Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-22 / 16. szám

Veszprém, 1877. ápr. 15-én.

A „veszprémi iparos ifjúság művelődési köréitől ezen meghivás küldetett szét.

Azon mozgalmak közepette, melyek a mindenfelől sürgősen követelt iparfejlesztés érdekében hazánk különböző vidékein különféle szempontokból kiindultak, egy nemében szerény, de nagyfontosságú és a hazai iparossegédek szellemi művelődését, anyagi gyarapodását nagyban előmozdítani hivatott mozgalomra van szerencsénk becses figyelmét tisztelettel fölhívni.

Szegeden, az 1876. évi országos kiállítás megnyitása után, a „szegedi iparos-ifjusági- egylet“ meghívása folytán összesereglett iparos- ifjúsági egyletek küldöttei, (Kolozsvár, Deb- reczen, Szeged, Budapest, Kecskemét, B,-Csaba és Veszprém városokból) egy közösen tartott értekezlet alkalmával annak szükségét hangsúlyozták, hogy az iparos-segédek művelődése, esetleg segélyezése érdekében a hazai iparos- ifjúsági egyletek egyértelmű eljárása bizonyos rendszert, bizonyos szervezetet állapítson meg. Ezen irány főbb elveit az említett értekezlet ugyan nagyjában kijelölte, azonban fölkérte a testvér-egyletek közűi alúlirottat, hogy 1877. tavaszán Veszprémbe egy vándor- gyűlést hívjon egybe, melynek napirendjére mindazon tárgyak kitüzendők lesznek, amelyeknek megoldása a hazai segédek helyzetének javítása érdekében nemcsak szükségesnek, de sürgősnek is mutatkozik.

Alúlirott egylet a föladat nagyságának tudatában megkezdte az említett czélból az előmunkálatokat és ezennel szerencsésnek érzi magát a folyó 1877. évi, májushó 20., 21. és 22. napjain Veszprém városában tartandó vándor-gyűlésre mély tisztelettel meghívni és különösen fölkérni, hogy a legközvetlenebbül érdekelt testvér- és szakegyleteknek minél hatályosabb képviselése érdekében t. hatáskörében lehetőleg hatni szíveskedjék.

Annálinkább szükséges az érdekeltek minél impozánsabb részvétele e gyűlésen, mert — nem tudjuk eléggé ismételni — hosszú időre kiható fontos tárgyak kerülnek a napirendre, melyre megállapodásaink és javaslataink értelmében egyelőre a következő kilencz pont lesz fölveendő.

1. Kívánjuk, hogy a\ iparos-ifjúság társulása országosan kép fi és segélyző-egy letek alakítása által előmozdítassék és hogy ezen különböző helyeken megalakított de egy czélért működő egyletek egymással testvéries összeköttetésbe lépve, tagjaikat kölcsönösen az általuk nyújtható előnyökben részesítsék.

2. Kivánjuk, hogy az iparos-segédek szakképzése ezen egyletek által is előmozdít- tassék s azoknak az iparágaikhoz legszükségesebb tantárgyakból rendszeres szakoktatás adathassák.

3. Kivánjuk, hogy ezen egyletek tagjai az őket betegség esetén érhető bajoktól — anyagi támogatás által — lehetőleg megóvas- sauak s hogy a hazai segédegyietek ezen kedvezményt tagjaikra kölcsönösen kiter- jeszszék.

4. Kivánjuk, hogy ezen egyletek kebelükben a kis takarékpénztárak (penny-bankok) intézményét életbeléptessék s ezáltal tagjaiknak a takarékoskodásra alkalmat nyújtsanak, bennük a takarékossági hajlamot íöiébreszszék és összegyűjtött íiiléreiKet kamatozó tőkévé nevelhessék.

kodik jegyesén. Sokszor az a bohó gondolatom támadt, hogy ez a gyönyörű szabályos arcz csak álarcz, és alatta egy más csúf, visszataszító van. — Lilla mindenre talált mentséget; esküvője előtt pár nappal nászajándékát mutatta meg, s midőn felette tekinteteink találkoztak, elpirult. — Kern találta ki óhajomat, susogta, — s mindjárt mentségül hozzá tévé: Aladár tapasztalatlan az ilyenekben, soha sem volt nővére; egy csokor virágot jobb szerettem volna, mint ilyen ízléstelen ékszert.

Mikor esküdni ment is, megmutatta kitűnő de kissé bizár ízlését; lemondott már egyebekről és kihizelegte atyjától a legszebb, legnehezebb selymet, azon merev, virágos, ezíistfényes növésben mint nagy-anyáink viselték, — egyszerűen, minden legcsekélyebb ék nélkül, de a gyönyörű öltöny fényes, csillogó redőzetben simult karcsú termetéhez, s hosszú uszályban húzódott; s nem tette fel a menyasszonyok hagyományos ékét a myrtus koronát sem, egy füzér apró, félignyílt illatos fehér rózsákból, melyeken még a hajnali j harmatcseppek is ott ragyogtak, szorította le csudás, gazdag aranybarna haját.

Nem volt valami vidám nász, mindenki komoly volt és gondolkodó, csak Lilla arcza sugárzott; gyönyörű volt különös öltözékében, átszellemült, boldog mosolygásával s könyek- kel szemeiben.

Több hónap múlt el, hogy nem találkoztunk; ők ritkán jöttek a városba, így végre is nekem kellett elhatároznom, hogy meglátogatom kedvenczemet.

Nem yolt szép épület, még csak kényel5. Kivánjuk, hogy a testvér-segédegyletek tagjaik szakértelmének fejlesztésére, ösztönzésére és buzdítására, koronkint anyagi s egyéb jutalmazásokkal egybekötött munkakiállításokat rendezzenek és a segédek észbeli tehetségének fejlesztésére elméleti és gyakorlati irányú szakkérdésekre pályadíjakat tűzzenek ki.

6) Kivánjuk, hogy a föntérintett testvér- segéd-egyletek munkaközvetítési-intézetekről gondoskodjanak s ezeket saját kebelükben szervezvén, a munka nélküli segédek elhelyez- hetése tárgyában egymással összeköttetésbe lépjenek.

7) Kivánjuk, hogy a testvér-segéd-egyletek tagjai számára a hazai vasúti- és gőzhajózási társulatok kedvezmény-árú utazási jegyeket engedélyezzenek.

8) Kivánjuk, hogy az iparos-segédeket, érdeklő fontosabb kérdések koronkinti megbeszélése és megoldása tárgyában, valamely iparos-segéd-egylet székhelyén kölcsönös megállapodás mellett időről időre vándor-gyűlések tartassanak.

9) Indítványok, javaslatok, melyek azonban május hó 20-ig alulirt bizottsági elnökhöz írásban beterjesztendők.

Ezek azon kívánalmak, melyeknek megoldását a vándor-gyűlés föladatává tettük.

íme, törekvésünk cda irányul, hogy hazánk iparos-ifjúságából józan, értelmes, szakképzett iparosokat teremtsünk a hazának, hogy bennük fölébreszszük az önmaguk és pályájuk iránt való becsülést és bizodalmát, hogy előre küldjük őket a haladás ösvényén, mely út egyedül van iparunk és iparosaink számára kijelölve. Ezzel egyrészt javítani akarjuk helyzetüket, másrészt ellensúlyozzuk azon káros irányú mozgalmat, melyet a külföldi socialisták közül bevándorolt vezérekkel bíró u. n. „munkáspárt“ az országban terjesztett és terjeszt. De főleg meg akarjuk óvni az iparos-ifjúságot az erkölcsi és anyagi sűlyedéstől, melynek előjeleit fájdalmasan tapasztaljuk a társadalomban, hol a proletariátus gyarapodásában nagy része van a teljesen magukra hagyatott, mindennemű humanisztikus segélyt és támogatást nélkülöző iparos-ifjúságnak. Czélunk rövideden: a segédekből hasznos állampolgárokat nevelni, kik a kor követelményeihez képest megfelelni képesek tisztes állásuknak úgyis mint iparosok, úgyis mint a társadalom tagjai.

Ezen czél előmozdítására kérjük föl a hazai iparosságot és azok szaktestületeit.

Az egyeseket, kikhez ezen körlevelünk intézve, kérjük a biztos megjelenésre, az ipartestületeket és iparos-segéd-egyleteket pedig fölkérjük, hogy magukat kiküldötteik által képviseltessék a gyűlésen, mely az iparra nézve oly általános érdekű, mint az iparosokra s segédekre nézve.

ügy az egyes megjelenni kívánókat, mint az ipar-testületek és segéd-egyletek kiküldötteit kérjük, hogy neveiket alulírott elnökhöz legkésőbb folyó évi május hó 10-ik napjáig beküldeni ne terheltessenuek, hogy a megjelenők számára lakásokról gondoskodva legyen.

Becses figyelmébe ajánljuk még az ugyancsak a föntérintett helyen és időben rendezendő munkakiállitás ügyét, melynek programmját és bejelentési ívét esetleges használás vagy terjesztés végett kívánatra szívesen megküldjük, de bejelentések egyszerű levélben is május 2-áig elfogadtatnak.

Midőn az ügyet és magunkat hazafias

mes sem, hol lakott, de mégis barátságosan nézett ki a rónán, zöld redőnyös ablakaival, sugár jegenyéktől körözve. — S az ajtóból kilépve kezdődött a bársony sima gyépség, tovább ezer virágtól ékes, tarka kaszálók, s a gazdag vetések, hol a kalásztenger zúgott és hullámzott szüntelen, s egészen távol a puszta határon a hatalmas folyam hömpöly- geté szőke habjait. 8 olyan ábrándra hívó volt a méla csend, — s a semmitől nem korlátolt láthatár, melynek szélére az ég mint gyönyörű kék kupola borúit; az az illat, az a napsugaras enyhe lég! — És aki nem látott csillagos éjjelt, -- hajnalt a pusztán, nem tudja mi a szép!

Midőn először adtam szavakat lelkesült elragadtatásomnak, Aladár úr felkaczagott;

— „hála Istennek csakhogy lesz a feleségemnek, akivel együtt tud phantasiálni, szólt,

— én bizony nem találok rajta egyéb szépet és jót, minthogy az idén kitűnő termésünk lesz, — jönne csak ide kegyed télen, lolytatá gúnyosan és nyersen, mikor a hó- és sárból ki se lát az ember, — úgy, hogy bizony én legtöbbször meg is szököm a csupa poezis elől, — jó bor mellett, vidám czimborák körében kellemesebben telik az idő !“ Nagy szemekkel néztem rá, — alig a mézes heteken túl, s szemtől szembe, s még ezáltal is lealá- zóbbá téve, hogy egy harmadik előtt, ilyen kíméletlenül kimondja, mennyire nem értik meg egymást nejével és a lelkes és kedves nő társasága megszökteti hazulról. — A bor és kártya persze nem poezis; — már az igaz Lilla sem inni, sem kártyázni nem tudott.

És Lilla olyankor egészen egyedül vau ?

j legjobb hajlamaikba és jóindulatukba ajánljuk, vagyunk

hazafiúi üdvözlettel

A „veszprémi iparos-ifjúság művelődési köre“ előkészítő bizottsága nevében:

Gelléri áMór, Benkő István,

kübag. elnök.

A VIDÉK.

FUrdészeti levél Balaton-Füredröl.

Minden gyógyhely gyógykészíilékkel felszerelt, oly nyilvános sanatorium, melynek gyógytárgyait idült betegségek képezik. A fürdőorvosok feladata, hogy ezen gyógykészü- lékek állapotáról időnként hírt adjanak, s azt hiszem, hogy azt téve, a gyakorló orvosok bizalma, s figyelmére több igényt tarthatnak, mint ha éveukint megszokott liirdőorvosi látogatásaikat teszik meg, melyek nem ritkán terhesek, kellemetlenek s a tulajdouképeni czél elérésére elégtelenek.

E szempontból kiindulva, Balaton-Füred természetes gyógyhatányainak objectiv leírását van adni szándékom, s az ügytársak figyelmét újólag e gyógyhelyre fordítani, mint mely 18 év óta folytatott tevékenységem színhelye.

Balaton-Füred Zalamegye tapolczai kerületében igen kedvező éghajlati viszonyok közt fekszik a „magyar tenger“, a Balaton partján. Délkeletről a Balaton tavába nyelv- alakulag benyúló Tihany félsziget által hatá- roltatik, keletről a Balaton s a messze terjedő somogyi hegyláncz által, s nyugatról erdők és szőlőkkel segélyezett hegyektől. A természet mindent elkövetett, hogy Füredet előnyös fekvése, fris növényzete által kellemes nyári mulató helylyé, a természetes gyógyhatányai által pedig gyógyhelylyé emelje. A tavak ismert előnye, hogy az éghajlatot hőmérsékileg egyenletessé teszik, ez előnyben Füred is részesül, amennyiben hőmérséke a meleg nyári időszak alatt enyhébb s hullámzásoknak alávetve nincsen; a tél sokkal előbb ér véget, mint máshol, már april hóban a növényzet teljes virágában díszük, a május oly meleg, hogy a Balatonban a fürdés lehetséges s szeptember havában a leggyönyörűbb ősznek örvendünk.

A Balaton, melynek közép hőfoka -j 18° 11, enyhe, lágy vize a tapasztalat szerint sa- játlagos gyógyhatással bir s már ezer meg ezer segélykeresőnél valóságos csodahatást szült. Vize sajátságos vegyi összetétele folytán, mely szerint kétszer annyi szilárd alkatrészszel bir, mint a közöséges folyóvíz, hígított ásványvíznek mondható. Egyébiránt a viz vegyi összetétele hatás tekintetében csak alárendelt szerepet játszik, főtényezői a hullámcsapás és a tó levegője. Hullámcsapása nem oly erős ugyan, mint az éjszaki és keleti tengeré; azonban tudjuk, hogy a betegségek nagy részénél, kiválólag idegbajoknál és gyengeségnél, mint a hol Balaton-Füred leginkább javalva van, a mérsékes hullámcsapás jóltevőbben s sikeresebben hat.

A tó levegője, melyet sok tekintetben a tengeri levegővel azonosíthatunk, éleny és ozon tartalmának nagyobb mennyisége által tűnik ki, állandóan egyenletes hőmérsékkel s bizonyos nedvességi fokkal bir, úgy hogy Be- neke szerint tüdóvészeseknél előnyösebben hat a hegyi levegőnél, főleg ha a bántalom

Nem gondolja, hogy aki oly élénk és kedves családi körben élt, — még nehezebben tűrheti e rideg életet? kérdém. Férje helyett Lilla felelt, nyugodtan de elhalványulva. — Ne tégy szemrehányást Aladárnak kedvesem, — ő gyakran hitt engemet magával, — de én sokkal örömestebb vagyok itthonu, — vannak mulatságok, melyeket én nem szoktam és nem is fogok megszokni soha.

Egy félig elfátyolozott villámló tekintet érte őt férje szemeiből, — mily rút volt most ezzel az indulatos kifejezéssel arczán! megkönnyebültem, mikor elhagyott bennünket; és mi magunk sétálhattunk tovább.

Lilla, törtem meg végre én a hallgatást, boldog vagy te ? s figyelemmel vizsgáltam őt. Azt vártam, hogy arcza a nyíltság és őszinteség azon kifejezését veendi fel, melyet nála megszoktam, és tekintete bizalmasan fog találkozni az enyimmel. Barátnőm nem nézett fel, s nem változott egy vonása sem, csak a hangja reszketett kissé, vagy talán csak én képzeltem.

Miért ne Volnék ? Nem szerelemből mentem férjhez ? Férjem gyönyörű ember!

igazán nem voltam tisztában azzal, komolyan mondattak-e ezen szavak, vagy gúnyt halljak benuök; — egy ifjú nő, ki boldogságát dicsérni nem tud más jelzőt férjére, minthogy szép ?! Azt hiszem, a szépség a legutolsó, mit élettársábau kíván az ember.

Kedvesem, talán boldogabb lesz, ha majd gyermeked lesz! folytatám, — gyorsan, hogy meglepjem gondolatában és valahogy szívébe be tudjak látni. Mélyen elpirult, de

kezdeti szakáról van szó. A Balaton partján hol a beteg a nap bármely időszakában szabadban időzhet s inég inkább a tóba nyúló } hosszú hidakon, hol a tó levegőjét közvetlenül élvezhetni, ily betegek már egyedül a lég. j gyógymód következtében szemlátomást javul- J nak s e hatás még azáltal fokozható, hogy időnként könnyen öltözött testre a mindig mérsékelt mozgásban levő levegőt behatni engedjük. Ezen valódi tavi légfürdők tüdőbetegekre praeventiv és kurativ módon a legkedvezőbb befolyást gyakorolják, mivel a folyton mozgó, positiv ozontartalmu, mindig egyenletes hőmérsékü tólég belehellése által a tüdő, valamint a bőrrendszer szellőztetését, a hőelvonás megszokását (edzést), igy alkalmat a meghűlés ellen és a gyorsult légzés folytán étvágyfokozódást érhetüuk el. Ily tavi légfürdők előhaladott tüdővészeseknél a tófürdőket teljesen pótolhatják, mely utóbbiak, már azon nyomás következtében is, melyet a víztömeg a betegek mellkasára eszközölnek, káros hatásúak lehetnek. A lógfürdők használata mellett alkalom nyilük tüdővészes betegeknek még arra is, hogy a tó partján tartózkodás által folytonos s elégséges beiehellést (iuhala- tio) gyakoroljanak. Miután tudvalevőleg a tólevegő a légzést könnyíti, már lassúbb és kevésbé mély belégzésuél nagyobb mennyiségű éleny vétetik fel, mint a külömbféle légsűrítő készülékek segélyével: mely körülmény tüdőbetegeknél ■— kik éleny-szegény levegőben gyorsabban s mélyebben kénytelenek légzeni, hogy a szükséges éleny-mennyiséget felvehessék — számításon kívül nem hagyható, már azért sem, mivel az erőszakolt légzés okozta káros esélyek hasonlag elesnek.

Hogy a tüdűvész gyakrabban gyógyítható, mint akármely más idült bántalom — mai napság úgy szólván senki sem kételkedik; épp úgy abban sem, hogy annak szünetelését vagy gyógyítását elősegítő főtényezőjét a Nie- meyer Pál által oly észszerű és szellemdús módon felállított „atmiatrikus gyógy eljárásban“ kell keresnünk és feltalálnunk. A gyógyszer nem exotikus növény, nem is műkészítmény vagy gyógytári czikk, — oly elem az, melyeit nekünk a természet nyújt pazar bőséggel mindenütt, hol szabad ég alatt és nem tető és fedél alatt tartózkodunk.

E (gyökeres) szert — úgy szól Niemeyer — az utczán találjuk, mert hiszen az üde, tiszta, légköri lég az. Ily módon ő a tüdővészt a tüdőn és nem a gyomor útján akarja gyógyítani, mivel a betegség nagyobbára „atmiatrikus hibák“ folytán támad és a megbete- gült szerv önállólag vesz fel „tápot“ és választ ki „elhasznált részeket.“ ily észszerű magyarázat után, hogy mennyire méltánylandó a a tiszta tólég gyógyhatása, azt hiszem nem kell külön hangsúlyoznunk. A gümőkór mindennapos bántalom, mely azonban nem egyedül atmiatrikus hibák következtében, hanem hiányos hygienia folytán is jő létre, s javul ott hol az egészségtan s diaeletika követelményeinek megfelelünk. Nem érdek nélküli azon körülmény, jegyzi meg Waldenburg, hogy beteg állatok üdülése és gyógyulása a tavasz kezdetével s fris, zöld takarmány nyújtása után áll be. Az emberekre is — kik tüdővész és gümőkórban szenvednek — ha csak e bániaknak nem igen előre haladott fokuak, jói- tevőleg hat a meleg évszak. Mily táplálék helyettesíti az embernél — kérdi Waldenburg az állatok fris, zöld takarmányát? — Feleletül azt tanítja a tapasztalás eddigelé, hogy a tej és hús képlékeny és respiratorikus alkatrészei

azután mosolyogva szólt: „ezt a következtetést te valahol olvastad, kis bölcs !“

Most azután rajtam volt a sor kissé megzavarodni, — hogy azután vele együtt telkaczagjak, — igazad van, valahol olvastam a „bölcsőről.“

Úgy, s te azt mindjárt én rám alkalmazod, mondá leirhatlanul kedvesen és tréfás komolysággal egy fűszállal arczomra legyintve ; tanácslom, hogy te arról olvasgass és azon gondolkozzál, hogyan fogsz lenni a legkedvesebb öreg kisasszony, hófehér hajjal, mosolygó arczczal, s gazdag szerető szívvel.

8 meséket logok mondani a te kicsinyeidnek! Oly boldog voltam, hogy kényes és gyengéd tárgyú beszélgetésünk ilyen kedélyes színezetet öltött, — el kelle hinnem, hogy Lilla még sem boldogtalan, hogy a szei elem fátylat .vont szemei elé és nem ismerte még ki férjét, — vagy oly rajongón szereti, hogy mindent megbocsát neki.

Következő ünnepen átmentünk a kis faluba istenitiszteletre. Én a kicsiny egyszerű templomban a kegy-uraság számára fentartott padba akartam ülni, — de Lilla visszatartott, én nem szeretek ott ülni, hol figyelem tárgyai vagyunk, menté magát, — visszahúzódva és észre nem vétetve bensőbben fel tudok emelkedni Istenemhez.

(folyt, kör,)