Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-08-25 / 34. szám

mölcBös kertjének egy részét. Ide csinálunk deszkából egy árnyfödelet, úgy azonban, hogy ez alatt a gyermekek esős időben is játszhassanak. A gyermekek ételéből jut a meuhely vezetőjének is. Ha így sem találhatnánk alkalmas helyet,, ott van a templom udvara, — ha az nem egyszersmind temető, — vagy az iskola udvarkertje; itt is megtenné a szolgálatot egy árnyfödél.

Volna még egy másik, igen előnyös mód a menhely felállításához. Ugyanis a községben találkozik olyan ember, ki felajánlja gyümölcsös kertjének egy részét a menhely számára, s az oda vitt gyermekeknek ebédet is főzet, otthon előzetesen megállapított termény vagy pénzbeli díjért.

Ez ebédből a menhely vezetője is el lenne látva. (Vagy mi még szokot- tabb a község gazdaasszonyai sorban főznének számára.)

Lehetséges volna úgy is intézni a dolgot, hogy az az ember, ki kertjét felajánlotta és az ebédfőzetést is magára vállalta, önmaga gondoskodnék menhely vezetőről.

Igen alkalmas ily menhelyek állítására a községeinkben igen gyakori oly belső telek (kertalja) kertvége, melyből az ajtó vagy kapú a szabad mezőre nyílik. Itt vonul el közönségesen a mezei ut s a hazatérő gyermek semmi veszélynek sincs kitéve; tűzvész esetén sincs utczasorban az ily hely; s ha mégis fenyegetne, a kisdedek könnyen menekülhetnek. Az ily külső kertek amúgy is gyepesek s befásítottak. s mintegy teremtve vannak e czélra.

A fentartásra szükséges összeg igen könnyen kikerülne a beszedett btintetéspénzekből is.

íme, mily csekély költség-, fáradsággal és kevés jó akarattal lenne elérhető:

— hogy kisdedeink egészsége, élete megóva legyen s nemzetünk a helyett, hogy apad, számban erőben növekedjék ;

— hogy házaink, községeink a magukra hagyott kisdedek által föl ne gyújtassanak, lángok martalékává ne váljanak;

— hogy a gyermekek megőrzésére a munkaerő ne pazaroltassék;

— hogy gyermekeink már kisdedkorukban erkölcsös és nemzeti nevelésben részesüljenek.

Nincs oly növény e földön, mely ily csekély fáradság mellett ennyi nemes és hasznos gyümölcsöt teremjen !

A mondottak szerint tehát nem szabadna egy olyan falunak sem lenni, mely legalább egy ideiglenes menhelyet ne bírna.

elfogultság keserűséget fog nekik okozni de idővel azok is, kik leginkább ellenezték, hálás elismeréssel fogják megjutalmazni fáradozásaikat. Én különben a netalán még szükséges útmutatásokat és felvilágosításokat mindenkor egész készséggel meg fogom adni.

Sthály György, kir. tanfelügyelő.

A központi pályaudvar építése Budapesten. A budapesti központi pályaudvar építése tárgyában immár három év előtt megszakadt tárgyalások a közmunka- és közlekedési minisztériumban e napokban újból felvétettek. Az irányadó körökben az illető munkákat az évek egy hosszabb sorozatára kívánják kiterjeszteni, nehogy az állam költségvetése egyszerre oly igen megterheltessék.

Közraktárak Budapesten. Az osztr. állam- vasút budapesti pályaudvarában épített közraktárak, mint értesülünk,e hó 21-én már átadatnak a közforgalomnak és igy legalább némi részben segitve lesz kereskedelmünk oly rég érzett szükségén. Mint a kibocsátott értesítésből látjuk, az oszrák államvasut igazgatósága tetemes kedvezményeket nyújt a szállítóknak, kik áruikat e raktárban helyezik el; legnevezetesb előny az, hogy a Budapesten alóli államások- ról érkező gabna, hüvelyesek, olajnövények őrlemények, szárított gyümölcsök, melyek e raktárban helyeztetnek el, ha öt hó ielolyása alatt tovább szállíttatnak, csak azt a díjt fizetik, mintha megszakítás nélkül szállíttattak volna rendeltetésök helye felé. A közraktárakat kezelő bérlő-consortium az üzletkezelési szabályokat, az árúosztályozást, a tarifákat stb. kinyomatta s példányok kaphatók a magyar általános hetibanknál, a gabonacsarnokban, s a Beimel és Herz, s Strasser és König keres- kedőezógek irodáiban. (K. v. k K.)

Heti szemle.

— aug. 24.

Derék csapataink véres munkát végeznek Boszniában; amerre vonulnak, nyomukat úgy a lázadók, mint saját drága vérök jelzi. Augusztus 19-én elkeseredett és a maga nemében majdnem páratlan utczai véres harcz után, melyben a lázadók részéről gyermekek, nők, aggok, sőt kórházi betegek is részt vettek, elfoglalták Szerajevót, Bosznia fővárosát, hol a török kormány pénztáraiban nagyobb mennyiségű papírpénzt találtak, hatalmukba esett még 18 nagy Krupp-féle ágyú és hat hegyi üteg, töltény mintegy millió, a ruhatárakban ezer új teljes egyenruha és sok fehérnemű. Szera- jevó elfoglalásával a lázadás elfojtva még nincs és vitéz katonáink még nem egy haláltusát fognak az elkeseredés és különféle bujtogatás által még az emberi érzésből is kivetkezett lázadókkal vívni, e miatt Ausztria-Magyaror- szág 200,000 embert küld Boszniába. A jó ég tudja, nem lesz-e enuek egy beláthatlan háború akár Szerbiával, akár Oroszországgal a vége.

*

Szerbia augusztus 22-éu proklamálta állami függetlenségét. Valóságos gúny a sorstól, egy hitszegő, nemtelen, a czár által nyíltan gyávának bélyegezett nemzet az általános bónyodalmak közepette — lesz függetlenné,

mikor nagyhatalmak ingadoznak.

*

Törökország és Montenegro közt ismét kiütött az ellenségeskedés; aug. 20-ika óta

Podgoricza mellett folyik a küzdelem.

*

Itthon meglehetős port ver az alsóbb megyékből Boszniába rendelt fuvarosok ügye. A megyék széliében demonstrálnak, sőt Pestmegye alispánja határozottan megtagadta a rendelet foganatosítását. A nagyobbmérvű mozgósítás meg ép felemunkában érte az embereket; a munkaerő hiánya, fájdalom, minden téren fennakadást, ennek következtében szegénységet, nyomort, ínséget fog előidézni. Ki fog segítni ?

Ehhez csak néhány olyan ember szükséges, ki szóval és tettel ezen közhasznú ügy körül buzgolkodnék, vagy is a kezdet nehézségeit legyőzné, a többi azután jönne magától.

Azt pedig, hogy minden faluban még a legkisebben is egy pár ilyen ember ne legyen, azt nem akarom hinni.

Ezekhez fordulok tehát azon kéréssel, hogy minden tőlük telhető módon oda törekedjenek, miszerint ezen felette hasznos ügy részére a községnek többi lakósait is megnyerjék, s higyék el nekem, ha kezdetben tudatlanság vagy

Árvaügyünk a közigazgatási bizottságban.

A megyei árvaszéki elnök az 1877. évi 20. t. ez. 213. §-a értelmében a folyó év második negyedéről részletes jelentést terjesztett be a közigazgatási bizottsághoz különös tekintettel a gyámoltak és gondnokoltak létszámára és az árvaszék tevékenységére.

A jelentés mindenkit meggyőzhetett arról, hogy megyénk az árvák ügyét el nem hanyagolja és mindent elkövet, hogy a múltban leginkább hiányos törvényeink miatt előfordult visszásságok megszűnjenek, a fentidéztük tör- vényezikk szabványai az árvák érdekében érvényesíttessenek.

Ha az árvaszék működését előtüutető száraz számadatokat tekintjük, meg kell vallani! uk, hogy az elintézetlen ügy darabok száma

még mindig igen tekintélyes, de ha méltányosan akaruuk valaki hivatalos eljárása fölött Ítéletet mondani, nem szabad felednünk azt sem, hogy gyámhatóságaink teendői tetemesen szaporodtak, azon akadályokkal pedig, melyek egy ily nagyfontosságú törvény keresztülvitelének kezdetben útjában állanak, okvetlenül számolnunk kell, és ha csak némi haladást is látunk, méltányosan el kell azt ismernünk, már pedig ilyen ávvaszékünk működésében nem ugyan az első negyedi, de a május havi kimutatást tekintve csakugyan észlelhető.

De lássuk az adatokat.

A folyó év első negyedének végével volt az árvaszék közvetlen gondozása alatt 10673 gyámolt és 3 gondnokolt, összesen 10704 egyén. Ezen szám szaporodott a második negyedben 246 gyámolt- és 4 gondnokolttal, fogyott pedig a nagykorúság elérése által 101-gyel és halálozás által 7-lel, maradt tehát a második negyed végén az árvaszék gondozása alatt 10846 egyén.

Az árvaértékeket, minthogy még az egyes községek által kezeltetnek, a jelentés ki nem mutatja, de megjegyzi, hogy a nagykorúságot elért 101 árva értéke gyámhatóságilag kiutaltatott és a beérkezett jelentések szerint 16 egyén részére ki is fizettetett.

Az egyes árvaszéki ülnökök tevékenységét következő adatok tüntetik ki:

Kőrössy Imre ülnök úrnak volt az első negyed végén 71 hátraléka, a másodikban kiosztatott 522 ügydarab. Elintézett ülésileg 205-t, ülésen kívül 366-t, elintézetlen 22.

Töttőssy Mihály ülnök urnák volt 104 elintézetlen ügydarabja, ehhez járult 537, elintézett ülésileg 278-at, ülésen kivül 148-at, elintézetlen 215.

Szentes József ülnök úr elintézetlen 136 ügydarabjához járulván 553, elintézett ülésileg 222-t, ülésen kívül 259-et, elintézetlen 208.

Kopáesy Árpád árvaszéki jegyző úr a neki kiosztott 182 ügydarabot mind elintézte.

A kiadó hivatal 203 hátralékához járult 1660; elintézett 1753-at, elintézetlen 110.

Az első negyed végén beterjesztett kimutatásban eiőtüntetett 282 db. hátralékos községi közgyámi számadásokból beérkezett 168, melyek közül számvevőileg megvizsgáltatott 142; még be nem adatott 114. melyek nagyrészt az 1877. évre vonatkoznak. A mulasztó közgyámok iránt a legszigorúbb intézkedések vétettek foganatba.

A megyei tiszti ügyész 24 számadásos ügyben folytatott pert; befejezett l et, folyamatban van még 23.

A veszprémi kereskedelmi ismétlő iskola.

Az iskola életében egy év olyan időszak, mely annak fejlődéséről elég tauuságot tehet. : Aki tehát valamelyik iskola irányában különös érdekkel viseltetik és lejlődését figyelemmel kiséri, az iskolaév elteltével nem lúgja elmulasztani az elmúlt időre vissza tekiuteui szemlét tartván a fölött, hogyan folyt le az év, hogyan fejlődött azon intézet és minő teendők vaunak még hátra, hogy az erőteljes életet nyerjen és lassankint virágzásnak indulhasson.

A veszpiémi kereskedelmi társulat ismétlő iskolája a lefolyt 1877/*. iskolaévben végezte első rendes pályafutását. A fönt említett okoknál, nem különben azon körülménynél fogva is, mivel a lefolyt év életének első és azért ápolást és gondozást igénylő csecsemő kora; de különösen még azon tekintetnél fogva, hogy ez iskola szamára kidolgozott és a magas ministerium által helyben Uagyott tauten szabályzatában loglait ide vonatkozó pontja azt tenni elrendelni, legyen szabad következő jelentésben nevezett iskolának fejlődését amint ez az 187 7/s. iskolaévben mutatkozott, legfőbb vonásaiban körvonaiozni.

Ha általában igaz, hogy minden kezdet nehéz, úgy különösen a veszprémi kereskedelmi ismétlő iskolára nevezett mondat igazságát nagyon is lehet alkalmazni. Alig, hogy hogy a műit évben ez iskola a kereskedelmi társulat kezdeményezése folytán megszülemlett és egy kidolgozott tervezet által annak élete biztosíttatott, a lefolyt iskolaév elején uj nehézségek és akadályok halmozódtak össze. Ugyauis a t. kereskedelmi társulat az, ez évben megnyitott I-ső és Il-ik osztálynak ketenkint 3—3 órányi tanidőt engedvén, eJhatározá, hogy az oktatás a tanulókuak nappal nyujtassék. Ezen határozat, a mennyire kívánatos is, hogy az esteli iskoláztatás serdülő ifjakuál mellőzendő, két akadályba ütközött. Először a kereskedelmi ismétlő iskolában nyújtandó oktatással megbízott Schön Lipót tanító úr izr. hitközségének iskolájában hivatalosan elfoglalva lévén, időhiány miatt az egész oktatást ez évben nem vállalhatta magára. Ezen bajon segítve ion ez által, hogy Baum Fülöp tanító úr késznek nyilatkozott, e fiatal isKolának tanerejét fölajaiui és igy határozva lett, hogy ez évben hetenkint 2 órában mindkét osztályban előbbi a számtant és utóbbi hetenkiut 4 órában a magyar és német nyelvtani tárgyakat és áruismét tanítsák. Miután ilyformáu az első akadály megszűnt, a fönt említett határozat egy másik gondot teremtett, mert

hiányzott a fiatal iskolának egy szükséges helyiség. A IV. osztály tantermével, melyet a múlt évben a kath. iskolaszék szívességéből használhattak, a kereskedelmi társulat szerdán délután nem rendelkezhetett. Az izr. hitközség a társulat ebbeli kérelmét nem teljesíthette, miután helyiségeit saját, a leányok számára nyitott ismétlő iskoláira használta. Kedvezőbb sikerrel járt el a kereskedelmi társulat a helybeli gymnasium főt. igazgatóságánál, mely szives volt a gymnasiumi épületben nemcsak egy alkalmas, szép helyiséget, hanem a szükséges tanszereket is és fűtést egyelőre egy évi időtartamra fölajálni. A tanheiyiség után való keresés miatt az iskolaév nem szeptemberben, hanem november közepében vehette kezdetét és a tanító urak beleegyezésével az idén kivételesen julius végéig, az az 8% hónapig, tartott.

De az eddig említett akadályokat az oktatás megkezdésével más, az iskola belső életéből származott bajok váltották löl melyek — hogy jövőben ne ismétlődjenek — gondos és gyors olvoslást igényelnek. Nem az iskolalátogatásról van itt szó, mert ez az adott körülményekhez képest kedvezőnek mondható. A 30 tanuló közül, kik mind a két osztályban megmaradtak, 2 kimaradt, mivel fölszabadult, 1 nem járt és 2 elmaradt, és igy 25 tanuló egész éven át 2 — 3-nak kivételével rendesen járt föl az iskolába. Tehát kitüaik, hogy nem lehet rendetlen iskolalátogatásról panaszkodni; hanem más, következményeiben sokkal kártékonnyabb bajt kell ezen helyen fölemlíteni. A tanulók ugyanis különféle vidékről, különböző előkészültséggel, de különösen mindenféle erkölcsi fokon álló serdülő újakból sereglettek össze; nem csoda tehát, ha az év tartama alatt fordultak elő esetek, hogy egyik, vagy másik tanuló a tanító türelmét kimerítette és erkölcsi tekintetben a jobbaknak rósz például haladtak elő Az említett körülményhez még azon baj is párásul, hogy a tanuló fölszabadulása nincs egy iskolai bizonyítvány felmutatásától föltételezve, ezen iskolában a tanulók morális tekintetben egészen függetlenek és a tanítónak kezéből még az osztályzás fegyvere is ki vau ragadva. Ha még hozzá gondoljuk azon körülményt, hogy a tanuló hetenkint csak egyszer jön a tanítóval érintkezésbe, megint nem csodálhatni, hogy ezen fiatal iskola némelyik, különösen nyers természetű tanulóra nem bir még most aunyi erkölcsi hatást gyakorolni, hogy a tanuló magaviseleté kifogástalan legyen. Hogy milyen veszedelmesek és az egesz oktalan eredményét koczkáztatók lehetnek egyeseknek erkülcsi kihágásai, nem szükséges közelebbről megvilágítani. Az erkölcstelen tanúm leikü- lete hasonló egy, tüskékkel és bajtorjáuUkkal megtelt szántóföldhöz, melyet megmívelui még annál inkább is jó maggal bevetui kár és ha szontalan időtöltés. Nem lehet ugyan a kereskedelmi ismétlő oskolába a lefolyt tanévben főijárt tanulókat általában erkölcstelenséggel vádolni; sőt vannak köztük olyanok is és nem csekély számmal, kik szép reményekre jogosítanak és idővel az iskola díszére válhatnak. De sajnálattal kell felemlíteni, hogy néhánynak erkölcsi magaviseleté botrányos v olt, és azért még idejében, mielőtt a rósz példa el- harapódzauék, módozatokról tanácsos gondoskodni, hogy egyrészt a rósz példaadás mindenkorra Kiirtassék és másrészt az ismétlő iskolának üdvös működése biztosítva legyen. Igaz, hogy ezen tekintetben a tanító tehet legtöbbet és az van hivatva ilyen belső bajoknak elejét venni; de meg van ez neki nehezítve akkor, a midőn olyan körülményekkel kell számolnia, milyeuek fönt idéztettek. Azért szükséges, hogy az iskolai élet megterem- tetésére belolyó többi tényezők is, minők az üzletfőnökök, az iskolaszék és a kereskedelmi társulat, vele együtt közre működjenek. E közreműködés annyiból állana, bogy az üzletfőnökök egyrészt már tanulóik fölvételénél kikötnék, hogy ezek kötelesek lennének az iskolába rendesen följárni és ott a fegyelmi szabályokhoz magukat pontosan tartam; másrészt pedig az iskolaszéknek és a tanítóknak segédkezet nyújtani készek volnának miadabban a mi a tanuló erkölcsös magaviseletét biztosíthatná. Az iskolaszéknek megint ezen tekintetben is tágas tér nyílik működésre. Ugyauis az iskolát hetenkiut egyik kiküldöttje által megiátogattatja és a tanító és iskolaszék által kidolgozandó iegyelmi szabályzat értelmében a tanulók esetleg megrovandó erkölcsi kihágásait leddi, az erkölcsös és szorgalmas tanulók névjegyzékét összegyűjti, kik az év végén a kereskedelmi társulat által meghatározandó ösztöndíjban részesülnek.

Schön Lipót.

(Vége köv.)

A VIDÉK.

Siófok, 1878. aug. 22-én.

T. szerkesztő úr. Siófokon f. hó 21-én esti 7 órakor egy rendkívüli vonattal számos sebesült harezos vonult keresztül a Boszniát megszálló hadtestből. — Az occupátió áldó-