Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-07-28 / 30. szám
siti) telepekről fogunk gondoskodni? Az ország házában a sok politikai gallimatliias-féle dictió mellett fog-e bang emelkedni, mely fajunk létszámát hatványra kívánja emeltetni vagy még továbbra is beérjük azzal, ha a honvédelmi miniszter interpellátiónkra azt a megnyugtató választ adja, hogy ennyi meg ennyi százezer embert képes, ha kell, az ágyú torka elé állítani? — Adj, tisztelt olvasó, ha tudsz, e kérdésekre választ! Heti szemle. — jul. 26. Olaszországból szelidebb hangok jönnek már monarchiánkba. Az olasz kormány megemberelte magát s rendeletet bocsátott ki azon tüntetések meggátlására, melyek zavarják a közbékét. Összevéve sikérült az olaszoknak megmondani azt, ami úgy sem volt titok előttünk. * Egyáltalában a lefolyt hétről csak békés híreket registrálhatunk. Az orosz lapok beszédje nyugodtabb, Anglia hazabocsátja a milicziát és a tartalékosokat, monarchiánkban pedig a lókiviteli tilalmat megszüntették. * A porta megkezdte a berlini szerződés végrehajtását. 22-én ürítette ki Sumlát, hová az oroszok 16 zászlóaljjal és számos ágyúval bevonultak. Várna átadása iránt még folynak az alkudozások. — A porta hosszas tanácskozás után elhatározta Görögország javára a határigazítást: az átengedendő terület 600,000 lelket foglal magában. * Boszniából kedvező hírek érkeznek. Az egész lakosság hangulata megváltozott; a megszálló sereget küldöttség fogja üdvözölni; ő Felségéhez küldöttség fog menni, hogy bemutassa a bosnyák nép hódolatát és köszönetét mondjon Andrássy grófnak politikájáért, melyuek az volt a czélja, hogy rendezett állupptokat teremtsen Boszniában. A bevonulás e hó végén történik meg. A megszálló sereg főhadiszállása már megkezdte működését Brodban. A polgári hivatalnokok is Phi- lippovits főparancsnok alá vaunak rendelve. A nevelésről. v. Nem akarok a politikai viták terére átlépni, azonban azon elmélet ellenében szavamnak kell lennie. — A szükség, a tapasztalás adott az alkotmányok fejlődésének olyan irányt, hogy az államhatalom gyakorlásánál a kormányok működésének korlátok állanak útjában, melyeket átháguiok nem lehet a nélkül, hogy azzal le ne lépjenek az alkotmányosság teréről is. A hatalomnak természetében van, hogy könnyen túlkapásokra ragadtatja magát, s anuál inkább, minél erélyesebb kezekben van összpontosítva. Ennélfogva a hatalom ellenében ellenőrzésre van szükség. Ezen ellenőrzés felette nehéz, alkotmáuyos intézmények nélkül — Oh Juczi kisasszony, tudom én, mit csinálok; gyönyörködöm magában, hogy tánczol, s ha valamire szüksége lesz, szolgálatára állok; nem leszek én olt akadálya senkinek. Juczika egyet gondolt, s aztán jókedvűen szólt: no hát induljunk! Olyan hosszú volt az út a császárfürdőig, hogy Juczika azt gondolta már, holnapig sem érnek oda. Szótlanul ballagott a háromtagú család végig a népes utczákon megki- melve az omnibusz-pénzt. Hauern azért min- deuikuek volt önmagával elég beszélni valója; Juczika nem merte szivére tenni a kezét, olyan erősen dobogott az az öröm és félelem vegyes érzelmétől. Gyurkát meg a titokteljes jövő rémképei ijjesztgették; hátha rosszúl üt ki a dolog, — akkor aztán oda a szép világ!... Csak Geiger Tóbiás mosolygott magában: milyen jól tette, hogy hajtott a leánya szavára, lám, milyen boldog az most; asztan meg nem tudhatni, hol kerül szerencséje, melyik perczben tetszik meg valakinek, nos, — hátha épen ma, miért ne?! Végre átrepitette őket a kis csavargőzös. — Gyurka jól sejtett, a kiszállónál első, akit megpillantott, az ismert gavallér volt; Juczi- kát mosolyogva köszöntötte, Tóbiás majsztram előtt hízelegve hajlongott, egy keveset beszélt is vele, aztán Juczikát a karjara vette s intett, hogy csak ő vele menjenek. Gyurka úgy szerette volua nyakánál fogva bedobni a Buuaba, s egy kicsit megtüröszteni. — Be kedves leányom — szólalt meg Geiger Tóbiás — nem maradunk ám nagyon későre, mert tudod, hogy én nyugodni szeretek. — Uh, oh, edes Geiger bácsi — kereegyáltalán lehetetlen, s végeredményében sokszor még se áll a kormány hatalom útjában alkotmány ellenes tette véghez vitelénél más akadály, mint a nemzet alkotmányos érzülete. Ha áll az, hogy a kormány tettei nehezen ellenőrizhetők, áll ez különösen az oktatásügyre nézve. Itt a működés hatásaiban nem oly felötlő, hogy az ellenállást kihívná, e mellett folytonos. E mellett a hatás vitát tűr, melynél a kormány támogatói erejére számíthat, s támogatói még a kiválólag rósz kor- ; mánynak is vaunak. Nem alaptalan tehát a 1 félelem, hogy az oktatás ügyének közvetlenül ! s kizárólag az állam- illetve kormányhatalom i rendelkezése alá helyezése azon eredménynyel járna, hogy az uj nemzedék eszméi czélzatos irányú fejlesztése által magát az alkotmányos szabadságot tüntetné fel becsnélküliuek, s az által pusztulás veszélyének tenné ki. Ennek az általános emberi szellemi fejlődés is kárát vallaná Nem csak azért, mivel azon czélzatos irányban nevelt nemzedék meg lenne fosztva az eszmék tisztaságának jótékonyságától, de nem bírná a szellem függetlenségét sem. A tárgy ezzel koránt sincs kimerítve. Az államokat nem lehet adott minta szerint felállítani s berendezni. A történetileg kifejlett állam alkotó elemek s intézmények az állami élet keretébe tartozó működési terüktől egy elméletért — legyen azon elmélet bármily kitűnő — meg nem foszthatók. Még az általános egyetemes emberi jólétnek sem ! szabad egyesek vagy testületek tényleg létező, elismert és gyakorolt jogaiktól való megfosztatásukkal kezdődnie.. — Itt vannak az egyes vallás felekezetek. Működésökbeu a társadalmi élet hatékony elemei. Midőn azon elmélet, melynek nevében az oktatásnak közvetlen állami vagy kormány rendelkezés alá helyezése kö- veteltetik, még csirájában sem volt meg, s midőn az állam az oktatás ügyével törődni nem tartotta feladatának, a vallás felekezetek tanintézeteikben a vallás mellett erkölcsöt, tudományt tanítottak, az emberi szellemet felébresztették, fejlesztették, s lényegesen s tevékenységgel hozzá járultak ahoz, hogy a mai kifejlett állapot előálljon. Százados jogaiktól, melyek gyakorlatában annyi kitűnőt állítottak elő vagy segítettek létrehozni, melyek gyakorlata nekik becses, a szellem fejlődésére jótékony, az állam működésre a fokozott tevékenység értékével bir, megfoszthatók-e egy elmélet kedvéért? A jóból kél ki a jobb. Ha a fejlődött állami élet s szellemi működés jelen korában el kell is fogadniok az állam vagy kormány hatalom főfelügyeleti jogát, ez nem terjedhet tovább, mint hogy az oktatásügy előnyére váljék, megvalósítsa s állandósítsa az oktatásnak a kornak megfelelő magas fokát, s biztosítsa a szellemi fejlődés függetlenségét, a mellett, hogy ne engedje meg oly tanok terjesztését, a melyek állam felforgató törekvések gyámolítására szolgálva az állam léteiét veszélyeztetik. Azon keveset kivéve, kik elvben a legszélsőbb szabadelvüséget képviselve akarva vagy akaratlanul a fejlődő társadalom megdöntésén fáradoznak, de tetteik kevés kivétellel — a mely kivételek az intézők soraiban minél ritkábbak — hirdetett eszméik merő ellentétét képezik, minden gondolkodó ember az egyén működési körének minél tágabbra kiterjesztését, az egyéni szabadság minél teljesebb mérvben biztosítását s fejlesztését ismeri az állam legkitűnőbb feladatának, s az államokat a különböző fejlődési fokokra való tekintettel a szerint osztályozza, a mint ezen feladatot pelt a gavallér — nem megy az itt úgy, nem lógja itt megunni magát, majd keresünk olyan magához való kompániát, úgy elmulatnak ott, hogy még kevés is lesz. — ' No majd meglátjuk hát. Hanem Gyurka, te egy pillanatra se távozzál el Ju- czikától, ott légy vele mindenütt, érted-e? — Értem, majsztram, ne is aggódjék a felől — feleit Gyurka nagyot nyelve, mintha nehezére esett volna a kimondott szó. A gavallér csak most lett figyelmes Gyurkára, eddig észre sem vette. Gyanús pillantást vetett feléje. Juczika megértette, s alig hallhatóan súgta: —• Erre nem is számítottam; félek, hogy baj lesz. — Ez egy kicsit furcsa is — felelt amaz — no de azért baj nem lesz, könnyen túljárunk ám annak a kamasznak az eszén! Geiger Tóbiás csakhamar talált magához való társaságot. Juczika is leült egy kissé kipihenni magát. A gavallér eugedeimet kért Tóbiás atyustól, hogy megvendégelhesse a „kedves családot“ s az öreg elé nyomban oda parancsolt néhány flaska bort, persze hűtőbe téve savanyuvizzel együtt. Ők aztáu elmentek tánczolni. Juczika boldog volt; kipirult a táncztól, a szerelemtől, a szivében hullámzó érzelmek mámorától. Lovagja egy perezre sem távozott tőle. Be a Gyurka gyerek sem vette le róla a szemét egy pillanatra sem ; úgy nézte azt a leányt, hogy majd a lelkét bámulta ki. P. K. (Vége köv.) többé vagy kevésbé megvalósítani képesek. Egv állam,'mely a legkisebb mérvben is igényt tart arra, hogy szabadnak neveztessék, a benne élő egyének — polgárai működését nem korlátolhatja annyira, hogy gátolja őket oly életpálya választásában, a melyen szellemök működését az egyének s közvetve magának az államnak javára érvényesíthetik. Tanintézetek felállítását tehát, ha valaki az ily működésre hivatást érez, egyeseknek nem lehet magta- cradnia a nélkül, hogy ez által az állam az egyéni működés szabadságát ok nélkül és jogtalanul ue korlátozná. Természetes, e tanintézetekben az oktatásnak oly terjedelemben és oly fejlődési fokon kell történnie, a minőt a törvény mint szükségest megállapít, érvényesíttetvén* a kormányhatalom jogosult felügyeleti joga. J 6 Tiarcia Kálmán. Wlarienbad, 1878. jul. 20-án. T. szerkesztő úr! Minthogy múlt évi nem is a nyilvánosságra szánt két rövid közleményemet jóakaróim figyelmükre méltatni szívesek valának, felkeresem a „Veszprém“ t. olvasóit a messze távolból, hisz oly jól esik szivemnek lelkileg nálok időzhetni, ha már a sors s a roncsolt egészség helyreállításának szüksége oly messze távoznom kényszerítőit. Többször távoztam hosszabb időre s messze távolba hazulról, de mondhatom, soha nehezebben s fájóbb szívvel nem mint ez évben. Megmagyarázhatlan előérzet-e ez, a jó ég tudja, — de már a megelőző napon, midőn jó barátim s tisztviselő-társaimtól elbúcsúztam, erőt vett rajtam a gyengeség, — s nem szégyenlem megvallani ez úttal köuyezve vettem búcsút Veszprémtől, — melyet pedig csak 4 hétre hagytam el. — Mezőlakig fiam elkísért s ez könnyebbfílést okozott, — de jól esett szivemnek, midőn az indóházban F. G. komám K. F. és P. G. barátim s tiszttársaim elbúcsúzni utáuam jöttének, áldja meg őket e szives figyelmök- és részvétükért a jó Isten. Győrig az út oly egyhangú s ismeretes, hogy erről említést tenni helyén nem látom. Győrben F. J. esztergomi főgymnasiumi igazgató úrral találkozván igen megörültem, hogy ez unalmas és hosszú útat kedves társaságában tölthetem. Ő a világkiállításra Párisba utazott. — Becsbe megérkezve az Alsergrund elővárosban lévő „Bellevue“ vendéglőbe szálltam, mely a Ferencz-József vasúttal átellen- ben lévén, a Marienbad-, Karlsbad-, Fianzens- bad-, úgy Éger-, Prága- vagy e vonalon Némethonba utazóknak legalkaimasb s különben is igen tisztességes s ajánlható szálloda. Reggel azonnal váltottam a körúti jegyet, — melylyel befejezve a marienbadi 6 heti időzést Égeren át liegensburgba, Münchenbe, innét Kosenheimon át Salzburgba, végre Linzen át Bécsbe lehet utaznom, az utazási kártya érvénye 30 nap, s került 35 frtba, holott Bécsből Marieubadba és vissza magában 39 frt 80 kit kellett volna II. osztályú jegyért íizetuem. — Ezen körúti kártyák olcsóságuknál fogva nagyon ajánlhatók, de egyre mindenkit figyelmeztetek, hogy még az osztrák pályán is csak annyi podgyászt vigyen magával, mennyit a vagonba magával nevihet, — mert nagyobb podgyásznál az ily jegyre nem számítanak le semmit, hanem az egesz vitelbér fizetendő. — Az indulás a gyorsvonattal 8 óra 20 perczkor történik, —• heten voltunk egyjcoupéban egy nőt kivéve mindannyian lér- liak, de mindannyian ismeretlenek, kíváncsian néztünk egymásra s hosszabb ideig hallgatás-, a vidék szemlélése- s merengéssel töltöttük az időt. Bécsből Marienbad az öl ik vasúti állomás, melyekből 22 Felső- és Alsó-Ausztriábau, 29 már Csehországban vau. — Az első állomás Nusdorf, telve gyárakkal, a gyári kémények majdnem egymást érik, — Kahlenberg gyönyörű villáiról nevezetes a bécsi magas születésű és pénz-aristocratia itt emelt szebbnél szebb villákat s ide vonul, midőn a hőség elviselketlen a város nagy épületeiben; — Klosterneuburg az Augusztinus szerzetesek nagy kolostora- s egy nagy kaszárnyával a Buna felett egy nagy sziklás oldalon fekszik; itt a vasút hosszabb ideig a Buna partján vonul végig, míg Tulunál egy gyönyörű amerikai szerkezetű iauczüidou atmenve végkóp elmarad. — Greifenstein régi várrom mellett a Hardegg grófok igeu szép fekvésű Kastélya látható; — itt még egézs Limberg Maisan állomásig szőlőt is müveinek s a gabonatermelés a Kifejtett nagy ipar- és szorgalom mellett szép reményre jogosít, de itt már kezdődnek a tenyőerdók, a vidék vadabb a gabonák silányabbak, a szőlőtermelésnek hire sincs s leginkább rozsot, zabot s burgonyát termelnek. Eggenburg régi kőfallal kerített város, van benne egy tagas kolostor, hajdan a jezsuitáké volt, most a Bécsből távozott Liguriauusok menhelye igen szép újon épült góth-izlésű templommal, — érdekes a régi lovag korból feumaradt grófi lak ódon tornyaival s a régi varíalakkal. — Öigmundberghorn állomásnál egyesül a vasútvonal a Bécsből Zuaimon át vezető vonallal; — itt már igen szép fenyves I erdők s gyönyörű üde zöldben pompázó völ- ! gyek képezik a láthatárt Schvartzenau-Arnstein- 1 ílskeles báró gyönyörű kastélyával, — Gmund az utolsó ausztriai állomás — hol s/,l órakor megérkezve 20 pereznyi étkezési idő van, — s minthogy két vonat egyszerre érkezik képzelhető a zavar, mit a sok útas az éhség csillapítására véghez visz. A gmundi állomásnál már kezdődnek a tavak, melyek egész Csehországban, de különösen e vonal mentén gyakoriak, s melyekből a rétek, de magok a szántóföldek is szükség esetén mesterségesen öntözve lesznek. — Bud- weisz igen csinos püspöki város, a püspök székhelye, világítása légszeszszel történik, utczái rendesek és egyenesek, Frauenberg herczeg Schwartzenbergnek nagyszerű kastélyával gyönyörű látványt nyújt; e kastély erdő övezte magas hegytetőn áll, s három külön épületet foglal magában Frauenberg a Schwartzenberg néven legidősb herczegnek székhelye, hol őrizetül egy század saját katonát is tart, mint hajdan herczeg Eszterházy is Kismartonban kincseit egy század gránátos által őrizteté. — Strakovitz igen csiuos kis város, részben a máltai rend tulajdona, a mely rend által a török háború alatt sebesült harezosok szállítására külön készített sebesülteket szállító kocsik is ez állomáson vannak egyelőre elhelyezve, — bár hasonló szerekre szükség soha ue lenne. — Nepomuk, szüld helye Nepomuki sz. Jánosnak, csinos község egy magas hegyormán kolostor- és igen szép templommal, de csiuos góth templom jelzi a helyet is, hol Csehország ezen egyik védszentje született, — Filsen az itt termelt sörről hires, szép város itt készült el legújabban egy, állítólag az egész birodalomban legczélszerubben épített állami fegyház, — mely az összbirodalomban készítendő fegyházaknak mintáját képezi. E helyen is mint szintén Budweiszbau több vasútvouat keresztezi egymást; itt a forgalom roppant nagy, majdnem két óránkint jönnek és mennek a vonatok. Schveimig állomásnál kezdődik a vadregényes vidék, s tart Josefhütt állomásig nagyszerű bevágások- és három alagúttal, ezeken áthaladva egy új termékeny vidék láthatára nyílik meg Bajorország határa felé, szép rónatáj, tavakkal, gyönyörű rét- és termékeny földekkel, de itt is túlnyomólag rozsot, zabot és kevés árpát de még kevesdbb búzát termelnek, Kuttenplan Nostitz gróf gyönyörű kastélyaival és igen szép kertjeivel, melyben a grófnak mint nagy madár kedvelőnek egy óriási nagy kalitbau több százra menő külföldi ritka madár gyűjteménye van, végre Kutteu- plan egy újabb Ízlésű vadász várral, s most Kezdeményezett de sokat ígérő uarkkal, még nehány perez, s a vonatvezető hangosan jf(zí Marienbad állomást őt pereznyi szünettel s a vonat tóvá robog Éger Karlsbad felé én pedig 7 óra 42 perczkor s igy majdnem 11 óráig tartó gyors utazás után elértem czélomhoz, honnét úgyszintén a többi helyekről ha t. szerkesztő úr a közlésre érdemesnek tartja közleményt küldve időnkint lelkileg önökkel ! lehetni jobb óráim közé számítom. — Addig is Isten önökkel. B. G. A VIDÉK. Balaton-Füreden. 18Í8. jul. 22-éu. Az időjárás ugyancsak kötözködött a fflr- dőidény elején; raarmár azt hitte az ember, hogy vége hossza sem lesz auuak a szakadó esőnek. A türdővendégek mind egy betegségbe estek, az ásítozás mániája szállta meg őket. Ha az egyik akkorát ásított, mint egy szakajtó kosár, mar a szomszédja akarva nem akarva akkorát produkált, mint egy elefánt, na a harmadik nem is állhatott meg addig, míg száját annyira fel nem tátotta mint a czethal, mely Jónást bekapta. Az itteni orvosok mind kétségbe estek, ha ez így tart, mi lesz a lüredi vendégekből, hogyan lehet majd azoknak a patikában pilulákat készíteni, hogy és hol vesznek lapátokat, melyeken az orvosságot beháuy- hassák. Szóval oly pánik volt itt, mintha a . világ összes börséit der groisze Krach fenyegette volna. Bezzeg fel lett avatva a födött sétány, melynek plafoudjára nem fog egyhamar az idő ellen anuyi átok szállui, mint szállt eddig, csoda, hogy le nem szakadt. Mégis mily jó volt a födött sétáuy kőpeuyege alól fügét mutatni annak a bozontos időnek, mely a galantságüoz annyit ért, mint a tyúk az abéczéhez! Most minden jobbra fordúlt, szép napos időnk vau. A nőknek leesett a szivükről a nagy kő, hogy a nap különböző szakaira készített toilettjöket bátrau elő vehetik és iczi- piczi szép tagjaikat lélig-meddig, amint az már úgy a divat, be is, ki is födik, ahogy épen ártatlan szeszélyök kívánja. A férfiak is örülnek, legalább megszabadultak azon fájdalom, napjainkban már teherré vált kötelességül* hogy a bennrekedt nőket mulattassák. Az ^kiszabadított mindenkit és így pözsög a fürdői élet, mint a valódi champagner. A szép
