Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-24 / 12. szám

Heti szemle. — márcz. 23. A magyar delegátió két napi vita után egyhangúlag elfogadta a kért rendkívüli hi­telt; az osztrák delegátió ellenben 19 szótöbb­séggel (30 szóval 20 ellen). — A magyar delegátió tegnap tartott ülésében elintézte a két delegátió határozatai közt a hadsereg rendkívüli szükségletét illető 5 számbeli dif- ferentiát. Ami a rendkívüli hitelre vonatkozó resolutiót illeti, az osztrák szövegezés fogad- tatik el. * A congressus még mindig a bizonyta­lanság homályában lebeg. A congressust va­lószínűleg eloconferentia fogja megelőzni, mely­ben a hatalmak berlini képviselői fognának részt venni. Az eloconferentia czélja, úgy lát­szik, megállapítani a tárgyalások alapját s megegyezést létesíteni a formális kérdésekben- * A békefeltételek 21-én tétettek közzé Pétervárott. A szerződés 29 czikkből áll; az ezekről eddig tett közlések meglehetősen kor­rektek voltak. Kivételt képez a Montenegróra vonatkozó pont, melynek területe a kétszeres­nél nagyobb lesz. A tengerszorosok békében és háborúban nyitva lesznek a semleges ke­reskedelmi hajók előtt, melyek orosz kikötőbe mennek vagy onnan jönnek. A török terület kiürítése csak akkor kezdődik, ha a béke meg lesz kötve, s májustól számítva Európában 3 s Ázsiában 6 hó alatt történik meg. A vég­leges békekötés előtt is hajóra szállhatnak az orosz csapatok a Bosporus és Márványtenger kikötőben. Végül mihelyt az előzetes béke ra- tificátiói kicseréltetnek, a hatalmak coopera- tiójának közvetve hely van adva. Tájékozás kisebb jelentőségű polgári perekben. {A nem jogvég^ett közönség figyelmébe !) A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. XXII. t. ez. 1878. év márcziushó elsején lépett életbe. Ezen tör­vény 34. §-a értelmében a feleknek ugyan jo­gukban áll magukat ügyvéd által is képvisel­tetni, de miután a törvény 36. §-ának vilá­gos rendelkezése következtében a meghatal­mazott által való képviseltetés folytán felme­rült költségtöbblet az ellenfél terhére meg nem állapítható, és az ezen eljárás alá eső ügyek a követelő felet terhelő költségeket el nem birják, a perlekedő fél saját érdekében fog állani, hogy kisebb jelentőségű ügyében vagy személyesen vagy pedig a törvény által meghatározott megbízottja által járjon el A törvény 34. §-a értelmében a perben álló fél helyett külön Írásbeli megbízás nélkül meg­jelenhetnek: a házastárs házastársa helyett, a nagykorú fiú szülője helyett vagy viszont, a gazdatiszt a helyett, a kinél alkalmazva van, a kereskedősegéd vagy iparos segéd fő­nöke helyett. A törvény 28. §-a értelmében a panasz szóval, vagy Írásban terjeszthető elő. Tekintve azonban azon időveszteségre, melyet a panasz szóval való előterjesztése esetére különösen nagyobb forgalommal biró városok­ban a panaszttevő és illetve iparos vagy ke­reskedő segéde szenved,, és mely azokra nézve, kik a bíróság székhelyétől távol laknak, még is bir mű értékre emelkedni, mert a művészi dolognál nem lehet mást szem előtt tartani, mint a mű szépségi kellékeit, miket pedig a haszon elve vagy nem enged kifejleni, vagy elferdíti azokat. Azért is midőn építészeti szintöré3ekről akarunk szólni, már a dolog természete hordja magában, hogy nem ter­jeszkedhetünk ki az emberiség összes épüle­teire, hanem csakis azokra, melyek eszmét fejeztek ki, melyek nem épen a köznapi ha­szon elvéből, hanem valami magasztosabb szellemi indokból szülemlettek. Maga az első ilyszerü épület, melyről történeti tudomásunk van, vagyis a bábeli torony, elárulja már a műépületnek ebbeli sajátságát. „Jertek épít­sünk magunknak várost és tornyot, igy ol­vassuk Mózes első könyvében, melynek ma­gassága az eget érje és ily módon szerezzünk magunknak nevet.* (IX. r. 4. v.) Tehát már az ős emberiség nem azért akarta egybehor­dani ez óriási kőtömeget, hogy az által va­gyont szerezzen magának, vagy pedig hogy az a mindennapi igények kielégítésére szolgáljon, hanem pusztán hogy egy láthatlan eszmének, a dicsőségnek élvezésében részesülhessen. Az ilyszerü épületek azok, melyeken mindenek előtt a világrész által befolyásozott gondolkodás színezetével találkozunk. Bizo­nyos, hogy a világrész mindig világrész ma­rad és a rajta élő ember észbeli és kedélyi állapotára hatni meg nem szűnik; mégis mi­dőn azon festői fény- és árnyoldalt akarjuk látni, mely a világrész természetének kifolyása, sem mind az öt ismert világrészre nem kell kiterjeszkednünk, sem a történelem által föl­karolt valamennyi századra. A kiknek művé­fokozottabb mértékben forog fenn, és különö­sen tekintetbe véve, hogy nagyobb forgalmú helyeken a panaszt tevőnek vagy helyettesé­nek előreláthatólag néha órák hosszat keilend várnia, míg a sor reá jön és panasza felvéte­tik, mindezekből folyólag, különösen a rend­szerint több ilyen panaszt emelő iparosra vagy kereskedőre nézve a panasznak Írásban való előterjesztése ajánlatosabbnak mutatkozik. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá esnek a törvény 11. §-a szerint a következő ügyek: 1) Pénzköveteleseket tárgy azó keresetek, melyek összege járulékukon kívül (mint kamat, költség) 50 irtot meg nem halad, 2) Ingóságok vagy munkateljesítés iránti keresetek, ha a kereset tárgyának értéke já­rulékukon kívül 50 irtot meg nem halad. 3) Ugyanezen összeg erejéig a kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezett­ségek iránti keresetek, de csakis akkor, ha a főkötelezettség bírói ítéleten, egyezségen vagy közjegyzői okiraton alapul vagy az adós által kétségbe nem vonatik. 4) A mezei rendőri ügyek 100 frt ere­jéig­5) A bérelt laknak (tehát nem üzleti helyiségnek) vagy tartozmányainak kiürítése vagy ugyanezeknek a bérlő részére való át- bocsátása iránti keresetek feltétlenül; (vagyis az összegre való tekintet nélkül), lakást és tartozmányait nem képező más bérelt helyi­ségek (mint péld. raktár, üzlethelyiség sat.) kiürítésére és átbocsájtására vonatkozó kere­setek pedig csak akkor, ha az évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 irtot meg nem halad. 6) Haszonbérietek visszabocsájtása iránti keresetek, ha az évi bérösszeg 50 frtot meg nem halad. 7) Becsületsértési ügyek. 8) A vásári bírósági ügyek az országos és heti vásárok ideje alatt 50 írtig. 9) Mesgve igazitási és sommás vissza- helyezési ügyek a törvényben foglalt korláto­zás mellett. Telekkönyvi, váltó, bánya, úrbéri és ke­reskedelmi ügyek (mint péld. továbbeladási czélból vásárolt áruk vételárából származó kö­vetelések) ez eljárás alól minden esetben ki- vévék. I. Ha a kereset tárgya 20 frtot meg nem halad (községi bíráskodás). a) A kereseti példányra jön egy 12 kros bélyeg. b) A tárgyálási jegyzőkönyvre ivenkint egy 12 kros. c) Az ítélet hozataláért szintén egy 1$) kros bélyeg. II. * Ha a kereset tárgya 20 frtot meg­halad : a) A kereseti példányra jön egy 20 kros bélyeg. b) A tárgyalási jegyzőkönyvre egy 30 kros bélyeg. c) Az ítélet hozataláért egy forintos. Magától értetődik, hogy a kereset be­nyújtásánál csupán a kereset levélre eső bé­lyeg használandó föl, míg a többi bélyegek a tárgyaláskor rovatnak le. Az 1878. év februárhó 5-én kelt mi­niszteri rendelet 8. §-a értelmében a mezei rendőri ügyekre és a vadak által okozott kár­térítési keresetekre vonatkozó eljárás bélyeg­mentes. (,Z. K.*) szettörténeti ismeretük van, azok tudják azt, hogy az ünnepélyesebb értelemben vett épí­tészet, a mint azt kijelöltük, Ausztrália föl­dén sohasem létezett: Afrikának meg azon szögletében, melyet ma is Egyptomnak mon­dunk, s melyet a régi kor Ázsiához számított, s végre Amerikának is csak két tartományá­ban u m. Peruban és Mexikóban. A mi azután az ezen világrészeken történt ujabbi építkezéseket illeti, azok nem a beuszülött lelkekből szár- moztak, hanem a bevándorlottak készítményei s igy nem is olyas valamik, a mikből azt a vér és hús szerinti világrészi befolyást ki le­hetne olvasni. A világrésznek az építészet minémüsé- gére való befolyását illetőleg tehát csakis Ázsiát és Európát vethetjük a latba, s aunak sem mostani, hanem azon időszakát, melyet a történelmi nyelv ó-kornak szokott nevezni. Már maga ezen egész időszak sem egyéb gya­nánt tűnhetik föl a figyelmes vizsgálódó előtt, mint oly alkalomnak, mely alatt két világrész­nek szelleme szóban és tettben kialakult. Ne akadjon csak meg valakinek a tekintete a kisszerű apróságokon, hanem lebbenjeu át azon magaslatokon, melyek e korból kiemel­kednek, alkosson azokból gondolkodása erejé­vel egy mozaikszerü képet, és akkor oly dol­gokat fog látni, melyekben a két legfontosabb világrész önmagát kibeszélte és tettleg kife­jezte. Ha a Krisztus előtti közvetlen száza­dokban az Ázsiát és Európát elválasztó aegei tenger hullámai fölé bírunk emelkedni kép- zelmünkuek daedalusi szárnyaival, itt láthat­juk egyik felől Ázsia, más részről pedig Eu­Néhány Őszinte szó városunk tűzoltó egyletéről. Bár jól tudom azt, hogy darázsfészekbe nyúlok, mindamellett erkölcsi kötelességem­nek ismerem hangot adni a legközelebbi tűzesetnél észlelt tapasztalataimnak, — nem azért, hogy tanácsadóul, vagy tanító mesterül feltolakodni látszassam, hanem, hogy figye­lemre hívjam fel mindazokat, kiket tűzoltó- egyletünk és ügyünk érdekel, — mindazokat, kik mint egyleti tagok, az egylet ügyeit intézni hivatva vannak, hogy megbeszéljük egy kissé ezen közös ügyünket, s elfogadjuk a jobbat, hogy a szerént tökéletesítsük azt. Első sorban fel kell tűzoltóink figyelmét hívnom a tűzeset rögtöni jelzésére; — az a városi tfízőr, ki a tűztoronybani felügyelésre van kötelezve — egyéb dolga nem lévén — kötelezessék pontosabban felügyelni, s a tűzeset észlelése esetében a tűzesetet úgy az őrtanyán levő társainak a leszolgáló csen- getyű által, mint a város közönségének a tűzharanggal és a tűz helye felé iráuyzandó zászló kitűzésével jelezni. De, hogy ezen három rendbeli jelzés ugyanazon egy pillanatban eszközöltethessék, szükségesnek tartom a mos­tani rövid harangkőtél helyett, oly hosszú harangkötél alkalmazását, hogy a kötél a torony járdájának bármelyik részére is kiérjen, hogy a mig az őr, az ajtón kívüli csengetyűvel s a zászló kitűzéssel jele/, ne legyen kénytelen a tűzharang kötelét elereszteni, de mig egyik kezével a jelzéseket teszi, másik kezével a harangot húzhassa. Második sorban tűzoltóinkra vonatko­zólag kell figyelmeztetéseimet megtennem — és itt első sorban megjegyeznem, hogy bár­minő lelkiismeretességgel, buzgósággal, jó indulattal, önfeláldozással törekedjék is a tűzoltó vállalatának megfelelni, minden jó igye­kezet megbukik a gyakorlatlanságon, — a fegyelmetlenségen, — az egyet nem értésen! Legelső kötelessége a tűzoltónak: az engedelmesség, a fegyelem-ismerés, második a tűzoltásbani ismeretszerzés a folytonos tanu­lás és gyakorlat által, — mert nem abból áll a tűzoltó hivatása, hogy feszelegjen az egyenruhában, — tűzeset alkalmával minél nagyobb lármával és meggondolatlanul rohan­jon a tűzveszélynek, veszélyeztesse életét, ruháját, sőt környezete életét is, — vagy össze-vissza rontson bontson mindent, mi keze ügyébe akad, hanem az, hogy mindenki meg­feleljen megbízatásának, szerepkörének, kigad- tan, minden lárma nélkül, egyesített erővel értékesítse a gyakorlat által szerzett tudo­mányát s hajtsa végre vezénylője rendeletéit. Hogy pedig minden tűzoltó tudja azt, kinek kelljen engedelmeskednie, — szükséges mint a hadseregnél — az egylet öszves sze­mélyzetét beosztani, nem csupán azt kell tudnia a tűzoltónak, hogy melyik osztályhoz: mászó, mentő, szivattyús vagy rendőr-osztály­hoz tartozik, de kell tudnia, melyik tiszt, melyik altiszt szakaszához tartozik, melyiktől kell a rendeleteket elfogadnia, melyik rende­letét végrehajtania. Minden osztálynak meg lévén a maga tisztje, a tiszt vezényelje a főparancsnoktól nyert utasítás szerint osztályát altisztjei által, az altisztek hajtsák és hajtassák végre embe­reikkel a vezényletet, hogy pedig a vezény­letet mindenik tűzoltó megérteni képes legyen múlhatatlanul szükséges a csend fenntartása, az éktelen lárma, kiabálás mellőzése, — rópa eszméit egymással a legközelebbi ellen­tétben. De bármily magasra emelkedjünk is, a keleti félen csakis a legközelebbi phrygiak, phoeniciak, perzsák, zsidók és egyiptomiak tűnhetnek szemünkbe, míg az Ázsia mélyében lakó indusok vagy épen chinaiak ránk nézve teljesen beláthatlauokká válnak. Nyűgöt felé fordulva is szinte csak a görögök s kissé odább a rómaiak látszanak tisztábban kive­hető vonásokkal, míg a gallok, germánok vagy brittek a történelmi láthatár ködébe enyész­nek el. A történelem szellemi világának két nagy hulláma ez, mely egymásra szemközt tódulva, épen az összecsapás pontjainál fodo- ritja ki mindkettő legerősebben azon eszmé­ket, melyek önmagában rejlenek. E két ellen­tétes határpontnál lakó népek fölfogása, szo­kása vagy élményeiben mutatkozik legeleve­nebben nemcsak a mi az övéké, hanem a mi egész világrészöké. A kik terjedelmes nautikákat írnak, elég térrel rendelkeznek arra nézve, hogy a dolog természetéhez illőleg ennek vagy aunak a világrész főidének és éghajlatának természeti sajátságait széltóbeu hosszában elmonhatják. Azok előadhatják, hogy ezen ország talajának sivár lapossága okozza a .gondolkodásnak is hasonló pangását, míg amannak hegyekkel és völgyekkel való változatossága a szellemi gaz­dag fejlettséget. Mi ezt jelenleg nem teaet­jük, hanem egyenesen az emberi szellem meg­nyilatkozásához fordulunk, vagyis a két ellen­tétes világrésznek szóbeli megnevezéséhez. Mióta az emberi nyelv és szó is mé­lyebb vizsgálódások tárgyát teszi, valóban gyönyörűek a fölfödözések, melyek ily módon szükséges az, hogy egyik a másiknak utasí- tásokat ne adjon, de feleljen meg azon a ponton, azon megbízásnak, melyre vezényel­hetett, ne lábatlankodjék egyik a másik előtt mert akkor a legjobb akarat is moghiusúf egyik főkellék a csend és a rend fenntartása lévén. Különösen felügyeljen a vezénylő tiszt arra, hogy egyszerre minden embereit ne vigye a fárasztó munkába, ha csak a veszély oly nagy mérvet nem öltött, hogy minden tűzoltó mű­ködését igénybe kell venni, — egyik részét csapatának tartalékban tartsa, hogy a tarta­lékosok által időszakonként felválthassa a munkában már kifáradt, ellankadt erőt, hogy így a munka fennakadást ne szenvedjen, a túlterheltetés által a készséggel működő tűzoltó egészsége ne koczkáztassék, ne veszélyez­tessék. Tűzoltó egyletünk jelenlegi helyzetében tapasztaltuk azt, hogy egyik osztálybeli tűz­oltó a másik osztálybeli teendőibe avatkozott, így láttuk, hogy a szivattyús a tetőn mászkált, a mászó a szivattyú csövekkel foglalkozott, a mentő ide-oda lótott futott, kiabált, mig a rendőr mit sem tevésével tündökölt; pedig épen azért van a tűzoltóság osztályozva, hogy egyik a másik osztályába, szakmájába ne avat­kozzék, hogy mindegyik tűzoltó a saját szak­májában tegyen eleget vállalatának, a másikéba csak akkor avatkozzék, ha annak elkerülhetet­lensége beáll s a szükség esetében főparancs­noksága által oda vezényeltetik. Elmulaszthatlanúl szükséges különösen a szivattyú parancsnokoknak a város területeit, útezáit, a területben levő folyókat, tavakat, kátakat megismerni, tudva azt, hogy minő hosszú vízvezető csővel rendelkezik, az egyik vagy másik ponton kiütött tűzveszélyhez, melyik folyó részhez, tóhoz vagy kúthoz kell a víz­emelő gépet szállítani, és pedig annyira kell azt tudnia, hogy a midőn a tűz hollétéről a toronybeli őrtől tudomást szerzett, a víz­emelő gépnek melyik pontra leendő szállí­tásáról azonnal intézkedhessék, hogy a mikorra a kis fecskendőket tűzoltóink a tűz színhelyére vonják, már akkor a vízvezető csövek is lera­kassanak a vízemelő gépről, a kis fecskendőt vezénylő tisztnek is kell tudni, melyik pontról kapja a vizet, hogy fecskendőjét úgy helyezze el, hogy a víz nyerés minél könnyebben és gyorsabban történhessék. A tűz színhelyére érve a főparancsnok egy áttekintést tesz, egy oly álláspontot fog­lal el, honnan a tűz egész helyszínét belát­hatja, intézkedéseit azonnal oda irányozza, hogy a tűz továbbterjedése, a melléképületek, ólak, kerítések eltávolításával megakadályoz- tassék. Alparancsnoka, segédtisztjei, — mert egy segédtisz a parancsok széthordására, ki­vált nagyobb tűzesetnél, nem elég — és a folyton mellette levő kürtöse által utasításait kiadja, a kisebb fecskendők hovahelyezését elrendeli, a második kürtöst a vizemelőgép és állása középpontjára küldi, hogy a mel­lette álló kürtöse által jelzett utasításokat, a távolban levő szivatyuparancsnokkal közve­títse. Midőn a szivatyutisztek, a kis fecsken­dők elhelyezésére a szükséges utasításokat megkapták, a fecskendőket akként helyezik el, hogy azok amennyire lehető, egyenes irányba kapják a vizemelő gépből a vizet, különösen vigyázni kell arra, hogy a vizvezető csövek a Folytatás a melléklapon. az ember szellemi világában történnek. Mily különös, midőn két nemzet ugyanazon tárgy- gyal szemközt állva más és más pontból fogja föl annak a mibenlétét s az a pont képviselve is van valamely hang által azou szóban, mely a tárgy megnevezése végett szülemlett. Mi egyéb is volna a nyelv, ha nem szellemmé alakult világ, természet, emberi élet, szóval minden a mi csak előfordulhat- ila tehát egyéb szóban is benne kell lenni azon lényeges valaminek, a mi a megnevezett tárgynak úgy­szólván elevenét teszi, nem lehet annak azon szóból sem hiáuyzani, mely oly nagy dolgot nevez meg, mint egy világrész. Az általunk kijelölt s egymással szem' besített két világrészt, mióta csak földerült az emberi történetek hajnala, mindig Ázsia é3 Európa néven ismerte mindenki. Ki adta, vagy mely nemzet annak ez elnevezést, nem tudjuk, s így annak a tiszta szónyomozástani értelmére is csak megközelítőleg jöhetünk, a mennyiben nincs kezünknél a szavak meg­nyitásának legbiztosabb kulcsa, vagyis azon kétségtelen bizonyosság, hogy mely nyelvből kiindulva vált az minden nemzet által hasz­nált szóvá. Tudjuk, hogy most már túlhala­dott nyelvészeti álláspont az, a mely még a tizenhetedik században oly nagy kapósságnai örvendett, vagyis a szavaknak a jelentését a zsidó nyelvből, mint az akkori véleményeit szerint a legrégibből kimagyarázui, mégis megemlítjük, hogy voltak, kik az Ázsia szó­nak tiszta eredeti alakjára a zsidó — eschjacli — szóban véltek ráismerhetni. Ha való e szóéi'- telmezés, úgy az Ázsia szó alatt nem egyebei érthetünk, miut ezt a gondolatot — Isten tüze-

Next

/
Thumbnails
Contents