Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-19 / 42. szám

íi népelöljárók segíthetnek, akik bivat- vák első sorban a nép gondolkodásmódját helyesebb irányba terelni és őket, megtanítani, hogy mint kell a magyar embernek élni. Hogy ezt sikerrel megtehessék, vissza kell szerezni bármi utón módon elveszett te- kintélyöket, mert a nép előtt az elöljáró tekintély nélkül ép olyan, mint a tengeri hajó vitorla nélkül.

Az activ hadsereg számának leszállításáról ezeket Írja az „Illustrirte Wiener Extrablatt“ : A tegnapi ezredparancsokban közzétették ő felsége rendeletét, a melyben meghagyja, hogy a belföldön levő gyalogezredekből tiz ember küldessék szabadságra századonkint, vagyis kétszáz ember ezredenkint. Ezek rögtön megkezdik a szabadságidőt és a jövő márczius hónapjáig otthon maradnak. Ezenkívül november hó végén még öt-öt embert fognak századonkint szabadságra bocsátani. E szabadságolás nem tévesztendő össze az ujonczok berukkolása után évenkint adott szabadságolással, mert a rendelet határozottan kimondja, hogy a szokott szabadságolás e rendszabályra való tekintet nélkül most is megtörténjék, Minthogy a Boszniában levő csapatokról nincs szó, 70 gyalogezredet és 30 vadászzászlóaljat érint e rendelet. A rend- kívüli módon szabadságoltak száma 23,000 emberre fog rúgni, az ez által elérendő megtakarítás pedig egy millióra.

Heti szemle.

— okt. 18-án.

Az angol követség lemészároltatása meg van boszulva Angliának diadalmas bevonulásával a nagy afgán birodalom lázongó városába Róberts tábornok nehéz missióját fényes sikerrel betöltötte, egy kiváló nevezetességű katonai tényt hajtott végre az által, hogy a hős angol vezér a legyőzhetlennek látszott gátakat utjából elmozdítva, a vérengzés színhelyét, Kabult, a felkelők teljes leverése után hatalmába kerítette, s most a város lakosainak hódolatát fogadja.

Hogy Anglia befejezte-e a missióját ezen nevezetes fegyver-ténynyel Ázsiában, vagy nem, -- ezzel foglalkoznak most a sajtónak összes képviselői és a katonai államok politikusai; mert ezen esemény a gondolkodás számára csakugyan bő anyagot nyújt. Mit hoz Anglia most, az az Anglia, mely Afrikában is győzedelmesen harczolt a legharcziasabb afrikai törzs ellen, a katonailag is kitünően szervezett zuluk ellen, nem tudhatjuk bizo nyosan; erre nézve nagyon eltérők a lapok nézetei. Az összes kombinácziókból, melyek e tekintetben, a lopok utján nyilvánosságra hozattak, két eshetőség valószínűségét vonhatjuk

műveltség szellemét akarjuk vázolgatni, csak egy értékes csöppet is szolgáltathatunk hazai szellemi életünk nagy folyamába, akkor nyugodtan tehetjük le azon tollat, melylyel e föladatot megoldottuk.

I.

Közel vagyunk azon időhöz, melyben őseink bevándorlásának ezredik évét ünnepelhetjük meg. Kiki tudja, ‘hogy a kilenczedik század végével tűntek föl a hajdan Pannóniának és Dácziának nevezett vidéken azon magyarok, kiknek még csak neve is nem csekély rettegésbe ejtette Európa akkori népeit, mint a kik még csak akkor kezdtek megbarátkozni a műveltségnek két igen fontos tényezőjével u. m. a földmivelés és a helyhez kötött lakás eszméjével.

Azok. kik értelmesebbek voltak őseink közül, csakhamar belátták, hogy a magyar törzsnek föumaradása érdekében alkalmazkodnia kell Európa egyéb népeihez. Az alkalmazkodás általános elvének érvényesítése aunál nehezebb volt, mert a választásnál kétfelé vitt az út. Európa délkeleti csúcsán ott foglalt helyet a fényes császári város, a már ekkoriban Konstantinápolynak nevezett Byzant, nyugaton pedig távolabb esve ugyan hazánktól, Róma tűnt föl olyan kútforrásnak, melyből nemzetek szívták magukba a műveltség üdítő eszméit.

Magyarország e két pont közt ingadozott. Mind Roma, mind Konstantinápoly felől szivárogtak be részint a hittérités, részint a kereskedés vagy más egyéb érintkezés által oly uj eszmék az erkölcsi fogalmakat, ruházkodást, táplálkozást vagy más egyebeket illetőleg, melyeket a magyarság még azelőtt nem ismert, melyekhez még nem volt szokva. Ez ingadozásnak a nagy állambölcs és első király sz. István egy határozott lépéssel véget vetett, midőn nemzetét és hazáját a nyu- goti népek sorába kebelezte. Igaz, hogy ezek még akkot mind szokásaikban, mind holmiaik- ban nyersebbek voltak, mint Koustautinápoly- nalc lakói, de a józan elme észrevehette, hogy Konstantinápolyból a leáldozó dicsőségnek utolsó sugárai fénylenek, mig Romából a jövendőknek hajnala dereng.

! le. Vagy. helyreállítva a rendet, kivonul Afganisztánból s csak a már megszerzett új határok megtartására szorítkozik; vagy megszáll egy két nagyobb és stratégiai fontossággal biró várost, hol a brit helyőrség ügyelni fog 1 Anglia érdekeire, s egy újabb forradalom esetén tartani fogja magát, mig a segédcsapatok az angol gyarmatokról megérkeznek. Mindezen hypothezisekre nézve az angol parlament döntő és végérvényes határozatai, intézkedései hozandják meg a felvilágosító megfejtést, mely elé minden ember kiváncsi szemekkel néz.

*

Némely olaszországi hírek a muszka czár és az olasz király találkozásáról beszélnek, melyek szerint az említett két uralkodó I még karácsony előtt találkozni fog San-Re- mobau Ha a hir valósul, — a mihez különben kétség fér, — a két uralkodó találkozása válasz akarna lenni Bismarck és Andrássy

gasteini és bécsi találkozására.

*

Montenegró folytonosan nagy mennyiségű j

lőszert és élelmiszert szállít az albán határra. |

*

Konstantinápolyban a portánál a fran- czia befolyás szerfelett csökkent. Ennek okát a frauczia diplomáczia magatartásán kívül a franczia nagykövet, Fournier, bizonyos nyilatkozatai is képezik, melyeket a szultánnak besúgtak- Ellenben a porta viszonyai Ausztria- Magyarországhoz ez idő szerint a legjobbak, s a porta készséggel hallgat a bécsi kabinet tanácskodásaira. A belreformok útjára nem

örömest hajlandó rátérni a török kormány.

*

Szalonikiban az orosz főconsulatu3 vezetőjének, (Jliianovnak, lakása előtt hat ittas török sértő szavakat kiáltozott a czár és Oroszország ellen. A rendőrség a botrányt okozó- j kát megbüntette. Sokan a botrányban Orosz- í ország titkos kezének működését látják.

*

Olaszországban a közbiztonság igeu gyenge lábon áll. A katonai őrök ellen mind untalan megújulnak a tárna lások, a forradalmi párt magatartása a legszigorúbb rend szabályok foganatbavételét teszi szükségessé.

*

Oroszország fővárosában a rendőrség egy j titkos nihilista nyomdát fedezett fel. Épen í egy eltiltott röpirat nyomtatásával voltak elfoglalva, midőn a rendőrség meglepte őket. j Az elfogottak közt előkelő nők is vannak. A legközelebbi hetekben több politikai per kerül tárgyalás alá. A hatóságok a perek tárgyalása alkalmával fegyveres megszabadítási kísérlettől is tartanak, amennyiben a vádlottak közt számos világi és katonai tekintély is van; azért a rendőrség a fegyverek használatára nézve azt az utasítást is kapta, hogy a fel- sobbség parancsára lőfegyvereit ellenséges szándokot elárúló néptömeg ellen is használhatja. __________

Ko

moly szó Veszprém megye néptanítóihoz!

Tisztelt kartárs Urak! Nem titkolom, hogy e sorok írásával soká haboztam, tétováztam. Méltó aggályok töltik el még e momentumban is keblemet, félvén, hogy szavaim úgy elsurannak, mint a haug a pusztában; hogy azonban menuyibeu alaposak e kételyek, azt a tapasztalat fogja bizonyítani.

Nyulszivűséggel és gyávasággal vádolható az, aki a tanügynek bármily parányi szolgálatot is tehet, és bátorság hiányában — passiv állást foglal el. Nem kevésbbé megrovandó sőt kárhoztatandó aunak eljárása, aki e szent ügy haladásának gátrekeszét, ha erőfeszítést igényel is ez, meg nem ingatja. Megbocsáthatlan könnyelműséggel, hideg indifferentismussal bélyegezhető bárki, ha egy közhasznú intézmény létrehozása érdekében tollát bemártani restelné. Mindezekkel önmagamat sújtani nem akarván, előadott argumentumok által indíttatva érzem magamat oly eszme megpeudítésére, és ha csekély erőmből kitelik, megtestesítésére, mely a mai kor színvonalán álló égető kérdésként sürgős megoldásra vár.

Csoportosuljunk! ez legyen jelszavunk! A népoktatási törvény 147. §-áu alapuló .Szabályrendelet a községi nép felső nép- és polgári isk. tanítók - testületekké alakulásáról s ezek működéséről nem érinti ugyan a felekezeti tanítókat, minthogy a hitfelekezetek autonom joggal felruházvák, azon csorbát nem ejthetvén; de kérdem: a confessiónális tanítónak nem szabad-e a községi tanító kaptafáján készült lábbelit viselni? Nem egyez-e meg bármely vallás méltóságával egy /elekedet nélküli tanítóegylet? Ha a mi somogyi pályatársaink bírtak a kor szellemének megfelelőleg tanító egyleteket alakítani: Veszprém megye tantestülete a rák szerepét játszsza? Nem, ez ép oly életképes mint amaz, csak a vezérszerepet, a kormányevezőt nem ragadja meg senki, mi szerintem nem is volna másra, mint megyénk szeretett és ügybuzgó taufelügy előj éré ruházandó, ki is ha az ügyélére áll és azt meleg pártfogással párosult szilárd akarattal felkarolja, legbivatottabb, engedékenyjámbor nyáj át egybeterelni. így uraim

jöhetne létre nálunk 5 járás-kör és ezek ösz- szegéből a megyei általános tanítóegylet, melyekre égető szükséget érezünk, különösen mi zsidótanítók, kik eddig szunnyadoztuuk anélkül, hogy valamely szak-tanácskozásban részt vehettünk.

Érdeklődjenek tehát, t. collegáim, ez eszme megvalósítása iránt és legyenek meggyőződve, miszerint fáradozásukat biztos siker koronázza! Mozogjanak és fejtsenek ki élénk tevékenységet, úgy aztán élvezendik azon édes gyümölcsöt, melyet saját kézzel ültetett csemetéjük termett! Rajta tehát! Sorakozzunk. Csoportosuljunk !

Kartársi üdvözlettel Euyiug 1879. okt 8

Jdpsenberg Jakab főelemi tanító.

Szántvavetö eke.

Manap már elismert tény, hogy a sor- bavetés megülte diadalát a szórva vetés felett, a diadalt azonban nemcsak a megtakarított idő, de a termett minőség és mennyiség is siettették. Vagyonosabb gazdáink kován fölfogták a sorba vetési módszerek előnyösb oldalát, el is látták magokat a Carret-Foster- féle s más idegen elmés föltaláló géptermékeivel, melyekért tömérdek pénz ment külföldre ; a szegényebb kisbirtokos osztály nem tudván magának a gépeket megszerezni, kénytelen volt more patrio emberi kézre bízni a vetést.

Hogy a kisbirtokosság is említett gépek hez juthasson, nemcsak Amerika, Anglia s Németországban, de hazánkban is kísérletet tettek egyes buzgó férfiak: egyszerűbb és olcsóbb sorbavető gépek feltalálására.

Hazánkban, nevezetesen Sarkodi Eerencz tiszafüredi tanító s Csizmazia Kálmáu gépész urak találtak fel sorba vető gépeket; találmányaikkal azonban bizonyosan a mostoha ipar és kereskedelmi viszonyok lévén az ok — ez ideig legalább alig boldogulhattak, mit onnan gyaníthatunk, mivel találmányaik sem eléggé ismertetve, sem elterjedve nincsenek. Csakhogy nagy baj az nálunk, hogy idegennek találmánya inkább talál méltánylatra, mint a magyar föltaláló, a magyar termék! Nézzük csak meg a hazában rendezett kiállításokat. Szeged, Kecskemét s Sz.-Fehérvár tanúskodik, mennyi jeles ipartermék nyer saját hazánk fiai által életet s mégis mi az eredmény ?

Az ipar pangása s azon tény, hogy a magyar fogyasztó közönség inkább veszi a silányabb s természetes olcsóbb külföldi termékeket, mint a hazait, jobbat, csupán csak azért: mert ez külföldi. Sajnos hogy e sorokat a tapasztalás mondotta toliunk alá. A szántva vető gépet Jancsovics István találta fel. A gép miként elnevezése mutatja egyidejűleg szánt és vet anélkül, hogy ezen munkához nagyobb erő kivántatnék a közönségesnél.

A magot a szántással egyidejűleg jutatja a magházba s ottan egyenletesen kanállal vagy kefével a kívánság szeriut osztja el, és egyúttal úgy elfödi, hogy azt sem a szél sem a madarak ki nem mozdítják nedves helyéről.

A magot látni lehet amint az a földbe hull, és igy a vetést folytonossan figyelemmel lehet kisérni.

Szerkezeténél fogva azon előnynyel bir, hogy a legapróbb szemtől a legdurvább ku- koricza vagy burgundi répa szemig ellehet vele vetni s amellett feléuyi mag sem kell, mint a kézi vetésnél, úgy hogy ezen egy évi megtakarítással kétszeresen kikerülhet a gép vétel ára- Megjegyzendő, hogy több ember sem kell a gép mellé mint a közönséges szántásnál.

A gép megrendelhatő Thuri János és Koscs Imre budapesti gyáros czégnél gyár- utcza 20. szám. Az ekének ára talyigával 40 frt, anélkül 30 írt.

IRODALOM.

Uj könyvek. A Frauklin társulat kiadásában Budapesten újabban megjelentek: és Veszprémben Kraus% Árminnál kaphatók: Olcsó könyvtár szerkeszti Gyulay Fái. 79— 88 füzet. Tartalmuk: 79. füzet. Shakespeare és művei.. Irta Bodenstedt Frigyes. Németből fordította W. L. Ára fűzve 30 kr. 80. füzet Colomba. Beszély. Irta Mérimée Prosper. Francziából fordította Szenvey József. Ára fűzve 40. 81. füzet. Berzsenyi “Dániel versei. Hatodik kiadás. Ára fűzve 50 kr. 82, füzet. Csalódások. Vígjáték négy felvonásban. Irta Kisfaludy Károly. Ára fűzve 20 kr. 83. füzet. A{ ördög naplója. Vígjáték három felvonásban, énekkel, Írták Arago és Vermond. Francziából fordította fígressy Benjamin. Ára fűzve 20 kr.

84. tüzet. Sand György. Irta D’Haussonville. Francziából fordította F. K Ára fűzve 30 kr.

85. füzet. Kegyenc\. Szomorujáték öt felvonásban. Irta Teleki László gróf. Ára fűzve 40 kr, 86. füzet. A grófi kastélyban. Beszély. Irta Heyse Pál. Németből fordította Halasi Aladár. Ára fűzve 20 kr. 5\je fogadj el soha semmit. Vígjáték három felvonásban. írta Musset Alfred. Francziából Fordított Pauley Ede.

Áru fűzve 20. 88. füzet. Jean csillaga. Beszély. Irta Uchard Mario. Francziából fordította Fáy J. Béla. Ára fűzve 40 kr.

A kegyes tanítóreudiek Nyitrán. Magyar műveltség történelmi rajz. Nyolcz képpel. A nemesszivü jótevők áldott emlékezetének szenteli dr. Csősz Imre. Nyitrán 1879.

A történelem az újabb felfogások szerint szakítani kezd azon iránynyal, mely kizárólag csak a háborúkra, csatározásokra, politikai dolgokra fektette a fősulyt hanem ezek helyett azon tényezőket kezdi figyelmére méltatni, melyek a népeknek, a nemzeteknek műveltségét befolyásozták, innen a műveltség történelem kezd napjainkban előtérbe lépni. Méltók tehát figyelmünkre és becsülésünkre mindazon adatok, melyek a műveltségtörténe- lemkez tartozva egy egy városnak megvilágítják erkölcsi és művelődési múltját. Ily szempontból kell dr. Csősz Imre terjedelmes munkáját felfognunk és megbírálnunk.

A nagyterjedelmü munka 939 lapra terjed és szerzőjének hangyaszorgalmáról tesz tanúságot. Huszonhét részre van felosztva. Az I. történeti előzményeket foglal magában a pannonföldi magyar ősidőktől egész a piárista szerzet keletkeztéig. A II. III. Kai. sz. József és a szerzet alapításáról szól; a IV. V. a kegyesrend megtelpedéséről Nyitrán, a VI. a tápnöveldékről, a VII. a uyitrai vallásos fi- növeldéről, a VIII. Kai. József beatificatiójá- ról a IX. Kai József canonisatiójáról, a X. a nyitrai kegy. r. templomról, a XI—XXVII. a nyitrai gymnasium és hittauintézetről. Óriási anyaghalmazt gyűjt össze, melyből sok ta- lán fölöslegesnek is látszik, de ha figyelembe veszszük, hogy a mi a jelenben értéknélkülinek látszik, az a jövőben, az utókor előtt, nagy becscsel bírhat, a sok fontosért a sok jelentékenyért szívesen veszszük a kevésbbé fontost, a kevésbbé jelentékenyt is. Az egész művön erős vallásos érzelem vonul keresztül, mely minden egyes adatot önmagán szűr át és ez által kölcsönöz magának e nagy műnek mintegy feusőbb ihletszerüséget. Hálásan kiemeli a szerzet és a tanügy jótevőit és érez uél maradandóbb emléket emel ép ez által nekik. Nyelve tiszta, irálya szabatos és világos; Ítélete biztos és tárgyilagos. E mű Nyitra- megye müveltségtörtéuelmére elhatározó befolyással fog lenui, de a történelemnek egyéb barátjai is élvezettel olvashatják, hisz a specialis nyitramegyei mozanatok karöltve járnak az egyetemesekkel. Ajánljuk e művet a történelem kedvelők kiváló figyelmébe.

Lévay Imre.

A „áMagyar Jfépvilág“ 28-dik száma következő tartalommal ielent meg: Hogy áll a világ? — A »Magyar Népvilág“ tárczája: a tyukhordó kánya. Elbeszélés Irta: Sümegi Kálmán. — A horvát kiegyezés ügye. — A német birodalmi kormány. — Török-osztrák magyar szövetség. — Az osztrák képviselő pártok. — Bizmark látogatása után. — Gróf Andrásy lemondása. — Haymerle kinevezte- tése. — Báró Haymerle Henrik. — Haymerle báró utódja. — Keleti ügyek. — Az erdélyi reformált egyházkerület. — Salisbury és Ba- consfield. A vértanuk ünnepe. — Két osztrák miniszter Budapesten. — Négy kerületben lesz választás. — Mi történt az országgyűlésen. Okt. 4.— 10. — Az országyülési szabadelvű párt elnöke. — Az új állampolgári törvényjavaslat. — Zuluk mulatsága. (Képpel). — »Kiadva.“ (Képpel.) — Különfélék. Szülők és gyermekek. A német császár kabátja. Orosz gazdálkodás. Koldus uram. Párizsból. Olvasnivaló. Az aradi gyásznak. (Vers.) Irta Tóth Kálmán. —■ Akaratlan utazás. — (Biár Luczián után francziából.) Tizedik fejezet. »Devisz“. Mi újság? — Gazdáknak. — Üzleti szemle. Képek. Zuluk mulatsága. — Kiadva. — Gr. Batthyányi Lajos. A »Magyar Népvilág“, Jókai Mór képes néplapja melyet Visi Imre szerkeszt, he- tenkint egyszer szombaton jelenik meg. Előfizetési árat: Negyedévre 1 frt. Az előfizetési pénzek legczélszerübben póstautalváuyuyal a kiadó hivatalba (Athenaeum épület, Ferencziek- térrel küldendő.

A ,,Képes Családi Lapok“ második évfolyama 1. és 2. számáuak tartalma; 1. szám. Etazás a pokol felé. Elbeszélés Margitay Dezsőtől. Uj temető. Költemény Pósa Lajostól. »Lesz még csillagos az ég!“ Beszélyke Hevesi Józseftől. Lakodalmi szokások némely magyar vidékeken. Németh Bélától. A bankár úr titkai. Braddon E. regénye. Egy Lexikon gyötrelmei. Mouselet rajza. Építsezések az ős Egyptomban. A uépmonda. Képjk az állatvilágból. A varjú. Dr. 8. I. Humor. A karma- nádli eredete. Humoreszk Németh Bélától. Szép Miczike. Fekete szerelmi história. Adomák. Apró történetek. Ki ette vala meg az májat ? Alkalmas mód. Mozaik- Hasznos tudnivalók. Talányok. Szerkesztői üzenetek. 2. sz. Utazás a pokol felé. Elbeszélés Margitay Dezsőtől. A szerelem költemény. Kis Aladártól. A harmadik íélmesszely. Elbeszélés Szokoly Lajostól. A világ legnagyobb csepkő barlangja. Lakodalmi szokások némely magyar vidékeken. Németh Bélától. A bankár ur titkai. Braddon E. regénye. Küzdelem életre-halálra. A kedves levele. A kis köszörüsné. Irta Daudet Alfonz. Népinoudák Dobsíua vidékéről. A fe-