Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-05-13 / 19. szám

mely annyiszor adá tanújelét lelkes vendég­szeretetének, s a honfiúi érzés nyilvánulásának. T. olvasóim előtt ismeretes már török vendégeink fővárosi fogadtatása, valamint itt időzésének minden kis mozzanata, s nem té­vedek, ha azt állítom, hogy szeretett hazánk­ból történt eltávozásuknak minden kis {részlete, s így kanizsai fogadtatásuk s ittlétök is: még­sem lesz tán érdektelen, ha ez utóbbiról önöket, mint szemtanú, részletesebben értesí­tem. S habár kedves vendégeink soraim meg­jelenésének idejére túlszárnyalták a tengerek hullámait, s ezernyi kellemetlenségei majd veszélyei daczára saját hónuk földére léptek, még is lesz tán soraimnak annyi jelentősége, hogy a hátra maradt reminiscentia ez által egy újabb, bár gyönge támaszt nyer. Folyó hó 4-én a fővárosból jövő távirat adá tudtára városunk lakósságának, hogy a reá következő napon török vendégeink hazá- jokba visszatérve városunkat is utjokba ejtik. Azt azonban többszörös kérdés után sem tu­datták, vajon időznek-e itt, vagy tovább men­nek. Ez azonban mitsem változtatott a lelke- sültség állapotán, a fogadtatás és vedégszere- retet kifejezésének mértékén, sőt tán fokozta, amint csakhamar be is bizonyúlt. F. hó 5-én két óra után robogott a pályaudvarba azon vonat, mely vendégeinket egy időre nekünk átszolgáltatá. A fogadtatás nagyszerű volt, olyannyira hogy gyenge toliam nem volna ké­pes annak részletezésére, vagy a részletekre való visszaemlékezés szülte érzet, tán keze­met is lebilincselné. Az e czélra alakúit harminczas bizottság, a tűzoltók testületé s egy megszámlálhatlan néptömeg foglalta el a fogadási helyet s az utczákat, melynek lelkesültsége leirhatlan. A pályaudvarban Farkas László főgyrnn. igazgató fogadta őket magyar beszéddel, me­lyet Dr. Blau Simon úr tolmácsolt török nyelven, ki több ideig volt a török hadsereg­ben orvos, s ez alkalommal is török dísz egyenruhában várta s fogadta az érkezőket, most pedig üdvözölte tolmácsként az érkezette­ket. Ezután még több beszédet hallottunk mindkét részről, melyeknek végeztével török testvéreink városunkat is megtisztelendők lá­togatásukkal az óriási néptömeg kíséretében ide érkeztek. Több űrhölgy honleányai érzelmeinek kifejezést adandó, már a pályaudvarban pom­pás csokrok- és koszorúkkal ajándékozd meg a virágot különben is kedvelő törököket. A vendégek elszálásolása az „Aranyszarvas“ ven­déglőben történt; itt volt bevonulás után a számukra rendezett díszebéd is. Ennek végez­tével többen sétálgattak a városban vendé­geink közöl polgároktól kísérve, s mindenfelől barátságos és lelkes üdvözlettel fogadva. Említést érdemel, hogy épen ezen este tartatott ugyancsak az „Aranyszarvas“ dísz­termében a főgyrnn. ifjúságnak ének- és zene­iskolája javára rendezett hangversenye, hova eleinte a török vendégek is meghívandók jva­idnak, s néhány an meg is jelentek, de csak a kezdetén valának jelen, mivel az esti bankett megváltoztatott s a hangverseny idejére esett tervezetének keresztülvihetése miatt onnan elhivattatának, még pedig a közönség nem kis sajnálatára. A hagverseny s ennek végeztével rende­zett tánczvigalom iránt érdeklődő török ven­dégek mégis visszatértek több úrhölgytől be­vezetve, s a díszes még eddig ily szép számmal egybe nem gyűlt közönség lelkes éljeueitől kisérve. Az öregek érdekődéssel nézték a csár­dást vígan lejtő párokat, a fiatalok pedig szí­vesen időztek az őket bevezető szép hölgyek karján, míg utóbb ők is a tánczoló párok közé vegyültek s megkisérték nemzeti tán- i 'unknak az ő részökre való sikerét. Termé­szetes, hogy nem ment az úgy, mint született magyarnak, de mégsem tágítottak a jóvérű fiatalok, s a közönség tapsai és éljenzései közt tánczoltak tovább. Szépeink, úgy látszik nagy hatással voltak a fiatal törökökre, mert ezek az öregek eltávozása után is szívesen vissza­maradtak, beszélgettek s tánczoltak. Másnap délben ismét bankett, egy­szersmind búcsúebéd volt számukra, melynek végeztével, az esőszakadás daczára, nagy kö­zönség kísérte őket fájdalmas részvéttel a vasúti állómáshoz, hol Hofmann Mór, a „Zala“ szerkesztője intézett hozzájok búcsúbeszédet. A közönség meg volt hatva, a távozó vendé­gek közöl többen sírtak, kiknek nevében Me- Jiemed effendi kijelenté, hogy, habár el is távoznak testileg, szellemileg mindig köztünk maradnak. A fiatal törökök közöl néháuyan kezet csókoltak a hölgyeknek, kiknek ismerete [mty jó hatású s kedves volt a távozó fiatu­nkra nézve, bizonyítja az, hogy Eaghib bey, ^jú szőke török fogadást tőn, miszerint ! worn hó múlva meglátogatja ismét váro­sunkat. Erre a meghatottság legnagyobb foka elindultak, kísérve a fogadó bizottság tagja s a Budapestről érkeztektől egész , , ktornyáig, hol országunktól is búcsút vet­őn ' c|úktornyai közönség élénk részvéte és c VK^ből jövő könyezés mellett, minő ;í ‘s egymást igazán szerető testvér múlása alkalmával jöhet létre­Búcsúbeszédét az öreg Szulejman seyk franczia nyelven, innen B. Kas Ivor által ma­gyarra fordítva adta át, mely távirat útján már közöltetett. Ezután elhagyták édes hazánk határát is. Kövesse őket hazájukba testvéreik­nek áldás kivánata s szeretete, engedje továbbá a magyarok Istene, hogy a két testvér nem­zet közt létre jött rokoni kötelék mindinkább megszilárdúljon, s a derék török nép, megsza­badulna elleneinek jogtalan támadásaitól a műveltség s szellemi nagyság oly fokára jut­hasson velünk testvérével együtt, hogy egy­másnak büszkeségei lehessünk a nagy világ szemei előtt! Sí. L. Fürdészeti levél Balaton Füredről. Az egyes alkatrészek részletes gyógy­szertani leírásából kitűnik, hogy a füredi sa­vanyú vízben részint olyanok foglaltatnak, melyek az anyagcsere zavarait hárítják el, részint pedig olyanok, melyek a szövetek zsongítására szolgálnak. A füredi savanyu viz azonban ép oly kevéssé egyetemleges gyógy­szer minden kigondolható betegség számára, mint bármely más ásványvíz. Szervi elválto­zások sem ivó gyógymód, sem egyéb gyógy- eljárások utján nem gyógyíthatók, s csakis ezen bajok enyhítéséről lehet szó. A füredi savanyu viz alkatrészeinek összhatása folytán következő, a tapasztalat által igazolt javalla­tok állíthatók fel: a gyomor- és bélhuzam, az epeutak, hugy- és női ivarszervek torpid alakjainál, vérszegénységnél, görvélynél, sáp­kór, méliszenv, rásztkórnál, váltólázas ismétlő­dés iránti hajlamnál stb. — A légző szervek idült hurutjánál a savanyu viz tejjel vegyítve alkalmaztatik; azonban ily esetekben nagy elővigyázattal kell eljárnunk, névleg güműkór iránti gyanú vagy vérköpési hajlam esetében, az ásványvizet teljesen kerülnünk kell. Az ivó gyógymóddal együttesen fürdő­gyógymód is alkalmaztatik, mely czélra Füre­den ülő- és kádfürdők állnak rendelkezésre, utóbbiak melegített tóvizzel (mely a közönsé­ges vízfürdő zsongító hatását emeli), töltetnek, továbbá gőzfürdők, vasas gázfürdők, zuhanyok és a Ferenc-József kútból táplált hideg bas- sin-ek (hőmérsék 9—10° E.) Az első helyet azonban valamennyi közül a balaton tavi sza­bad fürdők foglalják el, ezeknek köszöni Fü­red a tengeri fürdő és éghajli gyógyhely hírnevét. Ha végre felemlítem még, hogy Füreden czukorgazdag és savszegény szőllőket találunk, melyek szőlőgyógymódra alkalmas esetekben utókura gyanánt használhatók, s hogy a ba- latontavi iszap górcsőileg kimutatható ásványi, állati és növényi alkatrészeinél fogva erőművi bőringer gyanánt mint elvezető szer gyakran sikerrel alkalmazható — úgy Füred természe­tes gyógyhatányai egész összeségét felhoztam s visszaidéztem a kartársak emlékébe. * * * Ami Füred hygieniai és társadalmi kö­vetelményeinek megfelelő gazdászati berende­zését illeti, itt csak a közérdekkel bírók legyenek felemlítve. Két vaspálya érinti a fürdőhelyet; a délyi vaspálya Siófok végállómással, lionnét naponta kétszer, egy óra menetben, a „Kis- faludy“-gőzös közlekedik Füreddel, — és a magyar nyugoti vaspálya Veszprém végállo­mással, honnét kényelmes bér- és társas ko­csikon két óra alatt, a regényes „Nosztori völgyön“ át érkezhetni Füredre. A fürdőhelyben m. kir. pósta- és távirda hivatal és egy jól berendezett gyógyszertár van. Füred, a Benczerend tulajdona, az ura­dalmi fürdőigazgató részéről jó kezelésnek örvend; a példás rend fölött egy m. kir. für­dőbiztos őrködik. Egy nagy, árnyas park, tágas sétányok, pompás rózsaültetvények, tisztán tartott por- és sármentes utak vannak a gyógykútak és fürdők közelében és a Balaton partján. A gyógyívó vendégek gyülhelyét a felső sétányon levő Ferenc-József-kút képezi, hol reggél és estve zene játszik, és hol egy tej- és juhsavó- ivóhely is van berendezve. A kedély vidítására szolgálnak: sziu- előadások, tánczestélyek, bálok, hangversenyek, tombolajátékok, kirándulások a regényes kör­nyékbe, vizen és szárazon, csóuakázás a Ba­latonon, fesztelen, társas élet sat. Az étkezés a vendégek szükségleteinek megfelel, minden osztály ellátásáról, valamint teljes peusióról is gondoskodva van. Jó ivó­vízben, mely egészségesek és betegek első föltétele, Füred a fürdőhelyek között ritkítja párját. A park szélén levő kút édes vizét methodikai vizkurára is használom. Minden lakházban száraz, tiszta lakások állanak rendelkezésre. Az uj fürdő- és a ké­nyelmes Horváth-ház, mérsékelt ár mellett, nagyobb követelménynek is eleget tesz. A kezelésem alatt álló Horváth-házban, az orvo­sokat és családjaikat különös kedvezményekben részesíteni képes vagyok. A gyógyidény hivatalosan május 15-étől szeptember 15-éig tart. De nem ritkán már április vége felé jönnek vendégek a tej kúrát tartandók, és még október elején is vannak ott, a szőlőkura végett. Ideges, és alhasi be­tegeknek a tavaszi és őszi, vérszegények és senyveseknek a nyári hónapok ajánlhatók kú­rára Mellbetegeknek Balaton-Füreden való tartózkodás az egész nyáron át hasznos és kellemes. Dr. «Mangold Henrik. Gyakorló fiirdöorvostól Balaton-Füreden. HÍREINK. »Veszprém város t. közönségéhez! — A mához egy hétre megnyitandó vándorgyülés- és munkakiállításra annyian jelentkeztek már, hogy a végrehajtó bizottság az idő rövidsége miatt kénytelen a t polgártársakat felkérni, szíveskedjenek bejelenteni, kik hajlandók még vendégeket elszállásolásra magukhoz venni. Tisztelettel a végrehajtó bizottság. »Személyi hír. - Dr. Kádas Rudolf kir. tanácsos és győr-taukerületi főigazgató úr ma vasárnap délután fog városunkba érkezni a nagygymnasium hivatalos megtekintése végett. »Gyászhirek. — Cseresnyés Nándor já- rásbiró urat és családját mély gyász érte, amennyiben mostoha-atyja, a köztiszteletben állott László Dávid múlt pénteken reggel hosszas betegség után jobblétre szenderűlt. A gyászjelentés így szól: Özvegy László Dávidné született Kazay Borbála — Cseresnyés Nándor a maga és neje Vermes Árpádin, úgy kiskorú gyermekei Cseresnyés Istváu, Cseresnyés Jó­zsef és Cseresnyés László neveikben fájdal­mas szívvel jelentik a felejthetlen férj, tekintve ipa és nagyatya László Dávidnak folyó 1877-ik évi május 11-én reggeli 6 órakor, hosszabb betegeskedés után életének 65-ik évében tüdő­vészben történt gyászos elhunytát. A boldo- gultnak hült tetemei f. hó 12-én délután 5 órakar fognak az alsóvárosi sirkertben örök nyugalomra eltételni. Veszprém, május ll-én 1877. Béke hamvaira! — Várpalotáról vesz- szük e sorokat: T. Baján Imre urat a Sztá- rai-urodalom köztiszteletben álló tiszttartóját nagy csapás érte. Két hét alatt egy kecsteli hét éves Gizella nevű kis leányát és forrón szeretett hitves társát vesztette el. Béke lengjen hamvaikon! A megszomorodott férj és apa lelje vigaszát hátramaradott három gyermekében és azon békítő öntudatban, hogy minden tőle kitelhetőt elkövetett a két drága élet megmentésére. *A török sebesültek részére. — E hét folytán 28 frt GO kr. és egy jó csomó tépés és sebkötő-ruha küldetett be szerkesztősé­günkhöz. Az adakozók neveit a nagy tárgy­halmaz miatt kénytelenek vagyunk jövő szá­munkra hagyni. Egyúttal bátrak vagyunk vá­rosunk t. hölgyeit felkérni, kegyeskedjenek a török sebesültek részére tépést készíteni és hozzánk beküldeni, mi a legnagyobb készség­gel rendeltetése helyére fogjuk azt küldeni. »A megyei állandó népnevelési bizott­ság, mint lapunkban jelentve volt, e hó 8-án d. u. 4 órakor tartotta meg szervező ülését. Sárkány Miklós elnök úr ő nagysága szép és tartalmas beszéddel üdvözölte a tekintélyes számmal egybegyűlt bizottsági tagokat és rö­vid vonásokban előadta az ülés czélját. Ez­után jegyzőválasztásra került a sor. Lévay Imre lett kiszemelve, de sok teendői miatt a benne helyzeti bizalmat megköszönvén, a jegyzőséget el nem fogadta, helyette Véghelyi Dezső rendes és Eák János helyettes jegyzőknek választattak meg. Erre élénk vita keletkezett a népnevelési bizottság tulajdonképi czélja és ezen czél kiviteli módozatai körül, míg végre Molnár Aladár orsz. képviselő úr indítványa folytán albizottság küldetett ki, mely a szer­vezés módozatait megállapítsa, ezen albizott­ság Sárkány Miklós elnöklete alatt Molnár Aladár, Tatay Sámuel, Kőrösy Lajos, IIocli- muth Ábrahám, Véghelyi Dezső, Eák János és Lévay Imre tagokból áll. Ezzel az ülésnek este 7 órakor vége szakadt. “Mükédvelö előadás. - A veszprémi önkéntes tűzoltó-egylet tagjaiból alakított műkedvelő társulat múlt csütörtökön tartotta negyedik előadását. Színre került: „Három kalap“ vígjáték 3 felvonásban. Irta Hennequin Alfréd, ford. Sz. K. A darab a pezsgő fran­czia társaséletből van merítve és az előadás­ban is bizonyos gyorsaságot követel, hogy a látszólag sikamlós következtetések a gyors fejlemények által élőket veszítsék. E fejle­mények voltak műkedvelőinknél egy kissé lassúk, különben a közönség jól mulatott és jutalmul tapsolt. Biró Margit úrhölgy (Isa­bella) előadásról előadásra mind inkább kezdi a közönség rokonszenvét helyes alakítása és bátor fellépése által kivívni. Suli Mari urhölgy (Lucza) a szokott szende alak volt. Dobner Vilma úrhölgy (Anette) első felléptével szép reményekre jogosított. Matauschek László úr (Dupraillon) a félelem és remény közt válta­kozó érzeményeket helyesen tüntette elő; Heider Antal úr (Baptiste) a darabban meg- kíváutató gyorsaságot ügyesen fejtette ki, ő valamint Balogh Károly úr (Silvester) ele­mükben voltak. Zwicker Ferencz úr (Temidart) játékában észrevehető volt bizonyos jótékony könnyedség, végre Tislér Sándor úr (Ditter- vey) phlegmatikus modora emelte a komi­kumot. »Munkakiállítási ügyek. - Jövő vasár­nap a munkakiállítás megnyitása napján, délelőtt y, 9 órakor ünnepélyes sz. mise fog a piáristák templomában tartatni, melyre az ipartestületek a végrehajtó bizottság által már meghívattak. — Á munkakiállításra megyénk orsz. gyűlési képviselői Békássy Károly, Hun­kár Sándor, Molnár Aladár, Nagy Ignácz, Papp Gábor és b. Üchtricz Zsigmod, valamint Ráth Károly képviselő úr is külön levélben meghivattak. — Holnap — hétfőn — kezdik a kiállítási termeket rendezni, és szerdától fogva kiállítási munkák már elfogadtatnak. Több vá­ros és ezek közt különösen Pápa városa 3 képviselőt küld városi költségen kiállításunkra. »Siófoki levelezőnk írja, hogy az ott átutazó softák üdvözlésére a szomszédos Kiliti, Szabadi, Füred és más községekből számosán gyülekeztek össze. A kedves vendégek %11 órakor érkeztek meg, kiket Gózon Gyula kiüti ref. lelkész fogadott jeles üdvözlő beszéddel. A villás reggeli alatt a siófoki dalárda a „szittya vitézek“-et éneklé. Az enyingiek, mint Enying- ről értesülünk, Nagy Géza lepsényi jegyző úr által értesítve, Lepsénybe rándultak a softák üdvözlésére. A vendégeket itt Nagy Géza üdvözölte, ezután Sheik Szulejmannak, Schle­singer N. lepsényi úrhölgy, a többi softának több hölgy nyújtott át díszes virágcsokrokat. »Megyénkben talált régiségek. — Balogh Imre, enyingi lakos, midőn luczernás földjét forgatta, érdekes régiségekre bukkant. Állnak ezek egy füles szép alakú korsó-, egy súlyos tál-, melynek alja szokatlan czifra karika- diszítményekkel van ellátva, egy több darabra tört bogrács alakú edény-, valamint négy darab lószerszámkulcsból, mely tárgyak mind bronzból valók. Ezeket kiegészíti egy tűz fölé való vasrácsozat és egy a korsóban talált kagyló. Euying környéke megérdemlené, hogy régészeink olykor-olykor oda is elnézzenek. »Közegészség. — A betegforgalom a le­folyt két hét tartama alatt városunk terü­letén ismét tetemes volt. A légzésszervek bántalmai ritkultak ugyan, de a helyett váltó­lázak, csúzok, mirigybántalmak nagyobb szám­mal s szórványosan hagymázas jellegű kór­állapotok is merültek föl. Dr.Jischer Déla. Elhaltak ápril 27. — máj. 11. Ápril 27-én Pataky Márton, 6 éves, tüdőlobbau; ápril 29-én Neugebauer Mária, 4 éves, hörglobban; ápril 29-én Gotisza Jó­zsef, 68 éves, gutaűtésben; ápril 29-én Molnár Erzsébet, 2 éves, sorvadásban; máj. 2-án Svauke Nina, 4 éves, hörglobban; máj. 8-án Bossáuyi József, 18 éves, tüdőgümőkórban; máj. 3-áu Fa Károlyné Nemesik Mária, 24 éves, tüdőgümőkórban; máj. 8-án Özv. Hor­váth Jánosné. 76 éves, végelgyengülésben; máj. 6-án Takács Gyula, 1 éves, hörghurut­ban; máj. 7-én özv. Pápai Katalin, 81 éves, aggkórban; máj. 8-án Szabó Julia, 3 hónapos, hörghurutban; máj. 8-ánSzabó Gyula, 7 hetes, nyavalyatörésben; máj ’ 9-én Egréczi János, 63 éves, hörghurutban; máj. 9-én Szűcs Ferencz, 5 hetes, hörghurutban; máj. 9-én Endrédy János, 73 éves, gutaűtésben; máj. 10-én Lusztig Róza, 3 hónapos, hörghurut­ban; máj. 11-én László Dávid, 64 éves, tüdősorvadásban. — Szül. 7 fiú és 18 leány. »Házasságra lépett: Burchardt Lörincz Horváth Juliánnával, Konkó János Bóday Teréziával, Török József Győréi Zsófiával, Nagy János Supka Ágnessel, Király András Varga Rozáliával, és Nagy István Szabó M. Időjárásunk május 5—12. Máj. 5. Sz. r. — dél.— este tiszta 11° E. Máj. 6. V. r. enyhe borús 8° R., dél. szakadó eső 9° R. este esős 8° R. Máj. 7. H. r. esős 7° R., dél. borúit 109 R. este enyhe borús 10° R. Máj.8. K. r. borús 9° R., dél. napos széllel 16° R., este esős 11° R. Máj. 9. Sz. r. esős 10° R., dél. napos 16° R., este felhős 10° R. Máj. 10. Cs. r. borongó 11° R., dél. napos 19° E., este borús 11°R. Máj. 11. P. r. borús 9°R., dél. napos 16° R., este tiszta 13° R. Máj. 12. Sz r. borúit 11° E., dél. napos széllel 18° R, Különfélék. A török vendégeket az egyes vas­úti állomásokon nagy ovatióval és lelkese­déssel fogadták az illető vidékek lakosai. — Promoutortól kezdve Nagy-Ivanizsáig minden állomáson küldöttség és óriási néptömeg várta a keresztülutazó törököket. Tárnokon, Nyéken, Martonvásáron. Székesfehérvárott, Szántódon, Bogláron, Siófokon és Keszthelyen alig akart megszűnni a felriadó éljenzés, mikor a török küldöttséget szállító vonat a pályaudvarba be­robogott ; üdvözlő beszédeket tartottak, virág­bokrétákat szórtak a törökökre, kik könyező szemekkel mondtak köszönetét a véndégszerető és lelkes fogadtatásokért. — Nagy-Kanizsán egy napig időztek, másnap folytatták útjo- kat és Velenczéből még egy utolsó Isten hozzádot mondottak, mely így hangzik: Min­dig telve vagyunk hozzátok való szeretettel. Csak az bánt, hogy távol vagyunk kedves testvéreinktől; a hozzátok való szeretet ma­radandó, - eltörülhetetlen marad szíveinkben; hálánk örök leend. Midőn a kedves, nemes Magyarország határán könytelt szemekkel el­váltunk, ott hagytuk szívünket és szeretetüu- ket; reméljük, meg fogjátok őrizni, amily nemesen fogadtatok. Isten veletek, kedves

Next

/
Thumbnails
Contents