Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-09-08 / 36. szám
több sikeres kirándulást tett, melyek közül a mokTai kémszemle győzelmes csata lett. A felkelők délkelet felé futottak. * A 20. hadosztály megkapta a kívánt erősbítést s Szapáry kémszemlére küldött Li- pac felé egy ezredet, melyből egy másik ezred segélyével szintén diadalmas csata lett. Midhát pasa hazahívása elhatározott tény volt már; azonban a czelszövők kétségessé tették. Azt súgták be a szultánnak, hogy a hazatérőt a nép nagy tüntetéssel fogja fogadni, ez pedig káros a szultán tekintélyére. Ennek folytán Mindhát visszatérhetését oly feltételhez kötötték, amelyet ez vonakodik elfogadni. Mindhát jelenleg Londonban tartózkodik. * Fournier franczia nagykönyvet Konstan- tinápolyba visszatért állítólag oly indokból, hogy a franczia kormány erélyesen követelhesse a görög határrendezés elintézését. A franczia köztársaság, úgy látszik, nagyobb zavarok elhárítása kedvéért sürgeti a portát e kötelessége végrehajtására. Különben a görög- török viszály igen éles s a legrövidebb idő alatt kitörhet a görög-török háború, s ekkor Francziaország s Olaszország valószínűleg oltalmukba fogják venni Görögországot s érdekeik biztosítása végett ez a két hatalom is megszállja Törökország egyik vagy másik szigetét. * Szerajevoban szept. 1-én megjelent a hivatalos Boszna lap első száma horvát nyelven. Czikket közöl Bosznia jövőjéről és hivatalos hirdetéseket. r—Veszprém vármegye alispánjától. Felhívás Veszprém vármegye közönségéhez. Eddigi hivatalos működésem alatt szerencsés valék azon megyőződést szerezhetni, hogy Veszprém vármegye közönsége ott, hol az emberbaráti szeretet és kötelesség gyakori lására felhivatott, s felkéretett, attól soha vissza nem riadva — készségesen áldozott a jótékonyság oltárán ; — sőt rokonszenvből eredő érzületére hallgatva, nem egy Ízben hazánk határain túl is érezteté áldozatkészsége s jótékonysága nagyságát. A jelen időben és körülmények közt tehát, midőn saját véreink és rokonaink felse- gélésére intézek kérelmet, bizton reményiem, hogy „szavaim nem fognak a pusztában elhangzani,“ Testvéreink, rokonaink, barátjaink, mesz- sze földön harczoluak; — sokan hagyták hátra családjaik és hozzátartozóikat nyomor- és ínségnek kitéve, — sokan vérezuek a csatatéren egy bőszült, kíméletet s emberi érzületet nem ismerő ellenséggel szemben. Ily körümények közt az okot keresnünk, de még csak haboznunk sem szabad; segítui, — a nyomort, Ínséget enyhíteni, ez az egyetlen, s legszentebb kötelesség, mely reánk vár. Segítenünk pedig lehet és kell egyrészről a távozottaknak hátra hagyott, segélyre szorult családtagjait, — másrészről legelső kötelmünk sebesültjeinkről gondoskodni; — ha idegeneknek nagymérvű pénzt- s egyéb segélyadományokat gyűjtöttünk, szabad-e most keslelkeduünk ? Az emberiség és testvériség nevében, a háború által sújtott véreink nyomorának és sebeink enyhítése végett emelem szavamat, s akadhatna-e honleány és polgár, ki e kérelem elől elzárná kebelét, s ne segélne erejéhez mérten ? teménye, köztük a magyar szabadságidőbeli bankjegyek. Abelard és Heloise eredeti arczképei. A íegyvertárbani telmenetnél. Egy darabja azon láncznak. melylyel a Bajua a francziák elöl el volt zárva. Hóhérbárdak, pallosok, s kinzó eszközök, fegyverek zászlók a huszita csatákból. Két egyptomi múmia egy nő és egy Izis papja, állítólag 3000 évesek. Ziska huszita vezér csata bárdja, eszkimó tözet, fegyverek és csónak. Lőfegyverek a legrégibb időtől a legujjabb időszakig. Csákók, fővegek, zászlók a legujjabb franczia porosz háborúból. Egy pozsonyi uemzetőri csákó a magyar forradalomból. Egy magyar csákány egyúttal lőfegyver, gályarab teljes öltözékbe veres vagy zöld fö- veggel 246 számmal. Zászlók, fegyverek a 30 éves vallási háborúból. fiégi lándzsák, csatabárdak és fegyverek. A kastélyt gyönyörű park keríti nagy halastóval, vízvezetékkel és sziklákkal a nyugati részen; a Ferencz-hegyen nagy obeliszk két oroszlánnal, az obeliszk keleti oldalán Ferencz, a nyugotin Ferdináud császár emléke jelmondásaikkal, — e helyről gyönyörű a kilátás a környező vidékre. A kastély felett a hegy oldalában fekNők ha a sebek bekötéséhez tépést ('pólyákat,) kötőszereket és sebnyomatékot, polgárok, ha csak filléreket avagy terménybeli s másnemű segélyzést adnak is, fel leend jegyezve az ég hatalmas Uránál a jótékonyság könyvében, s a magyarok Istene áldást hozand azokra, kik testvéreik, rokonaik nyomorát bármi módon enyhíteni siettek. Fel tehát Veszprémmegye érdemdús honleányai és fiai! — tegyen mindegyikünk erejéhez mérten, — de tegyünk gyorsan, mert „a gyors segély kétszeres segély* — s legyen működésünk áldásdűs, azt — ha más nem is, de az öntudat legszebb koronája fogja ékesíteni Az eszközlött gyűjtéseket és bármely adományokat kérem a megyebeli szolgabirói és a városi polgármesteri hivatalok utján bérmentesen beküldeni az alispáni hivatalhoz, melyek azután a .Veszprém * és .Hivatalos Értesitő*-ben közhírré tétetnek. A gyűjtött összegeknek az összeírtak közti felosztását egy legközelebb járás- és városonként alakítandó bizottság fogja eszközölni, s az elküdésre szánt adományokat is rendeltetésük helyére juttatni. Veszprémben, 1878. évi szeptember hó 1-én. Be^erédy Gyula, s. k. Veszprém vármegye alispánja. Pária, 1878. szept. l-én. T. szerkesztő úr! Sok minden történt azóta velünk, hogy Benkő barátom a t. szerkesztőséget soraival felkereste, ezek rövid közlésére vállalkozom már csak a munkafelosztás elvénél fogva is, ha együtt élvezünk, vigyük a terheket is közösen. Először a párizsi magyar egyletről kell megemlékeznem, mint amelynek már eddig is oly sok köszönettel tartozunk. Alighogy Pá- risba érkeztünk, hozzá fordultunk, azóta szintén ha valamiben fennakadunk, jó tanácsot és készséges útbaigazítást csak ott találunk. Örök és soha el nem feledhető hálára kötelezett le bennünket az egylet elnöke és éltető lelke, hazánk nagy művész fia Zichy Mihály, midőn nemcsak megengedte, hogy a menház ügyében lakásán tartott gyűlésen jelen lehettünk, hanem igazi magyar vendégszeretettel estélyére is ott tartott. Az itt tartózkodó magyarok sz. István napját Versaillesben tartották meg, mi is hivatalosak voltunk. — A kirándulás délután vaspályával történt; az ebéd vagy ha jobban tetszik vacsora, este 7 órakor volt, melyen megjelent Zichy Mihály családjával és két franczia vendégével is. Az első felköszöntőt Zichy mondta felséges Erzsébet királynéra; utána Benkő barátom állt fel és a veszprémiek nevében ielköszöntötte Zichyt és a Párizsban élő összes magyarokat. Ezt követte számos szebbnél szebb felköszöntő. Vacsora után kemény magyar dalok; 11 órától 1-ig csárdás zongora mellett, a Zichyvel jött 6 nőnek mondhatom, ugyancsak volt dolga. — 1 órakor, miután a magyaregylet alelnöke megható szavakban mondott búcsút és kiemelte, hogy az emlékokmány, melyet a magyar iparos ifjúság első vándorgyűlése alkalmából egyletük nyert, képezi legnagyobb kincsüket, szívélyes kézszorítással vettünk búcsút az elnöktől és családjától és viszatértünk Párisba. Aug. 26-án rándultunk át nehány napra Londonba. — Erről majd jövő levelünkben, magáról a kiállításról pedig valószínűleg csak Veszprémben. Szilágyi Mihály. szik a hasonnevű, régi építkezésű mezőváros, — se felett a hegy alj ban a nem rég megnyitott kőnigswarthi fürdő, 7 ásvány forrással, fürdő házakkal 8 7 nagyszerű villával, kies séta helyekkel, — a Buberl, Kroha és Aussich villákból gyönyörű a kilátás s e kisebb- szerű, de levegője tekintetéből nagyon egészséges fürdőhelyet, a csendet és magányt keresők, sőt a magas születésű és pénz aris- tocratia több tagja rendeseu felkeresi, — éven- kint itt szokott nyaralni báró fiótschild Jakab is, — az ott létet ajánlatossá teszi azon körülmény, hogy a szállások és élelem olcsók, a séta helyek az erdőbe nagyszerűek, a hegyi lég páratlan, a vasúti összekötetés Marieubad Karlsbad és Teplitz-czel közvetlen, — s így pár hetet itt töneni annak, ki a nagyobb zajt és tömeget kerüli, kellemes; Kőnigswarthba létem alkalmával a parkban láttam herczeg Metternich Bichardot s a legközelebb elhuuyt atyjáért gyászoló herczegnőt, továbbá az itju herczegnöt és férjét. Állítólag pár napig ismeretlenül itt volt látogatóba Eugenia császárné is, ki a herczegi családot Párisba legbensőbbjei közé számolta. Egy kellemesen töltött nap szépe mlékével tértem vissza Marienbadba, honnét a napokban Egerbe és onnét tovább utazandom, mely utamról, ha tért nyerend, közleményt adni el nem mulasztja tisztelője. Be\eré<!y Gyula. A közigazgatási bizottság ülése. Veszprém, 1878. szept. 2. A bizottság ülését az alispáni szakjelentés felolvasása nyitotta meg, mely szerint a lefolyt aug. hóban az alispáni iktatóba érkezett 944 ügydarab, elintéztetett 697, bizottsági gyűlésre félretétetett 157, nyilvántartásban maradt 3, elintézetlen 87. Az elintézetlen ügydaraboknak megyénkben ezen szokatlan magas száma magyarázatát azon körülményben leli, hogy a 2 aljegyző mint tartalékos behivatott, a főjegyző pedig ezek behivatása előtt nehány nappal szabadsággal távozott. A közigazgatási bizottság iktatójába érkezett 47 ügydarab közül elnökileg elintéztetett 23, ezen ülés ügyrendjébe felvétetett 24. Az alispáni hivatal pénzforgalma 4693 frt 51 kr. volt, melyből vadászjegyekre 3500 frt esett. Ugyanezen jelentésből értesültünk a szomorú esetről, mely Lajos- Komárom szorgalmas polgárait érte az által, hogy aug 25-én a jég kapásveteményöket és szőlőtermésüket tönkre tette. Tűzeset 6 fordult elő 5317 írt 25 kr. kárral, melyből 1565 frt van biztosítás által fedezve; a tűzvész okait tekintve 2 állítólagos gyújtogatás, 2 gondatlanság és 2 ismeretlen okból eredt. A megyei főorvos jelentésében egészség- ügyi viszonyainkat kedvezőknek ecseteli: a roncsoló toroklob és vörheny, mely megyénkben hónapokon keresztül dühöngött, mint járvány megszűnt; felhívja azonban a bizottság figyelmét a megyeszerte rendkívül elszaporodott harapós és gazdátlan kutyákra, kéri meghagyni a szolgabiráknak, és polgármestereknek, hogy közegeiket azok kiirtására a legszigorúbban utasítsák. Az erélyes intézkedést sürgetik a minduntalan előforduló veszettségi esetek és az ezekből számozó szerencsétlenségek: így p. legközelebb az ajkai kőszén- bánya-munkások gyermekei közül kettőt egy oda vetődött veszett eb megmart és daezára a gondos orvosi ápolásnak a víziszony kitört. A kir. adófelügyelő jelenti, hogy az adófizetés eredménye, daczára a sokkal kedvezőbb termésnek és annak, hogy az aratási munkálatok befejeztettek, sokkal csekélyebb mint volt a múlt év megfelelő időszakában; miért is az adóbehajtás fontos teljesítése végett múlt hó 6-án 7290 sz a. a szolgabirák- hoz, polgármesterekhez és községi elöljárókhoz rendeletet bocsátott ki, de a községi bírák kevés kivétellel csak megmaradtak a régi közönynél, melynek ellensúlyozására Csót, Nyárid, Csögle, Nagy-Szőlős Somlyó-Vásárhely, Padrag, Kis-Lőd, Bánd, Vár-Palota, Berhida, Kenese, Lepcsény, Litér és Tót-Vázsony községekbe az illetők költségére végrehajtókat rendelt ki. Szönyeghy Alajos, zirczi szolgabiró rendelkezésére pedig szintén három állami adóvégrehajtót bocsátott. Ezen intézkedéseiből reményű, hogy a pénzügyministerium 46429 számú magas rendeletében kifejezett várakozásának meg fog felelhetni. A kir. ügyész jelentésének felolvasása után tárgyalás alá vette a bizottság a helybeli börtönben gyakran előforduló görvélykó- ros eseteket és miután mind a megyei főorvos, mind a börtönvizsgálatra kiküldött bizottság elnökének jelentéséből arról győződött meg, hogy a görvélykórosokat csaknem kivétel nélkül a Budapestről ide szállított fegyenczek szolgáltatják, elhatározta felkérni a kir főügyészséget, hogy a fegyenczeket elszállíttatásuk előtt szakértői vizsgálat alá véttesse és kiken az említett baj nyomai mutatkoznak, ne a veszprémi, hanem más valamely börtönben helyezze el. A kir. tanfelügyelő az ideiglenes iskola- látogatóknak a vallás- és közoktatási minisztérium átal történt kinevezését jelentette be; tett ezen kívül több indítványt a községi faiskolák és a tanügy mai ágaiban tapasztalt hiányok megszüntetésére. Ezek közül Veszprém városát közelebbről kettő érdekli. Köztudomású dolog, hogy városunkban a népiskolai tanulók sem a tornászatbau, sem a fatenyésztésben oktatást nem nyernek. A bizottság elvárja Veszprém város tapasztalt ügyszeretete és a törvények iránti tiszteletétől, hogy ezen hiányokat mielőbb megszünteti. Legkevesebbet sem akarunk a tornászat és fatenyésztés fontosságából levonni és nem kételkedünk, hogy városi hatóságunk a bizottság várakozásának készséggel meg fog felelni; de a második, t. i. a kisdedovoda szükséges mint a mindennapi kenyér, különösen ma, midőn a két éven keresztül magáuvállalkozók által fentartott ilynemű intézet, mely a hiányt legalább némileg pótolta, megszűnt. Valóban csodálkoznunk kell, hogy a népnevelés körül nem fukarkodó városuuk még most sem állított kisdedovodát, midőn már alig van számba vehető város, mely nélkülözné, sőt egyes nagyobb falvak is jó példával mentek elöl. A jó szándékot ugyan megtagadni nem lehet, tanúskodik erről a 10000 irtot meghaladó összeg, mely ezen czélra összegyűlt; de a megvalósítás a körülményeken mindig hajótörést szenvedett. A bizottság most a tanfelügyelő indítványára felszólította a várost, hogy tekintettel a megye részéről ezen czélra tett ajánlatra, a szükséges intézkedéseket tegye meg. A felszólítás hiszszíik, eredménytelenül elhangozni nem fog. A nevelésről. vili. De ezen következtetések a dologra tar- toznak-e? Ha annyiról lenne szó, velünk megizmosodott előítéleteket küzdeni le, öröklött nézetek hibáit kikutatni, a mi a szellemnek tagad- hatlanul nehéz muuka, ám a mulasztásért érhetne korholás, de mikor ezen velünk s környezetünkkel izmosodott balnézetek sokszor boldogulásunk, vagy az adott helyzetben épen jólétünk s boldogságunk támaszai, s az eredetiségre, tőrekedve nem válnának-e a reánk nézve legjobb esetben sokszor nevetség tárgyává ? Semmisem bizonyosabb, mint az, hogy a szellem függetlenségét nem csak gondolatainkban de sőt tetteinkben is érvényesíteni, midőn a környezet e függetlenség iránt nem bir érzékkel, nagy lelki erőt igényel, s felette nehéz, de csak az egyeseknek az, a sokaknak ellenben épen oly könnyű, mint a mostani állapotban élűi. Nem-e már az maga is állapotaink legnagyobb hiányára volt, ha valódi vagy képzelt érdek ahhoz, ami magában félszeg, ragaszkodni készt? Ámaz ellenvetés egyúttal legfeljebb azt igazolja, hogy szellemünk miként kiképeztetésének hatásai életünk lelkünk legbensőbb cselekványeiben, harczaiban érvényesülnek, ha tehát azon kiképeztetés iránya helyes, lelkületűnkre életünk egész folyamán át emelő hatások érvényesülését idézi elő. A nevelés nem fejleszt oly tehetséget, melyek a természet adományai, de képes szellemünk függetlenségére reásegélni. Ezt várjuk is tőle. Tévedsz a megkülönböztetésekben. Gondolkodni, s gondolkodás útján oda jutni hogy akár egyes uralkodó eszmék, s a közönség szemében vitán felüli igazságok helytelenségét felismerjük, s ekkép uj igazságnak jussunk tudatára, de sőt minden gondolatot gondolkodás tárgyává tenni, s az eszmék országában úgy foglalni nagyobb és nagyobb tért, e között s a között, hogy egész életünket a csak a saját személyünkre tartozó legkisebb s leg- mindeunapibb tetten kezdve nyilvános fellépésünkig s e fellépésünk indokáig ezen eszmék szerint rendezzük be, igen nagy a külömbség. A között, hogy gondolataink a magasban szárnyaljanak, s a között, hogy azon magaslatot, melyre gondolataink jutottak, tetteink sőt jellemünk is felérje, nincs okozatos összefüggés. Szerinted a legeszesebb embernek szükségkép a legtevékenyebbnek, s nem csak eredetiség, de benső tökélyre nézve is a legjelesebbnek kellene lennie. Eszmék tudatára a gondolkodás törvényei segélyével jutunk, tetteinket a körülmények befolyásolják, jellemünk az élet hatásai alatt fejlődik De hisz nem is igy állítottam fel a kérdést. — ismernünk kell a jót, hogy azt követhessük. Részemről nem látom be, hogy ha valaki öntudatost következtetések útján valamely igazságnak, nem pusztán elvont igazságnak, mihez csak az elmének van köze, de valamely társadalmi vagy erkölcsi igazságnak meggyőző ismeretére jut, s az igazság ezen megkülöm- böztetése végett tartom szükségesnek a kifejezést : szellem, e kifejezéssel szemben, elme, használni hogy ne legyen annak befolyása tetteire, tettei indokára, lelkületére, jellemére. A gondolkodó embernek nem csak elméje, szelleme is mindig fejlődik és tökéletesből. A jelzett befolyás, miután azon említett valamely igazság felismerése oly kezdeményezésből származik, mely szellemünkből iudult ki, s miután a szellem, mely egyéniségünkben kifejezésre jut, nem kívülünk álló, de legbensőbb sajátunk, tetteinkre, melyekben egyéniségünk kifejezésre jut, s jellemünkre, mely tetteink indokai gyupoutja, elmaradhatlak Az önzetlenség nem magától terem, de a jellem fejlődésének eredménye, s nyilvánulásáuak hatása a szemlélőre csak akkor meggyőző, ha azt a jelleget viseli magán: így lehet cselekedni, és nem másként. Nem mindennapi-e mások kisebbítése feltevések alapján? S ennek önmagunkra való hatására nézve nem tesz ktt- lömbséget, váljon ezen kisebbítés csak gondolatunk marad-e vagy szavakban is nyilvánul. Hány viszony szakad, háuy viszony fejlődése akadályoztatik meg ez által! Következménye mindig az, hogy környezetünkben nem jól találjuk magunkat, s elégedetlenek vagyunk. S váljon azt nem kell-e kárhoztatandónak tartanunk: feltevések által egy lélekre szennyet lehelni, a mellett hogy ez saját fogyatkozásunk tanujele? Az által, üogy egy a nyilvánosság előtt történő fellépést elfogultan tekintünk, nincs-e megakadályozva, hogy a legnemesebb tett hatásai akadálytalanul nyilvánuljanak, nem is említve, hogy az elfogultsággal járó kisebbítés bénítólag hat magára a működésre is. ‘Barcsa Kálmán.
