Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-10 / 32. szám

beszédet tartott, melyben constatálta, hogy a szultán birodalmában orosz katona nincs, és Törökország kötelezettségeinek megfelelni kész. Dél-Afrikában mielőbb kielégítő megol­dás jő létre. Végül szól a kereskedelmi pan­gásról. A közigazgatási bizottság ülése. — aug. 4. Az alispáni jelentésből kiemeljük a kö­vetkezőket : Az alispáni iktatóba érkezett 1040 ügy, a múlt hóról maradt elintézetlen 4, összesen 1044; ezek közül elintézést nyert 965, nyil­vántartásba tétetett 6, megyei bizottságba át­helyeztetett 37, elintézetlenül maradt 36. — A közigazgatási bizottsághoz érkezett 48, ebből elnökileg elintéztetett 23, a jelen ülésen tár­gyalandó 25. — A julius havi pénzforgalom a következő volt: vadászati jegyekért befolyt 412 firt, megyei utfentartási alapra 443 frt 36 kr., s a nyilvános betegápolási alapra 886 frt 73 kr. — Tüzeset volt 8 mintegy 5144 frt 40 kr., kárral, melyből a biztosított 1610 frt értéket levonva a fedezetlen kár értéke 3534 frt 40 kr. — Hirtelen haláleset 1 fordult elő, nevezetesen Csók Károly bódéi illetőségű ajkai-kőszénbánya munkás egy hirtelen lecsú­szott kőszén darab által agyonüttetett. — Közbiztonság ellen 5 eset fordult elő, szökési kísérlet volt 2. A főorvosi jelentés szerint az uralkodott kóruemtő általában csorvás, epés jellegű volt s a vele járt heveny gyomor és bélhurut több­nyire enyhén folyt le. — Ami a járványokat illeti Csékuton a roncsoló toroklob jul. 17-én kiütött s 25-ig megbetegült 14, ebből meg­gyógyult 5, meghalt 5, beteg maradt 4. E járvány gyors megszüntetésére e jelentés sze­rint minden óvintézkedés megtétetett — Ami az állategészségi viszonyokat illeti az üszögös orbáncz több sertvés falkában járványosán uralgott. Lépfenében 1 db ökör és 1 db tehén hullt el Fokszabadin. Város-Lödön 3 beteg ló megsemmisíttetett. Egyéb fontosabb mozza­nat nem adta elő magát. A tanfelügyelő jelentését s az adófel­ügyelőség intézkedését adóleirás ügyében lapunk szűk tere miatt jövő számunk hozza. Népesedési mozgalom Veszprém megyé­ben 1878-ban. SUtistikaiUg inog világítja Dr. JLövy László, gyakorló orros, Pápán. Népesedési statisztikát csinálni még az esetben is sok időveszteséggel és tetemes fá­radtsággal jár, £a minden ahhoz inegkivántató nyers anyag rendelkezésünkre áll és ha az adott számok igazak és megbízhatók; de ahol ezen kellékek hiányoznak vagy hiányosak, ott az ember visszariad az eredmény külöufélesége következtében és csak sajnálja az eredmény nélküli munkára pazarolt idejét és fáradtságát. Ily helyzetben voltam én a múlt évben, midőn az alispáni jelentésben foglalt nagy szorgalommal összeállított adatokat, statiszti­kailag akartam feldolgozni. Ugyanis az 5-ik és 6-ik lapon foglalt táblás kimutatás szerint 8018 haláleset van kimutatva, mig a 14. lap szerint összesen csak 5619 ember halt meg; a külömbség tehát 2399 haláleset, ez oly lé­nyeges differentia, mely az egész munkálatot megakasztja. Én mint magán ember nem ren­delkezem azon eredeti kimutatásokkal, melyek­ből megtudhattam volna, mely összeg felel meg jobban az igazságnak és ez okból a meg­kezdett munkát abba hagytam. Az idén átnéz­tem az 1878-ra vonatkozó alispáni jelentést és ismét differentiát találtam. Mig az 5-ik lap szerint a halálesetek száma 8047 ; a 19-ik lapon olvasható kimutatás szerint ezek száma 7313 ; a kettő közti külömbség 734. Vannak még más lényeges eltérések is, a kisebbeket lehet mellőzni, de nem lehetséges ez a követ­kező kimutatásnál: az 5. lap a 19. lap sz. különbség r. kath. 5111 4125 —986 evang. 1137 1049 — 88 protest. 1553 1666 + 113 izr. 245 273 + 28 8046 7113 A katolikusoknál az összeadás hibásan van a 19-ik lapon 4325-tel kimutatva, mert ez csak 4125 ; mi által most már bárom kü­lönféle szám szerepel a halálozásnál; ez utóbbi lehet sajtóhiba a férfi és nők kimutatásában, vagy pedig szándékosan lehet hibásan össze­adva, mert csak igy jön ki a 7313 összeg. Nyilvános, hogy az említett két összeg különféle rovatok összeadásának eredménye, ügy hiszem, hogy a nagyobb összeg az anya­könyv vezetők kimutatásának eredménye, mig a 19-ik lapon foglalt kisebb összeg a halott­kémek és járási orvosok kimutatásai szerint lett összeállítva; amaz valószínűleg az alispán úr, emez a megyei főorvos úr műve. Miutáu a megyebeli 171 halottkém között csak 14 orvos van, bizonyos hogy csak is a lelkészek által beadott kimutatások bírnak hitelességgel, a mi valóban úgy is van. Kitűnik ez meg­dönthetetlenül az arány kiszámításából. Ve­gyük p. o. az 1877-ik évet A haláleset 8018 ezer után elhalt 39 és y2, h. p. , B 5619 „ „ „ nem egész 28 ember; miután pedig ily kedvező haláleset Magyarország egyik megyéjében még közel­ről sem existál, bizonyos hogy á táblai ki­mutatásban foglalt 8018 a helyes szám, mit az arányszám is igazol. Miután ily módon biztonságot szereztem magamnak a számok megbízhatóságáról, hozzá láttam a munkához és az eredményt a követ­kezőkben lesz szerencsém előterjeszteni. Dehogy mindenki, kinek kedve és haj­lama van, azon helyzetben legyen hogy szá­maimat ellenőrizhesse, kötelességemnek tartom azon alapszámokat előre bocsátani, melyek e számok fundamentumáúl szolgáltak. „Veszprémmegye 1870-iki népszámlálá­sának eredménye* hivatalos kiadás, azon mű, mely alapúi szolgált. E szerint Veszprémmegye népessége összesen 201 431 ember. Ezek közül lakott a veszprémi járásban 34293 pápai 1t 38909 devecseri 37267 zirczi 9 38525 enyingi 9 26212 Veszprém városában 12002 Pápa 9 14223 összesen 201431 Hitfelekezetek szerint volt: katholikus 122801 evangélikus 21861 protestáns 45349 izraelita _______11420 összesen 201431 De tekintetbe véve azt, hogy az utolsó népszámlálás óta, 1878-ban már 8 év múlt el és a lakosság azóta megváltozott, illetőleg megszaporodott, nem lett volna az arány egészen helyes, ha a 8 év előtti népességet veszem fel alapul. Én ismerem Magyarország és megyénk népesedési mozgalmát, és úgy véltem leghelyesebben cselekedni, ha átlag évenkénti 0.50 szaporodást tételezek fel. ügy hiszem, hogy a jövő évben foganatosítandó új népszámlálás ezen feltevésemet igazolni fogja és csak a hitfelekezeteknél fog különb­séget mutatni a mennyiben a protestánsok alig fognak szaporodást, hauem inkább fogyást kimutatni, mig az izraeliták sokkal nagyobb szaporodást fognak kitüntetni mint 0.50-ot, de azok csekély számánál fogva az arány még sem fog álteráltatni, sőt ezáltal, hogy azok a protestánsok fogyását ellensúlyozzák a sup- ponált 0.50 évi szaporodás a megye összes lakosságánál igazoltatni fog. Ezen 0.50 szaporodást hozzávéve, a la­kosság száma 1878-ban a következő: veszprémi járás 35720 pápai 40460 devecseri 38770 zirczi 40060 enyingi n 27260 Veszprém város 12480 Pápa 9 14800 összesen 209550 Megjegyzendő, hogy Veszprém és Pápa városánál a rendes szaporodáson kívül, még egy másik igen nagyon mérvadó factort kell még figyelembe venni, t. i. az elköltözést és bevándorlást, de miután ezek adatai teljesen ismeretlenek, nem vehettem őket tekintetbe. Hitfelekezet szerint lesz: katholikus 127720 evangélikus 22740 protestáns 47150 izraelita 11940 összesen 209550 (Folyi. kfir.) A VIDÉK. Almádi, aug. 7. 1879. T. szerkesztő úr! Az almádii fürdő az utóbbi években oly nagy látogatottságnak ör­vend, hogy azt nem csak a közeli vidékről, hanem a távolabb eső városokból is felkeresik. Hogy a íürdővendógek száma ily szép gya­rapodásnak indult, abban nagy része vau a veszprémi főt. káptalannak, a mely a közönség kényelmét tartva szem előtt, a fürdőhelyisé­get csak a jog elismeréséért fizetendő évi két aranyért adta haszonbérbe Br. L. és Kr. J. uraknak A főt. káptalant tehát a fürdőhelyiség­nek bérbe adásánál nem a nyerészkedési vágy, hanem azon czél vezette, hogy a fürdővendé- gek részére a viszonyokhoz mérve minél na­gyobb kényelem uyujtassék. Azonban a fürdóbódék egyik tuiajdouosa Kr. J. úr a főt. káptalannak udvarias intentió- ját illusoriussá teszi az által, hogy a fürdő- vendégeket kicsiny összegekben bár, de mégis kizsebeli. Mert ámbár ki van függesztve a tarifa, hogy minden fürdéskor egy bódéért 10 kr. fi­zetendő, még is ha a bódéba pl. egy két tag ból álló t. i. férj és nő, vagy nő és gyermeke Máskor, csak februáriusban is, mikor erre jár­tam, a szép, gondosan meszelt tiszta házak voltak a vasútról láthatók, most valami ágas­kodó romhalmazon keresztül azonnal a temp­lomokat láthatod, melyek szomorú iszapos fa­laikkal rád merednek, mintha azt mondanák: A többi épület körülöttünk csak volt. Amint a pályaudvarból kibajtattam, az első utcza teljes képét tárta elém a gyásznak. Jobbról balról minden ház egy-egy romhal­maz, melyet ha valaki festői rendetlenségben akart volna összeállítani, nem lett volna képes különben mint most van. Amilyen változatban csak képzelhető egy-egy ház- és gazdasági épületnek összeomlása, az itt mind képviselve van. Apró foszlányokra tépett háztetőktől kezdve olyanokig, amelyek alól a falakat ki­sodorta és a tetőket a levegőben függve hagyta. Ház ház után rom itt és a házgermcz iszapos vonala mutatja, hogy addig állott a vízben. Belebb hatolva találtam egy-egy kö- házat, melyet már nem volt képes az ár el­sodorni, de megrongálta annyira, hogy jófor­mán le kell bontani és újra építeni. A belváros, az úgy nevezett Palánk, jó részben épen bírja épületeit, de a falak töve fel van ázva kivűl belül az ablakokig, a szobák talaja, padozata nagy mérvben lesülyedve. Ily talaj- lesülyedést láttam a palánki templomban is, a többi templomokban a víz az oltárokat el­borította és így lehet képzelni, mily kárt oko­zott. Legsiralmasabb kinézése van a Bókus és a felső városnak; ezek voltak az ár első rohamának kitéve és így végkép megsemmisül­tek. Itt csak félig ép házat sem találhatsz. Amint a víz lefolyt, ott hagyott az utczán | egész vagy fél háztetőket, óriási gépkazánokat, sírkereszteket, gyógyszertári és egyéb keres­kedői fiókos szekrényeket, melyek most tarka vegyűletben ott láthatók az útczaszélen. Tö­mérdek sok utczát víz borít még, melyeknek j piszkos öblében csakúgy czikáznak a halak és kuruttyolnak a békák. Azt hiszed, úgy-e tisztelt olvasóm, hogy e romok elhagyatottak, néptelenek, lakatla­nok? Csalódol. Az alföldi magyar természet büszke, büszke annyira, hogy inkább el van házának romjain a szabad ég alatt, mint hogy bárkitől elfogadja a kegyelemkenyeret vagy kegyelemlakást. Amint a víz letakarodott telkéről, nyomban ott termett egész család­jával és azt onnan többé sem vihar, sem jég­eső, sem egyéb hatalom el nem parancsol­hatja. Minden egyes romhalmaznak megvan a maga lakó családja. Megesik a szíved, ha látod, mint mos, mint főz az a takaros ma­gyar menyecske az utczán és mint futkosnak virgoncz gyermekei a háztető horogfái között és az a szép alföldi nap az égen mint süt mosolyogva le e megpróbált népre. Akinek keblében nem fakadt még meg vagy már ki­hűlt a hazaföld valódi szeretete, az jőjön Szegedre, tanulja meg itt élő példákon a költő szép szavait: A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod keU. Nem kell a magyart addig félteni, míg a hazafőid szeretete ily szép várágokat nyit keblében! Megtekintettem az alföldi vasúttöltés mentében levő szádfalakat. Ezen szóval s%ád- fal azelőtt soha tisztába nem tudtam jóni. Mivel pedig sokan vannak tisztelt olvasóim között akik még ma sem tudják, mi és milyen az röviden leírom. Amely oldalon a víz a városba tőrt, azou az oldalon, tehát az alföldi vasút indóházán alui és felül 8 mé­teres erős czölöpök vannak bizonyos távol­ságokban a víz felöl leverve. Ezen czölöpök közöl kettő-kettő felül és alul, kivűl és belül erős keresztgerendákkal vau összekötve, ezen keresztgerendák közé vannak 2y2 hüvelyk vastag deszkák egymás mellé illesztve úgy, hogy deszkakerítést képeznek. Minden egyes czölöpnek a száraz rész felé van egy-egy alacsonyabb tartó czölöpje, melylyel vasrúd­dal van összekötve, hogy a hullámok verését fenntarthassa, a nélkül, hogy beomlanék, A víz felé eső külső deszkafal és a száraz rész felé levő alacsonyabb czölöp-köz száraz föld­del, szalmával és egyéb töltés-auyaggal van behordva és megtömve, ami által tehat egy ölnél szélesebb tőldfal (deszkaoldallal a víz felé) képződik és ez neveztetik szádfaluak. Itt voltak azok a borzasztó viharok, amelyek hajókat sülyesztettek el; inueu szöktek meg még a tengeri munkások is nem bírván az elemekkel szembeszállni; itt e vonalon tör­tént az első szakadás, mely a végzetes ka­tasztrófát meghozta a legnagyobb magyar városnak. A víz még mindig mossa a szád- falat annak egész hosszában es a szem a messzetávulban még mindig nem talál száraz nyugpoutot. Az aggódó kebelbeu a balsejte­lem csirái egyre fakadnak, hogy ez a szeren­bemegy, a 10 krt mindegyiktől megköveteli, s megesik, hogy kétszer is megköveteli a mint hogy az már meg is esett. De hiszen a mai Zichy Victoros világ- i ban e kicsinyes zsarolás még tiszteletre mél­tónak nevezhető, s nem is jutna senkinek eszébe ezért Ásbothoskodni. Hanem igenis fel kell szólalnunk azon durva bánásmód ellen, melynek a fürdő ven­dégek majdnem kivétel nélkül Kr. úr részéről kitéve vannak. Nem akarok itt felsorolni egyet sem Kr. úr qualificálatlan megjegyzései közül, van al­kalma hallani azt mindenkinek, aki csak egy órát is eltölt a fürdő bódékban; csak azt jegy­zem meg, hogy Kr. úr a durva modor alkal mazásában a fürdővendégek személye tekin­tetében nem szokott válogatást tenni. A minden udvariasságot nélkülöző ezen modor a vidéki vendégek nagy részét elri­asztja Almádiból; mert már is többen vannak, akik fogadást tettek, hogy soha többé Almá­diba nem jönnek; s ha már ott vannak Kr. úr bódéját nem fogják igénybe venni. Ezek következtében voltam kénytelen ezen ügyet a nyilvánosság elé hozni, részint hogy a megsértett vendégeknek Kr. úr elle­nében elégtételt szerezzek, részint pedig, hogy mint almádii birtokos az almádii fürdő jó hi rének megmentésére segédkezet nyújtsak; és egyszersmind ezen felszólalásomat a főt. káp­talan becses figyelmébe ajánlhassam. B. J almádii birtokos. ' Nevelj az igazságra! Tanulmány Engel Mórtól. (Folytatás.! Az ismeret és igazság utáni szony min­den emberbe a természet által van plántálva, hogyan volna tehát lehetséges, hogy az ifjú­ság, melynek szelleme naponta a legfontosabb és legnemesebb igazságokkal gazdagíttatik, ne érdeklődnék enmaga is az igazság iránt ?! Az iskola rendszerint magát az igazságot adja nekik, anélkül,, hogy megmutatná, hogyan találtatott az, de van elég alkalom velők kö­zölni, mily szeretetteljes odaadással, mily fá­radalmakkal, mily szellemi erő által találták meg és födözték fel nagy férfiak az igazságot, mely az emberiségre a legnagyobb jótótemény- nyel volt. — Ne tőltetnék-e el a növendékek szive csodálattal oly emberek iránt és illetve az igazság iránt? Ne ösztönöztetnének-e az oly embereket követni és ezek utain haladni? Ha az ifjú hallja, hogy Leverrier, a franczia csillagász, két évi fáradtságos, következetes nagyszerű számítás által, egy bár képzelt de addig sohase látott és ismert bolygó helyét az égen oly biztosan határozta meg, hogy az néhány nap múlva a kiszámított és megjelölt hely közvetlen közelében találtatott m«g, nem lelkesülhet-e ily fényes bizonyítékon? Az is­kola meg minden nap ad problémákat, intéz kérdéseket a növendék eszehez, melyek arra szánvák, hogy önállóan keresse és találja meg az igazságot. E mindennapi ösztönzés, e meg­találás az igazságoknak az iskolai tudományok szűk körébeu, az öröm, melyet minden rom­latlan kedély, érez, ha önállóan egy igazságot fedezett föl: mind alkalmas az igazság utáni szomjat és szeretetet fokozni. így neveli az iskola növendékeit az igazságra, amidőn a tu­csétlen város jövőre is alig kerülheti el bal­végzetét, hisz arra, hogy a város egy hasonló katasztrófától megvédessék, itt legaláob a helyszínen, a szádfalak, tehát a legveszélyesebb helyek körül semmi nemű tartós védintéz- kedésnek még csak nyomát sem láttam. A szádfaiak a víztömeg feltartóztatására gyengék fognak lenni, mert a deszkák közt folyton mosva lesz a földfal, mit bizonyítnak a nagy földomlások, amelyeknek egyikébe a minap egy német látogató úgy beleesett, hogy kísé­rője az omlás szájánál a németből csak a czilindert találta meg. A belvíznek kiszi­vattyúzása, a csatornák megnyitása által való leeresztése folyton tart; a nyert száraz földek nyomban meghordatnak, az útczák teltöltetnek, szóval szép tevékenység látható itt, de szem­ben a borzasztó helyzettel vajmi kevésre ké­pes az emberi erő. A kormányüiztos gyönyörű szép és könnyű fogatán miudeufelé látható, ahol csak munkás kéz működik. A nép maga víg; ahol a romokból egy-egy gunyhót össze tudnak tákoini, ott — minden második rom­halmaz után korcsmának kell lenni. Sőt, mi több, midőn a legnagyobb veszély alkalmával egy embernek háza összedőlt, a háztulajdonos fadarabok- és deszkákból rögtön tutajt készí­tett, azt egyik előíájához erősítette, egy pár poharat és üveget meg egy kis hordó bort a tutajra állított maga mellé és keresztbe font karokkal várt a borzasztó víztömeg tetején — borfogyasztókra. Arra a kérdésre, hogy ha bora elfogy, honnan vesz, azt válaszolta: ,A tutaj alatt van a vízben a pinczém, abból tüstént felhúzok egy tíz akós hordót és a víz szíuén csapra ütöm.“ Úgy tett és nem volt

Next

/
Thumbnails
Contents