Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-22 / 16. szám

Veszprém, 1877. ápr. 15-én. A „veszprémi iparos ifjúság művelődési kö­réitől ezen meghivás küldetett szét. Azon mozgalmak közepette, melyek a min­denfelől sürgősen követelt iparfejlesztés érde­kében hazánk különböző vidékein különféle szempontokból kiindultak, egy nemében szerény, de nagyfontosságú és a hazai iparossegédek szellemi művelődését, anyagi gyarapodását nagyban előmozdítani hivatott mozgalomra van szerencsénk becses figyelmét tisztelettel fölhívni. Szegeden, az 1876. évi országos kiállítás megnyitása után, a „szegedi iparos-ifjusági- egylet“ meghívása folytán összesereglett iparos- ifjúsági egyletek küldöttei, (Kolozsvár, Deb- reczen, Szeged, Budapest, Kecskemét, B,-Csaba és Veszprém városokból) egy közösen tartott értekezlet alkalmával annak szükségét hang­súlyozták, hogy az iparos-segédek művelődése, esetleg segélyezése érdekében a hazai iparos- ifjúsági egyletek egyértelmű eljárása bizonyos rendszert, bizonyos szervezetet állapítson meg. Ezen irány főbb elveit az említett érte­kezlet ugyan nagyjában kijelölte, azonban fölkérte a testvér-egyletek közűi alúlirottat, hogy 1877. tavaszán Veszprémbe egy vándor- gyűlést hívjon egybe, melynek napirendjére mindazon tárgyak kitüzendők lesznek, ame­lyeknek megoldása a hazai segédek helyzetének javítása érdekében nemcsak szükségesnek, de sürgősnek is mutatkozik. Alúlirott egylet a föladat nagyságának tudatában megkezdte az említett czélból az előmunkálatokat és ezennel szerencsésnek érzi magát a folyó 1877. évi, májushó 20., 21. és 22. napjain Veszprém városában tar­tandó vándor-gyűlésre mély tisztelettel meghívni és különösen fölkérni, hogy a legközvetle­nebbül érdekelt testvér- és szakegyleteknek minél hatályosabb képviselése érdekében t. hatáskörében lehetőleg hatni szíveskedjék. Annálinkább szükséges az érdekeltek mi­nél impozánsabb részvétele e gyűlésen, mert — nem tudjuk eléggé ismételni — hosszú időre kiható fontos tárgyak kerülnek a napi­rendre, melyre megállapodásaink és javasla­taink értelmében egyelőre a következő kilencz pont lesz fölveendő. 1. Kívánjuk, hogy a\ iparos-ifjúság társulása országosan kép fi és segélyző-egy letek alakítása által előmozdítassék és hogy ezen különböző helyeken megalakított de egy czélért működő egyletek egymással testvéries össze­köttetésbe lépve, tagjaikat kölcsönösen az általuk nyújtható előnyökben részesítsék. 2. Kivánjuk, hogy az iparos-segédek szakképzése ezen egyletek által is előmozdít- tassék s azoknak az iparágaikhoz legszüksé­gesebb tantárgyakból rendszeres szakoktatás adathassák. 3. Kivánjuk, hogy ezen egyletek tagjai az őket betegség esetén érhető bajoktól — anyagi támogatás által — lehetőleg megóvas- sauak s hogy a hazai segédegyietek ezen kedvezményt tagjaikra kölcsönösen kiter- jeszszék. 4. Kivánjuk, hogy ezen egyletek kebe­lükben a kis takarékpénztárak (penny-bankok) intézményét életbeléptessék s ezáltal tagjaiknak a takarékoskodásra alkalmat nyújtsanak, ben­nük a takarékossági hajlamot íöiébreszszék és összegyűjtött íiiléreiKet kamatozó tőkévé nevel­hessék. kodik jegyesén. Sokszor az a bohó gondo­latom támadt, hogy ez a gyönyörű szabályos arcz csak álarcz, és alatta egy más csúf, visszataszító van. — Lilla mindenre talált mentséget; esküvője előtt pár nappal nász­ajándékát mutatta meg, s midőn felette tekin­teteink találkoztak, elpirult. — Kern találta ki óhajomat, susogta, — s mindjárt ment­ségül hozzá tévé: Aladár tapasztalatlan az ilyenekben, soha sem volt nővére; egy csokor virágot jobb szerettem volna, mint ilyen ízlés­telen ékszert. Mikor esküdni ment is, megmutatta kitűnő de kissé bizár ízlését; lemondott már egyebekről és kihizelegte atyjától a legszebb, legnehezebb selymet, azon merev, virágos, ezíistfényes növésben mint nagy-anyáink vi­selték, — egyszerűen, minden legcsekélyebb ék nélkül, de a gyönyörű öltöny fényes, csil­logó redőzetben simult karcsú termetéhez, s hosszú uszályban húzódott; s nem tette fel a menyasszonyok hagyományos ékét a myrtus koronát sem, egy füzér apró, félignyílt illatos fehér rózsákból, melyeken még a hajnali j harmatcseppek is ott ragyogtak, szorította le csudás, gazdag aranybarna haját. Nem volt valami vidám nász, mindenki komoly volt és gondolkodó, csak Lilla arcza sugárzott; gyönyörű volt különös öltözékében, átszellemült, boldog mosolygásával s könyek- kel szemeiben. Több hónap múlt el, hogy nem talál­koztunk; ők ritkán jöttek a városba, így végre is nekem kellett elhatároznom, hogy meglátogatom kedvenczemet. Nem yolt szép épület, még csak kényel­5. Kivánjuk, hogy a testvér-segédegyletek tagjaik szakértelmének fejlesztésére, ösztönzé­sére és buzdítására, koronkint anyagi s egyéb jutalmazásokkal egybekötött munkakiállításo­kat rendezzenek és a segédek észbeli tehetsé­gének fejlesztésére elméleti és gyakorlati irányú szakkérdésekre pályadíjakat tűzze­nek ki. 6) Kivánjuk, hogy a föntérintett testvér- segéd-egyletek munkaközvetítési-intézetekről gondoskodjanak s ezeket saját kebelükben szervezvén, a munka nélküli segédek elhelyez- hetése tárgyában egymással összeköttetésbe lépjenek. 7) Kivánjuk, hogy a testvér-segéd-egyletek tagjai számára a hazai vasúti- és gőzhajózási társulatok kedvezmény-árú utazási jegyeket engedélyezzenek. 8) Kivánjuk, hogy az iparos-segédeket, érdeklő fontosabb kérdések koronkinti meg­beszélése és megoldása tárgyában, valamely iparos-segéd-egylet székhelyén kölcsönös meg­állapodás mellett időről időre vándor-gyűlések tartassanak. 9) Indítványok, javaslatok, melyek azon­ban május hó 20-ig alulirt bizottsági elnökhöz írásban beterjesztendők. Ezek azon kívánalmak, melyeknek meg­oldását a vándor-gyűlés föladatává tettük. íme, törekvésünk cda irányul, hogy hazánk iparos-ifjúságából józan, értelmes, szakképzett iparosokat teremtsünk a hazának, hogy bennük fölébreszszük az önmaguk és pályájuk iránt való becsülést és bizodalmát, hogy előre küldjük őket a haladás ösvényén, mely út egyedül van iparunk és iparosaink számára kijelölve. Ezzel egyrészt javítani akarjuk helyzetüket, másrészt ellensúlyozzuk azon káros irányú mozgalmat, melyet a külföldi socialisták közül bevándorolt vezé­rekkel bíró u. n. „munkáspárt“ az országban terjesztett és terjeszt. De főleg meg akarjuk óvni az iparos-ifjúságot az erkölcsi és anyagi sűlyedéstől, melynek előjeleit fájdalmasan ta­pasztaljuk a társadalomban, hol a proleta­riátus gyarapodásában nagy része van a teljesen magukra hagyatott, mindennemű humanisztikus segélyt és támogatást nélkülöző iparos-ifjú­ságnak. Czélunk rövideden: a segédekből hasznos állampolgárokat nevelni, kik a kor követelményeihez képest megfelelni képesek tisztes állásuknak úgyis mint iparosok, úgyis mint a társadalom tagjai. Ezen czél előmozdítására kérjük föl a hazai iparosságot és azok szaktestületeit. Az egyeseket, kikhez ezen körlevelünk intézve, kérjük a biztos megjelenésre, az ipar­testületeket és iparos-segéd-egyleteket pedig fölkérjük, hogy magukat kiküldötteik által képviseltessék a gyűlésen, mely az iparra nézve oly általános érdekű, mint az iparosokra s segédekre nézve. ügy az egyes megjelenni kívánókat, mint az ipar-testületek és segéd-egyletek kiküldötteit kérjük, hogy neveiket alulírott elnökhöz leg­később folyó évi május hó 10-ik napjáig beküldeni ne terheltessenuek, hogy a megjele­nők számára lakásokról gondoskodva legyen. Becses figyelmébe ajánljuk még az ugyancsak a föntérintett helyen és időben rendezendő munkakiállitás ügyét, melynek programmját és bejelentési ívét esetleges használás vagy terjesztés végett kívánatra szívesen megküldjük, de bejelentések egyszerű levélben is május 2-áig elfogadtatnak. Midőn az ügyet és magunkat hazafias mes sem, hol lakott, de mégis barátságosan nézett ki a rónán, zöld redőnyös ablakaival, sugár jegenyéktől körözve. — S az ajtóból kilépve kezdődött a bársony sima gyépség, tovább ezer virágtól ékes, tarka kaszálók, s a gazdag vetések, hol a kalásztenger zúgott és hullámzott szüntelen, s egészen távol a puszta határon a hatalmas folyam hömpöly- geté szőke habjait. 8 olyan ábrándra hívó volt a méla csend, — s a semmitől nem korlátolt láthatár, melynek szélére az ég mint gyönyörű kék kupola borúit; az az illat, az a napsugaras enyhe lég! — És aki nem látott csillagos éjjelt, -- hajnalt a pusztán, nem tudja mi a szép! Midőn először adtam szavakat lelkesült elragadtatásomnak, Aladár úr felkaczagott; — „hála Istennek csakhogy lesz a felesé­gemnek, akivel együtt tud phantasiálni, szólt, — én bizony nem találok rajta egyéb szépet és jót, minthogy az idén kitűnő termésünk lesz, — jönne csak ide kegyed télen, lolytatá gúnyosan és nyersen, mikor a hó- és sárból ki se lát az ember, — úgy, hogy bizony én legtöbbször meg is szököm a csupa poezis elől, — jó bor mellett, vidám czimborák kö­rében kellemesebben telik az idő !“ Nagy szemekkel néztem rá, — alig a mézes heteken túl, s szemtől szembe, s még ezáltal is lealá- zóbbá téve, hogy egy harmadik előtt, ilyen kíméletlenül kimondja, mennyire nem értik meg egymást nejével és a lelkes és kedves nő társasága megszökteti hazulról. — A bor és kártya persze nem poezis; — már az igaz Lilla sem inni, sem kártyázni nem tudott. És Lilla olyankor egészen egyedül vau ? j legjobb hajlamaikba és jóindulatukba ajánljuk, vagyunk hazafiúi üdvözlettel A „veszprémi iparos-ifjúság művelődési köre“ előkészítő bizottsága nevében: Gelléri áMór, Benkő István, kübag. elnök. A VIDÉK. FUrdészeti levél Balaton-Füredröl. Minden gyógyhely gyógykészíilékkel fel­szerelt, oly nyilvános sanatorium, melynek gyógytárgyait idült betegségek képezik. A fürdőorvosok feladata, hogy ezen gyógykészü- lékek állapotáról időnként hírt adjanak, s azt hiszem, hogy azt téve, a gyakorló orvosok bi­zalma, s figyelmére több igényt tarthatnak, mint ha éveukint megszokott liirdőorvosi láto­gatásaikat teszik meg, melyek nem ritkán terhesek, kellemetlenek s a tulajdouképeni czél elérésére elégtelenek. E szempontból kiindulva, Balaton-Füred természetes gyógyhatányainak objectiv leírását van adni szándékom, s az ügytársak figyelmét újólag e gyógyhelyre fordítani, mint mely 18 év óta folytatott tevékenységem színhelye. Balaton-Füred Zalamegye tapolczai ke­rületében igen kedvező éghajlati viszonyok közt fekszik a „magyar tenger“, a Balaton partján. Délkeletről a Balaton tavába nyelv- alakulag benyúló Tihany félsziget által hatá- roltatik, keletről a Balaton s a messze terjedő somogyi hegyláncz által, s nyugatról erdők és szőlőkkel segélyezett hegyektől. A természet mindent elkövetett, hogy Füredet előnyös fek­vése, fris növényzete által kellemes nyári mulató helylyé, a természetes gyógyhatányai által pedig gyógyhelylyé emelje. A tavak ismert előnye, hogy az éghajlatot hőmérsékileg egyen­letessé teszik, ez előnyben Füred is részesül, amennyiben hőmérséke a meleg nyári időszak alatt enyhébb s hullámzásoknak alávetve nin­csen; a tél sokkal előbb ér véget, mint máshol, már april hóban a növényzet teljes virágában díszük, a május oly meleg, hogy a Balatonban a fürdés lehetséges s szeptember havában a leggyönyörűbb ősznek örvendünk. A Balaton, melynek közép hőfoka -j 18° 11, enyhe, lágy vize a tapasztalat szerint sa- játlagos gyógyhatással bir s már ezer meg ezer segélykeresőnél valóságos csodahatást szült. Vize sajátságos vegyi összetétele folytán, mely szerint kétszer annyi szilárd alkatrész­szel bir, mint a közöséges folyóvíz, hígított ásványvíznek mondható. Egyébiránt a viz vegyi összetétele hatás tekintetében csak alárendelt szerepet játszik, főtényezői a hullámcsapás és a tó levegője. Hullámcsapása nem oly erős ugyan, mint az éjszaki és keleti tengeré; azonban tudjuk, hogy a betegségek nagy ré­szénél, kiválólag idegbajoknál és gyengeségnél, mint a hol Balaton-Füred leginkább javalva van, a mérsékes hullámcsapás jóltevőbben s sikeresebben hat. A tó levegője, melyet sok tekintetben a tengeri levegővel azonosíthatunk, éleny és ozon tartalmának nagyobb mennyisége által tűnik ki, állandóan egyenletes hőmérsékkel s bizonyos nedvességi fokkal bir, úgy hogy Be- neke szerint tüdóvészeseknél előnyösebben hat a hegyi levegőnél, főleg ha a bántalom Nem gondolja, hogy aki oly élénk és kedves családi körben élt, — még nehezebben tűr­heti e rideg életet? kérdém. Férje helyett Lilla felelt, nyugodtan de elhalványulva. — Ne tégy szemrehányást Aladárnak kedvesem, — ő gyakran hitt engemet magával, — de én sokkal örömestebb vagyok itthonu, — van­nak mulatságok, melyeket én nem szoktam és nem is fogok megszokni soha. Egy félig elfátyolozott villámló tekintet érte őt férje szemeiből, — mily rút volt most ezzel az indulatos kifejezéssel arczán! megkönnyebültem, mikor elhagyott bennün­ket; és mi magunk sétálhattunk tovább. Lilla, törtem meg végre én a hallgatást, boldog vagy te ? s figyelemmel vizsgáltam őt. Azt vártam, hogy arcza a nyíltság és őszin­teség azon kifejezését veendi fel, melyet nála megszoktam, és tekintete bizalmasan fog találkozni az enyimmel. Barátnőm nem nézett fel, s nem változott egy vonása sem, csak a hangja reszketett kissé, vagy talán csak én képzeltem. Miért ne Volnék ? Nem szerelemből mentem férjhez ? Férjem gyönyörű ember! igazán nem voltam tisztában azzal, komolyan mondattak-e ezen szavak, vagy gúnyt halljak benuök; — egy ifjú nő, ki boldogságát dicsérni nem tud más jelzőt fér­jére, minthogy szép ?! Azt hiszem, a szép­ség a legutolsó, mit élettársábau kíván az ember. Kedvesem, talán boldogabb lesz, ha majd gyermeked lesz! folytatám, — gyorsan, hogy meglepjem gondolatában és valahogy szívébe be tudjak látni. Mélyen elpirult, de kezdeti szakáról van szó. A Balaton partján hol a beteg a nap bármely időszakában sza­badban időzhet s inég inkább a tóba nyúló } hosszú hidakon, hol a tó levegőjét közvetlenül élvezhetni, ily betegek már egyedül a lég. j gyógymód következtében szemlátomást javul- J nak s e hatás még azáltal fokozható, hogy időnként könnyen öltözött testre a mindig mérsékelt mozgásban levő levegőt behatni engedjük. Ezen valódi tavi légfürdők tüdőbe­tegekre praeventiv és kurativ módon a leg­kedvezőbb befolyást gyakorolják, mivel a foly­ton mozgó, positiv ozontartalmu, mindig egyenletes hőmérsékü tólég belehellése által a tüdő, valamint a bőrrendszer szellőztetését, a hőelvonás megszokását (edzést), igy alkal­mat a meghűlés ellen és a gyorsult légzés folytán étvágyfokozódást érhetüuk el. Ily tavi légfürdők előhaladott tüdővészeseknél a tófür­dőket teljesen pótolhatják, mely utóbbiak, már azon nyomás következtében is, melyet a víz­tömeg a betegek mellkasára eszközölnek, káros hatásúak lehetnek. A lógfürdők használata mellett alkalom nyilük tüdővészes betegeknek még arra is, hogy a tó partján tartózkodás által folytonos s elégséges beiehellést (iuhala- tio) gyakoroljanak. Miután tudvalevőleg a tó­levegő a légzést könnyíti, már lassúbb és kevésbé mély belégzésuél nagyobb mennyiségű éleny vétetik fel, mint a külömbféle légsűrítő készülékek segélyével: mely körülmény tüdő­betegeknél ■— kik éleny-szegény levegőben gyorsabban s mélyebben kénytelenek légzeni, hogy a szükséges éleny-mennyiséget felvehes­sék — számításon kívül nem hagyható, már azért sem, mivel az erőszakolt légzés okozta káros esélyek hasonlag elesnek. Hogy a tüdűvész gyakrabban gyógyítható, mint akármely más idült bántalom — mai napság úgy szólván senki sem kételkedik; épp úgy abban sem, hogy annak szünetelését vagy gyógyítását elősegítő főtényezőjét a Nie- meyer Pál által oly észszerű és szellemdús módon felállított „atmiatrikus gyógy eljárásban“ kell keresnünk és feltalálnunk. A gyógyszer nem exotikus növény, nem is műkészítmény vagy gyógytári czikk, — oly elem az, melyeit nekünk a természet nyújt pazar bőséggel min­denütt, hol szabad ég alatt és nem tető és fedél alatt tartózkodunk. E (gyökeres) szert — úgy szól Niemeyer — az utczán találjuk, mert hiszen az üde, tiszta, légköri lég az. Ily módon ő a tüdővészt a tüdőn és nem a gyomor útján akarja gyó­gyítani, mivel a betegség nagyobbára „atmi­atrikus hibák“ folytán támad és a megbete- gült szerv önállólag vesz fel „tápot“ és választ ki „elhasznált részeket.“ ily észszerű magya­rázat után, hogy mennyire méltánylandó a a tiszta tólég gyógyhatása, azt hiszem nem kell külön hangsúlyoznunk. A gümőkór minden­napos bántalom, mely azonban nem egyedül atmiatrikus hibák következtében, hanem hiá­nyos hygienia folytán is jő létre, s javul ott hol az egészségtan s diaeletika követelménye­inek megfelelünk. Nem érdek nélküli azon körülmény, jegyzi meg Waldenburg, hogy be­teg állatok üdülése és gyógyulása a tavasz kezdetével s fris, zöld takarmány nyújtása után áll be. Az emberekre is — kik tüdővész és gümőkórban szenvednek — ha csak e bán­iaknak nem igen előre haladott fokuak, jói- tevőleg hat a meleg évszak. Mily táplálék helyettesíti az embernél — kérdi Waldenburg az állatok fris, zöld takarmányát? — Feleletül azt tanítja a tapasztalás eddigelé, hogy a tej és hús képlékeny és respiratorikus alkatrészei azután mosolyogva szólt: „ezt a következ­tetést te valahol olvastad, kis bölcs !“ Most azután rajtam volt a sor kissé megzavarodni, — hogy azután vele együtt telkaczagjak, — igazad van, valahol olvastam a „bölcsőről.“ Úgy, s te azt mindjárt én rám alkal­mazod, mondá leirhatlanul kedvesen és tréfás komolysággal egy fűszállal arczomra legyintve ; tanácslom, hogy te arról olvasgass és azon gondolkozzál, hogyan fogsz lenni a legked­vesebb öreg kisasszony, hófehér hajjal, mo­solygó arczczal, s gazdag szerető szívvel. 8 meséket logok mondani a te kicsi­nyeidnek! Oly boldog voltam, hogy kényes és gyengéd tárgyú beszélgetésünk ilyen kedé­lyes színezetet öltött, — el kelle hinnem, hogy Lilla még sem boldogtalan, hogy a szei elem fátylat .vont szemei elé és nem ismerte még ki férjét, — vagy oly rajongón szereti, hogy mindent megbocsát neki. Következő ünnepen átmentünk a kis faluba istenitiszteletre. Én a kicsiny egyszerű templomban a kegy-uraság számára fentartott padba akartam ülni, — de Lilla visszatartott, én nem szeretek ott ülni, hol figyelem tár­gyai vagyunk, menté magát, — visszahúzódva és észre nem vétetve bensőbben fel tudok emelkedni Istenemhez. (folyt, kör,)

Next

/
Thumbnails
Contents