Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-12-01 / 48. szám
gyalták. — Az osztrák delegátió 24-én tartott ülésében 14 szóval 6 ellenében elfogadta Herbst indítványát, mely szerint a reichsráth delegá- tiója napirendre tér a közös minisztérium javaslata fölött, melyet az 1878. évre megszavazott rendkívüli hitel utólagos hitelének megszavazása czéljából terjesztett elő. Erre a 28-án tartott ülésben a közös kormány kijelentette, hogy a 60 millióhoz kért póthitelről szóló előterjesztését visszavonja. Ugyanezen átirat közöltetett a magyar delegátióva. is, mely hétfőn kezdi meg a jelentések tárgyalását. Először a pénzügyi, azután a zárszámadási, tengerészeti, hadseregi, végül pedig a külügyi bizottság jelentését fogják tárgyalni. * A novibazári kerület megszállására vonatkozólag az a hir keringett, hogy a porta csak oly feltétel alatt egyezik bele,§ha ő tarthat három fontos helyet megszállva; Bosznia- és Herczegovinára nézve is engedményeket kíván — a szultán felségi jogának elismerését, meg talán az európai Törökország biztosítását is. * Románia birtokba vette Dobrudsát, miután Oroszország elállt ama fontos követeléstől, hogy Románia biztosítson számára állandó katonai utat. Ezen eredmény kiválóan külügyi kormányunk actiójának sikere gyanánt tekinthető, mely actiót tevékenyen előmozdította Anglia. * A porta Muktár pasát Athénbe küldi, hogy rávegye a görög kormányt a porta által ajánlott határigazítás elfogadására; ez azonban alig fog sikerülni. Török- és Oroszország közt a viszony egyre feszültebb lesz. Legújabban Szavfet pasa azt kérdezte, miért összpontosít az orosz kormány a Balkán félszigeten oly nagy hadsereget. Erre Lobanoíf azt felelte, hogy ez katonai kérdés, melybe neki nincs beleszólása. — A bolgár fejedelmet jan. 1-én fogják megválasztani. A jelöltek: Ignatiefftábornok, VaszilcsikofF Sándor herczeg, Reuss herczeg és Battenberg Sándor herczeg. A székesfehérvári országos ipar-, termény- és állatkiállítás végrehajtó bizottságától. Az ő cs. kir. Fensége József főherczeg magas védnöksége alatt 1879-ik év tavaszán Székesfehérvárott tartandó országos kiállítás — tekintve az iránta eddig mutatkozó általános érdeklődést — a hozzá csatolt várakozásokat messze túlhaladni Ígérkezik. Miért is már ma biztosnak vehető, hogy teljesen meg fog felelni czéljának: „mináannak hű képét adni, mit szeretett hazánk s társországai a közmivelődés terén, természeti kincsekben, ipar- és műtermékek tekintetében általában előállítani képesek, valamint feltüntetni azok fejlődését, fokozatos előhaladását és növekvő versenyképességet .“ De, hogy e tekintetben valóban jelentékenyet és tökéleteset érhessünk el, félúton megállanunk nem szabad. Az országszerte nyilvánuló érdeklődés nem tesz elhízottakká, sőt abból merítünk ösztönt: mentül nagyobb- szerü eredmény érdekében továbbra is lankadatlan erélylyel közreműködni. Minél több oldalú é3 tökéletesb leend a kiállítás, annál nagyobb s jelentősebb az eredmény; s ez eredmény elérésében segédkezet nyújtani minden honpolgárnak egyenlően szép feladat. szép volt, szép mint a korány lilioma, melynek kelyhét először nyitja ki a fölkelő nap; a női erényekkel ép úgy, mint szellemi műveltséggel egyaránt ékeskedék. Nem csoda, hogy kapitányunk szive is mint villany-ütésre az első pillanat után lángra gyűlt iránta. Ebéd alatt különböző dolgokról folyt a társalgás, áttértek katonai és politikai viszonyokra, hazáik kölcsönös sorsára, lassankint hevültek a kedélyek és megkezdődtek a fölköszöntések. László a ház urára és ennek családjára emelé poharát, és midőn a társaság nevében köszönetét fejezé ki a szives barátság és sze- retetárt, éltetvén ennek családját, tekintete véletlenül vagy akarva Hedvigével találkozott, ki bájos mosolyával köszöné ezt meg, mi elég volt, hogy a már előbb lángra gyűlt érzemény ébresztessék. László lelkében nagy változást idézett elő ez esemény; érezte, hogy nem közönséges a vonzalom, mely lelkét hevité a nő iránt, de szerelemnek nem meré nevezni, mert nem volt reménye őt bírhatni, nem tudta talál- kozik-e viszonzással. Ez érzet bár lehangolá, szórakozottá tévé, de nem katonai kötelességének rovására. László látogatásai igen gyakoriak lettek Ráczky-éknál; bár mindig szives fogadtatásban részesült, de Hedvig tartózkodása meginagya- rázhatlannak tűnt fel előtte, s így egyik oldalról fölcsillámló reményét más felöl kétség váltá föl. Oh ha tudta volna, hogy Hedvig is e titkot rejtegető kebelében. A nő tartózkodása azonban nem csökkenté László vonzalmát, sőt éleszté szive lánA czél, melyet kitűztünk, kettős. Egyrészt: feltüntetni haladásunkat a közmivelődés terén, továbbá gazdaságunk és ipartermelésünk fokozatos haladását és emelkedő versenyképességét; másrészt: közrehatni a hazai forgalom, kereskedés s fogyasztás élénkítésére, tehát úgy az egyesek, mint az összesség jólétének emelésére. Nem egyedül közvetlen anyagi érdekeinkről van tehát szó, hanem egyúttal hazafias érzületünkről is, melynek az által adjuk leginkább bizonyítékát, ha minden egyes, e hazában egy 'vagy más téren működve, kicsinyt vagy nagyot felmutatva, az 1879-ik évi székesfehérvári országos kiállításban részt veend. S erre annálinkább vélünk számíthatni, mivel — tekintve a czél nemes voltát és hasznosságát — a kiállítással járó költségek csak igen csekély mérvűek. A térdíj — a mint az a mellékelt szabályzatból kitűnik — lehetőleg mérsékelt. Alólirt bizottság gondoskodni fog, hogy a kiállítási tárgyak a vasúti igazgatóságok által szállítási árkedvezményben részeltessenek, sőt kívánatra kész a kiállításra küldött tárgyak biztosítását is, valamint — ha ez iránt különösen megkerestetnék — azok lehető legkedvezőbb eladását eszközölni. Végül késznek nyilatkozik a tisztelt kiállítók érdekében a czélnak legmegfelelőbb jutányos czímtáblák, kiállítási szekrények vagy asztalok beszerzéséről is gondoskodni. E mellett arra is bátrak vagyunk felhívni a t. kiállítók figyelmét, különösen pedig azokét, kik Párisban is állítottak ki tárgyakat, hogy azoknak egyenesen Székes- fehérvárra leendő küldése által tetemes szállítási költségek kiméltetnének meg; alólirt bizottság gondoskodand, hogy a beérkező tárgyak a kiállítás megnyíltáig jó és biztos őrizet alatt legyenek. Noha a bejelentési határidő 1879-ik évi márczius hó 1-jéig terjed s a kiállítás csak 1879. május 10-én nyittatik meg, mégis azon kérést intézzük a tisztelt kiállítókhoz, hogy bejelentéseiket ne halogassák, mivel számuk előreláthatólag igen nagy lesz s igy minél koraibb bejelentés által juthatunk csak azon helyzetbe, hogy a térbeosztásnál minden tárgynak a legmegfelelőbb és legelőnyösebb helyet jelölhetjük ki. Végül azon eljárás, melyet a bíráló bizottság összeállításánál követni szándékozunk — a bírálók az ország különböző kereskedelmi és iparkamarái által küldetvén ki — kétségkívül a legjobb biztosítékot nyujtandja az iránt, hogy a díjazások a legszigorúbb tárgyilagossággal fognak eszközöltetni. Jelen sorok kiegészítéséül még csak azt említjük fel, hogy a magas kormány, úgy mint Székesfehérvár város és Fejórmegye törvény- hatósága a kiállítást minden irányban támogatják és előmozdítják, hogy az ország összes mezőgazdasági és iparegyletei a legélénkebb rokonszenvvel kisérik működésünket s végre, hogy a fejérmegyei gazd. egyesület kezdeményezése folytán az első vándorgyűlésre a gazda- és erdész-közönséget meghivandja. Mindezeknél fogva, tekintettel városunk kedvező fekvésére a főváros és nevezetesb városok közelében, a kiállítás éléuk látogatottságára s ezzel kapcsolatban nagyszámú idegenekre annál biztosabban számíthatni, mivel számos honfi az ország legkülönbözőbb vidékeiről bennünket már eleve biztosított megjelenéséről s alólirott bizottságnak egyik főfeladatát már ma szeretett vendégeinek méltó elszállá- solhatása képezi. golását, s ez annyira fokozódott az ifjú kapitány szivében, hogy csak az alkalomra várt, melyben a nő előtt szerelmének mélységét föltárhassa. A körülmények ezt is meghozták. Egy napon, ép midőn a nap bágyadt sugaraival búcsúzni látszék a földtől s nap nyugtával üde levegő tölté el a lombos kertet, a család nő-tagjai a kertben sétálgattak; ekkor kardcsörgés zaja hallatszék hozzájuk. A zaj felé tekintenek, s Lászlót látják feléjük közeledni. Hedvig arczát örömpir boritá el, ezt palástolni akarván, élénkebben folytatta a társalgást, de az örömtelt meglepetést mégis elárulta hangja és modora. Találkoztak, a kölcsönös üdvözlések után a társaság többi tagjai folytatták a sétát, kiket, kissé iiátra maradva, követett László és Hedvig. A beszélgetés édesen folyt; de egyszerre elhallgatnak és szótlanul sétálnak egy ideig. Majd véletlenül egymásra tekintenek, mintha kölcsönösen egymás arczárói akarnák leolvasni a mély ballgatagság okát. — Kapitány ur gondolatában tán honába szállt; oly üallgatag lett. — Nem. Sőt igen közel oly közel, s oly gon- dolatokkal-akadozott László szavaiban, hogy kegyed arczomrói leolvashatta volna gondolataimat. — Ha tudnám, meg is tenném, de tán nem érdekelnének. — Attól félek éu is. — De már kiváncsivá tesz kapitány ur, most már igazán szeretném tudni. — Drága kisasszony 1 Kegyed jogosított föl, hogy gondolataimat elmondhassam, szólt Az itt előadottak alapján a reánk várakozó nem könnyű feladat megoldásánál t. czim jóakaró támogatására is vélünk számíthatni s legyen szabad azon reményünknek kifejezést adnunk, hogy a hatáskörébe tartozó s azt feltüntető egy vagy más tárgygyal kiállításunkban t. czím is részt veend, a mire ezennel tisztelettel felkérni is bátorkodunk. Kiállítható minden hazánkban előállított termelvény és gyártmány, akár czélirányos volta vagy olcsósága, jóminősége vagy finomsága, gyakorlati alkalmazhatósága vagy egyszerű kivitele, vagy bármi egyéb különös sajátsága által tűnjék az ki; kiállítható továbbá külföldi gyártmány is, ez azonban kiállítási jutalmakra igényt nem tarthat. De egyúttal azon kérelmet is koczkáz- tatjuk, hogy a közel álló köröket a kiállításban való részvételre buzdítani szíveskedjék s megemlítjük, hogy kisebb kiállítókra nézve a kiállítás jelentékenyen megkönnyíttetik azáltal, ha valamely vidék kiállítói a kiállítani szándékolt tárgyakat u. n. gyűjteményes kiállítás alakjában jelentik be, mely eljárás az egyesekre nézve jelentékeny költségkíméléssel járna. Legyen szabad a czímnek szíves támogatása- és közreműködéséért már előre is köszönetét nyilvánítanunk s arra kérnünk, hogy velünk mennél előbb tudatni szíveskedjék, hány bejelentési ívet bocsássunk saját és ismerősei számára rendelkezésére. Tekintettel az előadottakra, a bejelentéseknek mielőbbi megtételét kérve, maradunk ennek biztos reményben. Székesfehérvárott, 1878. évi nov. havában hazafiui üdvözlettel Mankóid Antal, gr. Zichy Jenő, kiállítási titkár. kiállítási elnök. Kivonat a székesfehérvári 1879-iki országos kiállítás általános szabályzatából. 1. A székesfehérvári 1879-iki országos ipar-,„termény- és állatkiállítás József főherczeg 0 cs. kir. Fenségének fővédnöksége s Fejérmegye és Székesfehérvár köztörvényhatóságának pártfogása alatt áll. 2. A kiállítás szellemi részére, nevezetesen az intéző és vezénylő közegek közti érintkezésre vouatkozó levelezések: „Az országos kiállítási végrehajtó-bizottság elnökségéhez Székesfehérvárott“ intézendők. 3. A kiállítás Székesfehérvár területén a polgári lövölde és méntelep helyiségeiben s ezek szomszédságában levő szabadtéren rendeztetik. A kiállításra rendelkezés alatt áll 4284 négyszög méter fedél alatti tér — és pedig a méntelep helyiségeiben 3813 négyszög méter, a lövöldéi helyiségekben 471 négyszög méter; — továbbá 40748 négyszög szabadtér — és pedig a mén- telep udvaraiban 19611, a méutelep udvarain kívül 17526, a polgári lövöldében 3611 négyszög méter. Szükség esetén a szabadtérekeu ideiglenes épületek emeltetnek. 4. A kiállítás 1879-ik évi május hó 10-én nyittatik meg s tart bezárólag junius hó 15-ig. — Az állatkiállítás junius hó 1-én nyittatik meg s tart a kiállítás bezártáig. 5. Kiállíthatók Magyar- hon és kapcsolt részeinek erre méltó mű- és terméuyczikkei, szépművészeti és régészeti tárgyai, tanszerei és iskolai munkálatai, állatai, gép- és gazdasági eszközei; kizárva csak a robbanó és tűzveszélyes tárgyak vannak. Elfogadtatnak külföldi gyártmányok is, de ezek kiállítási díjra igónyuyel nem bírnak. 6. A bejelentések 1878-ik évi julius hó elejétől egész 1879-ik évi márczius hó 1-jéig fogadtatnak el; az ezen határidőn túl bejelentett tárgyak elfogadása iránt — a mennyiben a tér engedi végre László. Ha szabad e kifejezést használnom „Édes Hedvig!*, mi alatt bársony kezeit ajkaihoz emelé, hallgasson meg kegyed.-, én., kegyedet az első pillauat óta, melyben láttam, lelnem legtisztább érzetével szere.... kérem .. . kérem életemre boldogító válaszát, vajon remélhetem-e kegyedtől jövő boldogságomat? Hedviget a váratlan meglepetés és öröm nem engedék szóhoz jutni. László szavai nem hagyhaták érintetlenül szive érzületét, s midőn kebleiket a kölcsönös szeretet bubája foná át, még csak a „szeretlek“ — »igen* szavak hiányoztak, hogy a két kebel, mint két iker virág, egymásra boruljon. Nem áll hatalmamban érzelmeim fölött uralkodni, miért megvallom . . . szólt Hedvig, hogy szivem csak önért lángol. Boldog vagyok, monda László magasztos érzelemmel, mert kegyed nemes szivében visz- hangra találtak érzelmeim, melyek nekem kimondhatatlanul kedvesek. . Meg vagyok győződve, — folytatá Hedvig — kedves László, szivem mélyéből tiszta szerelméről és hiszem, hogy velem foglalkozik egyedül lelke vágya, óhajtása, — s most megerednek könnyül; de fájdalommal kell azt is megvallanom, hogy engem egy balsejtelem gyötör, mely azt súgja, hogy én mindezek daczára sem boldogíthatom. László érezte, hogy Hedvig a katonai pályára s a mozgalmas időkre czéloz, de az egész valóján elömlő öröm-mámor s a tudat, hogy viszont szerettetik, megnyugtató válasz volt a szép hölgy aggodalmas vallomására. Ne féljen drága hölgyem, elosztanak — a végrehajtó bizottság esetről-esetre határoz. 7. A kellő időben bejelentett tárgyak 1879-ik évi április hó 20-ig küldendők be. 8. A kiállítás tiszta jövedelme országos, megyei és városi jótékony czélokra fog fordíttatni. 9. A kiállítóknak a szokásos bejelentési ív megküldetik. A haza összes vasúti vonalainál nyerendő szállítási árkedvezmény a kiállítókkal annak idején közöltetni fog. 10. A térdíj fele a tárgyak bejelentésekor, a másik fele a tárgyak beküldésekor fizetendő; és pedig a kiállításra rendelt termekben és szobákban : 1. a) szabadon álló tér négyszög méterenként 4 frt, b) fal mellett egy folyó méterért iy2 méter magasságig 2 írt, c) ugyanaz 1% méternél magasabb, a 2 írton kívül még 1 frt, 2. Folyosókon 1 folyó méter: a) iy2 méter magasságig 1 frt, b) annál magasabb még 50 kr. ideiglenes épületekben négyszög méter 2 frt. 4. Szabadtéren négyszög méter 1 frt. Asztalokat a bizottság díj nélkül ád, a kiállító csak az elfoglalt térséget fizeti. Kívánatra a bejelentő terhére állványok is készíttetnek. 11. A kiállítóknak jogukban áll, czégjük vagy nevök után azon bárminemű segédmunkások neveit felírni, kik a kiállított tárgyak készítésénél kitűntek. 12. A kiállítás 17 csoportra osztatik, a következő osztályozással: 1. Erdő- termények és félkészítmények — nehezebb faipar. II. Bányatermények és félkészítmények — nehezebb érczipar. Nemkülönben üveg-, gyurma-, agyag- és kő-ipar. 111. Mezőgazda- sági termények és féikészítmények, kerc-ipar. IV. Malom-ipar és élelmi czikkek. V. Szeszipar, borok és egyéb szeszes itaiok. VI. Fonó-, szövő-ipar, ruházati tárgyak. VII. Háztartási és butor-ipar. Vili. Vas-ipar. IX. Nemes érez, nemes kő- és fém-ipar. X. Bőr,- csont- és kaucsuktárgyak. XI. Műipar és zenészeti tárgyak. XII. Közmívelődési tárgyak, tanszerek, tudományi és szépművészeti tárgyak. XIII. Gazdasági eszközök, iparos szerszámok és kézi gépek. XIV. Gépek, gőz-, viz- és lóerőre. XV. Halászati, hajózási és vizépítészeti tárgyak. XVI. Állattenyésztés, állat-kiállítás. XVII. Régészeti tárgyak és műemlék-kiállítás. 13. Minden kiállítónak joga van külön képviselőt tartani. Egyébiránt a kiállítás minden mozzanatáról a „Székesfejérvár“ czímű lap, mint a kiállítás hivatalos közlönye, gyors és hiteles tudósítást adand. 14. Az orsz. magy. iparegyesület javaslatkép bírálati szabályokat dolgozott ki a bírálati rendszer és a kiosztandó érmek, illetőleg okmányok tárgyában. 15. A kiállítók s ezek munkásai, valamint a rendezésnél közreműködő tagok állandó szabad-jegyet nyernek. — A látogató közönség részére érvényes 50 kros bemeneti-jegyek adatnak. Beigazolt munkások és 14 éven alóli gyermekek, ipartanonezok és szolgálatban levő katonák (őrmestertől lefelé) féláru jegyeket nyernek. Ünnepélyes alkalmakkor a belépti-díj 1 frt. 16. A kiállítók, ha kötelezettségeiknek eleget tettek, tartoznak tárgyaik eltávolításáról a bezárási naptól számítandó 20 nap alatt intézkedni; ezen időn túl el nem vitt tárgyak a kiállító terhére beraktároztatnak. 17. A kiállított tárgyak tűz elleni biztosítását — a kiállító terhére — a végrehajtó bizottság eszközli. Az 1879-ik évi székesfehérvári országos kiállítás végrehajtó bizottságának 1878-ik évi április hó 3-án tartott üléséből. Manhold Antal, gr. Zichy Jenő, kiállítási titkár. kiállítási elnök. Havranek József, kiállítási h. elnök. majd gondolatainak képzelt borús fellegei, én kegyedet, mint szabad haza szabad leányát fogom hazámba vinui, hol boldogságunkban egyedül egymásnak fogunk élni. A szép hölgy a jósszavakra megnyugodott. A társaság azonban már várt reájuk, a beszélgetés félbe lön szakítva, más tárgyra tértek át. Nem sokára pedig, miután egészen besötétedett, László a kastélyig kiséré a társaságot, még egyszer egy bucsu-mosoly s elváltak. Melyik volt boldogabb, nehéz volna meghatározni. A viszony nem sokáig maradhatott titok a házi ur előtt sem. u menten, minden mellékes czél nélkül, egyedül rajongva leánya boldogságáért, nem hogy nem ellenzó e viszonyt, sőt örömmel fogadta, mert úgy gondolkozott, hogy ki hazáját oly hőn szereti, s ki oly szép tulajdonokkal bir, mint László, nem lehet érdemtelen egy nő kezére. Örömmel szemlélvén » két fiatal szív boldogságát, többször ezélzó kérdést is tett Lászlónak, hogy nem volna-e kedve Galicziá- bau megtelepedni, de midőn László honfiúi kötelmével válaszolt, méltáuyolá ennek férfias ellenvetését, mert maga is forrón szerette hazáját. Nemes Antal. (Fulyt. köv.)
