Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-15 / 15. szám

lyezett. Távolléte alatt a birodalom külügyeiben Bülow, államtitkár, a belflgyekben Hoffmann, a kanczellári hivatal főnöke s a porosz ügyekben Camphausen pénzügyminiszter fogják Bismarckot helyettesíteni.

*

A porta, mint várható volt, erélylyel utasította vissza a jegyzőkönyvet, de biztosítá a hatalmakat, hogy az Ígért reformokat egész terjedelműkben valósítani fogja. A viszautasítás pénzügyi és politikai érvekkel, tőkép azzal indo- koltatik, hogy véget kell vetni a jelen bizonytalan állapotnak.

A porta e visszautasításával a jegyzőkönyv jogilag is megszűnt létezni. Ezzel ki van merítve a legutolsó diplomatiai eszköz s a kabineteknek alig lesz kedvök a játékot most újra ismételni, bár némely jelenség azt sejteti, hogy a czár kormánya nem bánná, ha a diplomatia ismét kezébe venné az ügyet. De az Anglia és Oroszország közt folyton növekedő bizalmatlanság mellett uj diplomatiai tárgyalásokra nem nyílik kilátás.

Egy szóval a külügyi helyzet a lehető legkomolyabb. Az orosz kormány elhatározására alig kell sokáig várakoznunk s a háború és béke koczkája eldől.

Montenegróval nem sikerülvén a békekötés, 13-án éjjel megkezdődtek az ellenségeskedések.

Hir szerint Nikita szövetséget kötött a miriditákkal, kik 8000 emberrel fogják őt segíteni, a miért Nikita viszont pénzt ad nekik.

Közigazgatási bizottsági gyűlés.

Veszprém, 1877. ápr. 9.

A bizottság egyes leginkább katonai ügyek elintézése után a szakjelentések tárgyalására tért át, melyekből mint érdekesebbeket kiemeljük:

A tanfelügyelő azon tapasztalatait adja elő,^ melyeket a Veszprém város területén levő népiskolák meglátogatása alkalmával tett; ezek szerint a róm. kath. hitfelekezeti iskolákban a fiúk és leányok osztályonkint egymástól elkülönítve, az izr. hitközségeiben osztályonkint együtt, mig a ref. hitközség iskolájában mindnyájan együtt nyernek oktatást. — Az épületek és tantermek részint a czélnak teljesen megfelelnek, részint kielégítő vagy tűrhető állapotban vannak, kivételt csak a sz. László-léle iskola képez, mely még a legszerényebb igényeknek sem felel meg. — Erre nézve a tanfelügyelő úr erélyesen lett volna kénytelen intézkedni, ha az iskola igazgatója ngs. és ft. Kissovits József kanonok úr nem biztosítja, miszerint az egyházmegye kormányában valószínűleg legközelebb beállandó változással a hiányokon segítve lesz. A tanerőkről valamint az általuk feltűntetett eredményről a legnagyobb elismeréssel szólva különösen emlékezik meg a jelentés az angol hölgyek és irgalmas nénék áldásos működéséről, míg másrészről a ref. hitközség iskolájában mutatkozó némi hiányt azon körülménynek tudja be, hogy hat évfolyam van egy peremben elhelyezve, különben reményű, hogy még egy tanítónak czélba vett alkalmazása által legalább egyelőre a hiányok pótoltatnak. A fatenyésztés- és konyhakertészetre a növendékek nem taníttatnak;

nyelv. Lehet a természet szüleménye, lehet az ember műve, vagy az Isten adománya. De akármelyik körbe tartozzék, a maga körében nincs, ami fölülhaladná, avagy csak hozzá fogható volna is. Ha a természet szüleménye, akkor a természetnek legutolsó és betetőző terméke, melyet csak magának az embernek tartott fönn. Ha az ember műve, akkor a művész-embert majdnem isteni teremtővé emeli. Ha isteni ajándék, akkor Istennek legnagyobb adománya, mert általa szólott Isten az emberhez, és általa szól ember az Istenhez, imádva, könyörögve, elmélkedve.“ A régi indiaiak szent énekeiben isteni rangra emelték a nyelvet, himnusokat mondtak neki, s azt modták róla, hogy az istenekkel volt együtt kezdettől fogva s hogy csodás dolgokat mívelt; bölcseik pedig azt mondták, hogy a nyelv és a leheltet házasságából születik az emberi szellem. Az ujabbkori tudósok közül is mondják némelyek, hogy a nyelv előbb megvolt, mint az ész, vagy legalább hogy együtt fejlődött az embernek esze és nyelve, hogy »nincs nyélv ész nélkül és nincs ész nyelv nélkül,* és általánosan elismerik, hogy a leghatározottabb válasz-falat ember és állat között épen a nyelv képezi. Könnyű tehát átlátni, mennyire érdemes a tudománynak a nyelvvel foglalkozni.j A nyelvnek tudományos megértése nem egy titkát fogja megfejteni az emberi elmének, az emberi gondolkodásnak. A nyelvnek ilyen tudományos megértésével foglalkozik az a tudomány, melyről szólok: a nyelvészet. Aki nem hallott vagy olvasott soha bővebben a nyelvtudományról, rendesen nagyon száraz, unalmas, lélekölő foglalkozásnak képzeli, Egy az, hogy az iskoa kath. népiskoláknak ugyan van ezen czélra berendezett kertjök, de ez a gyakorlati oktatásra még nem alkalmas. — Mi a torna- oktatást illeti, a rend- és sorgyakorlatokban minden iskola növendékei, de a szergyakorlatokban csak az izr. hitközségei nyernek oktatást.

Sokkal rosszából áll a dolog a vasárnapi és ismétlő oktatással; daczára ugyanis annak, hogy Veszprém nagyrészt iparos város, a hár-om helyen u. m. a Kopácsy-féle, belvárosi r. kath. és helv. hitv., — tartott ismétlő iskolákat összesen 80, jobbára iparos tanoncz látogatja. — A bajon segítendő a tanfelügyelő úr ajánlja, szólíttassék föl a város a 13—15 éves ismétlő-iskolaköteles ifjak összeírására, hogy így a törvényben előírt kötelességök teljesítésére miud ők mind gazdáik szoríthatók legyenek.

A kath. iskolák 3 tanítója az iskolai takarékpénztárak eszméjét is felkarolta; az eddigi betétek a 200 irtot meghaladják.

A Kiss Friderika által vezetett Frőbel- féle gyermekkertben 1 fit 50 krnyi havi díj mellett 37 gyermek nyer oktatást. Az eredmény minden nehézségek daczára a várakozásnak eléggé megtelel.

A mérnöki hivatal jelentése nyomán az 1877. évre a közmunka felosztási tervezet szerint előirányoztatik 61892 két- és 142 egyfogatú valamint 79380 gyalog közmunkanap; ezekből megváltás alá esik 14631 két- és 20 egyfogatú, nem különben 23543 gyalog közmunkanap 24064 frt 20 kr. értékben.

A megyei elsőd főorvos jelentése szerint az egészségügyi viszonyok a február havihoz képest lényeges változást nem tűntetnek fel. —■ Csernye községben jan. 22— márcz. 15. járványos toroklobban megbetegedett 45 gyermek közül meghalt 35; felgyógyult 8; ápolás alatt maradt 2; márcz.

16-án, midőn a főorvos úr a községben személyesen megjelent, a 2 lábadozón kívül csak 1 beteget talált. Oka a kedvezőtlen halálozási aránynak a baj romboló hatása mellett az, hogy a betegek legnagyobb része orvosi ápolásban nem részesült. — A jelentés sok érdekes és hasznos dolgot tartalmaz még, de mi lapunk szűk tere miatt mellőzni vagyunk kénytelenek, különben az alispán úrnak a májusi közgyűlés elé terjesztendő, — mint személyesen meggyőződtünk, ritka gonddal szerkesztett és minden irányban tájékozó évi jelentésében ezekről is lesz szó és akkor talán nekünk is több alkalmunk nyílik olvasóinkat ezen tekintetben is tájékozhatni.

Az adófelügyelőség jelentése a márczius havi eredménynyel legkevésbbé sincs megelégedve; befizettetett ugyanis a veszprémi adóhivatalnál 25416 frt 49 és fél kr., a pápainál 23651 frt 36 frt és fél kr., a zircziuél 7801 frt 2 kr. Összesen 56868 frt 88 kr.; vagyis 8779 írt 52 és fél krral több mint a múlt év megelőző szakában; a lefolyt három hó alatt bejött összesen 153611 frt, de mivel a % évi előirányzat 265117 frtot tesz, nemcsak, hogy a múlt évi 446730 frtnyi hátralékból egy fillér sem törlesztetett, hanem az adósság még 111506 írttal szaporodott is.— Legnagyobb hanyagság mutatkozott az adófizetésben Pápa és Veszprém városában; az előbbi ugyanis 4592 frt 79 krt; az utóbbi pedig 3531 frtot fizetett tetemes adóhátralékára. Nem kevésbbé tüntetett fel hanyagságot a pápai és devecseri szolgabirói járás, valamint^ közvetlen adófizetők és ezek között

| különösen az enyingi járásiak. Vámos köz- J ségébe, miután ez az adóbehajtást megtagadta, a község költségére Huszár Lajos végrehajtónak küldetett ki.

A megyei bizottság rendkívüli gyűlése.

Veszprém, 1877. ápr. 11.

A gyűlés kizárólag az út és közmunka- ügygyel foglalkozott, kiemeljük a következő főbb mozzanatokat:

Az útfentartási alap múlt évi bevétele 58813 frt 42‘82 kr. volt, kiadásai pedig 22401 frt 4795 krt tettek és így az 1877. évre át- vitett 36471 frt 94-87, mely összeg márcz.

22-ig 39298 frt 90,20 krra nőtte ki magát.

Az egyes közmunka felosztása tervezetek következő észrevételekkel helyben hagyattak. — Zala megye fel fog kéretni, a Veszprém- b.-füredi és tótvázsony- péczeli út jó karban tartására, s így a megye 1850 ölnyi út fentartási terhétől, mely eddig illetéktelenül nehezedett rá, talán megszabadúl. A megyei főmérnök megbizatott, hogy Veszprémtől a vasúti állomásig vezető úton egy külön utászt alkalmazzon, azt a szükséges fedanyaggal ellátva folytonosan itt működtesse; egyszersmind Veszprém város hatósága is hasson oda minden erővel, hogy a kilátásba helyezett 1678 gyalog közmunkanaphoz még legalább 500 váltassák meg, amennyi fedezné az utász díját.

Békássy Károly megyei bizottsági tag kérdést intéz az alispánhoz, vajon van-e tudomása arról, hogy Pápa városa, mely vám- szedési joggal bír, az országúinak a város területére eső szakaszát szerfelett csekély gondozásban részesíti; továbbá a vámszámadások ki által vizsgáltatnak át és hagyatnak helyben ? Az alispán az utóbbira nézve azon felvilágosítást adja, hogy a ministerium által; míg az első kérdésre vonatkozólag megjegyzi, hogy a városuak a vámszedési jog további élvezhe- tése ügyében beadott kérvénye a májusi közgyűlésen fog tárgyaltatni és ekkor lesz leg- czélszerűbb foglalkozni az ügygyei. A pápai járásnál határozatilag kimondatott, hogy Koppány és Szűcs községek közmunkája 2/3 részben a tervezet szerint a pápa-veszprémi útvonalon meghagyatván, ys részben a pápa- bakonybéli út helyreállítására fordíttassék.

Tekintve továbbá, hogy a pápa- veszprémi és pápa- kis-béri országútak a Pápa közelében levő malmok áltál eszközölt gabona- és lisztszállítások által rendkívül rongáltatnak, a bizottság 10,' esetleg 20—50 írtig terjedhető pénzbírság terhe alatt kötelességökké tette az ott lakó molnároknak, hogy szállító széké reiket 2 hó alatt 1 decimeter széles kerekekkel lássák el.

Az enyingi járás tervezeténél kimondatott, hogy Lajos-Komárom közmunkája nem a Veszprém- enyingi, hanem az enying- szilasi úton lesz felhasználandó, a tervezet pedig oly értelemben alakíttassák át, hogy az enyingi járásban mindaddig míg az enyiug- szilasi útvonal helyre állítva nem lesz, a közmunka tartozásoknak csak oly hányada legyen megváltható, hogy a befolyó váltsági összeg a járás érdekében tett kiadásokat fedezze. Végül felhatalmaztatott a főmérnök, hogy az útépítési alap jövedelmeiből megszavazott évi segélyösszegből a megelőző években fel nem használt részleteket az érintett szilasi útvonal fejlesztésére még ez évben használja fel.

A gyűlés többi részét egyes a közmunka

bizonyos részének a községi útak javítására való fordítása ügyében beadott kérvények tárgyalása töltötte be.

A VIDÉK.

Tüskevár, 1877. ápril 5.

Midőn Veszprém vármegye 1872-ik évi május 12-kén tartott megyebizottmányi közgyűlésén a megye történeti múltjából fennmaradt emlékek kutatása és összegyűjtése tekintetéből bizottságot nevezett ki, mely a megyében a történelmi és régészeti alapszabályok tervezete elkészítéséről gondoskodnék, azt hittük, hogy e szép eszme valósulni fog, azonban eddig csak írva maradt; pedig elégszer a véletlen mintegy élőnkbe veti a múltból fennmaradt emlékeket, hogy kutatásra serkentsen.

Tüskevárott évek óta hever az uradalmi vadászlak udvarán egy darab faragott kő, melynek egyik oldalán itt-ott vésett betűk látszottak. A múlt héten a kődarab a plébániaház udvarára áthozatván, a rátapadt erős vakolat véső segítségével letisztíthatott és a feliratból a következőket sikerült kiolvasnom: „Cajus Julius Constans .... Consul, et Julia

Severa

........... construerant pro se, suisque

om

nibus incolumibus.“ A többinek megfejtését szakértő régészektől várom.

A kő 80 cm. magas, 34 cm. széles, tetején 15 cm. széles, 3 cm. mély vájás van, jele, hogy egy másik kőnek talapzatául szolgált. — E kő felirata kétségtelenné teszi, hogy a római birodalom idejében e táj lakott hely volt, nevezetesen, hogy a mostani Tüskevár határában valamely katonai mansio vagy statio létezett, mert a plébánia tagbirtokában minden ekefordulatra Diocletian és Constantin köriratúpénzek fordulnak elő a földből; ezen kívül régi cserép-, tégla- és egyéb töredékeic találhatók, sőt Kis-Jenő szomszéd-fiókközségbeu 1864-ik évben egész ép urna találtatott, mely Pápán a kath. gymnasium museumában látható. E kő honnan került a vadászlak udvarára, senki sem tudja. Én azt hiszem, midőn az itteni pálosok kolostortemploma e század elején kormányrendelet következtében vandal módra leromboltatott, annak falaiból került elő. E templom 1310-ben kezdetett építtetni. Szakértők véleménye szerint a fennmaradt romok három hajójú keresztalakú, tiszta góth stílben épült templomra mutatnak.

Plébániám történetét kutatva, egyes családoknál is érdekes adatokat találtam, részint eredetiben, részint hiteles másolatban. Ily eredeti három okmány van Kis-Jenőben Jeney- családnál 1413., 30. és 51. évekről. A bőr- hártyán góth betűkkel írt okmányok már részben alig olvashatók; szerencse, hogy másolataik megvannak. — Karakó Szörcsökön Dees-családnál vau 1299. évben kelt iratnak hiteles másolata, melyet 1806-ban a veszprémi káptalan állított ki. Ez egy egész perfolyam, mely a királynénak Szörcsökön bírt jószága erőszakos elfoglalása miatt indíttatott. Érdekes nem csak a helyi viszonyokra, de a vármegyei bírák nevei és eljárása miatt is. Magyarra lefordítva szívesen szolgálok e lap olvasóinak.

Bárcsak jelen soraimmal sikerülne a megye határozatának felélesztését előmozdítanom. Hdiy Lajos, plébános,

Iában a nyelvtanítás, fájdalom, meglehetős gépies módon történik, s így a nyelvtan említése az embernek rendesen legkellemetlenebb iskolai emlékeit idézi föl; más az, hogy azt gondolja: mit is lehetne szépet és érdekeset kigondolni vagy elmondani olyan száraz dolgokról, minők a szavak és a betűk? Ha ma ebben a véleményben sikerül önöket megingatnom, jóformán elértem czélomat.

A nyelvvel kétféle czélból lehet foglalkozni: egyik a gyakorlati, másik a tudományos. Gyakorlati czélból tanulunk meg egy- egy idegen nyelvet, angolt, francziát, németet stb. és a népiskolában (s a divatos eljárás szerint a gymnasiumban is) az anyanyelvet is gyakorlati módon tanítják, azon czélból t. i., hogy a gyermek megismerkedjék avval a magyar nyelvvel, melyet Írásban és nyomtatásban használnak, az úgy név. irodalmi nyelvvel, mely egyben másban különbözik az élő szóban (különösen a köznépnél) használt magyar nyelvtől. Aki gyakorlati czélból tanul magyarul, az megelékszik a nyelvtények ismeretével, megelégszik pl. avval, hogy ennek vagy annak a tárgynak hold, csillag, völgy, forrás, falu, hajlék, ajtó, olló, kengyel, hordó stb. a neve, vagy pl., hogy a parancsolást magyar igénél a j betű fejezi ki, de némely t-vel végződő igéhez a j helyett s betűt kell írni (bonts, hajts), hogy bizonyos igéknél némely alakban sz járúl hozzá a tőszóhoz (lesz, eszik), hogy kéz-bői azt mondjuk kéz-ben de ház-ból nem mondjuk ház-ben, hanem ház-hoz. De aki tudományos czélból vizsgálja a nyelvet, az nem elégszik meg ezen tényekkel, hanem mindennek az okát is akarja tudni, akarja tudni,

miért mondjuk bontj helyett bonts, és miért nevezik azt az eszközt, melybe a lovas a lábát teszi, épen kengyelnek. De még tovább is megy: azt is kutatja, miért nevezik egyik vidéken vagy egyik nyelvben ugyanazt a tárgyat máskép, mint a másikon, sőt hogy egyáltalában honnan van az, hogy az egyik nép beszéde különbözik a másikétól, szóval, hogy ezernél több különféle Dyelv van a világon. Foglalkozik végre avval az utolsó kérdéssel, melyet tökéletesen, úgy látszik, soha sem fognak megfejteni: hogyan keletkezett a nyelv? hogyan jutottak az ős emberek odáig, hogy gondolataikat hangokban fejezzék ki, még pedig úgy, hogy bizonyos hangokhoz mindig ugyanazt a gondolatot kössék ?

Hadd mutassam meg néhány példával, milyen eredményekhez jut így a tudományos nyelvtan.

Mért híják a holdat holdnak? Erre a nyelvész azt feleli: Hol vagy hold valamikor egyszerűen fényt jelentett, csak hogy lassanként feledésbe ment ez a jelentése és a szót csak az éjjeli fényre, a holdvilágra értették. Ha tehát azt mondjuk, holvilág van, a szónak első felében tulajdonkép ugyanazt mondjuk, amit a másodikban, mintha azt mondanék: fényvilág van; mikor még a hold szónak eredeti jelentését tudták, akkor természetesen nem mondták, hogy holdvilág van, hanem csak: hold van. — Régente a reggelt is nevezték hóinak vagy holvalnak, azaz fényesnek, vira- dónak; reggel helyett azt mondták hóival. Ez a hol megvan még a holnapban is: holnap voltakép nem egyéb, mint a reggeli napon, reggelre kelve; németül am morgenden Tage,

vagy röviden morgen, azaz reggel. A holdnak görög (Seléné) és latin (Luna) neve is tulajdonkép fényeset jelentett; ellenben német neve (Mond) eredetileg mérőt jelent, azak időmérőt, mert a holddal mérjük a heteket és hónapokat.

Vegyük a lélek nevét. Az állat lelkét párának nevezzük; az ember kileheli lelkét, az állat kiadja páráját. De a nyelvtudomány kimutatta, hogy lélek is eredetileg párát vagy gőzt jelentett. — Latinul animusuak nevezték a lelket, s ez egyenlő a görög anemos szóval, mely szelet jelent. A magyar szellem szót is a szellőből csinálták.

A kígyó neve valaha egyszerűen simát jelentett. A latinok nem simának, hanem csú- szónak (serpens) nevezték a kígyót, vagy pedig főj tónak (angvis).

A hattyú neve egykor csak úszót jelentett, s a hajó sem jelentett egyebet.

Némely szónak eredeti jelentését minden tudományos vizsgálat nélfcül el lehet találni, ha csak egy kissé gondolkodunk rajta. Ha valamit nem várunk, és váratlanul lep meg, azt mondjuk, hogy hirtelen jött. Önök közül talán még sokan nem is gondoltak rá, hogy ez egyszerűen annyit jelent, hogy hír nélkül jött. — A hordó onnan vette nevét, hogy hordani lehet benne valami folyadékot, mint sza- pulónak nevezik azt, amiben szapulnak, vagy szakajtóknak, amikbe a tésztát részekre sza- kajtják, vagy ásónak, amivel ásnak, seprőnek, amivel sepernek.

Némely szavaknak nagyon különös az életük története. „Palota most egy fejedelmi vagy úri család lakó háza. A régi rómaiak