Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-03-23 / 12. szám
VI. évfolyam. 1879. 12-ik szám. Veszprém. Márczius 23 r =<3\* és „Hív. Értesítő“ aejjelen mini» iniroap. Előfizetési dij : Egész évre . . 6 írt — kr. Félévre ... 3 írt — kr. Negyedévre . 1 frt 50 kr.1 Egyes példán)- ára | 1 í"> Ur. KÖZGAZDASÁGI, HELYI rÉRDEKŰ, MIVELÖDÉSI ES m oÁ VESZPRÉM MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. fcSzerkesztőség és kiadó- hivatal: Vár, 4. 8z. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket le, elfogad 4a nyugtát KRAUSZ ARMIN Mi;Tkneiktiéit Vnifrlitn. HIRDETÉSEK egyhasátios petltsor 6 kr. NYILTTÉR petiUoruukiut 15 kr. s külön minden beigtatásért 30 kr. bélyeg. OÁ Előfizetési felhívás! Az új negyed közeledtével tisztelettel felhívom előfizetőimet, szíveskedjenek továbbra is nagybecsű pártfogásukra méltatni. A „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítő“ előfizetési dija: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre ........................3 frt — kr. Ne gyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Veszprém, 1879. márcz. 22. LI’jVAY IMRE, szerkesztő és kiadó. A veszprémi takarékpénztár. Korunk reális kor és nincs mit ezért pirúlnia. Ha egy embert csak akkor Ítélhetünk meg helyesen, ha tetteit vizsgáljuk; ha egy fát csak akkor mondhatunk nemesnek, ha nemes gyümölcsét ízleljük ; ha egy elvet, egy eszmét csak akkor ismerhetünk el jónak és üdvösnek, ha azt a gyakorlati élet is jónak, üdvösnek találja: akkor bármely pénzintézet is csak úgy lehet életrevaló, ha életrevalóságát tettekkel, eredménynyel képes bebizonyítani. Hogy pedig ez nem könnyű leiadat, mutatja a szemeink előtt el- máió takarékpénztárak és egyéb pénzintézetek sajnos nagy száma. pénzintézet bukását, hogy többet ne is említsünk, e bárom took egyikére vezethetjük vissza: a szédelgő pénzjátékra, a uepodsmus- és pajtáskodásra és végre a hűtlen belkezelésre. A szédelgő péuzjáték koczkára teszi az intézet vagyonát és amint azt a koczka szeszélyes for- dúlta által óriássá növelheti, úgy egy pár perez alatt tönkre is juttathatja. Szomorú bizonyság erre a purifikáló nagy krach által szétmorzsolt bankok, takarékpénztárak és egyéb pénzintézetek óriási száma, melyek oly hamar a nem-létre voltak kénytelenek ébredni. Tartós életet óhajtó pénzintézeteknek tehát nem szabad a nyerészkedés e bizonytalan neméhez for- dúlni. Hasonló, nem kevésbbé bizonyosan, habár lassabban ölő méreg magyar pénzintézeteinknél a nepotismus és pajtáskodás. Ez esetben az intézet pénze csak arra való, hogy a tűzhöz közel állók melegedhessenek. A főbb tetemes összegek potom-százalékra adatnak ki az intézet befolyásosabb tagjainak és ezek jó embereinek, kik azután az olcsó pénzt jó drágán azok nyakába tudják varrni, akik az intézet szellemében magától közvetlen az intézettől nyerhettek volna hitelt, nyerhettek volna kölcsönt. Itt bizonyodik be, hogy a magyar gazdálkodás, ha egyszer a szédelgés és csalás terére lép, rohamosabb haladást tesz, mint a professionals szédelgő vagy csaló, mert míg emez óvatos tud lenni, addig az még a szédelgést is a bravournak bizonyos nemével űzi. Ez az oka, hogy vidéki pénzintézeteinknek jó része senyved vagy elveszti azon jótékony hatását a köznépre, melyet alakulásakor zászlajára irt és melynek vezéreszméje alatt működni Ígérkezett. A harmadik ok, a hűtlen bel- kezelés, viszonlagos valami. Itt mindig az egyének jőnek tekintetbe, akik működnek és az intézetnek bizalom- nyilvánulása, amely szerint sok esetben nem tekint elég szigorúan arra, hogy egy-egy sötétebb múltú egyén tért és alkalmat nyer — defraudál- liatni. Ezek után nyugodtan áttérhetünk a veszprémi takarékpénztárra és annak jelenlegi állására. Takarékpénztárunkat a nagy pénzkrízis érintetlenül hagyta jeletil annak, hogy semmiféle szédelgő pénzjáték itt tanyát nem ütött. Az intézet folyton lifí elvéhez, ; hogy az csakugyan takarékpénztár legyen, hol a szegény nép teljes nyugodtsággal gyümülcsöztetbesse megtakarított filléreit és ha szüksége van, méltányos feltételek mellett pénzhez is jusson. Nem űzi a uepotismust, sem a pajtáskodást; mert a legnagyobb nyilvánosság jellemzi minden eljárását, legyen az hitelezés vagy bárminemű még oly nagy bevétel is. A mennél nagyobb nyilvánosság a kezelésnél mindig a legmegnyugtatóbb biztosíték és óvó rendszer bármely emberi gyarlóság ellen. Az intézet tisztviselőinek j neve és jelleme kezesség a belkezelés ; aggályos hűségéért. Ennek tulajdonít- j ható azon valóban ritka nagy bizalom, melylyel úgy városunk, mint közel és távul vidékünk a veszprémi takarék- pénztár iránt viseltetik oly annyira, hogy a múlt évi osztalék részvényenként 80 frtra emelkedett lévén az 1878-ik év tiszta jövedelme 25828 frt 66 kr. Múlt hó 27-én tartotta e takarék- pénztár közgyűlését, melyen tisztviselőit ekép választá meg: Elnök: Dr. Palotay Ferencz, igazgató: Plosszer István, 3 évre. Felügyelő bizoltsági tagok: Paál Dénes, Ruttner Sándor, Kováts Antal 1 évre. Választmányi tagok: Balogh Károly, Bauer Károly, Bezerédy Dyula, Fe- renczy Károly, Fromm János, Fülöp József, Kováts Imre, Márton József, Mórocza Zsigmond, Mustos János, Nagy József, Stoll Miklós, Szabó Imre, Végh Sándor, Vizner János, Weisz Henrik, 1 évre. Könyvvivő: Behm József. Pénztárnok: Wurda Manó. S. könyvvivők: Zwicker Károly és Hets Ferencz. Tiszta szívünkből gratulálunk az intézet tisztviselőinek ezen névsorához és teljes biztosítékát látjuk nevök- és jellemökben a veszprémi takarékpénztár még nagyobb felvirágzásának, még szebb jövőjének. A kilátás, hogy az árvaértékek vagy egészen vagy részben itt fognak elhelyeztetni, oly pénz- forgalmat fog előidézni, amely az intézet múltja által egyrészt indokolt, másrészt valóban kiérdemelt lesz. Heti szemle. — márcz. 22. ____A képviselőház tovább folytatta a költségvetés részletes tárgyalását. — A delegátiók befejezték mííködésöket. * A nagy politikában szélcsend állott be. Legfőlebb Oroszország szövi hálóját, azonban szerencsére a nagy hatalmak résen állanak. | Oroszország szeretné, ha a hatalmak rábe- j széluék a portát, hogy ugyanazt, akit Bulgária fejedelmévé fognak választani, Keleti-Rumélia kormányzójává nevezné ki. Ez semmi más nem volna, mint Bulgária és Keleti-Rumélia perzonál-uniója. — Azonban mindez ideig bizonyos, hogy Anglia ragaszkodik a berlini szerződés végrehajtásához, s hogy szükség esetén vegyes csapatokkal kívánja megszállatni Keleti-Ruméliát. * A görög-török egyezkedés lassan halad előre. Egyes hirek azt mondják, hogy Fran- cziaország és Németország pártját fogják Görögországnak, kikhez azután a többi hatalmak is csatlakoztak. Különben annyi tény, hogy a görög meghatalmazottak visszautasították a török biztosok által felajánlott határvonalat s Athénbe indultak. Sok vajúdáson fog még ezen ügy átmenni, míg befejezhető lesz. * Oroszország 20,000 embert szállított át a Kaspi tengeren s e sereggel Mérv ellen akar operálni. — Az egyptomi kormányválság még nincs befejezve. — Kheireddin nagy vezér állása inog, Ozmau pasa, a plevnai hős, akarja megbuktatni. — Dél Afrikából még mindig kedvezőtlen hirek érkeznek. Pearson állítólagos győzelme nem valósult; különben felmentésére sereget szerveznek. — A bolgár nemzetgyűlés szervezkedik, úgy látszik, komolyan akar a dologhoz kapni. Megyénk tanfelügyelője, tek. Stdhly György úr a minapi közigazgatási bizottság ülésén tanügyi állapotainkról ezen fontos jelentést tette: (Folytatás.) Az előbb kimutatott 34716 tanköteles gyermek közül A) Iskolába járt: 1) Elemiiskolába 12703 fiú, 11174 leány összesen 23880 2) Ismétlő iskolába 4045 fiú, 3563 leány összesen 7608 3) Polgári iskolába 67 leány 67 4) Kőzéptanodába 358 fiú 358 s igy az iskolába járók összes száma 31913 B) Iskolába nemjárt: b)feÚány°777} összesen 1794 Ha azíiskolába járók számát 32922 egybevetjük a tankötelesek számával, kijő, hogy 1878-ban a tanköteleseknek 94’83°/o-a járt iskolába. E szerint a lefolyt évben iskolába járt gyermekek 94‘83%-át egybevetve az előbbi évben jártak 91 7%-ával, ebből kiderül, hogy megyénkre nézve 3 2% emelkedés van. Az országos 1877 73- 1%-hoz arányosítva pedig 21- 8% növekedés mutatható ki. Ilyképen tehát megyénk az 1877 országos tanügyi kimutatásban az iskolába járók százalékait feltűntető sorozat második helyét foglalja el, az első 97%-al Torna megyéé lévén. Az iskolába járó gyermekek közül. 1878. évben volt. R. kath. 20377 tehát 641-el több mint 1877-ben H. bitv. 6920 „ 278-al , , Ág. Ev. 3836 „ 211-el , , Izr. 1789 „ 121-el kevesebb „ összesen 3 2922 tehát 1009-el több mint 1877-ben. Az 1878. évben iskolába járt gyermekek anyanyelvűk szerint következőleg osztályozhatók : Magyar volt 26304 tehát 11-el kevesebb, miut 1877-ben Német volt 6024 tehát 869-el több mint 1877-ben Tót volt 594 tehát 151-el több mint 1877-ben összesen volt 32922 tehát 1009-el több mint 1877-ben. Télen nyáron járt iskolába összesen 24390, 842-el több mint 1877-ben. Csak télen járt iskolába összesen 8532, 167 -el több mint 1877-ben. Tankönyve volt összesen 22278-nak, 296-tál többnek, mint 1877-ben. Nem volt taukönyve összesen 10644-nek, 716-tal többnek, mint 1877-ben. E két tételnél haladás ugyan nem tapasztalható, de viszont hanyatlás sem, — mert 1009 el szaporodván az iskolába járók száma, a múlt évi arány nem változott a fentebbiekre nézve. Az iskolába járók, ha a beérkezett adatok hitelesek, a lefolyt évben 29161 félnapot mulasztottak, s ezen mulasztásokkal szemben mindössze 298 büntetési eset fordult elő, — tehát 173-al több, mint az előbbi évben. Ezt tehát szinte haladásnak kellene neveznem, pedig ha őszinte akarok lenni, — a minthogy kötelességem is annak lennem, be kell vallanom, hogy ezt tartom jelentésem legszomorítóbb részének: Mert a szorgalmas iskoláztatás népnevelésünk emelkedésének egyik tőtényezője lévén, — hiába emelnénk akkor palotaszerei iskolákat, — hiába alkalmaznék a legjelesebb tanítókat, ha a gyermekek szorgalmasan nem járnak iskolába. Már pedig azt, hogy 29161 mulasztás ellenében csak 298 büntetés alkalmaztatott, kielégítő eredménynek épen nem lehet tartani. — S ez annál sajnosabb jelenség, mert a szülőknek gyermekeik nevelése iránti meg- fogbatlan közönyéről és a községi hatóságoknak a semmittevéssel határos lanyhaságáról tesz átalába véve tanúságot, pedig ezen a téren lehetne egy kis jóakarat s kellő kötelességérzet mellett csekély áldozattal kedvezőbb eredményhez jutni. Miután tapasztalás szerint a mi népünkre a jó és üdvös dolgokat még mindig úgy kell reá erőszakolni, éu a szülők közönyének legyőzésére nem látok czélszerűbb módot, mint azt, hogy a községi elöljárók a büntetésekre nézve megszabott törvényes kötelességüknek pontos teljesítésére szoríttas- sanak. Történtek is erre nézve a múlt évben intézkedések, amennyiben A. Tevel, Nyárád, Pápa-Teszér, Takácsi, Vaszar B -Tárnáéi, L.-Patona, Dudar, Oszlop, Város-Löd, és Szent- gál községek bírái ellen kötelességük elhanyagolása miatt a fegyelmi vizsgálat elrendeltetett. Csak az sajnos, hogy ezen intézkedések a kivánt sikert nem eredményezték. S épen ezen most jeleztem végrehajtási lanybaság újból is megerősít azon többször kijelentett meggyőződésemben, mely szerint addig hasztalan iparkodunk az eszközök beszerzésével a népnevelés terén czélra törekedni, mig a tankötelezettségre nézve a törvény végrehajtva nem leend. Én tehát ezután is kötelességsze- rűleg minden a végrehajtásra vonatkozó uagyobbmérvü mulasztást a Tekintetes Bizottságnak be fogok jelenteni. (Folyt, köv.) A VIDÉK. Hajmáskór, 1879. márcz. 20-án. Igentisztelt szerkesztő úr! A múlt vasárnapi nyilvános isteni tisztelet alkalmával felhívtam híveimet az árvíz iszonyú pusztításai által végiuségre jutott szegedi testvéreink segélyezésére; az eredményt 17 frt 7 krt azon alázatos kéréssel kézbesítem igentisztelt szerkesztő úrnak, méltóztassék azt mielőbb rendeltetése helyére juttatni, s híveim megnyugtatására becses lapjában megemlíteni. Többire magamat szives hajlamaiba ajánlva, kitűnő tisztelettel vagyok igentisztelt szerkesztő urnák Hajmáskér, 1879. márcz. 20-án, alázatos szolgája Tolczer Cental, plébános. KflÜr Lapunk mai számához egy felív „Hív. Ért.“ van csatolva. "’’WS
