Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-17 / 46. szám

zunk, ba még azok is, kik a szűrt szívesen elviselik, a mi készítményeink fölött előnyt adnak az említettük tartományokéinak, mert azok szebbek, jobbak és talán még olcsóbbak is. Van még más ok is, mely miatt a kül­földdel a versenyt ki nem állhatjuk; a pénz­hiány. A közös hadügyminisztérium például épen most hirdet árlejtést a lovasság részére szükséges lópokróczokra: a föltételeket min­denki megtekintheti, pályázhat is mindenki, de az a bökkenő, hogy csak úgy, ha a meg­határozott bánatpénzt előre leteszi. Erre pedig mi, legalább a nagy többség, képtelenek va­gyunk. Mi lesz tehát a következmény? min­denesetre az, hogy valamely kellő pénzalap­pal rendelkező osztrák gyár előlünk az egé­szet, mit elvállal, elkészíti a nálunk összevá­sárolt gyapjúból, sőt még saját piaczunkat is betölti; mi pedig kaparhatjuk üres zsebünk fenekét és szomorkodhatunk a hosszú téli es­téken. Nem ritkán hallhatni csapóinktól azon panaszt is, hogy nincs elég feldolgozandó gyap- jújok, ami pedig van, nagyon drágán szerez­ték. Igaz betűről betűre; — de miért van az osztrákoknak? Ők nagy mennyiségben kész­pénzen a termelőktől, tehát aránylag olcsón vásárolnak, míg mi a szükséges néhány má­zsát másod, harmad kézből, legtöbbnyire hitel­ben, tehát drágán vagyunk kénytelenek be­szerezni. Minek legközelebbi és ránk nézve legszomorúbb következménye az, hogy az árak tekintetében sem vagyunk képesek versenyezni. Őszintén és nyíltan szólok, mert sem magam, sem polgártársaimat áltatni nem akarom. Ha egészen elpusztúlni nem akarunk, itt az ideje, hogy segítsünk magunkon. Mit egyesek ki nem vihetnek, sokak társulása megteheti. Ha nem tévedek, Veszprémben va­gyunk önálló iparosok kétszázan, ha minde­gyikünk hetenkint csak 20 krt. fizetne is a szövetkezet pénztárába, egy év múlva 2080 írtunk, pár év múlva pedig oly összeg állana rendelkezésünkre, melylyel lendíthetnénk va­lamit iparunkon és így önmagunkon is. A föntebbiekben csak egy elvet akartam megpendíteni, mely még az újság ingerével sem bir, mert különféle alakban már nem egyszer képezte iparosaink között megbeszélés tárgyát, de ismét eltűnt a napirendről, a ki­vitel módozataihoz még sok szó fér. Egyesül­jünk, ismétlem, ha azt akarjunk, hogy ipa­runk virágozzék és vele mi is boldoguljunk. G. Törvényszéki csarnok. (Vége.) Az agyaggödörben egy embernek meg­felelő földhányás, ebben takarmány-keverék szálak találtattak. Karabelli ruháján belül agyaggöröngyöcskék és hasonló takarmány ke­verék szálai, minők az agyaggödörben voltak és — Simon Ferencz padlásán ugyanezen növényekből rázott takarmánykeverék és ki­zárólag olyan találtatott minő az agyagggödör- ben és Karabelli ruhája alatt volt. Mivel pe­dig a holt Sió fenekén sem agyaggöröngyök sem szalmakeverék Karabelli ruhája alá nem kerülhetett s mivel a takarmánykeverék al­katrészei a Simon Ferencz takarmányával azonosaknak találtattak ennélfogva megálla­pítható, hogy Karabelli hullájának Simon Fe- rencztől az agyaggödörbe, innét a holt Sióba kellett vitetnie. És hogy valóban úgy is történt az ki­tűnik a tanúvallomásokból. Radicsné és Feldmann Lévi kik Simon Ferencz tőszomszédjában laknak, bizonyítják, hogy ők deczember 7-én este 8 óra körül hallották, miszerint Simonék udvaráról egy kocsi kiment s Radiczné hallotta, hogy ugyan­oda egy kocsi egy óra múlva visszatért. Az érzéki csalódás lehetősége ki van zárva s igaz esküvel erősített vallomásban előadott tény jogilag minden kétségen kívül áll. De Simonék határozottan tagadják, hogy udvarokról ugyan­akkor kocsi ment volna ki, vagy ugyanoda kocsi járt volna be. Am a tagadás azonban figyelembe sem vehető, Mert Német Mihály ez ellenében eskü alatt erősíti meg Badicsné és Feldmanné vallomását, a tényt illetőleg előadván, hogy ő 50—60 öl távolságból látta, hogy Simonék udvaráról egy kocsi kijött az agyaggödrök felé haladott s körülbelül egy óra múlva ismét Simonék udvarára egy kocsi visszatért. Ő látta ezt! E vallomásra Simon Ferencz láthatólag meghökkent — de ismét magához térve — tagadta a három nevezett tanú állítását! De hisz ha van Simon Ferencznek ereje hogy egyáltalán tagadjon, úgy a vallomások döntenek bűnössége fölött. A kocsi kijárása,iránya és annak visszatérte, az agyaggödőrben a ruha alatt s a padláson talált takarmánykeverék azonossága oly bizonyítékok, melyek lánczo- latos és tárgyilagos összefüggésben Simon Fe­rencz udvaráról az események tényleges egy­más utánja szerint a holt Sióhoz Karabelli hullájához vezetnek, mely ide bizonynyal úgy került, hogy a vádlott érezvén a helyesen és csalhatlan irányban indult vizsgálat fojtó nyo­mását a letartóztatás vagyis 1877. évi decz. 15-én megelőzőleg a hullát az agyaggödörből fölvette, annak zsebeibe a pénzt valamint a ládába az okmányokat minden közvetlen bizo­nyíték eltávolítása czéljából hiány nélkül be­helyezte s azután a holtestet a biztosabb rej- teket képező vízbe dobta. Igen e bizonyítékok e tanúvallomások kizárólag Simon Ferencz személyében mutatják a bűntett alanyát. És a többi tanúk: Propot- nik, König, kik látták Karabellit hazafelé ballagni lámpájával; Reizinger, ki bizonyítja, hogy Karabelli már rég óta fáit Simon Fe- rencztől; Herczegh László, ki azon vallomást tette, hogy Simonné kérte őt, miszerint az ingnek vérfoltjait a disznóölésből számlázott­nak bizonyítsa — nem emelik-e az egész meggyőződést a jogi meggyőződés erejéig azon tényállást illetőleg, mely a felsorolt bizonyíté­kok támogatása mellett előadatot? És mindezek ellenében van-e Simon Ferencznek és nejének egyetlen oly védelmi nyilatkozata, mely a felsoroltakat meg is in­gatná ?/ Nincs! Ám ha nincs, úgy a felhozott bizonyíté­kok kifogásolhatlanok és az általuk bizonyított tény jogilag bizonyítottnak tekintendő. Vádolja tehát Simon Ferenczet az or­gyilkosság bűntettével és vádolja Tóth Kata­lint Herczeg László vallomása s az írásbeli előterjesztésben felsorolt idevonatkozó bizo­nyítékok alapján az orgyilkosság büntetósbeni részeséggel s kéri Simon Ferenczet kötél ál­tali halálra, Tóth Katalint 15 évi sulyosbör- tönre ítéltetni s a kir. államkincstár részére a felmerült eljárási és felmerülendő végrehaj­tási költségben marasztalni. A vádbeszéd után Pósa Imre védő ügy­véd szól és előadja, hogy a felsorolt bizonyí­tékokkal a vádbeli orgyilkosságot igazolva nem látja. A physikai lehetőségből a tényre még nem lehet határozottan következtetni, a morális lehetőség pedig bizonyítva sincs, mert az elő­élet zajos voltát tények nem próbálják; az adósság nem bizonyíték; mert hogy valakinek adóssága van, nem szükséges, hogy azért or­gyilkos legyen. Hivatkozik vádlottak jámbor életére és becsületes arczukra; ilyen emberek orgyilkosok nem lehetnek. Kéri vádlottakat fölmentetni, esetleg büntetésüket leszállítani. Ezután Simon Ferencz kér szót- és hang­súlyozott előadásban felhívja a törvényszék figyelmét arra, hogy Kutasy Ferencz cselédje, ki Karabellinek újságokat hozott, decz. 8. és 9-én a gyilkosságnak semmi jeleit nem találta, holott, ha lett volna, bizonnyal észrevette volna azokat. Az ingnek vérfoltjai nenn másból, mint bizonyos gondatlanságból származtak, mit neje is bizonyít; ártatlanságát ismételve állítván, fölmentését kéri. Ez után a kir. törvényszék elnöke azon kérdést intézi: kivántatik-e valamely okmány felolvasása vagy valamely előadni való? Minthogy pedig a közvádló, védő s a bírák nemmel feleltek: a törvényszék tanács­kozás végett elvonult, s hosszas tanácskozás után visszatérvén a nagyterembe, az elnök kö­vetkező ítéletet hirdetett ki. A kir. törvényszék által Simon Ferencz az orgyilkosság bűntettében bűnösnek monda­tik ki, s ezért 15 évi börtönbüntetésre Ítél­tetik; Simon Ferenczné Tóth Katalin, az orgyilkosságbani bünrészesség vádja alól bi­zonyítékok elégtelenségéből fölmentetik stb ___ Ez ítélet ellen I. r. vádlott főllebbezett, II. r. vádlott s a közvádló abban megnyugod­tak, minél fogva Tóth Katalin azonnal szabad lábra helyeztetett, az iratok pedig fölülbirálat végett a kir táblához fölterjesztetni rendeltettek. Ekként fejezte be a veszprémi kir. tör­vényszék a nevezetes bünpert. Az ítélet bölcs és oly megnyugtató, hogy a nagy közönség igaz­ságszolgáltatásunk iránt mindenkor táplált erős bizalma ez ítélet alapján egy újabb hatalmas támaszt nyert; mi pedig azon hitüuknek adunk kifejezést, hogy ez ítélet, illetve annak indokai, a fölső fórumok előtt is megállanak. HÍREINK. Királynénk O Felsége jövő ked­den, nov. 19-én üli magas névünnepét. Úgy kiszszük, olvasóink hódoló érze- ményeinek adunk kifejezést, midőn azt kívánjuk, hogy O Felségét az egek ura alattvalóinak jólétére sokáig éltesse! *B. Fiáth Ferencz főispán úr ö méltó­sága a megye tisztikarával következő sorokban tudatta fiának egybekelését: Eörményesi és karánsebesi báró Fiáth Ferenci, Ő cs. k. Felségének aranykulcsos híve, Veszprém megye főispánja — és hitvese született kapivári Kapi Ágnes örömmel jelentik szeretett fiuk báró Fiáth Pálnak, pribérdi és vuchini Jankovich Illával, pribérdi és vuchini Jankovits Jó­zsef és hitvese született vizeki Tallián Ma- thiláa leányával leendő egybekelését. Az esketés f. é. november 9-én Öreg-Lakon fog meg­tartatni. Ezen sorokra a megye tisztikara követ­kezőleg válaszolt: Móltóság03 Főispán Ur! A Méltóságod úri családjában f. hó 9-én végbement családi ünnepély Eörményesi és Karánsebesi Báró Fiáth Pál urnák, Pribérdi és Vuchini Janko­vich Ilda urhölgygyel történt egybekelése al­kalmából engedje meg — Méltóságod, hogy mi is kifejezést adjunk szívből fakadó érzel­meinknek. Kettős örömnapja volt ez ünnepély Méltóságodnak. Átéreztük, feliogtuk mind a kettőt. Egy véres hadjárat viszontagságai után e napon ölelte Méltóságod ismét atyai szivére gyermekeit, s e napon esküdött örök hűséget Méltóságod kedvelt fia Báró Fiáth Pál úr egy lelkes magyar nőnek. Bár távol voltunk az ünnepély zajától, lel­kileg megjelentünk az oltár lépcsőjénél s midőn a két szerető sziv Isten és emberek előtt egygyé lett, — midőn az egyház szolgája Isten áldá­sát kérte a boldog párra, e magasztos pilla­natban mi is szívből fohászkodtunk a Minden­hatóhoz, hogy a boldogság vegyen őrök szállást a fiatal pár körében s Méltóságod és családja ezen boldegságnak évek hosszú során át tanúi lehessenek. Fogadja Méltóságod legmélyebb tiszteletünk nyilvánítását A Veszprémmé gyei tisztikar. ♦Főúri esküvő. - Eörményesi Br. Fiáth Pál, szabadságolt állományú közős hadsereg­beli főhadnagy, f. hó 9-én vezette oltárhoz az öreglaki plébániai templomban: Pribéri és Vuchini Jankovich József ő nagyságának leányát, Mathild kisasszonyt. A násznagyok, Br. Sennyei Pál, Gr. Nánasdy Ferencz, Jan­kovich László és Tallián Lajos ő méltóságaik; a koszorús hölgyek: Br. Fiáth Józefa és Tallián Gizella; a vőfélek pedig: Jankovich Elemér és Géza urak voltak. A boldog há­zaspár esküvőjén ott láttuk mindkét részről az örömszülőket s a legközelebbi rokonokat; mindnyájan a legfényesebb magyar díszruhában voltak. Az egyházi szertartást ft. Gyalokay József buzsáki plébános ur végezte. Az ég áldása a fiatal párra ! ♦Személyi hírek. — A delegátiók foga­dása alkalmával ő Felsége cercle-t tartott s úgy az osztrák, mint a magyar delegátusok legnagyobb részét megszólítással tüntette ki, egyebek közt b. Fiáth Ferencz megyei főispán ő méltóságát is, kivel családi viszonyairól beszélt és közié vele, hogy fia főhadnagygyá lett előléptetve. ♦Adakozások. - E hét folyamában a megyebeli sebesültek és mozgósított egyének hátrahagyot családtagjai felsegélésére a követ­kező községekből érkeztek hivatalomhoz ado­mányok, u. m. Szent István községből 2 frt 20 kr. Márkó községből 4 frt 98 kr. B. M. Szombathely községből egy csomag ruhanemű, Bánd községből 1 frt, végre Szentgál község­ből egy csomag ruhanemű. Mindezen adomá­nyokért úgy a gyűjtők, mint az adakozóknak a szerencsétlenek nevében hálás köszönetemet azon megjegyzései nyilvánítom, miszerint a pénzbeli adományok, a bekövetkező kiosztásig a helybeli takarékpénztárba gyümölcsözőleg elhelyeztetvén a ruhanemüek pedig a magas honvédelmi minisztériumhoz felküldettek. — Veszprém, 1878. nov. 16. Bezeréáy Gyula, s. k. megyei alispán. ♦Gyászhir. — Múlt pénteken délután V23-kor kisértük városunk egyik, köztisztelet­ben álló polgárát Mándi Márton Antal nyug. kir. törvényszéki birót örök nyugalomra, ki e hó 12-én esti 10 órakor tüdőszélhüdés követ­keztében hirtelen elhalt. A gyászkiséretben városunk minden rendű és rangú osztálya nagy számmal volt képviselve, mi bizonynyal eny- hitőleg hatott a lesújtott családra. A kiadott gyászjelentés igy szól: Özvegy Mándi Márton Ántalné szül. Kocsy Horváth Judit, Mándi Márton Antónia és férje Jekelfalussy Lajos cs. kir. kamarás és honvéd-százados a maguk, valamint kiskorú Jekelfalussy István nevében a fájdalomtól megtört szívvel jelentik a sze­retett férj, apa, ip-, és nagyapa Mándi Márton Antal, nyug- kir. törvényszéki birónak rövid betegeskedés után f. hó 12-én esti 10 órakor életének 70-ik, boldog házasságának pedig 26-ik évében tüdőszélhüdés következtében vá­ratlanul bekövetkezett elhalálozását. A boldo- gultnak hűlt tetemei f. hó 15-én d. u. 2l/2 órakor hosszu-utczai házától fognak a ref. val­lás szertartásai szerint az alsó városi sirkert- ben örök nyugalomba elhelyeztetni. Áldás és béke lengjen hamvai felett! ♦Hymen. - Mai Manó jövő kedden, nov. 19-én délután 3 kor tartja esküvőjét a hely­beli izraelita templomban Rothauser M. L. kedves leányával Etelkával. Áldást és boldog­ságot kívánunk a fiatal párra. ♦A Veszprém városból mozgósítottak családjainak segélyzésére a m. k. 7. honvéd­lovas ezredtől adományoztakT'"ForSter Béla százados 2 frt, Szemerey János hadnagy 1 frt, Szőllősy Kálmán százados 2 frt, Csodányi hadnagy 1 frt, Szabó József százados 1 frt, Klainik hadnagy 1 frt, Semsey főhadnagy 1 frt, dr. Leichtner Soma ezredorvos 2 frt, Fényes Jenő főhadnagy 1 frt, Staller Károly őrmester 50 krt, Pózsa József őrmester 50 krt, mely adományokért a segélyzendők nevében a bi­zottság köszönetét mond. ♦Köszönetnyilvánítás. — Kopáchy Jó­zsef Öméltósága, a jótékony nőegyletnek az általa nevelt gyermekek ruházati költségeire 25 frtot adott, mely nagylelkű adományért az egylet hálás köszönetét mond. ♦Szép gondoskodás. - A tek. Bezerédy Gyula alispán úr kezdeményezése folytán alakult veszprémvárosi kölcsönösen segélyző és temet­kezési egylet a nov. 13-án meghalt özv. Her­czeg Györgyné temetésére 40 frt utalt ki egy bizottságnak azon szép utasítással, hogy a temetés után fennmaradt összeget a bizottság az elhalálozott anya 10-11 éves leánykája számára a városi gyámnál tegye le. ♦Kőmives jutalomjátéka. - Színtársula­tunk e héten fejezi be városunkban szerep­lését és tőlünk Miskolczra megy. Az utolsó előadás kedden lesz még pedig Kőmives Imre jutalomjátékául. Adatik „Az ördögűző huszár­tiszt vagy a makranczos hölgy* Shakespeare után szabadon magyarosított vígjáték. Kőmives, e kedvelt és jóízű komikusa Miklósy szín- társulatának, ki tőről metszett igazi magyar humorával annyiszor felvillanyozta kedélyünket, megérdemli, hogy tömeges pártolásban része­süljön. Ajánljuk őt a nagyérdemű közönség pártolásába. ♦A „Veszprém“ t. szerkesztőségének. — Ismét egy ismeretlen egyén által hivatalos helyiségemben észrevétlenül hátrahagyott (10 frt) tiz forintos bankjegyet van szerencsém azon kérelemmel átküldeni, hogy azt a vesz­prémi mozgósított hadkötelesek szükségben levő családjai javára fordítani, s ezen pénz átvételét az ismeretlen ajándékozó megnyug­tatására becses lapjában közölni szíveskednék. Veszprém, 1878. november 10-én. Haraba- sevszky Henrik, kir. adófelügyelő. ♦Kizárás. — Schranim Károly bajai ille­tőségű 18 éves ág. hitv. a bajai állami tanító- képezde III. éves növendéke erkölcstelen ki­hágás és lopás miatt Magyarország összes nyilvános tanodáiból kitiltatott. ♦Bosnyák pisztoly. - E sorok kíséreté­ben küldött be szerkesztőségünkhöz t. Hetessy Dániel körjegyző úr egy szép bosnyák pisz­tolyt, melyet mi azonnal átadtunk a tek. alispáni hivatalnak: T. szerkesztő úr! Becses lapjából értesültem arról, hogy megyénkben megyei muzeum alakítása van tervezetben s e czélra egyesek adományai is elfogadtatnak. Ennél fogva én is, minte megyebeli termés, az ide mellékelt históriát bátor vagyok a fenti czélra t. szerkesztő úr kezeihez beszolgáltatni. E tűzkőves fegyvert személyesen szállítottam haza Boszniából; a Samacz vidékén zsákmá­nyolt bosnyák fegyverek közül való. Egyedüli értéke — hogy a boszniai occupatióra emlé­keztet, és hogy az általam látott több ezer darab között egy sem volt ehhez hasonló, t. 1. hogy minden fa nélkül, teljes rézből és vas­ból legyen. Valami bosnyák leidinant-féló-é lehetett. Ha megérdemli, hogy elhelyeztessék az alakítandó megyei múzeumba, úgy méltőz- tassék átvenni s illető helyére átszolgáltatní. Tisztelettel maradok Vörös Berényben 1878. nov. 14. Hetessy Dániel körjegyző. ♦Hamis lárma. — Sz.-Márton előestéjén, ép azon időben mentek el a színházi látogatok a ,Korona‘-fogadé mellett, midőn az átellen- levő háznak udvarából a hold által megvilá­gított füst szállt fel, mit tűznek vélvén tűzet kiáltottak, majd a házat dönték be, de a benne lakó rájuk sem hederítve, tudta, hogy csak a kályha-füst nem veszedelem télen. Táborszky és Parsch zeneműkereskedésé­ben Budapesten megjelent legújabb zeneművek kaphatók Krausz Ármin könyvkereskedésé­ben Veszprém. Németh Jánostól (Szentirmay Elemér.) .Párisi közkiállitási emlék.* (Album 8-ad rétű, arany metszéssel.) 1. Plevna nóta. 2. Húzzad czigány. 3. Be szomorú. 4. Csip­kebokor. 5. Csak egy szép lány. 6. Budapesti kis barna. 7. Ne menj el. 8. Jurátus nóta. 9. Egy kis lány. 10. Este van a faluban. Zon­gorára. Ára 1 frt 50 kr. — Fahrbach Fülöptől. .Párisi közkiállítási emlék.* (Album 8-ad rétü, arany metszéssel.) 1. A szép párisi nők, ke­ringő. 2. Szív dáma, polka. 3. Telefon, mazur polka. 4. Kakuk, polka. 5. Sebtében, gyors polka. 6. Diák üdvözlő, polka. 7. Csárdás. Zongorára 2 frt 50 kr. A nevezett darabok ifj. Fahrbach Fülöp karmester által Párisban az .Orangerie“ hangversenyben a Tuilleriák kertjében adattak elő, s nagy tetszésben része­sültek. ♦Hetipiaczunk nov. hó 15-én. — A heti­vásárt megelőző este történt nagy esőzés következtében az utak megromlottak, részben ennek tulajdonítható a vidéki közönség elma­radása. Ez utóbbi hét forgalma úgy e hetipiacz semmiféle tekintetben sem lehet a multheti- nek még árnyéka sem; piaczi czikkben ugyan hiány nem volt — de pénzben-------­X (Párisi közkiállítás 1878.) Mattoni budai kitály-keserüvize (Szt-Istvánforrás) a jury által ezüst éremmel lett kitüntetve; ugyan­ezen forrás az, mely már 1873-ban a bécsi közkiállítás alkalmával is nyert kitüntetést és a mely — minden keserüvizek között tényleg mint ritka különlegesség, rendkívüli hatása folytán méltó feltűnést okozott; e mellett tanúsít azon kedvező vegyelmezés is, melyet Hauer lovag cs. k. bányatanácsos és a cs. k. állami földtani in­tézet laboratóriumának főnöke nem rég meg­ejtett, és ennélfogva kiváló gyógyerejünek nyil­vánított. ♦Közegészség. — Az egészségi állapot a lefolyt héten a múlt hetihez képest mit sem változott. Az uralkodó kórállapotok között folyton a légzésszervi bántalmak bírnak tul- sulylyal. “Dr. Jischer Béla,

Next

/
Thumbnails
Contents