Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-06-01 / 22. szám
mány az emirnek engedi át ás mág némi segélypénzt fizet neki, ha pontosan megtartja a szerződést- Az új angol-afgán határt vegyes bizottság fogja megállapítani. Megyei közgyűlés. Veszprém, május 5-én. Gr. Zichy Jenő mint gr. Zichy Domokos megbízottja, Tóth Ede és Kenessey Lajos birtokosoknak felfolyamodására Balatoufőkajár községnek azon feltételek mellett, melyek mellett akar, nem engedtetik meg a régi községház eladása és uj községház vétele. Sablik Ferencz pápai kéményseprő mesternek azon kérelmére, hogy a kéményseprő iparágra szabályrendelet alkottassák, határoz- tatik, hogy a megyének van már ily szabályrendelete, mely ki fog hirdettetni. Olaszfalu község kérvénye közmunkájának % részét a zirczi, eplényi és aklii útra fordíthatni mint elkésett visszautasíttatik. Máté János és érdektársainak kérvénye, | hogy ez évi közmunkájokat a Szentkirálysza- badjáből Almádiba vezető útra fordíthassák, mint elkésett visszautasíttatik. A zircz-járási „Erzsébet-kóroda-alap“ 1878-iki számadása az alaptőkének 16648 frt 38 krban való megállapítása mellett jóvá- hagyatik. Az enyingi volt árválasztmány működését illetőleg Kenessey Miklós szolgabiró utasíttatott, hogy a tagoktól működésök egész tartalmára vonatkozó számadásokat egész szigorral követelje be. A csetény-szentkirályi országút-vonal továbbra is az országutak sorában hagyatik meg. A zircz-dudari útvonal az országutak sorába nem vétetik fel. Szönyegy Alajos zirczi szolgabiró uta- síttatik, hogy a Bánk község határában a Bakony vadvizének medrét tisztogattassa ki. A hajagosi hid esetleges összeroskadá- sából eredhető minden következményekért a megye a somlyó-vásárhelyi uradalmat teszi felelőssé. Csapó Kálmán a jegyzői nyugdíj-alap tárgyában tett interpellátiójára felhivatik Be- zerédy Gyula alispán, hogy a választmány közbejöttével az ügy mibenlétét behatóan tanulmányozza és a teendők iránt a legközelebbi közgyűlésre jelentést tegyen. A megye monographiájának megírása ügyében alakult bizottság felszólíttatik, hogy a további teendőkre nézve a legközelebbi közgyűlésre véleményes előterjesztést tegyen. A zircz-járási „Erzsébet-kóroda-alap'-ra ügyelő bizottság elnöke Resucsek Antal elhalt, helyette elnökké Bula Tiieophil zirczi perjel választatott meg. A devecseri járási kórház-alap keletkezése és eddigi kezelése felől alapos tudomás- szerzés és véleményes előterjesztéstétel végett Gulden György eluöklete alatt Kozma Ede, Reé Jenő és Martonfalvay Pál bizottsági tag urak kérettek fel. A zirczi járás kataszteri bizottságába Rezucsek Antal helyébe Bula Theophil és gr. Eszterházy Imre helyébe Ányos Tivadar választatott meg. A devecseri kataszteri bizottságba Kun Géza helyébe Szaládkay István gyepesi lakos választatott meg. A gyűlés többi tárgyát a községi számadások és költségvetések képezték. ért engem s velem érez. Fél szerelmet nem akarok önnek nyújtani. Vagy semmit vagy az egészet. Ne búsuljon Gusztáv,_ be fog következni az az idő nemsokára. Érzem, hogy be fog következni. Ez volt minden, mit három év alatt szóltak egymáshoz szívügyükről. Gusztáv válasza az volt, hogy forró csókot nyomott a leányka kezére. Ilon megrezzent amint a férfi ajka kezét ériuté, mert egy égető könyet érzett hullani arra. Értette és érezte, mit jelent e köny. ügy szeretett volna odaborulni szivére annak a,sokat szenvedett ifjúnak, úgy szerette volna szivét azéba átültetni, de még nem lehetett. . . nem lehetett... Hanem azért odanyujtá halvány ajakát az ifjúhoz és egy szeretetteljes, de még most csak testvéri csókot nyomott annak ajkára. Három év után az első csókot... Gusztáv érzé, hogy boldog, hogy közel áll üdvéhez s alig birta elpalástolni szive lázas dobogását. Néhány év múlva egy reggelen egyszer csak azt mondá Gusztávnak Ilon : — Most máj az öné akarok lenni édes Gusztáv. Most már érzem, hogy szeretem önt.... * * * Három hónap múlva a székesegyház ünnepélyes fénye közt történt meg Gusztáv és Ilon egybekelése. Közel az oltárhoz, az ünnepiesen öltőA VIDÉK. Kiállítási levelek. ni. Sz.-Fejárvái', máj. 22-én. Első sorbau a lefolyt hét egyik legérdekesebb mozzanatáról, Jágocsi Péterffy József miniszteri biztos urnák 24-én a jury-pavillon- , ban tartott felolvasásáról emlékezem meg. | Felolvasó a női kézimunka nemzet-gazdasági j értékéről értekezett, melyben kiemeli, hogy a j nő nálunk csak fogyasztó, nem egyszersmind ! termelő is. Társadalmi reformra van szükségünk, ha az általános elszegényedés útját elállni akarjuk. A nőt keresetképessé kell tennünk. E czélból női ipar-iskola felállítását hangsúlyozza. Ha 2000 ily iskola állíttatnék fel, 10 milliót takaríthatnánk meg, mely szép összeg most a külföldre vándorol. A nőegyletek hatásköréről is szól; azt hiszi, hogy ezek inkább a női neveléssel, mint az elaggottak és szegények segélyzésével, ápolásával foglalkozhatnának. A szép számú közönség nagy tetszéssel kisérte és zajos tapsokkal jutalmazta a felolvasót. Zichy Jenő gr. köszönetét mondott Jágocsinak és megígérte, hogy értekezését kinyomatja, s adandó alkalommal a nőknek kiosztatja. ígéretemhez híven, megkezdem a kiállított tárgyak ismertetéséti; s először a lövölde kertjében kiállított tárgyakról fogok szólni s csak azután megyek át a méntelepben elhelyezett tárgyakra. Zichy-pavillonja már messziről magára vonja figyelmünket két typikus alak által. A lépcsőnél áll az urodalmi cselédségből egy magyar és egy oláh nemzeti öltözeteikbeu. A pavillonbau miuden van, mit az urodalom termeszt. Legérdekesebb egy egész völgyet elrekesztő vizfogó töltésnek zsilipéi. Nem kevesbbé díszítik a szobát a kitünően kitömött madarak. Az Eszterházy- pavillon, mely teljesen az urodalom termel- vényeit mutatja be, a Szerencsei zsindely-gyár készítményeivel van fedve; a pavillonbau mű- téglagyárának készítményei, szarvasok, vaddisznók agancsai, agyarai s végül az erdőségek térképe vannak kiállítva. Nem utolsó helyet foglalnak el a somlyai, badacsonyi s más szőllők lángitalai sem. Bizony jó volna, ha sok főúr követné a nemes gróf példáját. A közm. és közi. minisztérium pavillonja a főépület előtt a kerthez támaszkodva áll. A kiállított gépek a magyar államvasutak gépgyárából valók. Ezek közt egy nagy fűrészgép, egy körfűrész, egy szabadou álló kettős fúrógép, a vasutaknál alkalmazni szokott villanyos jelzőkészülék vonják magukra figyelmünket, majd a géprészleteket feltüntető térképek. A jury-pavillon belseje szépen vau díszítve a kiállításon résztvevő nagyobb városok nevei- és czimereivel. ízléssel rendezett virágcsoportok láthatók, fősz- és terra-cotta művek. A középbejárattal szemben van József főherczeg mellszobra. Ugyanitt vannak kiállítva Schusz- ter gyönyörű csillárai. Balra egy kisebb szobában br. Bánffy remek faragváuyai, Fischer és Veress porczellán gyártmányai fényképekkel. A jury-pavillonnal szemben van a szegedi orsz. kiállításról ismert Dangl-féle óriási orgona. E kertben van továbbá a királyi sátor, s egy hordozható gazdasági épület. Igen szép az Oetl és Heinzellmann vas-pavillonja, Deutsch József gazdasági faeszközök és szerszámok kiállítása. 27-én Trefort és Bedekovits miniszterek I látogatták meg a kiállítást, kik azt a legna- ■ gyobb megelégedéssel hagyták el. Az állami j képezdék növendékeinek nagy hangversenye a i jury-pavillonban kitünően sikerült. A kiállításról szakszerű és kimerítő jelentés elkészítésével br. Kemény Gábor miniszter Keleti Károly min. tanácsos urat s az orsz. statistikai hivatal főnökét bízta meg. Az állatkiállítás nagyszerűnek Ígérkezik. Haynald bibornok-érsek gulyája már megérkezett. Az országos iparos-ifjúsági egyesület gyűlése jun. 2-án. szintén igen érdekesnek ígérkezik. A tisztviselőség tagjai közé Benkő [ Istvánt ('veszprémi) is beválasztották. Az Eszterházy-csarnok a fehérvár országos kiállításon. 1879. Az országos kiállítás parkjában felállí- tott, hordozható Pavillont ifjabb Gróf Esterházy Móricz, a pápai és ugodi hitbizományi ] uradalom tulajdonosa építtette, ki mint az I. : csoport elnöke és a veszprémmegyei gazdasági egyesület alelnöke, collectiv kiállításban óhajtó bemutatni 50000 holdas uradalma, s egyúttal ! a pápai vidék őstermelését és mezőgazdasági iparát. Az uradalom területéből 28000 hold I erdő, melyből 23000 hold a Bakony hegy- j vidékén, 5000 hold pedig a Bakony nyugoti oldalán elterülő síkságon fekszik; a fa állab 56% bükk, és gyertyán, 18% cser, 13% tölgy 9% nyír, és nyár, 4% fenyő; az évenkénti használat 40000 köbméterre tehető, mely az átlagos évi növedékre van állapítva, mely nehány év óta, és még pár évig rendszeres vágási területek nélkül az állabok túl élt részeiből vétetik, hogy ez által az állabok kitisztítassanak, egykorúvá váljanak, s igy a fordaszerü üzem behozatala lehetővé tétessék, melyre a taxationalis munkálatok folyamatban vaunak. A fa állomány nagyobb része tűzi fának, kisebb része épület, és szerfának használtatik, a talaj a hegyen agyag és mész, a síkon homok, az erdőtenyésztés önvetődés által történik, de a tölgyesekben letárolások előtt 2—3 évvel makk rakatik, a bükk állabok tisztásai pedig fenyő palántákkal ültettet- nek el melyek iskolákban nagy számban neveltetnek s el, is adatnak. A favágási bér hat köbméteres vágási ölért 160—180 kr; a tűzi fa ára, az itt legtávolabbi helyen négy köbméteres ölnél 6 frt 50, Pápán pedig 16 forint. A fent említett erdő terület 7 pagonyra, s ez 30 erdővédi járásra vau beosztva, a nagy vad állomány nagy kíméletben részesül, tiz évi átlag számítás után esik egy évre az elej- tetett vadakból 28 szarvas, 20 őz, 18 vad disznó és 610 különféle hasznos vad, 850 kártékony vad. A kiállítási csarnokban bemutattatik 22 különböző fauem 32—35 centimeter magas szeletekben, melyek a Bakony erdőség álla- baiban, vagy szórványosan tenyésznek — ugyan ezen fanemek magvai egy liter űr tartalmú fiókokban — a fák mellék-terményei — a bükkfa ipar 20 db. különféle kézi eszközben — bükkfa szén egy száz Hektoliteres hordó dongái — a Bakony használható bánya terményei — 8 darab agancs egy száz darabot meghaladó gyűjteményből, 10 db. kitömött szárnyas, 3 db vad koponya, — hamvvedrek, urnák és vízözön előtti csigák, mint egyik erdei murva bánya lelete — erdő felosztási térképek, — a 6 hegyi pagony nagy térképe, egy mérő eszköz a mellék szerekkel, zött néptömeg közt egy rongyos, megviselt, kuszáit hajú, fiatal és mégis korán megvénült férfit lehetett látni. Amint Ilon ajkairól elhangzott a „holtomiglan*, görcsös rángás volt a rongyos ember arczán észrevehető. Kendőjével egy kinos köny- cseppet törölt ki szemeiből. Szirmay Béla volt. Az ünnepély végeztével utat tőrt magának a tömegen s Ilon elébe vánszorgott. Hon megismerte a szánandó alakot s remegve húzódott vissza tőle Gusztáv karjai közé. A nyomorult ember fájdalomdultj arczát fölemelé hozzá. — Ilon... — Gusztáv,., védj!.. Ez az ember itt.. oh ez az ember!.. Szirmay kínosan vonaglott a megijedt leány előtt. — Ön fél tőlem Ilona ? Ne féljen semmit. Nem azért jöttem, hogy bántalmazzam önt. Hisz ehez önnek volna joga, mert én vagyok a bűnös. Igen nagy bűnös vagyok. Szerettem önt hévvel és mégis megcsaltam önt. Oh ez irtóztató büu. Játszottam a szerelemmel és bűnhődtem érte. Oh nem tudja ön, mit szenvedtem ón három év óta! Mikor átláttam, hogy mit tettem, bántam meg bűnömet, de már későn volt. Oda akartam menni önhöz s térden állva kérni bocsánatát, de ön megtiltotta azt. Oh! hány éjét virrasztottam át az ön ablaka alatt Ilon. Csikorgó hidegben, rongyosan, fődetlen fővel, ott ültem a hideg kövön ablaka alatt s sóhajtottam az ön nevét. Oh Hon, ön nem szenvedett annyit mint én, kit a lelkismeret és marókín minden fúriái üldöztek. Out csak a megcsalt szerelem kínozta, de engem elvesztett üdvöm mellett az irtóztató bűn öntudata is mardosott... Három év óta kóboroltam falu- ról-falura, városról városra, mint a bolygó zsidó. Nem volt egy nyugodt napom, nem egy perczem. Nappal üldözött éjjel nyugodni nem hagyott bűnöm Lássa, mivé lettem!.. Amiáor megtudtam hogy férjhez megy, elhatároztam, hogy ide jövök. Ez ünnepélyes perczben hittem, hogy meg fog ön hallgatni. Csak egyet kérek öntől Ilon, bocsánatát. Bocsásson meg a hosszú szenvedésért, melyet okoztam. A sir- ban sem tudnék nyugodni, ha ezt meg nem nyerem. Ilon, bocsásson meg... Ilon borzadva hallgatta ez ember szavait. Látta, hogy mint szenved s érezte, hogy ez az ember valóban többet szenvedett, mint ő. Odament hozzá, rávetette a térdelő alakra szelíd tekintetét, aztán kezet nyújtott neki. — Megbocsájtok önnek Béla. Legyen ön boldogabb mint eddig. Gyógyuljon meg szive, én mindent megbocsájtok. Szirmay fuldokolva vitte ajkaihoz Ilon kezét. Azt a szent kezet, mely az övé lehetett volna, ha el nem játszsza oktalanul szerelmét. Odanyomta ajkaihoz, aztán halkan ful- doklóan bocsájtá ki ez egy szót ajakán. — Köszönöm __ Aztá n elrohant. Ilon odaborult Gusztáv szivére, ki meg- illetődve látta ez emberben egykori barátját. — Oh most boldog vagyok Gusztáv valóban. Most érzem, mily áldásos a bocsánatnak szava... Nincs többé semmi, ami nyomná szivemet. Álom volt miuden, ami eddig történt. Szenvedésem, kinaim ... mind, I — végre a Pavillon megetti téren 4 □ mé- j tér területen a fenyő plánták iskolázása, s ! kiültetése — mindezek képviselik átaláuos- ságban a Bakonyi erdő gazdaságot és iparát. A mezőgazdaság, mely 1000 hold terméketlen terület s belsőség elhagyásával 21000 holdon gyakoroltatik, s melyből 6000 hold 2 nagyobb s több kisebb bérletben van, 15000 holdat bir házi kezelésben, melyhez úgy, mint a nagyobb bérletekhez bizonyos megszorítással az erdei legeltetés élvezete járul; a szántóföldekből miveltetik őszi 32% tavaszi 20% kapás 10% takarmány 32% tiszta ugar 6% a házi kezelés alatti terület 12 gazdaságra van beosztva, s a munka erő kellő számú tisztek vezetése mellett 20 felvigyázó cseléd, 16 kovács, bognár, és faragó, 200 béres, s 24 gazdasági kocsis által van képviselve, és napszámosokkal pótolva, kik ezen népes vidéken minden időben kaphatók. Az igás erő 52 ló, és 360 jármos ökörhői áll, a haszon marha állomány pedig 16000 birkát, 100 db ménesbeli lovat, 40 db tehenészeti állatot, és 100 db tinót számít, s van ezen felül 20 db urasági és 20 db tiszti ló. Van az uradalomban 3 tégla-gyár, 2 házi kezelés alatt, egy bérben, melyek kizárólag fal tégla, fedély zsindely s járda tégla készítésével foglalkoznak. Több kisebb s egészen, vagy részben az uradalmat illető malmokat nem érintve, van 8 nagy malma, melyek közül egy tiz kerékre őröl, 2 pedig mű malommá van átalakítva, — mindannyi bérben van. A királyi kisebb haszonvételek 20 községben vannak. Ezen 50000 holdas egyesített Pápa-Ugodi urodalom egy tagban fekszik, s központja Pápa városa; talaja rendkívül változó, s a Bakony gyors hó olvadása esetén, úgy a Marczal alsó árjától szenved. Mezőgazdasági ipar az Esterházy csarnokban be van mutatva azon 24 gabona és takarmány növény magban, és kalászban, vagy növényben, mely az uradalomban rendszeresen termeltetik, továbbá bemutattatik az Igali mű malom terve, egy cseléd-lak rajza, egy juh akol rajza oszlopok nélkül figyelemre méltó tető szerkezettel, egy zuhanyos úsztató, — a pápai gazdaság térképe, mely a tagosztály által most lett kikerítve, s azonual beosztva, s kiültetve. (Vége köv.) A megyei főorvos évnegyedes jelentése a közigazgatási bizottságban. Mint múlt számunkban jeleztük, megyénk buzgó főorvosa a közigazgatási bizottságnak ápril hóra vonatkozó ülésén a folyó óv első negyedéről terjedelmes jelentést terjesztett be. Minthogy azonban a benne foglalt adatok lapunk ezen rovatában havonkiut habár elszórva előfordultak, csak az ezeket kiegészítő rövid kivonatolásra »szorítkozunk. I. Légtüneti tünemények. Jan. hóban: a hőmérő legmagasabb állása -(-2° R. legmélyebb — 14"R. közép állása pedig — 4°R. volt. — A légsulymérő középállása 28-‘ 5“‘ volt. — Tiszta derült nap volt 12, borús 9, változó 4, ködös 6, eső és hó esett 4, szól volt 2. — Február hóban: — A hőmérő legmagasabb állása -f-4°R. legmélyebb 6UR. közép 2° R. volt. — A légsulymérő középállása 28*‘ 9“‘ volt. — Tiszta nap volt 12, változó 8, mind csak álom volt... Fölébredve nem maradt egyéb, mint szerelmem, amely most már teljesen, tisztán a tied ... Harmadnapra lehetett olvasni a lapokban, hogy Szirmay Béla öngyilkossá lett. Pisztolylyal vetett véget nyomom életének. Ilon megdöbbenve olvasta e hirt s egy köny perdült le arczán. — Ez az utolsó sóhaj volt édes férjem — szólt Gusztávhoz, — a legutolsó. Az az ember meghalt. Nem ismertem őt soha. Mint ismeretlenért hullott e köny le szememből.Most már a tied vagyok egészen ... * A nagymama amint befejezte meséjét, egy szelíd arczu, negyven éves nő szólt be a szobába. — Megjött atyátok gyermekek; kész a vacsora. — Megyünk — válaszolá a nagymama, — csak még egyet mondok. Tudjátok-e ki volt az a szegény leány, akit megcsalt az a selyem ember? Az a lány az édes mama volt. Tudjátok-e ki volt az a Gusztáv? Az édes apa. És tudjátok-e, ki volt az az özvegy Vándorné v.. — A nagymama, válaszolá egyhangúlag a gyermeksereg. — Az ám. Most menjünk vacsorálni gyermekek. V. Sdrffy Igndc{.
