Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-24 / 12. szám

Heti szemle.

— márcz. 23.

A magyar delegátió két napi vita után egyhangúlag elfogadta a kért rendkívüli hitelt; az osztrák delegátió ellenben 19 szótöbbséggel (30 szóval 20 ellen). — A magyar delegátió tegnap tartott ülésében elintézte a két delegátió határozatai közt a hadsereg rendkívüli szükségletét illető 5 számbeli dif- ferentiát. Ami a rendkívüli hitelre vonatkozó resolutiót illeti, az osztrák szövegezés fogad- tatik el.

*

A congressus még mindig a bizonytalanság homályában lebeg. A congressust valószínűleg eloconferentia fogja megelőzni, melyben a hatalmak berlini képviselői fognának részt venni. Az eloconferentia czélja, úgy látszik, megállapítani a tárgyalások alapját s megegyezést létesíteni a formális kérdésekben- *

A békefeltételek 21-én tétettek közzé Pétervárott. A szerződés 29 czikkből áll; az ezekről eddig tett közlések meglehetősen korrektek voltak. Kivételt képez a Montenegróra vonatkozó pont, melynek területe a kétszeresnél nagyobb lesz. A tengerszorosok békében és háborúban nyitva lesznek a semleges kereskedelmi hajók előtt, melyek orosz kikötőbe mennek vagy onnan jönnek. A török terület kiürítése csak akkor kezdődik, ha a béke meg lesz kötve, s májustól számítva Európában 3 s Ázsiában 6 hó alatt történik meg. A végleges békekötés előtt is hajóra szállhatnak az orosz csapatok a Bosporus és Márványtenger kikötőben. Végül mihelyt az előzetes béke ra- tificátiói kicseréltetnek, a hatalmak coopera- tiójának közvetve hely van adva.

Tájékozás kisebb jelentőségű polgári perekben.

{A nem jogvég^ett közönség figyelmébe !)

A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. XXII. t. ez. 1878. év márcziushó elsején lépett életbe. Ezen törvény 34. §-a értelmében a feleknek ugyan jogukban áll magukat ügyvéd által is képviseltetni, de miután a törvény 36. §-ának világos rendelkezése következtében a meghatalmazott által való képviseltetés folytán felmerült költségtöbblet az ellenfél terhére meg nem állapítható, és az ezen eljárás alá eső ügyek a követelő felet terhelő költségeket el nem birják, a perlekedő fél saját érdekében fog állani, hogy kisebb jelentőségű ügyében vagy személyesen vagy pedig a törvény által meghatározott megbízottja által járjon el A törvény 34. §-a értelmében a perben álló fél helyett külön Írásbeli megbízás nélkül megjelenhetnek: a házastárs házastársa helyett, a nagykorú fiú szülője helyett vagy viszont, a gazdatiszt a helyett, a kinél alkalmazva van, a kereskedősegéd vagy iparos segéd főnöke helyett. A törvény 28. §-a értelmében a panasz szóval, vagy Írásban terjeszthető elő. Tekintve azonban azon időveszteségre, melyet a panasz szóval való előterjesztése esetére különösen nagyobb forgalommal biró városokban a panaszttevő és illetve iparos vagy kereskedő segéde szenved,, és mely azokra nézve, kik a bíróság székhelyétől távol laknak, még

is bir mű értékre emelkedni, mert a művészi dolognál nem lehet mást szem előtt tartani, mint a mű szépségi kellékeit, miket pedig a haszon elve vagy nem enged kifejleni, vagy elferdíti azokat. Azért is midőn építészeti szintöré3ekről akarunk szólni, már a dolog természete hordja magában, hogy nem terjeszkedhetünk ki az emberiség összes épületeire, hanem csakis azokra, melyek eszmét fejeztek ki, melyek nem épen a köznapi haszon elvéből, hanem valami magasztosabb szellemi indokból szülemlettek. Maga az első ilyszerü épület, melyről történeti tudomásunk van, vagyis a bábeli torony, elárulja már a műépületnek ebbeli sajátságát. „Jertek építsünk magunknak várost és tornyot, igy olvassuk Mózes első könyvében, melynek magassága az eget érje és ily módon szerezzünk magunknak nevet.* (IX. r. 4. v.) Tehát már az ős emberiség nem azért akarta egybehordani ez óriási kőtömeget, hogy az által vagyont szerezzen magának, vagy pedig hogy az a mindennapi igények kielégítésére szolgáljon, hanem pusztán hogy egy láthatlan eszmének, a dicsőségnek élvezésében részesülhessen.

Az ilyszerü épületek azok, melyeken mindenek előtt a világrész által befolyásozott gondolkodás színezetével találkozunk. Bizonyos, hogy a világrész mindig világrész marad és a rajta élő ember észbeli és kedélyi állapotára hatni meg nem szűnik; mégis midőn azon festői fény- és árnyoldalt akarjuk látni, mely a világrész természetének kifolyása, sem mind az öt ismert világrészre nem kell kiterjeszkednünk, sem a történelem által fölkarolt valamennyi századra. A kiknek művéfokozottabb mértékben forog fenn, és különösen tekintetbe véve, hogy nagyobb forgalmú helyeken a panaszt tevőnek vagy helyettesének előreláthatólag néha órák hosszat keilend várnia, míg a sor reá jön és panasza felvétetik, mindezekből folyólag, különösen a rendszerint több ilyen panaszt emelő iparosra vagy kereskedőre nézve a panasznak Írásban való előterjesztése ajánlatosabbnak mutatkozik.

A kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá esnek a törvény 11. §-a szerint a következő ügyek:

1) Pénzköveteleseket tárgy azó keresetek, melyek összege járulékukon kívül (mint kamat, költség) 50 irtot meg nem halad,

2) Ingóságok vagy munkateljesítés iránti keresetek, ha a kereset tárgyának értéke járulékukon kívül 50 irtot meg nem halad.

3) Ugyanezen összeg erejéig a kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, de csakis akkor, ha a főkötelezettség bírói ítéleten, egyezségen vagy közjegyzői okiraton alapul vagy az adós által kétségbe nem vonatik.

4) A mezei rendőri ügyek 100 frt erejéig5) A bérelt laknak (tehát nem üzleti helyiségnek) vagy tartozmányainak kiürítése vagy ugyanezeknek a bérlő részére való át- bocsátása iránti keresetek feltétlenül; (vagyis az összegre való tekintet nélkül), lakást és tartozmányait nem képező más bérelt helyiségek (mint péld. raktár, üzlethelyiség sat.) kiürítésére és átbocsájtására vonatkozó keresetek pedig csak akkor, ha az évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 irtot meg nem halad.

6) Haszonbérietek visszabocsájtása iránti keresetek, ha az évi bérösszeg 50 frtot meg nem halad.

7) Becsületsértési ügyek.

8) A vásári bírósági ügyek az országos és heti vásárok ideje alatt 50 írtig.

9) Mesgve igazitási és sommás vissza- helyezési ügyek a törvényben foglalt korlátozás mellett.

Telekkönyvi, váltó, bánya, úrbéri és kereskedelmi ügyek (mint péld. továbbeladási czélból vásárolt áruk vételárából származó követelések) ez eljárás alól minden esetben ki- vévék.

I. Ha a kereset tárgya 20 frtot meg nem halad (községi bíráskodás).

a) A kereseti példányra jön egy 12 kros bélyeg.

b) A tárgyálási jegyzőkönyvre ivenkint egy 12 kros.

c) Az ítélet hozataláért szintén egy 1$) kros bélyeg.

II. * Ha a kereset tárgya 20 frtot meghalad :

a) A kereseti példányra jön egy 20 kros bélyeg.

b) A tárgyalási jegyzőkönyvre egy 30 kros bélyeg.

c) Az ítélet hozataláért egy forintos.

Magától értetődik, hogy a kereset benyújtásánál csupán a kereset levélre eső bélyeg használandó föl, míg a többi bélyegek a tárgyaláskor rovatnak le.

Az 1878. év februárhó 5-én kelt miniszteri rendelet 8. §-a értelmében a mezei rendőri ügyekre és a vadak által okozott kártérítési keresetekre vonatkozó eljárás bélyegmentes. (,Z. K.*)

szettörténeti ismeretük van, azok tudják azt, hogy az ünnepélyesebb értelemben vett építészet, a mint azt kijelöltük, Ausztrália földén sohasem létezett: Afrikának meg azon szögletében, melyet ma is Egyptomnak mondunk, s melyet a régi kor Ázsiához számított, s végre Amerikának is csak két tartományában u m. Peruban és Mexikóban. A mi azután az ezen világrészeken történt ujabbi építkezéseket illeti, azok nem a beuszülött lelkekből szár- moztak, hanem a bevándorlottak készítményei s igy nem is olyas valamik, a mikből azt a vér és hús szerinti világrészi befolyást ki lehetne olvasni.

A világrésznek az építészet minémüsé- gére való befolyását illetőleg tehát csakis Ázsiát és Európát vethetjük a latba, s aunak sem mostani, hanem azon időszakát, melyet a történelmi nyelv ó-kornak szokott nevezni. Már maga ezen egész időszak sem egyéb gyanánt tűnhetik föl a figyelmes vizsgálódó előtt, mint oly alkalomnak, mely alatt két világrésznek szelleme szóban és tettben kialakult. Ne akadjon csak meg valakinek a tekintete a kisszerű apróságokon, hanem lebbenjeu át azon magaslatokon, melyek e korból kiemelkednek, alkosson azokból gondolkodása erejével egy mozaikszerü képet, és akkor oly dolgokat fog látni, melyekben a két legfontosabb világrész önmagát kibeszélte és tettleg kifejezte.

Ha a Krisztus előtti közvetlen századokban az Ázsiát és Európát elválasztó aegei tenger hullámai fölé bírunk emelkedni kép- zelmünkuek daedalusi szárnyaival, itt láthatjuk egyik felől Ázsia, más részről pedig EuNéhány Őszinte szó városunk tűzoltó egyletéről.

Bár jól tudom azt, hogy darázsfészekbe nyúlok, mindamellett erkölcsi kötelességemnek ismerem hangot adni a legközelebbi tűzesetnél észlelt tapasztalataimnak, — nem azért, hogy tanácsadóul, vagy tanító mesterül feltolakodni látszassam, hanem, hogy figyelemre hívjam fel mindazokat, kiket tűzoltó- egyletünk és ügyünk érdekel, — mindazokat, kik mint egyleti tagok, az egylet ügyeit intézni hivatva vannak, hogy megbeszéljük egy kissé ezen közös ügyünket, s elfogadjuk a jobbat, hogy a szerént tökéletesítsük azt.

Első sorban fel kell tűzoltóink figyelmét hívnom a tűzeset rögtöni jelzésére; — az a városi tfízőr, ki a tűztoronybani felügyelésre van kötelezve — egyéb dolga nem lévén — kötelezessék pontosabban felügyelni, s a tűzeset észlelése esetében a tűzesetet úgy az őrtanyán levő társainak a leszolgáló csen- getyű által, mint a város közönségének a tűzharanggal és a tűz helye felé iráuyzandó zászló kitűzésével jelezni. De, hogy ezen három rendbeli jelzés ugyanazon egy pillanatban eszközöltethessék, szükségesnek tartom a mostani rövid harangkőtél helyett, oly hosszú harangkötél alkalmazását, hogy a kötél a torony járdájának bármelyik részére is kiérjen, hogy a mig az őr, az ajtón kívüli csengetyűvel s a zászló kitűzéssel jele/, ne legyen kénytelen a tűzharang kötelét elereszteni, de mig egyik kezével a jelzéseket teszi, másik kezével a harangot húzhassa.

Második sorban tűzoltóinkra vonatkozólag kell figyelmeztetéseimet megtennem — és itt első sorban megjegyeznem, hogy bárminő lelkiismeretességgel, buzgósággal, jó indulattal, önfeláldozással törekedjék is a tűzoltó vállalatának megfelelni, minden jó igyekezet megbukik a gyakorlatlanságon, — a fegyelmetlenségen, — az egyet nem értésen!

Legelső kötelessége a tűzoltónak: az engedelmesség, a fegyelem-ismerés, második a tűzoltásbani ismeretszerzés a folytonos tanulás és gyakorlat által, — mert nem abból áll a tűzoltó hivatása, hogy feszelegjen az egyenruhában, — tűzeset alkalmával minél nagyobb lármával és meggondolatlanul rohanjon a tűzveszélynek, veszélyeztesse életét, ruháját, sőt környezete életét is, — vagy össze-vissza rontson bontson mindent, mi keze ügyébe akad, hanem az, hogy mindenki megfeleljen megbízatásának, szerepkörének, kigad- tan, minden lárma nélkül, egyesített erővel értékesítse a gyakorlat által szerzett tudományát s hajtsa végre vezénylője rendeletéit.

Hogy pedig minden tűzoltó tudja azt, kinek kelljen engedelmeskednie, — szükséges mint a hadseregnél — az egylet öszves személyzetét beosztani, nem csupán azt kell tudnia a tűzoltónak, hogy melyik osztályhoz: mászó, mentő, szivattyús vagy rendőr-osztályhoz tartozik, de kell tudnia, melyik tiszt, melyik altiszt szakaszához tartozik, melyiktől kell a rendeleteket elfogadnia, melyik rendeletét végrehajtania.

Minden osztálynak meg lévén a maga tisztje, a tiszt vezényelje a főparancsnoktól nyert utasítás szerint osztályát altisztjei által, az altisztek hajtsák és hajtassák végre embereikkel a vezényletet, hogy pedig a vezényletet mindenik tűzoltó megérteni képes legyen múlhatatlanul szükséges a csend fenntartása, az éktelen lárma, kiabálás mellőzése, —

rópa eszméit egymással a legközelebbi ellentétben. De bármily magasra emelkedjünk is, a keleti félen csakis a legközelebbi phrygiak, phoeniciak, perzsák, zsidók és egyiptomiak tűnhetnek szemünkbe, míg az Ázsia mélyében lakó indusok vagy épen chinaiak ránk nézve teljesen beláthatlauokká válnak. Nyűgöt felé fordulva is szinte csak a görögök s kissé odább a rómaiak látszanak tisztábban kivehető vonásokkal, míg a gallok, germánok vagy brittek a történelmi láthatár ködébe enyésznek el. A történelem szellemi világának két nagy hulláma ez, mely egymásra szemközt tódulva, épen az összecsapás pontjainál fodo- ritja ki mindkettő legerősebben azon eszméket, melyek önmagában rejlenek. E két ellentétes határpontnál lakó népek fölfogása, szokása vagy élményeiben mutatkozik legelevenebben nemcsak a mi az övéké, hanem a mi egész világrészöké.

A kik terjedelmes nautikákat írnak, elég térrel rendelkeznek arra nézve, hogy a dolog természetéhez illőleg ennek vagy aunak a világrész főidének és éghajlatának természeti sajátságait széltóbeu hosszában elmonhatják. Azok előadhatják, hogy ezen ország talajának sivár lapossága okozza a .gondolkodásnak is hasonló pangását, míg amannak hegyekkel és völgyekkel való változatossága a szellemi gazdag fejlettséget. Mi ezt jelenleg nem teaetjük, hanem egyenesen az emberi szellem megnyilatkozásához fordulunk, vagyis a két ellentétes világrésznek szóbeli megnevezéséhez.

Mióta az emberi nyelv és szó is mélyebb vizsgálódások tárgyát teszi, valóban gyönyörűek a fölfödözések, melyek ily módon

szükséges az, hogy egyik a másiknak utasí- tásokat ne adjon, de feleljen meg azon a ponton, azon megbízásnak, melyre vezényelhetett, ne lábatlankodjék egyik a másik előtt mert akkor a legjobb akarat is moghiusúf egyik főkellék a csend és a rend fenntartása lévén.

Különösen felügyeljen a vezénylő tiszt arra, hogy egyszerre minden embereit ne vigye a fárasztó munkába, ha csak a veszély oly nagy mérvet nem öltött, hogy minden tűzoltó működését igénybe kell venni, — egyik részét csapatának tartalékban tartsa, hogy a tartalékosok által időszakonként felválthassa a munkában már kifáradt, ellankadt erőt, hogy így a munka fennakadást ne szenvedjen, a túlterheltetés által a készséggel működő tűzoltó egészsége ne koczkáztassék, ne veszélyeztessék.

Tűzoltó egyletünk jelenlegi helyzetében tapasztaltuk azt, hogy egyik osztálybeli tűzoltó a másik osztálybeli teendőibe avatkozott, így láttuk, hogy a szivattyús a tetőn mászkált, a mászó a szivattyú csövekkel foglalkozott, a mentő ide-oda lótott futott, kiabált, mig a rendőr mit sem tevésével tündökölt; pedig épen azért van a tűzoltóság osztályozva, hogy egyik a másik osztályába, szakmájába ne avatkozzék, hogy mindegyik tűzoltó a saját szakmájában tegyen eleget vállalatának, a másikéba csak akkor avatkozzék, ha annak elkerülhetetlensége beáll s a szükség esetében főparancsnoksága által oda vezényeltetik.

Elmulaszthatlanúl szükséges különösen a szivattyú parancsnokoknak a város területeit, útezáit, a területben levő folyókat, tavakat, kátakat megismerni, tudva azt, hogy minő hosszú vízvezető csővel rendelkezik, az egyik vagy másik ponton kiütött tűzveszélyhez, melyik folyó részhez, tóhoz vagy kúthoz kell a vízemelő gépet szállítani, és pedig annyira kell azt tudnia, hogy a midőn a tűz hollétéről a toronybeli őrtől tudomást szerzett, a vízemelő gépnek melyik pontra leendő szállításáról azonnal intézkedhessék, hogy a mikorra a kis fecskendőket tűzoltóink a tűz színhelyére vonják, már akkor a vízvezető csövek is lerakassanak a vízemelő gépről, a kis fecskendőt vezénylő tisztnek is kell tudni, melyik pontról kapja a vizet, hogy fecskendőjét úgy helyezze el, hogy a víz nyerés minél könnyebben és gyorsabban történhessék.

A tűz színhelyére érve a főparancsnok egy áttekintést tesz, egy oly álláspontot foglal el, honnan a tűz egész helyszínét beláthatja, intézkedéseit azonnal oda irányozza, hogy a tűz továbbterjedése, a melléképületek, ólak, kerítések eltávolításával megakadályoz- tassék. Alparancsnoka, segédtisztjei, — mert egy segédtisz a parancsok széthordására, kivált nagyobb tűzesetnél, nem elég — és a folyton mellette levő kürtöse által utasításait kiadja, a kisebb fecskendők hovahelyezését elrendeli, a második kürtöst a vizemelőgép és állása középpontjára küldi, hogy a mellette álló kürtöse által jelzett utasításokat, a távolban levő szivatyuparancsnokkal közvetítse.

Midőn a szivatyutisztek, a kis fecskendők elhelyezésére a szükséges utasításokat megkapták, a fecskendőket akként helyezik el, hogy azok amennyire lehető, egyenes irányba kapják a vizemelő gépből a vizet, különösen vigyázni kell arra, hogy a vizvezető csövek a

Folytatás a melléklapon.

az ember szellemi világában történnek. Mily különös, midőn két nemzet ugyanazon tárgy- gyal szemközt állva más és más pontból fogja föl annak a mibenlétét s az a pont képviselve is van valamely hang által azou szóban, mely a tárgy megnevezése végett szülemlett. Mi egyéb is volna a nyelv, ha nem szellemmé alakult világ, természet, emberi élet, szóval minden a mi csak előfordulhat- ila tehát egyéb szóban is benne kell lenni azon lényeges valaminek, a mi a megnevezett tárgynak úgyszólván elevenét teszi, nem lehet annak azon szóból sem hiáuyzani, mely oly nagy dolgot nevez meg, mint egy világrész.

Az általunk kijelölt s egymással szem' besített két világrészt, mióta csak földerült az emberi történetek hajnala, mindig Ázsia é3 Európa néven ismerte mindenki. Ki adta, vagy mely nemzet annak ez elnevezést, nem tudjuk, s így annak a tiszta szónyomozástani értelmére is csak megközelítőleg jöhetünk, a mennyiben nincs kezünknél a szavak megnyitásának legbiztosabb kulcsa, vagyis azon kétségtelen bizonyosság, hogy mely nyelvből kiindulva vált az minden nemzet által használt szóvá. Tudjuk, hogy most már túlhaladott nyelvészeti álláspont az, a mely még a tizenhetedik században oly nagy kapósságnai örvendett, vagyis a szavaknak a jelentését a zsidó nyelvből, mint az akkori véleményeit szerint a legrégibből kimagyarázui, mégis megemlítjük, hogy voltak, kik az Ázsia szónak tiszta eredeti alakjára a zsidó — eschjacli — szóban véltek ráismerhetni. Ha való e szóéi'- telmezés, úgy az Ázsia szó alatt nem egyebei érthetünk, miut ezt a gondolatot — Isten tüze-