Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-10-05 / 40. szám
VI. évfolyam. 1879. 40-ik szám. Veszprém, Okt. 5. r= =e«s tó és „Hív. Értesítő“ megjelen minden vasármp. Előfizetési dij: Egész évre 6 írt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes példány ára 1£> Ur. KÖZGAZDASÁGI, HELYI ÉRDEKŰ, MIVELÖDÉSI ÉS *tó= «S1 VESZPRÉM MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. « 19==—= 7 Szerkesztőség és kiadó hivatal; Vár, 4. sz. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is. elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN könyrlseresledése Veseprémlien. HIRDETÉSEK: egyhasábos petitsor 6 kr. NYILTTÉR petitsoronkint 15 ki'., s külön minden beiktatásért 30 kr. bélyeg. =6% Előfizetési felhívás! A „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítő “-re előfizethetni: Egész évre .... 6 frt — kr. Félévre .......................3 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Veszprém, 1879. szept. 27-én. LÉVAY IMRE, szerkesztő és kiadó. A községi jégvermekről. Legtöbb falusi községben még azon boldog megnyugvásban élnek az emberek, hogy öregapám sem élt vele, mégis elélt 70—80 esztendeig, még a feje sem fájt, mi minek vesződjünk azzal. Ezt szokták mondani, ha valami újítás, javítás, vagy más az ő szokásaikkal ellenkező történik a gazdaságban, étkezésben, nevelésben, gyógykezelésben. Nem tekinti a falusi emberek legnagyobb része annak hasznos oldalát, csak azt veszi figyelembe, hogy ő ezt nem így szokta tenni, s azzal azután az ligy el van kárhoztatva. így van ez a gyógykezelésben. Igen sokszor megesik, hogy meghűlés folytán egyszerű toroklob merül fel, melyet hidegvíz-borogatással legtöbbször elháríthatni, de már a falusi öreg asszonyok úgy szokták gyógyítani meleg kása- vagy zsírral, olajjal megkevert füveket melegen raknak a nyakra, mi által az úgy is lobos rész még nagyobb fokban lobossá válik, minek következménye geny-képződés a maudolák- és más lágy részekben nagy fájdalom, nyelés-nehézség, a beteg sem enni, sem inni nem képes, míg a tályog meg nem fakad. Ez szokott körülbelül rendes lefolyása lenni az ilyen bajoknak. Az orvoshoz rendesen csak akkor mennek, mikor már a néném és komám asszonyaimék mindent megtettek, de hát nem használ neki semmi, és attól félnek, bedagad a torka, megfullad; — vannak már sokan, kik a hideg viz hasznosságát beismerik, de a komám asszony elrettenti, hogy az Istenért azt ne tegye, mert hozzá ütközik a hideg köszvény az azután nagy baj lesz, azon még a polgárdi javas asszony sem segíthet, az pedig nagyon hires javas asszony, A szegény beteg elfogad mindent, mert reá fogják, hogy a Jancsi fiamnak is ez használt. A hideg viz használatát a gyógyászatban a tapasztalás igen szép sikerrel mutatja be; nem sok betegség van, hol sikerrel nem volna alkalmazható. A közönséges kút- vagy folyóvizek legtöbbnyire nem elégségesek a kivánt eredmény elérésére, mert akár nyáron, akár télen alkalmazzuk, hamar átmelegesznek, s a kivánt lehűtést nem érjük úgy el, mint a hogy szükséges, hogy legyen. Téli időszakban van hó, van jég, akkor könnyen hozzá jutunk, de mit tevők leszünk nyáron, különösen falun, ott ritka helyen van jégverem, ha van is, az vagy valami urasági, vagy a bérlő tulajdona, ki csak annak ád jeget, kinek akar, de meg nem is kívánhatjuk jogosan, hogy adjon, mert az ő költségén lett az megtöltve, a község semmivel sem járult hozzá. A nagyméltóságu magyar királyi belügyminisztérium utasításban kiadta, hogy minden község készítsen magának egy jégvermet, s azt télen hordássá tele jéggel, hogy adandó alkalommal legyen mihez nyúlni; de ez daczára a szolgabiró, járás- és körorvos urak sürgetésének, még mindig a jámbor óhajtások közé számítható.*) A községi elöljárók ezt még mindig fényűzésnek tartják, hanem ha megbetegszik s az orvos jeges borogatást rendel, bejönnek a városba egypár hatosára jégért, s mire hazamennek, fele elolvad, fele meg alig tart néhány óráig, s ez természetesen nem használ, reá fogja a jégre, hogy az sem ér semmit, meg azután minden szíre-szóra a városba sem küldhet, hát szépen csak nyög. Mindezekből láthatjátok polgártársaim, ha valamit tesztek e téren, csak magatoknak tesztek, jöjjön egy járvány, betegség, például roncsoló toroklob, itt elkerülhetlenül jeges borogatást kell alkalmazni. Van egyetlen gyermektek, ez megbetegszik, az első időszakban orvosért nem akartok futni, rendesen magatok módja szerint meleggel, zsírral borogatjátok, — s mire az orvos oda jön, már nem lehet segíteni, ha pedig elején mindjárt jéggel borogatjátok, a baj nem vehet oly nagy erőt, az orvosság is könnyebben segít, gyermektek legtöbb esetben meg van mentve. Azért, polgártársaim, le az előítélettel, haladjatok a kor szellemével, ne adjátok magatokat a bübájosságnak, hanem okosan meggondolva cseleked*) Dr. Sándorfy Miksa járásorvos úr volt az első, ki a belügyminis tórium figyelmét a jégvermekre legelőször felhívta 1877. juuius 19-én 26337. belügyin, iktató szám alatt felterjesztett egészségügyi javaslatában, minek következménye lett, hogy a belügyminiszter ugyanazon év augusztus havában a jégvermek ügyében körrendeletét intézett valamennyi törvényhatósághoz. (Lásd a „Veszprém“ 1877. aug. 19-iki 33-ik számát.) A vasúti indóházaknál ily jégvermek már hatósági rendelet folytán építtettek is. Szerk. jetek, van tinektek elég természetes eszetek. Hozzátok községi elöljárók szólok még egypár szót, ti vagytok Istentől, embertől rendelve, hogy a népet vezessétek, ti szeretitek, ha bölcseknek, okosaknak tartanak ' .ineteket, ti adtok jó tanácsot, ha kéri nek, ti legyetek első sorban a jónak előmozdítói, mert nem elég csak az adót megfizetni, hanem tinmagatok iránt is van köteles- ségtek, ez pedig első sorban az egészségiek fentartása, ne várjatok mindent a kormánytól, megtette az úgyis a lehetőt, segíts magadon, az Isten is se- gítni fog, mondja a példabeszéd, itt a tél, készítsetekjégvermeket, nem sokból áll, hogy járvány- vagy más betegségeknél a bajt csirájában elfojthassuk, mert ha betegségek elpusztítanak benneteket, elpusztul a magyar elem, elpusztul a nemzet, úgy is elég küzdelmes az élet, ha még saját egészségünk, életünk megtartására sem fordítunk figyelmet, akkor megszűnt minden, azt pedig nem akarom még elhinni, hogy a magyar ember megszűnt józanul gondolkodni. Nes{mélyi Antal, körorvos. A m. kir. pénzügyminiszter a következő körrendeletét intézte valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz s a zágrábi kir. orsz. pénzügyigazgatósághoz: Egy felmerült eset alkalmából, egyetértve a cs. kir pénzügyminisztériummal, figyelmeztetik az igazgatóság, hogy az 1875. évi L. t. ez. 7. §-a értelmében a sóval való magánkereskedésben csakis az erre szánt, az idézett §-bau említett raktárakban a megszabott árakon vásárolt sónemekkel űzethetik szabad kereskedés. — Ennélfogva ez említett sónemeken kivül más sót, illetőleg a mondott raktárakból vásárolt sónemekből készített sóvegyítményeket, sótartalmú hulladékokat és idegen anyagokat bármi czélra, pld. mint trágyasót vagy gazdasági sót stb. külön engedély nélkül árulni tilos s ilyen czikkek- nek árulása, mint jövedéki kihágás büntetendő; amennyiben pedig a cselekvény által egyszersmind az általános bíínfenyítő határozmányok szerint büntetendő cselekvény is követtetett el, az önként értőleg ezen bűufenyítő határoz- mányok alkalmazásának is alá lesz vetve. Heti szemle. — okt. 4-én. Bismarck herczeg bécsi látogatása hangosan szóló bizonyítéka annak, hogy Európában Ausztria-Magyarország fontos tényező a keleti bonyodalmak rendezésénél, s az elbizakodott nagynatalmak, melyek az újabb időben csak amúgy kicsinylőieg szóltak róla, most, a találkozás után, nem csekély szerepet, hivatottságot, élet-képességet, erőt és tekintélyes befolyást tulajdonítanak neki. Az érdek-közösség Ausztria-Magyarországot és Németországot közelebb hozta egymáshoz; meddig tart a barátság, nem tudhatni, de ameddig tart, addig annak előnyeit ki kell zsákmányolni. Hogy az oroszok nem jó szemmel nézik Bismarck és Andrássy közeledését, mely az ő felfogásaik szerint ellenök volna iráuyozva, kitűnik azon szenvedélyes kifaka- dásokból, melyekkel az orosz sajtó Ausztria- JVfagyarországot megtámadja. Az orosz lapok Lapunk mai számához félív „Hiv. Ért.“ van csatolva. Ausztria-Magyarorszákot »culturzsidók hazájának“, .árulók honának", „hálátlan íajzatnak", .rothadó hullának“ stb. nevezik. * Spanyolországban a republicanus forradalom talán már legközelebb ki fog törni. A spanyol kormányt leginkább nyugtalanítja Serrano marsai ellenséges magaviseleté. A forradalom, — mint Párizsból jelentik, hol a spanyol köztársaságiak összeesküvése a fran- czia kormány szemeláttára foly, — egy időben ki fog törni Cataloniábau, Audalusiában és Kőzép-Spauyolorszúgban. A készülőben lévő fölkelés nagyban különbözik az 1868- dikitól, akkor a dynastia megváltoztatása vala a főczél, most ellenben a kormányforma megváltoztatását czélozzák. Nyilvánvaló dolog, hogy a forradalmi pártok ezen zendüléssel a király házasságát akarják megakadályozni; mert jól tudják, hogy ha az egybekelés egyszer megtörtént, akkor Ausztria-Magyarország és Németország egyesült befolyása ellenök fog fordulni. Különben a kérdéses .putsch“ aligha fog sikerülni: Martinez Campos, a carlista háború és a cubai fölkelés győztes leveretésében tanúsított erélyét bizonyára a republicanusokkal még inkább ki fogja fejteni most, midőn ő a kormányéi nők. * Az angolok még mindig nem végeztek az afgánokkal. Robarts tábornok legközelebb fog bevonulni Kabulba. Az afgán fővárosban teljes fejetlenség uralkodik. A lázadók kirabolták a békés kereskedőket. Egy csapatot, mely Shuturgardanbe ment, számos benszülőtt megtámadott Hazardarakt mellett. A támadókat visszaverték a segítségül érkezett angol csapatok. Az angoloknak mindenesetre túlnyomó erővel kell fellépniök, mert csak igy fékezhetik meg a fanatizált tömeget. Jakub kán, főparancsnokával és födözetével az angolok védelme alá helyezte magát. * A török szultán elleni merénylet elkövetőjét Karajanapulo Coustantinnak hívják. Meggyilkoltatott vagy az őrök által, vagy pedig a börtönben. Dr. Hagel, az osztrák nagykövetség orvosa, holttestén öt könyíí és tizenhét halálos sebet constatált, valamint constatálta agyában az őrülés rendes tüneteit. * Andrássy nem lesz államkanczellár, hanem véglegesen visszavonul a politikai pályától. * Az 1878-diki országgyűlés második ülésszaka október hó 2-ikán nyittatott meg a legfelsőbb királyi leirat felolvasásával. A kép • viselőház elnöke .• Szlávy József, a főrendiházé : Majláth György. Beállt tehát a szünetelés után a komoly munka ideje. A pártok rendezkednek, a klubbok megélénkültek. Nagyon sok és közérdekű dolog elintézése várakozik az országgyűlésre. Az okkupáit tartományoknak a közös vámterületbe való bevo- natása, pénzügyi javaslatok, Szeged újjászervezése, s még több más ügyek sürgős elintézésre várnak. Mi azt óhajtjuk, hogy a képviselők és főrendek javaslataikkal, érvényre emelt határozataikkal és foganatba veendő intézkedéseikkel jobb sorsra érdemes nemzetünknek a jólét és boldogság régóhajtott vi- rányai felé törekvésében biztos kalauzolói lehessenek és így a »nemzeti fény“ elérését mihamarább eszközölhessék. Jegyzőkönyv. 1879. szept. 18-án d. e. 9 órakor Bezerédy Gyula alispán úr elnöklete alatt Véghely Imre, Kovács Imre, Kemenes Ferencz, Véghely Dezső, Kleczár Ferencz, Csőin okj- László, Tóth József és Lóvay Imre választmányi tagok jelenlétében és közreműködése mellett központi választmányi ülés tartatott, mely alkalommal 9) vizsgálat alá vétettek a veszprémi választókerülethez tartozó községekben teljesített összeírásokról szóló néví
