Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-05-19 / 20. szám
IV. évfolyam. 1878. 20-ik szám. Veszprém, Május 19. r ,¥KJS&F3&3™‘ és „Hív. Értesítő“ mlBiu Tiiimp Előfizetési dij: Egész évre • • 6 írt - kr. j| Félévre ... 3 írt - kr. Negyedévre . 1 írt 50 kr. F.gj'es példány ára Iff* 111*. KÖZGAZDASÁGI, HELYI IS ÉRDEKŰ, MIVELÖDÉSI ÉS VESZPRÉM i MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. iSzerkesztőség és kiadé hivatal: Vá r, 4. sz. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is, elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN könyvkereskedése Tesiprénlea. HIRDETÉSEK egyhasábos petitsor 6 kr. NYILTTÉR petitsoronkint 15 kr. s kiilHn minden beiktatásért 30 kr. bélyeg. Alakítsunk központi árvapénztárt. Lelkem legbensőbb meggyőződésével vallom és érzem, bogy az igaz ügy érdekében emelek szót. Saját — a kérdéssel rokon ügy beli — reminis- centiáim, észleleteim, kutatásaim, tapasztalásom meggyőződéssé érlelték bennem, az árvavagyon központi kezelését az árvaügy lagsajátabb érdekei kivánják, hogy az árvavagyon csak központi kezelés mellett van igazán biztosítva, s az egyes gyámság alatt állók érdekei az árvaérték központi kezelése, mellett részesülnek oly képviseletben, melyet az árvák helyzeténél fogva törvény s közvélemény egy- iránt szükségesnek vél s létesíteni akar. Mielőtt szorosan a tárgyhoz szólanák, nem mulaszthatom el felemlíteni azon visszás állapotot, mely egyes törvényhatóságaink kebelében érvényes árvavagyon-kezelési rendszer különbözősége által az országban fennáll. Sopron, Vas, Komárom s Pest-, Pilis-, Solt- és Kis-Kun megyében, — hogy egyebeket ne említsek —• az árvavagyon hosszabb rövidebb idő óta központi kezelésben részesül, nálunk nem. Mintha az árvaügy nem volna országos fontosságú, — mintha az árvák egy ik vagy másik törvény hatóság területén — azou egyik vagy másik törvényhatósághoz tartozva — a közhatalom nagyobb segélyére tarthatnának igényt, vagy arra lennének kárhoztatva, hogy érdekeik nem ugyan kisebb figyelemben, de kevesebb tényleges ótaiomban részesüljenek. Még szomorítóbb, hogy ezen állapotnak az árvaügy országos rendezését czélzó törvény véget nem vetett, s a törvény- hatóságok tetszésére hagyta, hogy az árravagyon-kezelés rendszerei között válogassanak. Ki és mi pótolja a szülők hiányát? Senki és semmi. — Ha a gyám lelki- ismeretes, ha egyéni érdekeit hivatalos állásáv al tisztességesen összeegyeztetni képes, ha a gyámhatóság ellenőrzési és vezérleti jogát gyorsan és erélylyel gyakorolja, tán el lesz érve egy: az árva vagyonának biztos és hű kezelése. S magának az árvának igazi gondja viselése? A ki a rendszert, mely ezt létesíteni képes — feltalálná, halhatatlan nevet biztosítana magának. Annak magát az embert kellene reformálnia. Az teljesen a gyám egyéniségétől függ, s feltételezi, hogy minden árvának egyéni gyámja, s minden gyám a megtestesült jó szív, csupa önzetlenség, gyámoltja iránt csupa figyelem, csupa odaadás legyen. Idealisták képzelhetnek ilyesmit. Nekünk, kik a való élet viszonyait észleljük, annak elérhetéséről le kell mondanunk. Maga a gyámhatóság nem tehet többet, mint az árvák vagyoni érdekei felett őrködik, tevékenysége ezen tért csak egyes kivételes esetekben, s esetről esetre lépheti át. Megvan a törvény, megvan a Bzabály-rendelet arról, hogy a gyámszámadások évenkint s mely időig múlhatatlanul beterjesztendők, de nincsenek meg az emberek, kik e rendelkezésnek minden esetben egytől egyig megfeleljenek. Tegyük fel, hogy e hanyag gyám hivatalából elmozdít- tatik. Lesz helyébe más. Az is csak úgy fog mulasztani, mint az előbbi, de olyan állapot, hogy valamennyi gyám a törvény betű szerinti értelmében eleget tegyen kötelességének, még soha nem éretett el, elfog-e éretni, kérdés, de legyen bár a kérdés olyan, hogy reá igennel felelhessünk, azzal be nem érhetjük. Tegyük fel, hogy minden gyám ügybuzgó, jellemes, lelkiismeretes, — tegyük fel, hogy az valamennyi köz- ségi»közeg, kinek csak az árvavagyonkezeléshez szólása van, s kötelességének őszintén megfelelni akar,- feltéve mindig, hogy a gyámhatóság teljes odaadással, s ernyedetlen buzgalommal működik : elértük-e az által is azt az állapotot, hogy mindenütt minden árva vagyoni érdekei egyformán óvat- nak meg, s nem függ-e sokszor az egész a gyám minden jóakarata mellett. is annak értelmi vagy szakképzettségétől, melylyel teendőit végezni, s az árvavagyon elhelyezésének biztosságát megbírálni képes, s vajon minden gyám egyforma képzettségű, egyforma ügybuzgóságú-e ? S itt még eltekintettünk állapotaiktól. Nem vettük figyelembe, hogy a községi közegek, kikre a gondozás bízva van, jó akaratot és képzettséget ritkán egyesítenek magukban, — nem vettük figyelembe, hogy gyámhatóságaink nem rendelkeznek annyi fizikai erővel és idővel, hogy a mulasztást valamennyi esetben, azonnal elenyész- tethetnék, s az ellenőrzést egész a napokra ki számítva pontosan gyakorolhatnák. Végtére is a legtöbb a gyámok egyéniségétől íügg, s nem pessi- mistikus felfogás azt mondani, hogy vannak értetlen és hanyag gyámok is. Sőt többet is lehetne mondani. Tehát az árva értéke úgy van biztosságban, úgy gyümölcsöztetik hasznosan, ha és a hogyan a gyám személye mind a kettőre garantiát nyújt. Községenként árvavagyon kezelés! Melyik községeink elöljáróságában s létezik-e és folytonosan valamennyiben az az elem, amely befolyásával, s folyton ható működésével lehetetlenné teszi, hogy egy vagy máshol egyik másik árva értéke csorbulást ne szenvedjen? Nem hallottunk-e a községi elöljáróságok ellenében panaszt arról, hogy hivatalos teendőik elvégzésében értelmetlenek, hanyagok ? Nincs-e napi renden, hogy hivatalos kötelességeik teljesítésében mulasztást követnek el? — A gyámhatóság idejét, tevékenységét, melyet a főfelügyelettel járó érdemleges teendők elvégzésére fordíthatna, a történt s történő mulasztások megszűntét czélzó törekvés rabolja el, s a számadások, vagyonkimutatások vizsgálata buzdít odább, igy gyorsan és pontosan e teendőit nem teljesíthetvén, a gyámokban alsóbb közegekben, kik addig talán a törvény szigorától féltőkben kötelességeiket pontosan teljesítették — az eredmények után gyorsnak, erélyesnek Ítélt felügyelet hiányában a kötelességérzet meglazul. S mennyi időt rabol el a helytelenül készített számadások vizsgálata, az utasítások kiadása, a hiányos számadások kiegészítése vagy újból készítése iránt, s az ekkép újból beterjesztett gyámi számadások újból való átvizsgálása! Sohase feledjük, bogy emberi intézményekkel van dolgunk. Még a legkielégítőbbnek képzelt állapot sincs a nélkül, hogy benne egyes esetekben hiányok ne fordulnának elő, s összes tapasztalatunk a mellett szól, hogy a törvénynek eleget tenni — ha csak valamennyi közreműködőben nincsen meg a feltételezett képesség, buzgóság, lehetetlen. S hányban van ez meg ? A törvény megadta a jogot, hogy árvaügyünket az adott viszonyok közt lehető legtökéletesebb módon rendezzük. Ott állunk, bogy a legújabban életbe lépett gyámi törvény által követelt rendeleteket most alkotjuk meg. Legkedvezőbb alkalom arra, hogy központi árvavagyon-kezelést rendszeresítsünk. A „Veszprém“ megteszi kötelességét, irányt jelöl. A feladat megoldása a megye közönségét s első sorban azon férfiakat illeti, kiket a közönség a közügyek terén vezéreinek ismer, úgy a kik hivatalos állásuknál fogva az árvaügyek ellátására vannak kiválasztva. Bűn volna feltenni róluk, hogy nem a legfáradhatlanabb oda adással kutatnak a rendszer után, melyet alkalmazva viszonyaink között a lehető legkedvezőbb eredményt érhetnék el, s nem iparkodnának egész befolyásuk latbavetésével azou, hogy a rendszer, melyet kutatásaik folytán a legelőnyösebbnek tartanak, életbe is léptettessék. Egy — megyénk árvaszékének közvetlen felügyelte alá helyezett — központi árvapénztár! Ennek létesítése jelszavunk. Ez által kezeltetnék, ebbe folyna be mind az az árvavagyon és jövedelem, melyet eddig a közgyámok úgy a magángyámok kezeltek, kivéve talán egyes nevezetesebb értékeket, melyek kezelésére intelligens magángyám van rendelve, s melyek kezelésére, s az árváknak a vagyonkezeléssel egybe kapcsolt kimiveltetésére a kezelés bonyolultabb voltánál 8 egykori gyors és rögtöni intézkedések szüségénél fogva a központi vagyonkezelés mellett a meg- kivántató gond nem lenne fordítható. Az általunk ajánlt kezelési rendszer alkalmazása mellett legjobban szólnak eredményei ott, a hol alkalmazásban van. Vasvármegyében a központilag készpénzben, kötelezvények- s érték papírokban kezelt árvavagyon mai napság meghaladja a másfél milliót, e vármegye azon pénzből, melyet kezelési dij czimén az árvák kamataiból eddig visszatartott, s mely a ö’/V/o-ra gyümölcsözés végett elhelyezett érték kamatainak a 6%-on felüli Vj%-át tette, 40 ezer forintért árvaházat építtetett, s nevezetes tartalék alapot gyűjtött, évenként 160—200 ezer forintig nyújtott 672%-os kamatra kölcsönt a megye lakosságának, illetékét minden árvának nagykorúsága elértekor készpénzben utalványozza s fizeti ki, s ott nem fordulhat elő az az eset, hogy valamelyik árva értéke elvész. Az árvapénzek kamatai év végén a tőkéhez csatol tatnak, s a következő évben az ekkép megszaporodott tőke után jár a kamat az árva részére, s ez igy folytatódik évről évre. Komárom megyében az árvapénztár tartaléktőkéje meghaladja a 100,000 irtot, s elemi csapások idején a megye egész községeket 6%-os kamatra kiadott tetemes kölcsönben részesít. Mellőzve azt, a mi nem szorosan árvaérdek t. i. a közönségnek elégséges reális biztosíték mellett olcsó kölcsön juttatása, melynek főleg viszonyaink között nagy fontosságát pedig szintén nem lehet eltagadni, — tekintsük csak azt, a mi szorosan tárgyunkhoz tartozik. Az eredmény káp- ráztatónak tűnik fel. Minden esetre olyan, mely a gondolkodó előtt az árvák érdekének teljesen megfelelőnek tűnik fel, s melyet azon édes megnyugvással vesz a mások bajai iránt érdeklődő tudomásul, mit az a tudat ébreszt, hogy a lehető, a mi javukra szolgál, megtéve van. Az árvavagyon rendben, pontosan kezeltetik, semmi belőle el nem vész, az egyes árvák értéke a kamatok a jövedelem tőkésítésével évről évre növekedik, segély szüksége esetén az azonnal megadható, s a nagykorúvá lett árva nagykorúsága elértekor egyszerre készpénzben kezébe kapja jól gyümölcsöztetett vagyonát, s legjobb érdeke szerint fordíthatja saját czéljaira. Megfelel-e ennek kezelési rendszerünk, mely a mellett, hogy a gyámhatóságra az egyéni s községi gyámi számadások átvizsgálásának évről évre ismétlődő, az elintézésnél az előbbi évek eredményeit sőt az előbbi számadásokban előforduló egyes tételeket újból átvizsgálni kellő elviselhetlen terhét rója, mely a gyámhatóság ideje s munkássága javát a benyújtott gyámi számadások hiányai kikutatására pa- zaroltatja el, s ekkép a gyámhatóság hatásköréhez tartozó ellenőrzés és felügyelet gyakorlását majdnem lehetetlenné, a gyámhatóságot a törvény által hatásköréhez utalt egyéb számos s fontos teendők elintézésére képtelenné teszi, tág tért nyit az avatatlan s hanyag gyámok, s alsóbb rendű hivatalos közegek mulasztásaira, visz- szaélések gyakorlására, s képtelen megakadályozni, hogy az árvaérték egy vagy más esetben az avatatlan vagy hűtlen kezelés következtében veszendőbe ne menjen. S az öszpontosított kezelési rendszer alkalmazása minő munka és költség kíméléssel van összekötve! A megyei pénztárnok teljesíti az árvapénz- tárnok teendőit, az ellenőrét a választva levő ellenőr, vagy a központi közgyám. Egy könyvvezető, s egy két irnoki vagy dijnoki állás rendszeresítése, ebből áll az égész tulkiadás, de említésre Lapunk mai számához egy félív „Hiv. Ért.“ és a veszprémi „Gazdasági Egyesület“ felhívása van csatolva.*^^
