Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-24 / 12. szám

Meglátszik ez a tantermek berendezésén ás a gyermekek tankönyvekkel való tisztességesebb ellátásán. Ne engedjék hát, hogy igyekezeteik némely szülék makacsságán és tudatlanságán hajótörést szenvedjen. —-r—

Tan- és nevelésügy.

Vallás- és közoktatási m. kir. minisztertől.

32257. Az 1875 évi 32,385. sz. a. kiadott körrendelettel közlött „Utasítás" 3-ik pontja szerint, az orsz. tanítói nyugdíj és gyára alap javára fizetendő járulékok, mindenkor az illető polgári község nevére kiállított befizetési jegyzékekben egybe foglalva- vettettek ki, és a tanítók részére az általok teljesített befizetések igazolására szolgáló külön befizetési ívek az idézett „Utasítás* * 9-ik pontja értelmében, csak az egyszer mindenkori és első évi dijak tényleg megtörtént befizetése után leendő kiállítása helyeztetett kilátásba, minek foganatosítása az egyszer mindenkorrai és első évi díjak tetemes hátráléka, és a tanítói személyzetben előfordult nagy mérvű változások miatt ez ideig eszközölhető nem volt.

Nehogy azonban, ezen akadályok miatt, az orsz. tanítói nyugdíj intézeti járulékok behajtása nehézségekbe ütközzék és a tanítók érdekei is megóvassanak, utasittatik, hogy addig is mig a befizetési ívek nem adatnak ki, az 1876. és 1877. évekre kivetett járulékok beszedését ne fűggeszsze fel.

Az állomást változtatott tanítókkal szemben pedig, miután a polgári községek nevére ! kiállított befizetési jegyzékek a községi számadásokhoz melléklendők és igy egyesek használatára nem szolgáltathatók ki — az orsz. tanítói nyugdíj intézet javára esetleg teljesített befizetések igazolásául, azon község által, melyben tartózkodása alatt a fizetés tétetett — kellő hiteles alakban kiállított bizonyítványt igazolásul fogadja el.

Végül a f. évi 2441. sz. a. kelt körrendeletéin kapcsán felhívom még, hogy oly esetekben midőn a tanító fizetését a községi pénztárból élvezi, vagy ha a tanító a reája kivetett járulékokat az idézett körrendeletben kitett záros határ idő alatt, az 1875. 32. t. ez. 30 §- a értelmében, a községi pénztárba be- fizették, de ez utóbbi által az illető adóhiva- ' talba nem szolgáltatott ki, — a késedelmi kamatok a községi pénztáron veendők meg.

Budapesten, 1878. évi márczius hó 3-án. ! *

A „Franklin-Társulat* újabb kiadványai közt különös figyelmet érdemel Zsengeri Samu által magyarított kiadása Pestalozzi Henrik i jeles művének Lénárd és Gertrudnak. Lapunk olvasói e műről csak nem régiben vettek magától a magyarító Zsengeri Samutól egy jeles értekezést, mely e mű tartalmát kellőleg ismertette, mi által a mi feladatunk, a mű megjelenése után, felette megkönnyíttetett. Igen helyesen mondja a magyarító előszavában, hogy száz éves művet ad a magyar olvasó közönség kezébe, hogy az abban foglalt elveken épüljön; oly elvek azok, melyek igazságon és tapasztalaton alapúlva soha el nem avulhatnak, sőt minden új nemzedékkel ismét megifjodva újra érvényre emelkednek. Ezen elvekre nekünk valóban nagy szükségünk van, mert népnevelósügyünk nagy részben még parlagon hever. Lénárd és Gertrúd Pestaloz- ziuak legjelesebb műve, ebben tökéletesen megoldotta feladatát, mely szerint az emberi társadalom minden rétegében elharapódzott nevelési hiányokat felderítse és lehetőleg orvosolja. E czéljának elérésére a leghelyesebb

dottunk azért lettek olyanok, mert Ázsia szülte őket, mig Európában meg ugyanazok azért lettek mások, mert Európa nem Ázsia volt, hanem Európa. A tűz, melyet Ázsia imádott, fölemésztette magát az embert is; Európa népei pedig épen az emberiség eszméjét, már mintegy a földből szívták magukba.

Nem hiába szerették magukat a régi attikaiak-autochthón-oknak nevezni, azaz bennszülötteknek, mert ők csakugyan mint a hitrege Antiuoosza az európai földdel való érintkezésből az emberiesség eszméjének oly dús birtokosai lettek, hogy azt az egész világrészre nézve jelszóvá tették. A monda, mely Prométheuszról azt állította, hogy embert alkotott, habár mese is, de olyan mese, melybe Görögország, de sőt egész Europa saját mi- uéraüségét lerajzolta. Mint a Prométheuszról szóló rege lényege az ember természetének az Isten eszmével szemközti érvényesítésén nyugszik, úgy Görögország s illetőleg Európának történeti tevékenysége is. Európa földén az Isten eszméje nem szerepelt úgy az előtérben, mint Ázsia népei közt, de annál mélyebb volt annak kivált a középszázadok alatt a lelkekben alkotott háttere.

Azonban, hogy Európára fordult figyelmünkkel is azon időponton maradjunk, melyből Ázsiának imént odavetett vonásait kapkodtuk, csak az Ázsiával szemközt levő legközelebbi részt Görögországot kell vennünk, annyival is inkább mert világrészünknek azon túl eső akkori népén az európai jellemvonások úgy sem igen fejlődtek még ki

alakot választotta, az elbeszélést, mely még világosabbá válik az által, hogy egyes rövid kis szakaszokra van osztva, melyek többé kevésbbé egy-egy nevelési vagy erkölcsi eszmének, igazságnak lesznek hordozói úgy, hogy a középszerű elme is könnyen tájékozhatja magát. A mű a középosztálynak van szánva, mely leginkább van arra hivatva, hogy a társadalomnak jóravaló, munkás és nevelt tagokat adjon. A magyarító a nagy paedagógus- nak Pestalozzinak hű életrajzát is adja, mely a legkisebb jellemárnyalatot is felölelve egész mivoltában állítja elénk a mű szerzőjét és kulcsot ad kezünkbe, melylyel a mű minden részét tisztán megérthetjük. Ami a fordítást illeti, az tökéletesen nyelvünk mai színvonalán áll, ment minden erőtetéstől, könnyű és folyékony. A munka három kötetre terjed, kötete, 50 kr. de meg is érdemli, mert majdnem mindegyik 300 — 350 lapra terjed. Az alaki kiállítás tiszta és csinos, mint a Franklin- Társulatnak minden kiadványa. Így e munkával nevelésügyi irodalmunk felette gazdagodott. Nem mulaszthatjuk el tehá e munkát úgy a neveléssel hivatalból foglalkozóknak, mint egyes, különösen számosabb tagból álló családoknak ajánlani. A derék magyarító, Zsengeri Samu, pedig találja fáradságának jutalmát azon boldogító öntudatban, hogy édes hazánk népnevelési ügyének emelésén e műnek átfor dításával sokat lendített.

I R O D A L_ O M.

A „Központi vasúti és közlekedési közlöny* 12. számának tartalma: A német és osztrák-magyar árútarifa kérdéséhez. —- A vasúti tarifák kiszámításáról. — Fa-pályák. — A vasúti zárszámadásokról. — Vasúti hírek.

— Kormányrendelet a vasúti forgalmi szolgálatra vonatkozó szabályok alapelveinek élet- beléptetése tárgyában. — A magy. kir. állam- épitészeti és folyammérnöki hivatalok ajánlati tárgyalásai. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések.

*

„A Petőfi-Társa8ág Lapja* 11. számának tartalma: Néked élni kell oh hon. (Költemény.) Kölcsey Ferencztől. — Két seb. (Regény.) Bodon Józseftől. — Alfred de Musset és George Sand. (Tárcza.) — Martius 15-én.

— Balázs Sándortól. — Irodalom. — Színházi szemle. — Vegyes.

*

A „Délibáb* 11-ik számának tartalma:

1. A szenvedőké, (költ.) Rudnyánszky Gyula.

2. A legelső gőzhajó Magyarországon. Jókai Mór. 3. Három nagy költemény. Váry Gellért. 4. Fordítások. Palmer Kálmán. 5. Egy boldog királyné, (regényből) Mülhbach Lujza után Hang Ferencz. 6. Aesthetikai levél. Möller Ede 7. Tárcza: Szerelemcsók. Dengi János

8. Gyöngyszemek. A szerkesztő jegyzeteiből.

9. Irodalmi és művészeti hirek. 10. Debreczeni színház. 11. Szigligeti ünnepély. 12. Ferencz Károly foherczeg. 13. Ferencz Károly főher- czeg a ravatalon. 14. A foherczeg temetése. 15. Harcztéri galambposta. 16. Külföld. 17. Fővárosi hírek. 18. Vidéki hirek. 19. Helyi tárogató. — Boríték: Heti naptár. Sakktalány Számrejtvény. Helyesen megfejtők nevei. Szer kesztőségünknél megrendelhető. Szerkesztői üzenet. Vidéki levél. Tréfák és adomák. Kiadói üzenet. Hirdetés.

*

A dr. Dudits Miklós jeles szerkesztése alatt megjelenő „Egészségi és Hasonszenvi

———■■——a—■

Mi történt, kérdjük Görögországban az Isten eszméjével? Semmi egyéb, csak emberré lett. Tehát nem az ember istenült meg, a mi egészen más szint és következményt adott volna a dolognak, hanem az Isten emberiesült meg az által, hogy a görögök lelki világában az istenek eszméi nem mint elvont fogalmak vagy természeti elemek, hanem mint emberi egyedek jöttek forgalomba. Ez annyit jelentett, hogy az embernek teste, vagy természeti bármely sajátsága nem emésztődött úgy föl. mint keleten, hanem érvényesült az isteni természettel szemközt is. A görög Isten olyan érzelmű, gondolkodású sőt szenvedélyű lény lett, mint az ember. Alig is von valami élesebb jellemvonása az európaiságnak, mint sikra szállás és küzdelem minden oly elv, vagy gondolkodás ellen, mely az emberi természet kifejlődését megakadályozná, vagy annak minél szabadabb mozoghatását lehetetlenné tenné. Fölismerhetni ezt különösen éles színnel a görögök és romaiak belküzdelmeiben, kiknél midőn a társodalomnak minden állása mindenkire nézve megközelíthető lett, akkor kezdett azután aAn két sajátság is mutatkozni, mely Európát Ázsiától mindenkorra megkülönböztette. Ha azt oly élesen akarjuk kimondani is, mint a hogy valamikor a valóságban látszott, akkor nem szabad többet mondanunk, mint azon két szót — polgárság és világiasság.

(Folyt, köv.)

Váry Gellért.

Közlöny“ 5-ik száma következő érdekes tartalommal jelent meg márcz. 16-án: Fiatal, hajadon lányok egészségtana. Irta dr. Farner Karolina gyakorló orvos Zürichben. — Nehány szó a hasznos házi állatoknak hasonszenvi gyógykezeléséről. Irta Bőhm Károly. - Hvgeia, az egészség városa. — Társulati értesítő. Vegyesek. — A tárczában igen érdekes czikk van

a horkolásról Bellágh Lajostól.

*

A „Gazdasági Lapok* 12-dik száma két sűrűn nyomatott ivén a következő gazdag tartalommal jelent meg: Az állambirtokok bérletei. Peterdy Gábor. — A bia-bajnai urad. leírásának megjelenése alkalmából. I. Hajnos Gusztáv. — Pálffy Mór gróf hovolányi drót kötélpályája. Öt ábrával. — Anyagi helyzetünk. Nagy Zoltán. — Tárcza. Az állatok kínzása és védelme. Lederer Sándor. — Szakegyletek működése. Külső-Szolnokmegyei, aradmegyei gazdasági egylet. — Kormányintézkedések. Faiskolák és magtermelő telepek statistikája. Gazdasági magvak belföldön termelése. Lábas jószág szaporítása érdekében. Hagymakivitel érdekében. — Gazdasági tanügy. Gazdas. előadások a műegyetemen Gazd. tanszékek száma Francziaországban. Bécsi gazdas egyetem. — Szakirodalom. Az állat és élete. Hely Mátyás. Dr. Krausz Károlytól. — Bel- és külföld. Közigazg. bizottságok főldmivelésügyi működése. Lótenyésztési társulat. Settegast az infectio ellen. Champignon termelés. Szédelgés lótenyészjutalomdijosztások alkalmával. Phyl- : lóiéra eltűnése. Lókiviteli tilalom. Hernyó ! pusztítás. Országos gazdasági egyesület Méhészeti estélyek. — Gazdasági tudósítások. Less, Kurtics, Duna-Szekcső, Csongrád, Bátor- Keszi, Bélahalma, Kapriora, Csúz, M.-Óvár, j Csácsó, K.-Sz.-Miklós, Mérk, H.-Lomnicz, Köttse, Hőgyész. — Személyi hirek. Kérdések és feleletek. Szerk. üzenetek. Betöltendő állomások. Szolgálati ajánlatok. Határnapok. Vásárok. Üzleti tudósítások. Hirdetési rovat.

Melegen ajánljuk ezen kitűnő szakerők támogatása mellett Morócz István és Máday Izidor által szerkesztett legnagyobb gazdasági közlönyt a gazdaközönség figyelmébe. Előfizethetni fél évre 3 írttal, egész évre 6 írttal Budapesten a Köztelken.

HÍREINK.

Azon előfizetőinket, kik előfizetési összegükkel még hátralékban vannak, tisztelettel felkérjük, szíveskedjenek tartozásuknak mennél előbb eleget tenni, mert csak így leszünk képesek lapunk kiállításának tetemes költségeit fö- dözni.

♦Személyi hír. - Sajnálattal vettünk

tudomást a „Budapesti Közlönyének minapi hivatalos jelentéséről, hogy apóst, király ő Felsége f. é. febr. 12-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Kádas Rudolf, premontrei kanonok és győri tankerületi kir. főigazgató állandó nyugalomba helyeztessék.

♦Tiszteletbeli tagok. — A veszprémi iparés kereskedelmi kör a helybeli nagygymna- sium tanárjait tiszteletbeli tagjaivá választotta. A kör ezen határozatát a megválasztási okmánynyal együtt háromtagú küldöttség vitte meg múlt vasárnap, márcz 17-én, a gymn. igazgatónak, ki a tanári kar nevében köszönetét mondott a kitüntetésért és biztosította a küldöttséget, hogy a tanári kar a jövőben is meg fog mindent tenni, amit az iparosok szellemi fejlesztése érdekében állásánál fogva tehet.

♦Kikeresztelkedés. - Balázs Géza, több budapesti lapnak munkatársa, az izraelita vallásról a róm. kath. vallásra térvén múlt kedden, márcz. 19-én reggeli 8 órakor a helybeli székesegyházban megkereszteltetett és a ke- resztségben Sándor nevet nyert.

»Előléptetés. — A vallás és közoktatás- ügyi m. k. miniszter Simenszky Kálmáu, veszprémi püspökségi erdőmestert somlyóvásárhelyi közalapítványi kerületi erdőmesterré nevezte ki.

♦Hirdetmény. Az utfentartási alapról 1877-ik évre veretett számadások elkészíttetvén, azok a megyei főjegyzői hivatalos helyiségben f. hó 21-től egész apóil hó 3-ig közszemlére kitétetnek, ahol is a fent kitett időben d. e. 9—12-ig és d. u. 3—5 óráig bár ki által megtekinthetők. Veszprémben 1878. márczius 20-án. Véghely Dezső, főjegyző.

»Kivonat az 1877. évről szóló közszemlére kitett útépítési és fentartási számadásokból. — Valódi bevételek készpénzben: 1. közmunka váltsági dijakból 22.351 frt. 33 kr; 2. büntetes-pénzekből 20 frt; összesen 22371 frt 33 kr. — Valódi bevételek kötvéneyek és értékpapírokban : a gyümölcsözésre kiadott tőkepénzek kamataiból 6309 frt. 94 kr. — Átfutó bevételek. A gyümölcsözésre elhelyezett tőkékről szóló okmányok és értékpapírok 33000. — Tett az összes bevétel készpénzben a múlt évi 36471 frt. 94.87 krnyi pénztári maradványnyal 58843 frt. 27.87 krt készpénzben és j 39309 frt. 94 krt okmányokban. — Valódi

kiadások: 1. kezelésre 3598 frt. 42.72. 2. Fen- tartásra 13952 frt. 24.4 krt; összesen 17550 frt. 67-12 ; pénztári maradvány 41292 frt 60.75 kr. _ Álfutó kiadás. A gyümölcsözőig elhelyezett pénzek értéke 39.309 frt. 94 kr.

♦Veszprém szépítése. — Körössy Imre, árvaszéki ülnök, mint értesülünk, tervezetet adott be a városhoz, hogy a főispáni lak és t. Paál Dénes úr háza közti tér befásíttassék. Nem épen időszerűtlen óhaj ; városunknak úgyis kevés a fás sétahelye, pedig nem ártana lassacskán arról is gondoskodni, hogy több sétánya legyen azon városnak, mely székváros és ennyi tisztviselőnek lakhelye.

♦Zongora kedvelőknek. - A minap alkalmunk volt egy gyönyörű szép vadon új zongorát láthatni városunkban, melyet egy bécsi magyar ezég készített a legújabb amerikai rendszer szerint és elég jutányos árfeltételek mellett. A ezég neve Radda és Végh. Akik új zongorát akarnak venni, tekintsék meg előbb ezt Kőrössy Imre árvaszéki ülnök úrnál és győződjenek meg maguk, hiszszük, hogy szavainkat nem fogják túlzottaknak találni.

♦Almádi szépül. — A ft. káptalannak

eltökélt szándéka Almádit szépíteni; mint halljuk, több fürdőház építésére adatott már meg az engedély és a káptalani uradalom felügyelősége utasíttatott, hogy fasorok létesítését eszközölje. Az ilyféle helyes intézkedésnek meglesz az a jó haszna, hogy az al- mádii szőlőhegyek keresettek lesznek és a szép Balaton üdítő hullámai itt is sok gyengélkedőnek adnak új és friss erőt. Most már értjük egyik belmunkatársunknak azon alternatíváját, hogy ő egészségének helyreállítása végett a fürdői idényt vagy Osztendében tölti, — vagy Almádiban.

♦Sorozás. — A megyei sorozó bizottság

befejezvén városunkban működését a múlt hét I derekán Enyingre ment.

♦Csillagászati előadás. - E lap szerkesz tője Lévay Imre jövő hétfőn, márcz. 25-én este 8 órakor a polgári társaskör helyiségében csillagászati előadást fog tartani a hold fényváltozatairól, melyre a t. közönség úgy férfiak, mint nők meghívatnak. Belépti díj nincs.

♦Megyei közgyűlés. - A megyei útfenntartási alapról az 1877. évre vezetett szám- vevőileg megvizsgált és közszemlére f. é. márcz.

21-től ápril 3-ig kitett számadás s a közmunkát érdeklő egyéb ügyek elintézése végett f. é. ápril 8-án s esetleg kővetkező napjain reggeli 9 órakor megyeoizottsági rendkívüli közgyűlés, ugyanezen ügyek előkészítésének J czéljából ápril 6-án reggeli 9 órakor pedig állandó választmányi ülés fog tartatni.

•Purim. Az izraeliták múlt kedden, márczius 19-éu, ülték a népszerű purim-ünne- pet. Igen sok helyen terített asztallal várták a jövőket, több helyütt házi mulatságok is rendeztettek, azonbau, mint innen is, onnanis értesülünk, a kedélyességnek nem volt meg azon foka, melyet ily alkalommal csak múlt évben is tapasztaltak, az álarezosok is csak szórványosan voltak láthatók. Oka kétség kívül a farsang hosszúságában rejlik, mely alatt édesmindnyájan kimulattuk magunkat és most édesmindnyájan — katzenjammerezünk.

•Képek a tengerószéletböl. — Lapunk volt szerkesztőjétől Kompolthy Tivadartól veszik tisztelt olvasóink lapunk mellett előfizetési felhívását „Képek a tengerészéletből* czirnfí művére. Kompolthy ügyes tollát olvasóink ismerik és így nem szükség, hogy az új munkát sok szóval ajánlgassuk, ajánlja az magamagát előre is.

♦A ,,Történelmi regény tár“ előfizetőit, kik a „Névtelen vár* czíraű regénynyel az első folyam tizedik füzetét megkapták, a hátra levő három füzet szétküldése iránt a jövő hó közepéig szíves türelemre kéri Jókai Mór; az egy művet („Egy női hajszál*) képző három | füzet már sajtó alatt van és egyszerre fog szétküldetni; az elkésést közbejött betegség okozta, mely miatt szorző nem dolgozhatott.

•Öngyilkossági kísérlet. Schützer Pál, 18 éves ifjú, f. hó 19-én délelőtt, apró szegekkel töltött pisztolylyal öngyilkossági szándékból mellbe lőtte magát. — Még él.

♦Jó fogás. - A városi rendörkapitányi hivatalnak sikerült a napokban egy nőt kézre keríteni, ki a tyúklopás mesterségét ritka ügyesség- és kitartással űzte. — Az illető a járásbirósági börtönben élvezi a jó tyúkleves keserű utóizét.

♦Az „Apollo- zenemüfolyóirat legújabb

száma következő tartalommal jelent meg: 1) Esteledik, alkonyodik („Ne menj el,* a „Sárga csikó“ népszínműből a legkedveltebb dal,) Magurányi József átirata. 2) Menuetto Mozart

3-ik (Esdur) sinfoniájából. 3) Vig perczek, polka franqaise Nagy Bélától. A zongorázók és énekesek számára igen ajánlható folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt. félévre 3 frt. a jelen szám ára 50 kr. mely a kiadóhivatalhoz (Budapest vár országházuteza 94. sz. a.) legczélszerübben postautalványnyal küldendő be. Még folyton előfizethetni az egész évfolyamra. — Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik.

»Tanügyiek. — A vallás- és közoktatási m. krr. minisztérium 2441. sz, a. kelt reude-