Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-08-19 / 33. szám
Melléklet a „VESZPRÉM“ 33. számához. Veszprém-füredi vasút. Veszprém városa már 7 éven át a rég óhajtott vasúti közlekedésnek örvend; de a sors ezen adományát tökéletlenül mérte ki számára; mert mintegy’ azt monda: ha gyorsan s kényelmesen akarsz utazni, eredj ki Jutásra! S ha majdan valaki statistikai adatokat gyűjt a helységek állomásaiktóli távolságairól, kedves szülőföldem — Veszprém — ebbeli dicsőségét más vetélytársa alig vitathatná el. Megjegyzendő, hogy feltünőleg épen Magyarhonban tapasztalható azon vasút- építészeti mód, miszerint az állami felügyelet a vasútállomásoknak a városokhoz! közel építésére igen észrevétlen súlyt fektetett. Tudjuk azonban, miszerint a nagy nemzet- gazdászati lendület idejében, amely alatt legtöbb hazai vasútvonal keletkezett, egészen más tényezők működtek, melyek a helységek érdekeit háttérbe szorították, noha ezek érdekeinek emelése azon ereknek megnyitása, melyekből az állami s kereskedelmi közhaszon ágy mint a magánvállalatok haszna táp- láltatik. Visszaeinlékszem, hogy évtizedünk elején, a tőzsdeválság előtt szóban volt, hogy Bala- ton-Fiiredet Veszprémmel olyaténképen kellene egybekötni, miszerint egy másodrendű vasútvonal a jelen állomástól ágaznék el s Veszprém városa lftine az első állomása. — Az ily másodrendű vonal persze csak bala- tonmelléki borok elvitelére számíthat. Nem szükséges az akkor felmerült eszme üzleti s műszaki bírálatába bocsátkoznom, mert hisz az nemcsak, hogy tervezve lett, hanem még a vállalkozási szellem alvásikorában feledé- kenységbe is merült. Midőn most felemelem a fonalat ott, hol megszakadt; főindokom a pénzügyi jövőnk jobbra fordulásának reményében és abban gyökerezik, miszerint a kérdéses vonal létesítésének megbirálására már a ra. nyug. vasút veszprémi állomásának forgalma alapján szilárd statistikai adatokkal birunk. Ha elérendjük azt, hogy tőkepénzeink érdeklődnek a tárgy iránt egy balaton-melléki vasút személy- forgalmának emelésére kell törekednünk az által, hogy a kéjutazók számát nem csak a gyors s kényelmes közlekedés által szaporítsuk, hanem a vasútnak oly sajátságos szerkezetet adjunk, mely kiváló olcsósága s biztonsága mellett különös szerkezetével gyönyörködtet, úgy hogy messzeföldről csalja a népet a magyar kis ténger szép vidékére. Tanultunk a múltakból; nagy vasútaink igen drágán épültek, s üzleti tiszta jövedelmet keveset . szolgáltatnak. Hogy egy kicsi, közel 25 kilometer hosszú pálya jövedelmezzen mint helyi forgalomhoz kötött, idénytől függő vonal, investitiók csekélysége, az üzletrendtartás olcsósítása s az utazás iránti érdeklődés emelése szükséges. A beruházási tőke tényezői: az előmunkálatok, íöldkisajátítások, alépítményi fel- s magas építményi költségek és a járművek beszerzési költségei. A kisajátítási költségek aunál nagyobbak, minél szélesebb a vágánytáv; az alépítményi beruházások annál tetemesebbek, minél több töltés, s kivágás, áthidalás s alagutfúrás szükséges, egyrészt a pálya lejtviszonyainál, másrészt az alkalmazandó vasútrendszer kívánalmánál fogva. A felépítmény olcsósítható ott, hol kisebb forgalomra számítva könnyebb jármüvek alkalmazhatók, mely utóbbi föltétezi a vágány keskenyítését. Első sorban tehát a keskeny vágányú vasútak, melyek (vágánytávuk maiglau 62 egész 122 centimeter közt váltakozva) különösen Véghelyi nem maradt adós; Eötvös félóráig tartó pohárköszöntésére háromnegyedig tartóval válaszolt, ezen toasztjábau komiszozta össze Raszl vacsoráját. »Mit mondott?“ kérdezi a »Korona“ szobalánya a terem ajtajában egy ott hallgatódzó pinczértől. Ez sem volt rest, nyomban oda súgja neki a fülébe: »Azt mondta, hogy a vacsora komisz volt.“ Szegény leánynak szeme szája elállóit és fejcsóválva futott le hihetőleg megvinni a szomorú hírt. Nem tudom jól értelmezte-e a hallottakat, mert a komisz szó alatt itt nem azt kell érteni, hogy ami feltálaltatok, az volt volna roszúl elkészítve, hanem az, hogy egyáltalán fogva kevés volt az ételek száma egy bankette-vacsorához. Ezen kis pi- quans intermezzo után folyt szakadatlanul a toaszt és részletesen ki lett lejtve, hogy ők ketten (* eghelyi és Eötvös) miért marakodnak egymással épen akkor, midőn a hazát veszély fenyegeti, pzóval, mindkét toasztírozó daczára az előhaiadt idő- és hangulatnak úgy lekötötte a hallgatók “gyeimét, mintha ők kezdtek volna legelőször toasztírozni, Ezzel reám nézve legalább be volt ‘«jezve a bankett; nagyokat ásítozva haza vánszorogtam, útközben el-elgondolkoztam Eöt- vös Károly raíinírt kritikája felett, hogy a • *es.zprém*-ben szép frázisok vannak, de nin- csenek gondolatok. Vigasztalt azon tudat, hogy közbekiáltottam: »Vannak biz ott, csak keresni kell !• .: Lévay. Svédországban divatoznak, a rendes 145 cm. vágánytávú vasútaink ellenében azon előnyökkel bírnak, hogy olcsó al- s felépítmény s csekélyebb kisajátítási költségek mellett még a jármüvekbe fektetendő tőkét is redukálják. Még ezeken kívül keskeny vágányéi vasutakon erősebb görbületek is megenged- hetők. Ilyen keskeny vágáuyú vasút hazánkban a diósgyőri iparvasút s a garam-berzenczei vasút. Ha a vágány keskenyítése annyira alábbszállítani képes a beruházási költségeket, az egyszerű észjárás neki utal annak, hogy a vá- gánytávot zérusra redukáljuk azaz csak egy sínvonalat alkalmazzunk, miáltal a legnagyobb görbületektől sem kell félnünk a mellett, hogy a kisajátítási s többi beruházási költségek minimumra vezettetnek le. Az ilyen egy sínsoros vasút előnye nem csak az, hogy idényhez kötött kis forgalomhoz mérve, a beruházott tőke arányához képest valószínűbben jövedelmezhet; hanem még azon előnye van, miszerint a kisikamlás csaknem lehetetlenné válván, a forgalom biztossága nagyobbodik. Ezen különleges tulajdonánál fogva az egysíu-soros vasút, meredek hegy oldalakon sebesen közlekedő vonatok számára legalkalmasabb Egy másik tulajdona a különleges szerkezete; miáltal még oly helyi viszonyokhoz ajánlható, melyek az emberi kényelem, mulatozás s kéjutazások jellegét viselik. A t olvasó, tán nehezen foghatja fel azt, miként lehet egy soros sínen kocsikat továbbítani; sőt némelyek hihetetlennek is tartják azt, mint bármily nagy emberi észművet, mielőtt annak valóságos működő létét nem tapasztalták. — Legyenek megnyugodva; az egysoros vasút nemcsak gondolatban, nemcsak papíron vau meg, hanem kivitelben is és pedig különféle szerkezettel. Először 1872-ben az Aldershot melletti angol hadi táborban Feli mérnök, a Mout- Cenis-i hegyi vasút építője, tett vele kísérletet; 1875-ben Öyriában Alexandretteből Aleppo-ig Haddan már tökéletesebb kivitelben építette a másodikat. Továbbá: Le Roy Stone Pensyl- vániában épített egyet, melynek szerkezete a philadelphiai világkiállításon is látható volt. Az egysinsoros vasút járműveivel együtt egy felnyergelt lóval hasonlítható össze. A sin a föld felszíne fölött közel 140 centiméter magasan vas- vagy kő-oszlopok, vagy kő-falazat fölött vezettetik. 2 deciméter távolságra a földszin felett közelítőleg y, méterre jobbra, balra kinyúló karzaton egy keresztmetszetű erős vasbádog vezeték vonul el, melyben a járművek függélyes tengelyek körül forgó kerekei járnak. A kocsik két emeletesek; alsó emelete a jobb s baloldalra szétoszolva függ s vízszintes kerekeivel a bádog vezetékben nyer támpontokat. A mozdony viz- s szén-készletét alul hordja, mi súlyánál lógva vontató képességét emeli. Pensylvániai egyszoros vasút mozdonyánál nem tolonyos gőzgép, hanem egyszerű és olcsóbb forgó gép működik. Költségesebbek e vasutrendszernél a kitérők, mert mindenütt, mint az a svábhegyi fogaskerekű vasntnál is megvan, toló padokkal kell az állomásokat ellátni. Minthogy egy 25 kim. hosszú rendes vágányú vasút építési költsége 2 millió forint, következtethetjük, hogy egy egysínes vasutba fektetett alaptőke 1 millió forintot nehezen haladna túl. A környék csekély produktiv képességét s az utazási kedvét tekintve a jelen nem igen ösztönöz a kérdéses vállalatba kapni. Azonban megfontolandó azon tény, miszerint az olcsó s kényelmes vasút maga a távolságokat; az időt s költségeket számításba véve, 8 szórta megrövidíti és egész más életet önt az egész környék productiójába. Reményelhető továbbá, hogy az utazási kedv emelése következtében egy balaton melléki vasút személy- s árúforgalma sokkal erősebbnek mutatkoznék, mint jelenleg sejtjük. Pinkäsy Sándor, a raagy. nyugati vasút miiszaki tisztviselő)». (Folyt, kör.) A VIDÉK Balaton-Füred, aug. Il-én. Augusztus hó 11-én délután nagy sürgésforgás volt a »szeretetbázban“. Az udvaron úrhölgyek terítenek asztalokat, mindegyik arczában látszott ama titkos öröm, mely az egyszerű foglalkozásra készteté őket. Gyengéd női kezek rendezőnek mindent, egész csínnal voltak a hideg húsételek, sütemények stb. elhelyezve. A boros- és sörös palaczkok is rózsa-újjú Hébék által kezeltettek. Mit jelentsen mindez egy ily szegény intézetben? mi ezélja legyen ezen lakmározási előkészületnek ? A szeretet üté fel itt nemes laktanyáját, a szeretet táplálja, oktatja és neveli itt a haza elhagyott gyermekeit A szeretet hozott ma ide egy díszes hölgykoszorút, mely a szegény gyermekeket egy kis uzsonával akarja megörvendeztetni és részesíteni ama melengető anyai szeretetben, mely minden asszonynak úgyszólván vele született erénye. A fürdő vendégek közöl az intelligens izraelita hölgyek rendezőnek a „szeretetház“ növendékeinek egy kis uzsonát — melyre számos vendég jelent meg. A tisztaság, a rend- és fegyelem, mely ez intézetben uralkodik, mindenkit a legkellemesebben lepett meg. Az uzsonát a gyermekek szép őszhangzó éneke előzte meg, azután szép kezek oszták bőven az ételeket és italokat. Az intézet igazgatója, tanárok és vendégek is részesültek az uzsonában, mely után a gyermekek a tágas udvarban jókedvben játszva mulattak. A kegyelet, melylyel a vendégek az intézet irányában viseltetnek, szép példában nyilvánult. Gorove Jakab úr N.-Váradról 5 frtot ajándékozott az intézet legifjabb növendékének azon meghagyással, hogy a takarékpénztárban tőkésíttessék s az illetőnek akkor adassék át, ha az intézetet elhagyja. Kármán József ujverbászi lelkész, Lám Miksa felsőnyéki bérlő és Hubenai József Pestről, egyenként 5 frtot ajándékoztak hasonló meghagyással az intézet legjobb növendékeinek. Nyolczan valának kijelelve az érdemre és sorshúzás folytán hárman részesültek a szerencsében. Továbbá a kedves és szeretetreméltó Buchwald Teréz úrhölgy Veszprémből 5 frtot ajándékozott az intézetnek. A rendező úrhölgyek pedig magok közt gyűjtőnek 8 frtot, melyet az intézet kis koródájának ajánlottak. Végül a a gyermekek ismét énekeltek. Az igazgató- tanács alelnöke tek. Écsy László buzdító szavakat intézett a gyermekekhez. Az intézet igazgatója Nagy Áron úr pedig a növendékek nevében megköszönte a díszes hölgykoszorú és vendégek szeretetét és kegyeletét, melyet a szeretetház irányában tanúsítottak. Szép est vala, mindenki egy kedves és kegyeletes emlékkel hagyá oda a szeretetházat. ? ? Élőpatak, aug. 8-án. Tiszt, szerkesztő űr! Erdély ezen fürdője a látogatottabbak közé tartozik. Kies völgynyilásban fekszik, csínra, elegantiára nézve versenyez a magyar fürdők nevezetesebbjeivel. Az erdélyi fürdők általában azon bajban szenvednek, hogy nehezen hozzáférhetők, mert a vasutaktól távol feküsznek, a kocsiutak pedig nem a legjobb karban vannak s így az utazás kényelmetlen és hosszadalmas; azonban Élőpatak e tekintetben is kivételt tesz, mert a magyar keleti vasút Földvár nevű állómásától csak egy órányira van, honnan a fflr- dővendégeket elég kényelmes kocsik és elég olcsón szállítják Élőpatakra. Ily szűk pénzviszonyok között, mint most élünk, nem lesz fölösleges elmondanom, hogy itt az életmód is meglehetős olcsó; egy brassói családtól hallottam azt, hogy ők itt a fürdőn olcsóbban élnek, mint Brassóban. Daczára azonban az olcsóság- és kényelemnek az idén nem látogatják a fürdőt annyian, mint más években, s itt be kell vallanunk, hogy ennek egyik oka (itt általánosan uralkodó vélemény szerint) a politikai viszonyok állása. Élőpatak fűrdővendégei többnyire Moldva- és Oláhországból valók, nagyon természetes tehát, hogy nem merték elhagyni tűzhelyeiket a mostani keleti bonyodalmak miatt. Mások meg nem akarták veszélyeztetni életöket ezek közt a turkophil magyarok között. Akiknek nem tetszett ide jőni,azok otthon maradtak, vagyunk nélkfllök is elegen, s még pedig szép békességben élünk : magyar, német, szász, örmény, oláh stb., melyeknek mindenike képviselve van, de azért oly egyetértés van, minőt ily különböző elemekből álló társaságban találni ritkaság. A gyógyhatást ásványos forrásai eszközük, a források közül jelenleg három van felkarolva : a felső-, új- és alsó-kút, melyek a hosszannyúló sétány mentében egymás után következnek. Már reggel 5 órakor lehet látni a sétányon egyeseket, kik türelmetlenül várakoznak a kútak kinyitására. Hat órakor már minden vendég a sétányon van pohárral kezében, s egyik kúttól a másikhoz vándorol. Ugyanekkor megszólal a czigányzene is, mely őszintén megvallva különb, mint a b.-füredi. Zeneszó mellett sétálunk 8 óráig és iszunk vizet, 8 órakor bezárják a kutakat, a közönség lassankint kezd oszolni a vendéglőkbe reggelizni. Tizenegy órakor kezdődik a fürdés s azután az ebéd. Esti 5 órától kezdve 8 óráig az életrend épen olyan mint reggel. Mulatság kevés van, néha-néha vagyunk szerencsések egy-egy hangversenyben részesülhetni, hanem aki szeret a természet szépségeiben gyönyörködni, annak elég élvet és szórakozást nyújt a vidék szépsége. — Még csak azt akarom megjegyezni, hogy itt még a fényűzés a nők között sem oly nagy, mint más fürdőkben. ....th. A kereskedelmi ismétlőiskola. A múlt számunkban mondottakat előre bocsátva legyen szabad a kereskedelmi ismétlő iskolák számára általam készített és a t. kereskedelmi társulatnak módosítás, illetőleg jóváhagyás végett beterjesztett tantervet legalább főbb vonásaiban ismertetni. Ezen részletes tanterv a vallás és köz- oktatásügyi miniszternek 1872. évi iskola jelentésében foglalt és a kereskedelmi iskolákra vonatkozó meghatározásból indul ki. Ezen pont szóról szóra igy hangzik: »1. A legalsó fokú kereskedelmi intézetek lehetnek az úgynevezett vasárnapi-, vagy esti kereskedelmi iskolák, melyek a már üzletekben szolgáló oly gyakornok növendékek számára nyittathatók, kik a népiskolai törvény értelmében ismétlő iskolába járni köteleztetnének.“ »A vasárnapi-, vagy esti kereskedelmi iskolák tehát az ismétlő iskolát helyettesítik, ezen iskolákra nézve az ismétlő iskolákra megállapított tanterv és szabályok alkalmazandók azon hozzátétellel, hogy ezekben könyvvitel, kereskedelmi levelezés, kereskedelmi számtan, váltóisme és a nemzetgazdaság alapvonalai is taníttassanak.“ Az itt idézett pontok szerint tehát a kereskedelmi ismétlő iskola működésének kétféle irány van kitűzve, ugyanis: 1. A tanulónak az elemi iskolában sserzett ismereteit állandósítani és 2. Kereskedelmi szakismeret által a tanonezot életpályájára kellőleg előkészíteni. E czélok elérhetésének módja négy czikkben van előadva, melyek vonatkoznak: A. — A tanidő. — B. — A tanczél. — C. — A tananyagra és toldalékul — D. — Egy hozzá való szabályzat. A) A tanidő. Ezen czikkben hivatkozás történik az iskolatörvény 52. §-ára, mely szerint a tanidő egy-egy tanfolyam számára hetenként télen 5, nyáron 2 óra. Ugyanezen törvény 48. §-a az ismétlő iskolai tanítást 3 évre terjeszti ki. Évenként 10 havi szorgalmi időt lölvévéu, húsz—húsz hetet egy félévre számítva a tanórák száma egy évben 140, három óv alatt pedig 140.3 = 420 lene, megjegyezvén melléje, hogy ez minimális meghatározás. A kereskedelmi ismétlőiskola, miután az általános ismétlő iskolának föladatán kívül még különösen kereskedelmi szakismeretet nyújtani tartozik, több időt igényel hetenkint, mit a német nyelvtannak a tantárgyak közé való fölvétele is okoz- Egyaránt fölosztva a tanidőt a 40 hétre, egy-egy osztály számára hetenkint 4 órányi tanidőt fólvóve egy évben 40.4 = 160 óra és három év alatt 160.3 = 480 óra jutna és így eredményül három év alatt csak 60 órányi többletet nyernénk a fönt említett óramennyiséghez képest. Vajmi kevés idő, ha te kintetbe veszszük a kereskedelmi ismétlő iskolának különös czélját és azt, hogy a német nyelv is tanittassék! Miután még véleményezés van adva, hogy a nap melyik szakában adassék a tanítás, következik a második czikk: B) qA táncáéi. Valamely tantervnek legfontosabb része a tanczél kijelölése, legyen szabad ezen czikket szóról szóra idézni. »A kereskedelmi iskolák szervezetéből idézett pont ezen iskolák tanczélját legnagyobb általánosságban körvonalozza. De ez részletes tanterv lévén, itt nemcsak az kimutatandó, hogy említett czél hogyan érhető el az egyes osztályok által, hanem még az is kifejtendő, hogy az egyes tantárgyakra milyen föladat jut, hogy ama kitűzött tauczél elérhető legyen. A kereskedelmi ismétlő-iskolának első osztályába olyan tanulók jutnak, nagyobb részt, kik kedvező esetben az elemi iskolának őt osztályán, vagy egy, két gymnasiumi osztályon futottak keresztül. Énhez még azon körülmények is járulnak, hogy a tanulók különböző fokon álló iskolákból sereglenek össze és hogy egy nem csekély része az elemi iskolában, vagy gyinnasiumban nem jó sikerrel tanult. Azért az első osztályra azou föladat vár, hogy az egyes tantárgy ismételtetése közben a tanuló ismeretköre kiegészíttessék, ál- landósíttassék és kibővíttessók oly formán, hogy a tauulók ez elemi mivelődése egyenlő színvonalra emeltessék. A második osztályban a megkezded irányban haladva uj ismeretek elsajátíttatása által gazdagítandó a tanulók szellemi látköre oly annyira, hogy ez a szükséges tudnivalókban hézagot ne érezzen. De mind az áltai az első, de különösen a második osztályban az ismeretek kereskedelmi irány bau nyújtandók, hogy a tanuló a két alsó osztálybau kellőleg előkészítve legyen a felső osztályra. A harmadik osztály hivatva van csupán szakképzettséget, azaz kereskedelmi ismereteket szorosabb értelemben nyujtaui és azért ez osztály felső, vagy kereskedelmi osztálynak nevezhető. Az egyes osztályok föladatáról ezt előre bocsátván nézzük most, hogy miképen éreudók «1 ezen czélok az egyes tantárgyak által.
