Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-06-22 / 25. szám
VI. évfolyam. 1879. 25-ik szám. Veszprém, Junius 22 aro 5 ? és „Hív. Értesítő“ negjoles minden vasárnap. KÖZGAZDASÁGI, HELYI wa= <5 ÉRDEKŰ, MIVELÖDÉSI ÉS r Előfizetési díj : I! Egész évre . ■ 6 írt kr. Félévre ■ ■ • 3 frt kr, Negyedévre • 1 frt 50 kr. Egyes példáin) dr,i a a,f == U i*. s--aflfc MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Szerkesztőség és kiadó- hivatal : Vár, 4. sas. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is, elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN köDyvksreikodéie Visiptfatei. HIRDETÉSEK egyhasábos petitsor 6 kr. NYILTTER petitBoronkiut 15 kr. n külön minden beiktatásért 30 kr. bélyeg. e. — *as= ==6»J1 Előfizetés! Az új negyed közeledtével ismét, tisztelettel fordulok szíves előfizetőim- és olvasóimhoz, ajándékozzanak meg továbbra is nagybecsű pártfogásukkal és rokon8zenvükkel. A „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítő “-re előfizethetni: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre . . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Veszprém, 1879. jun. 21-én. LEVAY IMRE, szerkesztő és kiadó. Tan ügyünk a Bakonyban. Lehetetlen a „Pápai Lapok“ 20. száma „Tanügy“ czírnű czikkét figyelmen ki viil hagynunk, melyben a megyei tanfelügyelői jelentéshez elismerő megjegyzést hoz, s ha ebben mi is szívesen osztozunk s kimondjuk, hogy a kérdéses beszámolás „nem tisztán a panaszok s hiányok felsorolásával telik meg“ hanem a reménynek némi sugaraival is kecsegtet, de azon statisztikai lehozást, hogy Veszprémmegye hazánk 72 tankerülete közt, sikerben, a 2-ik helyet érdemelné ki, alig bir a valószínűség jellegével, mert megyénk lakossága, feles számban földmivelő- nek mondható, ez pedig, ha a 6 évi szorgalmi időt valahogy kitölti is, de az ismétlő iskolának határozott ellensége, aminek őszerinte hasznát úgy sem veszi, mikor a katonáskodás igája alól rang nélkül előbb megszabadulhat; itthon pedig igy gondolkodik: „Gazda leszek, telkes gazda, ha mondom, lesz szép lovam, lesz szép pörge kalapom.“ A tudomány becsét és hasznát a benne rejlő szellemi és anyagi előnyért pártolni, még nem a mi korunk sajátsága, annál inkább nem, mert a törvényhozás, mely az iskolát tankönyvekkel túlelárasztotta: a nevelésre semmi súlyt sem fektetett. Fegyelemnek kell a tanulás sikerét támogatni, különben a törvény holt betű marad, mely öl, s többet árt, mint ha nem léteznék. Már 12 éve, hogy közoktatási törvényünk van, s mondhatjuk-e, hogy, például a természetrajz, mely különben a gyermek rokonszenvéhez oly közel áll, a gyakorlati életben némi jó változást eredményezett volna? irtotta-e a babonát, terjesztette-e a kíméletet a házi állatok s a hasznos madarak fészkei iránt? nem látjuk a gyümölcsfákat megcsonkítva, kitördelve? Hol tehát a hasznos és szivnemesítő, melyet ezen tantárgynak eszközölnie kellett? De ha mégis oly kedvező statisztikai kimutatást eredményezett a tanügyünk, ezt a kézműves osztályban találhatjuk fel, aminővel a megye főhelyei után a Bakony legnagyobb számban bir. A Bakony földrajzi, zordon klimatikus, valamint ethnographiai tekintetben is elkülönzi magát a megye többi részeitől; sűrűn népesített falvaiban a túlnyomónémet lakosokat hangya- szorgalomra ösztönzik a sanyarú körülmények, s a kézipar üzése felé terelik, amiből az iskoláztatás fölvétele önkényt foly. Csak egy központi ipar- szak-iskola hiányzik még, amely lendületet adjon az iparos mozgalmaknak s felkarolva a vidék érdekét uj keresetmódot nyisson. Erre Zircz van hivatva, úgyis mint a kerület székhelye úgyis mint nagyszámú kéziiparosok- ácsok és kőmivesek gyűlpontja, főkép pedig, mint a Bakonynak századokon át polgárosítója. Villax apát 25 év előtt megértette már a kor követelését Zirczre nézve, s az iparos tanonczok részére rajz- és müfaragó-iskolát két nagy teremmel állított fel, hozzájuk akarván csatolni zeneoktatást is. Halálával a terv meghiúsult, s a kérdéses tantermek 20 év óta lomtárakul használtatnak, noha a szerzet „Névtárában 19. 1. a Történelmi vázlatok“ — „a monostor-udvar északi vonalán népiskolát“ említenek; de hibásan. A népiskola a monostor homlokzatával szemben délnyugotnak áll. Hol volna most Zircz az ipar, az egyházi s népzene dolgában!? — A székesfehérvári kiállításról olvassuk, hogy faragványok láthatók ott, melyeket paraszt gyermekek állítottak ki, ügyesen s művészileg, amelyek a párisi tárlaton is láthatók voltak. A zirczi ács-kőmives-elem egész télen át tétlenül hever, és szűkölködik, noha mtífa- ragással, és zenével keresetet nyitna, s a közművelődésre is jótékony au hatna. Különben Zirczen az elemi oktatás mindig kitűnő volt. Villax apát főkép utolsó éveiben — kiváló gondja alá vette azt, szükséges tanszerekkel ajándékozta meg, a szegényebb tanonezo- kat pedig ruházattal segedelmezte, sőt az iskolakönyvtár eszméjét is tetszéssel pártolta, s a felállítandó könyvtárhoz szekrényt ajándékozott. — O elhalt; a könyvtár létre jött, de csak azért, hogyismét elenyészszék! A consequen- tiák ide nem terjedtek ki. Most csak annyit tudunk a zirczi népiskoláról hogy: „A tantermek sem a{ egészségnek, sem a paedagogia követelményeinek nem felelnek meg“ Hanem azért a Bakony kiállja a versenyt a tanűgy sikerére nézve, az ország bármelyik vidékével. Már azon előny, I hogy a magyar és német nyelvet egyenlőieg, sok helyütt meglepő tisztán beszélik: a bakonyiaknak némi kultúrái jelleget kölcsönöz. A földmive- lésben okszerüleg utánozzák a javításokat, a burgonyatermelést pedig oly óriási kiterjedésben űzik, hogy a Bakonyt ma a régi szegény legények és kanászok hazája helyett a szorgalom földének nevezhetjük. A munkásság pedig minden jónak kutforrása. „Nur der Arbeit verleihen die Götter den Preis! Az Istenek csak a munkának adják a jutalmat.“ Bakonyi. A hiv. lap minapi számában következő hirdetményt hozott: Tapasztaltatok, hogy különösen a legutóbbi időben a tilos külföldi sorsjegyek, nevezetesen az úgynevezett hamburgi osztály sorsjáték jegyei nem csak hogy nagymérvben csempésztetnek be, hanem azon sorsjátékbani részvétre a közönség mindenféle utón és módon csábíttatik. Miután a lotto- jövedékre vonatkozó szabályok 4. §-a értelmében ily tiltott külföldi sorsjátékokban betétek által résztvenni vagy ezen lotteriák betéti vagy részletjegyeit árulni, megvenni, eladni mindenkinek tiltatik, ezért figyelmeztetik a közönség, bogy ezen sorsjátékbani bármi részvétre magát elcsábíttatni ne hagyja, mivel különben a hivatkozott szabályok értelmében lottojövedéki kihágást követvén el, azon szabályok 64 §-ában foglalt határozatok alapján súlyos büntetést vonhat magára. Heti szemle. — jun. 21. A képviselőház első ülésszakát 14-én zárták be királyi leirattal s a második ülésszak okt 2-ra hivatott össze. Sándor bolgár fejedelem 25-én érkezik Várnába, 27-én Iiuscsukban lesz s két napi tartózkodás után Tirnovába megy, hol a miliczia hűségi esküjét fogadja. A kormányt Szófiában fogja átvenni. Az ó-török párt Konstantinápolyban keresztülvitte a szultánnal Mahmud Nedim pasa A „VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. Volt egyszer., Volt egyszer egy szegény fiú, S volt egyszer egy szegény kis lány; — Hogy szerették azok egymást! Igaz szívvel, hiven, tisztán. Egyiknek sem volt semmije, Csak a szíve, csak szerelme, - S mind a kettejüknek ez lett A legnagyobb veszedelme. Hej! mert az a szegény kis lány Nem ismerte a világot: Más legényre sose nézett; Tükröt talán sose látott. De őt annál többen nézték, S addig-addig néztek rája: Hogy egyszer csak zavaros lett Szegénynek a szive tája. Azután sok minden történt — Szinte nem is tudom, hogy mi Csakhogy a selyem-ruhában Kezdett az a kis lány fogyni... El is fogyott, el is hervadt,.. Kivitték a temetőbe. ...Nem siratta senki, senki, Csak a régi szeretője. S. Néhány szó a lotteriáról.*) „Bővében lenni a pénznek, bizonyára kellemes érzet! A ki e kellemes érzetet meg akarja magának szerezni az forduljon Orlice Rudolf math, tanárhoz Berlin. Vilhelm- strasse , .. stb.* Ily csábító hirdetményekkel csalogatja (Mice ur a közönség hiszékeny részét a lotterián való játszásra. — Sajnos, hogy a könnyű, munkanélküli meggazdagodás tetszetős képe sokat elcsábít, kik aztán keservesen szerzett filléreiket szenvedélyes buzgalommal hordják a lotteriába, a Danaidák hordájába, na meg Orlice ur zsebeibe is, az édes reményben, hogy majd ők is fogják tapasztalni hogy; »Bővében lenni a pénznek, kellemes érzet!“ Ép ezért nem lesz talán egészen felesleges és érdektelen, ha néhány rövid szóban a lotterián való játszás főbb módozatait az olvasóval megismertetjük és kimutatjuk, hogy az egyes esetekben mily valószinüség szól a nyerés mellett, illetve, hogy mennyi a bankadó nyeresége, vagyis: mennyi értékű tulajdonkép egy egy betett forint? Ha egy kalapban egy fehér és egy fekete golyó van s én arra fogadok, hogy a fehér golyó lesz kihúzva, akkor világos, hogy én a nyeréshez ugyanoly valószínűséggel bírok, mint az, aki a fekete golyó kihúzására fogad, vagyis mindketten % vaiószinüséggel bírunk a nyerésre. Ha ellenben a kalapban I fehér és 2 fekete golyó van, akkor, ha ismét a fehér golyó kihúzására fogadok — csak fél akkora *) Az ügy érdekében czélszerünek tartottuk e jeles czikket a Makón megjelenő „Marosiból átvenni. Szerk. valószínűséggel birok a nyerésre mint az, aki fekete golyó kihúzására fogad; vagyis a nyerésre V8 vaiószinüséggel birok s igy feltett egy forintom — ha forintra forintot kapok — tulajdonképeu csak 33 krt ér. Ha a kalapban 1 fehér 3 fekete golyó van, akkor ha ismét a féhér golyóra fogadok — már csak ‘/4 vaiószinüséggel birok a nyerésre s igy a feltett egy forintom lulajdoukép csak 25 krt. ér. Ellenben annak, aki a fekete golyó kihúzására fogad, valószínűsége a nyerésre % s igy 3-szor akkora mint az enyém. Könnyű átlátni, hogy ezen következtetést tovább is folytathatnék s hogy a lotteriánál a betevők a íéhér golyóra fogadók, a baukadó pedig a fekete gólyóra fogad. Ezeket előre bocsátva, tárgyaljuk most már a kis lotteriánál szokásosabb játszási módozatokat. 1) Extratora játszunk, ha megjelölüuk egy számot amely ha a következő húzás alkalmával kijön, kapunk 14 frtot. — A kis lotteriánál minden alkalommal 5 szám lesz kihúzva s minthogy összesen 90 szám van, ennélfogva a valószinüség a nyerésre %„ vagyis V18 értékkel bir s ennyit érne a betett forint ha forintra forintot kapnánk. A nyeremény azonban 14 írt s igy a betett forint is 14-szer Vn-ot vagyis 78 krt ér s igy a bankadó nyeresége 22% 2) Nominatora játszunk, ha megjelöltünk egy számot és azt is, hogy hányadik helyen lesz a megtett szám kihúzva, mely ha valóban kijön 67 frtot kapunk. Világos, hogy ezen esetben a valószinüség a nyerésre csak l/90 értékkel bir s igy egy betett forint értéke — minthogy a nyeremény 67 frt %, frt vagyis valamivel több, mint 74 kr. A bankadó nyeresége tehát majdnem 26% 3) Ambo solóra játszunk, ha megjelölünk két számot, amely két szám ha kihuza- tik, kapunk egy forintért 240 forintot, — 90 számból összesen 4005 ámbót lehet összeállítani a minden egyes alkalommal kihúzatni szokott 5 számból pedig 10-et. A nyerésre tehát 10/4ooí vaiószinüséggel bírunk. Minthogy pedig a nye remény 240 frt ennél fogva egy betett forint értéke 240-szer ‘%om vagyis igen közel 60 kr. s igy a bankadónyeresége valamivel több, mint 40%. 4) Ambo ternóra játszunk, ha 3 számot nevezünk meg és a betett forint egy részét, p. o. 5 krt. ambóra tesszük, a többit ternóra Nyerés esetében az ambó 240-szeresen, a ternó 4800-szorosaa lesz visszafizetve. Láttuk az előbbi pontban, hogy az ambónak valószinüség a nyerésre ‘%oo5 Ilyen ambót a megtett három számból össze lehet állítani hármat és igy egy-egy ámbóra jut % kr- — Minthogy a betét ha egy ambót eltaláltunk, 240-szere- sen lesz visszatizetvo, ennélfogva egy ambó után 240-szer % krt. vagyis 4 frtot nyerünk. Ily ambó azonban három van s igy a betét tisztán csak az ambókat véve tekintetbe 3-szor 4-szer 10/4m frt vagyis igen közel 3 kr. értékű. 90 számban összesen 117,490 az egyszerre kihúzatni szokott 5 számból pedig 10 ternót lehet összeállítani s igy a nyerésre yim, vaiószinüséggel birunk. Minthogy nyerés esetében a ternó 4800-szorosan lesz visszafizetve ennélfogva, ha a megtett 3 szám kijön, 4800- szor 95 krt vagyis 4560 frtot nyerünk. De ha a megtett három szám kijön, akkor egyszersLapunk mai számához egy félív „Hiv. Ert.u van csatolva. : 1
