879. évi augusz­tus 20-án. Ferenci Jóisej, s. k. Tisia Kálmán, s k Deák Ferencz szobrának leleplezése. Zalamegye szép ünnepet ült szept. 1-én, halhatatlan fiának, Deák Ferencznek leplezte le szobrát. Az ünnepély, mely m.gérdemelte volna, hogy nagyobb terjedelmű legyen, poli­tikai viszonyaink miatt csak megyeivé zsugo­rodott. Előkelő férfiak, nehogy tüntetni lát­szassanak, szántszándékkal távul maradtak az ünnepélytől. Tehát oda jutott már a ma­gyar, hogy saját honosai előtt fél a haza egy elvitázhatlan nagy fia iránt kifejezni tisztele­tét és becsülését!? Tehát oda jutottunk már, hogy a pártszenvedélyt még a síron is túl- viszszükr1! Ila mi magunk nem becsüljük meg nagy férfiúinkban minmagunkat, hogy kíván­hatjuk, hogy a külföld tiszteletet tunúsítsoli irántunk?—Szorosan véve tehát csupán sző­kébb körű megyei ünnepély volt. Mintegy 120—150 megyei bizottsági tag körében jelent meg a főispán 9 órakor a megye házánál, hol a bizottsági ülést rövid, de érzelmes szavak­kal nyitotta meg mondván: szép nagy és ne­vezetes napra virradtunk fel, nemcsak megyénk­nek nagyszülöttje, de a szabad eszmék törhet- leu harczosáuak dicsőítésére irányul kegyele- tes érzésüuK nyilvánítása. Nem akarom a meg­állapított módot megtörni, azért röviden üd­vözlöm a szép számmal megjelent bizottsági tag ura“kat s kegyeletes megemlékezésünk a vallásos érzelemmel rokon, felhívom a tisz­telt megye bizottsági tag urakat, hogy a ple bániai székesegyházban tartandó isteni tiszte létén megjelenni szíveskedjenek, a gyűlést folytatjuk a leleplezendő szobor mellet, de mielőtt felfüggeszteném az ülést, kedves kö­telességet teljesítek, midőn elődöm Gróf Sza- páry Géza fiumei kormányzó úr ő excja távi­ratát felolvastatom. Erre Gózony László me­gyei főjegyző úr a közetkező táviratot olvasá fel. „Kedves Zalamegyém és nagy Deákunk emlékének tántoríthatlan hive, mindkettő iránti ragaszkodásom szivem mélyéből harsány él- jennbe tör ki a mai napon, üdv önöknek! és dicsőség a dicsőült emlékében s szerelmük és tiszteletük által felállított szobot árnyában! Isteni tisztelet után a szónoki emelvény mel­lett levő asztalnál helyet foglalt főispán úr s az ülést megnyitotta. Ztlamegye köztiszteletül alispánja Svastics Benő ur a szónoki emel­vényre lépett s lelkes hévvel szép alkalmi be­szédet tartott. Viharos éljenzés közt lehullt a lepel s e szobor látható volt teljes gyönyörűsége s fenségében. A zala-egerszegi dalárda ekkor szép öszhangzatbau elénekelte a szózat két első versszakát. Főispáu ur ékes szavakban adott érzel­mének kifejezést s azon őszinte kívánással rekeszté be az ülést, hogy a uagy Deák Fe­rencznek szelleme uralkodjék köztünk s az emelkedett hangulatú alispáui beszéd nemcsak a jegyzőkönyvben őrőkíttessék meg, hanem nyomtattassák ki s minden bizottsági tagnak, Novák Ferencz b. t. ur indítványára minden zala megyei községnek küldessék meg. Erre az ünuepély véget ért. Este fényes kivilágítás volt, Zala-Eger- szeg városa fénytengerben úszott. A dalárda díszelőadást tartott, mely fényesen sikerült. Az „Országos m. kereskedelmi egyesület4 alapításának tervezete. Magyarország állami fejlődésében a köz­gazdászat; tényezőknek oly sokoldalú hátra­maradását tapasztaljuk, szemben azon napról napra növekedő óriási igényekkel, melyek az állam politikai czimeiuek érdekében az adózó [ polgárok vállait terhelik, oly iszonyú csekélyek azon intézmények, melyek a honpolgárok adó- í képességének emelésére, kereseti munka-köré- j nek biztosítására, szóval: anyagi jólétének gyarapítására szolgálnának, hogy Őszintén megvallva: kétségbeejtőuek kell neveznünk helyzetünket!... Ahonnan pedig sorsunk ja­vulásának kútfejet reméluők: az ország kép- viselőházábau, oly megbecsülketlen drága idő­nek feláldozását látjuk múlni a nagyszavu külügyi politikának és csupán elvont becsesei biró elvi- és párt-viszályoknak mezején;... s egyidejűleg tapasztaljuk, hogy: szószaporí- tásuuk özöne még sem viszi a világ sorsát jobb kerékvágásba, sőt inkább az általános pauperisms hajmeresztőig terjed honunk­ban!... hogy: mindnyájunkban fölserkent azon öntudat, miszeriut itt csakis önerőnkből meríthetünk segélyt, — csakis ai érdeklett polgári és társadalmi tényelöknek életre­való Össiemüködése és köiös korszerű egye­sülése által lehet jobb viszonyokat teremte­nünk. Az egész közgazdászán, kereskedelmi és forgalmi mozgalomnak rendezett irányt és észszerű haladást kell nyernie honunkban ! De anyagi létünknek sorsát nem szabad, sem az egyoldalúságnak, sem az avatatlanságnak min­denható kezelésére bíznunk, ... sőt ellenkező leg: Magyarorsiág aion legfejlettebb haladó polgári elemének, mely a kereskedelem min­den irányának életteljes gyakorlatával fog­lalóik, szóval: azon elemeknek, melyek valódi közgazdászat! érdekünknek leghtíbb ki­fejezését nyújtják, ezen elemeknek: az „Or- siágos magyar kereskedelmi egyesület“ alakítása által, egy oly tekintélyes fórumot kell létrehozniok, mely önerejéből és a köz­érdekben fejezze ki az ország közgazdászai politikájának szükséges irányát,... miszerint: épugy általánosságban, annak nyomatéka el­odázhatja hatást gyakoroljon a törvényhozás intézményeinek mivoltára, valamint részletesen eszközt és módot nyisson a polgári élet ke­reseti létfeltételeinek korszerű gyarapítására, s a minden iránybeli jólétnek fejlesztésére. Felhivatnak tehát ezennel mindazon hazai kereskedők, kik az ország közgazdászai javu lása iránt józanul érdekelteinek, miszerint a Budapesten alakuló: „Orsiágos magyar kereskedelmi egyesület“ tagjainak sorába lépjenek be. Ezen egyesület egy országos központi szövetséget képez, melynek következő hiva­tása leeud: 1. Budapest fővárosban lételő egyleti helyiségeiben: egy állandó társadalmi köi~ pontot szervezni hazánk összes kereskedelmi osztályának részére, melynek fővárosi és vidéki tagjai állandó „találkozási helyet“ fognak bírni ezen körben, — s alkalmat: minden egyleti érdekeknek és ügyeknek fesztelen tár­sadalmi érintkezés közben való megvitatására 2. Hetenkinl egysier, ai egylet helyi­ségeiben ,,egyetemes siakülés“ fog tartatni, melyben valamely egyleti tag által szakszerű előadás fog tartatni, valamely korszerű kér­désről. Ezen ülésekben minden tagnak jogá­ban áll, bármely nyelven, a fenforgó ügyet további megvitatásban fejtegetni. 3. Az egyesület „Haladás“ czime alatt egy naponként kétsier megjelenő politikai lapot, mint: egyesületi köilönyt ad ki, mely­nek feladata leeud. eltekintve a pártviszályok­tól, nemzetiségi, felekezeti s egyéb : az állam testét gyengítő politikai súrlódásoktól, a való­ságos haladó magyar állampolgári iránynak érdekében: első sorban anyagi, köigaidásiati létfeltételeinket siaksierüen képviselni, .. . s hivatalosan közölni: mindaion előadásokat, $iaksierű tárgyalásokat, indítványokat, vi­tákat és végzéseket, melyek az egylet köré­ben s a tagoknak „egyetemes szaküléseiben“ előfordultak. Szóval: magyar szakképzett köz­lönye kivan lenni ezen lap az országos keres­kedelmi, ipari, forgalmi s általános haladási érdekeknek. A fent ecsetelt czélokból kitüuik tehát, hogy: az „Országos magyar kereskedelmi egyesület“ egy társadalmi kört fog képezni, melyben az ország összes kereskedelmi osz­tályának általános és részletes érdekei kife­jezést és nyomatékot nyerhetnek. Ezen társa­dalmi szövetség miuden fővárosi és vidéki kereskedelmi mozzanatoknak összesugárzott központjává kíván fejlődni, melynek nyilatko­zatai a fenálló „kereskedelmi kamarák" ré­szére biztos és tekintélyes támpontot nyújt­sanak oly czélból, hogy: a törvényhozás és kormány színe előtt hatályosabb érvényt sze­rezhessenek hivatalos működésüknek... Más­részt: ezen kör minden közérdekű kezdemé­nyezésnek oly hathatós orgánuma kíván lenni, mely által hazánk anyagi gyarapodása, az általános európai culturának színvonalára emel­tessék: a munkás és haladó polgári elem ér dekeiuek mivelése által. Azon magyar kereskedőnek tehát, ki a fentjelzett érdekközösségnek épugy előmozdítá­sában, valamint hasznosításáoau is tevékeny részt venni kíván, nem szabad ezeu egylet sorából hiányoznia! Az egyletnek épugy központi-, valamint vidéki tagdijai oly szerény minimumra vau­nak számítva, miszerint egyrészt a kitelhető olcsóságnak, és másrészt: a legszámosabb sokaságnak előnyei folytán legyen megoldható az „Országos magyar kereskedelmi egye­sületnek“ kitűzött ezéija, t. i. hazánk anyagi jóléte érdekeinek szakavatott és életrevaló ( képviselete. Budapest, 1879. aug. 20. qA{ „országos magy. kereskedelm i egyesület“ alapításának tervezői. A főnebbi tervezet a következő tekinté­lyes ezégeknek személyesen elóadatott, ugyanis: Aebly A., Kochmnster utódai, Strasser Alajos, Tnallmayjr és társa, Strobent{ teste., Hoff.nan József utódai, S.ixlehner András, T^ust és tMlller, Jalics F OÁ. és társa, Sze­nes Ede, Hubenay József, Lederer Sándor, fromm Anlal, ‘Prückler Ign., Kollar its I. és fiai, Posner K. L, Adám K, Adám és Eberling, Ldpossy F. és társa, Maidon Ala­jos, Sárkány J., Heinrich A fiai, Spitzer Gerson és társa, lömöry (Schopper G.), ifi. Barhó F., Édeskuthy Lajos, Holzmarth F. G., Seefehlner J. áM., VAjeruda Jfdndor, I ‘Deutsh S. testvére és társa, Luzsa M, Tö- \ rök József, Kerstinger István, Halbauer és j Kőlber, TJaghy L., Mészáros M, Alter és ' Kiss, Haas Fiilöp és fa, Haris, Zeilinger és társa, üsQádossy György, Unger oAntal, és fiai, cl{pzberger Nándor s mind ezen tisztelt ezégeknek vezetői tudomást vévén ezen tervezetről és a hozzátartozó munkálatokról, a kitűzött czélt valamennyien időszerűnek találták és kilátásba helyezték, miszerint: az ezen ügyben tartandó alapító-gyűlésben sze­mélyesen részt fognak venni. Ezennel t. Uraságod felkéretik, misze­rint a f. é. szeptember 9-én délután 3 órakor, Budapesten, a Koronaherczeg utczában, a „Haris bazár“ 1-ső emeletén lévő „£\em- Zeti kor“ helyiségeiben tartandó: ctAiapító gyűlésben résztvenni méltóztassék. A gyűlés tárgyai lesznek: 1. a ter­vezetnek és alapszabályoknak vitatása és megállapítása; 2. az igazgatóságnak megvá­lasztása; 3. az elnökségnek és alelnökségnek betöltése; 4. az egyleti iroda vezetésének szervezete; 5 indítványoknak tárgyalása, be­cses megjelenését bizton reményük a közügy érdekében : CA tervezők nevében : Prückler Ign. fromm Antal. Hubenay József. Az egyletbe való belépés érdekében irt leveleket ‘Budapest, IV. Ujvilág-utcza, Hubenay Jó­zsef ur ezégéhez kérjük czimezni A VIDÉK. Pápa, 1879. szept. hóban. T. szerkesztő úr! — A jótékonyezélú előadást mit lelkes műkedvelőink a múlt szom­baton rendeztek, oly szépen sikerült, minővel a korábbi sok jeles előadás közül egy sem dicsekedhetett; mert ezt — közkívánatra — másnap ismételni kellett. Mondanom sem kell, hogy mindkét előadást teleház tapsolta meg. E műkedvelői előadást a Károlyi Alajos székesfehérvári színtársulatának működése váltja fel, — szombaton kezdve meg a változatos repertoir bemutatását. Ma nevezetes vendég-párt volt szeren­csénk városunkban üdvözölni. Jókai Mór volt itt nejével Laborfalvy Rózánál, kik a Casino- kertben tiszteletükre rendezett társas vacsorán megjelenve őszinte tisztelet- s rokonszenvvel üdvözöltettek, a jelenvolt díszes közönség által. — Ott volt Eszterházy Mór, b. Fiáth Miklós, Rózsa Bertalan honvéd őrnagy, Mol­nár Kálmán zászlóaljparanc3iiok, Woita J polgármester stb. A hivatalos toaszt elhang­zása után Antal Gábor köszöntötte fel Jókait, utána dr. Fenyvessy Ferencz a nagynevű művésznőre emelte poharát, mire Jókai viszonzá — nagy figyelem közt — a pápai 13. jóté­kony egyletet és tagjait köszöntötte fel, — mire Makara Györgynek humoros és Gyurász Ferencznek szépen átgondolt felköszöntője következett az ünnepelt vendégekre, végül ke­délyes táucz fejezte be a rögtönzött ünnepélyt, melyet a váratlanul, csupán rokoni körbe jött kedves vendégeink tiszteletére rendezhettünk. SzentgyÖrgyvölgyi. HÍREINK. »Megyei közgyűlés. — Mint lapunk már jelezte, szept. hó 9 én azaz jövő kedden me­gyebizottsági rendes közgyűlés lesz. A bizott­sági tag urakat figyelmeztetjük, hogy, mint az alispáni meghívóban is jelezve volt, igen fontos és megyei életünkre kiható ügyek fog­nak tárgyaltatni, tehát mennél számosabban jelenjenek meg. ’Szinügy. — Geröffy Andor jól szerve­zett operett-sziutársulata, mint a kapitány­sághoz intézett sürgönyből értesülünk, septem- berhó közepén mintegy 15 előadásra váro­sunkba ráudul. Közönségünk az operettnek kedvelője és így, daczára a még folyton tartó fürdőidénynek, nem hiszszük, hogy üres ház előtt hagyja a derék társulatot játszani. ‘Keresztszentelés. — A veszprémi kápta­lan csapberki pusztáján egy szép keresztet állított fel, és egy harangot. Ezeknek felszen­telése aug. 31-én szép ünuepélylyel történt meg. A szertartást Vogronics Antal katlanok úr végezte, a sz. beszédet pedig Eipel Fe­re ucz márkói plebanus úr tartotta. Az ünne­pélyt ősi szokás szerint díszes terítékű asztal követte, mely körül az említetteken kívül a szomszédos papság, tanítókar és a káptalani tisztség kiváló tagjai csoportosultak, köztük Németh N. herendi állomásfőnők kedves ne­jével, kinek foérdeme volt a keresztnek virá­gokkal való feldíszítése. A pohárköszöntések az uraságot, a felszeutelőt, a szónokot és az urodalmi tisztséget bírták tárgyul. Hogy e nap még a cselédség előtt is nevezetes és emlé­kezetes legyen, az is derekasan meg lett ven­dégelve. ‘Jegyzőválasztás. - A berhidai jegyző- ségre aug. 30-án többen pályáztak, szavaza­tot csak kettő' kapott: Pap Dezső, és Ka­rácson Ferencz. Szótöbbséggel Papp Dezső, szentgáli volt segédjegyző választatott meg berhidai jegyzőnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents