Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-11-09 / 45. szám

kötelező reformokat, melyekkel az angolok érdekei összeköttetésben vannak. így a politikai vétségek miatt számüzötteknek és fogva tartottainak adjon amnestiát, Baker pasa parancsnoksága alatt szervezze a rendőrséget, az izgatékat, lázadókat büntesse meg, s igy a mostaninál jobb helyzetet teremtsen. Hírlik, hogy Angolország ez iránt ultimátumot nyújtott át a szultánnak. A szultán esetleges vonakodása esetén Angolország el van határozva a szultánt lemondásra kényszeríteni és helyébe testvérét, Resad cffendit, szultánná procla- málni, ki Francziaország, Angolország és Ausztria-Magyarország gondnoksága alá helyeztetnék. A hírek azt is mondják, hogy a porta Oroszország támogatását kérte volna ki a jelenlegi válság alatt, s Konstantinápolyban nagy az izgatottság az angol nagykövet fellépése miatt. A budapesti török főconsul a porta meghatalmazásából egy nyilatkozatot tett közzé, melyben a viszonyt Törökország és Angolország közt barátságosnak mondja, az ultimátum küldését pedig megczáfolja; a dolog mélyére látó politikusok mindazonáltal a törökországi viszonyokat nem tekintik meg- ingathatlan alapokon állóknak. Annyi tény, hogy az oroszok görbe szemmel nézik Angliának ázsiai előnyomulását, Perzsiával való ujabbi alkudozását és a török birodalom ázsiai része felett nyert befolyását: ezen összehalmozódott gyúanyagok nem fognak-e majd

országokat lángbaborító tűzvészt gerjeszteni?!

*

Berlinből Írják, hogy Németország Anglia fellépését a portán nem fogja támogatni. Sándor czárnak Berlinben való találkozása Vilmos császárral elhatározott dolognak jelentetik.

*

Olaszországban a radikális érzelmű hírlapok nagyban elősegítik a minden áron forradalmat óhajtó néptömegek törekvéseit lázító közleményeikkel. Ezeknek vágyait csak a patakzó vér, a lihegő boszú, rombadőlt városok képezik: csak igy vélik megvásárolhatni az olasz nemzeti egységet. Bismarckot a világ legnagyobb zsarnokának nevezik; Ausztria- Magyarországot nemzetiségnélküli birodalommá degredálják; Európa nagy férfiait őket letiporni szándékozó ellenségeknek tekintik. A radikálisoknak „Capitale“ czimű közlönyében ezek is vannak: „Van-e olasz, kinek vére felzudúl?! A jobb oldal, mely 16 évig uralkodott Olaszországban, egészen érzéketlenné tett bennünket az ő folytonos „béke minden áron“ politikájával; egy 27 millió lélekből álló nemzetnek azonban, melynek nyakára ráerőszakolták a politikát, tudnia kellene, és tudni is fogja, hogy mit kell teuuie e behálózás legyőzésére s a saját védelmére, — még ba e cselekedetének olyan vége lenne is, mint Leonidásnak a termopylei szorosokon!“ Ily körülmények közt nagyon sok kiváncsi szem néz az olasz kormányra és Ausztria-Magyarországra.........

*

Konstantinápolyból távirják, hogy a nagykövettel intézkedéseket tesznek honfitársaik védelmezésére, mert attól tartanak, hogy tömeges lázadás tör ki.

*

Az Afghán monarchiát nem állítják többé vissza, hanem Afghanisztán apró tartományokr a fog fölosztatni.

*

A magyar képviselőházban végleg letárgyaltattak és elfogadtattak; a honosításról szóló törvényjavaslat, a kormáuyelnöknek inkorban még művészi remekek és Írott művek nem születtek. — Majd ezeknek kora is megjön — s a görög irodalom művei ismét nem idegen nemzetek müvei körül tett tanulmányok eredményei, hauem magukból a görög főkből akadálytalanul kifejtett szellemi gyümölcsök.

Látjuk tehát mindenütt és mindenben az embernek önmagából való kialakulását, s hogy műveltségűknek központját csakugyan az ember képezi. A görögök minden küzdelme, Trója alatt úgy, mint a perzsák ellen stb — az emberiség harcza volt az embernélküli műveltség ellen. Csak az átélt küzdelmek után kezdtek egymásután előjönni azon irodalmi és művészeti remekek, melyek a görög törzsnek történeti küldetését tettekkel igazolták. — Később azonban a görögök elvesztették politikai önállóságukat s azzal együtt termelő erejöket is. E hanyatlás lassú halál volt, míg végre az európai népek vették át a vezér- szerepet.-----------Eddig terjed a tartalomdús

bev

ezetés. Ez utáu a részletekre tér át a szerző, külön fejezetekben szólván a természetről (vadászat, halászat, építészet stb —), az emberről (egyediség, család, állam, nemzetiség stb —) és végre a vallásról s annak szertartásairól.

Fogadja a szerző munkájáért a közműveltség nevében köszönetünket!

P. Tóth Kálmán.

dítványa a kormánybiztosok hatásköre tárgyában, az osztrák-magyar bank jelzálog hitel osztálya alapszabályaiban foglalt kiváltságoknak a magyar földhitelintézetre kiterjesztéséről, a megyék 1880. évi közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezéséről szóló törvényjavaslat.

A közigazgatási bizottság ülése.

— nov. 3-án

Az alispáni hivatal ügyforgalma október- hóban : szeptemberről maradt 52 db ügy, beérkezett 1048 összesen tehát 1100. Ebből elintéztetett 983, megyebizottságba helyeztetett 81, nyilvántartásba tétetett 7, elintézetlen maradt 29. — A közigazgatási bizottságba beérkezett 61 ügy, elnökileg elintéztetett 15, e gyűlésre maradt 46.

Az alispáni hivatal pénzforgalma a lefolyt hóban 7715 írt 05 kr. egy darab arany és 3 db takaréktári, 1009 frt 70 krt. képviselő könyvecske volt mint bevétel.

Október hóban megyénk területén összesen 10 rendbeli tűzeset volt mintegy 14458 frt 20 kr. kárral, melyből csak 6715 frt volt biztosítva. — Hirtelen haláleset 6 volt. — Szökési eset egy volt; Lőrincze Gábor elmekóros a budapesti országos tébolydából okt. 29-én viradóra megszökött.

Közigazgatási intézkedés folytán Dr. Schuck, P. Szabó Károly és Supka Dezső pápai lakosoknak szőleje, kik Kassáról szőlőtőkéket szállítottak, megvizsgáltatni rendeltetett.

A megyei árvaszék ügyforgalma október hóban volt 1077 darab ügy. Ebből ülésben 394, ülésen kívül 293 intéztetett el, elintézetlen maradt 390. A kezelő hivatal ügyforgalma 1032 db; ebből kiadványoztatott 465 db hátrálékban maradt 567 db. E nagy hátrálék tekintetéből az árvaszéki elnök kérte a köz- igazgatási bizottságot, szaporítsa a kezelő személyzetet egy irattárnokkal és egy rendes dijnokkal, illetőleg ezeknek alkalmazását eszközölje ki, mert az eddigi személyzet a sok másodpéldányok kiállítását, melyeket a felsőbb- ség elrendel, a legmegfeszítettebb szorgalom mellett sem lesz képes teljesíteni.

A megyei főorvos jelentése szerint az egészségi állapot október hóban kedvezőbb volt, mint szeptemberben, amennyiben a be- tegűlési esetek gyéren fordúltak elő, a halálozás pedig csekély volt Az uralkodó kór hurutos lobos jellegű volt. Járvány a megye területén nem uralkodott; a roncsoló toroklob Szentkirály-Szabadján teljesen megszűnt. Kutbaesés Várpalotán 1, part által agyon- nyomatás Ajkarendeken 1, megfagyás 5. — A hasznos házi állatok egészségi viszonyai általában kedvezők voltak, csupán Padragon hullott el 3 ló tályogos hagymázban, mi ragályos tulajdonságra nézve egy a lépfenével.

(Folyt, köv.)

A VIDÉK.

Balatonfő-Kajár, 1879. nov. 4 én.

Tekiutetes szerkesztőség! Egy igen jellemző községi gyűléstől vagyok bátor becses lapja tisztelt olvasóit tudósítani, mely Balatonfő-Kajár község elöljáróságát az állategészségügy körüli eljárásban sajátságosán tünteti ki. Ugyanis f. hó 2-án Balatonfő-Kajár község érdemes elöljárósága gyűlést tartván, rnelyAz első hó s ennek munkája.

A folyó 1879-ik év aligha fekete betűkkel nem volt feljegyezve a sors nagy könyvébe; mert valóban annyi s oly mérvű csapást hozott már ez ideig, hogy elég lett volna nem égy év; — de egy évtized lefolyásán keresztül. — Életrajzának megírása, egy avatott tollú s elfogulatlan iró- s criti- custól tán élvezetes olvasmányt szolgáltatna, én az alábbi sorokban nem azt, — mint ez talán először látszik — csak egy a legközelebbi napokban, rendkivülisége által okozott tragicus állapotot óhajtok röviden rajzolni, — jóllehet, ezt tán megközelítőleg sem vagyok képes tenni, — hogy ez által is némi képet állíthassak a szives olvasó elé, mintegy, a kezdő soraimban állítottak érveléséül.

Ha egy vizsgáló pillantást vetünk vissza az év eddigi folyamára, azonnal egy rend- kivüliséget találunk, mi nem más: mint hogy benne, csak két, — t. i. téli és nyári évszakot lehet megkülönböztetni, az ezeket egymásba átvezető tavasz és ősz, minden kellemeikkel együtt a tél által nyeleitek el, s ha mutatkozott is e tél mérsékelt évszakot jellemző pár erőltetett nap, ez is a nyár rövidítésére történt, mert az ezen évszakhoz tartozó napok voltak. — A két ellentétes évszak egyikének a másikába való gyors szökésének tényét a legközelebb múlt napok igazolják mert tegnap még vidoran láttuk ugrálni, a naptól barnított mezételen rajkót; ma már vékony rongyokkal takargatva tagjait, füstős sátorának szögletében didereg. — Tegnap még a burgonya földön láttuk a család apát,

nek tárgyát a község kanászának azon jelentése képezte, hogy a sertésfalka közé állítólag veszett eb tévedt, és néhány malaczot megmart; ennélfogva kéri az elöljáróságot a netán bekövetkezhető nagyobb baj kikerülése végett sürgősen intézkedni.

A tisztelt uraimék pedig, biró és jegyző elnöklete alatt nagybölcsen elhatározták, hogy itt más mód nincsen, mint a polgárdi javas- asszonyt sürgősen elhozni, az egész sertésfal- kára való ráolvasás és a veszettség ellen szükséges gyógyszerek kiszolgáltatása végett. így is történt. Délután a javasasszony a községházánál megjelenvén, dobszó mellett közhírré tétetett, hogy a sertéseket otthonn tartsák, mig a javasasszony megvizsgálja, és a gyógyszerekért azután mindenki a községházához menjen, hol a veszettség elleni szer adagonként az egész község sertéseinek számára kiosztatott.

Tessék már most elgondolni, hogy Balatonfő-Kajár község elöljárósága mily felvilágosodott értelmes egyénekből állhat, és hogy a közegészségügyről minő fogalmai lehetnek.

Megjegyzem még, hogy Balatonfő-Kajár a körorvos székhelye, és hogy a községben okleveles állatorvos is lakik, azonban öreg uraiméknak szakértő közegre az ilyesmiben szükségük nincs.

Kiváló tiszteletem nyilvánítása mellett maradtam a t. szerkesztőségnek

alázatos szolgája

Shammer Antal,

körorvos.

A II. országos iparos-gyűlés

központi bizottságának kérvénye. QA magyar országgyűlés képviselőházáhozMélyen tisztelt képviselőház! 1872-ben, az akkor meghozott ipartörvény életbeléptetésének küszöbén, az első országos iparos-gyűlésre az ország minden részéről összesereg- lett ipartestületi küldöttek, azon módok felett tanácskozván, miképen lehetne az iparügyet alapjaiban megváltoztató uj rendszerrel szemben a hazai kézműipar fejlődésének érdekeit megóvni, azon meggyőződésre jutottak, hogy a kérdéses törvény által életbeléptetett teljes iparszabadság nagy és nehéz feladatokat szab miud az iparososztály, mind a törvényhozás és kormány elé.

E meggyőződéstől áthatva az első országos iparos-gyűlés — 1872-dik február 26-án tartott üléséből kiküldött végrehajtó-bizottsága utján kérvénynyel járulván a mélyen tisztelt képviselőház elé — legkomolyabb aggodalmainak adott kifejezést azon esetre, ha a teljes iparszabadság életbeléptettetnék a nélkül, hogy ezen szabadság gyakorolhatásának előfeltételei teljesíttetnének.

Ez előfeltételeket több vonásaiban ki is jelölte a gyűlés, mulaszthatatlan és sürgős követelményül jelentvén ki, miszerint gondoskodás történjék, hogy a hazai ipar az iparszabadság által szükségszerűleg megkívánt haladásra és ezzel együtt a szabad versenyre képessé tétessék, és pedig:

kellő számú és korszerűen felszerelt ipartanodáknak és az iparos szakismeretek terjesztésére czélzó egyébb intézményeknek felállítása által;

a hazai ipar fejlődését gátló vámügyi, pénz- és hitelügyi, közlekedésügyi és adóügyi akadályok elhárítása által;

kapájára támaszkodva, munkától izzadt, s portól lepett homlokát inge ujjával törülgetni, eleven fiát ugyanott, a burgonya szárból rakott tűz körül futkosva, a fölfelé hömpölygő füstgomolynak örvendezni; ma már mindkettő a konyha tűzhelyén rakott tűznél melegíti kezeit, mit a korai — s még ép nem várt vendég, a széltől ide s tova csapdosott hó utbóli elhányása, majd, golyóvá alakítása hütött le. — Tegnap még teljes díszében, az enyészetre intő dér csókjától érintetlen, lanyha szellő által ringatva láttuk, az erdő lomb koszorúját; ma már összeguzsorolva, a fagyasztós nedvességtől nehéz hótömeg súlya alatt a földre, hull, vagy a vele összeköttetésben levő ágakkal együtt a földfelé kanyul.

Nálunk a Bakony é. k. részében legalább ilyen állapotok vannak, mert még, e hó 15-én egészen szép idő, 16-áu reggel, a fölkelő nem csekély bámulatára, már hó lepel borítja a vidéket, mely lepel a két napig tartó erős havazás utáu átlag véve: 70—75 cm. vastag réteggé note ki magát. — Hogy ezen uj rendkivüliség, minő kárt okozott ismét a mező- és szőlő gazdának? azt egyelőre nem tudom; de hogy igen sokat az erdőgazdának, arról a szomorú bizonyíték előttem áll.

Az az 1879-ik év tehát, melylyel alig, hogy megismerkedhettünk, mely még nagyon fiatal volt, midőn folyása alatt a Tiszának felbőszült árjai által elsodorva lett, alföldünk távol földön is hírneves városa s vidéke, — az az 1879-ik év inelybeu még alig hangzottak el, az iszap hullámoktól korbácsolt s ezek közt az élet halállal küzdő szerencsétlen

az állami szükségleteknek a hazai ipar igénybevételével való fedeztetése által; végül

a kézműiparosokuak a nagy iparral szemben versenyre képesítő társulati szervezkedésére alkalmas törvények oktatása által.

Midőn az első országos iparos-gyűlés a hazai iparosságnak eme főbb kívánságait a mélyen tisztelt képviselőház előtt reményteljes bizalommal tanácsolta, egyszersmind azon mély meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kívánalmak erélyes és gyors teljesítése nélkül az iparszabadság nem teremhet üdvös gyümölcsöket, valamint, hogy abbeli előrelátását sem hallgathatta el, hogy ha az új ipartörvény egyes határozványai a kézműipar fejlődésére sujtóknak fognak bizonyulni, a jövő törvény- hozások bizonyára hivatásuknak fogják tartani a határozványok módosítását és a netaláni hiányok pótlását.

Ezen első országos iparos-gyűlés óta több mint hét év telt el; és fájdalommal kell kimondanunk, hogy azon aggodalom, mely az 1872-iki ipartörvény módosításának szükségességét előre látta komoly mérvben megvalósult.

Mindama kívánalmak, melyek mint az iparszabadság elengedhetlenül követelt feltételei hangoztatva lettek, teljesítetlenül maradtak; igy nevezetesen az iparos-oktatás szükséges mérvű szervezése még máig is jóformán csak az előkészület stádiumáig jutott, — azon nagy közgazdasági politikai problémák, melyek keretében minden életrevaló nemzet az ipar- fejlesztés legbiztosabb eszközeit keresi és találja: a vámügy, pénz és hitelügy, és ezekkel közvetlen vagy közvetett összefüggésben a közlekedés és adóügy, — a közelmúltban létesült rendezkedések értelmében az első országos iparos-gyűlés kivánatával ellentétes irányban döntettek el; az állami szükségleteknek a hazai ipar általi fedeztetése tekintetében a legnagyobb és ép ezért legfontosabb szükségleti ágak, nevezetesen a közös hadsereg felszerelési szükségletei a hazai kézműiparra nézve máig is csak kivételes esetekben hozzáférhetők és ami végül a kézműipar verseny-képessé tételére szükséges társulati szervezkedést illeti, ennek létesítésére vagy elősegítésére nemcsak, hogy semmi törvényhozási vagy kormányzati intézkedés nem tétetett, hanem az ez irányban mutatkozott önsegélyes törekvések is megbénítalak, minél fogva e téren ma teljes desorganisatio uralkodik.

Teljesült az aggodalom, mely az iparosságot már 1872-ben az uj ipartörvény meghozatalakor eltöltötte. Iparunk egyes spciális gyártási ágak kivételével, különösen kézműiparunk nagyban és egészen véve fokozatos hanyatlásnak indult; a munkaviszonyok ziláltsága mind nagyobb mérvet öltött, s ezzel együtt a munkaadók a munkások közötti viszonyban a legyelem teljesen meglazult; — az ipar szakszerű tanulása terén egészen el- lankadott ama minden akadálylyal szembeszálló törekvés, mely a tökély elérésére irányulván, a versenyképesek főtényezőjét képezi. Mihez hozzájárulván (csak a főbbeket említve) a vásározás rendezetlenségéből, valamint a házalás túlkapásaiból eredő egészségtelen versenyviszonyok, sok helyütt még az ipar terére terelt fegyenczmunka-versenyek, is stb. a kézműiparosok nagy tömegére nézve oly helyzet jött létre, mely ez osztály fennállhatása iránt a legkomolyabb aggodalmakra ad okot.

(Folyt, köv.)

nyomorultak jajveszéklő kiáltásai már is hangos panaszokat hallottunk, a reményt vesztett, illetőleg reméuyében megcsalatott mezőgazdától, a kedvezőtlen időjárás okozta rosz- termés fölöttt, ez az 1879-ik év, nem hagyta pusztításai — s rombolásaitól érintetlenül az erdészetet sem. Nem mert a meglepetésig rakonczátlau időjárás, nem csak közvetlen az által, hogy a legszebb s értékesebb törzsek közül, megszámlálhatlant halomra döntögetett; de közvetve, többféle káros következményei által is, helyre pótolhatatlan károkat okozott. — E sorok írására, ép ennek érintőleges ismertetése indított, mit hogy rövid álnézetben adhassak, az itteni erdő részt, — mi Gróf Stáray Antal ur ő méltóságának, várpalotai uradalmához tartozó birtoka, — három korosztályra kívánom osztani; I. be:

1—30; a II. ba: 30—60 s a III. ba: 60 évesnél idősebb fákat sorozván. — Mind három korosztály, tellyes lombozattal; — ezt tudva, nem kell magyarázat, hogy a mennyiségre sok; — minőségre: súlyos, hótömeg, ugyancsak kipróbálta, a fanemek szilárdságát.

Az I-sŐ korosztályba tartozók, sűrűbb állás, nagyobb rugalmasságnál fogva, csak meghajoltak, a föntarthatlan teher alatt. — Mintha egymást védni lettek volna hivatva, borultak egymásra, fölöttük tartván a hatalmas terhet, miből itt, ott emelkedett ki, egy fekete pont mintegy őrként elbújtatott társai felett ! A II. korosztálybeliek :hova tartoznak, a még vigályítás (durchforstung)* előtti évek*A fiatal erdőnek, elnyemott fák, 8 gyomok tóit megtisztítása s ez álcái, az élettaljesebbeknek vigályosabb állásban! hozása.