Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-03-10 / 10. szám
A congressus létrejötte valószínű. Úgy látszik, hogy a tanácskozások székhelye — Berlin lesz s Bismarck herczeg valószínűleg az idősebb Gorcsakoffnak fogja az elnökséget átengedni. Az orosz hivatalos körök azt hiszik, hogy e congressusnak más hivatása nem lesz, mint az, hogy Európa s főleg Ausztria-Magyar- ország szentesíteni fogja az orosz békefeltételeket s kárpótlásul elfoglalja Hercze- govinát, Boszniát, Albániát le egészen az aegaei tengerig. * Az olasz parliamentet 7-én nyitotta meg Umberto király trónbeszéddel. A közigazgatási bizottság ülése. Veszprém, 1878. márcz. 4-én. A közigazgatási bizottság fehruár hóra vonatkozó ülését a megyei alispán elnöklete alatt tartotta, ki helyett a szokásos havi jelentést a főjegyző tette meg, melyből kiemeljük : Az ügyforgalomra vonatkozólag. A lefolyt február hóban az alispáni iktatóba beérkezett 1005 db, a múlt hóról maradt 10; elintézte- tett 931, közgyűlésre félretétetett 13, nyilvántartásban maradt 27, elintézetlen 39. — A beérkezett ügydarabok közül 464 nyilvános betegápolási ügyre vonatkozott, a többi 541 más közigazgatásügyi természettel birt; a napi ügyforgalom legnagyobb volt febr. 1-én, midőn 76, legkisebb pedig 16 án, mikor csak 7 db. érkezett be. Február hónapot januárral összehasonlítva 5 2 dbnyi szaporulat tapasztalható. A közigazgatási bizottság iktatójába beérkezett 39 ügydarab közül elnökileg elin- téztetett 4, a többi 35 ezen ülés napirendjére lett kitűzve. A pénzforgalomra vonatkozólag. Az alispáni hivatalhoz beérkezett 4875 frt 51 kr.-ból az útfentartási alapot 3143 frt 78 kr, a megyei nyilvános betegápolási alapot pedig 506 frt 98 kr. illette; helybeli és vidéki kórházakban ápolt betegek tápdíjainak fedezésére volt 812 frt 61 kr.; a megyei házi pénztárba beutaltatott házbérek és téritmények czimén 52 frt 30 kr., marháslevelekért 193 frt, vadászjegyekért 42 frt, vegyes természetű 124 frt 74 kr., levél-portóczímen 10 kr. Mint érdekes jelenséget emeli ki a jelentés, hogy a kórházi tápdíjak fedezésére a megyei nyilv. betegápolási alapból 348 frt 11 kr. fordíttatott, a többi a fizetni köteles községek, illetve egyének által fedeztetett. A február havi pénzforgalom az előző hónapihoz képest 585 frt 59 kr. emelkedést mutat. A hó folytán fölmerült nevezetesebb események: febr. 8 án igazoló választmányi ülés volt; 7-én az ugodi választó kerületben a képviselő-választás a legnagyobb rendben megtartatott; az összeirt 2412 választó közül a választás tényében részt vett 1257, kik közül 775-en Lukacsek Jánosra, 482-en pedig Cse- pely Sándorra szavaztak. Az ujonczozás a zirczi és devecseri járásokban lapunk múlt számában közlött eredménynyel megejtetett. nak, még eddig mindegyik sikerült és így nagyon természetes, hogy ezen utolsó is, mely múlt hétfőn, márcz. 4-én tartatott. A lelkes fiatalság most nem csalódott várakozásában, mert az egyes családok oly szép részvétet tanúsítottak, hogy az éléstár a legkülönfélébb étkeket és italokat egyesítette még pedig meglehetős mennyiségben. A casino nagy termére épen elég volt az egybegyűlt közönség; ha csak valamivel több, már szorongást idézett volna elő, mi mindenesetre rontott volna a sikeren. Városunk férfi- és nőközönségének színe java itt volt; a nők díszes egyszerű öltözékben, mi a fesztelen kedélyességnek hatalmas tényezője lett. Az első négyest 38 pár tánczolta. Az éltesebb és középkort! férfiak ez alatt a melléktermekben a kártyaasztal köré csoportosúltak, majd hol itt, hol amott a korán megeresztett vacsorához fogtak, úgy, hogy mire a szűnóra beállott, kevés kivétellel már csak a nők voltak éhesek, kiknek azután a teltgyomrú lovagias férfiak dicsérendő buzgalommal szolgáltak, ki egy öntöző-kannából töltögetve a poharakba vizet, ki ide-oda futva és kínálva egy-egy tál pecsenyét, süteményt, fagylaltot stb. A kisterem az étkezőket nem volt képes magába fogadni, három nagy asztalra még a nagyteremben is terítettek. A nemzeti casino helyiségébe ez idén tartott mulatságok kiegyenlítik e^rnást, az első és utolsó fényesen, a két közbeeső, a második és harmadik középszerűen sikerűit. A batyubálnak a késő reggel vetett véget és ezzel bezáródott a farsang. _ Veszprém városában emberemlékezet óta ennyi mulatság nem volt, mint ebben a farsangban. Ha ezek után kellene jólétünket mérni, bizonynyal mi lennénk a leggazdagabbak szép Magyarországon; na de nem emeljük panaszra szavunkat, a mulatás magában véve még nem rósz, csak azután másnemű és komoly kötelességeinknek is eleget tegyünk. Itt vannak a különböző hátralékok, itt az adóhátralék, itt sokaknál az előfizetési hátralék a „Veszprém“-re, majd szemmel tartjuk, ki hogy teljesíti kötelességeit és ha nem, akkor — executio, Lévay. A megyei nyilv. betegápolási alap létesítéséhez szükséges % kros pótlék kivettetett és ennek befizetése- és behajtására máj. 1-e tűzetett ki; ugyanezen alkalommal, miután a múlt 1877. évről még 994 frt 3 kr. pótlék van hátralékban, az illető szolgabirói hivatalok kötelességök pontos teljesítésére utasít- tattak és ezen hátralék befizetésére határua- púl márcz. 15-e tűzetett ki. A megyei kezelő-, segéd- és szolgaszemélyzet részére a belügyministerium a megye által a múlt évben megtakarított összegből 360 frtot engedélyezett. Tűzeset 4 fordult elő 2170 frt kárral, melyből 1030 frt fedezetlen. Vadászjegy 4 adatott ki, még pedig 3 db. 12 és 1 db. 6 frtos; marháslevél ki lett adva 8150 db, ezekből 7155 db 5 kros és 995 db 3 kros. A közbiztonság teljesen kielégítő volt, amennyiben tolvajlási eset is csak 1 fordáit elő. A tiszti főorvos jelentése szerint a köz- egészségi állapot febr. hóban sokkal kedvezőbb volt, mint januárban; a leggyakrabban előforduló kóresetek a légző szervek hurutos lobos bántalmai voltak. A dyphteritis Dudor, Súr és Kádárta községekben megszűnt, Zir- czen azonban még 1—2 eset felmerült; különben azon jelenség, hogy az újabban szórványosan felmerülő esetek rendesen szelidebb lefolyásuak, mint voltak a járvány kezdetén előfordultak, arra látszik mutatni, hogy mielőbbi megszűnését biztosan várhatjuk. A kanyaró, mely több községben mutatkozott mint járvány, többször jelzett szelíd lefolyását mindeddig megtartotta. A kir. tanfelügyelő szakjelentése az 1877/g-i iskolaév I. negyedének iskolalátogatási viszonyaival foglalkozván kiemeli, hogy az iskolák nagyrészt okt. elején megnyittattak és a kisebb tankötelesek látogatták is, de a rendes iskoláztatás csak az őszi munka befejezése után, novemberben vette kezdetét. Az iskolákat épen nem, vagy csak hanyagul látogató gyermekek legnagyobb számmal Szentgál, Városlőd, Dudar és Oszlop községekben vannak; különösen kiemeli a jelentés Dudart, melynek ref. iskolájában a tanítás nov. 1-én megkezdetett, de 204 tanköteles közül 81 épen nem, a többi 123 pedig oly hanyagúl járt iskolába, hogy az igazolatlan mulasztások egy hó alatt 3778 félnapot tettek és a község bírája még sem érezte magát kötelezve a törvényben előirt szigorúbb eljárásra. Különben az itt elősorolt községek birái ellen a közig, bizottságok részére kiadott utasítás 2. §-a és az 1876. 28. t. ez. 7. §-a 2. a) pontja értelmében a fegyelmi vizsgálat már elnökileg elrendeltetett és annak teljesítésével az illető szolgabirák megbizattak. A devecseri és pápai járás iskolalátogatási viszonyairól a jelentés hallgat, minthogy az illető járások szolgabirái még az 1877/8-iki iskolaévi tankötelesek összeírását, melyet a múlt év szept. 15-ig, valamint az első év- negyedi kimutatásokat, melyeket decz. 15-ig kellett volna a bizottság rendelete értelmében beterjeszteni, daczára, hogy elnökileg máikét Ízben és pedig különbeni vizsgálat elrendelésének terhe alatt lettek megsürgetve, mai napig sem teijesztették be. A tanfelügyelő azonban hiszi, hogy egy nem régen intézett felszólítására a kivánt kimutatásokat meg fogja kapni, ellenkező esetben kénytelen lesz a bizottságtól a fegyelmi vizsgálat elrendelését kérni. A kir. adófelügyelő jelentéséből arról értesülünk, hogy a végrehajtások Veszprém és Pápa városát kivéve megyeszerte csaknem teljesen be lettek szüntetve, vagy legalább nem folytattatnak egész erélylyel. A póstaigazgatóság tudatja, miszerint a pápai póstahivatal, mely eddig szerződési jogviszonyban álló postamester által kezeltetett, állami kezelés alá vétetett és márcz. 1-én mint ilyen, működését megkezdette. Észrevétele k a „Lelkész vagy rabbi“ czikltre. (Folytatás.) A múlt évi uovemberhóban Budapesten a rabbi-képezde, annyi küzdelmek s vajúdások után, valahára megnyittatott, amelyből — ezen reményt táplálja az egész magyar zsidóság — nem fognak oly rabbik kikerülni, kiknek fogalmuk sincs az izraelita egyház történelméről. Ezen rövid történelmi vázlatból, a melyben épen a legszükségesebb és — őszintén bevallva — a legtöredékesebb adatokra szorítkoztunk, úgy remélem, belátja a t. olvasó, mennyiben igaz tisztelt collega uram azon állítása, hogy a „rabbi most is csak ugyanoly hatáskörrel bir, mint egykor s felszentelése soha sem nem volt,“ s meg fog arról győződni, hogy lehetetlen nagyobb felületességgel egy két ezred évi egyházi intézményről értekezni, mint azt collega uram czikkében merészelte. il. Kohaniták. Amely mérvben t. collega uram a rab- biságot minden egyházi méltóságból s jogból kivetkőzteti, ugyanoly mérvben dicséri s magasztalja a Kohaniták voltát s állítólag meg mai napig érvényben levő szentségüket, miszerint azok egyedül képesek s méltók az egyházi áldást a hívőkre mondani. Vizsgáljuk meg, mi igaz van ezen inkább az izraelita régészet tudományába bevágó állításban. Igaz ugyan, hogy az izraelita vallás alapításakor, (K. e. 1450). Áhron s utódjai jure divinö papoknak választattak meg; de kétféle hivatással s fökötelességgel, úgymint: áldozári s néptanítói tiszteséggel. A papok, kik mellé a Leviták is rendeltettek, bemutathaták az úr színe elé az áldozatokat úgy a Mózes építette sz. Sátorban, mint Jerusálem két főtemplomában; de egyszersmind Isten törvényére való népoktatás s a törvény szerinti bíráskodás kötelességükké tétetett.21 * * * Azonban mi történt az idők folyamában? Csak a jövedelmeket hozó áldozatokkal egybekötött isteni tiszteletnél jártak el olykor híven, olykor abban sem híven (I. Samuel 2, 27—36), magasabb kötelességüket pedig egészen elhanyagolván, hamis tanítókká s vesztegethető birákká fajultak el. A próféták, mint Isten igéjének hírnökei s a nép lelkiismeretének szóvivői, erősen léptek fel a papok ellen ezen íeledségért, menydörgő szavakkal dorgálták, s kiragadták kezükből a szellemi tisztességet, miáltal tekintélyük s befolyásuk a népre nagyou csökkent. E csökkenés még nagyobb mérveket öltött a másodtemplom ideje alatt (450—70); mert akkor úgy Palestinában, mint más országokban, hol izraeliták laktak, a nagyobb városokban imaházak — synagogák — keletkeztek, melyekben véres áldozatokat nélkülöző, csak imádság s a szent irás olvasásából álló isteni tisztelet alakíttatott, melynek végzésében a papoknak semmi teendőjük nem vala. Ezen korszakban a papok eredeti népoktatási tisztségének hire sem vala; mert egyes főpapon kívül — mint például az igaz Simeon (219) — a Synhedrion tagjai és egyéb tudósok oktaták a népet a synagogákban s alapítottak iskolákat, kicsinyek s nagyok számára. Hát mikor a jeruzsálemi templomot is elérte a végelpusztulás és a véres áldozati cul- tus mindenkorra megszűnt; egészen elvesztették a Kohaniták hátra maradt hivatásukat is, tekintélyük tönkre jutott, csak árnyékává lettek az őskorban ültetett lombos fának. Áhron sarjából származó mostani Kohaniták nem nevezhetők egyebeknek, mint tiszteletbeli papoknak. Mert az sem igaz, hogy csak ők végezhetik az áldást az isteni tiszteletnél. Naponként, a reggeli s esti imában, az előimázó, legyen az Kőben vagy akárki, végzi az áldást, a mit bizony collega uramnak is kellene tudnia.25 Csak épen ünnepnapokon szokják a Kohaniták — ha úgy tetszik — az áldást végezni, mely szokás egyre megszűnik s több újabb templomban meg is szűnt. A rabbik, kik a néptanítói s szellemi működésre nézve a hajdani papok helyébe léptek, szokták egyházi szónoklataikat a papi áldással is bevégezni.26 A rabbi szónoklatáról szólván, egyúttal vissza kell utasítanom tisztelt collega uramnak azon nagyon téves nézetét, miszerint az egyházi tanítás nem volt, s nem alkotó része az izraelita isteni tiszteletnek. Csak értsük jól egymást! A művészetileg kidolgozott beszéd sem a keresztény, sem az izraelita egyházban nem lényeges része az isteni tiszteletnek, hanem a szent írásból való olvasás az.27 A szent irás olvasása pedig a legeslegrégibb alkotó részét tévé az isteni tiszteletnek a synagogákban, s a hagyomány annak eredetét Mózesre vezeti vissza.17 Nem kevés nyomok a szent irában gyanittatják, hogy a próféták már tartottak épülő beszédeket szombat s ünnepnapokon az összegyűlt népnek;28 de semmi kétséget nem szenved, hogy a másodtemplom ideje lefolyta alatt a főtemplomban naponként, a synagogákban hetenként háromszor, úgymint: hétfőn, csütörtökön, szombat-s ünnepnapokon olvastattak kisebb nagyobb szakaszok a szent Írásból, s hogy az elolvasással megtisztelt tudósok hozzá kötöttek fordításokat, fejtegetéseket s épületes kis beszédeket. Kezdetben csupán a Thorából, azaz Mózes öt könyvéből, későbben a próféták irományaiból is tartattak ily olvasások.29 Az első századdal egykorú források ezen egyházi intézmény5i A Kohaniták és a tudósok közti viszonyra nézve jellemző egy mondat a Talmudban Tr. Horijoth 13a: „A tudósfattyú előnyt érdemel a tudatlan főpappal szemben.“ 25 Hepp J. K. egyháztörténete 32. 1.: „Az isteni tisztelet fő alkotó részeit tevék : az imádság, sz. irás olvasása, ének és az Úrvacsorának megünneplése.“ 16 Tr. Baba Kama 82a; Midrasch Jálkut Mózes. II. k. 408. sz. 27 Királyok II. k. 4, 23 : Jerem. 7, 2,17,19—27 ; Amos 5, )0. 28 Alaposan, kimerítőleg s roppant olvasottsággal értekezik ezen tárgyról az újabb héber irodalom egy klassikus terméke: „die gottesdienstlichen Vorträge der Juden“ von Dr. Junz. Berlin, 1832. 29 Az Evangélisták : Matth. 4, 23, 9, 35, 13, 54 ; Mari. 1, 21, 39, 6, 2 ; Lui. 4, 15, 31, 44. 6, 6, 13, 10 ; Job. 6, 59, 18, 20; Apostt. act. 13, 13,14, 15, 44, 9, 20, 14, 1, 18, 19, 26, 19, 8, 17,17, 13,5, 17, 10,18, 4, 1 —3 ; Josephus contra Apionem 2, 17 ; Philo de vita Mozis p. 685. nevezi a synagogákat, mint oly gyűlő helyeket, a melyekben okosság, bátorság, mérsékletessóg, igazság, szentség s mindazon erények taníttattak, melyek az Isten és ember iránti kötelességek megismerése a gyakorlásához tartoznak ; Targum Judices 5, 2. ről úgy emlékeznek, mint egy régóta behono sült szokásról.30 Midőn az izraelita állam fel. oszlatása s a templom végelpusztulása utár való századokban nehéz idők következtek s zsidókra, a rabbik s egyházi szónokok — dar" sanim — vallástanitói kötelességükhez az is járult, hogy a népet a kétségbeeséstől meg mentsék, vigasztalják s fentartsák benne aj örök igazságba való bizalmat. Ily egyházi beszédek s értekezések ezrekre menő vázlatai az ó-kori izraelita irodalomnak egy tetemes részét képezvén. Midrasimnak neveztetnek.3' S így az ős időktől fogva mai napig voltat a synagogában hatalmas s elragadó szónokok kik Isten igéjét ékesszólással hirdeték. Igaj ugyan, hogy voltak, s meg is vannak, kik hallgattak a synagogában, mivel, mint Jeremiás próféta mondja (5, 13): „A szó nincj bennök“; de bizony nem előnyére a község vallási és erkölcsi életének! Azon idők voltai a legszomorúabbak a zsidók történelmében, s mikor Isten igéjének hirdetése nem hallatszék a templomokban. Hála Istennek, mai napság az izraelita hitközségek tisztelt collega uram legújabb nézete ellen tiltakozván és az egy. házi szónoklatot az isteni tisztelet alkotó ré- szenek tekintvén s becsülvén, a fősúlyt fektetik a rabbi választásnál a szónoki tehetségre. S jól is teszik azt! Mert nem tartok attól, hogy túlzással vagy szerénytelenséggel vádolnák a rabbiságot, ha nevében állítom, hogy századunkban a zsidók felébredése, elzártságukból kilépése, erkölcsi emelkedése iskoláik jó karban tartása s elért egyenjogosítása — egyrészben a mívelt s lelkesült rabbiktól mondott egyházi szónoklatai eredménye, vívmánya! (Vége köv.) Hochmuth Abrahdm. A VIDÉK. Lajos-Komárom, 1878. márcz. 5-én. T. szerkesztő úr! A Lajos-Komárom községben megnyitandó kisdedovoda alaptőkéje javára az enyingi nagyvendéglő termében f. hó 2-án tartott táncz vigalom 82 frt 40 krral szaporította alaptőkénket — felülfizettek: Enyingrol: Szeles József 2 frt, Müzer Antal 1 frt 20 kr., Székely Mór 50 kr., Nyíri Endre 1 frt, Nyiri Gábor 1 frt, Kányás József 50 kr.. Trösztiéi- Miksa 3 frt, Kohn Lipót 50 kr., Adler Imre 1 frt, Mihálfiy György 1 frt, Oesztereicher 50 kr., Rácz Gyula 2 frt, Bélák István 1 frt, Boh Mátyás 70 kr., Krisztin- kovics Aladár 50 kr., Bauer ^József 5 frt Székesfehérvárról: Wertheim Ármin 5 frt. Lajos-Komároraból: Wertheim Samu 5 ín, Münzer Ármin 4 frt 50 kr., Kovács Géza 1 frt, Macher Endre 1 frt, Horay István 1 frt, Varga József 1 frt 50 kr. Szilasról: Huszár József 50 kr., Boda Antal 50 kr., Jakobik József 50 kr. Péélből: Politzer Miksa 1 frt 50 kr. Bécsből: Schubert és Rotter 1 frt. A volt költségek egy ismeretlen gyermek- barát által utólagosan fedeztettek. Fogadják a mélyen tisztelt résztvevő gyermekbarátok legmélyebb köszönetünket.! A rendezőség nevébeu Varga József. IRODALOM. Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek és Krausz Armin könyvkereskedésében Veszprémben kaphatók: Falusi könyvtár 25. és 26. füzet. Egyegy füzet fűzve 50 kr. 25. filmet: A gazda, kertész és erdész leghasznosabb barátai a\ állatok között. Dr. Gloger L. W. C. hasonczímü német munkájának hetedik kiadása nyomán írták Sporzon Pál és Ébner Sándor. 20. füzet: Gazdasági trágyaisme vagyis a trágyázás alapelvei. A magyar gazdaközönség számára irta Dr. Nyáry Ferencz. Kis nemzeti muzeum 39—41. füzet. Egy- egy füzet 50 kr. Tartalma: Pestalozzi Henrik. Lénárd és Gertrud. Könyv a nép számára. Magyarította Zsengeri Samu. Három kötet. A szerző életrajzával. Pestalozzi ezen mestermű vét, mely má i majdnem minden élőnyelvre le van forditv , mi is nagy nyereségnek mondhatjuk a magyar nép- és paedagogiai irodalomra nézve, különösen azért, mivel a magyarító ebbeli feladatát dicséretesen megoldotta, a mi csakis a bő Pestalozzi irodalom szorgos tanulmányozása és a magyar és német nyelvnek tökéletes kezelése által sikerülhetett neki. E könyvnek egy iskolai vagy népkönyvtárban sem volna szabad hiányoznia, fi müvet lapunk tüzetesebben fogja ismertetni. Olcsó könyvtár 47 —49. füzet. 47. füzet: Leoni Leó. Regény. Irta Sand 50 I,. „Wiener Jahrbuch“ 1867-1868-ban : Prediger der Vorzeit von Hochmuth Abraham. Tanthiun* 1-3 5.
