Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-02 / 22. szám

Ferencz elnöklete alatt So6s Lajos és Perlaky József urak s póttagúi Balogh Károly úr; III. a nagyvázsonyi választó kerületben a választó kerület felső részére Tóth József úr elnöklete alatt Parragh Lajos és P. Tamás Benjamin urak s póttagúi Berky József úr (szentgáli); — a választó kerület alsó részére Szakonyi József úr elnöklete alatt Antal Károly és Bélley Lajos urak s póttagúi Madár János úr; IV. somlyó-vásárhelyi választó kerület­ben a kerület alsó részére Kéé Jenő úr elnök­lete alatt Ihász Lajos és Persaits Sándor urak s póttagúi Bokn Gyula úr; — a kerület felső részére Barcza Bálint úr elnöklete alatt Herman János és Tóth Lajos urak s pót­tagúi Barcza Dániel úr (csöglei); V. az ugoái választó kerületben Nunkovits János úr elnök­lete alatt Oláh Géza és Bartalos István urak s póttagúi Kopácsy Antal úr; VI. a {íVcfi választó kerületben Zircz, Bakonybél, Nagy- és Kis-Esztergár, Borzavár, Porva, Olaszfalu, Lókút, Jásd, Teés, Nána, Eplény, Dudar, Csetény községekre nézve Ányos László úr elnöklete alatt Hunkár Dezső és André Gyula urak s póttagúi FridrichBéla úr; — Csernye, Szápár, Oszlop, B. M. és N. Szentkirály, Csatka, Ácsteszér, Hánta, Suúr, Aka, B. M. és N. Szombathely, Csesznek, Teleki, Bánk, Bár­sonyos, Sikátor és Réde községekre nézve Ányos Tivadar úr elnöklete alatt Hencz Tamás, Hegedűs Pál urak s póttagúi Horváth Elek úr, mint küldöttség a miniszteri intézvény másolatos közlése mellett megbizatnak, hogy a nekik ezen végzés kapcsán kiadott névjegy­zékek hivatalos kiigazítására nézve az idézett törvényczikk 39. §-ához képest a szükséges intézkedéseket oly módon tegyék meg, hogy az általuk beterjesztendő kimutatások alapján a névjegyzék összeállítása iránt a központi választmány f. évi junius 28-án működését megkezdhesse; ugyanezen alkalomból a kül- döttségi elnök urak felkéretnek, hogy a név­jegyzék kiigazítását megelőzőleg a választó polgárokat az idézett törvényczikkben előirt kötelességeik teljesítésére figyelmeztessék, a beválasztott új küldöttségi tagoktól a szokásos esküt átvegyék, az esketési jegyzőkönyvet vala­mint teendőikkel összefüggött minden ügy­iratot a központi választmány elnökségéhez a rendes időben beterjeszszék. Minderről a kül­döttségi elnök és tag urak jelen jegyzőkönyvi ponttal illetékes hatóságaik útján értesít- tetnek. Lévay Imre, választmányi jegyző. A VIDÉK. B.-Füred fürdőintézete. Május 26-án ünnepélyesen megnyittatott és a szenvedő és magát restauráló közön­ségnek közhasználatul átadatott. A megjelent vendégek és már itt levő betegek, az orvosi kar és intelligentia a templomban meg­jelentek a ,Venisancté*-n és misén, ezek végez­tével mozsárlövések közt a gyógykúthoz sietett az egész közönség, hol Écsy igazgató úr ürí­tette az első pohár savauyúvizet a szenvedők felgyógyulására, utána az orvosok s mind- megaunyian itták az üdítő gyógyvizet. A sze- retetház növendékei szépen sorakozva énekelték el a bymnust, s ezután a veszprémi zenészek húzták rá a ,Kákóczi‘-t. Sétálva és társa­logva mulattak a vendégek a sétányon zene­szó mellett. Délben az összes vendégek Écsy igazgató úr vendégei voltak, hol fesztelen jó kedv mellett csengett a pohár. Lelkesedéssel éltették Simon Zsigmond apát úr o nagyságát áldozatkészségéért, úgy szintén Écsy igazgatót fáradhatlan munkássága- és fürdészeti ugy- buzgóságáért, az orvosokat, a vendegeket és különösen a hölgyeket. Örömmel jelentem, hogy már az uj kávécsarnok teljes pompájában díszeleg s már js a jelen kevés vendégnek is kedvencz tar­tózkodási helye, mihez nagy mértékben járul az új vendéglősnek Károly úrnak megnyerő udvarias előzékenysége. A fedett sétányon is már a végmunkák nehány nap múlva be lesz­nek fejezve. A rózsák és fülemilék idénye teljes szépségében és nagyszerűségében örven­dezteti a vendégeket. ?? Pápa, május 30-án. Tegnap zajos városi közgyűlésünk volt, már a számos látogatás is jelezte azt, hogy fontos dolog van a napirenden. Körmendy Dániel a közhangulatot tolmácsolta, midőn indítványozta, hogy a most bevégzett adóki­vetés ellen felirat iutéztessék a kormányhoz, az országgyűléshez és a felszólaló bizottság­hoz. Beszélt vagy 30 képviselő e tárgyhoz, a bizottság tagjait erélyteleneknek mondták, a kincstári előadó igazságtalan, sok esetben zsaroló aspiratiói ellenében, ezen igen fiatal előadó szidalmaztatok, ostoroztatott különösen igen számos felebbezése miatt. Valóban, mi pápaiak sajnálatra méltó állapotban vagyunk. 1873-ban a jelenleg liquidáló kereskedelmi bank milliónyi szédelgései tönkre tették a lakosság vagyonosabb felét, sőt még most sem szabadultunk meg teljesen ezen vampir igaz­ságtalan és méltánytalan vér-vagyon-szopá- sától, azóta minden üzlet pang; következett az idei népbanki krach és legújabban a gabona rohamos árcsökkenése igen érzékenyen sújtja számos gabna-kereskedőinket. Ezen szerencsétlenségek daczára az adó folyton felcsigáztatok és kérlelhetlen, sokszor szívtelen módon hajtatik be. Lehet hát kép­zelni az elkeseredést. Természetes, hogy az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Neveze­tesebb tárgyak voltak még: Horváth Lajos és társai indítványa a városi szervezeti szabályok újra kidolgozása végett; Antal Gábor indítváuya a magyar nyugati vasút Pápára nézve igazság­talan és káros tarifájának megváltoztatása vé­gett; mindkét indítvány közhelyesléssel fo­gadtatván határozatba ment. Az új szervezés közelléte végett a választók összeírása czéljá- ból egy tiz tagú bizottság választatott. A többi tárgyak csak helyi érdekűek voltak. Vágó László buzgó szorgalmas iparos és tevékeny városi képviselő, kitűnő népszónok, 42 éves korában meghalt. Nagytiszteletű Kis Gábor eddigi reform, tatai lelkész ma iktattatott be ünnepélyesen új lelkészi állomásában Pápán. A református templom zsúfolásig megtelt. Az új lelkész kenetteljes hathatós beszéddel foglalta el a szószéket Délben díszes bankett volt a ,Griff* nagy termében. Minden lelekezet képviselve volt, a számos toaszt a legszebb összhangzást mutatta. Polgár. Heti szemle. — jun. 1. A képviselőház szünetel; súlypout a de- legátió üléseiben fekszik, mely ezúttal harmad Ízben folytatja tanácskozásait. Az albizottságok serényen dolgoznak; a figyelem azonban a had­ügyi albizottság üléseiben öszpontosul, hol Andrássy Gyula gróf külügyminiszter úr kielé­gítő lelvilágosításokat adott a helyzetről. * A congressus-ügy még mindig nincsen elintézve. A táviró szerint még nehány nem jelentéktelen pont van, amelyet elintézni kell, mielőtt a congressus összeültéhez vagy akár csak a meghivók szétküldéséhez kötött vérmes remények valókká leunének. No de ami halad, el nem marad, a késő utókor majd csak megéri a congressus össze- ülésének nagy napját. Különben megemlíthetjük, hogy Orosz­országot Suvaloff és Oubril, a berlini nagykö­vet fogja képviselni a congressuson. Románia és Szerbia Kogolniceanu és Risztics külügy­minisztereket küldi oda. * A portán két okirat van készen, hogy a congressus elé terjesztessék. Az egyik hű tör­ténete a sau-stefauói békekötés előzményeinek s alkalmasint kellő világításba helyezi Orosz­ország eljárását. A másik okirat a Törökor­szágban megvalósítható reformok iránt mond véleményt. * A román és szerb parti kis szigeten a vaskapu felett, melyen Törökország katonai kolóniát tartott, vasárnap délelőtt óta az oszt­rák-magyar zászló leng. A sziget neve Ada- kale, a török invasió előtt Uj-Orsova volt a neve. Adakalet monarchiánk s Törökország közt kötött conventio alapján szállották meg az osztrák-magyar csapatok. E conventiót május 23-án Írták alá. A megyei központi választmány ülésé­nek jegyzőkönyve. 1878. május 28-án d. e. 9 órakor Beze- rédy Gyula alispán úr elnöklete alatt Fülöp József, Kemenes Ferencz, Kenessey Károly, Tóth József, Véghely Dezső, Nagy Károly és Lévay Imre választmányi tagok jelenlétében és közreműködése mellett központi választ­mányi ülés tartatott, mely alkalommal 4) fel­olvastatott Tisza Kálmán belügyminiszter úr­nak 1878. évi ápril 4-én 14322. sz. a. kelt leirata, melyben a központi választmányt fel­hívja, hogy az országgyűlési képviselő-válasz­tók 1879-ik évben érvénynyel birándó névjegy­zékeinek a folyó évben eszközlendő kiigazítása czéljából szükséges intézkedéseket az 1874, XXXIII, 1875. VI. és 1876. XVIII. t. cikkek­ben foglalt rendelkezések szigorú szemelőtt tartása mellett megtegye. A leirat tudomásúl vétetett és e szerint I. az enyingi választó kerület alsó részében Szeles József úr elnök­lete alatt Kun György és ifj. Bélák István urak s póttagul Szőke Károly úr; az enyingi választó kerület felső részében Tóth Kálmán úr elnöklete alatt Vertheim Soma és Rácz Gyula urak s póttagokul Nagy Géza úr; II. a veszprémi választó kerületben: a veszprémi járás területére Forintos István kanauok úr elnöklete alatt Pongrácz Dániel és Fejér János urak s póttagúi Lakat Mihály úr; a veszprémi kerületben Veszprém városára nézve Spránszky A „VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. Az Egyesült-Államok oktatásügye. (Folytatás.) Pont kilencz, illetőleg egy órakor az igazgató megnyom egy cseugetyűt, melynek hangjára egyszerre megnyílnak az egyes osz­tályok ajtais egy zongorán játszott iuduló dal­lama mellett a gyermekek párosán, mély csend­ben a közös terembe vonóinak Az igazgató egy intésére 3—4 száz gyermek, fiú, leány helyet fog­lal Erre a „Miatyánk“ elimádkozása, a szentirás valamely szakaszának olvasása, ének s az igaz­gatónak netáni közleni valója következik, azután egy újabb jeladás, és a gyermekek amint jöttek, legeiül alegkisebbek, illető tantermeikbe vissza­térnek. itt készülnék el az évenkiut kétszer tar­tatni szokott tauKisórletre, noha az értelemfej­lesztés előtérbe állításával egy pillanatra sem szabna feledniük ama régi elvet: „Non scholae séd vitae dLcendum.* Mivel az amerikaiak azt hiszik, hogy a falusi gyermeknek egészen más nevelésre van szüksége, mint a városinak, azért nem csak az előadott ismeretek anyaga, hanem még a szor­galmi idő is többre terjed a városi, mint a falusi iskotakbau, melyek nyárou át 6 -7 hónapig is zárvak. Miudazáital e rendszer mellett értelmes de egyúttal egészséges, munkás falusi gazdákra bírnak szert tenni. Mennyire el van terjedve a népoktatás, matatja az, hogy a kerekszámmal 40 millió la­kost számláló Egyesült-Államokban 1875-ben 249262 tanító volt, kiknek nagyobb fele szám szerint 133148nő. A nyilvános tanodák 8756659, a magánintézetek 500 ezer tanonezot számláltak. Az iskolák számára következtethetünk Pennsyl­vania példájából, e negyedfél millió lakosságú állam 17092 iskolával bír 2100 tankerülettel. A másodfokú iskolák (secondary edu­cation) a következők: a tőiskolák (high schools), akadémiák, szemináriumok, a felsőbb oktatásra előkészítő tanfolyamok (preparatory schools), magánintézetek, növeldék, tanító-képezdék. Őriz­kedjünk a tanodákat a nálunk hasonnevű intéz­ményekkel azonosítani. A főiskolák, akadémiák, szemináriumok körülbelül a mi középiskoláink­nak felelnek meg, s egymástól alig különböznek másban, mint hogy az utóbbiak egyesek vagy felekezetek tulajdonai, mig a főiskolák az állam vagy község által állíttatnak fel. Az elnevezésre általában nem kell súlyt fektetni, az ugyanazon nevű iskolák nem csak a tananyag fokára, hanem még az előadott tantárgyakra nézve sem egyez­nek meg mindig, sőt ugyanazon egy iskola is a tanouczokismeret-köréuez alkalmazkodva, egyik évben atacsouyaob, másikban magasaob fokú tanfolyamot hoz be. E kőzéptanodák mindegyike kettős tan­folyaminál bír, egy tudományossal (scientitical course) és egy ktassikaival. Az első, angol tan­folyam a mi reáliskoláinkhoz, a második, latin tantolyam a mi gymuasiumaiuknoz közelít, a tanulás egyikben is másikban is négy évre terjed, s mig az utóbbi czéija, az ifjút képessé tenni a tulajdouképi főiskolák látogaihatására, a fósúlyt a latin- és görög nyelvekre fektetvén, addig az előbbi főleg a gyakorlati életet tartja szem előtt, miért is benne az élőnyelvek, mennyiségtan, rajz, természettudományok és angol irodalom kiváló figyelemben részesülnek. A középiskolák összes száma 1875-ben 1143 volt és közülük 215 csupán fiúk, 311 leányok, 617 ellenben mindkét nemű ifjúság által vegyesen látogattatott.Ide számítandó még a 102 úgynevezett előkészítő iskola. Ezen fölül majd mindegyik kollégium és egyetem bír külön előkészítő osztálylyal, hol a bennök okvetlen megkivántató előismeretek tárgyaltatnak. Az első- és másodfokú iskolák általában vegyesek, hol fiúk és leányok ugyanazon isme­retekre taníttatnak, ugyanazon fegyelmi eljárás­ban részesülnek. Még nagyobb fiúk vezetésére is különös előszeretettel alkalmazzák a nőket, kik­nek számajóval fölülmúlja a férfitauítókét még a középtanodákban is.Miudkét elvre nézve nálunk már eléggé tisztúltak az eszmék. Ott meggyő­ződésből ragaszkodnak az elvekhez, amenuyiben — nem feledve a férfierő nagy hiányát — a nőt alkalmasabbnak tartják a nevelés vezetésére és a két nem versenyéből üdvös eredményt vélnek elérhetui. A magánintézetek közt különösen emlí­tésre méltók a uőneveldék. Csupán felsőbb nó- uövelde vau 222. Ezekben a fiatal hölgyek a mteinkuél sokkal magasaob kiképeztetést nyer­nek; tantárgyaik között a latin, görög nyelv, betííszámtau, exact tudomáuyok is előtordúluak. Az amerikaiak osztják Goetne ama nézetét: „Mau könnt' erzogene Kinder gebären, Wenn die Fitem erzogen wären.“ A nőnevelés terén határozottan legeiül állanak az apáczák (orsolyaszüzek, szeretet­nénk, szeut szívről nevezett apáczák) által ve­zetett katholikus intézetek; a legelőkelőbb pro­IRODALOM. Megrenáelési ív Balaton-Füred gyógy­hely és kirándulási helyei, képekkel illuszt­rálva czímü műre, mely a f. é. fürdő-idényre fog megjelenni. A födött sétány, és gyógyte- rem — melyek közül az első már az idei fürdő-idényre kész leeud — építése által Ba­laton-Füred, az európai leghíresebb fürdők so­rába emelkedett. Fekvését és helyi körülmé­nyeit illetőleg Balaton-Füred eddig is párat­lan volt, mert tudtunkra közép Európában nincs fürdőhely, hol ily nagyszerű tó mint a Balaton, ásváuyforrás, szőllőhegyek, ily bájos vidék stb. együtt léteznének. Az említettem építkezések indokolják, hogy létezzék oly ka­lauz könyvecske, mely a t. olvasót, a tény­leges jelenlegi helyzettel megismertesse. E könyvecske nem főivont szemöldökkel irt tu­dós munka, hanem szerény, bizalmas társalgó — kalauz — kiváu lenni, mely a t. illetők­kel röviden, ha lehet szórakoztatólag, de azért mégis híven ismertesse meg Balaton-Füred helyi viszonyait, s azon kirándulási helyeket, melyek bájoló szépségük és érdekességük miatt megtekintésre méltók. A mű tartalma: Czim- kép. A födött sétány és gyógyterem. 1. Sza­kasz : A hajdani Valeria tartomány egy részé­nek s a balatou-füredi gyógyhelynek történeti vázlata, a jelenkorig. A fürdővendégek személy- száma 1830—1877-ig. II. Szakasz: I. A gyógy­hely fekvése, helyi és égalji viszonyai. Az 1877-iki fürdő-idény alatti légtüneti észleletek. 2. A gyógyforrás és kútja, (képpel.) Az ás­ványvizek vegyelemzése. 3. A balatoni iszap természettani sajátságai, alkatrészei. Az iszap hatása és gyógyjavalatai. 4 A balatoni hideg fürdők, képpel. III. Szakasz : I. hivatalok. Az igazgatóság, orvosok, fürdőbiztos, távirda, pós- ta hivatal stb. 2. Fürdői rendszabály. A für­dők árszabályai. 3. A szobák ára: az uj für­dőházban, nagyvendéglőben stb. 4. Boltok, fodrászműhely, a piacz és mészárszék. 5. Közlekedés Füreddel kis vasúti térképpel IV. Szakasz: A fürdőhely belköre vagy épületei részletesen. I. A kápolna, képpel. 2. Kis­faludy Sándor új szobra, képpel, s a régi szo­bor leleplezési története. Az új fölállításakor nem tartatott ünnepély 3. Az új szoborba helyezett emlékirat szövege szórol-szóra. 4. Kisfaludy Sándor rövid életrajza. 5. Az új és legújabb fürdőház, képpel. 6. Nagyvendéglő, képpel. 7. Eszterházy szálloda, képpel. 8. Ki­sebb uradalmi vendéglő (Katona-féle) és az izraeliták vendéglője, képpel. 9. Fényképészeti iroda, képpel. Magán épületek. 1. Horváth ház képpel. — 2. Fülöp ház. — 3. Tabán ház. (Vége köv.) HÍREINK. "Személyi hír. — Kovács Zsigmond me. gyés püspök úr ő excelientiáját Sümegh vá­rosa május 22 én 3/412-kor a lehető legnagyobb ünnepélylyel fogadta. Mozsárdurrogás, fellobo­gózott házak, este kivilágítás, fáklyásmenet jelzik az ünnepély egyes mozzanatait. A fák­lyásmenet alatt a város nevébeu Ferber József ügyvéd üdvözölte az erkélyen megjelent fő­papot, ki meghatottan válaszolt, hogy őt Sü­megh városához az ifjúkor, a baráti, a rokoni szeretet emlékei fűzik, mely viszony most még testáus családok is ezekbe küldik leányaikat, mivel ez intézetekben nem csak a tanításra, de nevelésre is kiváló gond fordíttatik, melv utóbbi az amerikai iskolákuak fölötte gyenge' oldalát képezi, s a szigorú, majdnem túlszigorú fegye­lemtartáson túl alig terjed. Körülbelül 300 ezerre becsülik azon leányok számát, kik a zár­dákban ingyért neveltetnek, csupán fensőbb neve- elésben 50—60 ezeren részesülnek. Jellemző, hogy maga a protestáns sajtó védelmébe fogta ama protestáns szülőket, kik nyilvános megtá­madásnak voltak kitéve azért, mivel leányaik nevelését apáczákra bízták. Tanítóképezde (normal school) 1875-ben 137 volt 29105 növendékkel, kik közöl 14454 a nőnemhez tartozott. E képezdék közül némelyek az állam vagy kerület, mások egyesek által állít­tattak s tartatnak fen. Egyik-másik igen kitűnő tanítókkal látja el az országot. Tanképesítő ok­mány nélkül csak a legnagyobb szükségben alkal­maztatok valaki. Ilyen hosszabb vagy rővidebb időre sőt az egész eletre szóló okmányt adhat­nak a tanfelügyelők is, de ez csak saját kerü­letükben érvéuyes, mig a tanítóképezdék öttagú vizsgálói által kiállított okmány az abban megjelölt időtartam alatt az illető állam minden részeben érvéuynyel bír. Miudezeu őt fokot ké­pező okmányos csak sikereseu letett vizsgálatok által szerezhetők meg. A vizsgálat a tanítás elméletén kívül csupán az iskolában előadandó tárgyakra szorítkozis. Bár a tanítói kart a nép minden osztálya igen tiszteli, becsüli s kitűnő megkülöuböztetés- ben részesíti, az aránylag csekély díjazás miatt mégis igen kevesen szentelik egész életüket e tövises pályára. A legtöbb tanító pályáját csak

Next

/
Thumbnails
Contents