Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-03-03 / 9. szám
hessünk, egyéb kisegítő eszközt nem találok, hanem ha a községek lelkiismeretesen felszámítják községük területén a nyulak által okozott kárt, a kár mennyiségét számokkal kifejezve illető közeg által tömegesen fölterjesztjük a nméltóságú íöldmivelési minisztériumhoz s egyszersmind kérjük, hogy a vadászati törvényt változtassa meg, illetőleg a törvényhozás mondja ki, hogy „a nyúl kártékony állat* — bárkinek, bárminő eszközökkel utón útfélen szabad pusztítani. Mert ha ez nem történik: a fatenyésztés s az ebből származó vagyoni javulásunk csak jámbor óhajtás fog maradni. Hogy pedig ezen a károknak községenkinti felszámítása miként történik, elmondom. Először a faiskola-kezelő a faiskolában károsított csemetéket, fákat számítja föl. Azután a községbiró kihirdetteti, hogy mindegyik birtokos, kinek kertjében, szőllejében a nyulak kárt tettek — számítsa össze, hány darab fát tettek semmivé a nyulak, s ettől számítva harmadnapra a kisbiró által házanként járassa föl a községbelieket s mindegyik írja föl a darab számot. S most a faiskolakerttől, s az egyesek tulaj donábóli minden elpusztított fát 20 krjával vesz föl, s összeszámítja mennyi az egész, p. o. K. községben a faiskolában 245 csemete pusztult el, értéke 20 krjával 49 frt. A község határában egyeseknél 98 db értéke 19 frt 60 kr. Összes kár 68 frt 60 kr. Ne sajnáljuk egy kis időnket s fáradságunkat, én hiszem, a minél tömegesebb felterjesztésnek lesz foganatja, s ez igy a községekből a községek utján lelkiismeretesen felszámított kárt vagy ajánlott levélen vagy levelező lapon leírva nagyságos Lukácsi Sándor miniszteri biztos s országos faiskola-felügyelő úr (lakik Rákos-Palotán) reményiem, szíves lesz elfogadni s kérni fogjuk panaszunkat legyen szives a nagyméltóságú minisztériumhoz fólterjeszteni! Németh Gerő. A VIDÉK. Siófok 1878. febr. 27. T. szerkesztő ur! Folyó hó 24-én a siófoki dalárda által tánczvigalommal egybekötött hangverseny tartatott, mely alkalommal az átalános jó kedv s magyaros typusban érvényesített kedélyesség nem hiányzott; valamint az eredmény sem hagyott semmi kívánni valót hátra; sőt az, tekintve a mai deficites viszonyokat, fényesnek mondható; a bruttó jövedelem ugyanis 109 frt 80 kr. volt; melynek fokozata Bátori Sigray Istvánná őnagy- sága, mint pénztárnok, továbbá Bárány Ida és Gerber Amália nagyságaik mint ellenőrök fényes szerepléseinek tudható be; kik fesztelen lekötelező modoraik által a jó kedvet is nagymérvben elősegítették. A közreműködők nemes feladataikat átalános elismerésre méltón oldották meg jelesül: Stredáné ő nagysága zongorán elragadóan játszta a műsorozat szerint a »Balaton háborgásai és Souvenik Demopatria*t; továbbá Szalay Miklós úr élvezetesen játszá gordonkán Perczel Lajos úr által zongorával kisérve »Hamletból* operát és több magyar darabot; végre a dalárda A „VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. Messze tájról... Messze tájról száll a felhő Száll sötéten, szétzilálva, Hegytetőre ül pihenni — Hegytetőn sincs nyugodalma: A szilaj szél fut nyomában S útban érve nem kíméli, Csak tovább, tovább... a felhő Hasztalan vágy’ megpihenni. Újra indul, hajtja sorsa, Merre, meddig? nincs határa. Útja közben üldözője Szerte tépi — száz darabra. Száll a felhő messze tájra, Száll sötéten, szaggatottan; Míg a távol láthatáron Széjjeloszlik száz irányban ... * Ollyan az a kósza felhő, Mint lelkemnek gondolatja, Mellyet a vágy szüntelen hajt, S hol pihen meg, azt se’ tudja. Majd a közel múltba téved S elmereng egy-egy virágon; Majd a gyermekkorba száll el, Ahol édes minden álom. Szebb időknek lágy ölében Titkon mégis megpihenne, Ámde a sok kedves emlék Itt is, ott is int feléje. S végre — mint a szél a felhőt Útja közben szétzilálja: »Talpra* induló »Fekete szem éjszakája* és »Marseille* czimű darabokat adta elő Szép- tóth János karvezető úr szakavatott vezetése alatt és Bognár János dalegyleti tag a „Szobában1^ solo énekelte megnyerőén. Az ez után következett táncz virradtig tartott élénk kedélyességgel. A hölgykoszorúnak rózsáit képezték Bátori Sigray Istvánná őnagysága, Bárány Ida és Minka, Geiber Amália, Keserű Anna, Magyar Luiza, Namietcki Nina és Betti kisasz- aszonyok. Végre nem mulaszthatom el megemlíteni a báj és kedvességteljes Bujton Mari kisasszonyt N.-Berényből, ki eltávozott ugyan körünkből édes otthonába, de kedves emlékét lelkűnkbe vésve hátrahagyta. r. I. HÍREINK. »Apátságok adományozása. — A hivatalos lap minapi száma hozza: „Vallás és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére a veszprémi székeskáptalanban : Dr. Palotay Ferencz székesegyházi kanonok, somogyi főesperes, Pápa Ő Szentsége tiszt. t. kamarása és egyházmegyei tanfelügyelőnek a Szent-Mihály főangyalról nevezett körtvélyesi czimzetes apátságot; Forintos István székes- egyházi kanonok és pápai főesperesnek a pe- turi czimzetes apátságot; és Kisovics József székesegyházi kanonok, següsdi főesperes és veszprémvárosi plébánosnak a Szent-Mihály főangyalról nevezett batai czimzetes apátságot adományozom. — Kelt Bécsben, 1878. évi jan. hó 31-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k.-Installatio. — A veszprémi káptalan újonnan kinevezett, valamint apátokká előléptetett tagjainak installatiója holnap hétfőn, márcz. 4-én fog egyházi ünnepélylyel megtartatni. »Gyászhirek. - Özv. Heisler Jánosné szül. Haagen Terézia f. hó 20-án 83 éves korában Vaálon, rába-doroszlói és rumi Rumy Miklós f. hó 22-én 52 éves korában Bécsben elhalt. Nyugodjanak békében! »Közvacsora. - A nöegylet által rendezett közvacsora 202 frt 87 krt és 1 db arany tiszta jövedelmet eredményezett. »Köszönet. — A veszprémi jótékony nöegylet választmánya köszönetét mond a nagyérdemű közönségnek azon szíves részvételért, melylyel a közvacsora iránt viseltetett, továbbá mindazon egyleti és nem egyleti tagoknak, kik a vacsorához pénzzel, étkekkel és italokkal já- rúltak vagy szíves fáradozásaikkal a közvacsora sikerét bármi módon előmozdítani kegyeskedtek. »Számadás. - A gymnasiumi tanszerek gyarapítására adott hangverseny bevétele: 308 frt 60 kr. kiadása: 63 frt 20 kr. marad tiszta jövedelem: 245 frt és 40 kr. Felülfizettek: Kovács Zsigmond ő exc. 10 frt, Ki- sovits József 5 frt, Tallián Lázár 5 frt, Dr. Kerényi Károly 5 frt, Plosszer István 5 frt, Ráth Iván 4 frt, Tarányi Ferencz 2 frt, Páz- mánkör 2 frt, Veszelka József 2 írt, Forintos István 2 frt, Palotay Ferencz 2 frt, Stoll Miklós 2 frt, Körmendy József 1 ezüst írt, Tuza Károly 1 fit, Hartmann Mór 1 frt, Ka- delburger Emilné 1 frt, Péller Pál 1 frt, özv. Úgy oszol meg száz irányban Vágyó lelkem gondolatja . . . Pintér Kálmán. A közvacsorán. Szó, ami szó, de igaz, amibe a nők fognak, az még akkor is sikerűi, mikor azt maguk sem hiszik. így voltunk a nőegyleti közvacsorával, mely múlt vasárnap a „Korona* nagytermében nem várt fényes sikerrel megtartatott. Sok vajúdáson ment az eszme keresztül; hatalmas ellenzőkre talált az egylet kebelén belül ép úgy, mint azon kívül; még azok is, kik határozott barátjai voltak, félve mertek a jövőbe pillantani, nem fog-e tervök dugába dőlni. Mind a két fél csalódott, az ellenzék édesen, a közvacsora-fél kellemesen. Még az sem zavarta meg az estélyt, hogy az nap Szigeti Imre úr utolsó előadását adta a színházban, mert a színházi közönség is nagyrészben az előadás után a „Koronádba tartott, hol ez alatt a sűrű asztalok körött már a legtarkább és legszebb közönség foglalt helyet, édesdeden költve el a gyöngéd szép kezek felszolgálta étkeket. E sorok írójának gyomrában is elütötte már ekkor rég a nyolczat és így mi természetesebb, mint az, hogy asztal után nézett, mert az a nehány piczula, amit e czélra félretett, szinte égett már a zsebében. Nagynehezen csak helyre szorúltam és tüstént ott termett mellettem egy szárnyatlan angyal, ki magas gusztusom után kérdezősködött. Rösteltem egy kicsit, hogy mindjárt ki kell az embernek így ápertén rukkolni a színekkel, némi habozás után megvallottam, hogy én a disznónak meglehetős tisztelője vagyok, azért kérve kérek egy porczió sonkát. Alig lebbent el ajkaimról a masszív sonka neve, már egy porczio ott is termett előttem. Most a világról lemondtam, se láttam, se hallottam, csak Pap Ferenczné 1 frt, Mórocza Zsigmond 1 frt, Szőke Miklós 50 kr„ Krausz József 50 kr., kiknek a gymnasiumi igazgatóság ezennel köszönetét mond »Kataszteri értekezlet. — Jagasits Kálmán. a szombathelyi kataszteri kerület igazgatója, Szontagh Albert központi felügyelő a pénzügyminisztériumtól, gróf Festetics Elek kerületi felügyelő, Nagy Iván veszprémi, Szili Imre pápai, Nagy József devecseri, Barabás Miska zirczi járási becslő-biztosok által Veszprémben f. hó 26-tól 28-ik napjáig hivatalos értekezlet tartatott, melyben az illető járási becslő-biztosok által helyszínelt és beosztályozott községek, úgy az egyes művelési ágak osztályaira kiszámított tiszta jövedelmi fokozatok vétettek vizsgálat és ellenőrzés alá, mely alkalommal egy úttal a becslő járások egymáshozi arányosítása is megkezdetett és teljesíttetett. Mint magánúton értesültünk, az eddig beosztályozott községekre kiszámított tiszta jövedelmi fokozatok a lehető legméltányosabban felvéve a tényleges viszonyoknak tökéletesen megfelelnek. »Telephon-előadás. - Harmath Gergely gymn. tanár múlt vasárnap, febr. 24-én d u. y24-kor tartotta meg az általunk jelzett telephon-előadást a gymnasium helyiségében, melyen igen szép számú nő- és férüközönség volt jelen az intelligensebb osztályból. Harmath tanár úr kimerítő ismertetését olvasta fel a telephon keletkezése és fejlődése történetének, érdekes példákkal világosítván fel azt. Végre gyakorlati kísérleteket tett és szétszedvén a telephonszerkezetet annak minden egyes részét megmutatta. A közönség lelkes éljenzéssel köszönte meg a tanár úr előadását. »Molnár Aladár, a nagyvázsonyi választókerület buzgó képviselőjének a képviselőház 1878. évi febr. hó 14- és 18-iki ülésein tartott jeles beszédei az Ausztriával való gazdasági kiegyezés tárgyában külön füzetben is megjelentek és szétküldettek. »Nyilvános kérelem hazánk m. t. hölgyeihez: Palotásy János, az országos nevű zeneköltő, kinek magyar nótáiban Bihary, Csermák, Lavota és Rózsavölgyi szelleme sokszorozott fényben ragyogott — nincs többé! Ő, kiről Mosonyi Mihály azt mondta, hogy műveinek minden ütenye aranybánya, melyből a késő utókor is kincseket meríthet — saját kezével oltá ki életét. S mi e széplelkű férfiút idáig vitte: zilált vagyoni helyzete volt; súlyos gondok gyötörték hosszú évek során át, gyönge alkotású testét s aggasztó szembaja megvakulással fenyegette. S akik utána maradtak: agg apa, bútört özvegy és kiskorú fia, gyászkeservük mellé még a holnapi nap anyagi gondjaitól sem mentek. Azért fordulok lelkes hölgyeinkhez, kiknek világa az érzelem, kik szánni tudnak és segíteni törekszenek minden szenvedőn, mert a ! szeretet s a magyar honleányi föllobbanás j biztosítják kérelmem sikerét. Van ugyanis a megboldogultnak általam zongorára alkalmazott hallgató magyarjaiból 15 válogatott mű egy kötetben, mely leszállított áron 2 frt, beküldése vagy utánvét mellett nálam Jászberényben megszerezhető: ezen egész befolyt összeget Palotásy szerencsétlen családja anyagi fölsegélésére fordítandom. Addig is, mig Palotásy összes műveit sajtó alá bocsátandom, azon biztos reményben ajánlom nemeslelkű ettem oly jó ízűén, hogy szomszédom, ki szintén sonkát rendelt, azt vélvén, hogy az enyém valami exquisit módon van készítve, a magáét nem találta elég jónak, min én úgy segítettem, hogy a magaméból juttattam neki egy darabot, mit ő felségesnek talált. Mily hatalma van a képzelgésnek. Két piczula-árút ettem, de ez nem elég a nőegylet czéljára, gondolám magamban, mást is kell itt még fogyasztani. Életelvem a szélsőségeket kiegyeztetni még a gyomrombau is és igy valami nesze semmi, fogd meg j ól- féle süteményt parancsoltam, melynek nevét a világ minden kincséért meg nem tudtam Ganymedesemnek magyarázni, hanem mikor meghozta, nagy megelégedéssel rámondtám, hogy hát csakugyan ezt értettem. Amint ezt a széllel béllelt habos históriát befújtam a gyomromba, ott terem előttem a czukrászda gondnoknője hozva számomra egy jó nagy porczió válogatott nem tudom mi néven nevezendő czukherpakereit. A lovagiasság elfogadtatta velem; nagy erőködésembe került azonban az egész porcziót benőegyletezni* de mindegy a nőegylet és a lovagiasság iránt egyaránt kell az embernek kötelességeit teljesíteni. Amint egy boa constrictor- ként jól laktam, bár a jól lakás elvem ellen van, bugyeüárisom tartalmát jól kiürítettem a/ felszolgáló kiasszony gyönge tenyerébe. Útra keltem, hogy mint aféle hírlapíró ember, szemügyre vegyem a nagy nyüsgésben az itt történendőket. Alig teszek egy lépést, cziga- rettekkel ugrik elém egy kedves kisasszony, hogy hát csak vegyek azokból, oly finomak, oly jók. Leikecském, mondám én neki, én füst nélkül fumigálom a világot, én nem szoktam ilyesmivel élni. Kein pardon, addig rimánkodott, mig már-már légmentesen elzárt erszényemet újra meg kellett nyitnom. De mit csináljak én ezekkel a czigaretlikkel ? Oda ajándékoztam nehány ott ácsorgó tárhölgyeinknek kérésemet: hogy egyiknek zongorájáról sem hiányzand hazánk legszebb magyar zenéje, s hogy becses ismerőik körében buzgón fogják azt ajánlani. Kelt Jászberényben, 1878. február hó. Hódoló tisztelőjük Ris\ner József, zeneszerző, növelde- tulajdonos. »Városi rendkívüli közgyűlés. — Múlt hétfőn, febr. 25-én d. e. 9-kor városi rendkívüli közgyűlés volt, melyre a képviselők szép számmal jelentek meg. A polgármester rövid üdvözlő beszéde után Husvéth János interpellálja a városi tanácsot, vajon a város kezelése alatt levő alapokról fog-e a tavaszi közgyűlésen kimerítő számadás előterjesztetni. A polgármester igennel válaszolt. Miután még egyes alapoknak, különösen a temető-alapnak ki által történő kezeléséről Véghely Dezső főjegyző felvilágosítást adott, felolvastatott a bagatell-ügyekről szóló miniszteri és alispáni leirat, melynek értelmében határozatba ment, hogy egyelőre a polgármester bízatott meg kisérletkép a bagatell-ügyek elintézésével. Ez után gyámügyi tiszteletbeli árvaszéki ülnökök választására került a sor. A megállapodás az lett, hogy a városi képviselők legyenek egyszersmind ezen ülnökök azon sorrendben, a melyben őket a körülményekhez mérten a város felhíja. Végre a tavaszi közgyűlés idejeűl április hó tűzetett ki. »Ménállomás. — A magas minisztérium f. é. márczius elsejétől fogva Lőriutén (u. p. Devecser) ménállomást engedélyezett s oda a székesfehérvári méntelepből egy szép sötét pej-, hat éves, 16 marok magas Nonius nevű apalovat küld a fedezési idényre. A felügyelettel Ihász Lajos birtokos van megbízva. »A kereskedelmi testület közgyűlése. - Elnök jelenté, hogy az új alapszabályok megérkeztek és szintén a bemutatási záradékkal is elláttattak; továbbá, hogy az egylet az elmúlt évről 37 frt 45 kr. jövedelem-többletet mutathat fel és így eddig a testület összes vagyona 201 frt 20 kr., továbbá az iskola- bizottságba megválasztattak Vizner János, Deutsch Mór, Knau Gábor, ifj. Rápoch Sándor. *A kiállítási végrehajtó bizottság múlt szerdán, febr. 27-én megtartotta zárülését, melyen a még függőben levő ügyek végelintézést nyertek. »Jótétemény. — A veszprémi takarók pénztár a helybeli gymnasium tanszereinek gyarapítására 30 o. ó. forintot volt szíves ajándékozni, miért a gymnasiumi igazgatóság ezennel hálás köszönetét fejezi ki. »Lakodalom és eljegyzés. — Folyó hó 26-án, múlt kedden ment végbe Grosz David, komáromi kereskedőnek esküvője Manovil Ri- zával; a lakomán a család tagjain kívül igen számos helybeli tekintélyes vendég is részt vett. Este kedélyes tánczmulatság volt, melynek a hajnali hat óra vetett véget. Á lakodalmat f. hó 27-én eljegyzés rekesztette be, a mennyiben a raennyasszony fivére Manovil Soma eljegyezte a vőlegény nővérét Grosz Malvin kisasszonyt. Sok szerencsét és boldogságot ! »Kereskedelmi ülnökök. - A tk. törvényszék leirata folytán a kereskedelmi közgyűlésen a kereskedelmi törvényszéki ülnökök is megválasztattak: Eszterhay Ferencz, Roth Henrik mint rendes és Berger Sámuel mint póttag. samnak, kik felette örültek, hogy nem dohányos létemre czigaretlivevésre adtam vén fejemet. Tovább haladtam a nagy tolongásban; végre egy hivatalos hangot hallok, mely tanácsot kért tőlem, mit kellene tenni, hogy azok, kik már vacsoráltak, felkelnének és másoknak adnák át helyöket. Megvallom, nem voltam képes tanácsot adni; aki a maga jószántából fel nem kel, ha jól lakott, bajos biz azt helyéből kimozdítani. Úgy is lett, minden kísérlet abban maradt. Egy lépés tovább és erszényem nagy zavarára egy kedves virágárusnő előtt vagyok, ki valami hóvirágot szálanként árúit és csalétekül már egy darab arany is hevert előtte. Rám kötött egy pár szál virágot, bár váltig bizonykodtam, hogy maholnap magam is hóvirág leszek. így felvirágozva nagy nehezen eljutottam a czuk- rászdáig, hol az extraporczió czukherpakereit dupla áron kellett megfizetnem. Megfizettem, csakhogy már egyszer könnyebben lélegezhessek. Kisvártatva kezdtek az asztalok és székek eltűnni a középről és azok helyett vadúl keringő, majd magyarosan perdűlő párok lejtettek és kezdték a közvacsorának feltenni a koronát, t. i. a táuczot. Az első négyest 54 pár tánczolta. Úri magam csakúgy járt kelt ott, mint Orbán lelke, hol a tánczosokat vizsgáltam, hol a kedves pénztárnoknőt vigasztaltam, kinek felette zokon esett, hogy mások tánczolnak, ő meg bankó-, arany- és ezüst- lánczokkal a pénztárhoz van kötve. De azért a szép sikerért, ki nem hoz itt áldozatot, ha mindjárt nő is, pénztárnoknő még hozzá? így fejlett az egész estély egyikévé azoknak, melyekről bízvást elmondhatjuk, hogy fesztelen, kedélyes volt és közönségünknek színét javát egyesítette innen-onnan hajnal hasadtáig. Lévay.
