Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-07-13 / 28. szám
VI. évfolyam. 1879. 28-ik szám. Veszprém, Julias 13. r és „Hív. Értesítő“ aeg'elen minden tu imp Előfizetési dij: Egész évre . • 6 írt - kr Félévre ... 3 írt - kr. Negyedévre . 1 frt 60 kr. i Egyes példány ára IS kr. ivs= "■ -----( KÖ ZGAZDASÁGI, HELYI ÉRDEKŰ, UIVELÖDÉSI ÉS VESZPRÉM MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. wo— s Szerkesztőség és kiadó hivatal: Vár, 4. sz. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is, elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN kBaytkareiiídén Vuipréafeei. HIRDETÉSEK egyhasábos petitsor 6 kr. NYILTTÉR petitsoroukint 15 kr. 8 külön minden beigtatásért 30 kr. bélyeg. a em Levelek a szerkesztőhöz.* i. T. Szerkesztő úr! A bécsi köz- kiállitás alkalmával különösen szembe tűnt egy nagy hordó — volt ott több is, — elég ügyesen munkálva s csinos faragványokkal ellátva. Hanem nem ezért volt annyira szembeötlő. A hordónak faragványokkal ékesített feneke meglehetős erősen végig volt repedve. Miért? Nem kell hozzá szakértelem, hogy az ember megmondhassa. Az anyag nem volt alkalmas. — Ez a készítmény magyar volt. Hallottam a gúny „ szavát is: lebetett-e más? Hanem én nem mondom ezt. Minek gúnyoljuk mi magunkat? Úgy is akadnak mások elegen, akik vállalkoznak reá. Bár megvallom, mint különösen jellemző dolgot hozom fel. S úgy hiszem, az is. Fűzhetjük gondolatainkat tovább akár abban az irányban, hogy iparosaink nagy részénél hiányzik a szoliditás, mely az iparos, mint termelő s a közönség, mint fogyasztó közti viszony tartós szilárdságának, a kölcsönös bizalomnak egyik alapfeltétele, akár abban az irányban, hogy nem rendelkeznek a kellő tőkével, ami szükséges volna ahoz, hogy a feldolgozásra szánt anyagot oly készletben szerezzék be és tartsák, hogy teljesen kiszárított anyagból dolgozzanak. Bár a jelen példa inkább alkalmas amaz irányban való elmélkedésre. Azonban maradjunk csak a példák terén. Legalább kontárkodást senki sem vethet szemünkre. S sokszor a példák is találók és tanítanak. Nem találná-e a tisztelt szerkesztő úr különösnek, ha akármelyik hazai városban p. kitűnő Ügyességű asztalos létében külföldről hozatná a fogyasztó az asztalosipar által előállított czik- kekből szükségleteit. A szép bútor szép, akár Bécsben, akár Mocsán készüljön. Nincs rajta tehát semmi csodálni való, hogy X-ben akadván ilyen asztalos, egyik statfirttng a másik után nála készül, s gyorsan felkapatva finom munkából egy év alatt pár ezer írtra menő üzletet csinál, ami kisebb városban nem csekélység. Sőt a közönség érdeklődése, a mihez egy kis hazafiság is járul, annyira terjed, hogy ha találkozik egy-kettő, aki mégis p. Bécsből hozat, emberül meg lesz szólva. Oszlopos ágyak, faragványos szekrények, asztalok, kredenczek az uj asz- szonyt nem csekély mérvben büszkévé teszik, s különöseu jól esik neki arra gondolni, hogy mindez ide való, itt csinálták. Hanem mikor 3 — 4 hónap elmúlik a pompás és csodált bútordarabok elkezdenek pattogni a hangok különféle fokozatain fel egész a pisztolylövés nagyságáig, s a fiatal asszony szemei elé azon épen nem mosolyra gerjesztő látvány tárul, hogy a kettős ajtajú szekrények ajtainak keretezett belseje kivál, a kredencz egyik fele leszáll, az asztal lábai ki* Lapunk jó barátja a fenti czim alatt egész csikksorozatot küldött be hozzánk. Közöljük, habár helylyel-közzel túleröaek a vonások, melyekkel rajzol. S zerk. pattognak, s a gyönyörű ágy elején nem csak a funir, de az egész materia végig repedve. Most már vehetsz újat; mert ezt kijavítani nem lehet, megtartani meg annyi lenne, mint a fiatal asszony szivét naponként uj és uj keserűségnek tenni ki, a hányszor csak az egykor szeretett bútort látja. De hol legyen véve az uj ? Mikor már ennyire jól laktál a hazai ipar remekeivel, s elkeseredésedben, amit nem kevésbbé fokoz a tapasztalás, hogy a mulatságon a tárcza is megcsappan — hajlandó vagy egy miatt glitélni valamennyit, hova fordulnál, La nem Bécsbe, főleg ba megtudod, hogy mig a butorpattogás álmaidat zavarta, a szomszédnál, akit, mert a külföldit kereste, megszóltál, a beteg házi asz- szony szobája szomszédságában két bécsi segéd felállította az üveges folyosót, mit mérték után otthon elkészítve vasúton hoztak magokkal, s felállította oly ügyesen s oly csendben, hogy a beteg odabent neszt sem hallott, s hogy a szomszéd hangosan jelenti megelégedését a felett, minő egybeillŐ minden. S mig magadban gondolkodói a felett, hogyan lehet az, hogy ágyaiddal, a miknek darabjáért hat tizes bankót fizettél, úgy meglettél csúfolva, hozatsz szép csendben újat, bogy a szomszéd meg ne tudja. Utóbb kinevetne ! Dehogy nevetne. Hiszen ő is úgy járt, miként te. A padláson a reliquiái. S bizony ő nem tehet róla, ha legfeljebb padlóztatni hivatja az asztalost, csakhogy a deszkát ő adja neki. s strázsálja, a mig az dolgozik, hogy le ne igya magát s a munka félbe ne maradjon. Te pedig vigasztalódjál barátom, hisz csak egygyel jártad meg. Hányat tudok én, aki megjárta többel is. De nem fűzöm tovább. — Utóbb úgy találnék járni, mint jó minapában tavaly t. szerkesztő úr járt, midőn lapjában tett figyelmeztetésére olyan embertől kapott választ, természetes a válaszoló meg volt sértődve, akitől nem várta, — mivel épen azt legkevésbé illették. Mivel azonbau eltökélt szándékomhoz képest nem csapok át oly térre, a melyen kontárko- dónak tarthatnak, Még csak azt szeretném tudni, melyik az a nemzet- gazdászati elv, a melyikre alapítja p. a lakatos abbeli művét, hogy az anyagot magát, a miből dolgozik, ha nem is változtat rajta, 2—3-szor anynyiba számitja készpénz fizetés mellett, mint amennyiért Ő hitelben vette? S hogy ne mondják, hogy gúnyolódom, — ha tenném is, nem jó kedvemből tenném, — óhajtanám fejtegetve hallani Veszprém valamelyik intelligens iparosától, hogy a kis iparos készítményei ára megszabásánál mire, — amennyiben kell, hogy tekintettel legyen, — s mire vau, helyesen-e vagy helytelenül tekiutettel. Fogadja t. szerkesztő úr nagyra becsülésem nyilatkozatát. qA „Veszprém11 jó barátja. A lólevelek szabályszerű kiállítása tárgyában a földművelési minisztérium, egyetértőig a honvédelmi minisztériummal, az illető' hatóságokhoz rendeletet iutézet, melyben kijelenti, hogy a lólevelek csak úgy tekinthetők szabályszerűeknek, ha azok illető rovatai kellően ki vannak töltve s a lovon előforduló minden jegy, bélyeg s netáni ismertető jelek ki vannak tüntetve. Miértis a cs. és kir. hadseregből kimustrált lovak levelei, hol csak felületesen vannak leírva s az áll: „Cs. királyi mustráló* szabályelleneseknek vétessenek, és a hiányok pótoltassanak. Heti szemle. — jul. 12. Báró Weneckheim Béla elhunyta alkalmából az ő Felsége személye körüli minisztérium vezetését egyelőre ideiglenesen a miniszterelnök fogja átvenni. * Konstantinápolyban izgatott a hangulat Izmail pasa elmozdíttatása miatt. A muzulmánok e tényben engedékenységet látnak, melyet a szultán Európának tett. Innen magyarázható a tény, hogy a volt alkirály Nápolyba vonult. A frauczia és angol nagy követek már 9-én várták, hogy közöltetni fog velük az egyptomi uj alkirályt fölavató berát; azon esetben, ha ezen okmány fenn fogja tar tani a porta amaz elhatározását, hogy eltörli az 1873-iki berátot, a nyugati hatalmak esetleg oly politikára szánják magukat, a mely szükség esetében Egyptom függetlenségének kimondásával fog végződni. A lefolyt választások miatt az osztrák cabinet lemondása mindinkább előtérbe lép. Egyes hirek szerint a kormány már csütörtökön L mondott volua. Az új cabiuetnek elnöke Taaffe lenne, kinek minisztériumában egy tárcza nélkül való miniszter is helyet fog foglalni, ki Csehországot fogja képviselni. A bolgár fejedelem 8-án érkezett meg Ruszcsukba. Az alkotmányra 10-én tette le az esküt Tirnovában, hol a miliczia esküjét is fogadta; Szófiába holnap vonul be s megalakítja az első bolgár minisztériumot. Jerome Napoleon Chislehurtsbe utazott a temetésre. Napoleon herczeg állítólag kijelentette, hogy semmit sem fog törődni az eddigi vezérek beszdéjével és irkálásával, hanem a maga feje szerint fog cselekedni. Kiállítási levelek. Sz.-Fehérvár, jul. 10-én. VIII. VI. Csoport. Kitűnő minőségű posztókat állított ki a gácsi, ezen magyarországi elsőrendű gyár. Bauer testvérek (Budapestről) e nemű kiállítása szintén figyelemre méltó. Dukavics Sámuel (Veszprémből) közönséges, de igen jó minőségű pokróczokat mutatott be. A kék festő kelmék kiállításában Felmayer István fejórvári festő pompás készítményei elsőren- düek. Goldberger J. budapesti gyáros készítményei szintén jelesek. A selyemfestészet terén Szabó István helybeli festőt jeles készítményéért kell kiemelnünk. Bezerédy Istvánná selyemszövő kísérletei mindenkit meglepnek. Kerékgyártó Bertalan bemutatott szücs- munkái igen szépek. Egy czifra dohányzacskót József főherczegnek ajánlott föl. Kell Simon finoman kidolgozott muakái, Prohászka László téli utazó készüléke, női bársony köntösei és karmantyúi magukra vonják figyelmünket. A szürszabók közöl megemlítendő Tóth András (Debreczenbői) és Tengeri tetszetős és szépen kivarrott szűreikért. Ádám és Eberling Kitűnő finomsága íehérnemüeket állítottak ki. Áts és társai kiállítását a nők egész pietással nézik. Több ízléses és igen gazdagon díszített női ruhát mutatnak be. Alter és Kiss ismert ezég elsőrendű helyet foglalnak el. Különösen érdekes egy aranynyal gazdagon kivarrott és sujtásozott női diszmente. Brachfeld Ízléses és elegáns készítményeiért figyelmet érdemel. Klein David férfi szabó kiállított munkáinak főjellemvonása az elegantia. Stauber és Eisler Ferencz, szép czikkeket, Csolnoky (Kecskemétről) diszmagyar ruhát és elegáns- öltözékeket állított ki. Grebe Henrik (Kolozsvárról) készítményei versenyképesek. A kalapiparban Quentzer testvérek, Vorell József, Reinitz Samu csinosan vannak képviselve. Kalapiparboz szükséges czikkeket Grosz és Weisz állított ki. Pisky Eszter divat- árusnő (Sz.-Fejérvár) női kalapjai csin és Ízlés tekintetében kiválnak. A keztyüiparban Li- pinszky és társa (Budapestről) cikkeit finomságuk, jóságuk és tartósságuk igen ajánlatossá teszik. Kubik János (Sz.-Fejérvár) nemcsak belföldön, hanem Német, Franczia, sőt Angolországban is ismert firma. Keztyüi, tekintve a szabást, hímzést stb. elsőrendüek. Dankovszky J. és Horváth Endre fodrász müvei figyelmet érdemelnek. E termekben van még Schottala és Nevschil ezég sebkötők s chirurgiai eszközök változatos gyűjteménye. A lábbelik kiállítása igen gazdag. Blau Mér (Felcsuthról) egy pár czélszerü jég és sziklajáré czipője említendő. Heisliuger Ferencz (Zágrábból) készítményei versenyképesek. Márton L. férfi és női czipőfelsőrészeket küldött. Katona Sándor téli csizmát, Lang Ferencz (mind a kettő Veszprémből) egy pár jégezipője és piros vadász csizmája kitűnők. Jeles czikkeket állítottak még ki: Lőrincz István Budapestről. Különösen szép egy pár diszmagyar csizmája. Pollák Ármin, Kra.nmor Ferencz, Fűzi s mások. Köteles munkákat igen kevesen állítottak ki. Ezek közöl Nagy János (Komáromból) Kiss Antal (Kalocsáról), Vass Károly (N.- Kanizsáról) említendők jeles készítményeikért. A kefekötők közöl leginkább Knoll Pál tűnik ki Debreczenbői és Moravitz Antal Szombathelyről. VII. Csoport. A háziipart a Jágocsi Péterííy ministeri biztos által alapított intézetek derekasan képviselik- A résztvevő nevezetesebb intézetek : a zayugróci műmetszési-, a somorjai kosárfonó-, a pozsonyi nőipartanműhely, a rima- szombati és homonai műfaragó, a váczi és sátoralja-új helyi kosárfonó intézetek stb. Ez intézetek által kiállított czikkeket méltatni nem engedi szűk terem, csak azt jegyzem meg, hogy tekintve az érdekes, üdvös eredményt, oda hassunk, miszerint ily intézetek nálunk is és mennél nagyobb számban állítassanak. Nem kevésbbé érdekesek a rabrnun- kák. Az illavai íegybáz szitakötő, késes, asztalos, kádár készítményei lekötik figyelmünket. Az esztergályos munkák egy nagy magyar koronát ábrázolnak. A lipótvári tegyintézet mezőgazdasági, köteles- és asztalos-munkákat, a szamosujvári csizmákat és pokróczokat mutat be. A váczi fegyintézetből csaknem miuden iparág képviselve van. A veszprémi ügyészségi börtönökből keztyüket küldtek, melyek berlini gyapotból készítvék. Az évi termelés 50000 párra megy. A székesfej érvári intézet gyümölcsszállító kosarakat, pinczetokokat, sárga és szines szalmakalapokat állított ki. Ez intézetekből beküldött tárgyak, ha nem művésziek is, de figyelmet érdemlők. A női kézimunkák nagy változatosságban vannak bemutatva. Varrópárnák, diván-vánkosok, tarka rongyokból Ízlésen készült takarók, csipkés vánkosok, levéltartók s több effélék a nők Ízléséről, ügyességök- és szorgalmukról, de egyszersmind a luxusra való hajlamukról tesznek tanúságot. A párizsi magyar egylet collectiv kiállításában csaknem minden iparág képviselve van, s csaknem minden tárgyon meglátszik a művészi bevégzettség. Rontó András szabó munkái (többi közt egy IV. Lajos korabeli ízlésű női jaquette), úgy Horváth Józseféi is kifogástalan ízléssel készítvék. Az asztalos munkák közt egy női ébenfa Íróasztal elefánt- csont kirakattal, egy mozaik szekrény, egy női ékszerszekrény kiváló becsesei bírók. Nyilas szűcs munkái, (egy női mente, természetes s kongs karmantyú stb.), valamint Barnafy József könyvkötő munkái igen jelesek. Végül sárgás bársonynyal szegélyzett egy kékselyem meunyezetes ágy Flügl Józseftől, egy Lapunk mai számához egy ív „Hív. Ért.“ van csatolva.
