Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-05-18 / 20. szám
urakat kfildi ki, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg; az 1879-iki közmunkából pedig e czélra 3/3 részt enged a megye a községnek. A pápai elmebetegek ápoldájának 1878- iki bevétele 2238 frt 145/10 kr., kiadása 2172 frt 6 kr., pénztári maradvány 66 frt 85/10 kr. Sütő Károly pénztárnok a szokásos óvások íentartása mellett felmentetik. A budapesti vakok intézetében Veszprém megye rendelkezése alatt álló alapítványi hely betöltésével Bezerédy Gyula alispán bízatott meg, hogy a szükséges tárgyalásokat saját hatáskörében befejezvén az általa legméltóbbnak felismerendő vak gyermeket nevezze ki és erről jelentést tegyen. A soproni m. kir. postaigazgatóság megkeresése, hogy az euying-lepsényi közlekedési ut helyreállítassék, áttétetett az enyingi és lepsényi érdekelteknek ez ügyben már folyamatban levő tárgyalási irataihoz. Nyíri Gábor, az ennyingi járás területén létező községi faiskolák felügyelője, ezen faiskolákról beadta jelentéséi, mely az alispáni hivatalnak kiadatott. Szántó János győri és Desits Lipót moóri lakos kérelmezi, hogy Pápán egy harmadik gyógyszertárt állíthassanak, elutasítan- dóknak fognak véleményeztetni a magas minisztériumnál. Vámos község közbirtokosságának kérvényére, hogy az italmérési jogot a somlyó- vásárhelyi uradalomtól megszerezhesse, hatá- roztatott, hogy a vételár kifizetése a községi jövedelmekből vagy a községi adóból történjék. Veszprém vármegye árvaszékének az árvaértékek tűzkár elleni biztosítása ügyében az első m. általános biztosító társasággal végérvényesen kötött szerződése helybenhagyatik és kiüirdettetik. Fiume közönsége a hozzánk törtéut törvényes bekebelezésének százéves örömünne- péiyére vert emlékéremnek egy példányát megküldé. A hazafias megemlékezés ezen ténye köszönettel fogadtatik. Sopron szabad kir. város átiratát a fény- üzési adók eltörlése iránt a megye pártolja és hasonszellembeu fog felírni Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye átiratát a közigazgatási bíráskodás életbeléptetése iránt a megye pártolja és hasonszellembeu fog felírni. Nyitramegye átiratát az illeték kiszabása és behajtása körüli eljárás törvény által leendő szabályozása s az adó- és illetékszabási hivatalnál rendes könyvelés behózatala iránt a megye tudomásul veszi, mert ez ügyben már basonszellemü feliratot intézett múlt évben a minisztériumhoz. Győrmegye átirata az 1876. XV t. ez. IV. fejezetének a köd által okozott károkra leeudő kiterjesztése iránt pártoltatik. Nagy Károly, hajlott kora és hivatalos elfoglaltsága miatt, a gazdasági tudósító tisztéről lemondott és helyébe a megye Káth Iván püspöki jószágkormányzó urat fogja felkérni. A vármegye pápai házához legelő-illetmény czímeu a tagosítás alkalmával kihasított földbirtoknak eladása tárgyában kötött szerződés elfogadtatott és felsőbb megerősítés végett felterjesztetik. Veszprém városának mint bérbeadónak és Bauer Károlynak mint bérbevevőnek szerződése a bazárt illetőleg 1878. okt. 24—1888 okt. 24-ig jóváhagyatott. Bakony-Magyar-Szeutkirály községe kérGusztáv kérdőleg tekintett az öreg asz- szouyra egy pillanatig. — Talán ez a gazember... — Leányom jegyese volt,... leányom becsületének, életének, boldogságának gyilkosa. Verje meg az Isten 1 Gusztáv nem szólt semmit, hanem összeszorított ökle s vérben forgó szemei annál többet mondottak. Kalapja után kapott s távozni akart, de ugyanekkor az ájult Ilona is felnyítá szemeit és első tekintete Gusztáv dúlt vonásaira esett s látva annak dühtől eltorzított arczát, mindent megértett. — Hová akar ön menni Gusztáv ? — Ne kérdezze. Nekem azzal az emberrel nagy számadásom van. — Ön nem fog menni Gusztáv. Nem akarom. Jöjjön ide hozzám. Adja ide a kezét és feleljen. Moudja meg ön becsületszavára hogy igazat mondott az előbb. — Esküszöm. — Jól van. Az az ember tönkre tette az én szivemet, de no féljen, nem törte össze egészen. Gyűlölöm őt e percztől kezdve úgy, mint azelőtt szerettem. Boszut nem akarok rajta állni, mert becstelen ieune az, aki ez emberhez nyúl. Önnek is megtiltom ezt. Sokkal is nyomorultabb ez ember, hogysem egy »férfi“ vele foglalkozzék. Hadd menjen..a maga utján, amig majd eléri saját bűne. Ön nem fogja bántani. Megígéri? — Legyen úgy, mint ön akarja Ilon, — Jól van. Most hallgasson rám tovább. Öu szeret engem édes Gusztáv, tudom. Oh mint óhajtanám én is szeretni, de szivem most üres, mint a kihalt világ. Hanem ne búsuljon | vényének, hogy a leégett községi malom fölépítésére előirányzott 600 frtot a jegyzői lak felépítésére fordíthassa, nem adatott hely. Schneider Lipót és érdektársai, pápavidéki molnárok, kérelme, hogy a széles talpú kerekek behozatala iránt hozott megyei hatá- j rozat végrehajtása hagyassák függőben, — | mint semmi törvényes indokkal nem támoga- ! tott, visszautasíttatik. (Folyf. kör.) j Megyénk tanfelügyelője, tek. Stdhly György úr a minapi közigazgatási bizottság ülésén tanügyi állapotainkról ezen fontos jelentést tette: (Vége.) A Tekintetes Bizottság volt is kegyes előterjesztésemre a városközönségét a részbeni intézkedésre felhívni. Az intézkedés azonban csak annak elhatározásából állott, hogy a gyüj - í tések újból megindíttassauak mindaddig, mig ! az e czélra már meglevő tizenhárom ezer s i néhány száz ft. tőke a kívánt összeg erejéig ki nem egészíttetik. Tartok tőle, hogy ezen utón létrehozandó ovoda jótéteményeit a jelen nemzedék alig fogja élvezhetni. Igen kivána- nos lenne pedig, hogy Veszprém városa is ta- tusítaná áldozatkészségét oktatás ügye iránt, s ez által székvárosi minőségében jó példát mutatna a megye egyes vidékéinek, s ezt an- nálinkább helyén látnám, minthogy Veszprém városa például Pápa városával szemben alig panaszkodhatik a közoktatási terhekről, mert mig Pápa városa egy Frőbel-féle intézetet állított, az egyes felekezeteket iskoláik fentar- tása czéljából arányosan segélyezi, a lánynövendékek magasabb fokú kiképeztetésük végett a polgári iskola fentartásához járul, az ipar- tanonezok érdekében rajzoktatásról, az elemi iskolába járó gyermekek torna és fatenyésztés- beni oktátásáról gondoskodik, addig Veszprém városa mindezen felsorolt és jelentékeny anyagi áldozatokat igénylő terhektől menten még azon szerencsés helyzetben van, hogy találkozott egy ritka nagylelkű jótevője, ki messzeható magas szellemével népoktatási ügyünk egyik legnagyobb hibáját a nőnevelés elhanyagolt ágában ismervén fel, e város leány növendékeinek neveltetéséről és kiképeztetéséről két jeles intézet felállításával fényesen gondoskodott, s ki bár elköltözött már az élők sorából de örökké élni fog mindazok hálás emlékében kik nagyszabású terveit megérteni képesek. Egyébiránt szeretem hinni hogy Veszprém városa a keblében létező iskolák körül eszlelhető hiányokat kellőleg felismerve kettőztetek buzgalommal fog azok javítása mellet a népnevelés magasztos terén mindinkább előbbre haladni. IX. Iskolai takarékpénztárak: Iskolai takarékpénztárak tudomásom szerint a következő helyeken voltak: 1. A veszprémi r. k. fitanodábau hol a betevők száma 28-ra a betett összeg 132 írtra 2. A pápai ev. iskolába« hol a betevők száma 47-re a betett összeg 159 frt 31 krra 3. A takácsii ág. ev. iskolában hot a betevők száma 12-re a betett összeg 23 frt 47 kr 4. A 1. patonai ág. ev. iskolában hol a betevők száma 12-re a betett összeg 25 frt. Összesen a betevők száma 99-re a betett ösz- szeg 339 fr. 78 krra ment. Úgy látszik ezen intézmény nemcsak e megye, de az ország iskoláiban sem képes gyökeret vetni. ön, érzem hogy fogok tudni még egyszer szeretni s akit akkor szeretek az ön lesz. Addig várjunk türelemmel. Beakarja-e ön ezt várni Gusztáv, kogy akkor aztán férjemmé legyen ? — Oh Ilon — rebegé hálatelten Gusztáv, — áldják meg önt az istenek e szavaiért. — Jól van Gusztáv. Most távozzék el szépen. Holnap aztán újra eljöhet. Isten önnel. Gusztáv, szivében egy élet reményével távozott. * Mig ezek odabenn történtek, tizirmay Béla nyugtalan léptekkel haladott tovább a tágas utczáu, jegyesével karján. Félt attól, hogy megpillantják az ablakon keresztül, mert tudta hogy ép ez idő tájban szokta őt várni Ilon. Jól sejtett, nagyon jól, mert amitől félt, bekövetkezett. Hallá a szerencsétlen leányka sikolyát, hallá neve említését s uem bírta egy pillauatra elrejteni keze reszketését. Azomban jegyese is észrevette e hangot; hallá a férfi nevét kiejteni, hallá a kinos sikolyt a lányka ajkairól, látta őt eltüuni halál- sáppadtan az ablakból, érzé jegyese kezének reszketését egy pillauatra. — Borzasztó gondolat vett rajta erőt s merőn szemébe pillantott Bélának, ki egy pillanatra uem bírta elviselni a szép nő szúró tekintetét. — Mi volt ez Béla? kérdé tőle határozottan. — Semmi... én semmit nem vettem észre, — szólt az zavartan. — Mintha az ön nevét hallottam volna abból az ablakból. — Az enyémet ?.. Dehogy ... íme! vázoltam Veszprém megye népiskoláinak állapotát, úgy a mint azt részint saját tapasztalataimból, részéut a beérkezett adatok nyomány vázolhattam. Jeleztem itt ott örvendetes haladást, de lelkismeretesen kimutattam a tudomásomra jutott hiányokat is. Sokkal jobb véleményben vagyok az arra hivatottaknak a népnevelés iránt táplált buzgalmáról semhogy tel ne tenném róluk, miszerint teljes odaadással azon lesznek, hogy az általam jelzett hiányokat ha egyszerre nem is, de fokozatosan a körülményekhez képest mielőbb megszüntessék. X. Tanfelügyelő működése : Engedje meg végre a Tekintetes Bizottság, hogy hivatalos működésemről, mely irodai és iskolalátogatási teendőkből áll, a következőkben beszámolhassak. Beérkezett és általam elintéztetett a múlt 1878. évben a közigazgatási bizottságtól 164 más hatóságoktól s felektől 525 összesen 689 ügydarab. Megfordultam ugyan azon év lefolyása alatt Pápavárosában és 86 községben, hol meglátogattam összesen 129 tanintézetet. Igaz hogy ezen eredmény a törvény azou rendeletének, mely szerint minden tanintézetnek évenkint legalább egyszeri látogatásban kellene részesülnie, nem felel meg, de fájdalom, többet ennél egymagámnak tennem kiváltképen irodai elfoglaltságom miatt nem volt lehetséges. Ezen bajt ha nem is teljesen orvosolni de minden esetre nagy mérvben enyhiteni fogja áron újabb miniszteri intézkedés, mely szerint a megyénk területén több a népue- ! lesi ügy iránt buzgó férfiú látogatandja időn- ! kint az általuk felválalt iskolákat. Veszprém 1879. inárcz. 1-én. Stdhly '< György kir. tanfelügyelő. (Vége.) A VIDÉK. Kiállítási levelek. i. Sz.-Fejérvár máj. 15-én. A »Kiállítási Levelek“ bevezetéséül vegye a t. olvasó a kiállítási helyiség rövid rajzát. A vasútról leszállva, magas és csinos diadalkapuhoz érünk, (legalább gondoljuk, hogy csinos lesz, mert még nem Kész), és ezen át alig pár lépés és a kiállítás kellő közepében találjuk magunkat. Kiállítási czélra alkalmasabb helyet, mint t. i. a polgári lövöldét és a vele szemben fekvő méntelepet, alig találhattak volna. Fz utóbbihoz több melléképület tartozik, nevezetesen a fő bejárattól jobbra és balra hosszan elnyúló istállók, vele szemben egy kisebb emeletes laktanya és a lovarda. Természetesen az istállók uem azok többé, hanem termek. Az ablakokat nagyították (nem ártott volna azonban nagyobbakat vágni, mert a kiállítók nem kis kárára a termek nem eléggé világosak), a falakat félig bevonták stb. Itt megjegyzem, hogy a méntelep főépületében (pósta és távirda is van) egy termet a tudósítók számára tartottak fón. Ez épületekben valamint a polgári lövöldében van elhelyezve cso- portonkiut a tárgyak legnagyobb része, noha van eset, hogy az egy csoportba tartozó tárgyak három kölön épületbe is kerültek. A gazdasági gépek a lovarda mögötti tacsarno- kok és az isten szabad ege alatt vannak. Végül a tanszer kiállítás a megyeház első eme— S mért reszketett meg karja abban a pillanatban ? — Dehogy,... szó sincs róla .. . — 8 mért halványult el annyira? Nézzen a szemem közé. Vagy talán bűnös öu, hogy nem meri rám vetni szemeit ? — Én ? .. De ugyan édes Ella, miket beszél ön itt össze-vissza? — Béla! Azt gondolja ön hogy meglehet engem csalni ? Nem. A nők az ily dolgokban sokkal tapintatossabbak mint a férfiak. Az a hang, mely ama fiatal leányka ajkairól jött, a féltékenység hangja volt. Hallottam már egyetinást rebesgetni, hogy önnek valaha volt — vagy talán most is van — kedvese. Meglehet hogy épen ez a nő az. Nos, miért reszket ön? Az a nő, amint meglátott euge- met az ön karján, nem bírta eluyomui fájdalmát. Béla! az a leány önnek kedvese. Szirmay reszketve szivében hallgatta jegyese szemrehányó szavit, hanem azért Külsőleg megtartó nyugalmát. Keserű mosolylyal — de amely a legnagyobb erőfeszítésébe került — fordító Ellára tekintetét. — Ugyan édes Ella, mit beszél öu itt össze-vissza? kitől hallotta ezt a pletykát megint? Éu out szeretem egyedül s kedvesem sohasem volt, esküszöm. Isten tudja ki az a lány és kinek szói az a hang. Ne szerezzen magának ilyféle rögeszméket. Ella megnyugodni látszott jegyese beszédére. Azonban nem kerülte ki figyelmét a habozás és keserű mosoly. Meg volt győződve hogy Béla ismeri azt a leányt, de hogy mi viszony vau közöttük, nem tudható. Ezt akarta létén van elhelyezve vagy 8 szobában. Annyit előzetesen mondhatok, hogy a veszprémi apá- czák növendékei által kiállított kézi munkák az e neműek közt kitűnő helyet foglalnak el A polgári lövölde kertjének újjáalakításában a természet mellett és helyett a munkás kezeké az érdem. Az utakat parkírozzák, virágpázsitokat csinálnak, a fákat nyesegetik. E hely szépségét a gyönyörű pavillonok (Zichy, Esz- terházy, Oetl) még inkább emelik. Szinte sajnálja az ember, hogy mindez ismét el fog tűnni s e hely, mely oly igen megérdemelné a gondozást, ismét oly elhagyatott lesz, mint volt. A termek rendezése lassan halad. A külső munkák gyors befejezést a folyton tartó rósz idő akadályozza. Semmi kilátás, hogy a megnyitás napjára készen legyenek, sőt bátran monhatjuk: hogy a megnyitás után még egy hét múlva is lesz dolog — de bőven! A megnyitási ünnepély programmja a következő: 17-én reggel 8 és 9 óra közt érkezik meg József főherczeg Alcsuthról s a püspökhöz száll. A város határán Havranek József polgármester, a sorompónál Seidel Lajos városi kapitány üdvözlik, majd a clerus azután a megye, város, és gazdasági egyesület a főispán vezetése alatt. A fővárosi vendégek 10 órakor érkeznek meg külön vonaton. A főherczeg ekkor a diadal kapuhoz megy, hol a kiállítás elnöke(esetleg Kemény báró minister is) üdvözli, s felkéri a kiállítás megnyitására. Erre a főherczeg a kiállítást megnyitódnak nyilvánítja. A meghívottak ezután a kiállítási termeket tekintik meg. A közönség csak később bocsáttatik be. 1 órakor ebéd a püspöknél. 4 órakor ismét a kiállítást tekintik meg. 7 órakor a színházban díszelőadás lesz, a »Piros bugyellárist“ játszák, József főherczeg is megnézi az előadást. Ez alatt a város kivilágíttatik. 9 órakor a közönség a főherczeg tiszteletére nagyszerű fáklyás menetet, illetve zenét rendez. A főherczeg másnap visz- szatér Alcsuthra. A kiállítás tartama julius 15-ig lesz meghosszabbítva, mely idő alatt, úgy hallatszik, nagyon is sok lesz a „magas“ vendég. Különösen érdekes most a kiállítás körül észlelhető nagy élénkség. Nemcsak a kiállítók, munkások sürögnek-forognak (A buzgó elnök!) hanem a város lakói is tömegesen vándorolnak ki szórakozni, jóllehet a belépés csak jegy előmutatása mellett engedtetik meg. A magán- és bérkocsik egymást érik, különösen a Budapestről lehozott társas- kocsiknak van nagy keletjök. A csalogató zene itt is, ott is szól. Szóval nagyvárosias színezete van manapság Fejérvárnak. Sz- J. Devecser, 1879. május 12-én. Május 10-én hárman elindultunk Veszprémből, hogy 11-én Somlyó-hegyen egy víg napot élvezzünk. Az ember tervez, Isten végez. Mi velünk is megtörtént, mint azzal, ki Komába megy és pápát mégsem lát. Az idő esőre fordult, más napra vihar, eső, hó s mindenféle idő csak nem jó kirándulásra, mégis másnap ll-én a legzordonabb időben indultunk Devecserbe, Somlyóra felmenni azonban nem lehetetett, de még látni sem, habár a tövében voltunk. Elszállásoltuk magunkat, s erős akarattal akartunk az idő mostohaságán kifogni; éjjel 1 órakor megjött az árvíz, perczről perezre nagyobbodva úgy, hogy Devecser vasutmenti részét ölnyi magasságban elöntötte. Az emberek, gyermekek, nők megtudni minden áron. Látszólag megnyugodott, de lelkében elhatározta, hogy mihelyt haza tér, megfogja kezdeni a nyomozást. — Igazat mond ön Béla? szólt aztán bűvös mosolylyal. — Esküszöm. — Hiszek önnek rósz ember. Beismerem hogy balga voltam és gyermekes, de mindezt nagy szerelmem okozta. Reményiem meg- bocsájt érte. — Szívesen. — Köszönöm. Ne féljen, egy szót sem fogok erről többé szólani. Es csakugyan nem is szólt semmit. Gondtalan, tréfás mosolygással iparkodott elfeledtetni jegyesével az egész dolgot. Bájos tekintetét Bélára függeszté, s amint látta hogy annak arcza még most is sáppadt s hogy kedvét csak nagy erőfeszítés mellett képes visszanyerni, még erősebb meggyőződést vert benne a tudat, hogy Bélának köze van ahhoz a leányhoz. Arcza vidorságot mutatott, de lelkében háborgott az indulat. Bizonytalansága kínozta őt, s alig várta hogy hazatérve Írhasson annak a leánynak. Szokatlau nyájassággal vált el jegyesétől s megigértette vele, hogy délután meglátogatja. — „Akkorra mindent tudok“; — gondolá magában s egy vészsugár villant meg szemében. (Folyt, köv.) V. Sárffy Igndc{.
