Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-03-16 / 11. szám
Iának már évek óta kilépett és kisasszonyokká fejlődött egykori derék hat növendékei egy tánczfözérkét rendeztek, mely a Krajczáregylet jövedelmét azon évben 155 írttal szaporította. Föntebbi állítást tehát a tények igazolták és így nem szenved kétséget, hogy a nevezett egylet nemesítőleg hat a tauuló ifjúságra, a mennyiben ez az egyesülés üdvös voltáról közvetlenül meggyőződést szerezhet. Nevelőleg hat még ezen egylet úgy is, hogy a tanuló zsenge és fogékouy szivébe a takarékosság és erénynek magvát hinti saját példájával mutatván meg, hogy a takarékosság milyen szép eredményeket bir fölmutatni és hogy jót krajczárokkal is tehetünk ; hogy tehát a jó nagyon közel fekszik hezzánk, csak akarnunk kell. Az egylet a jelzett módon megerősödvén, még más eszközökhöz is nyúlt, hogy uevelő és nemesítő képességét bebizonyítsa. Ugyanis 1876 óta, tehát már három Ízben a jó és szegény tanulók között 8 iskolai takaréktári könyvecskét 1—1 írt betétellel osztogatott ki, hogy a takarékosság erényét ily módon is meghonosítani segítse. A derék egyletnek ezen téren kifejtett működése sem maradt gyü- mölcstelenül, mert egyrészt más pénzbeli ösztöndíjak is ily módon osztattak ki és más részt jelenleg 11 gyermek 36 frt 5 krt takarított meg. De ha kérdezzük, mi az oka annak, hogy a veszprémi izr. Krajczáregylet fiatal létére ilyen szép sikert bir fölmutatni ? Akkor mindenesetre el kell ismernünk, hogy csak a lelkiismeretes, ügyes és körültekintő kezelés teremthetett ilyen eredményeket. Mert a leg- üdvösebb eszme is eltörpül, vagy meg is semmisülhet, ha a gyakorlatban nincs jó való- sítója; mig a legcsekélyebb dolog is lábra kaphat, ha jó kezelője van, annál inkább egy üdvös intézmény. Hogy tehát mindenki meggyőződhessék az egyletnek 14 évi pénzügyi kezelése felöl, szóljanak a számok és azért legyen szabad ide iktatni mindegyik évnek bevételeit, kiadásait és az egylet vagyonának állását: Évszám Bevétel Kiadás A vagyon állása írt kr. frt kr. frt kr. 1865 222 93 67 64 157 15 1866 255 61 63 53 192 8 Iö67 272 57 69 42 203 15 1868 342 99 98 30 244 69 1869 377 32 96 271 32 1870 500 87 141 34 359 53 1871 532 98 136 18 396 80 1872 682 52 192 24 490 28 1873 829 14 243 2 586 12 1874 936 98 201 45 735 53 1875 1007 19 196 42 810 77 1876 1375 28 263 50 Ilii 78 1877 1370 67 228 29 1136 51 1878 1396 55 254 51 1142 4 Végre föl kell említeni még azt is, hogy egyletünk példáján buzdulva és ennek mintájára szomszédságunkban Sz -Fehérvárott és Győrött is alakultak Krajczáregyletek és hogy az alapszabályok elkérettek Zombor-, Szóródás Nyitrára, hol alkalmasint ilyen egyletek vagy alakuló félben vaunak, vagy talán már megalakultak is. A veszprémi izr. Krajczáregylet alakulásának és 14 évi működésének tárgyilagos körvonalozása után legyen szabad egy pár megjegyzést koczkáztatui. Tény az és senki el nem vitázhatja, miszerint első sorban Hochmuth Anna urhölgy- nek az érdeme, hogy iskolánk mellé ilyen áldásosán működő egylet alakíttatott és hogy ifjú életének daczára ilyen szép tevékenységet fejtett ki. Alig is van valaki, aki ezt el nem ismerné, s nevezett urhólgytől az ezen téren szerzett babérokat — habár öntudatában elég jutalmat és gyönyört talál — megvonná- De ha igaz, hogy a jó mag jól miveit talajban szépen fejlődik, úgy nem tagadható az sem, hogy külső körülmények növését elősegíthetik, de fejlődóséban akadályozhatják is. Miután az egylet már ennyire nőtt, bizton remélhető, hogy mindegyik, az iljuság neveltetését és gyámolítását szivén hordó emberbarát tehetsége szerint az egylet czéljait készséggel előmozdítani segíteni fogja. A Krajczáregylet élő bizonyság arról, hogy mennyire gyarapszik idővel az, ami nemes magból származik. Csak azon őszinte óhajuuk van: Vajba a veszprémi izr. Krajczáregylet jövőben is igy fejlődhessék és törzsöké mindinkább erősödjék, hogy idővel hatalmas koronát nyervén számos jó gyümölcsöt érleljen az emberszeretet és népnevelői javára! Schön Lipót, a* egylet titkára. Megyénk tanfelügyelője, tek. Stáhly György úr a minapi kö\iga\gatási bizottság ülésén tanügyi állapotainkról e\en fontos jelentést tette: 167. sz. Tekintetes közigazgatási bizottság! Azon tiszti kötelességemnek, mely szerint a felügyeletemre bízott tankerület tanügyi viszonyairól a Tekintetes Bizottságnak éven- kint jelentést kell beterjesztenem, — ez alkalommal örömmel felelek meg, — araenyiben tanügyünk állapotára nézve majdnem általános javulást jelezhetek. Előre is bocsánatért kell esedeznem, ha ezen jelentésemmel, melyben a tanügy minden egyes mozzanatára lehetőleg kiterjeszkedni ónajtottam — a Tekintetes Bizottságnak becses türelmét a szokottnál hosszabb ideig fogom igénybe vonni. I. 0A népiskolák: Veszprémmegye területén a lefolyt 187 7/7 g tanévben összesen 299. tanintézet volt, — vagyis négygyei több, mint az előbbi évben. — Ezen változást a pápai és veszprémi kereskedelmi ismétlő, a bódéi r.-cath. és dudari izr. elemi iskoláknak a tanintézetek sorozatába lett felvétele eredményezte. Ezen 299. iskola közül jellegre nézve volt 145. r.-cath., 67. helv. hitv., 4L ágost. ev., 21. izr., 16 közös, melyből a tulajdonképi községi 13. és 9. pusztai iskola. — A pusztai iskolák szinte r.-cath. jellegűek, és az illető tulajdonosok által tartatnak fenn. Ezen 299 iskola közül 223-bau tisztán magyar, 68-ban magyar-német, 3-ban pedig magyar-tót volt a tannyelv. Itt nem hagyhatom említés nélkül, hogy a megye Bizottsága évenkint jutalmat szokott kiosztani oly tanítók között, kik a magyarnyelv terjesztése körül érdemeket szereztek, és pedig azon alapból, melyet Tekintetes Rozsos István ur, Veszprémmegye egykori főjegyzőjének nemeslelkü kezdeményezése folytán — a diplomák kihirdetése után befolyt aranyokból gyüj tetett. Ily jutalalom fejében nyert a lefolyt évben: Macher Endre lajos-komáromi ev. tanító 6 drb. Szlotta József olaszfal. kath. tanító . 5 » Hajdovics József öskíii kath. tanító . 4 » Horváth Endre b.-koppányi kath. tanító 3 , Hannig András t.-beréudi kath. tanító 2 , Schmidmajer József porvai kath. tanító 1 » aranyat. Ha az iskolák számát 299. összehasonlítjuk községeiuk számával, —187.— kitűnik, hogy megyénk területén L60 iskola esik egy községre, tehát megyénk állapota kedvezőbb a népiskolák tekintetében az egész országénál, — amennyiben az egész országban az 1877. évi miuisteri kimutatás szerint csak L27 iskola esik egy községre. — Továbbá ha összevetjük iskoláink számat 299. — megyénk lakosságának szamával, — 201,431. kitetszik, hogy 673 7 lakosra esik egy iskola, helyzetünk tehát e részben is kedvezőbb az egész országénál, ahol 870 09 lakosra, — de sokkal kedvezőbb az osztrák örökös tartományokénál, hol csak minden 1382. lakosra jut egy népiskola. — Végre ha népiskoláink számát a megye 72 □ mórtföld területéhez viszonyítjuk, kiderül, hogy nálunk 1 □ mértfőidre (4'15) iskola esik, — holott az egész országban átlag 316 — az osztrák örökös tartományokban pedig csak 269 iskola esik 1 □ mértföldre. Ezen összehasonlítások megyénk tanügyét egy oldalról oly kedvező színben tüu- tetik elő, miszeriut szükségesnek vélem azt más oldalról is kellő világításba helyezni, ugyanis: iskoláink egyéb tekiutetbeu, — mint például a szorgalmas iskola-látogatás, a szorgalmi idő megtartása, a képesített tanítóknak elegeudő számban való alkalmazása, s több eféle tekintetben alig állauák ki ily előnyösen a versenyt az összes hazai iskolákkal. II. A tankötelesek s azoknak iskoláztatása. A tanköteles gyermekek száma megyénk területén az 1878. tanévben összesen 34716 volt, és pedig: 6—12 éves 25650. 12—15 éves pedig 9066. Ha a tankötelesek számát 34716. összevetjük a múlt éviek 34789. számával, 73. apadást találunk. — Bár ezen apadás oly jelentéktelen, hogy alig jöhet számításba, — mégis helyén látom, hogy itt a tanköteles gyermekek összeírásának pontossága iránt felmerült kételyeimnek kifejezést adjak, — ezen kételyeimet következőkkel vélem indokolhatni, ugyanis: ha felveszszük, hogy a 6—12. éves gyermekek száma hat, a 12—15. éveseké pedig három korszakot képvisel, igen természetes, hogy az ismétlő tankötelesek a mindennapi tanköteleseknek szükségkép mintegy fele, számát képezik, — már pedig ha a múlt évi összeírásból összehasoulitjuk az ismétlő tankötelesek szamát 9066. — a mindeuuapi tankötelesek számával 25369, — azt találjuk, hogy az előbbi az utóbbinak nemcsakhogy felét nem teszi, hanem csak valamivel megy többre egy harmadáuál, — holott a halálozásra még a 10 éven aluli gyermekeknél sem lehet az eddigi tapasztalatok szerint ily magas százalékot felvenni. A megye összes lakóinak számához 201,431. arányosítva a tankötelesek számát, kitűnik, hogy 1878-ban minden 5'80 lakosra esett egy tanköteles, ami másként kifejezve annyit tesz, hogy a tanköteles gyermekek száma a lakosságnak 17'23%-át teszi. — Mig az egész országban 1877. átlag 6*32 lakosra esett egy tanköteles, — és a tanköteles gyermekek száma a lakosság 15-7%-át tette. (Folyt, kór.) T a n ü g y. Megyénk k. tanfelügyelője tek. Stáhly György úrnak a pápai orth. izr. hitközség elöljáróságának folyamodványa ezen leirat mellett küldetett vissza a magas minisztériumtól: 3170. szám. Tekintetes Stáhly György urnák, Veszprémmegyei tanfelügyelőnek, miheztartás és illetőleg további megfelelő intézkedés és értesítés végett kiadatik azzal, hogy figyelemmel a héber vallási tantárgyak terjedelmesebb voltára és a rituálék ismeretének behatóbb taníthatása czéljából ezennel megengedem, hogy a veszprémmegyei orthodox és statusquo izr. alapon szervezett hitközségek által fenntartott elemi illetőleg felső elemi népiskoláknál az 1868. 38. t. ez. 52. §-ával meghatározott s az 1868. évi 20503. számú itteni rendelettel fenntartott heti tanórák száma a következő módon szabályoztassék, illetőleg emeltessék, ugyanis a heti tanórák száma lészen az 1. osztályban 20—25 óra; a II—IV. osztályig bezárólag 26—30 óra, melyek közül 16 — 18 óra a hivatott t. czikkel előírt világi tantárgyakra és 10 — 12 óra a héber vallásu tantárgyakra fordítható, az V. és VI. osztályban 30—33 óra a szerint, a mint hetenkint egy vagy két délutáni szünet meg- állapíttatik. Az évi nagy szünidőnek, tekintettel a húsvéti és őszi ünnepekre való czélszerünek látszó beosztása ellen észrevételem nincsen. Mindezeknél fogva felhatalmazom t. uraságodat, hogy a veszprémmegyei orthodox és statusquo izr. hitközségek részéről ez irányban intézendő kérelmeket esetről esetre vizsgálja meg s a heti tanóráknak a fennelőadott mérvben leendő emelése iránt esetről esetre saját hatáskörében intézkedjék. Budapest, 1879. február hó 10-én. Trefort. A VIDÉK. Várpalotán, 1879. márcz. 12-ikén. T. Szerkesztő Úr. Vár-Palota város oly sok oldalról igénybe vett nemes lelkű közönsége, a jótékonyczélu színi előadáson oly nagy számú megjelenésével ismételten tauujelét adta annak, hogy mennyire tud a szépért, nemesért buzdului, a legnagyobb készséggel ajánlva filléreit, midőn a nevelés magasztos eszméjének kiviteléről van szó: Ugyanis a várpalotai izraelita iskola nagyobb tanulói, tanítóik rendezése mellett sajat iskolájuk tatarozása költségei fedezése alapjának növelésére, mint műkedvelők mártius 6-an a »Korona* czimü nagyvendéglő termében, Schmid Kristóf »az eper- és lojástolvaj“ két igen kedves erkölcsi színdarabját egy-egy felvonásban adták elő. Az előadás fényes eredményű volt, 75 forintot jövedelmezett. E szép jövedelem a tanító urak laukadhatlan fáradozásainak a rendezés körül és a kis színészek ügyességének köszönhető. A jó szereposztás es a szép rendezés jellemezte az előadást. Főszereplők voltak: Böhm Lujza, Scheiber Lujza, Scnőn Flóra, Herz Dezső, Bernstein Béla és Klein Miklós és mellékszereplők Goldschmid Begiua, Lövi Berta, Stern Mari és Steiner Kézi voltak. Mind otthonosok voltak a színpadon és igen jói játszottak. A közönség a legnagyobb jó akarattal tapsolta meg a játszókat. De mégis a legnagyobb Kitüntetésben részesültek, Bóhm Flóra ki egész a csalódásig volt álezázva és oly jól adta az öreg mama szerepét, hogy csak nem valóságos öreg mamának gondoltuk. Scheiber Lujza kaczér enyeigései es szép dalai hatottak. Schön Flóra miutha már többször is játszott volna, oly otthonos volt és nagyon jól adta a csacska korcsmárosné szerepét. Herz Dezső a szegényember szerepét a meghatásig jól adta. Bernstein Béla szép alak volt és jól alakított. Klein Miklós a kis komikus ügyessége és a korcsmárosné rászedése nahotára bírta a közönséget. Stern Mari föstőiieg lépett fői és szerepét hévvei játszotta. Mondom, oly jói játszottak a kis színészek, miszeriut, a jeienvoit közönség közül sokan kérték a rendezőket, hogy rövid idő alatt ismét adassák elő a két sziudaraDot. Háromszor kihívtak és megajándékozták koszorúkkal stb. a kis műkedvelőket az előadás végén. A színpad szépen volt decorálva és fényesen ki volt világítva. a nézőtér zsúfolásig telve volt díszes közönséggel. Mindezekhez rövideii csak azt csatoljuk, hogy fogadjak a rendező urak méltó elismerésünket és dicséretünket nemes törekvésükért és szent kötelességüknek tartsák szeretett hazánknak áldozatkész jellemes polgárokat nevelni! Egy jelenvolt. Névsora a veszprémmegyei legtöbb államadót fizető bizottsági tagoknak 1879 -ik évre. (Folytatás.) Bauer Károly Veszprém, Lakat Mihály Rátót, Herczeg Ferencz Bálámon, Bchlezinger Mór Pápa, Tímár Elek Pápa, Jankovics Antal K.-Jeno, Kopácsy József Veszprém, Reicher lgnácz S.-Vásárhely, Kopácsy Viktor Litér, Pillitz Benő Veszprém, iNeuvolt Lázár Teleki, Kun Aladár Gyepes, Plosszer István Veszprém, Mikovinyi Ödön Pápa, Porpáczy József Pápa, Rák János Veszprém, Szőke András Szilas, Rápoch Sándor Veszprém, Zsoldos lgnácz Veszprém, Csapó Kálmán Dégh, Fodor Kálmán M.-Sz.-György, Deutsch lgnácz Szilas, Bojniczer Lázár Veszprém, Spiczer Simon Szápár, Toch S. L. Pápa, Eben Károly Csa- jágh, Fleischman Miksa Teleki, Ajkay Imre Pápa, Bohn Gyula Halmiba, Lázár Lázár Ajka, Csolnoky László Veszprém, Végheiy Endre M.-Szt.-György, Kohn Farkas Pápa, Gaál Lajos Veszprém, Végheiy Imre Veszprém, Fülöp Jó- zsel Veszprém, Töttösy Mihály Veszprém, Kadelburger Emil Veszprém, Rothauser Samuel Veszprém, Schmelczer Mátyás L.-Komárom, Biró István Pápa, Bognár Gábor Pápa, Berzsenyi József H.-Bödöge, Rikóty József Pápa, Alaudl Mihály Szombathely, Kőrössy Antal Veszprém, Eislitzer Albert Bank, Grüuíeld Antal Oskü, Saáry Miklós Szilas, Hoíbauer Pál L.-Komárom, Stetiua Víncze N.-Szőlós Kováes Elek K.-Vath, Víncze Károly Ajka, Hofmann Samuel Pápa, Szepauer János Pápa, Vida Antal M.-Komárom, Szente Károly Veszprém, Tongy János Peremartou, Mészáros Károly Palota, Mozgay Antal Veszprém, Baráth Ferencz Pápa, Barnalos István Papa, Königsberger Miksa Pápa, Békety lgnácz Palota, Schlesinger lgnácz Kéde, Hencz Tamás Csesznek, Tóth Imre Bánk, Saáry Dénes P.-Miske, Horváth Kálmán Veszprém, Guthard Antal Veszprém, Lővy Mózes FI .-Szőlős, Lóskay Benedek N.-Tevel, Rothauser Mór Veszprém, Mayer János Pápa, Ifj. Bodri János Szhas, Márton József Veszprém, Koliu Ferencz Veszprém, Vesszél Lipot Veszprém, Baumvárth Gusztáv Szilas, líj. Németh Péter Szilas, Breisach Gábor Halmiba. (Folyt, köv.) Törvényszéki csarnok. Végtárgyalások. Márcz. 19-én. Sikkasztással vádolt Széles Sándor és Pap Zsófia elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Bálint István és társ. elleni ügyben. — Hamis esküvóssel vádolt Haas Israel elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt ifj. Gabnai István elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Pougrácz József és neje Nagy Anna elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Bódai István elleni ügybeu. — Emberöléssel vádolt Török Sándor elleni ügyben. ítélethirdetések : Gyermek-sikkasztással vádolt özv. Gáspár Jánosné szül. Érsek Lídiának. — Tol- vajlással vádolt Kálik József és társai elleni ügyben. — Tolvajlással vádolt Majer Jakab és társ. elleni ügybeu. — Végtárgyalások: Márcz. 20-án. Sikkasztással vádolt Marton I. elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Dezső Gábor elleni ügybeu. — Sikkasztással vádolt Bölcsics Jánosné elleni ügyben. — Rágalmazással vádlott Csizmazia Pál és társai elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Szőllősi Mihály és társa elleni ügyben. — Sikkasztással vádolt Varga János és társa elleni ügyben — Minősített lopással vádolt Szalay Mihály és társai elleni ügyben. — Minősített lopással vádolt Győré József elleni ügyben. — ítélethirdetések: Tolvajlással vádolt Cseke János és társ. ellem ügyben. — Sikkasztással vádolt György Gábornak. Lopással vádolt Szabó János és Molnár Vendelnek. H I R EL I N K. Felhívás. Tisztelt olvasóink közöl bizouy- nyal még a legtávolabb eső helységekben levők is értesültek már eddig azon borzasztó szerencsétlenségről, mely az ország második városát Szegedet, egy pár perez alatt, mondhatni, eltörölte a föld sziliéről. A nyomor, a kétségbeesés szavakkal ki nem mondható. Itt segítségre, gyors segítségre vau szükség, hogy azok, akik az árból legalább életüket megmentették, a nélkülözés, a nyomor által ne legyenek kénytelenek azt is elveszteni. Lapunk mai vezérczikkében már megindítottuk a gyűjtést, e helyütt is felhívjuk t. olvasóinkat, aki mivel segíthet, segítsen azon a szegény népen, mely nemcsak önhibája nélkül, de a legnagyobb anyagi és munkaáldozat daczára is szánandó áldozata lett az árviznek. Szerkesztőségünk elfogad mindennemű, akár pénz-, akar ruhasegélyt és közvetíti azt a nyilvános nyugtázás mellett. A „Veszprém“ szerkesztősége.
