Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-05-04 / 18. szám

A ~ .1---: i i.i. 1879. I1 Melléklet a „VESZPRÉM“ 18-ik számához. 17-ik szám. 9 B Május 4. g> a „VESZPRÉM“ rendes heti melléklapja. Utasítás a Tortrix Pilleriana nevű, szólót pusztító rovar irtására. A Tortrix Pilleriana Francziaországban már régóta a szőlő igeu veszedelmes ellenségeként ismeretes, hogy mily nagy károkat képes okozni, kitűnik abból, hogy a Rhone és Saöne departement-ban az általa 10 év alatt okozott kár 34,080.000 francra becsültetett. Az utóbbi években hazánk különböző vidékein szintén nagy mértékben mutatkozik, és ezért a szőlőbirtokosok figyelmét kiváló mértékben kiér­demli. A Tortrix Pilleriana (vagy Pyralis vitana) a rovarok osztályába, a pillangók (Lepidoptera) rendjébe, az apró pillangók (Mireolepidoptera) alrendjébe s a sodró pillangók (Tortrix) családjába tartozik. A pillangó 10—14 mmr. hosszú, kiterjesztett szár­nyakkal 20—24 mmr. A melső szárnyak halavány-sárgák, zöldesek vagy szürkés-sárga színűek, arany fónynyel. A hím szárnya három barna keresztsávval és a szárny tövében egy barna folttal bir. A nősténynél ezen sávok s foltok világo­sabb sziniiek. A melső szárnyak színezete különben gyakran eltér a leírt színezettől, némely esetben a sávok egészen hiányoznak A hátsó szárnyak szürkés viola színűek. A lábak és a potroh szürkés-sárga. A pillangó minálunk junius elejétől julius közepéig található leguagyobb számban junius második felében for­dul elő. Petéit a szőlőlevél felső lapjára rakja. A peték egyes foltokat képeznek. Egy egy foltban vagy rakásban 30—70 pete van. Ezen foltok kezdetben világos zöld színűek később barnák, majd feketésen pontozottak leszuek. Ha a petékből a hernyók már kibújtak, a visszamaradt, összeta­padt peteburkok fehér színűek. A pillangó leginkább nap­nyugta után röpül, petéit mindig egészséges levelekre rakja. Ha nagyobb számban fordul elő, akkor nemcsak a szőlő leveleire, hanem a szőlőben előforduló mindenféle gyom leveleire is rakja petéit. A hernyók a petéből 12—16 nap múlva bújnak ki: nagyságuk mintegy 2 mmr; ekkor nem igen esznek, hauem néhány nap múlva a szőlőlevelek szélére másznak és szála­kon leereszkednek. Ezen leereszkedés alkalmával vagy a szél által a tőkére fuvatnak, vagy pedig leereszkednek a földig és innen másznak a tőkére A tőkén felkeresik a vé­dettebb helyeket és itt a kéreg alatt vagy a repedésekben gubót készítnek maguknak, melyekben áttelelnek. Ott, a hol a szőlők mellé karókat is alkalmaznak, az áttelelésre gyakran a karón lévő repedéseket választják. A mint tavasz- szal a szőlő fejlődése megindul, elhagyják téli tartózkodási helyüket és a szőlő leveleit kezdik pusztítani. A hernyó teljesen kifejlődötten 2 5—3 cm. hosszú. Feje fekete, az első testgyürü felső oldala fekete vagy barna, a többi test- gyürük sárgás vagy zöldes színűek, felső oldalukon néha egészen füstös-barnák. Az egyes gyűrűkön fehér pontok for­dulnak elő, melyek mindenikéből egy szőr emelkedik ki. De legkönnyebben felismerhetni a pusztítás módja után. A hernyót ugyanis a pusztítás alkalmával nem láthatni, mert mielőtt valamely levél elpusztítását megkezdené azt egyes szálakkal összehúzza, ezen összehúzás a leveleknek azonban egészen rend nélkül történik, úgy hogy a levelek niucsenek összesodorva, mint a hogyan azt némely Tortrix félénél láthatni. Ha nagyobb számmal fordulnak elő, akkor több levelet is húznak össze úgy, hogy az összehúzott levelek egész gomolyokat képeznek. A levelek közé a fiatal fürtöket is bevonják néha, miáltal ezek szintén tönkre mennek. Ha a levél igeu nagy, vagy igen kemény, akkor a levél szárát félig átrágják, hogy ez egy kissé megfonuyadjon. Ha az ily módon összehúzott leveleket vigyázattal szétnyítjuk benne találjuk a hernyót, mely igen élénk s igen gyorsan mozog hátrafelé. Ha a hernyó kifejlődött, a mi nálunk május végétől junius végéig történik, akkor bebábozza magat, azon a helyen, a hol mint hernyó élt. A báb gesztenye-barna. A hernyó kártékonysága abban áll, hogy az összehúzott leve­lek tönkre mennek s ily módon előfordulhat, hogy a szőlő egész lombozatát elveszti. Ellene a következők ajánlhatók: 1. A peték összeszedése. A pillangó petéit a zsőlőnek csakis felső lapjára rakja és ezen peterakásokat egy kis gyakorlat után könnyű felismerni, ezért ezen irtási mód a leghathatósabb és legczélravezetőbb, mert általa a baj csirájában fojtatik el. Az irtás olykép eszközlendő. hogy azon leveleket, melyen a peték vaunak, le kell szedni, köténybe vagy zsákba összegyűjteni, és ha már sok van, I együtt, elégetni. 2. Az áttelelő hernyók elpusztítása. Többen ajánlják, hogy őszszel a tőkéket át kell vizsgálni és a repedésekből és a kéreg alól kefével vagy késsel az áttelelő hernyókat előhozván, azokat össze kell nyomni. Ezen pusztítási mód minálunk azért nem czélravezető, mert minálunk a szőlő a legtöbb helyen fejre miveltetvén, az idősebb tőkék mélye­déseiből Jés repedéseiből csak igeu szorgos és hosszabb ideig tartó vizsgálat után szedhetjük ki a hernyókat. Ez irányban csakis azt ajánlhatni, hogy azon vidéken, a hol a szőlőt karózzák, a karrókat tavaszszal, mielőtt azok a szőlő­ben szétbordatuának, húzzák keresztül nyílt tűzön, a mi által a karó repedéseiben levő hernyók tönkre mennek. 3. A hernyók irtása azon idő alatt, midőn azok a szőlőt pusztiítják. Az összehúzott leveleket igen könnyű meglelni; ha ezen levelek szorgosan összegyüjtetnek és elégettetnek, akkor ezen irtási módtól is a legjobb ered­mény várható. Az 1. és 3. pont alatt mondottak csakis akkor vezet­nek sikerre, ha a szőlőt több Ízben megjáratjuk, mert a peték nem egy Ízben rakatván le, a később megjelenő lep­kék petéi végett újból át kell vizsgálnunk a szőlőt. Azt pedig szintén nem szabad bevárni, mig valamennyi lepke lerakta petéjét és csak azután szedetni, mert ezen időre a legelsőbben megjelent pillangók petéi már kikeltek. A her­nyók végett pedig azért kell több ízben megjáratni a szőlőt, mert az összeszedésnél egyik-másik elkerüli a figyelmet, vagy pedig a leszedésnél a földre esett, és innét újból a szőlőre mászva, azt tovább pusztítja. Végül megjegyzendő, hogy mindezen irtási módok, csak is akkor vezetnek sikerre, ha nem egyesek, hanem az egész vidék szőlőbirtokosai által hajtatnak végre. Ha már most röviden összefoglaljuk a pillangó fejlő­dését és ezzel szemben az irtási eljárásokat, a következő összeállítást nyerjük: A pillangó petéit junius és julius hóban rakja le, ezeknek összeszedése megkezdendő junius második felében, folytatandó augusztus elejéig. A hernyók a tőkék mélyedéseiben és a karók repe- dékeiben telelnek át, a karóknak áthúzása nyílt tűzön öszszel a kiszedéskor, vagy télen át eszközlendő. A hernyók a szőlőt kora tavasztól egész junius köze­péig pusztítják, s igy összeszedésük megkezdhető a mint a szőlő levelet hajt és tolytataudó junius közepéig. A magyaróvári gazdasági akadémia szaktanárának munkálata alapjáu kiadta Budapesten, 1879. február hóban aföldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium. 3894. Veszprém megye alispáni hivatalától. A föld- mivelés-ipar és kereskedelemügyi m- kir. ministerium ja Tortrix Pilleriaua szőlő pusztító rovar irtását tárgyazó uta­sítást megküldvén: Az igy érkezett utasítás két-két példányban a járási szolgabirói hivataloknak és egy egy példányban Veszprém és Pápa rendezett tanácsú városok polgármesteri hivata -

Next

/
Thumbnails
Contents