Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-09 / 23. szám

felügyelő hatósági engedélyt közölnék: a belügyminiszter körrendeletileg utasítá a törvény- hatóságokat, a) hogy a kisorsolt kötvények pár nappal a kifizetési idő beállta előtt kötvény ismertető jeleit magában foglaló, s a kisorsolt összegről szóló bélyegmentes nyugta, s a mennyiben a kötvény után a kamatok kamatfizetési iv mellett vétettek fel, ennek is kíséretében küldessenek be az alapigazgatósághoz, — b) Ha a felügyelő hatóság a kisorsolt összeget ismét földtehermentesítési kötvényekben találja elhelyezendőnek, erről a fennebb említett okiratok közlése mellett az alapigazgatóság értesítendő. — c) Ha pedig a felügyelő hatóság megengedi, hogy a kisorsolt összeg az illető alap vagy alapítvány kezelőinek készpénzben kifizettessék, az a) alatt említett okiratok küldésén kívül még ezen engedélyről is értesítendő az alapigazgatóság.

A bélyegtörvényjavaslat ellen a budapesti ügyvédi kamara erélyes fölterjesztést tett a kormányhoz, melyben roszalja azt, hogy a javaslat szerint bélyeggel kell ellátni oly iratot is, mely nem jogügyletről szól, egyetemes felelősség terheli azt, ki bélyegtelen számlát elfogad s 50-szeres birság alá esik, továbbá, hogy a javaslat szerint a hiáuyos bélyegzés megakasztja a biró vagy hatósági működést, a váltóknál pedig a bélyeg váltói lényeges kellékké lesz.

Heti szemle.

— jun. 8.

A hét legfontosabb eseménye a con- gressus összeülése Berlinben. A meghívóban a német kormány az osztrák-magyar kormány által megragadott initiativávai kapcsolatban javasolja az 1856. és 1871-iki szerződéseket aláirt hatalmaknak, hogy Berlinben congres- susra egyesüljenek, melyben a san-stefanói béke tartalmának összesége szabad vitatásra bocsáttatik. A congressus összeülése junius 13-ra tűzetett ki. E meghívást a hatalmak kivétel nélkül elfogadták.

A congressuson egy begyülendő államférfiak : Gorcsakoff, tíuvaloff, tibril Oroszország részéről; Audrássy, Károlyi, Haymerle monarchiánk részéről; Beaconsüeld, Salisbury, Russel (odo) Anglia részéről; Bismarck, Buelow Németország; Waddiugton, St. Vallier Franczia- ország; Corti Launay Olaszország és Szádik pasa, Szaadulla bej s Karatheodori effendi Törökország részéről.

Románia, Szerbia és Montenegro szintén küldenek meghatalmazottakat — Bratianu és Kogolniceanu, Risztics, Petrovics személyében — nem ugyan a congressusra, hanem hogy kéznél legyenek, ha a congressus az ide tartozó pontok vitatására ezen államok képviselőit is kihallgatni kivánná.

Ami magát a congressust illeti, úgy hírlik, hogy két ülésszaka lesz. Először a san- btelauoi szerződést vitatják meg, azután nemzetközi bizottságokat küldenek az aurópai és ázsiai Törökországba a szükséges területváltozások foganatosítasa végett.

♦

Nem kevésbbé fontos a gyilkossági merénylet, mely az agg Vilmos császár ellen irányult, midőn a Harsak alatt sétáját végzé jun. 2-an délután. A császárra czélzott lövések karját, arczát és nyakát megsértették, de szerencsére nem nagyon veszélyesen, úgy hogy a legújabb hírek szerint minden életveszély kizártnak tekinthető. A merénylettevő dr. No- biling Károly Sjcial-demokrata. Nobiling eifo- gatasa előtt öngyilkossági kísérletet tett, mely eletveszélyes, s bár még nem halt meg, de napok óta eszméletlenül fekszik, s halála minden órán várható.

Miután a császár a sebkötelékek miatt nem eszközölheti a szükséges aláírásokat, a trónörökös hivatalos rendelettel átvette „az állami ügyek legfőbb vezetését“ a császár akadályoztatása esetére.

A német kormány e merénylet következtében a legerélyesebb rendszabályokat akarja életbe léptetni a social-demokraták ellen.

A közigazgatási bizottság ülése.

Veszprém, 1878. jun. 3.

Alig volt még közigazgatási bizottságunknak Veszprém városra nezve fontosabb ülése, mint a f. hó 3-i, mikor a kir. adófelügyelőség és a városi polgármesteri hivatal között fölmerült összeütközést kellett kiegyenlíteni. A bizottság tapintata megtalálta a nézetünk szerint is egyedül helyes utat, megelégedett a kir. adófeiügyelő lovagias nyilatkozatával, mely elégtételt adott a magát sértve érző polgármesternek, de egyszersmind, bár igen szelíden, roszalását fejezte ki azon modor fölött, mely a közügy nagy hátrányára, egyes hivatalos érintkezésekben, nemcsak nálunk, de országszerte lábra kezd kapni. — Reméljük, hogy a differentiak ki vannak egyenlítve és a kellemetlen ügy a napi rendről egyszer mindenkorra le van véve. Ezen oknál fogva mi is jobban szeretnék az egészet hallgatással mellőzni; de mivel ezt nem tehetjük, iparkodni fogunk kellő rövidséggel és a legnagyobb tárgyilagossággal sorolni el a tényeket.

Mindnyájunk élénk emlékezetében van még, hogy a III. és IV. osztályú kereseti adó-alapra vonatkozó adófelügyelőségi elabo- ratum tárgyában tartott városi rendkívüli közgyűlés azt határozta, hogy a polgármester az adófelügyelőséget kérje fel a sérelmes elejtésével egy más, a tényleges viszonyoknak jobban megfelelő és megbízhatóbb forrásból merített adatok alapján összeállítandó tervezet készítésére. A polgármester feladatában eljárt. Mire az adófelügyelőség 4910. sz. a. adott válaszában oly kifejezéseket használt, melyeket a polgármester magára nézve sérelmeseknek tartott és hivatalosan visszautasított, a közigazgatási bizottságtól pedig kérvényezte, hogy ellene a fegyelmi vizsgálatot elrendelje és így nyújtson alkalmat, hogy megsértett hivatalos s polgári becsületét rehabilitálhassa és hogy az adófelügyelő ellen a törvényes megtorlást érvényesíthesse. A közigazgatási bizottság kővetkező határozatot hozott: „Sajnálattal vesz tudomást a bizottság azon összeütközésről, mely a kir. adófelügyelőség és Veszprém város polgármesteri hivatala közt felmerült és Veszprém város polgármesterének jelenlétéből ekkép tudomására jutott. Miután azonban az iratok felolvasásából kitűnt, hogy az összeütközésre nem annyira a tárgy maga, mint inkább a tárgyalásnál használt modor szolgáltatott alkalmat; miután továbbá a jelenlevő kir- adófelügyelő úr kijelenté, hogy Veszprém város polgármesterének jelentésére 4910. sz. a. adott válaszában használt erősebb kifejezéseket nem komoly vádaknak, hanem útbaigazításnak kívánja tekintetni, a dolog lényegébe ezúttal mélyebben belebocsátkozni nem óhajtott s azt befejezettnek tekinti, de nyomatékos kifejezést ad azon reményének, hogy jövőre ily modorú érintkezés a közügyet egyaránt szolgáló hatóságok közt előfordulni nem fog.“

(Vége kör.)

IRODALOM.

A „Nemzeti Könyvtár* 1. és 2. füzete megjelent Abafi Lajostól. Az első füzet Ka- zinczi Ferencz költeményeit tartalmazza, a második Mikes Kelementől a „Mulatságos napok“-at. Egy-egy füzet ára 30 kr. — A mi e vállatot illeti, csak örülni tudunk neki, hogy általa jeles költőinknek művei a magyar közönség emlékében föleleveníttetnek. Reméljük, hogy Abafi Lajosnak e nemes czélú fáradozását a magyar irók műveinek kiadása körül, a magyar közönség meleg pártolása fogja jutalmazni. Az egyes füzetek kiállítása csinos

és jó ízlésről tanúskodik.

*

A Franklin-Társulat kiadásában a „Történelmi Könyvtár“ 44—52. füzetei jelentek meg kővetkező érdekes tartalommal: Velencze alapítása és fénykora. Dr. Lázár, Gyula. — A franczia forradalom története. Áldor Imrétől. — A rémuralom története. Irta Áldor Imre. — A régi Egyptom története. Irta dr. Lázár Gyula. — Görögország története Nagy Sándorig. Irta Aldor Imre. — India története. Dr. Lázár Gyulától. — Kyros és a régi perzsák története. Dr. Lázár Gyulától. — Phoenikia története. Dr. Lázár Gyulától. — Kossuth Lajos élete és pályája. Irta Áldor Imre. — Az egyes füzetek ára 40 kr.

*

„Falusi Könyvtár“ 27. füzet. Gazdasági számvitel kisebb birtokosok számára. Irta Kodolányi Antal.

*

Ifjúsági iratok tára. IV füzet. Mexikó felfedezése és meghódítása. Átdolgozta dr. Brózik Károly. Ára 1 frt 20 kr. — Bakahumor az utczán, kaszárnyában és háborúban. Ára 1 frt. — Huszár-humor az utczán kaszárnyában és háborúban. Ára 1 frt. —Kóser élezek, adomák és fáin gondolatok. Összegyűjtő Kóbi Kohn, ögyvédbojtár és káplár- jelült. Ára 1 frt. — Az élet iskolájában. Elbeszélés levelekben. Irta Krón Klára, németből fordította Kozma Józsefné Gesztessy Etelka. Ára 1 frt 20 kr.

*

„Találmányok Könyve* 23. 24. füzet. Ára 80 kr.

Megrendelési ív Balaton-Füred gyógyhely és kirándulási helyei, képekkel illusztrálva czímű műre.

V. Szakasz: Nyaralók. 1. Eszterházy Lász. nyaralója képpel. 2. Éc3y nyaraló képpel. 3. Jókay nyaraló képpel. 4. Halász nyaraló képpel. 5. Dőry ny. képpel. 6. Huray ny. képpel. 7. Lonkay ny. képpel. 8. Horváth K. ny. képpel. 9. Dr. Rund ny. 10. Szücs-Cséry ny. képpel. A fürdőhely beikörén kívüli nyaralók: 1. Ür- ményi József ny. képpel. 2. Teasdale ny. képpel. 3. Molnár Aladár ny. képpel, stb. 4. Kovács Zsigmond nyaraló, képpel. 5. Ranolder nyaraló képpel. 6. Petheő, Ghepely, Pap, Ke- nessey stb. ny. VI. Szakasz: Mulatság, szórakozás, hajókázás stb. 1. Színkör, zene, födött sétány, gyógyterem, tekézés. 2. Hajókázás.

Gyalogséták: 1. Szeretetház képpel. 2. Arácsi völgy vagy barátlakás. 3. Malomhget vagy Kék. 4. Falu-Ftired, vinczellér-képezdei kert. VII."Szakasz: 1. A Balaton képpel. 2 A Balaton lakói, u. m. Fogas stb. 3. A Balaton tündére; — rege az ásványforrás és tihanyi viszhangról. Vili. Szakasz: Nagyobb kirándulások a vidékre. 1. Tihany képpel. Az apátság alapítása, rövid története. — Az apátsági templom. - Könyvtár és a tihanyi Codex ismertetése. — A tihanyi vár képpel. A viszhang, csúcs és nyárshegyek. — A remete lakok 3 képpel. 2. Nagy-vázsony. 3. Csobáucz képpel, és Kisfaludy Sándor hasonezímű regéjével. 4. Szigliget képpel. 5. Badacson-hegy; képpel. Szt.-György, Hegyesd. — Sümegh képpel, s egyrész K. S- idevonatkozó verseiből. — Tátika képpel, s hasonezímű rege ismertetése. Rezi képpel. — Keszthely, Csáktornya, s Zrínyi a költő rövid életrajza. Kirándulások Veszprém felé. 1. Nosztori völgy Csopaknál. Fölső-Eörs. — Veszprém —• Vár- Palota a Waldstein-Sztáray kastély, és könyvtár, - az ódon de lakályos Zichy Istvánféle vár. képpel. — Puszta-Palota vagy I. Mátyás királyunk vadász-várának romjai. A Zichyvár képpel. 2. Somlóhegy és vára képpel. Versek K. S.-tól. — Kis-Czell. Kirándulásaink leírását egy érdekes úttal zárjuk be, melyet a Bécs és Győr vidékéről jövő t. ez. vendégek jövetkor vagy visszautaztukban tehetnek meg. Az ország más tájairól jövők, ha ezen bakonyi érdekes utat, s nevezetességeit látni óhajtják, 2—3 hosszú nyári napon könnyen mindent megnézhetnek. Ezen út: 1. Zircz képpel, a cziszterczi rendűek főkolostorával Ennek rövid története. 2. Bakonybél képpel. 3. Csesz- negh vára képpel, s 4. Panonüalma képekkel. A történelmi jelentőségű hely és panon- halmi szt. Benedek r. főapátság rövid története. A fényesen restaurált székesegyház, könyvtár és vár. Ezekből áll röviden a könyvecske tartalma. A kirándulásoknál, a fürdőhelyektől jó távol eső helyek is említtetnek. Ennek oka az, hogy: csak az utóbbi 5 évet véve, nincs az említettem helyek közt egy se, melyet a vendégek közül többen meg ne látogattak volna. A nyolezadrét alakban megjelenő s körülbelül 44 képpel illusztrált könyvecske ára 1 frt 50. A t. megrendelők szíveskedjenek megrendelési szándékukat minél előbb tudatni. Balaton-Füred, márcz. 30-án 1878. Jalsovics Aladár.

A veszprémmegyei gazdasági egyesület közgyűlésé.

A veszprémmegyei gazdasági egyesület 1878- évi junius hó 4-én tisztújító alakúló közgyűlést tartott. A május hó 6-áu tartott egyesületi értekezlet jegyzőkönyve felolvas- tatváu, hitelesíttetik. Késinárky József egyesületi tag felemlítvén, mikép azon hat év, melyek tartamára az egyesület 1871. évi január hó 9-éu megalakult, lejárt, s igy az elnökök és tisztviselők megbízatása is megszűnt, a jelenlevő tagok figyelmét korelnök választásra iráuyozza, s koreinökül főtiszt. Bula Theophil zirczi perjelt ajánlja. Bula Tüeophil zirczi perjel körelnökül egyhangúlag megválasztat- váu, az elnöki széket elfoglalja. Felemlítetvén, mikép az egyesület tagjaiul a jelen pillanatban csakis az alapító tagok tekinthetők, az évdijas tagok azonban csak akkor, ha újabb hat évre térjedő kötelezettséggel az egylet tagjaivá magukat bejegyeztetik, hogy a megjelentek közül azok, kik az egyletnek nem alapító tagjai, az elnökök és tisztviselők megválasztásánál szavazatukat érvényesíthessék, egy aláírási ívnek rögtöni kibocsájtása indit- vauyoztatott. Az aláírás megtörténvén, az ív az egyesület irattárában megóriztetui határoz- tatik. Csapó Kálmán egyesületi tag édes atyja nevében, ki betegség miatt az ülésen meg- nem jelenhetett, annak az elnökségrőli lemondását bejelenti, s kéri mikép az egyesület tekintetbe vévén meggyengült egészségi állapotát őt az elnöki tiszttel járó hivatalos teendőktől továbbra is megkímélni szíveskedjék. A lemondás sajnálkozással fogadtatván, gróf Festetich Fái egyesületi elnöknek, úgy Csapó József kir. tanácsos és Hunkár Mihály egyesületi alelnökuek az egylet vezetése és fenntartása körül a közel múlt szomorú viszonyok közt is teljesített buzgó fáradozásaik elismeréséül jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik s arról értesíttetni határoztatik. A szavazás az elnök és alelnökre egyidejűleg elrendeltetvén, az alapszabályok 18. §. értelmében megejtett titkos szavazással: elnökké gróf Nádasdy Fereucz 29 szavazattal, alelnökké pedig gróf Eszterházy Móricz 28, és Ráth Iván 20 szavazattal megválasztattak. Gróf Nádasdy Ferencz az üléseu jelen nem lévén, gróf Eszterházy Móricz az elnöki széket elfoglalja. A pénz- tárnoki és jegyzői állásra a szavazatok egyidejűleg beadatván: pénztárnokká Hets Ferencz 22 szavazattal és jegyzővé ifj. Koiossváry József 18 szavazattal megválasztattak. Az egyesület ügyészének: Szabó Imre egyleti tag közfelkiáltással megválasztatott. Fülöp József egyesületi pénztárnok lemondása felolvastat- ván: a felhozott indokok alapján sajnálkozással bár — elfogadtatik, egyszersmind lelépő pénztárnok úrnak az egyleti vagyon kezelése kört tanúsított hazafias fáradozásai elismerései jegyzőkönyvi köszönet szavaztatik s arról jelei határozat közlésével értesíttetik. Indítván tétetvén az iránt, hogy az egyesület elnöki megválasztott gróf Nádasdy Ferencz urat a; elnöki tiszt elfogadására küldöttségileg kérj. fel, e küldöttség megválasztatott.

Inditváuy tétetvén az iránt, hogy a: igazgató választmánynak 48 tagja a jelen al kálómmal teljes számban ne választassák meg hanem a szavazás jelenleg csak 24 igazgat választmányi tagra történjék. Az indítván: elfogadtatott és a 24 tagú igazgató választ' mány valamint az alapszabályok átvizsgálásé val megbízott bizottság megválasztatott. Mi után az egyesület tagjaitól a tagsági díjai befizetését méltányosan csakis azon évekri kívánhatja, melyekben valósággal működött f a közösen kitűzött czél elérésére tényleg törekedett, miután továbbá az egyesület mái több mint négy éve a beállott mostoha viszo nyoknál fogva magáról életjelt is alig adott; az egyesület volt évdíjas tagjai által ez ideig be nem fizetett tagsági dijak leíratni határoz- tatnak, az alapító tagok pedig tartoznak az alapítványi tőke 5% kamatait 1873. évi jan. hó 1. napjáig befizetni, 1873. évi jan. hó 1- tői 1879. évi jan hó 1-ig a fizetési kötelezettség alól fölmentetnek; a mennyiben pedig a közbeeső évekre már fizetések történtek volna, azok az 1879. évi jan. hó 1-ét követő évekre beszámitatni fognak. Az újabb fizetési kötelezettség, és pedig mind az alapító, mim az évdíjas tagokra nézve 1879. évi jan. hí 1-ső napjával kezdődik.

A VIDÉK.

Kádárta, 1878. jun. 3-án.

Letűnt már az a boldog kor, elmúltak azok a régi jó idők, a mikor minden háznál — mint a krónika mondja — tárt kapun által terített asztal mellé várták a vendéget, lett légyen az boldog, vagy boldogtalan rokon, vagy idegen. S ha a vendég tán az első kakas szóra indulni akart, szekere kerekét is kivették, hogy odább ne mehessen. Boldog idők! Hova tüntetek!? Szja! Anyagi világot élünk. Mai időben csak a szorgalomnak van jutalma; dolog által lehet megélni. Ezt igy értve épen nem vehetjük zokon, ha vagy egyesek, akár községek a törvény korlátain belül a henyeség-, dologtalanságnak — melyre mai időben igen sok ember hajlandó — elejéi iparkodnak venni, — tovább nagyobb mérvi elharapódzásnak gátot vetni igyekeznek. E részben okszerűen intézkednek a községek, ha a községenkiuti szabad koldulást eltiltják. Községünkben is az újonnan választott elöljáróság a vidékiek rrészéről egyelőre megtiltotta a koldulást. És helyesen! Evvel azonban nem azt akarom mondani, hogy a felebaráti sze- retetet embertársaink iránt ne gyakoroljuk. Nem! De tegyünk különbséget: kik érdemlik meg segélyünket, kik nem; mert ha ezt különbség nélkül minden segedelmünket igénybe vevő iránt gyakoroljuk: meglássuk, keresztény odaadó jószívűségünket, áldozatkészségünket nagyon igénybe veszik, kizsákmányolják. S majd azoknak nem tudunk segélyt nyújtani, kik arra leginkább érdemesek volnának. Hányán vannak, kik munkaképesek, ép erős testalkattal bírnak, még sem dolgoznak, inkább masok kegyelmét keresik, kenyérért esedeznek.

Minden község tudja: a maga községében ki a munkára képtelen, s ha van ilyen, a községbeliek képesek is lesznek a maguk szegényét eltartani.

Tudom én a szegényt sajnálni, tehetségem szerint segítem is, de kívánatos, hogy a segélyünket igénybe vevők közt különbséget tegyünk: segítsük az önhibáján kívül szerencsétlenségbe jutott, de szorgalmas takarékos embert, az árvát, az utast és a dolog képtelen béna szegényeket; még ekkor s igy is kiérdemeljük a bibliabeli könyörületes Öamaritauus nevet.

Az elmondottakból ítélje meg a tisztelt olvasó, ha nezetem nem elleukezik-e a keresztény vallás legszentebb törvényével a feleba- iáti szeretet parancsával, midőn ezt mondja: „Szeresd felebarátodat mint magadat; szeresd ellenségedet; a ki téged kővel hajít, kenyérrel hajítsd vissza; jót tégy a nyomorultakkal“ stb. S ha nem ellenkezik, velem egyet is ért abban; miszerint a közjóra üdvös hatással fog lenni, ha a községenkiuti szabad koldulás eltiltatik.

Még csak egypár szót a látszó termésről. Látszónak mondom, mert még Isten a megmondhatója, addig mig csűrbe, pinezébe takaríthatjuk, mi minden nem érheti.

, A vetések úgy az Őszi, mint a tavaszi szépen fejlődik. Kedvező időjárás volt ez a vetésekre. Még a köves —- az eső hiányt hamar megsinylő helyeken is szép elevenzöld a a gabona. A kapás növények — kukoricza, burgonya is meglenetős; jó termést igér.

A gyümölcsfákon a hernyó pusztít. Gyümölcs kevés lesz. A szőlőtőkék meg vaunak rakva fejjel. Ha az isten ezt is megtartja, lesz borunk búzánk bőviben. Tartsa is meg