Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-02-03 / 5. szám
Különben Oroszország czéljait titok födi, bár a fátyol lassankint foszladozni kezd. * Az angol kormány a parliament elé hozta a hiteltörvényjavaslatot, melynek megszavazását bizalmi kérdésnek tekinti; czélja Angliának erősen jelenni meg a congressuson, mely a kelet ügyeit véglegesen szabályozni fogja. * Görögországban erős demonstratiók történtek a háború mellett, a kormány azonban legalább ezúttal nem mutat hajlandóságot háborúsdit játszani. A kormány minden tekintetben szabad kezet kívánt. Thessáliában a felkelés növekvőben van. A felkelők zöme Pelionban, Almyrosban és Agraphosban áll. * Ausztriában a miniszterválság még nem ért véget; valószínűleg marad a régi kabinet, legfölebb egy két tárcza fog új kézre kerülni. A VIDÉK. Várpalota 1878, jan. 22-én. »Viribus unitis, egyesült erővel* * jelszava nemcsak felséges uralkodónknak, hanem egész korunknak is. Ezen elvet látjuk a társadalom minden terén keresztülvitetni, ez hozza létre azon eredményeket, melyek az erők elforgácsoltsága mellett soha még megközelíthetők sem lettek volna. Miután ily általános, mindenki által elfogadott és senkitől kétségbe nem vont igazságról vau szó, fölmentve érzem magara annak bővebb fejtegetésétől és megkísérlem azt a várpalotai tanító testületre alkalmazni. Van városunkban négy felekezeti iskola, mindegyik több tanítóval, de teljesen hiányzik a szellemi kapocs, mely a különböző tanintézeteknél működő erőket összefűzné és a közős czél elérésében gyámolítaná. Ezen segítendő már régebben megpendítettem egy várpalotai tanitó-egylet eszméjét; de fáradozásom mindezideig hajótörést szenvedett; föltettem tehát magamban, hogy a .Veszprém* hasábjain szólalok fel, így a nyilvánosságra való hivatkozással kísérlem meg legyőznöm az akadályokat, melyek eddig az eszme megvalósításának útjában állottak. Sikerrel teszem- e ezt vagy sem, nem tudom, de bízom t. kartársaim bölcs belátásában és reményiem, hogy a köz- és saját helyesen felfogott érdeküket szem előtt tartva felkarolják az ügyet és lehetővé teszik, mert hisz egyedül tőlük függ, hogy mindnyájan egy testületben egyesüljünk, hol tapasztalatainkat egymással közölve legnemesebb, de egyszersmind legnehezebb feladatunknak sokkal nagyobb eredményr nyel felelhessünk meg, a társadalom és életnek mennél hasznosabb polgárokat képezhessünk; magunk pedig a collegialitás és az együvétartozás érzetéből erőt merítsünk állásunk terheinek férfias elviselésére. Tisztelettel Singer Márk főelemi tanító. Várpalota 1878, jan. 31-én. T. szerkesztő úri Városunkban f. hó 26-án tartatott meg a jegyzőválasztás, már hollók krákogásait ? Jó napjaik vannak, bőven untig el vannak foglalva. Már arról álma- doznak, hogy most ők állnak a sikra, megalapítják határtalan birodalmukat. A munkás, békés földmives harczossá lön, kirohant a csatamezőre és meghalt, az ekevas karddá lett átkovácsolva és véresen, szétdarabolva hever a földön, hói a barázdák húzása helyett, a kaszabolás irtózatos mesterségét végzé. Néptelen vidékek, műveletlen szántóföldek, Ínség és nyomor, győzelem és kudarcz, minő kilátások a plevnai — hollókra nézve. Mily jótevő e homályos köd! — Ismét kiterjeszti sötét fátylát, elzárja előttünk a plevnai szomorú csatamező rémséges képeit! Ugyan mi történhetik most ez oroszlánbarlang mögött ? Ki tudja, talán már jobb, nemesebb, humánosabb gondolatokon törik fejüket. Ah te jóságos szelíd fehér galamb, jöjj, siettesd lépteidet, űzd el a telhetetlen fekete hollókat, te békegalamb... siess... nyújtsd át minél előbb nekik a — béke zöld olajágát 1 Visszaemlékezés Velenczére. (Naplómból.) Négyen utaztunk együtt, egy ügyvéd, orvos, egy magánzó, no meg én. Ugyanazon czél egyesített bennünket, hogy kiszabott szünidőnket a lehető leghasznosabban töltsük — Venetia ege alatt. És hogy sikerült... ezért még egyszer köszönet kedves utitársaim, most midőn amaz reggeli 8 órakor csoportosultak a választók jelöltjeik körül, a midőn a választás megkezdődött, mintegy 700 választó sorakozott a városház tanácstermébe, folyosójára, udvarára s a városház előtti terére. A Böcskey-pártiak elfoglalva tartották a tanácstermét, s így történt, hogy a választás megnyitása alkalmával itt csupán a Böcskey név volt hallható, -- minthogy azonban 10 szavazó névszerinti szavazást kért, a szavazás az elnöklő szolgabiró által elrendeltetvén délutáni egy óráig szakadatlanul folyt, s miután a kitűzött félórai zárhatár-időn túl nem adatott be több szavazat, a szavazatok jegyzéke az evégre kiküldött bizalmi férfiak közreműködésével bezáratván, a következő eredményt tárhatta fel: Beadatott összesen 600 szavazat, ebből nyert Kasinszky János 10, Ikrás Károly 221 és Böcskey Sándor 369 szavazatot, minek következtében Böcskey Sándor mint általános szótöbbséggel megválasztott jegyző, megválasztottnak elnökileg kijelentetvén a választás befejeztetett. Mi a választás menetét magát illeti, a zavartalan rend a fokozódott érdekeltség daczára is a palotai választó polgárok higgadtságáról s józanságáról tanúskodott. A választás végleges befejezése és a megválasztott jegyző feleskettetése után a járásbeli szolgabiró elismerését nyilvánitá a választó* előtt azok higgadt, mérsékelt s józan maguktartásáért s az új jegyzőnek adott szóbeli utasításai után a választás helyszínét a meggyűlt volt választók éljenezése közt elhagyta. IRODALOM. A „Petőfi-Társaság Lapja“ 4. számának tartalma: Georgia (költemény) Csukási Józseftől. — Pinkesz, a tengeri pók (elbeszélés) Margitay Dezsőtől. — f Szigligeti Ede (tárcza) Balázs Sándortól. — Apró vonások Szigligetiről. — Két koronázási kép Prém Józseftől. — Irodalom. — Vegyes. * A „Délibáb* 4. számának tartalma: 1. A jó öreg Balogh Antal ur aranylakodalmára (költ.) Csalomjai. 2. A lapuváriak, (beszély) Csengey Gusztáv. 3. Mysterium és moralitás. Bayer Ferencz. 4. Szigligeti- 5. A Kamuti csárda, (költ.) Sipos Soma 6. Az én történetem. (beszély) Kenessey Gizella. 7. Aesthe- tikai levél egy nőhöz. Möller Ede. 8- Karczok. 9. Giardinetto. (B. A ) 10. Kérelem. 11. Színház. (K.) 12. Victor Emánuel temetése. 13. Egy hét története. (W. G.) 14 Irodalmi és művészeti hírek. 15 Harcztéri galambposta. 16. Külföld. 17. Fővárosi hirek. 18. Vidéki hírek. 19. Helyi hirek. Boríték : Heti naptár. Szerkesztőségünknél megrendelhető. Sakktalány. Számrejtvény. Helyesen megfejtők nevei. Szerkesztői Üzenet- Levél. Tréfák és adomák. Kiadói üzenet. Hirdetés. * A „Gazdasági Lapok* jan. 29-iki számának tartalma: Pénzügyi vámok. III. Koriz- mics László. — A lefolyt év kulturtechnikai mozgalmai. 11. — Kvassay Jenő — Pohl hordómosó gépe. 1 ábrával. — Budapest élelmezése és gazdáink érdeke. É. N. — Nagy- vagy aprószemü vetőmagot használjunk? A pasteurizálás Amerikai szőlőszeti elvek. — Kormányintézkedések. Dohánybeváltási árak 1878—1880. évre. A községi bikatartás. — Szakegyletek működése. Somogymegjei gazdasági egyes. Kecskemét vidéki gazdasági egyes. FelsŐ magyar házi ipart terjesztő egyes. Békésmegyei gazd. egyes. Marczali gazd. kör. Országos magyar gazd. egyesület. — Szakirodalom- — Biographie der Kartoffel. Erfahrungen aus der Praxis der Weinbereitung. — Bel- és külföld, Tiszavölgyi társulat. Gabona vasúti szállítása. Rorkereskedésflnk hátránya. Máramarosm. gazd. egyesület. Lókiviteli tilalom. Magyarország kivitele Angliába. — A közönség köréből. — Vegyesek. Tyúkfészek-kosarak. 1 ábrával. — Gazdasági tudósítások. Ossanicz. — Személyi hirek. — Kérdések és feleletek — Szerkesztői üzenetek. — Betöltendő állomások és szolgálati ajánlatok. — Határnapok. — Vásárok. — Üzleti tudósítások — Nyílt tér. — Hirdetési rovat. * A „Földmivelési Érdekeink* 4-dik számának tartalma: A buzafélék vetésére vonatkozó újabb kísérletek eredményei I. Dapsy László. — Gazdasági közlekedési eszközök. I. 4 ábrával. Wágner Emil. — Méhetetés. — Szakirodalom. (Rodiczky Molnár István.) — Vidéki tudósítás. (Borsod megye.) — Szakegyletek működése. (A természettudományi társulat közgyűlése. Természettudományi estély. A békésmegyei gazdasági egylet. A felsőmagyarországi házi ipar. A magyar Afrikai társaság. Csikmegye a gyümölcsízét érdekében.) — Személyi hirek. — Hivatalos közlemények. — Különfélék. (Mérgezés kecsketejjel. A szilvamag mérgező hatása. Mestes- séges felhőképzés. A faültetés hzmokkal. A korai törpe borsó Figyelmeztetés. Az „Első magyar kertészgazdászati ügynökség.“) — Sport — Üzleti hetiszemle. — Helyreigazítás. — Hirdetések. viselő testületének választás alá eső, az 1877. fvi.oct 31-én tartott közgyűlésben kisorsolt tagjai helyett 1878-ik évi január 26-án mint erre kitűzött időhatáron a választás megejtetett következő eredménynyel és ugyan megválasztattak. Az I. kerületben: \ eghely Imre Palotai Ferencz, Suli Ede, és Berger Sámuel urak. A II. kerületben An- drovics József, Grün Vilmos, Pongrácz Dániel Rothauser Mór Benkő Istváu.és Lich- tenberger Károly urak. A III. kerületben Be zerédy Gyula, Molnár Pál, HochmuU, Ábra! hám, Kenesey Pongrácz, és Varga István urak. A IV. kerületben. Husvéth János töte les, ifj. Varga István, Kopácsy Árpád es Ke" resztes Pál urak. Az V. kerületben Natrv Károly, Kürti János, Kisovics József, Kleczár Ferencz, Csornai Lőrincz és Horváth József urak. A VI. kerületben. Pap Ferencz, Liptai János, Eszterhay Ferencz, Kovács Ignácz takács és Nemesik Sándor urak. Mely eredmény közszemlére kitétetvén, mindenki által meg tekinthető, s a lehető észrevételek 1878 évi febr. hó 5-ik napjáig az 1871. XVIII. t. ez. 52. §-a értelmében az igazoló választmányhoz benyújtandók lesznek. «Felülflzetések. - A január 26-án a veszprémi nemzeti casinó könyvtára javára rendezett reunion alkalmával felülfizettek Kovács Zsigmond őexclltja 10 frt, N. N. 4 frt 10 kr., Plosszer István 1 frt, Mozgay Antal 1 frt,’ Peczek Gyula 2 frt, Nagy Károly 2 frt, N.N. 10 kr. Összesen 20 frt 20 krt, kiknek a rendező bizottság a nyilvánosság előtt is köszönetét mond. “Tépés. - Szerkesztőségünk e héten Kovács Mária úrnőtől kapott a török sebesültek részére egy klgram tépést. Köszönet érte. «Czégváltozás. - Rápoch Sándor Vesz prémben, 48 év óta fennálló vas- és érezmű- kereskedését átadta fiának ifj. Rápoch Sándornak, ki is e ezég alatt fogja az üzletet folytatni. Sok szerencsét a fiatal kereskedőnek 1 HÍREINK. «Kitüntetés. — A „Budapesti Közlöny“ f. hó 28-iki számában olvassuk. Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Benkő István veszprémi kádármesternek, az ipar emelése körül tett jeles szolgálatai elismeréséül a koronásezüst érdemkeresztet adományozom Kelt Bécsben, 1878. évi január hó 18-án. Ferencz József, s. k. B. Wenchheim Béla, s. k. «Eljegyzés és halál. Özvegy Buchwald Teréz úrnő leánya, a kellemdús Buchwald Berta, január 30-án jegyeztetett el Lamm Miksával, herczeg Battyány ikervári uradalmának bérlőjével, február 1 én rá a helybeli gymnasium első osztályába járó egyik fiacskája Buchwald Béla halt el hosszas szenvedés után. Találjon a köztiszteletben álló özvegy nagyszámú tisztelőinek őszinte részvétében némi kárpótlást a súlyos veszteségért és enyhülést a nagy fájdalomban! 'Gyászhírek. — Gymnasiumi tanulóink közöl e héten ketten haltak meg. Alig temettük el jan. 30-án Zsebeházy Lajos 4. oszt. tanulót, már veszszük a gyászhírt, hogy febr. 1-én Buchwald Béla, 1 oszt. tanuló halt el. Mind a kettő, különösen az első, igen hosszas betegeskedés után halt el. Nyugodjanak békében! *A marhahús olcsóbb. - A marhahúsnak kilogrammja eddig 52 kr. volt, most négy krajczárral olcsóbb lett, tehát 48 kr. «Kézimunkák eladása. A jótékony nő- egylet megbízásából készített különféle női kézimunkák: harisnyák, csipkék, stb. elárusi- tását Schvartz Antal helybeli rövidáru- kereskedő válallta magára. — Ajánljuk t olvasóink figyelmébe. «Matauschek és Langer urak zeneiskolájában a múlt hétfőn zeneestély volt, melyen Bojnitzer Gizella k. a. Matauschek, Langer, Deutsch Mór urak és a növendékek közül né- hányan, érdekes programm szerint működtek közre s élvezetet nyújtottak a jelenvolt közönségnek. Ily zeneestélyek minden hó végével fognak tartatni. «Vettük a Mauthner Ödön által szerkesztett „Kertészeti Füzetekének első számát. A lap csinosan van kiállítva és gazdag tartalma ez: Gyümölcsészetünk Villási Páltól. — A jerihkói rózsa Kunszt Jánostól. — Ce- losia eristata variegataés Sanvitalia procum- bens (képekben). A kaméliáról Fittler Octávtól. — Egy új főzelék (Witloef), Zinnia Darvíni major (Habitus), Nantesi sárgarépa, az olasz tök (képekben). Végre vegyesek. «Tanügyi hirek. - Greska Antal táozi és Bilohradszky József diósberényi tanítók az ellenük hozott és jogérvényre emelkedett törvényszéki ítéletek által börtönbüntetésre Ítéltetvén, a vallás- é9 közokt. m k. minist, által a tanítói pályától véglegesen eltiltattak. ut emlékei lelki szemeim előtt elvonulnak, oly jól esik rátok gondolnom, kik azon összhangzó jóakarat- és kedélyes együttartás miatt, mely köztünk uralgott és utunkat oly sikerültté tévé, örökre feledhetlenek nekem! Triestből hajóval utaztunk, mi körülbelül 6 órát vesz igénybe. Nappal érkezénk és a legszebb látvány terült szemeink elé, város a tengeren, a paloták múzeuma, a Lagúnák városa. Sajátságos nyomasztó hatással van az idegenre, ez ódouszerű remekváros tengerut- czáival, melyeken csak a gondoliérek egy-egy kiáltása zavarja néha a csendet. Nincs semmi zaj... nincs semmi nesz... mintha örök álmot aludnék itt minden.., mert lenyugodott az egykori hatalom- a régi dicsőség napja! Volt idő, melyben Velencze 300 hadihajóval rendelkezők, és ma lakói jórészt az ide utazók gyakran pazar bőkezűségére vannak utalva. Egykor kereskedelme világraszóló volt. A velenczei, muzánoi tükör- és mozaikgyárak iparterményei eláraszták Judiát, Syriát, Aegyip tust, Tunist, Tripolist stb. hajói mindenüvé találtak utat, és kincsekkel megrakodtan tértek vissza Venetiába. Mig egykor az európai műizlós rajongott a veuetiai lustre’ok-, tükrök-, kristálymunkák- stb. ért, és érettök mesés árakat fizettek, mainap a Muranói ilynemű gyárak alig 7 millió frankot jövedelmeznek évenkint. Venetia hanyatlása már a XVI. században kezdődött, az Osmánokkal folytatott harezok mind több veszteségeket okoztak, Cyprus, Candia, Paros stb. jelentékeny birtokok egy- I másután vesztek el. De a hanyatlás a jeleu század eleje óta óriási mérveket öltött. Ma kereskedelme jelentéktelen, hajóforgalma csekély, tengerpartja elhomokosodott és a tengerikereskedés az adriai tenger más partjaihoz szegődött. És a velenczei lakosok még azt az időt is jobbnak mondják, melyben az osztrák birodalomhoz tartozott. Ausztria Velenczére sokat áldozott, hogy műkincseit a jelen időknek megtartsa A leginposansabb palotasor a „Canale grande’ot“ szegélyezi kétféléi, mind megannyi emlékoszlop büszkén magosodnak ki a tengerből, visszatükröztetve mintegy a rég elmúlt idők, hatalmát nagyságát! Hogy a megbecsülhetlen építmények csak egyuémelyikét is felemlítsem, álljanak itt a következők: Legnevezetesebb a „Doge*-ok palotája. Ez szolgált a köztársaság fejének kkheylűl. Ez épület pompája nagyszerűsége minden képzeletet fölülmúl! Képtára páratlan! Szobái óriási méretűek, ezek között legjelesebb a „Tizek tanácsának* gyűlésterrae. Ez azon csodaszerü terem, mely nemcsak a Doge-palota, de mondhatjuk, Europa egyik leghíresebb legnagyobb- szerű terme. Az óriási terem mennyezete szin- aranynyal van bevonva, ezalatt a köztársaság híres érdemeket szerzett Doge-ai- és vezéreinek szakadatlan arczképsorozata guirlaud- szerüleg ékeskedik. A terem oldalfalai pedig Velencze történetéből mutat meg fontos eseményeket, oly művészek ecsetjéből megörökítve mint: Paolo Veronese, Lassano, Palma, Micbeli stb. S ilyen a palota végig... minden sarok egy ezredéves óriási múlt nagyszerű sikerei, vagy titokszerű borzalmairól regéi! De nem kevésbbé pompásak a Doge-ok magánpalotái sem. Nevezetesek, a Cornarok, Bu!bi — Foscari — Dandalo Moro3Íno stb. jeles családok palotái, melyek közül nem egy üres és lassú enyészetnek indul! A kitűnő építész, ki e remek építmények többjét létesíié bizonyos Sansovino nevű volt. A hires velenczei Arsenal építését Pisani András, Doge kezdő meg, innét kerültek amaz óriási hadihajók, melyek Byzanzot is megre- megteték. Vau Velenczében kilenczven templom! Ott hol a Doge-nak oly pompás lakot emeltek, milyen lehet még az isten háza!! Leirhatlan műremekek tárházai e templomok Legrégibb és legnagyobbszerü a Szt. Márk temploma. Mennyezete, oldalfalai, és padlózata mind a legmüvészebb mozaik munkákkal fedett. Előtte áll a szt. Mark tornya, melyről a szemlélő szeme tág tekiutetet nyer az egész város és a nyílt tengerre. Nagyszerű még a „Santa Maria della Salute* márványlemploma. Továbbá a „Me- zétlábosok* egyháza stb. Köteteket lehetne teleirni az itt látható műremekek festmények és csodaszerü faragványokról! És azon építmények falait, alapját, évszázadokon keresztül már a tenger vize mossa, hullámok habja nyaldossa! Az idő vasfoga alig tud erőt venni rajtuk. Pedig a tengertől kikerített, attól kierőszakolt talajon építvék, nem ritkán az oly igen becses Ébenfa czölö- pökön, melyet napjainkban sokat kiszednek és az olcsóbb tölgyfával helyettesítenek. A több lagúnán (iszapos zátony) épült városrészek erős kőhidakkal vannak össze-