Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-12-29 / 52. szám
sem hiszünk. A társadalom visszaesett és megint elkezdődik a társadalmi osztályok harcza egymás között. Sorsunk : soha nyugton nem lehetni; a felekezet, a vagyon, a rang különbsége sorompót nyitott, újra kavarog minden és a régi nótát fájuk újra, hisz nagyságunkban oly — kicsinyek vagyunk. De talán jól van ez így; a természetben is addig forrongnak az elemek, míg meg nem tisztúlnak. A társadalomnak is, és különösen Európában, óriási tisztúlási processuson kell keresztül menni, hisz annyi itt a rothadt elem, mint sehol másutt. Bízunk a dolgok természetes rendjében, vég- enyészet nem fog beállni, nem állhat be; a jövőnek végtére is jót kell, ha mindjárt óriási küzdelmek árán is — eredményezni. Hogy pedig az egyes ember végkép meg ne semmisüljön, egyéni önállóságra tegyen szert, azt érvényesítse józanul mindenütt. Ha ezt teszi, a felbőszült társadalmi hullámok érinteni fogják ugyan, hányni, vetni is talán, de elmeríteni bizonynyal nem. Ezen világnézetünket adjuk mi tisztelt olvasóinknak újévi ajándékul és kívánunk — boldog újévet! Betásítás tárgyában. A földmivelési miniszter valamennyi törvényhatósághoz a következő körrendeletét intézte: „Az utak, ut- és határszélek befásítása, védültatmények létesítése,. ezenkívül pedig a gyümölcsfatenyésztés általános felkarolása tárgyában a vezetésem alatti minisztérium által kibocsátott rendeletek mindegyikében hangsulyoztatott a faültetés kiváló fontossága, mit is mindennemű tudományos fejtegetésnél legérthetőbben megmagyaráz azon általánosan ismert körülmény, hogy a befásított vidéken, ha nem állítjuk is, hogy több eső esik, de a mezőgazdászaira nézve főleg a száraz égalj u sik földön annyira fontos harmatképződés csakugyan sokkal nagyobb, mint a fátlau területeken. A fáknak harmat- képző képessége azok lombozatdusságától függ, miért is jelen rendeletemmel oda kívánok hatni, hogy bárminemű befásításoknál a kitűzött czél kívánta határok között lehetőleg csak oly fanemek használtassanak, melyek sűrűbb lombozattál bírnak. Mint legczélszerübbek ajánlhatók gyümölcsfáknál a körte és almafák, és minden esetre cseresnyefák, ha azok magas derékra növeltetnek. Ajánlatos továbbá a diófa és még inkább az eperfa tenyésztése. Vadfáknál igen ajánlatos a vadgesztenye, gyors növése és lombozatdusságánál fogva; továbbá a széles ágú nyírfa (populus nigra) és a jávorfa; akácz és fűzfák csak ott, hol más íanemek roszul tenyésznek. Legczélszerübb leend, úgy utifaso- rok létesítésénél, mind faiskolák felállításánál, ha az illető szolgabirák a megyei gazdasági egyesületek közvetítésével minden község részére meghatározzák azon fanemeket, melyeknek tenyésztése az illető vidékre kívánatos, mely tekintetbeui közreműködésre a gazdasági egyesületeket jelen rendeletemmel egyidejűleg felhívtam.* Heti szemle. — decz. 28. A karácsonyi ünnepek a nagy politikára egy kis csendet hoztak; valami fontos e héten nem történt. A merényletek és petárdák rémes története fejlik: Olaszországból új merénylet hire terjed szét, veszedelmes bombákat fedeztek fel Nápolybau, még pedig nagy meuy- nyiségbeu, melyek a legkisebb ütésre elpattannak. Sőt még Gödöllő környékén is izgalomba hozatott a lakosság, mert a rendőrség ott egy szászországi egyént keresett, és a csendbiztos emberei kellő óvatosságból a királyi kastély környékére különös ügyeimet fordítottak. A felforgató társadalmi elem át-átcsap hazánkba is; a józanabb résznek réseu keli lenni. A m. kormány azon tudakozódására, hogy hajlandó-e a tranuzia kormány 1879. január 1-től kezdve egy legtöbb kedvezményt biztosító szerződést kötni, a íranczia kereskedelmi miniszter azt válaszolta, hogy e kérdésre nézve csak a kamaráknak január 15-én bekövetkező összeűlése után fog végleges választ adhatni. Ennél fogva 1879. jauuar 1-től kezdve Ausztria-Magyarországgai szemben az általános franczia vámtarifa log életbe lépni. Konstantinápolyi hírek szerint a szultán megegyezett volna a kormánykörökkel Mid- hat pasa visszahívásában. Ez fordulatot jelez a török politikában. Megbízható forrásból jelentik, hogy a | közös hadügyminisztériumtól a honvédelmi miniszterhez közvetlenül az ünnepek előtt oly tartalmú átirat érkezett, a mely a tavaszszal foganatosítandó mozgósítás előkészületeivel szoros kapcsolatban áll. Az Olaszországgal kötendő kereskedelmi j szerződés iránt folyó tárgyalások egy római j lap szerint kedvezően folynak s hihetőleg e napokban be is fejeztetnek. (Megtörtént.) Oroszország halad; a szerb közoktatási miniszter azt javasolta, hogy a szerb középtanodákba a muszka nyelv fog behozatni. A tanárok fizetését Oroszország vállalta magára. Az afgháu háború ügyében Cavagnari fontos levelet kapott az afghán uralkodótól, mely békeajánlatot tartalmaz! A VIDÉK. Pápa, 1878. decz. 26-án. T. szerkesztő úr! A községek alkotván i megyénk egyetemét, helyén levőnek látom megyei központi közlönyünkben időnként az egyes községek beléletét és háztartását megvilágítani, miért is bátorságot veszek magamnak e lapok hasábjain Pápa városáról, mint a megyének egyik rendezett tanácsú városáról egyet mást elmondani. A közbejött városi tisztujítás miatt képviselő testületünk csak e hó folytán volt azon helyzetben, hogy a jövő évi költségvetési előirányzatot tárgyalás alá vehesse, és ez alkalommal mind a bevételi és kiadási tételeket, mind a jövő kezelési rendszert megállapíthassa. A tárgyalás e hó 21-én befejeztetett és kétkedés gyanúja nélkül mondhatom, a tárgyalás folyamán annyi reform indítvány terjesztetett elő némely, még az ily ügyekbe bele nem fáradt képviselő által, hogy beillett volna nemcsak ily szerény háztartásu kis város, hanem a főváros tanácskozási termébe is, — de én mindezen nagy eszmék kellő részletezésére sem idővel sem térrel nem rendelkezem, tehát csak a tárgyalás érdekesb mozzanatainak vázolását kisértem meg. Mellőzve az elejtett vagy kisebb jelentőségű indítványokat, csupán Vécsey István képviselő urnák két — általános helyesléssel, habár a kivihetőség tekintetében nem minden kétely nélkül fogadott indítványának felemlítésére szorítkozom, melyek egyike a városnak régóta fenlevő 77,0u0 frtnyi adósságának előnyösebb kölcsön által törlesztését, másika pedig egy városi kölcsöuös tüzkárbiztosító mtézvéay életbe léptetését czólozzu. — Ez indítványok keresztül vitelére, illetőleg tiize- tesb javaslat előterjesztésére oly témákból, kik szakértelmükről ép úgy, mint ügybuzgai- inuk és higgadtságukról egyaránt ismertek, álló bizottság küldetett ki, melynek működésétől biztosan reméljük, ha nem is az indítványokban kifejezettek teljes valósítását, de legalább azoknak lehetőség szerinti megközelítését. Már is elterjedt nézet az, hogy kellő értékű iugatlanok hiányában jelzálogi kölcsönt egyik hitelintézettől sem várhatunk, hanem a közadók kezeléséről szóló törvényben a közadók fedezésére felveendő községi kölcsönökre nézve körülírt biztosítékok alkalmazása mellett a város közjövedelmeire felsőbb jóváhagyással kieszközleudő hitelnyítással remélhetjük a tartozásoknak idővel leendő apasztását. — A kölcsönösen biztosító városi intézet helyett pedig — előre láthatólag — valamelyik biztosító intézetnél a tömeges biztosításokhoz képest a városi lakosság és a város saját birtoka után bizonyos százalékleengedés kieszközlése által fog a biztosítás ügye rendeztetni; mert a lakosság magánjogi viszonyait a városi tűzkár biztosító intézet életbe léptetése sem érinthetné, — továbbá a városnál sem az intézet ügyei vitelére alkalmazható személyzet, sem a kellő anyagi biztosíték nem állna rendelkezés alatt. Végül az igazság érdekében kötelességemnek ismerem felemlíteni, hogy a városi képviselőtestület a népkönyvtár ügyében hozott és általam a múlt számban jelzett határozatát Antal Gábor indítványára oda módosította, hogy a külön helyiség után fizetendő bér fedezésére 30 irtot a költségvetési előirányzatba felvett. r. /. Törvényjavaslat a kereskedelmi képviselők jogai- és kötelességeiről. 1. §. Kereskedelmi képviselőnek a magyar kereskedelmi törvény értelmébeu az tekintendő, ki képviseltjei nevében és részére jutalékdíj mellett egy uizonyos területen reu- delmények gyűjtésével keresetmódképen foglalkozik. 2. §. A kereskedelmi képviselő a képvi- seletrei megbízást mindig a főtelep és a fióktelepek helyein kívüli, egy bizonyos területre, és mindig ievélileg és csak a czég birtokosaitól kapja. 3. §. Jogai: a) Az általa képviselt bel- vagy külföldi czégek vagy egyének érdekében tett készpénzbeli kiadásainak negyedévenként való megtéríttetésének és lakhelyére megküldetásé- nek követelhetése. b) A képviseltjei által a magyar korona országai területén megjelelt és kiszabott vidékeken képviseltjei részére, képviseltjeinek saját árlapján és mintái szerint rendelménye- ket gyüjthetni vagy gyüjtethetni, és a csalás vagy bukás eseteiben a képviseltjei értékének megmenthetése végett a lehetségest elkövetni. c) A képviseltjei részére gyűjtött ren- delményektől, s azon területről, melyre képviselete szól, az általa képviselt czégeknek vagy egyéneknek akár levélben, akár szóval vagy írásban adattak megrendelések, ezen megrendelésektől a jutalékdijat a számlaösz- szeg megkapása után, s negyedévenként követelhetni s ennek megküldését készpénzben bérmentve és saját lakásába. 4. §. Kötelességei: a) Képviseltjei részére és nevében ezeknek saját árlapjai és mintái szerint azon területen, melyre képviselete szól, rendelménye- ket gyűjteni vagy gyüjtetui, s árlapok kiosztása által oda hatni, hogy képviseltjeinek árúi azon a területen, melyre képviselete szól, mielőbb és minél gyorsabban ismertté tétessenek. b) Azon terület hitel-, vám- és konsu- látusi viszonyairól, melyre képviselete szól, képviseltjét folytonosan értesíteni, s arra figyelmeztetni, hogy a rendelmények gyiijt- hetésének mily akadályok állnak útjában, s melyek azon módok és eszközök, melyek által nézete szerint ezen akadályok elháríthatok volnának. c) A bukás vagy csalás eseteiben, azon a teríileteu, a melyre képviselete szól, érvényben levő törvények értelmében úgy a konsu- látusok, mint a bíróságok segélyének rögtöni igénybevétele által mindent megtenni, hogy képviseltje értéke megmeutessék. 5. §. A kereskedelmi czégjegyzékbe csak akkor jegyezhető be, ha kereskedésre is van oly iparjogosítványa, melyet és miuőt, a kereskedelmi törvény G. §. szabatosan elő ir. G. §• Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi in. k. miniszter bizatik meg. Beadja Fromm Antal kereskedelmi képviselő. Indokok : Minthogy a kereskedelmi képviselőknek jogai- és kötelességeiről a magyar kereskedelmi törvénykönyv megfeledkezett, a keresk. képviselő pedig épen oly nélkiilözhetlen tényező lévén a kereskedelem terén, mint az ügyvéd a jog terén : ezek teliát azon indokok, melyek engemet a kereskedelmi képviselők jogai- és kötelességeinek törvény általi megszabására indítottak. Beadja Fromm Antal kereskedelmi képviselő. Törvényjavaslat arról, hogy a magyar korona országaiban a magyar ipartörvény értelmében ki tekintendő iparosnak. 1. §. Iparosnak a magyar korona országaiban a magyar ipartörvény értelmében az tekintendő, ki saját nevében és saját maga részére a magyar korona területén bármely nemű ipar-ággal, — a kereskedést ide nem értve — minthogy azt, hogy ki tekintendő kereskedőnek, a k. t. 3. §. szabja meg — keresetmódképen foglalkozik. 2. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés- ipar- és kereskedelmi miniszter bizatik meg. Beadja Fromm Antal kereskedelmi képviselő. Indokok ! Minthogy a magyar kereskedelmi törvény 5-ik §-a igy szól „Jelen törvénynek a kereskedelmi czégekre, a könyvekre és a czégve- zetésre vonatkozó intézkedései a kut’árokra és házalókra egyátalán nem; a zsibárusok- ra, korcsmárosokra, közönséges fuvarosokra, hajósokra s más iparosokra pedig csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben üzletük a kézipar körét meghaladja; — és e szerint a magyar korona országaiban minden iparos, akinek üzlete a kézipar körét meghaladja, köteles magát beczégeztetni; minthogy azonban a magyar ipar-törvény nem mondja meg azt, hogy a magyar korona országaiban ki tekintendő iparosnak, tehát ezen indokok indítottak engemet a jelen törvény-javaslat elkészítésére. Beadja Fromm Antal kereskedelmi képviselő. IRODALOM. Újabb dalok az időnek, irta Gáspár Imre, Budapest, 1878. Ára? — Egy fiatal próféta beszél e füzetben az „oh nép*-hez. Már el9Ő füzetéről kimondták a lapok, hogy az „néhol“-forradalmi jelleget is nyert. No ha az első csak „néhol“, akkor ez a második „minden sorában* a forradalom, socialismus és nihi- lismus dicsőítése. Mi, kik ismerjük Gáspár Imrét, sajnáljuk őt, mint kit vagy beleugrattak e szerepbe holmi honmentő nagyságok, ,vagy mint ki ez úton remél Petőfy lehetni. Álljon izlelítőül: „Hol van az ajk, mely igy kiáltson : Legyen vihar, forradalom! Vér folyjon végig a világon, Nyomába keljen testhalom! S a holt imával száll föl égbe, A nép nevébe! S hol van az ajk, mely igy kiáltson : Koronák, trónok omlanak ! Ég már a múlt és a máglyákon Csak nyomorultak porlanak! stb. És igy tovább 55 lapon keresztül. — th. * „Koszorú/1 a Petőíi-Társaság ujabb havi közlönye, melyet az eddigi heti közlöny helyett nyújt tagjainak, igen díszes kiállításban jelent meg, úgy hogy minden folyóiratunkat fölülmúl; halavány sárga papíron, tiszta betűkkel, homlok-czifrázatokkal díszítve, hat ivén (96 lap) jelenik meg. Minden szám egy arczképet hoz, igy az első füzet melléklete: Petőfi arczképe egykorú daguereotypia után. Szerkesztője Szana Tamás. Az első szám tartalma : Maguk ketten. Jókaitól. — Az elveszett ideál, költ. Endrőditől. — Kertbeuy: Petőfi arczképeiről. — Balázs S. A százharmincz- kilenczedik lap. Elbeszélés. — Szana: Petőfi kézirata. (Egy facsimile.) -— Névy László: Prózánkról. — Pásztói: A szerelemről, költ. Irodalom és művészet. — Az előfizetés egész évre 10 frt, félévre 5 frt. Kaufmann Frigyeshez (Budapest, Koronaberczeg-utcza 3. sz.) küldendő. A „Külföld,“ irodalmi havi folyóirat első száma küldetett be szerkesztőségünknek. Szerkesztők: Moher Ede, Újvári Béla. Munkatársai legtöbbnyire tanárok, kiknek mindegyike inás-más irodalmi szak ismertetését vállalta magára. Az első szám tartalma: A legújabb lengyel irodalom. — Jules Simon: Thiers kormánya. — Perron; Az izlam, alkotmánya, befolyása és jövője. — James Sime: Lessing élete és művei. — F. Th. Vischer: Auch einer. — Falbe Hansen: Egy kongresszusutazásról Magyarországon. — Herman Paul; Aus dem Norden. — Zeleny; Jungmann József élete. — A füzet három ivre terjed nagy octáv alakban; előfizetési ára egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr., mely összeg Sopronyba küldendő, a főreáliskolai épületbe. Ajánljuk a művelt közönség figyelmébe. * Lampel Róbert beküldötte hozzánk „A magyar nemzeti és a külföldi irodalom kiváló termékeinek jegyzékét.* Tizenkét szakaszra osztva, mint megannyi tudománycsoportra vonatkozólag közöltetuek a munkák címei az árakkal. A kiadó kívánatra ingyen küldi meg bárkinek a jegyzéket. HÍREINK. Tudomásul! Van szerencsém helybeli tisztelt előfizetőimet értesíteni, hogy kényelmük tekintetéből Krausz Qdrmin laptulajdonos urat hatalmaztam fel az előfizetési összegek beszedésével. Vidéki t. előfizetőimet pedig kérem, szíveskedjeuek hátralékaikat beküldeni, hogy a lap kiállítása körül felmerülő tetemes költségeket fedezhessem. Lévay Imre, szerkesztő s kiadó. ^Kérelem! - Lapunk jövő ovi első számát minden vidéki volt előfizetőinknek megküldjük azon kérelemmel, hogy ha taláu lapunkat nem akaruák tovább járatni, azt a czimszalaggal együtt visszaküldjék, egyszerűen ezen szót írva rá „vissza.“ Ezt azért kell tenni, hogy mi tudhassuk, kinek ne küldjük meg többé azt; mig ellenkezőleg, ha valaki a czímszalagot nem küldi vissza, de a lapot igen, nem tudhatjuk, kinek nevét töröljük ki előfizetőink sorából, miután egy és ugyanazon városba vagy faluba több példány is megy. Az ilynemű visszaküldés a postán mibe sem kerül. Látszólag csekélység ez, de minket sok zavartól és félreértéstől megóv. ' A legszebb ünnep. — A szép karácsony az ünnepek legszebbike, csendes és ártatlan örömben vonult el felettünk. Gyermekekké
