Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-04-29 / 17. szám
Ázsiában már megindult a harcz. Az összeütközés Erdehan környékén történt, mely azzal végződött, hogy az oroszok visszavonulni kényszeríttettek. Egy további ütközet Tumu mellett vivatott oroszok és törökök közt. Az ázsiai határon tehát egész nagyságában kitört a harcz. Ami az európai csatateret illeti, erre vonatkozólag hiteles hírek azt állítják, hogy az orosz 300,000 embert vet a Dunához, mely haderőből mintegy 70,000 ember már Romániában van. A törökök, miután a. románok sietve elhagyták Kalafatot, egy hadosztálylyal megszállják azt, míg seregük zöme a várnégyszögre támaszkodva fogja bevárni az oroszok offen- siváját. A szultán vezéreihez intézett sürgönyé' ben a többi közt ezeket mondja: Oroszország meg akarja semmisíteni jogainkat, függetlenségünket, országunkat. Oroszország megtámadott minket. Isten, az igazság és jog védője, győzelmet ad nekünk. — Ha szükség leend, a szultán a Khalifatus és szultanatus szent zászlaját felemelve, a hadsereghez fog menni- A szultán kész életét az ország becsületéért és függetlenségéért feláldozni. A VIDÉK. B.-Füred 1877. ápr. 19. T. szerkesztő úr! Minden gyógy- és fürdőhelynek három úgy nevezett idéuye van: a munka, a gyógy és szórakozás, végre a nyugalom idénye. Az utóbbin B.-Füred már átesett, de annál jobban foglalkoztatja az első. Az ember úton-útfélen mindenütt munkásokkal találkozik, oly any- nyira, hogy jeles fürdő-intézetünk jelenleg joggal nevezhető egy kis munkás-gyarmatnak. Különben ha valaha, most ugyan rá is fér az újítás, javítás és tatarozás; mert amit az idő még sokáig megkimélt volna, elpusztította az elemek romboló harcza. A Balaton kies partját a vihar és hullámok tusája egészen elrombolta, elmosta; a fürdő-hidat szétrongálta és elhordta, sőt magában a fürdőben is igen sok kárt okozott. A fíirdő-igazgatóságnak azonban jó eleve gondja volt arra, hogy Füred érkező díszes vendégeit mint hamvaiból feltámadt Phönix megifjodva üdvözölhesse. A megifjodott fürdőt az idén az újjá alakulás ünnepén, Pünkösd napján fogjuk a megifjodott Kisfaludy- szobor ünnepélyes leleplezésével megnyitni. — Intézkedés történik, hogy ezen alkalommal az ország minden részéből nagyon leszállított díjak mellett kéjvonatok rendeztessenek, úgy szintén, hogy az előreláthatólag nagy számú vendégek lehetőleg jutányos árak mellett minden tekintetben elláttassanak. A vendégek a nemzeti kegyeletes ünnepélyen egyebek mellett abban is fognak részesülni, hogy élvezhetik a füredi rózsaidényt. — Vegetationk daezára a kellemetlen időjárásnak igen előrehaladt s reméljük, hogy mint többnyire, a kellemetlen áprilist vigan mosolygó május fogja felváltani. A gőzfürdőt sajnosán nélkülöző környék érdekében megemlítem, hogy fürdő-igazgató- ságunli^ntézkedé^ felbontatlanul sutba kerülnek a még mindig hő huszárnak. A szolgáló sok szószaporítás után végre kimondta azt is, mi már régen szívén feküdt: — „Te Évi te, hallod, tudod-e mit beszél a falu?“ — »Bánom is én akármit beszél“ felelt daczosan a „kisaszony* összevonva sötét pilláit. »Pedig jól tennéd, ha bánnád!“ folytató Marcsa, »mert azt mondják, hogy ez a sok czifraság mind csúfság rajtad, hogy te a főispán szeretője vagy.“ — »Azt mondják? szólt Eveline, felemelve fürtös fejét, mi alatt arcza kipirult, szemei szokatlan fényben égtek, ajka lázasan pihegett, mik oly széppé tevék őt, hogy Marcsa meglepetve tekinte rá. — „Hát csak hadd mondják, csak hadd mondják, majd még többet is mondanak !* Erre ott hagyta a szegény szolgálót s rohant fel egyenesen a főispánhoz, hol utá- nozhatlan ügyességgel az erényes Werner Magdolna szerepéből játszott el egyet, panaszos hangon mondva el, hogy ő, bár szíve repedjen is meg a főispán után, de tovább egy perczig sem marad, hol női erényei a „mende-mondák“-nak kitéve vannak. Szavainak hatását emelék számításból lebontott szép hajzata, lázasan lihegő keble s rendelkezésére álló könnyei. A főispán egy ideig némán s mozdulatlanul szemlélte a léányt, ki e leirt helyzetében igen hasonlított egy Medeához; végre magához intette azt és — — — Két hét múlva a falu templomában tisztetetes Nagy Jónás úr stentori hangon .rdeté, hogy: Méltóságos Ágasváry György ispán úr, a Lipót-rend vitéze, kir. tanácsos b. stb. veszi magának hites társul Kelemen minden vasárnap a közönség rendelkezésére áll, egyszersmind a szükséges számú szobák is berendeztettek. — A „Kisfaludy“ gőzös egy hét óta májusig minden szerdán, május 1-tói 20-ig minden szerdán és szombaton, ezentúl pedig naponkint rendesen közlekedik Siófokkal. Ismerve t. szerkesztő úrnak a b.-füredi fürdőintézot iránti szíves jó akaratát, időnkint közleményeket Ígérve, vagyok tisztelettel ?? Pápa 1877. ápril 23. T. szerkesztő úr! Becses lapja legutóbbi számában a pápai f. hó 17-iki műkedvelői előadás csak néhány sorban leven közölve, engedje meg, hogy néhány sorral kiegészíthessem. — A czél, az élte legszebb idejében, alig 20 éves korában, — egy reményteljes pálya elején elhunyt ifjú költő verseinek kiadási költségei — hogy fedezhetők legyenek, — eléressék, a műkedvelők iparkodtak a műsorozatot érdekessé, vonzóvá, változatossá tenni. S száudokuk sikerült, mert oly darabokat, mint „A váró teremben,* — „Chassé Croissé* — »Házasság politikája* adtak elő, s az első darab után , Az uj nevelőnő* a második után, — »Stuart Mária és Erzsébet királynők találkozása Fethering- hayban“ — Kaulbach festménye után — s végül »Szeret nem szeret?“ — élőképek alakíttattak. A fellépők legtöbbjét már az előző évről előnyösen ismeré a közönség, — hozzá járulván ehhez a nagy újdonság, az élőképek, — nem csoda ha a színház a szó szoros értelmében tömve volt. — Három nappal az előadás előtt páholyok már nem voltak kaphatók, az ülőhelyeket szaporítni kellett, daczára, hogy a zártszékeknek több mint fele támlásszékké Ion átalakítva. — De meg is érdemiették a műkedvelők a pártolást, mert túlzás nélkül állítható, hogy a múlt és a jelen évi műkedvelői előadások közül egy sem sikerült úgy mint ez. — Mányoky Róza k. a. ezúttal főleg »Csegey Margit“-tal mutatá be újra jeles alakító tehetségét s a szinpadoni jártasságát, Kelemen Gizella k. a. „Walleray asszonyt,* — kiválólag azonban „Betti komor- nát* — melyet már a télen Győrött is játszott nagy tetszés mellett, — adta élethűen és ki- j fogástalanul; Bermüller Vilma k. a. pedig a kis Eliz, — a csevegő, a nevetgélő kedves ; kis Eliz szerepében hódított s aratta a meg érdemlett tapsokat. — A férfi szerepek szintén jó kezekbe kerültek s Neuman Béla, mint »Csegey Sándor* — Szeglethy György — „Danglars s Tátray Lajos* — Mányoky Gyula — »Danglars Pál“ — Baráth Zoltán, Grosz István, a közönség teljes elismerését vívták ki játékaikkal. Az élőképek, melyeknek alakításában a most említett hölgyeken kívül Stampfl Gusz- távné (mint Erzsébet) Tscheppen Olga (Stuart Mária) Wolf Cacilia (az ujnevelőnőben mint úrnő) s Tscheppen Jolán vettek részt, — minden várakozást felül mulólag sikerültek. — De hogy is ne, — midőn városunk legszebb hölgyei vettek benne részt, s midőn a jóizlé- séről ismert Lepossa Dániel és Hercz Dávid úrak voltak rendezőik. Valóban egy kedves emlékű s a szellemi élvezetet szeretőknek egy tán felejthetlen estét szereztek műkedvelőink, kik lehetővé tették, nem csak Újvári Elek költeményeinek kinyomatását, de számára egy síremlék felállítását is. Hogy nemes buzgalmuk a közönség részéről, — ki óhajtva várja őket újra látni mielőbb a színpadon — teljes elismeréssel találkozott, mondanom szükségtelen. x — y Fiirdészeti levél Balaton-Fiiredröl. Minden savóintézet egyúttal éghajlati gyógyhely. Füredről azt állíthatjuk, hogy első sorban éghajlati gyógyhely, azután savóintézet, melynek gyógyeredményei azonban a kiimáéi mellett szintén második sorban érdemelnek figyelmet. A savó tápértéke tüdővészes bánta- lomnál csekély. Füreden juhtejből készítik azt, mely a lótej kivételével, mint tudva van, a legtartalomdúsabb, mennyiben 4,20% vajat, 15,3% sajtanyt és 2—3% tejczukrot tartalmaz. A savó nagy mérvű hő-fejlődésnél hűsí- tőleg hat, gyorsítja a kiválasztási folyamatokat s énkép a vér képlékeny alkatrészeinek csökkentése folytán inkább pozsgás alhasi bántalmak ellen alkalmas mint tüdővésznél, hol a mindinkább jobban elterjedő tejkura által kiszorítva lesz. Legújabban Preyer elméleti magyarázatot adott azon felvételnek, hogy a savanyu tej estve adagoltatván, üde álom előidézését közvetíteni. Preyer azt találta, hogy állatoknál elfáradás esetében az izmokban tejsav halmozódik fel; ennek folytán ő a tejsavat mintáz elfáradás terményét altató szernek tekintve, állatoknak tej savas nátront adagolt, s mély álom bekövetkezését észlelé. Ezen elmélet — nézetem szerint — igen gyenge, mivel tapasztaljuk, hogy például gyomor betegeknél, kik gyakran kivétel nélkül savanyu tejjel élnek hosszabb ideig, s kik ez elmélet szerint ily »altató szerrel* telítve volnának, ép oly kevéssé lép fel szunykóros állapot, mint azon tüdőbetegeknél, kik esténkint savanyu tejjel élnek. Miután az éghajlatot s a Balaton tavat mint gyógyhatányt kiemeltük, szükségkép Füred savanyú vizeire kell áttérnünk. A »Ferencz József kút* ivó gyógymódnál leginkább van használatban. Vegyelemzését még néhai Heller tnr. ejtette meg. Ez utóbbi szerint a füredi „szénsavas, sóségvényes, vasas vízben* foglaltatik szabad szénsav (19,2450 szemer egy polgárifontban) és kénsavas natron (6,0365 szemer egy polgárifontban), melyek azt oldó hatású savanyu vízzé minősítik. A szénsav, mint tudjuk, gyorsítja a verőczéri vérkeringést izgatólag hat az idegrendszer érző idegeire, kiválólag a gyomor- és bélidegekre, honnan hatása az egész idegrendszerre elterjed. Ép ily módon hat a hajszáledényrendszerre, miért a füredi viz ellenjavalva van oly egyéneknél, kik vértorlódásokra, vérzésekre hajlamosak. Miután a gázok a bőrön is áthatnak, a szénsav izgatólag hat ez utóbbira. A Ferencz József kútból czélszerű készülékek segélyével előállított langyos vasas gázfürdők a bőrön zsibongó érzést, melegséget és pirt idéznek elő, elősegítik a bőr- és hugykiválasztást s azért mint zsongító-izgató fürdők ismervék. — A kénsavas natron gyorsítja a bélmtíködést, anélkül, hogy a béledényeket felette izgatná, inkább emésztést elösegítőleg, mint hajtólag működik, mivel a szívós és pangó nedveket mozgásba hozza, az epeképződést szabályozza és a májvérbőségét csökkenti. — Ezenkívül, noha kis mennyiségben, még konyhasót (0 6989 szemért egy polgári fontban) találunk a füredi savanyu vízben, mint az alhasi szervek legtermészetesebb izgató szerét és szénsavas natron-t (0,8294 szemért egy polgári fontban) mely I emésztési gyengeség és feles savképződés | eseteiben, a gyomor tevékenységet lényegesen előmozdítja. — Egyik jellegző alkatrész végre I a szénsavas vasélecs (0,0845 szemer egy pol- ' gári fontban), mely az idegéletet nem beideg- j zési inger, hanem a szervezet képlékeny al- I katrészeinek átmásítása által fokozza. Javítja a vérvegyet s annak az ideg tevékenység fentartására ösztönt nyújt, a mennyiben az izom- és idegrostok zsongját emeli. A mint a vér vegyi viszonyait, úgy javítja egyúttal idegvelőjét is, miután keringés folytán az ideg plasmába hatol s ezen tulajdonánál fogva, Sobernheim szerint, idegzsongítónak tekinthető. Oly esetekben, hol kiválólag a vas ha- j tása kívánatos, ott Füred másik forrása jő alkalmazásba, mely határzottan több vasat, de sokkal kevesebb szénsavat tartalmaz, mint a Ferencz József kút, s savó vagy tejjel elegyítve használtatik. Dr. oMangold Henrik. Gyakorló fürdöorvostól Balaton-FUreden. T a n U 9 y. Az iskolaszéki elnökök és néptanítókhoz! Felkérem azon iskolaszéki elnök és néptanító urakat, kik áthatva azon meggyőződéstől, hogy a műveltségnek, a nép közötti terjesztésére, egyik legbiztosabb mód, — a helyesen szervezett nép s illetőleg iskolai könyvtárak felállítása, — hogy az ilyen könyvtárak létrehozása, vagy a meglevő iskolai könyvtáraknak, egyszersmind népkönyvtárakká leendő módosítása körül fáradoztak, — hogy eddigi működésük eredményét, vagy a netalán előfordult akadályokat, melyek miatt törekvésünk siker nélkül maradt,' — velem közölni, — szíveskedjenek. Veszprém, 1877. ápril 21-én. Stáhly György kir. tanfelügyelő. A vallás- és közoktatásügyi osztr. cs. k. miniszter folyó évi 3759. sz. a. kelt átirata arról értesíti a nmlgú vallás- és közoktatási m. k. miniszter urat, hogy Weisz Lipót magyarországi rohonczi születésű 14% éves I. kerületi áUamfőgymn. IV. oszt. tanuló durva erkölcstelenség miatt a népiskolát meghaladó minden nyilvános tanodából kizáratott. irodalom és művészet. Előfizetési felhívás küldetett be szerkesztőségünkhöz a „Gazdasági mérnök* czímű, kéthetenkint megjelenő népszerű folyóiratra. Czélja a földöntözés, csatornázás és folyó-sza- bályozás által a földmivelési állapotot javítani s a földmívelést az elemek uralma alól fölszabadítani; a mezőgazdasági gépészet- és építészetet elméleti úgy, mint gyakorlati úton ismertetni. A lap csinos rajzokkal is el lesz látva. A »Gazdasági mérnök“ május elsejétől kezdve megjelenik minden hó 1-én és 15-én másfél ívnyi tartalommal. Előfizetési ára egész ha gondol. „No hiszen gyere csak!“ Azzal visszadőlt a hintó puha párnáira s nevetett tovább. Hej pedig főispánná asszonyom! de kár volt így cselekedni! Kár volt el nem olvasni Miska leveleit, melyekben a régi szerelemteljes haugon tudatta a hű huszár, mint lett tizedes, őrmester s hadnagy akkor, mikor az ezredes leányát az égő házból kimentette. A későbbi levelek még nagyobb dicsőségről beszéltek. Magentánál főhadnagy s Dolferinonál kapitánnyá Ion a paraszt legény s mint ilyen, érdemjelet nyert azért, hogy három századnyi huszárt, két törzstisztet s őt ágyút mentett meg százada ügyes vezetésével. Kár volt azt is el nem olvasnod, hogy utasította vissza régi kedvesed az ezredes leányának szerelmét, mind annak daczára, hogy három falu s ötezer hold szál erdő adtak vallomásának nyomatékot. Hej, hej czifra delnő, ott podagrás férjed oldalánál, be jó lett volna azokat a „katona-levelek“-et elolvasni !!.. Miska kapitány ahogy a faluba ért, leszállt kocsijáról s a szőlőknek vette útját. Csak úgy repesett a szíve ha elgondolta, mint fog örülni Évi a viszontlátás alkalmával! .. mint fog örülni a szép ruháknak, a pénznek, miket ő, a pórleányért elhagyott ragyogó Bécsből hozott volt magával. A fél utón húgával találkozott. Alig ismerék fel egymást- Nem csoda nyolcz év óta nem látták egymást! — »Hova mégy?“ kérdé a váratlan örömtől színéből kikelt leány. Bátyja meglepetve nézett rá. — »Nincs ott már senki, folytatá a nővér búsan, hova indultál bátyám, nincsen ott Évi!“ — „Meghalt ?* ordítá fájdalmasan a szegény fiú, megragadva húga kezét. — »Férjhez ment.“ Eveline kisaszonyt, Kelemen Ambrus Zemplén megyei birtokos hajadon leányát! Hazudott kelmed Nagy Jónás uram a templomban s mi több, abban a templomban hol minden iskolás gyermek tudja, hogy az a czifra menyasszony nem más, mint az egykori csősz Évi, a „Gubek Miska bácsi* volt szeretője. A szertartás végeztével a podagrás vőlegény hintóba emelte méltóságos feleségét, minek láttára egy dereshajú agg pór meg nem állhatá, hogy fel ne kiáltson : »Dejszen, még se csókolom meg kezét a jövő instella- tión, nem én soha a szőlő-csősz Évinek!* Egybekelésük után nem sokára rá bírta Eveline férjét, hogy e faluból Heves megyei jószágukra költözzenek, ott kétszeresen fogja bóldogítani „George“-ét. A főispán bele egye- egyezett s megtétettek az előkészületek. Mikor a négy-lovas hintó kirobogott a határból, hirtelen jó kedve kerekedett főispánná asszonyomnak, háta mögött látva azt nyomorult kunyhó halmazt, melyben gyermekéveit tölté s melynek utált légkörében soha nem álmodott helyzetbe jutott. Örült a gondolattól, hogy új lakhelyén csak a méltóságos asszonyt s nem Évit a csősz leányát ismerendik benne. * Egyidejűleg Ágasváryék fényes fogatával, ennél egyszerűebb, de urias fogat hajtatott az amazoktól elhagyott falu felé. A kocsiban vidám arczú, fiatal huszártiszt ült. Evelinenek, ki a mellettük elrobogó utasra egy pillantást vetett, ismerősnek tűntek fel az ifjú nyílt vonásai, s akaratlanul Miskára gondolt. Ha, ha, nevetett magában, ez o volna ? dehogy, ha a háborúban el nem veszett, úgy most tisztje ruháit kefélgeti s rám gondol, uiasici ív ujj. taiuaiuiuiuai. iüiuuüclcsi aia tJgesfc — „Férjhez ment?., kihez ? .. Mari ne tréfálj !“ — ,A főispánhoz* felelt tompán Mari, átérezve bátyja fájdalmát. Miska egy ideig mereven nézett a lakatlan vityilló felé, azután elővette pénzét (egy halmaz bankjegy volt), át adta húgának — ennek minden marasztása, hívása ellenére elrohant, vissza kocsijához. — „Hajts!“ kiáltá a szundító kocsisnak, mire az főiébredve a lovak közé cser- dített. Néhány perez alatt láttávlaton túl járt a fogat. * Évek múltak el. Miska mint őrnagy éppen azon a vidéken feküdt zászlóaljával, melyen Eveline-ék laktak. Hallhattak tehát egymás felől s hallottak is. Amaz — bár fájóan érinté a múltak emléke, óvakodott a hűtlennel találkozni, Eveline ellenben borzasztó fájdalmakat állt ki, birtokában lévén mindennek, mi Miska szerencsés előmenetelét eszközlé. Tudta azt is, hogy az mind végig hű maradt annyi év előtt táplált érzelmeihez s e tudat kinzóan hatott reá, de már — későn. Ifjú nejére féltékeuy beteges férje mellett mint ápoló élte át a napokat egymás után, elzárva még a szabadon járás, keléstől is. Rangkóros tette felett volt hát ideje elmélkedni . Ezért az életért csalta meg hű kedvesét, ezért vetette meg szülőit s szórt átkot szülőfalujára ?! Ezért. Vétkezett, de bűnhődött is Eveline !. •
